Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

VILÁG PRoLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 87. szám ARA: 1.— FORINT 1974. április 14., vasárnap Szolgáltatá­sokról — a helyszínen A megyei tanács tervgaz­dasági bizottságának tagjai Eger különböző részein vizsgálták a szolgáltatások helyzetét. Erre az­­ ülésre ellátogatott munkatársunk is. Beszámolóját a lap 3. oldalán közöljük. A közművelődés holnapja A közelmúltban megje­lent közművelődési pártha­­tározatról, ennek kapcsán a feladatokról szól mun­katársunk írása lapunk 4. oldalán. Mező­gazda­ságból — biológiai ipar A mezőgazdaság helyett ma már egyre gyakrabban használják a biológiai ipar meghatározást. Hogy miért, erről ír munkatársunk az 5. oldalon. Hegyes paprika és exportsaláta Korszerűsítés előtt a Szevtermék hatvani telepe, amely évente közel ezer vagon zöldséget, gyümöl­csöt gyűjt és terít a kör­nyék ellátása érdekében. Munkatársunk írása a lap 5. oldalán. Sokat kaptak a nők a Fémművekben Két év alatt 25 százalék­kal emelték a női dolgozók bérét a Mátravidéki Fém­művekben, írásunk lapunk 5. oldalán olvasható. A szerető szagos vízzel kopogtat... Munkatársunk írása a boldogi húsvéti népszoká­sokat eleveníti fel lapunk 6. oldalán. A pétervásári jelen — hegyvidéki • b« p'pr jovo... Megyénk legnagyobb hegyvidéki gazdaságáról, az egyesülés óta megtett út eredményeiről, a kedvező irányban megváltozott ter­melési szerkezetről szól munkatársunk írása a 6. oldalon. A XI. kongresszus, a felszabadulás 30. év ordiró’a tiszte­ltére: A Mátraalji Szénbányák felhívása Heves megye üzemeinek munkásaihoz, termelőszövetkezeti parasztjaihoz Szolgáljuk együttesen pártunk X. kongresszusa határozatainak megvalósítását A Mátraalji Szénbányák Thorez Külfejté­­ses Bányaüzem és a Szerelő- és Gépjavító Üzem szocialista brigádjai a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszusa és ha­zánk felszabadulása 30. évfordulója tisztele­tére szocialista munkaversenyt, felajánláso­kat kezdeményeznek, amelyekhez a Mátra­alji Szénbányák valamennyi üzeme csatla­kozik. A szocialista brigádok átérezve azt a politikai felelősséget, amely a szocializmus építéséből a magyar munkásosztályra hárul felhívással fordulnak Heves megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek és intézményeinek dolgozóihoz. Csatlakozzanak a felhíváshoz és munkahelyeik adottságait, munkakörülmé­nyeik sajátosságait figyelembe véve tegye­nek konkrét vállalásokat, ezzel is hozzájá­rulva, hogy Heves megye méltóképpen vegyi ki részét e nemes mozgalomból, amely egy­ben pártunk X. kongresszusa határozatainak a negyedik ötéves terv feladatainak megva­lósítását is szolgálja. Mindezek megvalósítására a Mátraalji Szénbányák szocialista brigádjai az alábbi felajánlásokat teszik. — A­­ Mátraalji Szénbányák dolgozói 1974 évi 1,3 milliárd forintos termelési értékter­vet 50 millió forinttal, a 79 milliós ered­ménytervet pedig 10 százalékkal túlteljesí­tik.­­ A Gagarin Hőerőmű zavartalan szénel­­látására a Thorez Külfejtéses Bányaüzem 1974. évi lefedési tervét 700 000 köbméterre túlteljesíti. A bányaüzem dolgozói vállalják­ továbbá, hogy a nyugati bányamező nyitásai úgy gyorsítják meg, hogy az 1975. január 1- én művelhető szabad szénvagyonnal álljon a rendelkezésre. — A vállalat valamennyi üzemének fia­talja összesen 20 000 társadalmi munkára ér­téknek megfelelő anyagi hozzájárulást vál­lal a zánkai ifjúsági tábor felépítésére, míg a Vegyes Üzem munkásai a társadalmi mun­kafelajánláson túl ígéretet tesznek, hogy 1974. június 1-ig felépítik ezt a tábort. —» A Szerelő- és Gépjavító Üzem szocia­lista brigádjai 15 nappal a határidő előtt adják át üzemeltetésre az új, nagy teljesít­ményű SrS 2000-res kotrógépet , a 6300-as hányóképzőt, a hozzá tartozó 1600-as szalag­rendszer szerelésével együtt.