Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Hevesiek Budapesten — Dr. Bodnár Andris Aki szabadság helyett edzőtáborba megy Első alkalommal hiába vártam rá. Hogy miért nem jött el, igazán egyszerű volt kitalálnom. Miért szokott távolmaradni megbeszélt randevúkról, miért hagyja kárba veszni megváltott színház-, vagy hangversenyjegyét egy orvos? Egy sürgős hívás, egy félbe nem szakítható műtét mindennél fontosabb. S Bodnár András vízilabdázó, olimpiai, világ- és Európabajnok nem amolyan „sportoló orvos” — a szó pejoratív értelmében. Számára a hivatás, a sebészet legalább olyan fontos, mint a sport. A sport, amit sok aranyéremgyűjtő társával együtt ott kezdett el Egerben, a Petőfi téren, a sportuszodában. Minden Budapesten élő Heves megyeivel ugyanúgy kezdtem el a beszélgetést. Ugyanis arról faggattam mindenkit, hogy kit ismer még, kit ajánlana még, hogy felkeressek. A „névajánlás” csúcsát eddig Bodnár András tartja. Pillanatok alatt felsorolt legalább tíz nevet. Tőle tudtam meg például, hogy Budapest egyik kerületének tanácselnöke is egri, vagy hogy egy közismert, régi egri pék fia Budapesten nyomozó. Nagyon örültem a gyors felsorolásnak, nemcsak azért, hogy újabb hevesieket kereshetek majd fel, hanem hogy találkozzam végre valakivel, aki igazán észben, igazán számon tartja a földieket, aki egyáltalán érdeklődik azok után az emberek után, akik ugyanonnan indultak el, mint ő. — Nem nehéz megtudnom, hogy ki mit csinál, hová került Budapesten — mondja. — Hiszen a klinikán naponta keresnek fel hevesiek. Tudják, vagy hallják, hogy én is odavalósi vagyok és természetes, hogy nagyobb bizalommal, több barátsággal jönnek hozzám, mint más, ismeretlen orvoshoz. Ilyenkor azután az orvosi munka közben jut egy kis idő a pletykálkodásra is. Elmondjuk egymásnak, hogy kivel találkoztunk, kit ismerünk Budapesten a hevesiek közül. Apósom jut erről eszembe, aki egy kis Zala megyei faluból indult dologkereső útjára jó negyven évvel ezelőtt. Mint sok más társa, ő is a fővárosban kereste a nagy lehetőséget. Azt ugyan nem találta meg, de ott ragadt, ott alapított családot a fővárosban. S ha néhanap tovább marad ki, ha egy pohárkával többet iszik a kelleténél, ma is azzal hárítja el felesége zsörtölődését, hogy „találkoztam egy földivel, s elbeszélgettük az időt”. Mert ez bocsánatos bűnnek számít. Földivel találkozni a milliós emberrengetegben, visszaemlékezni a régi szép időkre, — e lakói szülőhelyét nézve országnyi fővárosunkban — ma is kellemes kikapcsolódás, időtöltés. Nosztalgiánkat próbáljuk elűzni — vagy inkább föléleszteni? — az otthoni ízű pletykálkodással , hogy kivel mi történt, kiről mit tudunk, s kik a legújabb zalai, csongrádi vagy hevesi budapestiek. S hiszem, hogy hasonló érzés miatt vállalkoznak a szülőföldről való beszélgetésre színészek, tudósok, művészek, sportolók is. Bodnár András is szinte elfelejtkezik jelenlétemről, amikor az egri uszodában eltöltött éveiről beszél. — Ott „laktunk" az uszodában. Főleg mi, Petőfi téri gyerekek. Mamáink még az ennivalót is utánunk hozták. Nagyon jó kis társaság volt ott együtt. 195S-ban olyan ificsapat jött össze, hogy megvertük az akkori OB I-es felnőtteket. Halmos Peti, Ringelhann Gyuri, Elek Miska, Bolya Laci, s jómagam kezdtünk. Ráadásul valamennyien a Dobó gimnáziumba jártunk két évfolyamra, így igazán jóbarátok lehettünk. S ami ritkaság a sportolóknál, még a tanárok is szerettek bennünket, mert jó tanulók voltunk. — Néhány év múlva majdnem az egész gárda felkerült Budapestre, különböző egyetemekre, többségük az orvosira. Bár akkor az OSC még csak OB II-es volt. — Igen, amikor engem 1962 őszén felvettek, s átigazoltam az OSC-be, szinte otthon érezhettem magam. Itt játszott a fél egri csapat. Én akkor már válogatott voltam, s nehezen tudtam