Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-05 / 30. szám

5 2007. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE Szilvásváradon is negatív egyen­leget mutat a költségvetési terv. Szaniszló László polgármester elmondta: megpróbálják elkerül­ni a létszámleépítést, és az in­tézményeiket is működtetik, de takarékoskodniuk kell. A civilszervezeteket - a sport­egyesületet, az idegenforgalmi egyesületet, az önkéntes tűzol­tókat továbbra is támogatják, sőt a polgárőrség is kap juttatást. A megszorító intézkedések ha­tásain túl az önkormányzatra há­rulnak az áthúzódó kötelezettsé­gek. Az útfelújítások után vissza­maradt egy több mint 5 millió fo­rintos számla. Az iskolabővítésre felvett hitel kamata is több mint 2 millió, és a tőketörlesztést idén még el sem kezdik, így vissza kell fogniuk a beruházásokat. A polgármester azt tervezi, hogy a halaszthatatlan fejlesztése­ket - az iskolai konyha bővítését, az óvoda nyílászáró-cseréjét - el­végzik. A Szalajka-völgy bejáratá­nál megpróbálják felújítani az utat, és előkészülnek a nagyobb projektekre: új hivatal építésére, a csapadékvíz­ elvezetésére, a köz­ségben található parkok rendezé­sére, a teljes közművesítésre. Ter­mészetesen sok minden függ a pályázatok sikerességétől. ■ SUHA Ottóné, Verpelét Munkalehetőségre volna itt a leg­nagyobb szükség. Én főállású anya vagyok, három gyereket ne­velek. A férjem régóta munka­­nélküli, sehol nem tud elhelyez­kedni. Sajnos szakmája nincs, de szívesen vállalna betanított vagy segédmunkát is. A jövedelmünk nagyon kevés. Én 68 ezer forin­tot kapok a gyerekek után, a fér­jem 28 ezer forint segélyben ré­szesül, így 96 ezer forintból kell ötünknek megélni. Fával fűtünk, de az is nagyon drága. Nem hal­lottam róla, hogy a faluban to­vábbképzés indult a felnőttek­nek. Ha valaki tájékoztatott vol­na bennünket, biztos, hogy a fér­jem is beiratkozik az iskolába. De így erről is lecsúsztunk. ■ Pályázatokkal próbálnak pénzt nyerni a tervek megvalósításához Rájuk szakadhat a partfal veszélyelhárítás A családoknak és a hivatalnak sincs pénze Még nincs itt a tavasz, de Ostoroson már megindul­tak a kövek. Az évszakra jellemző csapást - úgy látszik - az idén sem si­kerül elkerülni. Négyessy Zita - Tíz éve költöztünk be a há­zunkba - emlékszik vissza Nagy Krisztián. - Még egy éve sem laktunk itt, amikor az udvarunk­ra omlott a kert végi partfal. Ak­kor a segítségünkre sietett az önkormányzat, és a kritikus szakaszt betonnal erősítet­ték meg. De a folyamat saj­nos nem ért véget. Most a telek bal ol­dali sarkában ke­letkezett egy ha­talmas repe­dés a támfa­lon. Ha ez a hatalmas kő megindul, nemcsak a «er r kutyaólat és a fészert temeti maga alá, ha­nem a házunkat is ve­szélyezteti. Belegondolni is szörnyű, hogy betel­jesülhet a jóslat. Rá­adásul Nagyék nin­csenek egyedül a gondjukkal. A falu­ban jelenleg öt család retteg at­tól, hogy jelentős káruk kelet­kezhet. Arról már nem beszélve, hogy a sziklák akkor is lezúdul­hatnak, ha épp emberek tartóz­kodnak kinn az udvaron. A Csaba vezér, a Honvéd és az Arany János utca lakói évtizedek óta szenvednek ettől a környeze­ti csapástól. Az őseik idejében még masszívnak tűntek a tufafa­lak, amelyek szélvédettségében a házak megépültek. Kisari Zoltán polgármester idestova húsz esztendeje próbál úrrá lenni a helyzeten. Afféle tűzoltómunkát