­­ A Gépüzem szocialista brigádjai azt vállalják, hogy az éves 7000 tonnás távveze­tékoszlop gyártásával párhuzamosan felké­szülnek a 750 kW-os nemzetközi távvezeték­hez szükséges évi 10 000 tonna magasfeszült­­ségi oszlop gyártására. •— A Gáz- és Olajvezeték Építő Üzem vonalépítési főépítésvezetőségei páros ver­senyre hívják egymást az éves program tel­jesítése, illetve túlteljesítése céljából. Heves megye munkásai, termelőszövetke­zeti parasztjai, intézményeinek dolgozói, fel­ajánlásaitok teljesítésével, a szocialista mun­kaverseny sikereivel készüljetek hazánk fel­­szabadulása 30. évfordulójára, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszusára. Gyöngyös, 1974. április 12. A Mátraalji Szénbányák dolgozói ,,Én kis kertész legény vagyok, Rózsavízzel locsolkodom...“ (Fotó: Puskás Anikó.1 Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakának péntek délutáni — közép-európai idő szerint késő esti — ülése a perui küldöttség vezetőjé­nek felszólalásával kezdő­dött Ezután Pója Frigyes, hazánk külügyminisztere mondotta el beszédét Pója Frigyes külügyminisz­ter a Magyar Népköztársaság kormánya nevében egyetér­tését fejezte ki azzal, hogy korunk égető problémáiként a világfórum napirendjére tűzték a gazdasági fejlődés és a nyersanyag-kereskede­lem problémáit valamint a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok rend­szerében felmerült kérdése­ket, amelyek különös súllyal esnek latba a fejlődő orszá­gok vonatkozásában. — Úgy véljük — folytatta a magyar külügyminiszter —, hogy a napirenden szereplő kérdések megoldásában ked­vező körülményeket biztosí­tanak a nemzetközi helyzet­ben az utóbbi években bekö­vetkezett kedvező változások. A békés egymás mellett élés politikájának eredményeként az enyhülés — néhány terü­letet kivéve — általánossá vált. A nagyhatalmak — el­sősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok — tárgya­lásai, számos nagy jelentősé­gű szerződés aláírása és élet­­beléptetése, az európai prob­lémák rendezése, a biztonsá­gi értekezlet előkészítése, a vietnami fegyverszünet a kö­zel-keleti rendezés irányába tett lépések bizakodással töl­tik el a népeket, uy­anak­kor, amikor az ENSZ köz­gyűlésének fórumán a nyers­anyagok és a gazdasági fej­lődés kérdéseinek megoldá­sát tanulmányozzuk —hang­súlyozta Puja Frigyes —, egyetlen pillanatra sem té­veszthetjük szem elől, hogy a problémákat csak­is az enyhülés megerősítése és visszafordíthatatlanná tétele alapján oldhatjuk meg. Emlékeztetve arra, hogy a fejlődő országok viszonyla­gos elmaradottsága az utóbbi években nem csökkent­, ha­nem növekedett, a magyar külügyminiszter ezt mondot­ta: „Megrendítő, hogy a fej­lődő országokban az egy la­kosra eső mezőgazdasági ter­melés nem nő, az éhínség az emberek millióinak minden­napi problémája, járványok pusztítanak, terjednek a be­tegségek, széles körű a kul­turális elmaradottság.” Puja Frigyes példákkal il­lusztrálva állapította meg, hogy ,Magyarország és a fej­lődő országok gazdasági kap­csolatainak jellemző vonása a gazdasági együttműködés új formáinak meghonosodá­sa.” Rámutatott, hogy a na­pirenddel