Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-20 / 298. szám

» te k A Kisiparosok továbbképzése A fokozódó népgazdasági elvárások, az új szakmai módszerek megismerteté­­se szükségessé teszi, hogy a kisiparban tevékenykedő szakemberek is fejlesszék szakmai tudásukat. Ennek megfelelően a KIOSZ me­gyei vezetőségének szerve­­zésében a napokban ren­dezték a megyei építő kis­iparosok szakmai tovább­képzését. Megismerkedtek a megye településfejlesztési és kislakásépítési feladatai­val, melyek megvalósításá­ban nagy feladat vár az építő kisiparosokra, kőmű­vesekre, villany-, központi­­fűtés- és gázszerelőkre. Fog­lalkoztak továbbá a leg­időszerűbb szakmai kérdé­sekkel, valamint előadáso­kat hallgattak meg a vár­ható kisgép- és építőanyag­­ellátásról. Délután csopor­tos foglalkozáson szakfil­meket néztek meg. A szakmai napok részt­vevői az új ismeretek bir­tokában kívánnak a meg­rendelők szolgálatára állni. Varga Gyula Eger Doktor volt... Nagy teljesítmény volt annak idején, az 1936-os berlini olimpián valamelyik úszószámot is­­ megnyerni. A japánok akkor nagy erőkkel vonultak fel és pa­pírforma szerint kettő is volt köztük, akik közül va­lamelyiket biztosan elsőnek tippelték a százméteres gyorson a szakemberek. Ak­kor indult a mezőnyben egy magas, nyakigláb ma­gyar fiú, szerényen, min­den hírverés nélkül... Csík Ferenc volt, a csendes, szorgalmas orvostanhall­gató, a budapesti egyetem orvostudományi karának diákja. Sokan drukkoltunk neki mi, diáktársai. Aztán, mint mondom, szerényen ugrott, megtáltosodott és a mezőnyt maga mögött hagy­va — a japánokat is jócs­kán — , olimpiai bajnok lett... Aztán szerényen, szorgalmasan, időben befe­jezte tanulmányait és 1939- ben már végzett orvos volt. Orvosi munkájában is lel­kiismeretes, komoly kollé­ga... Rá emlékeztem, ol­vasván a Népszabadságban (80. okt. 10., 12. o.), hogy Keszthelyen Csík Ferenc sétányt avattak. Emléktáb­lájára Wladár Sándor, a moszkvai olimpiai bajnok helyezett el koszorút. Az emléktáblánál­­, írja az újság: „... Keszthely vá­ros­­ országgyűlési képvise­lője emlékezik a második világháború utolsó nap­jaiban elhunyt orvos­­tanhallgató Csík Fe­ren­cre.” Szegény Ferkó (minekünk csak Ferkó volt mindig! akkor már régen nem volt orvostanhallgató... Már több éve orvosi hiva­tásának élt és — mond­hatni — hivatásának telje­síté­? közben halt hősi ha­­'ált Sírfelirata Keszthelyen »71 ki is fejezi .. Az or­vostanhallgató olimpiai bajnok orvosként halt hősi haláit a világháború utolsó napjaiban. Ha nem így volna, akkor szegény Fer­kó 13 évig járta volna az egyetemet (1932-től 44-ig)... Ennél 6 sokkal szorgalma­sabb volt... Tisztelet em­lékének ... 