Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 98. szám ÁrA: 80 PILLÉR 1977. április 28., csütörtök SALT Genfi diplomáciai körök­ben kedvező fogadtatásra ta­lált az a bejelentés, amely szerint május 11-én felújít­ják a hadászati támadó­fegyverek korlátozására vo­natkozó szovjet—amerikai tárgyalást. Korábban olyan feltételezések voltak, hogy a tárgyalások folytatására csak a május második felére ter­vezett Gromiko—Vance ta­lálkozó után kerülhet sor. Az a tény, hogy a külügy­miniszterek újabb megbeszé­lése előtt tárgyalóasztalhoz ülnek a SALT-küldöttségek, azzal magyarázható, — álla­pítják meg Genfben — hogy a moszkvai tárgyalás óta mindkét fél erőteljes diplo­máciai tevékenységet fejtett ki. Értesülések szerint a szov­jet SALT-küldöttség vezetője Szemjonov külügyminiszter­helyettes május 10-én érkezik Genfbe. Willi Stoph Prágában • Lubomir Strougal csehszlo­vák kormányfő meghívására szerdán baráti munkaláto­gatásra Prágába érkezett Willi Stoph az NDK Minisz­tertanácsának elnöke. Kísé­retében van Gerhard Weiss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese és Herbert Krolikowski külügyi állam­titkár is. Május 4-én kezdődik az Akadémia közgyű­tése Szerdán Tamássy István akadémikus és Láng­­ István, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese tá­jékoztatta a sajtó munka­társait az Akadémia május 4-én kezdődő 137. közgyűlé­sének programjáról. A hazai tudóstársadalom legrangosabb fóruma a ko­rábbi évek gyakorlatától el­térően ezúttal munkaközgyű­lés jellegű lesz. A megnyitót május 4-én a budavári kong­resszusi teremben tartj­ák­, ahol átadják az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. Ezt követően Be­­rend T. Iván akadémikus mai gazdaságpolitikának tör­ténelmi összefüggéseiről tart előadást, amelyet vita követ. Még aznap délután meg­kezdődik az osztályülések sora. Május 5-én délután Szent­­ágothai János, a Magyar Tu­dományos Akadémia meg­bízott elnöke terjeszti elő az MTA elnökségének beszámo­lóját az 1970-es akadémiai reform tapasztalatairól, a to­vábbi tennivalókról. A közgyűlés záró napján, május 6-án­ pénteken folytat­ják a vitát az MTA vezetői­nek előterjesztéseiről. Délu­tán döntenek új tiszteleti ta­gok megválasztásáról, s meg­választják a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökét. A közgyűlés május 6-án ha­tározathozatallal zárul. 1 A munka ünnepeltjei Kiváló vállalat az Eger-Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát Immár 15. alkalommal ke­rül sor, hogy eredményes munkáját elismerve valami­lyen kitüntetésben részesül az Eger-Mátra vidéki Bor­­gazdasági Kombinát kollek­tívája. Hazánk egyik legna­gyobb élelmiszeripari válla­lata tavalyi eredményei alapján ismét elnyerte a ki­váló vállalat címet. Az ün­nepségre­­ szerdán délelőtt került sor a Gárdonyi Gé­za Színházban. Az öt megyére kiterjedő kombinát dolgozóit, az 51 szocialista brigád képviselőit és a partnervállalatok veze­tőit Szántó Istvánná, a szak­­szervezeti bizottság titkára köszöntötte. Az elnökségben helyet foglalt dr. Dabrónaki Gyula, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, ál­lamtitkár, a KNEB és az ÉDDSZ elnöke, Molnár Jó­zsef, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Mainz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságá­nak titkára, Schmidt Rezső, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Eger Városi Bizott­ságának első titkára, Fekete Győr Endre, Heves megye Tanácsának elnöke és Fejes László, Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megye Tanácsának el­nökhelyettese is. Dancz Pál, a borgazdasági kombinát vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Visszatekintett a múlt évi gazdasági eredményekre. Aláhúzta, hogy a korábbi­aknál nehezebb körülmé­nyek között megvalósultak a vállalat főbb célkitűzései. Rámutatott, hogy a kombi­nát történetében először csaknem félmillió mázsa sző­lőt vásároltak és dolgoztak fel gépeikkel. A kombinát­nál a múlt esztendőben to­vább szilárdult a munkafe­gyelem, elmélyültebb kap­csolat alakult ki a partner­­gazdaságokkal és jelentős feladatot vállaltak a tőkés országokba irányuló borex­portból­­ is..........