kapcsolatos prob­lémák sokasága és bonyolult­sága nem teszi lehetővé a gyors megoldásokat, majd befejezésül ezeket mondotta,.: „A mostani ülésszak egyik legnagyobb érdeme előrelát­hatólag az lesz, hogy feltár­ja a nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő le­hetőségeket, s ráirányítja a figyelmet a megoldandó problémákra, feladatokra. Az ez irányban tett erőfeszíté­sekben az Egyesült Nemze­tek Szervezete számíthat a szocialista országok — köztük a Magyar Népköztár­saság — megértésére , tá­mogatására. ★ BUDAPEST: Szombaton hazaérkezett Púja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ rendkívüli közgyűléséről, ahol felszólalt. Jelentésünk az ENSZ-ből Pója Frigyes külüg­ymin­isztér* felszólalása Richard Nixon amerikai elnök (jobbról) fogadta a Fe­hér Házban Andrej Gromlko szovjet külügyminisztert, aki az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésszaka alkalmából tartóz­kodik az Egyesült Államokban. ÍNépújság Telefoto ( AP—MTI—KS) Csehszlovák sajtó­visszhang „A látogatás megerősítette a két nép őszinte barátságát”1 Flesch István, az MTI tu­dósítója jelenti: A csehszlovák közvéle­ményben mély benyomást keltett a Kádár János ve­zette magyar párt- és kor­mányküldöttség háromnapos hivatalos baráti látogatása — így összegezhető a prágai sajtó, a rádió és televízió rendkívül bő terjedelmű tu­dósításainak, meleg hangú beszámolóinak alapján de­legációnk útjának visszhang­ja. A prágai televízió pén­teken este felelevenítette a magyar küldöttségnek a plzeni Lenin-művek munká­saival és mérnökeivel m­­eg­­tartott röpgyűlését, majd később megszólaltatta az üzemóriás több munkását, akik közvetlen, egyszerű módon, de sok szeretettel, őszinte hangon szóltak a magyar vendégek gyárláto­gatásáról, a velük való be­szélgetés, ismerkedés élmé­nyéről. Szombaton valamennyi csehszlovák központi újság vezércikkben méltatta a hi­vatalos magyar—csehszlovák tárgyalások és általában ,az egész látogatás megha­tározás jelentőségét. A Rudé Právo a­z internacionalizmus szel­lemében, a Mlrada Fronté ’ a szocialista közösség két szi­lárd Láncszeme, a Zemedelske Noviny pedig Közös úton címmel közöl szerkesztőségi írást. A CSKP központi lap­ja megállapítja: ■— A­­ látogatás megerősí­tette a két nép őszinte ba­rátságát. Erősítette azt az eltökélt szándékot, hogy ezt a barátságot a jövőben még jobban ápoljuk, szélesítjük a kapcsolatokat népeink és marxista—Leninista pártjaink között. A magyar elvtársak lépten-nyomon tapasztalhat­ták — akár hivatalos, akár a nem hivatalos érintkezés során —, hogy népünk mi­lyen mély baráti érzelmeket táplál a szomszédos magyar nép iránt. A csehszlovák—* magyar tárgyalásokat átha­totta az internacionalizmus eszméje. Ez határozta meg a gazdasági, politikai, ideoló­giai, valamint a nemzetközi kérdésekről folytatott meg­­beszéléseket,­­r Magyarországon és Csehszlovákiában egyaránt voltak bonyolult és nehéz időszakok. Népeink azonban megtalálták a kiutat a legne­hezebb helyzetekből is és megingathatatlanul folytat­ták a szocializmus irányá­ban megkezdett utat. A reakció és az ellenforrada­lom ellen vívott harcnak or­szágainkban vannak közös vonásai, s éppen e tapaszta­latok mutatták, hogy a x reak­­ciónak nincsen reménye­­ a sikerre, ha eszmeileg egysé­ges pártok ereje, a nép p­litikai egységének és az in­­ternacionalizmusnak az ere­je áll szemben vele. A ma­gyar delegáció útja kiemel­kedő esemény volt nepe­nc kapcsolataiban — írta a Budé Pstefc

Next