Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
Kedves olvasónk! Ifjúsági oldalunk szerkesztői elvein változtatva ezentúl egyre gyakrabban szeretnénk egy-egy fontos, fiatalságunkat érdeklő társadalmi kérdést körüljárva jelentkezni. Ehhez a segítségetekre van szükségünk: témajavaslataitokat szívesen látjuk, ellenvéleményeteknek helyet adunk. Első ilyen problémánk az alkoholizmus. Ez nem véletlen, hiszen ebben „világszínvonalon” állunk. Ijesztő méreteket öltött nálunk a szeszfogyasztás. Gyilkos és megalázó betegség ez, amelyet meg kell előzni, mert gyógyítani igen nehéz. A fiataloknak meg kellene érteniük, hogy az ivászat nem a felnőttség jele, hanem az embert egyre mélyebbre sodró, veszélyes dolog. Mottónk: — Hát te mit csinálsz itt? — Iszom. — Miért iszol? — Hogy felejtsek. — Mit? — Azt, hogy szégyellem magam. — Miért szégyelled magad? — Mert iszom... (De Saint-Exupery: A kis herceg) A berúgás magasiskolája A színhely egyik határmenti diákvárosunk. Kísérőim — egyetemisták, főiskolások— alig titkolt büszkeséggel vári sorba a „szeszipari hivatalokat”, amikor megtudják, milyen témában kutatok. Nem kerül sok időbe, s máris kész a végeredmény: összesen 59 van belőle — nem számítva a különböző klubokat. Szó esik arról is, milyen alkalmakkor látogatják • a diákok a vendéglátó egységeket — természetesen szorgalmi időszakban lazításképpen, aztán vizsgák előtt, vizsgák után, ez utóbbi már az ünnepléshez tartozik. Egyik beszélgető partnerem szerint a felső fokon tanulók ösztöndíjuknak és otthonról kapott pénzbeli támogatásuknak csaknem háromnegyedét költik italra, de ez csak az átlag, nem kevés azoknak a száma, akik adósságba keverednek a mértéktelen alkoholfogyasztás miatt. Persze, mindezzel gyakran együtt jár a város lakóinak megbotránkozása egy-egy túlfűtött hangulatban lévő társaság láttán, néha botrány, s természetesen a következő napon fejfájás, rossz tülét, esetleg az órákról való hiányzás. Van azonban olyan is, aki a legsúlyosabb következményeket is kénytelen volt átélni. H. B. iskolát nyithatna a lerészegedés tudományából — ha volna ilyen. No, nem bántani akarom, a tény azonban tény marad: barátunk főiskolai pályafutása során háromszor élte át ugyanazt, amit — mint mondja — legnagyobb ellenségeinek sem kíván. H. B. nehezen áll rá a beszélgetésre. Érthető, hiszen a kellemetlen élményekről nem szívesen beszél az ember. Meg aztán szégyelli is. Ő maga is mondja. — Mi volt az apropója az ivászatoknak? — próbálom megkönnyíteni a dolgát. Ha lassan is, de végre megered a nyelve. — Ez változó volt. . .Egyszer egy társasággal jöttünk össze rpásszor meg visszautazás alkalmával szívtunk, harmadszor pedig valakinek a születésnapjét ünnepeltük. — Mondd el, légy szíves, a történetüket. Onnár átkozik egy keveset: _. i cits novemberében volt az első ilyen eset. Azrán már hetven megfordultunk végül kikötöttünk a Felső városibiui. Ott jó hangulat volt, aztán egy nagyobb társaság csatlakozott hozzánk. Emlékszem, idősebbek is voltak közöttük, még fizettek is, mert nekünk már elfogyott a pénz, amit otthonról kaptunk. Ezek után továbbmentünk a Birkába. Innentől kezdve elment a kép meg a hang *. A többit már csak a társaim elbeszéléséből tudom — no, meg a rendőrségi jelentésből, ami körülbelül így szólt: „ . .. november 8-án hajnalban találtunk rá a Bakai Nándor utcában, ahol megbotránkozást keltő magatartást tanúsított...”