eldönteni, hogy hová igazoljak, mert OB II-ből nehéz a legjobbak közé válogattatni. Végül a válogatott edzője is azt mondta, hogy menjek nyugodtan az OSC-be, de a régi barátok, az ismerős gárda is nagyon csábított. Azóta nyertünk Európa-kupát, hat bajnokságot, így nem bántam meg. — Bár a „kibicnek semmi sem drága"*, mondják, mégis érdekel, hogy ön szerint miért megy most gyengén Pécsik Déneséknek? — Elment néhány játékosuk. Kiesett majdnem egy teljes generáció. S talán az utánpótlás nevelése sem megy tökéletesen. Lehet, hogy tévedek, de például a kiszorítós játékot — amiben jó lövőerőt és helyzetfelismerő készséget tanultunk annak idején — alig látom már az egri usziban. — Bodnár András nagy bombáit meddig láthatjuk még? — A montreáli olimpiai repülőjegyet még megpályázom — kacsint rám mókázva. — Tavaly már a búcsúzásom hírét költötték, de az kacsa volt. Talán 1977-től majd egészen orvos leszek. — Vannak diplomás sportolók, akiket hosszú évekig a műtőasztal közelébe sem engednek. Ön megbecsült tanársegéd az I-es számú sebészeti klinikán. — A mi sportágunkban szerencsére este vannak az edzések. Ugyanúgy ügyelek, mint bármelyik, velem egyidős kollégám. Amikor edzőtáborba megyünk a válogatottal, kiveszem a rendes szabadságomat. Az orvosi pályát hivatásomul választottam, tehát nem akarok lemaradni. A sportot viszont kellő megszállottsággal csinálom, már húsz éve. Ha azt akarom, hogy mind a kettő jól menjen, valamit áldoznom kell. Áldozom a szabadidőmet, a szabadságomat. Angyalosi László Hívogat a Házra és a Bükk Gyöngyösön a Pajtás vasúti megállóban gyülekezünk, s miután megérkezett mindenki, akit vártunk, induljunk el a sárga jelzésen. A Szőke-kút érintésével érünk a Sas -hegy legmagasabb pontjára, a Cseppje-tetőre. Tovább haladva rátalálunk a Szent Anna kápolnája és a Szent Anna-tó mellett vezet utunk tovább. A sárga jelzés a Pipis-hegy felé vezet. Márafüredre érve választhatunk, vagy gyaloglunk a Körtvényesen át a Sás-tóhoz, vagy letelepszünk Mátrafüreden. A Sástótól és Mátrafüredről autóbusszal utazhatunk vissza Gyöngyösre. A gyöngyösi autóbuszpályaudvaron szálljunk fel arra az autóbuszra, amelyik Gyöngyössolymosig közlekedik. Gyögyössolymosról elindulva a zöld kereszt jelzést figyeljük. A Kis-hegy mellett vezet utunk egészen a Dezső-várig. Ezután válljunk el a zöld kereszt jelzéstől és az erdei úton kb. 2 km-t haladva rátalálunk a sárga kereszttel jelzett útra. Az országúton haladva megpillantjuk a Károlykilátót A kilátóból gyönyörű látvány tárul elénk. Túránkat folytatva megérkezünk a Sás-tói campingbe, ahol játékhoz kitűnő területet találunk. Akik nem fáradtak el eddig a gyaloglásban, vagy a játékban, azok induljanak vissza gyalog Gyöngyösre. (A túrákhoz a Má*ra ú'ika'auz 1973- as kiadásához mellékelt térkép használatát javasoljuk.) O Mbemms, január , csütörtök Csak röviden... Heves megye atlétikájának minőségi fejlődését bizonyítja az is, hogy az 1975. évi eredmények alapján négy fiatal tehetség kapott helyet a különböző szintű országos válogatott keretben. Az utánpótlás keret tagja lett Kelemen Rita (Egri Dózsa) Brenner Pál (Hatvani Kinizsi) és Bártfai István (Egri Tanárképző). Pál Ilona, az Egri Tanárképző versenyzője pedig a B-keret tagja. A bevonulások során több NB-s játékos került a Zalka SE férfi kézilabdacsapatához. Január első hetében Fekete Jánosnak, a gyöngyösi V-ös számú Általános Iskola vezető testnevelő tanárának az irányításával kezdte meg a felkészülést a piros-fehér gárda. Célkitűzésük a megyei bajnokság megnyerése, majd ezt követően az osztályozón kiharcolni az NB I-be jutást. A formába hozás időszakában részt vesznek az egri és gyöngyösi terembajnokságokon is. A ma sísportjábaa — alpesieknél, északiaknál, futóknál egyaránt — számtalan próbálkozás történt és van folyamatban