Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
Mégis lesz világsztárunk? Erdős Pétert, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Pepita márkamenedzserét, az elmúlt hónapokban többször is bírálták a sajtóban, számon kérve rajta azt a nyilatkozatát, amelyet 1979 elején tettek közé a Magyar Ifjúság poprovatában. ..Három éven belül világsztárunk lesz” címmel. Az első év eredményeit figyelembe véve ugyanis úgy tűnt, hogy a szkeptikusoknak lesz igazuk, a nyilatkozat csupán egyike a popszakmában már megszokott túlzásoknak Az utóbbi hónapokban változott azonban a kép. A külföldi partnerektől ez év elejétől egyre kedvezőbb hírek érkeztek a Vörösmarty téri üvegpalotába; elsőként a Neoton família robbantott. A fejleményekről Erdős Péter a következőket mondja: — Az együttes első Spanyolországban megjelent kislemeze, a Santa Maria az egyik legnépszerűbb diszkófelvétel volt a spanyol fiatalok körében. A spanyol popzenei szaklap nagy összesített slágerlistáján a nyolcadik helyig verekedte fel magát, olyan világhírű együtteseket is megelőzve, mint például a Queen. A sikert követően megjelent és népszerű lett az együttes nagylemeze, a Sunflower. Az együttes tagjai már tettek egy bemutatkozó látogatást Spanyolországban, június 29- től pedig 30 napos nagy turnéra indultak. 15 koncertet kötöttek le velük Madridban, Barcelonában és a tengerparti városokban. Ez valóban figyelemre méltó teljesítmény, de önmagában még mindig nem az igazi átütő siker! — Akkor folytatom a sort. Japánban a Tishiba EMI cég a sikert látva, megvette a lemez licencjogát és a lemez további 5 távol-keleti országban került piacra. Szerződést kötöttünk egy másik kislemezre is, június közepén pedig a Sunflower nagylemez ott is megjelent. Most jártak nálunk japán filmesek. 30 perces filmet készítettek az együttessel, ami ismerve a japánok üzleti megfontoltságát, komoly sikert jelent. Be folytassuk a sort... A Sunflower júniusban megjelent az NSZK-ban. Dániában már üzletekben van a Santa Maria, és év végén megjelenik a nagylemez. Görögországban több cég is verseng a licencjogokért. Mexikóban és Kolumbiában is aláírt szerződésünk van. Argentínában pedig Pepita Argentína néven egy új cég alakult, amely kizárólag a magyar popzenére specializálja magát. Ez a hosszú felsorolás azt is jelenti, hogy ömlik a pénz a vállalathoz? — Sajnos nem, mert a sikerekhez nincs meg a kihasználó apparátusunk. De ha lenne, már üzleti sikereket is elkönyvelhetnénk. Nagylemezenként 3—5 ezer márkát vagy 2 ezer dollárt, illetve a kislemezekért 200 dollárt kapunk előlegként. Aztán attól függően, hogy milyen feltételekkel kötöttünk szerődést, úgy részesedünk az üzleti forgalomból. Ez általában 8—12 százalékos részesedést jelent, Japánban például 3,5 dollár egy kislemez, a Santa Mariából 267 ezer darabot adtak el. A bevételből a szerzők 8 százalékos jogdíjat kapnak, a vállalat pedig 10 százalékot. Ez az egyik véglet. Az országok nagy többségében azonban nem tudjuk ellenőrizni a piacot és kizárólag a partnerek jóindulatára vagyunk bízva. Ezért is fordulhatott elő: egy kanadai cég megvette a Fonográf nagylemezt, elküldte az előleget és azóta sem hallottunk róluk. Sajnos a japán üzleti siker ma még egyedi, mert a spanyol piac még nem olyan jövedelmező, mint gondolnánk. A Neoton tehát nemzetközi hírnévre tett szert. Hogyan sikerült a robbantás a MIDEM-fesztiválon felvonultatott és a vállalat által favorizált többi magyar előadónak? — A Fonográfnak nagylemeze jelent meg Hollandiában és szerződésük van egy NSZK-ban megjelenő nagylemezről is. Szűcs Judittal a nyugatnémet Electrola cég vesz fel két kislemezt. A Piramisnak aláírt szerződése van Spanyolországban és tárgyalunk japán és francia lehetőségekről is. Az LGT most fejezte be egy angol nyelvű nagylemez felvételeit, amely az NSZK-ban és Spanyolországban jelenik meg, az EDDA iránt — kislemezük alapján — ugyancsak az NSZK-ból mutatkozik érdeklődés. — Mindez azt jelentené, hogy már van világsztárunk? — Ha