. Ülve aludtam az utcasarkon. Másnap ott ébredtem. (Hosszabb szünet.) És a másik két esetben? Másodszor? Éppen vizsgaidőszak volt, jöttem vissza Szegedre. Már a vonaton is nagy mennyiséget fogyasztottunk, megérkezésünk után pedig a Sárkányban szívtunk tovább. Aztán még arra emlékszem, hogy a közeli villamosmegállóban ültünk egy padon. Innen vitt be a ..Yard”. Harmadszor a Roosevelt tér melletti parkban bukkantak rám. — Tehát mindannyiszor magadra hagytak a társaid? — Hát... tulajdonképpen igen! Bár az is igaz, hogy nem tudtak felébreszteni. Rövid ideig hallgatásba burkolózik, s közben szorgalmasan eregeti a cigarettafüstöt. Aztán újra kérdezem: — Milyenek voltak a benyomásaid ott benn? — Mindhárom alkalommal a tanácsi kórház ideg- és elmeosztályára szállítottak. Amikor először ébredtem ott fel, iszonyú ideges letAz első pohár szeszes italt többnyire kíváncsiságból kortyolgatják a tizenévesek, a többit már virtusból fogyasztják, hiszen egy szinte megrögzött közhiedelem úgy tartja, ez velejárója a felnőtté válásnak. Az első pohártól a szenvedéllyé váló vasig nem is olyan hosszú léha az út. Dr. Creit Ferenc János ezer szakmunkástanulóval végzett vizsgálatot. Főbbmegállapításait ismertetve közli, hogy szabad idejükben jelentős helyet foglal el az italfogyasztás. Az elsőévesek egyharmada az első ösztöndíjuk kézhezvétele után szeszes italt fogyasztott. E tendencia erősebben emelkedik tizenhat év felett, kétharmaduk viszont csak 20. életévük felett fogyasztott szeszes italt. A társadalmi háttér Áréskor a számok mögött az okokat keressük, elsőként mindig a társadalmi hátteret kell vizsgálnunk. Az otthon szerzett benyomásokat és az iskolai, munkahelyi hatásokat. A környezet eleve meghatározó légkörét. Mert például a családban megrögzött szokások és az italozás megítélése feltétlenül befőzem. Rövid ideig nem is tudtam, hol vagyok, csak akkor eszméltem rá, amikor egy rácsos ágyat pillantottam meg mellettem. A nővér odajött hozzám, elmondta, hogy lefürdettek, majd ágyba dugtak. Szóltam neki, hogy haza akarok menni, de nem engedett. Az orvossal szerettem volna beszélni, de nem volt bent. Körülnéztem, még idegenebb lettem. Volt, aki dühöngött, volt, aki bambán meredt maga elé. Többükkel beszélgettem is. Egy fiatal srác azt mondta, ne legyek ideges, még ma kiengednek. Ő önként jött elvonókezelésre. Azt is megmutatta, milyen egy kúra... Förtelmes volt! Dél körül végre bejöttek hozzám, ki kellett tölteni egy tesztet, amelyen rengeteg kérdés volt a családi életről, magamról. Később pszichológusnővel is beszélgettem. Délután kettőkor kerültem haza... Három napig ki sem mozdultam otthonról. — S mostanában... — Hát.. . most sem vetem meg a piát, de azért próbálok mértéket tartani... Nem szeretnék még egyszer oda visszakerülni! Főiskolás barátunk tehát alapos leckét vett ebben a .. magasiskolában ”. Azóta, hogy beszélgettem vele, eltelt már néhány esztendő, megnősült, rendes, jóravaló családapa lett, az itallal is alkalomszerűen találkozik. Amit elbeszélt, számára minden bizonnyal örökre felejthetetlen élmény marad — társai, az őt követő nemzedék számára pedig reméljük, intő példa! Sz. Z. lyásolja a fiatal véleményalkotását és vonzalmát vagy előítéletét a szeszes italokkal