még jelenleg is a teljesítmények növelésére. A harc a méterekért, másodpercekért most a hagyományos négysáncversenyre készülő mezőnyt érinti, közelebbről néhány nemzet kénytelen lesz lemondani egy újfajta síruha használatáról. Nemcsak a négysáncviadalon, hanem jelentések szerint a Téli Olimpián is. Az új kreáció lényege: az ugróruhát nedvszívó, az aerodinamikai törvényszerűségeket a teljesítményre pozitívan ható műanyagszivaccsal bélelték a ,,feltalálók”, amelyet a szervezőbizottság megtiltott. A fő indok szerint a légmunka ugyan sokkal hatékonyabb, de a talajfogásnál óriásivá növekszik a balesetveszély. Az ugrók ugyanis nem a megszokott, kissé merőleges módon érkeznek, hanem a talaj felett párhuzamosan repülve, így szinte kikapcsolódik a légellenállás, azaz a kritikus ponton jóval túlszállnak, s ezzel elveszítik uralmukat *a*át lénmunkájuk felett. Az ilyen új ruhával érkezett versenyzők kénytelenek lesznek a hagyományos felszerelésben sáncra lépni. A tömegtestnevelésről Ha felnövök is... — Ha nagyobb leszek, cselgáncsozni fogok! — ■ mondta szenvedélyes hangon Tamás, s elrohant. Már várta barátja a harmadikos Laci, úszni készültek. A fenti megkapó mondat az egri nyári sportnapközi valamelyik reggelén hangzott el. Egy bizalmas beszélgetés gyermeki kitárulkozásának végső „igéjeként”. Ami előtte történt, azt legalább ennyire kedves volt hallani. Tomi kertelés nélkül megvallotta, ■ szeret játszani. Szeret a többiekkel focizni, a parkiban futkározni, s annak is nagyon örül, ha anyuval, apuval kirándulni megy. Kijelentette viszont, — arcának apró ráncaival, szemöldökének mozgatásával felerősítve meggyőződését — kerekperec utálja a csendespihenőt! Mármint a mozgáshiányt. Nem volt nehéz kitalálni, erre célzott. Ami alig 10 évének egyik életelemét „radírozta” délutáni tevékenységéből. Valójában semmi olyat nem mondott, ami idegen lenne a gyermeki világtól. Játék, mozgás, tanulás szerves egysége elkísér a felnőtté válásig. Akkor belép a munka, de vajon megmarad-e a mozgás? Lesz-e 20—30—40 évesként kaucsuklabdához, bőrgolyóhoz, állítható bábukhoz, salakhoz... fűződő élménysor? A felnőtti pihenés aktív formái között helyet kap-e a sport? A válasz nem lehet oly egyértelmű, hogy a kételyek mindegyikét száműzze. Már csak azért sem, mert a téma tartalmi bősége, ha úgy tetszik parttalanná tágítja a kérdést. Mindenesetre a fogódzó, hogy társadalmi ügyként foglalkozunk a ma tömegsportjátal, biztató. Úgy létesítmények kialakításában, mint szereplési, versenyalkalmak megteremtésével. A megyei TSH jelentése számokkal támasztja alá: Heves megye lakóinak sportolás iránti igénye növekvő. S mindinkább választhat az egyén a tömegsport, testedzés fogalmi körébe besorolható, bővülő tevékenységi formák között. Nem új idők, új divatja a kocogás, még kevésbé a kispályás foci varázsa. Heves megyében mintegy 3 ezren „rúgtak labdába” 1975-ben. Tömegeket mozgattak meg — 13 000 főt — az alkalmi kocogó versenyek távjai. A negyedik ötéves tervben a korábbinál nagyobb ütemben valósultak meg új lakótelepeinken a játszóterek, a bekerített bitumenes kispályák, beton asztalitenisz asztalok és pihenőparkok. Megépült a márafüredi és noszvaji erdei tornapálya, hasonló lesz a kékestetői és tardosi. Évente 6—8 ezren vesznek részt a falusi spartakiádok téli és nyári kiírásain. Az üzemi dologzók körében a sakk, asztalitenisz, teke, kispályás labdarúgás a legnépszerűbb. Az összetett honvédelmi versenyeken és a Honvédelmi Kupa lövészversenyen idén több mint 150 ezren küzdöttek! Ösztönző lehet a példa: Átány, Bélapátfalva, Egerszalók, Egerbakta, Noszvaj, Nagyvisnyó, Tarnalelesz és Tarnaszentmiklós községében a kultúrházat igénybe vehetik sport céljaira. Számok, aztán megint számok. Előbb csak néhány száz, majd ezer s véges folyamként százezres