'Of. Szemes-Varga B.) lóűzűká o m jrájából— A tűzvéd­e­lismt tanácskoztak Az elmúlt napokban a fü­zesabonyi járási hivatal, a járási tűzoltó parancsnok­sággal közösen értékelte az elmúlt két év tűzvédelmi munkáját. Az értekezleten részt vettek a járás üzemei­nek, vállalatainak és intéz­ményeinek vezetői és tűzvé­delmi­ előadói i­­. A járási hivatal nevében dr. Orosz Miklós köszöntötte a megje­lenteket, közöttük Hortobá­gyi Ferenc alezredest, a me­gyei tűzoltó-parancsnokság képviselőjét. Ezután Dénes Gábor tűzoltó őrnagy, járási parancsnok beszélt a jövő feladatairól. Elmondotta, hogy bár a tűzesetek száma az utóbbi két évben nem emelkedett, de­ a keletkezett kár meghaladta a kétszáz­ezer forintot. A tűzesetek jelentős része megelőzhető lett volna, ha a szabályokat betartják. A tűz okának ke­letkezésénél többnyire a tech­nológiai előírások be nem tartása, a nyílt láng és a tüzelőberendezések sza­bálytalan használata, ön­gyulladás és villámcsapás játszott közre. A tüzet sike­rült­ idejében megfékezni, ami köszönhető az állami, vállalati és önkéntes tűzol­tóik szakszerű, hozzáértő munkájának. A járási tűzol­tó parancsnok elmondta, hogy 1981. március 1-én lép hatályba az Országos Tűz­védelmi Szabályzat. Ennek értelmében valamennyi vál­lalatnak felül kell vizsgálnia a kiadott tűzvédelmi utasítá­sokat. Az idén 184 vállalati tűzvédelmi megbízott tett si­keres vizsgát. Az üzemek tű­zol­tó- felszerel­tsége jó. Gondot jelent azonban a tűzoltó készülékek, a­ tűz­csapok előírásszerű ellenőr­zése. Legjobb a tűzvédelmi helyzet az állami ipar terü­letén, de jónak értékelhető a kereskedelemben is. A me­zőgazdasági szövetkezetek­ben még nagyobb körülte­kintésre van szükség. A fela­datokról szólva a járási pa­rancsnok kérte a vállalatok vezetőit és tűzvédelmi elő­adóit, hogy fordítsanak na­gyobb gondot a jövőben a tűzvédelmi­­ szakvizsgázta­tásra, a megelőzésre, a fel­világosító propagandamun­kára. Farkas Csaba Tófalu Nyugdíjasok búcsúztatása Egyre több dolgozó megy nyugállományba az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinátnál is. A munkahe­lyi vezetés és a szocialista brigádok kedves hangulatú, kis ünnepség keretében bú­csúztatják ilyenkor dolgozói­kat. Visszaidézik a 20—30 év­vel ezelőtti időszakot. Ebben az évben, a törzs­gazdatag­­ság aranygyűrűjét viselő szocialistabrigád-veze­­tők közül is töben elköszön­tek az aktív munkától. Bakk Károly, az egri szőlőgazdaság „Mathias*” brigádjának ve­zetője nyitotta meg a sort. Debrecenben a „Hajdúság” szocialista brigád vezetőjét 24 éves munkaviszony után búcsúztatta a kollektíva. An­tal Lászlóné, a „Győzelem” szocialista brigád vezetője 26 évet dolgozott az erdőtelki szőlőgazdaságban. Az említettek „Kiváló dol­­g­ozó’ ’-kit­ün­t­e­tés­ben része­sültek, munkatársaiktól pe­dig kedves ajándékokat kap­tak. De rajtuk kívül búcsú­zott több törzsgárd­adolgozó is. Többségük azt ígérte, hogy ha szükség lesz rájuk, visszajönnek segíteni a mun­kában. Lukács András Eger Mutasd meg a kezed Mutasd meg a kezed — és megmondom, ki vagy. A csal­hatatlan módszer a következő: jól meg kell figyelni a fiatal nők jobb mutató, és hüvelykujjait. Ha itt bőrkeményedést ,látunk, biztosak lehetünk, hogy az illető édesanya, és elsős, illetve másodikos gyermeke van. Ha a bőrmegvastagodás erősebb, úgy több gyermeket is „jósolhatunk". Ezzel a módszerrel csak akkor nem érünk el sikert, ha olyannak vizsgáljuk a kezét, akinek