Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-15 / 138. szám

A Heves megyei Tanács üléséről jelenít: A megye tanácsainak gazdálkodását az elmúlt évben is a tervszerűség és a kiegyensúlyozottság jellemezte is• Javult a megye áruellátása L • Döntés született a megyei tanács „Művészeti díjának** valamint, a „Társadalmi munkáért ” kitüntetések adomány­ozásáról A városi tanács nagyter­mében rendezett ülésen meg­jelent tanácstagokat, vala­mint a meghívott vendége­ket — közöttük Vaskó Mi­hályt, a megyei pártbizott­ság első titkárát — Fekete •Győr Endre, Heves megye Tanácsának elnöke köszön­tötte, majd a napirendi ja­vaslat elfogadása után Kán­tor Imrének, a megyei ta­nács pénzügyi osztályvezető­jének előterjesztésében a ta­nács elsőként a megye taná­csainak 1973. évi gazdálkodá­sáról készült jelentést tár­gyalta meg. A jelentés többek között hangsúlyozta: a megye taná­csainak gazdálkodását az el­múlt évben is a tervszerűség és a kiegyensúlyozottság jel­lemezte. A tanácsi szervek rendkívül nagy figyelmet fordítottak az anyagi eszkö­zök felhasználása során a la­kásépítési program, a­ szol­gáltatás, a kommunális jel­legű­ feladatok, a település­­fejlesztési célok, az ifjúsági, a család, a szociális, az egész­ségügyi, az oktatáspolitikai, valamint a közlekedésfejlesz­tési határozatok minél ered­ményesebb végrehajtására. Ezt követően részletesen elemezte a beszámoló a ta­nácsok múlt éves bevételé­nek alakulását. Kettő kivé­telével a tervezettnél is na­gyobbak voltak az elmúlt évben tanácsaink bevételei. Javu­­t az adómorál, a válla­latok 52 millió forinttal — elsősorban a Gagarin Hőerő­mű befizetéseiből származik a többlet — a kisipari szö­vetkezetek közel egynegye­dével, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek javuló­­ eredményeik alapján mint­egy 17 millió forinttal fizet­tek be többet a tanácsok költségvetéseibe. Az ÁFÉSZ- ek viszont a tervezett össze­get sem tudták előteremte­ni Gazdasági, kommunális jellegű feladatokra mintegy 140 millió forintot használ­tak fel a tanácsok. 63,6 mil­lió forint állt rendelkezésük­re a közlekedéspolitik­ai cél­kitűzések megvalósításához. A beruházások eredménye­ként jelentősen javult az utak minősége a megyében, igen sok községben építettek járdát, hidat is. Ugyanakkor az is igaz, hogy az 1400 kilo­méternyi tanácsi útnak 57 százaléka még ma is korsze­rűtlen. A közvilágítás korszerűsí­tésére és fenntartására 18 millió forintot költöttek, a fejlesztési alapokon kívül 2,5 milliót használtak fel az ivóvízellátás biztosítására, fejlesztésére. Eredményesen szorgalmazták a tanácsok a víztársulatok alakulását. A csapadékvizek elvezetésére, illetve a vízkárok elhárításá­ra mintegy tízmillió forintot költöttek. A felhasználatlanul maradt 1,3 millió forintot — állapította meg a tanács — indokolt lett volna az ivóvíz­ellátás fejlesztésére fordíta­A parkok fejlesztésére, fenntartására 11 millió fo­rint állt tanácsaink rendel­kezésére, a terek tisztán tar­tására pedig ötmillió forintot irányoztak elő. Elismerően szólt a tanács a település­­szépítési versenyről, a par­kok, a terek szépítése érde­kében végzett társadalmi munkáról. 