kapcsolatban: Egy korty nem árt meg — mondják ünnepekkor és töltenek felelőtlenül a fiatalkorúaknak is. S ezt követően nagy a kísértés, különösen, ha otthon a kamra vagy a bárszekrény mindig „fel van töltve" itallal. Sok fiatal hivatkozik arra — sajnos többnyire már a bíróság előtt, — hogy azért kezdett italozni, mert a szesz „jótékony” hatásától mindent feledve akart menekülni az őt körülvevő valóság elől. Ez a ,,menekülési forma” persze törvényszerűen mindig zsákutcába vezet. Sok esetben az alkohol tartja össze az élet perifériájára kényszerült, galerikbe tömörülő fiatalokat is, akik a szesz gátlást oldó hatása alatt vállalkoznak előbb kisebb, majd mind nagyobb bűncselekményekre. De nem csak a családok, hanem a munkahelyi közösségek is fontos szerepet játszanak a fiatalok személyiségformálásában. Ahol rendszeres és természetes a munka utáni — vagy közbeni — kollektív italozás, ahol megvetik, lenézik vagy közösségellenesnek tartják azt, aki ez alól kivonja magát, ott a fiatalok többsége „alkalmazkodni kényszerül” s ez a kezdeti kényszer később már megszokottá és természetessé válik. Egyenrangúak akarnak lenni a brigádban, ők is kérik a rundokat, nehogy lemaradjanak és anyámasszony katonájának tartsák őket. A védekezési reflexek pedig egy idő múltán mind jobban tompulnak és gyengülnek. Egy aggódó édesanya például azt panaszolta az egyik újsághoz írott levelében, hogy a tizenhét éves kislánya olyan élelmiszerüzletben dolgozik mint eladó, ahol minden név- és születésnapot vörösboros pezsgővel ünnepelnek, s a kislány hiába ellenkezik, veszi a vezető a fizetési borítékból, így most „futa a ráeső részt már előre kipénze után” és ő is mindig koccint a többiekkel. A fiatalkori alkoholizmust előidéző külső hatások közül nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az iskolai kudarcok okozta sérüléseket és stresszhatásokat sem. S ez a hatás duplázódik, amikor a család — képességeinél lényegesen nagyobb teljesítményt várva a fiataltól — megtorló eszközökhöz folyamodik gyengébb eredmény esetében. Ha az őt körülvevő környezetben rosszul érzi magát a fiatal, olyan pótló jellegű érzelmi kapcsolatokat és közösségeket keres magának, ahol befogadják, könnyen sikerélményhez juthat, egyben teret kap agresszivitásának, elkeseredettségének kiélésére, így jutunk el a szökések, galeriba sodródások, iskolakerülések fontos tényezőjéhez. Ezek a gyerekek fokozottan veszélyeztetettek, kevésbé ellenállnak a kriminális csábításokkal szemben. A megelőzés módjai Mindez azonban megelőzhető, ha a szülők, nevelők, pedagógusok, munkahelyi közösségek idejében felismerik a veszélyt, s meggyőző módon, a körülmények és az italozásra kínálkozó alkalmak figyelembevételével, a fiatal személyiségéhez alkalmazkodva magyarázzák el az alkoholizmus káros Itatását és következményeit. Persze az okos érveknek csak akkor lehet foganatjuk, ha a kezdődő alkoholizmust előidéző okokat és indítékokat is megszüntetjük. Fontos szerep jut továbbá ebben a felvilágosító és nevelő munkában a tömegszervezeteknek, így elsősorban a KISZ-nek is, mely jól szervezett programokkal, csoportfoglalkozásokkal, sportlehetőségekkel és érdekes klubélettel, a fiatalok képességeinek fejlesztésével helyes irányba terelheti s elvonhatja őket az ital személyiséget károsító bűvköréből. Ágh Tihamér Fiatalok és