ceruzafaragó gépe van, vagy abban a szerencsés helyzetben van, hogy gyermekei atyja faragja a naponta kitöredezett hegyű töménytelen ce­ruzát a másnapi tanítási órákra. Huppan Béláné, Eger Gond is akad a nyugdíjasházban Lejöttek értem a hatodik emeletről, hogy menjek már föl, és ne csak a kel­lemes, örömteli perceket ecseteljem, hanem a gondo­kat is. Bizony nem volt szívderítő a látvány, ami fogadott. A szobában boká­ig ért a víz­, amely a tető­ről folyt be. Három lakás­ban jártam ezután, ahol szintén edényekkel fogták fel a vizet, szedték le az átázott tapétákat. Az ott lakók elmondták, hogy ez az állapot már régóta okoz sok bosszúságot. Igaz,­ ki­jöttek szakemberek, s meg­nyugtatták az öregeket, le­gyenek türelemmel, majd kijavítják a hibákat. Ők türelmesek, de sajnos ed­dig még senki sem intézke­dett! Ezek az emberek kevés nyugdíjból fizetik az igen magas rezsit, van éppen elég gondjuk az ilyen nem­­kívánatos idegesség nélkül is. Reméljük, az eső okozta kár megszűnik, és a majd itt dolgozó emberek lelkiis­meretes munkája pontot tesz egy türelemmel kivárt jogos panasz orvoslására. Beke Jánosné Eger é I fiTouc ______I Szünidei program Hatvanban A hatvani városi úttörőel­nökség, a művelődési intéz­ményekkel közösen, hasznos szünidei foglalkozásokat ké­szít elő az általános iskolá­sok részére. A cél az, hogy ki-ki a­­ televíziós progra­mokon kívül, egyéniségének megfelelően megtalálja pihe­nését, szórakozását a város­ban. Az úttörőcsapatok az öt általános iskolában, Heré­den és Boldogon klubfoglal­kozásokat, daltanulást, asz­talitenisz-versenyeket, szán­kó- és gyalogtúrákat szer­veznek. Ha hidegre fordul az idő, minden iskola korcso­lyapályát létesít, s korcso­lya versen­yeket is rendeznek. A 2. számú iskolában 30-án „Ti és mi” játékos előszil­­veszteri, 23—24-én az 5. szá­mú iskolában „Miénk a sportcsarnok” címmel sport­­vetélkedőt tartanak. Ha az idő is engedi, a Le­nin Termelőszövetkezet KISZ-szervezete 29—31-én a Mátrában sítanfolyamra várja a pajtásokat. A városi művelődési köz­pont délelőttönként rajzo­lásra, festésre, gyurmázásra, játékos vetélkedőre, filmve­títésre, és­­ lemezhallgatásra hívja a gyerekeket. Az Ady Endre városi gyermekkönyvtár a szünidő­ben is szívesen látja a fia­talokat. Így 22-én a kisdo­bosoknak a fenyőfadíszek készítéséhez adnak ötleteket. Ködmön Ferenc Hatvan VÁLASZOL AZ ILLETÉKES A korlátokat letörték Lapunk nemrégi számában „Vigyázat! Balesetveszély!” címmel cikk jelent meg B. S. aláírással. Levélírónk szerkesztőségünktől kért se­gítséget, hogy a Bródy Sán­dor utcában a lépcsők mel­lé kapaszkodó korlátokat szereljenek fel az illetékesek a biztonságosabb közlekedés érdekében. Zámbori Ferenc, az egri városi tanács osz­tályvezet­ő főmérnöke a kö­vetkezőkről tájékoztatta szerkesztőségünket: a Bródy Sándor utcában a városfal felújítása miatt leszedték a lépcsők melletti korlátokat, melyeket ez év október vé­gén a mélyépítő üzem újra felszerelt. Érthetetlen módon azonban néhány hét múlva a korlátokat lehajlítgatták, le­törték eddig