Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
WIAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! XXVI. évfolyam, 53. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Napirenden a Szovjetunió népgazdaságának tizedik ötéves terve Folytatja munkáját az SZKP XXV. kongresszusa Az SZKP XXV. kongresszusa hétfőn délelőtt, munkájának 6. napján lezárta a kongresszus első két napirendi pontját. A mindössze félórás délelőtti ülésen Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Bejelentette, hogy az első két napirendi ponttal, tehát a központi bizottság és a központi revíziós bizottság beszámolóival kapcsolatban 139 delegátus jelentkezett szólásra, s 44 vita felszólalás hangzott el. Kunajev javaslatára a kongresszus megszavazta az első két napirendi pont vitájának lezárását. Ezután az elnök felkérte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, az első napirendi pont előadóját, vitazáró beszédének elmondására. Az alábbiakban közöljük az SZKP XXV. kongresszusának határozatát az SZKP Központi Bizottsága Leonyid Brezsnyev előterjesztette beszámolójáról. Kép az ülésteremből Leonyid Brezsnyev vitazári beszéde Küldött elvtársakl A központi bizottság beszámolójának megvitatásában részt vettek minden köztársaságunk képviselői , a központi bizottságok titkárai, a területi pártbizottságok titkárai, felszólaltak a munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek képviselői. A párt bel- és külpolitikája kérdéseinek széles körét érintették. Nem kétséges, hogy az új központi bizottság, amelyet majd megválasztunk, figyelmesen tanulmányozni fogja az elhangzott észrevételeket, s azokat figyelembe veszi majd munkájában. Az általános vitáról szólva három mozzanatot szeretnék kiemelni. Szerintem ezek a legfontosabbak. Mindenekelőtt nagy megelégedéssel állapítható meg, hogy a kongresszuson felszólalt valamennyi küldött egyöntetűen helyeselte a központi bizottság politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Teljes támogatást kapott a központi bizottság beszámolójában vázolt, jövőre vonatkozó irányvonal is. Elvtársak, ez azt jelenti, hogy sokmilliós pártunk — amelynek akaratát mi itt kifejezésre juttatjuk — eszmeileg és politikailag összeforrottan, egységesen fogadta a XXV. kongresszusát. Ki kell emelni a vita rendkívül konstruktív, tárgyszerű és elvszerű jellegét. Az elmúlt ötéves terv eredményeinek komoly elemzése, a párt és az ország jelenének és jövőjének átgondolása, fejlődésünk számos problémájára vonatkozó érdekes javaslatok, saját tevékenységünk önkritikus, követelményeket támasztó megközelítése — ezek az itt elhangzott beszédek legfőbb jellemvonásai. Ez pedig azt jelenti, hogy a kongresszuson csakúgy, mint az egész pártban, a kommunistákhoz méltó, alkotói munkastílus uralkodik Egységesen és erőteljesen hallatták szavukat a proletár Internacionalizmusról, a népek barátságáról és a békéért vívott harcról. Ez a mi politikánk és ettől nem térünk el. Ki kell emelni a felszólalók nagy optimizmusát, magabiztos, céltudatos hangját. Mindez az ügyünk sikerébe, a terveink realitásába vetett szilárd meggyőződésnek és annak a felismerésnek az eredménye, hogy ha a párt kollektív bölcsességével kijelöli a célokat, kitűzi saját maga és az egész ország feladatait, akkor megvalósulnak ezek a célok, megoldódnak ezek a feladatok. Köszönetet mondok mindazoknak az elvtársaknak, akik nagyra értékelték a beszámolót, s elismerő szavakkal szóltak központi bizottságunkról, politikai bizottságunkról, rólam és külföldi barátainkról. De az a helyes dolog, ha eddigi sikereinket úgy tekintjük, mint a párt vezető szervei, továbbá a pártbizottságok és az összes pártszervezet kollektív munkájának, együttes erőfeszítésének eredményét. Mi akkor járunk el helyesen, akkor járunk el lenini módon, ha eredményeink tudatában figyelmünket a még meglevő fogyatékosságokra, a megoldatlan feladatokra összpontosítjuk. Úgy gondolom, a kongresszus küldöttei egyetértenek azzal, hogy az ügy ilyen megközelítése mindennél jobban elősegíti a kommunisták és egész népünk politikai aktivitásának és alkotó energiájának fokozódását. Engedjék meg, hogy ennek jegyében zárjam szavaimat. Úgy gondolom, hogy a központi bizottság beszámolójáról folytatott vita jellege és tartalma mentesít a