­­ — —­­A­ vezérigazgatóba továb­biakban szólt a borkombi­nát idei, és az ötéves terv hátralevő feladatairól. Beje­lentette, hogy az egri, a mát­­ra- és a bükkaljai borvidé­ken a növekvő bikavérex­port megvalósítására 1200 hektáron nagyszabású sző­lőtelepítést kezdtek. Emel­lett továbbra is nagy gon­dot fordítanak a borásza­ti technológiák korszerűsíté­sére. Az ünnepi beszéd után dr. Dabrónaki Gyula állam­titkár átadta a kiváló vál­lalatról szóló oklevelet az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombinát kollektívá­jának. Többen az Élelmi­szeripar kiváló dolgozója kitüntetést és pénzjutalmat vettek át, a Gárdonyi Gé­za szocialista brigád pedig megkapta a szakma kiváló brigádja címet. Az ünnepségen Göcze Gé­za, az SZMT elnökségi tag­ja adta át a borkombinát­nak legjobb eredményei alapján azt a vándorzász­lót, amelyet az ÉDOSZ He­ves megyei Bizottsága ala­pított tavaly az élelmiszer­­ipari vállalatok közötti munkavédelmi versenyre, hozta meg. Tovább folytat­ta Heves nagyközség kom­munális ellátásának javítá­sát. tervező, szaktanácsadós más , fontos munkája mel­lett, 35 százalékkal növel­vén árbevételét. Mindezek alapján az OVH elnöke és a MEDOSZ „Ki­váló társulat” kitüntetést adományozott a hevesiek­nek, a Vízgazdálkodási Tár­sulatok Országos Választmá­nya a munkaverseny 2. he­lyezettjének járó oklevéllel és 35 ezer forintos jutalom­mal, a területi választmány pedig vándorzászlóval s 15 ezer forinttal honorálta. Az elismeréseket szerdán délelőtt a hevesi járási párt­­bizottság nagytermében ren­dezett bensőséges hangulatú ünnepségen tolmácsolták. Az egymás után másodszor is kiváló társulatot — amely­nek hétköznapjaira Ozsvári László igazgató főmérnök emlékeztetett : a tarnamé­­rai úttörők kedves műsora köszöntötte s számos ven­dég, közöttük a legmaga­sabb kitüntetést átnyújtó Soltész József, az OVI­ osz­tályvezetője, valamint Sza­bó Lajos, a járási pártbi­zottság első titkára. Nagy Károly, a járási hivatal el­nöke, továbbá a helyi veze­tő testületek más képvise­lői. Az ünnepségein megjutal­mazták a legjobb szocialis­ta brigádokat, sor került a törzsgárdatagok elismerésé­re, hét kiváló dolgozót avattak. A „Vízgazdálkodás kiváló dolgozója” lett Bar­­ta László gépkezelő, az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nökének dicsérő oklevelét kapta Guri István kubikos és Priskin Gábor tervező. Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár átadja a kiváló vállalat címet Dancz Pál vezérigazgatónak (Fotó: Perl Márton) Három kitüntetés — a hevesi víztársulatnak Tavalyelőtti sikerei után az elmúlt évben is kiemel­kedő munkát végzett a Ha­­nyi-sajfoki Vízgazdálkodási Társulat. A viszonylag kis kollektíva — amely szakmá­jában a hevesi járásnak „gazdája” — erőteljes gépe­sítéssel s újításokkal fej­lesztette technikáját s dol­gozóinak, kiváltképpen szo­cialista brigádjainak igye­kezetével tette ismét haté­konyabbá tevékenységét. Így a társulat túlteljesítette mezőgazdasági vízhasznosítá­si programját, kétszer akko­ra területet öntözött, mint a korábbi esztendőben. Több mint háromszáz kilométer­nyi hosszúságban gondosko­dott felelősséggel, lelkiisme­retesen a gondjaira bízott létesítmények karbantartásá­ról, javításáról, nyolc