Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

É a közlekedésbiztonságért 3. forduló A 2. forduló helyes megfejtői közül többen 50 forintos könyv­utalványt nyertek: Ferenczy Zsolt Eger, Sertekapu u. 31., Faragó István Gyöngyös, Északi-Külhatár út 25., Kovács Veronika Mikó­­falva, Rákócz­i u. 58., Somodi Imréné Nagy­füged, Zalka Máté u. 2., Tóth Endre Besenyőtelek, Zrínyi u. 4. és V­árny­a Erzsébet Gyön­gyös, Aba út 4. Az újabb forduló megfejtéseit továbbra is a KBT 3300, Eger, Kossuth Lajos u. 2. szám címére vasárnapig küld­hetnek be, lehetőleg levelezőlapon. A borítékra írjátok rá: „Fia­talok a közlekedésbiztonságért Vízszintes: 1. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács jelszava, folyt., a függ. 6. és a függ. 21. alatt. 11. Romá­niai folyó. 12. Nyöszörög. 13. Zöm. 14. Kettős betű. 15. Nagyközség a szolnoki já­rásban. 17. Hoz-hez-höz né­metül. 18. Kicsinyítő képző. 20. össze-vissza tud. 21. Ten­ger olaszul v. cigány. 22. Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. 24. Társaságában (fordítva). 25. Az izmokban van. 26. Szemétgyűjtő. 28. Kor. 20. Éljenzés. 30. Tantás vegyjele. 31. Tolmács. 32. Félig Gizi! 33. Nem azé! 34. Jugoszláviai város fonetiku­san. 35. E. Y. A. 36. Teve. 33. Filmdobozokon látható felirat. 39. Miskolc közelé­ben lévő hegy. 40 Tüzet szüntet. 41. Majd­nem féltu­cat. 42. Kinő. 43. Szappan márka. 44. Nincs... (csapdá­ba kerül.) 46. Hatással vagy. Függőleges: 1. Malom a szájban. 2. Néha-néha. 3. Gát szélei. 4. Már nem ked­veli. 5. Város Jugoszláviá­ban. 7. Ö. G. Á. 3. Ételt ízesít. 0. Kettős betű. 10. Női név. 16. Nátrium-klorid. 19. Birkózóknak sok kell. 20. U. L. É. 22. Értékes prémű állat. 23. Szép virág. 26. Fertőtle­nítő anyag. 27. Görög betű. 29. É. F. 29 a. Hó eltávolí­tására használt anyag. 30 a. Névelővel Afrikában talál­ható növény. 32. Mindenki... aki él (Vesztegzár a Grand Hotelben). 33. a. Versenylo­vas ford. 35. Korának szá­mát. 37. Bikaviadalokon használt szócska (buzdító). 39. Vérszívó állat. 43. Félig arra. 43 a. Megyei Tanács. 45. T. Z. Üdülés a legjobbaknak Ki minek m­estere ? A híradástechnikai és mű­szeripari üzemek 150 beta­nított és szakmunkása ver­senyzett a napokban a KISZ KB Ki minek mestere? ve­­télkedősorozatának közép­döntőjében; közülük 12-en kerültek a januári döntőbe. Mint a KISZ KB ifjúmun­kás osztályán elmondták, a fiatal szakmunkások tehet­ségét bizonyító, s egyúttal a hiányszakmákat népszerűsí­tői — negyedszázados hagyom­­ánnyal rendelkező — szak­mai vetélkedőket az idén hat mesterségben hirdették meg. A KGM területén hasznos­­nak bizonyult az újítás, vagy­is az, hogy ezúttal nemcsak szak-, hanem a betanított munkásfiatalokat is verseny­re hívták, ösztönözve őket a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére, tudásuk fej­lesztésére. A ,,Ki minek mestere” ve­télkedő szeptember óta­ zajló helyi üzemi versenyein a szakmunkás fiatalok egyhar­­mada indult. Ezúttal rajthoz álltak a könnyűiparban dol­gozó bútorasztalosok, a köz­lekedés területén a postai szállítók is. Az építőiparban az idén a hidegburkolók négytagú brigádjai tesznek tanúbizonyságot politikai ismeretekből, a szakma el­méleti és gyakorlati tudni­valóiból.