azt nézem, hogy mit ért el az ABBA, azt kell mondanom, hogy még nincs, de ha azt nézem, hogy honnan indultunk, akkor már komoly eredményeket könyvelhetünk el. — Hol tartunk most? — Nem tudom, hogy melyik a nagyobb távolság, az ami a kezdet és a Santa Maria sikere között van, vagy a Santa Maria és a Babilon folyói között feszülő sikertávolság. Mindegy, ez. a táv is csak erőfeszítés kérdése. S. J. Most mennek vakációra A képen látható kis csoportnak még csak most kezdődik a vakáció, ugyanis eddig a tóiskolások nemzetközi építőtáborában töltötték napjaikat Egerben. Felvételünk a búcsúesten készült, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát KISZ- klubjában. A bolgárok hagyományosan s sóval és kenyérrel pecsételték meg az itt szerzett barátságot. (Fotó: Szabó Sándor) Diszkó - egy jelenség természetrajza I. Tudatiparos diszkómánia A hetvenes évek elején a popzene szakemberei egyik konferenciát a másik után rendezték, s kétségbeesetten állapították meg, hogy a beatkorszak elmúltával évről évre egyre nagyobb nehézségekkel kell a szakmának megküzdenie. A popzene elvesztette korábbi hitelét, mozgalomjellegét művészi erejét. A hatvanas évek nagy sztárjai kiöregedtek, a nagy profitot jelentő nevek visszavonultak, eltűntek, megfogyatkozott a koncertlátogató közönség, visszaesett a lemezforgalom és ezzel egy időben a gazdasági nehézségek — az olajválság eredményeként — a hanglemezgyártást is megdrágították. Válságba jutott szórakoztatás A válságból kivezető utat a mesterségesen szított, régi időket felidéző nosztalgiahullám sem mutatta meg A menedzserek, szakemberek előtt nyilvánvalóvá vált, hogy csak valami új dologgal lehet fellendíteni az üzletet, megnyerni a felnövő új nemzedéket, a vásárlóközönséget. De mi legyen az? A korábbi irányzatokat (soul, underground, stb.) hiába próbálták ötvözni új elemekkel, hiába reklámoztak agyon a kérészéletű sztárokat, a remélt üzlet nem ütött be. Egészen addig, amíg 1974-ben fel nem tűnt George McCrae Rock me baby című száma a sikerlistákon. Az új hangzású dal meglepően jól fogyott az üzletekből és hamarosan újabb hasonló, ritmikus, jól táncolható számok is megjelentek a slágerlistákon. A popműfaj fogyasztó apparátusát irányító, „jó szimatú” üzletemberek azonnal felismerték, hogy itt a régen várt lehetőség. A kezdeti kísérletezéseket tudatos, gondosan szervezett és irányított popnagyüzem váltotta fel. Kitalálták az új slogant és 1974 végén a legtekintélyesebb szaklap, a Billboard már diszkó néven jegyzi Barry White Love’s theme című dalát. A folyamat ettől kezdve megállíthatatlan. Egy új zenei irányzat, szórakozási forma, új életstílus, értékrendszer és nem utolsósorban egy új társadalmi jelenség születik; a diszkó. Ahogy már annyiszor a szórakoztatás történetében, ezúttal sem találtak ki új dolgot. A diszkó már a hatvanas években ismert szórakozási forma volt, csak akkor a beatlemánia, a koncertek extatikus hangulata minden mást háttérbe szorított. A hippivilág idején azonban a virággyermekek számtalan koszos kis klubot rendeztek be maguknak — kevés bútorral, pompa nélkül — ahol jó illatú füstölgő pálcikák mellett „füvet” szívó, kábítószeres „utazás” közben hallgatták a lemezeket. Ugyancsak diszkó néven emlegették a színes bőrűek táncos lebujait is, ahol hétvégeken a néger fiatalok táncolták ki magukból a mindennapok fáradalmait. A manipulációs gépezet bekapcsol A hetvenes évek közepe táján az ifjúsági mozgalmak, a fesztiválok, a közös megmozdulások elmúltával ezek a klubok egyre népszerűbbek lettek. A rádióállomások adásaiból már jól ismert, élő szöveggel kísért gépzene önálló szórakozási formaként is népszerűvé vált. Különösen azután, hogy a tulajdonosok a fellendülő forgalom láttán tökéletesítették a technikai berendezéseket, fényűző környezetet varázsoltak és különlegességekről (tükrök, lézer stb.) is gondoskodtak, így a szórakozni, táncolni járó fiatalok már nemcsak alkalomszerűen vagy hétvégeken, hanem rendszeresen, hét közben is szívesen