kilo­méteres belvízcsatorna fel­újításával végzett, műtár­gyak építését, kijavításár­ól­ Politika, politizálás TERMÉSZETESEN, amikor politikáról és politizálásról beszélünk, nemcsak a forradalom, reform, szavazás, választás stb. fogalmak által jelölt kérdésekre gondolunk, — bár azo­kat egyáltalán nem hagyjuk figyelmen kívül. Tekintettel azonban arra, hogy „a szocializmus alapjainak lerakása” an­nak jelzése, hogy a magyar nép legújabb kori története már évtizedek óta a szocializmus jegyében zajlik és mind társa­dalmi, mind politikai rendszerünk saját lábán megállni ké­pes berendezkedés. — a politika és a politizálás nem a ka­pitalizmus szellemével való küszködés, hanem saját ügyeink intézése. Ebből következően pedig a politizálás, még az ese­tenként véleményeltérésekben jelentkező politizálás is, dön­tően és meghatározóan a saját ügyeinkhez való hozzászólás. Ha politikai aktivitáson elemző, vitatkozó és tudatos fölsorakozást értünk mindennapi szocialista dolgainkat ille­tően, úgy közéletünk demokratizálása, a politikai döntésekbe való intézményes beleszólás lehetőségének biztosítása olyan aktivitást jelent, amelyben a politizálás a maga sajátszerű­ségeinek megfelelően konfliktusokban mozog. Ezek a konflik­tusok az iskolapolitikától a területfejlesztésen keresztül az agrárpolitikáig az ágazati politikák, a központi és helyi poli­tikai fórumok munkamegosztásos szerkezetében mindenütt léteznek. A szocializmus belső ellentmondásainak sokszor tárgyalt kérdése, társadalmunk sokágú érdekcsoportjai, és­­ azok politikai közvetítéseken keresztüli érdekérvényesítési törekvései a különböző politikai szervek és szervezetek kere­teiben azok a tények, amelyek körül a politizálás forog. Ez a politizálás tárgya, folyjék az baráti társaságban, vagy parla­­­­menti bizottságban. Téves tehát a politizálás fogalmát a „nagy” kérdésekkel­­ való foglalkozással azonosítani. Téves, mert e szemlélet le­szűkíti a politizálás fogalmát, világesemények és történelmi fordulók politikai konfliktusaira, és kevés hajlandóságot mu­tat a helyi, ágazati, általában szocialista reformokban jelent­kező belpolitikai konfliktusaink politikaiként való elfogadá­sára. No, persze ettől, az általunk hibásnak nevezett szemlé­lettől nem tagadható meg a­ politikai bölcsesség álcájában jelentkező óvatosság. Beszéljünk nagyon világosan! Ha mi nyilvánosságot biztosítunk, például az iskolareform kérdései­re adható politikai válaszoknak,­­a különböző rétegérdekek szempontjából mérlegelt iskoláztatási esélyek ugyanis mindig politikai álláspontként­ is megjelennek, nemcsak tanügyi szakkérdésekként), úgy fönnáll az a „veszély”, hogy könnyen egy tagolt, vagyis nem egységes politikai közvéleményre buk­kanunk. S ebben a föltárt közvéleményben esetleg nem­csak egységes támogatását nem találjuk valamely elképzelés­­nek, de még az is föltárulhat, hogy vannak azt szélsőségesen elítélő álláspontok is. Ez a föltevés reálisnak mondható. A politizálás során, és a demokratikus intézményeink fejlesztésével még fokozandó politizálás következtében kialakuló eltérő vélemények, ütkö­ző álláspontok ugyanis az eltérő érdekek következtében ala­­kuln­ak ki. És ha erről nem beszélünk, ha ezt nem vizsgáljuk, ez a véleménytagoltság még létezik, de létezése elemezhetet­­len, és politikailag csak vaktában kezelhető. Magyarországon leraktuk a szocializmus alapjait, s a fejlett szocialista társadalmat építjük. Ezen azt is értjük, hogy nincs nálunk a társadalom alapszerkezetében olyan osztály vagy réteg, amelynek a kapitalista restauráció érde­kében állna. Következésül ilyen érdekek veszélyes politizá­­ciójától tartanunk nem kell. Ettől persze még szocializmus­idegen