ismeretlen em­berek. Ezzel nemcsak nép­­gazdasági kárt okoztak, ha­nem megfosztották az arra rászorulókat, öregeket, moz­gássérülteket a biztonságos közlekedéstől. A védőkorlá­tokat ezért újra le kellett szerelni, és most egy erősebb korlát készítésén dolgozik az­­ üzem. Ezeket még az év vé­géig felszerelik abban a re­ményben, hogy jobban el­lenállnak majd az erejükkel nem bíró, felelőtlen rongá­­lóknak... VISSZHANG Meddig lesz így? Önkéntelenül is a régi rendszer jutott eszembe, amikor a Népújság nemrégi számában a „Mezőgazdasági diploma női kézben" című cikket olvastam. Emlékszem, amikor például a vasárnapi napszámfizetésnél nem azt nézték, hogy ki, mennyit dol­gozott, hanem csak azt, hogy kinek hány napja volt be­jegyezve. Aztán határozták el, hogy mennyi a napszám. Férfiaknak 1 pengő, nőknek 50 fillér, gyerekeknek 30 fil­lér. A munkaidő napkeltétől napnyugtáig tartott. Azt már senki sem nézte, hogy vol­tak olyan munkák — mint a répaegyelés, szőlőkötözés stb. —, amelyeknél a nők sokkal többet tudtak elvé­gezni ugyanannyi idő alatt, mint a férfiak, mégis csak fele napszámot kaptak. De ez több mint negyven évvel ezelőtt volt. Természe­tes tehát, hogy a cikkben szerepeltek bizony kissé meglepik az olvasót. „— Az elődöm férfi volt 5600-ért, és én most 2800-ért csinálom ugyanazt. ... És az elődömnek soha sem mondták, ha vendég jött, hogy jöjjön be töltögetni a poharakba ...” Mindezt egy mezőgazdasági diplomával rendelkező nő jelentette ki, egy hozzá intézett kérdés kapcsán. Hát legyünk őszin­ték: szükséges ehhez kom­mentárt fűzni? Sajnos ez nagyon ha­sonlít a letűnt földesúri világhoz, hogy pél­dául egy részes aratóbandá­ban a férfi egész részt ka­pott — még akkor is, hogy­ha mondjuk mindössze 150 cm magas és negyven kiló volt —, míg a nő csak „fél­részes” volt, mégha kétszer akkorára nőtt is, mint sok férfi, mert „csak” nőnek szü­letett. Ezt a rossz régi szemléle­tet úgy tűnik, sok helyen még mindig nem felejtették el? Miért nézzük mi több­nek magunkat a nőknél, ked­ves férfitársak? Egy másik diplomás nő így nyilatkozott: „A leendő mun­kahelyen a fizetés is, a be­osztás is jónak ígérkezett. De felháborító volt, hogy végül is nekem szegezték a kérdést: akar még szülni?” *■ Szerintem ez már egyenesen megbotránkoztató kérdés. Vajon az, aki ilyen kérdést feltett, ugyan mit szólna ak­kor, hogyha a saját felesé­gével beszélne valaki ilyen módon ? Akármilyen oldalról néz­zük is ezt a kérdést, azért mégis furcsa és érthetetlen, hogy évtizedek óta beszé­lünk a női egyenjogúságról, mégis némely helyeken ugyanott tartunk, mint vala­mikor a „félrészes” világban. Félünk a nőktől. Helyeseb­ben a női munkaerőktől. Fő­leg azért, mert szülnek. De hát az baj? Nem lehet a kettőt, a szülést és a mun­kát valahogy összehangolni? Mert így, ahogy most van­­ valahogy nem jól van. Dávid József Gyöngyös á Mai műsorok Kossuth rádió 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 4X4 játék. Vezeti Szi­lágyi György. 10.05 Gor­donka és zongora-fel­véte­lek. 11.07 Örömök kertjei­ben. 12.20 Zenei anyanyel­vünk. 12.30 Magyarán szól­va .. . 