­­A középdöntők többsége már lezajlott, hátra van még a vegyipari szakmunkások ja­nuárra tervezett középszin­tű vetélkedője, s ugyanebben az időben a belkereskede­lemben a vas-műszaki cik­kek ifjú eladóinak meghir­detett vetélkedő. A jövő évi döntők első helyezettjei jutalomüdülés­ben részesülnek. á IFJÚSÁGI KLUBOK N­incs egy hely (?) A közelmúltban az egyik országos hetilap vitát indított a párválasztásról, a társke­resésről, a magányosságról. A vitaindító cikk rendkívül élénk érdeklődést váltott ki az olvasókból. Különösen az volt feltűnő, hogy a hozzá­szólók egytől-egyig arról pa­naszkodtak, hogy „nincs egy hely" sem városban, sem fa­lun, ahol kulturáltan lehet­ne szórakozni és ismerkedni. A harminc-negyven évesek úgy érzik, a zenés szórakozó­helyek már nem nekik valók, kinézik őket a diszkóból is. De a húszévesek közül is so­kan magányosak, ők sem tudják hol a hely, ahol is­merkedni, barátkozni lehet hasonló hordákkal. Ez a kü­lönös vita egyúttal felveti a kérdést: vajon a hatvanas évek elején fellendült ifjú­sági klubmozgalom napjaink­ban valóban halódik? Kér­déseinkkel Schneider Márta népművelőhöz, a KISZ Köz­ponti Bizottságának politikai munkatársához fordultunk. — A statisztikai adatok azt igazolják, hogy a klubélet semmit sem változott az utóbbi esztendőkben. A klu­bok száma is állandó, ugyan­annyi új klub alakul, mint amennyi megszűnik. Az azonban igaz, hogy a ,,hős­kor” végetért. Az az időszak már a múlté, amikor kis csapatok összeálltak és fé­szerből, pincéből, üres pad­lástérből ifjúsági klubot va­rázsoltak. Ha úgy vesszük, akkor most kedvezőbb a fia­talok helyzete. A művelődési házak zárt kapukkal, ..kész”, berendezett klubokkal vár­ják őket. Sajnos ugyanakkor elveszett a legerősebb közös­ségformáló erő, a közös munka. — A klubmozgalom hátrá­nya tehát, hogy ma készen kapják a fiatalok a klubo­kat? — Ezt azért nem állíta­nám. De azt senki sem ta­gadhatja, hogy az építkezés, a takarítás, a klub csinosí­tása, szépítése közben jó kol­lektívák alakultak ki. Mi­előtt azonban túlzott nosz­talgiával vádolnának a klub­­mozgalom kezdetei iránt, megjegyzem, hogy a hatva­nas évek elején is megtör­tént, hogy a közös munka során kialakult­ kollektíva nem tudott mit kezdeni a kész klubbal, nem tudtak megfelelő programot találni maguknak. — Milyen megoldás kínál­­kozik az ifjúsági klubmozga­lom további fejlesztésére? — Általában receptet erre nem lehet adni. De azt ta­pasztaltam, hogy ha egy klub minden réteg, minden kor­osztály igényét ki akarja elé­gíteni, akkor senkiét sem elégíti ki. Észre kell ven­nünk, hogy m­a már a tizen­évesek, sőt az általános isko­lás korosztály is igényli a klubéletet. Ezekben a tini­klubokban természetes, hogy a zene, a tánc a legfontosabb program. A harmincévesek azonban már nem erre vágy­nak. Sokuknak családjuk van, s elsősorban egziszten­ciális problémák foglalkoz­tatják őket. De azért róluk sem kell lemondani, nekik is van igényük a közösségi életre, mondjuk egy hobby kapcsán. Egyszóval több spe­ciális profilú klubra lenne szükség, hiszen a tapasztala­tok is azt igazolják, hogy ezek a klubok hosszú éveken át fennmaradnak, életerősek. — Tudna esetleg jó pél­dát említeni? — Igen, nem is egyet. Nyékládházán például igazán kitűnő ifjúsági klub műkö­dik. A környékből” is­ ide, s nem a közeli Miskolcra men­nek a fiatalok szórakozni. A baj csak az, hogy legföljebb nyolcvan fiatal fér be a klubba, és mindig sokan kí­­vülrekednek. Itt hallottam arról is, hogy a klubba oly­kor meghívják a helybéli fia­tal házasokat, akik egyébként nem járnak a klubba. Ilyen­kor baráti beszélgetések ala­kulnak ki a fiatalabb kor­osztállyal. De említhetném a Debrecen külterületén mű­ködő Csapó kerti ifjúsági klubot is vagy a Hajdúnáná­sit. Mindkettő látszólag ne­héz helyzetben van, hiszen Debrecenben több szórako­zási lehetőség is kínálkozik. Mégis életerős, jól működő klub van mindkét helyen — elsősorban sportolni, sakkoz­ni, illetve futballozni invi­tálják rendszeresen a klub­­­tagokat. — Lehet-e segíteni köz­ponti intézkedésekkel a klubmozgalmat? — Volt már erre is kísér­let. Az 1977 óta működő Or­szágos Ifjúsági Klubtanács például a klubvezetők kép­zését tette