vélemények megfogalmazódhatnak, ezeknek azonban ma már nincs esélyük a továbbfejlődés befolyásolására. Fej­lődésünk visszafordíthatatlan folyamat, a szocializmust te­kintve nincs mit féltenünk, az­ egyre inkább általunk nevelt­­ és,­a mi társadalmunkban élő, annak jobbító fejlesztésén dol­gozó' ‘magyar' 'állampolgárok' véleményének megismerésétőli megnyilvánulásától. A POLITIZÁLÁS PERSZE sose a formális logika szabá­l­lyait tartja fő szempontnak a mindennapok során, hanem a viták sokszor csapnak át viszálykodásba, pártoskodásba. A régi költő azért fohászkodott Istenhez, hogy „Magyari urak­nak pártoló szüvöket igazgassa immár a jámbor királ mellé”.­ Királyaink nincsenek, még jámbor sem kellene. A politikai egység mindig döntő értéke és megvalósítandó célja a poli­tikai tevékenységnek. Csakhogy más egység a megalkuvó konformizmus egyöntetűsége, és más egység egy nyilvános politizálásban kialakított szerkezet egysége. G. Cs. Okleveles a Volán Elmúlt évi teljesítmé­nyeinek elismeréseként a közlekedés- és postaügyi mi­niszter, illetve a Közlekedé­si és Szállítási Dolgozók Szakszervezete elnökségének elismerő oklevelét adomá­nyozták­ a Volán 4. számú Vállalatnak. Az ez alkalomból szerdán délelőtt Egerben rendezett ünnepségen — amelyen részt vett dr. Zahumenszky Jó­zsef, a tröszt vezérigazgató­­helyettese, dr. Varga János, a városi tanács elnöke, Kal­már Péter, a városi pártbi­zottság osztályvezetője is — Simon Antal, a KSZDSZ osztályvezetője adta át a kitüntetést. Egyidejűleg ke­rült sor a „Szakma kiváló brigádja” címet elnyert — Erdei Ferenc által vezetett, autóbuszos „Mátra” szocia­lista brigád — honorálásá­ra, s Bocsi Lászlónak, vala­mint Krakóczki Sándornak a „Közlekedés kiváló dolgo­zójáévá történt avatására. Rajtuk kívül pedig számo­san vállalati kitüntetést, ju­talmat kaptak. Élüzem a Thorez bánya Több mint ezerötszáz dol­gozó vett részt a Mátraalji Szénbányák Thorez Bánya­üzemének ünnepségén, ame­lyet az üzem tmk-műhelyé­­nek nagycsarnokában ren­deztek abból az alkalomból, hogy a külfejtéses bánya el­nyerte az élüzem címet. Az ünnepségen ott volt dr. Ka­­polyi László nehézipari mi­niszterhelyettes, Virágh Ká­roly, a megyei pártbizottság titkára, Dorkó József,­­ az SZMT vezető titkára és Kiss Sándor a megyei KISZ-b­­i­zottság első titkára is. Az elnökség soraiban foglaltak helyet az üzem 12 aranyko­­szorús szocialista brigádjá­nak vezetői. Szerencsés István, a szak­­szervezeti bizottság titkára köszöntötte a vendégeket, majd Győry Sándor, a Mát­raalji Szénbányák igazgató­ja mondott ünnepi beszé­det. Szólt többek között azok­ról a nagy erőfeszítésekről, amelyekkel ne­héz körülmé­nyek között is tartani tudták a termelés kívánt szintjét a bá­nyában, méltatta a 140 szo­cialista brigád helytállását a rendkívüli időjárási viszo­nyok között. Országos jelen­tősége van az ő munkájuk­nak, hiszen ez­ a bánya adja az ország széntermelésének negyedrészét, s szolgálja ki a Gagarin Hőerőművet. Jó munkájuk elismerése az él­üzem cím, s ehhez a válla­lat a szocialista munka üze­me címet is adományozta. Ebből az alkalomból a Szakma kiváló brigádja cí­met kapta az Április 4. if­júsági szocialista brigád, a Vállalat kiváló brigádja cím­mel pedig a Petőfi Sándor II. és a Törekvés szocialis­ta brigádokat tüntették ki. Kálomista Imre üzemigaz­gató adta át a kitüntetése­ket a brigádoknak és a ki­váló dolgozóknak. Ezután dr. Halász Tibor, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyet­tese szólt elismeréssel a vál­lalat munkájáról és bejelen­tette, hogy eredményeiért a Mátraalji Szénbányák el­nyerte a tröszt dicsérő ok­levelét. Előre az 1977. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséért!

Next