nagyságrend. Jelenünk mutatói. Társadalmi, gazdasági fejlődésünk eredményei adják a lehetőséget a testnevelés és sport pozitív hatásainak tömegesítéséhez. A megkezdett út elején persze előfordulhat, hogy egyfajta szükséglet és a lehetőség szinkronja nem teljesült Vannak meghatározók. A hozzállás pillérei az ember múltja, munkahelye és településviszonya. Az aktív versenyzéstől visszavonultak mozgásigénye jóval átlag feletti, de a meghatározó a szimpatizánsok teherbírása. A határokat szinte etmossa Heves megye tömegtestnevelési és tömegsportrendezvényeinek 1976-os koordinációs naptára. Benne az esemény színhelye, időpontja, formája, rendezője pontosan feltüntetve, összeállítója a Heves megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sporthivatala. A 10 oldalas jegyzet „belevalóit” a KISZ Heves megyei Bizottsága, a szakszervezetek megyei tanácsa, a Heves megyei KISZÖV, MÉSZÖV, a megyei sportági szakszövetségek, a Testnevelési és Sportfelügyelőségek, az illetékes sportegyesületek adták. A program gazdag, megvalósításra vár. Sterbinszky Amália, a világbajnoki bronzérmes női kézilabda válogatottunk kitűnősége nyilatkozta: „Lemondani tudnia kell kinekkinek a maga szintjén. Az élsportolónak a válogatott teljesítmény, a nem versenyszerűen sportolóknak egészségük, jó közérzetük megtartása érdekében.” Ez utóbbi gondolat megszívlelendő. Budavári Sándor A 15 éves bajnok Az év felfedezettje kétségtelenül a 15 éves hódmezővásárhelyi Groszpéter Attila. A fiatal diák megnyerte a megyei, majd azt követően az országos vidéki bajnokságot, az élen végzett az országos ifjúsági bajnokságon is — mindezen tornákon több mint száz idősebb versenyzőt előzött meg. Mint második legfiatalabb versenyző vett részt az ifjúsági világbajnokságon, ahova a Magyar Sakk Szövetség elsősorban tanulni, nemzetközi tapasztalatok szerzése céljából küldte ki, minthogy az idén magas helyezésre esélyes versenyzőnk még az idősebb évjáratokban sem volt. Attila itt is megállta a helyét, jól indult, majd átmeneti visszaesés után ismét erősített, végül a 48 részvevő közül a mezőny első felében, a 21. helyen végzett. A győzelmet egyébként szovjet Valerij Csehov szerezte meg, az amerikai Christansen és az angol Messer előtt íme Groszpéter egy jól sikerült játszmája. Carol Kann védelem A. Pablo (Spanyolország Groszpéter A. TienUstat 1. e4, c6 2. d4, d5. 3. e5. Ff5. 4. h41? (Ezt az éles folytatást Tál, exvilágbajnok vezette be. Ha sötét hagyja, világos g4 és h5 után lezárja a királyszárnyat) 4. — ,h5! (A legbiztosabb.) 5. c4, e6. (Nyugodtabb játékhoz vezet, mint 5. — ,dc:, ami után sötét célja a d5 pont elfoglalása Hb6— d7—b6 vagy e6, He7 után.) 6. Hc3, Hd7. 7. cd:, cd: 8. Fg5, Fe7. 9. Vd2, a6. (10. Hb5 ellen. Számításba jött 9. — , Fg5: 10. Vg5:, Vg5: 11. hg:. &6 is, egyenlő játékkal) 10. Fe2, Bc8. 11. Bel, b5. 12. a4? (Jobb volt ezt a mezőt a huszár részére szabadon hagyni, hogy b4-re mindig Ha4 jöhessen.) 12. — ,b4 13. Hd1, a5. 14. Hh3. f6! 15. ef:, Hgf6: 16. Ff6:? (Ez a csere sem szerencsés, a kellemetlen 16. — ,He4 el len valószínűig jobb volt 16. f3) 16. — ,Ff6:! 17. Hf4, Bel: 18. Ve1:. 0—0! 19. Hh5: (Jobb 19. Fh5:) 19. — ,Fd4: 20. Hg3, Hc5. 21. Hf5:, Bf5:22. He3, Fe3: 23. fe:? (Erre a világos király nem jut a sáncoláshoz. 23. Ve3: kellett.) 23. — ,Vc7! 24. Kdll (Fenyegetett nemcsak 24. —„ Vg3-f, hanem főleg 24. —» Hd3-j--H vezérnyerés. 24. — ,d4! (Sötét öregesen és erélyesen használja ki világos királyállásának gyengeségét.) 25. ed., Vh7! 26. Vc4, Va4:+. 27. Kd2, Bd5: 28. Ke3. (Fenyegetett 28. — ,Bd4-4, Vd4: 29. Hb3 -1- vezérnyerés ) 28. — ,Hb7„ 29. Vc7, Hd6. 30 Fd3, Ve3» 31. Bd3, Hf5f. 32. Ff5:, ef: + 33. Kf2, Bd4. 34. Va5., Vd2+. 35. ,Kg1, Bd1 + . 36. Kh2, Vb8+. 37. g3. Vbtf! világos feladta. Flórián Tibor issfflue&Sxissaetó^ t