15 millió forintot használtak fel a tanácsok a községrendezési feladatokra, 23,5 millió forintot költöttek az ingatlanok korszerűsítésé­re, felújítására, illetőleg fenntartására. Megfelelő összeg — mint­egy 271 millió forint — állt takácsaink rendelkezésé­re a szociális és az egész­ségügyi feladatok ellátására, a fekvőbeteg-ellátás érdeké­ben felhasznált 134 millió forint lehetővé tette a kór­házak zavartalan működését, a gyógyítás színvonalának növelését. Javult a járóbe­­teg-ellátás is, az orvoshiányt ugyanakkor nem sikerült megszüntetni, a tervezettnél kevesebb volt a szakorvosi rendelés is a megyében. Megfelelő kihasználtsággal és eredményekkel működtek ugyanakkor a szülőotthonok, az állandó és az idényböl­csődék. Zavartalan volt a­ közegészségügyi és a járvány­­­ügyi szervezet működtetése, megvalósultak a szociális gondoskodással kapcsolatos tervek is. A napközi otthonos óvodákban a tervezett férő­helyeket nem kevesebb, mint 370-nel teljesítették túl taná­csaink az elmúlt évben. A kulturális, népművelési és sportfeladatok magasabb színvonalú ellátásához 296,6 millió forint állt tanácsaink rendelkezésére. Biztosított volt az alsó- és a középfokú ok­tatási intézmények zavarta­lan működtetésének anyagi feltétele is. Kiemelt feladatként kezel­ték tanácsaink a lakásépítési program megvalósítását is. Új lakások építésére össze­sen 321 millió forintot fordí­tottak. Végül megállapította a jelentés: az 1973. évi fel­adatok tervszerű és folyama­tos végrehajtásához az anya­gi erőforrások rendelkezésre álltak, a fejlesztési felada­tok megvalósítása során fi­nanszírozási gondok minimá­lis méretekben és csak ideig­lenesen fordultak elő. A vita után a tanács a je­lentést egyhangúan­ elfogad­ta. Az ülés második napiren­di pontjaként Bágyi Imrének, a megyei tanács kereskedel­mi osztálya vezetőjének elő­terjesztése alapján a megye áruellátásának helyzeté­t vizs­gálta és értékelte a tanács.­­ (A napirend részletesebb is­mertetésére későbbi lapszá­munkban visszatérünk.) Kruppa Lászlónak, a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének előter­jesztésében ezután került sor a Heves megyei tanács „Mű­vészeti díjának” adományo­zására tett javaslatok jóvá­hagyására. A „Társadalmi munkáért” kitüntetések adományozására készült javaslatot Fekete Győr Endre terjesztette a tanács elé.­­ Heves megye tanácsa a tanácsi fejlesztési célkitűzé­sek megvalósításában a tár­sadalmi ellenőrzés terén vég­zett eredményes munkájuk, a közrend-közbiztonság meg­szilárdításában, valamint a tanácsok és lakossági kap­­csolatának fejlesztésében végzett tevékenységük elis­meréseként : Bagi Imrének (Atkár), Bu­rányi Károlynak (Hatvan), Barcsik Jánosnak , (Heves), Barta Jánosnak (Bélapátfal­va), Bárdos Pálnak (Finom­­szerelvénygyár), Csabai Já­nosnak (Heves), Csordás Ist­vánnak (Eger­), Becsei Atti­lának (Eger), Drevenka Lászlónak (V1LAT1), Farkas Endrének (Finomszerelvény­­gyár), Fodor Józsefnének (EVIRT), Frecska Sándornak (Nagyréde), dr. Galambos Eszternek (Hatvan), Garam­­völgyi Lajosnak (Kisköre), Gedei Józsefnek (Lőrinci), Hatvani Györgynek (Hat­van), dr. Jakab Albertnének (Eger), Józsa Hildának (Kál), Juhász Istvánnak (MÉSZÖV) Juhász Istvánnak (Eger), Kaja Jánosnak (Átány), Ka­­­­marás Istvánnénak (Eger), Katona Istvánnak (Hatvan), Kelemen Lajosnak (Eger), Kirá­ly Györgynek (Heves­aranyos), Kiss Joachimnak (Gyöngyös), Kosik Istvánnak (Gyöngyös), Kovács Antal­nak (Eger), Kovács István­nak (Hatvan), Kovács Sán­dornak (Bélapátfalva), Ko­vács Józsefnek (Egerfarmos), Kovács Tamásnak (Gyön­gyös), Eszel B­élánénak (Eger), L­őrincz Ferencnek (Hatvan), Molnár Jenőnének (Rózsaszentmárton), Mosoni Károlynak (Verpelét), Né­meth Andrásnak (Eger­), Nyi­las Jánosnak (Gyöngyöspa­ta), Rácz Sándornak (Gyön­gyös), Parázsó Miklósnak (Eger), Rátkai Józsefnek (Füzesabony), Rózsa László­nak (Eger), Sál Lászlónak (Közúti Igazgatóság), Szabó Sándornak (Füzesabony), Szűcs Józsefnek (Kürt), Tol­­mayer Ferencnek (Gyön­gyös), Tóth Istvánnak (Lő­rinci), Tóth Istvánnak (Po­roszló), Tóth Lajosnak (Do­­moszló), Török Andrásnak (Selyp), Varga Istvánnak (Vízmű Vállalat), Varga La­josnak (Heves m. Tanácsi Építőipari Vállalat), Vitéz Györgynek (Verpelét), Witt­­mann Józsefnek (Gyöngyös), Zsiska Györgynek (Gyön­gyös), a „Társadalmi mun­káért” kitüntető jelvényt; a Gyöngyöstarjáni Általános Iskola szülői­­ munkaközössé­gének, a 212. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet füzes­abonyi „Zalka Máté” KISZ ala­pszervezetének, Haraszti Arnoldnak, a Heves megyei Vetőm­agfelügyelőség vető­mag-minősítőjének, az Egri Járási, Városi Népi Ellenőr­zési Bizottság népi ellenőré­nek, a Heves megyei Finom­­mechanikai Vállalatnak, a Heves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatnak, a Heves megyei Vízmű Vállalat hat­vani üzemegységének, a Kis­körei Állami Gazdaság épí­­tőbrigádjának, a Finomsze­­relvénygyár „Nógrádi Sán­dor” szocialista brigádjának, dr. Orosz Istvánnak (Kiskö­re), Mátraalji Szénbányák Tervezőirodája kollektívájá­nak, „Társadalmi munkáért” elismerő oklevelet; az okta­tási és művelődésügyi jelle­gű tanácsi feladatok magva­lósításában, az iskolán kí­vüli oktatás terén végzett eredményes munkájuk elis­meréseként Balogh József­nek (Tarnaőrs), Bodnár Jó­zsefnének (Eger), Bógyi Kál­mánnal­ (Eger), dr. Buko­­vinszky Lászlónak (Eger), Farkas Lászlónak (Felsőtár­­kány), Fehér Istvánnénak (Hatvan), Fehér Miklósnak (Gyöngyös), Grúz Jánosnak (Heves), Jenes Pálnak (Eger), Jónás Zoltánnak (Gyöngyös), Kövecses Rezsőnek (Eger Szó­­lát), Morvai Andrásnak (Fel­­debrő), Nagy Jánosnak (He­ves), Nyerges Jenőnek (Tar­­nalelesz), Pádár Dénesnek (Apc), Radnóty Tibornak (Eger), Somogyi Gézánénak (Gyöngyös), Szántó Lóránt­­nak­ (Nagykökényes), Tiszó­­czi Istvánnak (Zagyvaszán­tó), dr. Weidner Tibornak (Gyöngyös) a „Megye műve­lődésügyéért” kitüntető jel­vényt; az egri honvéd helyőrség fú­vószenekarának, gyöngyösi VI. számú Általános Iskolá­nak, hatvani városi „Ady Endre” Könyvtárnak, a He­ves megyei Moziüzemi Vál­lalatnál*­, a „Megye művelő­désügyéért” elismerő okleve­let; az egészségügyi és szociá­lis jellegű tanácsi feladatok megoldásában végzett társa­dalmi munkájuk, a köz­egészségügyi és­­ település­egészségügyi feladatok tá­mogatásában, az egészség­­ügyi felvilágosítás terén végzett tevékenységük elis­meréseként Balogh József­nének (Gyöngyös), dr. Czif­­ra Józsefnek (Eger), Faze­kas Istvánnak (Eger), dr. D. Fodor Erzsébetnek (Eger), özv. Galambos Gyulánénak (Eger), dr. Generál Verának (Eger), Helmeczy Istvánné­nak (Mezőszemere), Ignéczi Piroskának (Ecséd), dr. Ka­tona Mariannak (Eger), Ko­vács Erzsébetnek (Egerbak­­sa), dr. Mészáros Józsefnek (Boldog), Mikola Andrásnak (Gyöngyös), dr. Novák Pel­n­énak (Hatvan), Semsei Ba­lázsénak (Heves), dr. Sóvári Miklósnak (Eger), Szabó Bé­­lánénak (Gyöngyös), dr. Sze­­merkényi Lászlónak (Eger), Tóth Irénnek (Apc), Vele Máriának (Novaj), Végh Miklósnak (Eger) a „Megye egészségügyéért” kitüntető jelvényt; Bábionkay Sámfárnénak (Eger), Gyöngyös Városi Tar­nács Öregek Napközi Ott­honának, hatvani „Bajza József” Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­lának, Pulszki Annának (Eger), a „Megye egészség­ügyéért” elismerő oklevelet adományozott. A kitüntetések átadására későbbi időpontban kerül sor. Végezetül az indítványok előterjesztésére, valamint az interpellációkra került sor. A tanács elfogadta azt az előterjesztést, amely java­solta, hogy Kékestetőt köz­igazgatásilag csatolják Gyön­gyös városhoz. Az ülés Feke­te Győr Endre zárszavával ért véget. Kántor Imre, a megyei ta­nács pénzügyi osztályvezető­je kiegészíti írásos beszámo­lóját. Fekete Győr Endre meg­nyitja a tanácsülést. Bágyi Imre, a megyei ta­nács kereskedelmi osztály­vezetője, a napirend egyik előadója. Változó városkép, gomba módra nőnek az új lakótelepek. (fotó: Puskás Anikó) 1874. júniust 13. «Bombát

Next