az alkohiofizma* az első pohár és a többi... Logika Az ábrák meghatározott logikai sorrendben követik egymást — egy kivételével. Keressétek meg, hogy melyik ábra bontja meg a logikai sorrendet! Az elmúlt heti Közmondások című rejtvényünkre nagyon sok jó megfejtés érkezett. Sorsolás alapján a három szerencsés nyertes: Kovács Katalin, Apc, Rákóczi út 8.; Szénás Hermina, Eger, Vallon u. 7. fszt 1.; Varga Sándor, Heves, Holló út 12. Nyereményeiteket — egy-egy ifjúsági könyvet — postán küldjük el. E heti rejtvényünk megfejtéseit február 4-ig adjátok postára, címünk változatlan: 3300 Eger, Beloiannisz u. 3. KOSSUTH 8.27 Szocialista brigádok akadémiája. 8.56 Beszélni nehéz. 9.08 Operafelvételek. 9.88 Kis magyar néprajz. 9.43 Tarka mese, kis mese. 10.05 Külvárosi gyerekek. 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50 Kamarazene. . 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Örökzöld dzsesszmelódiák. 14.00 Népdalfeldolgozások. 14.26 Kóruspódium. 15.10 Operettdalok. 15.28 Mesterségünk címere. 16.08 Kritikusok fóruma. 16.18 Maros Rudolf: Ecseri lakodalmas. 16.31 Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak! 17.41 „Szívemben mindent elrendeztem ...” 17.50 Nekem ennyi jut, neked annyi... 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. 20.00 Richard Strauss: Don Quijote. 20.41 A zene nem ismer határokat. 21.31 Háttérbeszélgetés. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Magyar előadóművészek. 23.33 Dohnányi: b-moll szonáta. PETŐFI 8.20 Nagyvárosi gondok az USA-ban. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Robert Stolz saját műveit vezényli.. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Népi zene. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Békés napok. 13.30 Színes szőttes. 14.00 Kettőtől négyig ... 16.00 Mindenki iskolája. 16.33 Útközben. 16.35 Tudományos könyvespolc. 16.40 Operettek. 17.00 Barátság slágerexpressz. 17.50 Ötödik sebesség. 18.33 Népi zene. 18.55 Barangolás régi hanglemezek között. 19.25 Ajatollahok és diákok. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 „Szép szemben állni ezernyi pokolnak”. 21.23 Nótafelvételek. 21.40 Újdonságok 22.20 Kellemes pihenést! SZOLNOK 17.00-1»! 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás . 17.05 Gyári belépő. Új helyzetben a Heves megyei építőipari vállalatok. Szerkesztő: Tolnai Attila. Komolyzenei feldolgozások — 17.30 Tíz perc mezőgazdaság. — Sport — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Kongresszusi munkaverseny a miskolci házgyárban. Munkásgyűlés a Csepel Autógyár egri gyáregységében. Vasúti pályakorszerűsítés Borsodban) . 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 10.25 Delta. 11.05 Cyrano de Bergerac (Amerikai film). 12.55 Lehet egy kérdéssel több? 13.45 Iskolatévé (Ism.) 15.15 Ember a felvevőgéppel. 16.40 A kezek dicsérete (Kanadai kisfilm). 17.10 Kuckó. 17.45 Párbeszéd. 18.25 Számvetés. 18.50 Staféta. 79. W Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Reszkessen, aki él! 21.25 Megkérdezzük: Simon Pál nehézipari minisztert. 22.15 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 19.04 Nas F.kran — Am képernyőnk. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Agnieszka Osiecka: Ö meg Ö (Zenés játék). 21.05 Tv-híradó 2. 21.25 A mi házunk. 1980. január 30., szerda