terjedelmesebb záróbeszédtől. Ezt követően Viktor Grisin, a kb politikai bizottságának tagja az első napirendi ponttal kapcsolatos határozati javaslat előkészítésére szombaton alakított 110 tagú bizottság megbízásából felolvasta a határozati javaslatot. II kongresszus határozata a központi bizottság beszámolójáról „A Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa elhatározza: Miután meghallgatta és megvitatta L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára előterjesztésében az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját, a párt soron levő bel- és külpolitikai feladatairól, elhatározza: 1. Teljes egészében helyesli a párt központi bizottsága politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. 3. Jóváhagyja az SZKP KB beszámolóját és javasolja minden pártszervezetnek, hogy munkájában érvényesítse azokat a tételeket és feladatokat, amelyeket L. I. Brezsnyev vetett fel az SZKP Központi Bizottságai beszámolójában.” A kongresszus mind ezt, mind a központi revíziós bizottság beszámolóját jóváhagyó határozati javaslatot egyhangúlag, lelkes taps és éljenzés közepette elfogadta. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára lépett ezután a szónoki emelvényre, s felolvasott egy nyilatkozattervezetet, amelyben az SZKP XXV. kongresszusa kegyelettel megemlékezik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom mártírjairól, követeli mindazoknak a kommunistáknak és egyéb haladó személyiségeknek a szabadon bocsátását, akiket az imperializmus és a reakció a világ legkülönbözőbb részeiben bebörtönzött. Miután a kongresszus ezt az okmányt is egyhangúlag elfogadta, az elnök berekesztette a délelőtti ülést. 1976. március 3., kedd Alekszej Koszigin beszámolója A központi bizottság beszámolója, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev főtitkár terjesztett elő, összegezi a párt és a szovjet nép által az elmúlt öt évben végzett hatalmas munka eredményeit A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyéretűen hangsúlyozzák, hogy ,a központi hn..y.ág és a politikai bizottság élén Srínyid Iljics Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bzottságának főtitkárával elvi marxista— leninista irán ncatot képviselve nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és külmitikájánk kidogozásáról és sikeres megvalósításáról. Ezt újra megerősíti a párt központi bizottságának „A szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányairól” címmel megtárgyalásra a kongresszus elé terjesztett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a pártszervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvitattak. A dolgozók kinyilvánították a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelében való, az előttünk álló feladatok mély megértésén alapuló nagyfokú érdekeltségüket. Felvetették, hogy a minisztériumok, főhatóságok és más gazdasági szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a termelés megszervezésében tapasztalható hiányosságok felszámolására, a termelési kapacitások kihasználásának javítására. A tervezet megvitatása során előterjesztett javaslatokat és kiegészítéseket nagy figyelemmel fogjuk megvizsgálni, a jelen dokumentum végleges formába öntése és az ötéves terv kidolgozása folyamán. A szovjet nép lelkes helyesléssel fogadta pártunknak a tizedik ötéves tervre vonatkozó új programdokumentumát, és ezzel kifejezésre juttatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági ás szociális politikáját. Koszigin ezután a IX ötéves terv eredményeit elemezte, majd részletesen ólt a X. ötéves tervről. Cél: a lép anyagi, kulturális színvonalának emelése A tizedik ötéves terv feladatait meghatározta „a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai” című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése ,hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka minőségének minden eszközzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak a társadalmi-gazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszú távú irányvonala megvalósításában, amelyre a kibontakozó tudományos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági terv'”' -en különös nyomatékol kap a termelés intenzitásának a tudományos-műszaki hi’adás és a mindenre kiterjedő *ar (Folytatás a 2. oldalon)