egységessé, össze­hangolttá. Előbb műsoros ka­zettákat készítettek ifjúsági kluboknak, idén pedig ötle­tes, szórakoztató kisfilmeket, amelyeket hamarosan kölcsö­nözni lehet. De kötelező programot nem ajánlunk, ennek nem is len­ne értelme. Persze a megyei klubtanácsok sokat tehetnek a tartalmas klubéletért. Csak egyetlen példát említe­nék: a Békés megyeit. Az it­teni klubtanács műsort kínál a kluboknak. Fővárosi mű­vészeket, együtteseket hív­nak meg a megyébe, akik nem egyetlen helyen lépnek fel, hanem sokszor egy tu­catnyi klubban. Előre tájé­koztatják a klubvezetőket, hogy mikor, milyen műsor, milyen előadó érkezik a me­gyébe. Árokszállási Éva KluDélután a hatvani szakmunkásképző klubjában: talál­kozó külföldi diákokkal... (Fotó: Szabó Sándor) A fiatalok hobbija Gombok a pályán A küzdelem, akárcsak a világ bármelyik labdarúgó­stadionjában, itt is a gólo­kért folyik. Tizenegy, „min­denre elszánt játékos” lép­­ rá a zöld fű helyett,­­ a műanyag lapra, miközben a cserék elfoglalják helyüket az oldalvonal mellett. A já­tékvezető az órájára néz, és bemondására az „edzők” egy erőteljes mozdulattal elin­dítják a nagy játékot — a gombfocit! Az igazi fanatikusok már bevezették a sárga és piros lapokat a sokszor szabályta­lankodók, vagy kíméletlenül harcolók féken tartására, és van olyan gombfocistadion, ahol sakkóra mutatja az el­telt időt.. Régen elmúltak azok az idők, amikor a gombfoci unatkozó kisgyermekek ár­tatlan időtöltése volt, és a veszélyt csak a gombok meg­szerzésének körülményei — le kellett vágni a nagyapa kabátjáról! — jelentették. Az élelmes kisiparosok idő­közben felfedezték a mű­anyagban rejlő lehetőségeket és ennek eredményeként a trafikokban és játékboltok­ban kizárólag fröccsöntött és esztergált játékosok kap­hatók. Igaz, közben a gomb­­fociból asztali labdarúgás lett, és eg­y ilyen tekintélyes elnevezésű játékot már nem illik gyermeteg szórakozás­nak titulálni. Az asztali labdarúgásnak komoly, tekintélyt parancso­ló múltja van: már 1936-ban, Bécsben találkoztak a világ legjobbjai, és a két napon át tartó csatában, a magyar színeket képviselő Rohr La­jos a harmadik lett, egy osztrák és egy dán úriember mögött. Ezt követően a hat­vanas években vált ismét igazán népszerűvé a gomb­­fut­ball. Ekkor nálunk is sor­ra alakultak a klubok: a Rádiónak, a Röltexnek, a Testvériségnek és a Ferenc­városi Vasutasnak volt töb­bek között egyesülete, s a Budapest-bajnokságon 209 résztvevő indult (a­ vidékiek ekkor a Duna­ kanyar-kupá­­ért játszottak). Egyesek szerint a játéko­sok bármilyen anyagból — természetesen igazi gombból is, — készülhetnek, míg má­sok uniformizálni szerették volna a küzdőket. Végül a Rádió egyik munkatársa, Soós András vállalkozott ar­ra, hogy igazságot szolgáltat az acsarkodók között: „Gombfutball” címen sza­bálykönyvet írt, amelyet a Budapest-bajnok, Budai Ti­bor illusztrált mesteri rajzai­val.­ Akik most akarnak be­kapcsolódni a küzdelmekbe leghelyesebb, ha a Soós-féle dokumentumot tanulmányoz­zák. Mivel a könyvesboltok­ból már régen elfogyott, a könyvtárakból pedig még régebben eltűnt ez a könyv hadd szóljunk egy keveset a kellékekről. A zöld gyepet helyettesítő furnér, vagy mű­anyag lap teljesen sima fe­lületű, 1,5 méter hosszú, és 1 méter széles, s a pálya szélén szegélyléc állja az út­ját a guruló labdának. A 16-os vonal húsz, az 5-ös hét, míg­­ a 11-es pont hét centi­méterre van az alapvonaltól. A kapufának ajánlott alap­anyagok közül a könnyen hajlítható acélhuzal tűnik a legalkalmasabbnak, de szi­gorú szabály, hogy a „léc” szélessége nem lehet 0,8 cen­timéternél vékonyabb. A há­ló készülhet lyukacsos tex­tilanyagból, de a mama tönkrement harisnyájából is. A kapusok fél centiméterrel