felkeresték ezeket az új szórakozóhelyeket. Az új szórakozási forma igényeinek megfelelően először a popzene változott meg. Jól táncolható, kemény ritmusú, igénytelen szövegű dalok tömegét ontották a lemezstúdiók. A tömegkommunikáció — felkapva az új slogant — szintén új hullámhosszra váltott. Új ideálok, új divat, új viselkedésformák születtek. A konjunktúrát látva, a biztosra menő üzleti világ hatalmas összegeket fektetett a piac megdolgozásába és egyik napról a másikra a legkülönbözőbb iparágakban is megélénkült az érdeklődés. Mindenki a diszkóra esküdött, mindenki ebből remélt hasznot. Az üzletek tele voltak diszkócuccokkal, a rádió diszkódalokat bömbölt, az újságok pletykarovatai a diszkóról írtak. Az emberek érdeklődése — ha akarták, ha nem — egyszerre csak a diszkó körül forgott. A manipulációs gépezet polipkarjaiból nem volt többé menekülés. Kitört a diszkómánia. 1976—77-ben az égre szökő profilok láttán más művészeti ágak — így elsősorban a film — is behódoltak a fokozatosan társadalmi jelenséggé váló diszkónak. Hollywoodban forgatni kezdték az első diszkófilmet és 1977 karácsonyán egyszerre 504 filmszínházban kezdték vetíteni a jelenséget pontosan bemutató, de elsősorban minden eddiginél hatásosabb reklámot jelentő filmet, minden idők egyik legsikeresebb és legjövedelmezőbb produkcióját, a „Szombat esti lázat". Sebők János (Következik: II. A hárombillió dolláros üzlet) Az első diszkóegyüittesek egyike, a Labelle H lI Műsorok: RÁDIÓ Kossuth 8.25 Fűtől fáig. Zugpreparátorok. 8.54 Beszélni nehéz. 9.06 Operettrész. 9.41 Kis magyar néprajz . 46 Tarka mese, kis mese. 10.05 Olimpiai híradó. 10.20 Fecskék és fruskák. Hadiállapot. 10.40 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.55 Zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Olimpiai híradó. 12.55 Házunk tája. 13.10 Operaslágerek. 13.40 Örökzöld dzsesszmelódiák. 14.11 Petőfi Sándor versei. 14.21 Népszokások dalai. 15.15 Rossini: Tell Vilmos — nyitány. 15.28 Sztárok — anekdoták nélkül. 16.05 Kritikusok fóruma. 16.24 Goldmark-felvételek. 17.12 Olimpiai hírek. 17.17 Apróságok. Riport. 17.42 Népzenei feldolgozások. 18.15 Esti mese. 19.15 Halló, itt Moszkva! 21.06 Mozart-felvételek. 22.15 Moszkva ’80. 22.45 Szimf. zene. Petőfi 8.05 Cseh népdalok. 8.3S Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Bágya András szerzeményeiből. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család 12.00 Népi zene. 12.33 Tánczenei koktél. 13.30 Színes szőttes. 14.00 Kettőtől négyig ... 16.00 Fordulók a líra történetében. 16.40 Fiatalok a seregben. 17.30 Halló, itt Moszkva! 19.25 Tallózás az angol sajtóban. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Trió. Szórakoztató műsor. 22.30 A tegnap slágereiből. 23.15 Operettrészt. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Index. A miskolci stúdió gazdaságpolitikai magazinja. (Házak futószalagon — Ahol az áramot termelik — Így látja a tszelnök.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Horváth Kálmán — Slágerlista — Sport. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. 7.58 Műsorismertetés. 8.00 Tévétorna. 8.05 Óvodások filmműsora. 8.25 Idesüss! 8.50 Delta. 9.40 Lehet egy kérdéssel több? 10.10 A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. 11.40 Menekülés az arany földjéről. 5. 1. 15.08 Műsorismertetés. 15.10 Stop! 15.25 A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. 18.45 Staféta. 19.00 Reklám. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese (Mazsola). 19.30 Tv-Hiradó. 20.00 Szemtől szembe ... 20.55 A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. 23.30 Tv-Hiradó. 2. műsor 17.38 Műsorismertetés. 17.40 Fehér izzásban. 18.25 Nds Ekran — a mi képernyőnk. 18.45 A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. 20.55 Tv-Hiradó. 21.15 Új Scotland Yard. Angol bűnügyi tévéfilmsorozat. A drága nő és a drágakő. 22.05 Zenés nyári esték. Leánykérés éjjel kettőkor. Bohózat. 22.45 Reklám. romiisco& 1980. július 30– szerda