12.45 Sebestyén And­rás vokális műveiből. 13.00 Brahms: I. szimfónia. 13.50 Kihaló mesterségek. 14.00 Énekszóval, muzsikával. 14.30 A népgazdasági terv és a mezőgazdaság. 15.05 Új zenei újság. 16.00 168 ÓRA. 17.30 Opera-művész­­lemezek. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.40 Sporthírek. 18.45 Világszín­ház, Vihar. 20.05 Az Álla­mi Népi Együttes műsorá­ból. 21.01 Örökzöld dalla­­mok. 22.10 Sporthírek. 22.15 Esti hangverseny. 23.15 Elégia a sirályról. 23.28 Szabó Ferenc: Lúdas Matyi Petőfi rádió 8.05 Mézeskalács. 8.55 Rit­mus. 9.25 Orvosi tanácsok­­ a lisztbetegségekről. 9.30 Hogy tetszik lenni? 10.33 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.48 450 évvel ezelőtt szü­letett Jan Kochanowski­­ lengyel költő. 11.08 Nép­szerű fúvósátiratok. 11.40­ Fiataloknak! 12.33 Jó ebéd­hez szól a nóta. 13.30 Pé­ter kirándul (Gyermekver­sek zenével). 14.00 Körkap­csolás bajnoki labdarúgó­­mérkőzésekről. 15.00 A kol­dusdiák­ (Operett). 15.39 Kísérlet New Lanarkban (Rádiójáték). 16.33 Közve­títés bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről. 16.50 Pop­hullám. 17.42 Vissza az em­berek közé (Novella). 18.33 Fenntartott hely. 19.10 A Locomotív GT együttes al­bumából. 19.40 Lehár ope­rettjeiből. 20.33 Sporthírek. 20.38 A Magyar Rádió Ka­rinthy színpada. 21.35 Né­pi zene. 22.00 Ismert együt­tesek felvételeiből. 23.10 Slágermúzeum. R.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 9.05 Hipp-hopp . .. Óvodások műsora. 9.35 Agg Angyal visszatér (Angol filmsorozat, ism.) 10.25 Ke­­­resztkérdés. Fejtörőjáték* 10.55 Izvesztyija Kupa. Finnország—Csehszlovákia jégkorongmérkőzés. 13.1M Egészségünkért. 14.25 A­ négy páncélos és a kutya.* (Lengyel filmsorozat). 15.25­ Főzőcske, de okosan. 18.00 TTT-röplabdakupa. Le­ánydöntő. 17.30 Falujárás. A műsor hat év legemlé­kezetesebb lírai riportja­it gyűjti csokorba: Falusi fiatalok — Magvetők — Kertről kertre — Mesterek,­­ művészek — Tájak és em­berek — Cinkemese. 18.10 Magyar tájak. A Körösök vidéke. 18.55 Egymillió fon­tos hangjegy. Komár László műsora. 19.10 Tévé­torna. 19.15 Esti mese: A kéményseprő, a pék és a manó. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Vers — mindenkinek. Ady Endre: Nézz drágám kin­cseimre. 20.05 Két balláb az ezredben — avagy: Ho­gyan járultam hozzá Hitler bukásához. (Angol filmvíg­játék). Milligant, a jó ke­délyű, mókás fiút a világ­­ dolgainál sokkal inkább ér­deklik a lányok, valamint a trombitája. A háború ki­törése után érkező behívót és a katonaélet viszonttag­­ságait is megpróbálja vic­cesen felfogni — amíg te­heti... 21.45 Operett, óh! 22.20 Tv-híradó 3. 22.30 Utcalányok (Amerikai film). 2. Műsor 18.15 Vakáción a Mézga­­család. 16.40 Küszöbök. (Dok. film). 17.20 Izvesz­tyija Kupa. Szovjetunió— Svédország jégkorongmér­kőzés. 19.30 Tv-híradó. 20.00 • Ikebana. (Riport-dokumen­­tumfilm). 20.20 Zorán az Erkel Színházban. 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 Én, a­­ néger (Francia feliratos­­ film). Tű i

Next