lehetnek magasabbak a me­zőnyjátékosoknál, ettől azon­ban sok helyütt eltérnek, és a háló elé gyufásskatulyából kialakított portást tesznek. A labda átmérője 12, magassága 3 milliméter, a játékidő pe­dig — ki tudja miért? — kétszer 13 perc. A gombokat csak kezdésnél lehet állítani, és az egyetlen segédeszköz a nyomópálca, vagyis a „sne­­ca”. A legkorszerűbb gomb­­futballt már csak ezzel játs­­­szák, különösen azóta, hogy egy nagyon kiváló szakember kiszámította: a snecával meglőtt gombok 120 kilomé­teres sebességgel zúdítják a kapuba a műanyag labdát. Nem beszélve arról, hogy az efféle hálószaggató gólból itt sokkal többet lehet látni mint az „igazi” labdarúgó pályákon. Ligeti Nagy Tamás L — ------------------------------- - mai műsorok Kossuth rádió 8.27 Világablak. 8.56 Be­szélni nehéz. 9.08 Grieg: g_ moll vonósnégyes. 9.45 Kis magyar­ néprajz. 9.50 Gyer­me­k könyvhét. 10.05 Lite­­ratúra. 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50 Zene­kari muzsika. 12.00 Déli krónika. 12.20 Miskolci ze­nei hét. 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Dzsesszmelódiák. 14.07 A Kolinda együttes műsorából. 14.22 Kritikusok fóruma. 14.32 Így láttam Bartókot. 15.10 Daloló, muzsikáló tá­jak. 15.27 MR 10—14 16.10 Düledező Thália? >' 07 Lehet-e tervezni? 17.32 A tamburmajor lánya (ope­rett). 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 20.00 Nótaest. 21.00 Operafelvé­telek. 21.30 Háttérbeszélge­tés. 22.15 Sporthírek. 22.30 Goldmark: Vonósnégyes. 23.00 Balettzene. Petőfi rádió 8.33 Idősebbek hullámhos­­­szán 9.28 Magyar fúvósze­ne. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Népi zene. 12.33 Tánczenei kok­tél. 13.20 A szolgálat ízei. 13.30 Színes szőttes. 14.00 Kettőtől négyig ... 16.00 Mindenki iskolája. 16.33 Útközben. 16.40 Népi zene. 17.30 Hol , mi? 18.33 Nyolc rádió nyolc dala. 19.07 Barangolás régi hang­lemezek között. 19.25 Kö­vérek és soványak. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Válass(z)! Ifjúsági kulturá­lis körkép. 21.25 Örökzöld dallamok. 22.23 Kellemes pihenést! Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Patyolatépítés és szolgálta­tás — Óránként 3 mega­­wat megtakarítás a BKV- ban — Melléküzemág a be­kecs­i tsz-benj. Felelős szer­kesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Dobog Béla. — Hungária-slágerek. — Sport. 18.00 Észak-magyarországi krónika. — 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... Televízió 9.00 Tévétorna. 9.05 Iskola, tévé. 9.45 Delta. 10.25 Fel­sült trubadúr (dán tévé­film). 11.45 Lehet egy kér­déssel több? 15.25 Iskola­tévé. 16.25 A csasnok (francia dokumentumfilm). 16.50 Bulgária—NSZK VB- selejtező labdarúgó-mér­kőzés. 18.30 Hol tart — a budapesti sportcsarnok? „Még messze vagyunk a célegyenestől — mondja Tá­bor István, az épülő léte­sítmény leendő igazgatója, az építkezés legaktívabb „szurkolója”, örül minden apró sikernek, s elkeserí­tik a kudarcok. Hajrázni pedig folyamatosan kell... 18.45 Staféta. Tíz perc if­júság. 18.55 A Közönség­szolgálat tájékoztatója. 19.00 Reklám. 19.10 Tévé­torna. 19.15 Olvassatok mindennap! 19.20 Esti me­se. Egérharag (magyar báb­film, Mazsola). 19.30 Tv­­híradó. 20.00 Külpolitikai fórum. A műsor stúdióven­dégei, valamint moszkvai, varsói, washingtoni és bonni tudósítói aktuális vi­lágpolitikai témákkal kap­csolatban várják a nézők kérdéseit. 21.40 Dóra jelen­­ti (magyar film). 23.05 Tv­­híradó 3. 2. műsor 20.01 Angol hercegek Me­­cseknádasdon? 4 pécsi kör­zeti stúdió filmje. 20.40 A rajz, mint fegyver (svéd rövidfilmsorozat). 21.05 Tv­­híradó 2. 21.30 A mi há­zunk . . Az ünnepek és a család. 22.20 A magyar tu­domány nagy öregei. He­vesi Gyula akadémikus.

Next