végeznek, min­dig ott orvosolják a bajt, ahol a legégetőbb. De sosem dől­hetnek hátra elégedetten, mert az újabb tavasz újabb az ország 137 települése - köztük Ostoros - kérelmet nyújtott be a kormányhoz, hogy ne regionálisan, hanem továbbra is központilag os­­­szák el a part- és löszfalak megerősítésére adható támo­gatást. Hangsúlyozták, hő­katasztrófával fenyeget. Ráadásul az önkormányzat csak a közterü­letek biztonságáért felelős. A magáningatlanok védelmé­ről a tulajdonosoknak kell gon­doskodniuk. Csakhogy ezek­ben az épületekben nem módos emberek élnek. Zömében idő­sek, vagy olyan fiatalok, akik mély tájsebek keletkeznek, ha késik a gyógykezelés. Sérül­nek a nemzeti értékek, példá­ul Pécsett, Szekszárdon, Bu­dafokon, s más megyebeli te­lepülésen: Egerben, Egersza­­lókon, Egerszóláton, Nosz­­vajon és Sírokban is. Kellő helyismerettel nem ren­delkezve azért jöttek ki a város­ból, mert itt baráti áron juthat­tak lakáshoz. Kedves, békés környék, senki se gondolná, hogy életveszélyes. - Sajnos nem adhatunk segít­séget - mondja a polgármester. - Az önkormányzatnak nincs is miből. Hogy mit tehetnek ebben a helyzetben a családok? Együtt kell élniük a veszéllyel. Az idő­sek azzal vigasztalgatják magu­kat: a szüleik, nagyszüleik is itt laktak, azokat sem érte bántó­­dás. Bíznak benne, hogy ők is megússzák a bajt. A betelepülő fiatalok se tehetnek sok min­dent. Megtekintett állapotban vették meg a házukat. A korábbi tulajdonos pedig a bíróság előtt moshatja kezeit, mint Pilátus. A partfalépítés költsége 200 ezer forint négyzetméterenként. Egy tíz méter széles telek eseté­ben, 6 méter magasságban 12 millió forintba is kerülhet a hely­reállítás. Ha nem áll meg a repedés, akkor bizony megindulnak a hatalmas kövek, így azután nemcsak a kutyaól kerül veszélybe, hanem a család háza is. A pincés települések kérelme a kormányzathoz Nem kapnak támogatást a vis maior-alapból pénzt csak veszély- Regionális Fejlesztési Tanács elhárításra kaphat­nánk, de helyreál­lításra nem -­­ mondja a pol­­gármester (képünkön). - Márpedig a kövek elhor­­dásával nincs megoldva a helyzet. Támfalakat kell épí­teni, sok-sok millióért. Mind­eddig az állami költségvetés­ben volt egy elkülönített for­rás a pincék és partfalak megerősítésére. Most majd a hozza meg a határozatot Fé­lő, hogy a megye kicsinysége miatt esélyünk sem lesz a döntéskor. Amíg a megyei közgyűlésben nem lesz rend, addig a mi helyzetünk is bi­zonytalan. Az önkormányzat egyedül nem boldogul. Idén már biztos, hogy nem kapunk pénzt Pedig amit most meg­menthetnénk, azt jövőre nem, mert tovább romlik a partfal állaga, s nem kizárt, hogy a háromszorosába kerül. ’ HÍRSÁV A térségi költségvetésről, a könyvtárról tárgyalnak Bélapátfalva A kistérségi társulás polgármesterei és jegyzői csütörtökön 9 órától üléseznek a polgármesteri hivatal tanácstermében. El­sőként az idei költségvetést fogadják el, majd módosít­ják a társulási megállapo­dást. Ezt követően a közpon­ti orvosi ügyelet ellátásáról is szó lesz. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár javaslatot tett arra, hogy mozgó könyvtár működhet­ne a kistérségben, erről is tanácskoznak a jelenlévők. A gyermek-és művelődési intézmények összevonása felsőtárkány A képviselő­­testület úgy döntött, hogy az iskola, az óvoda, a művelő­dési központ, a könyvtár és a gyermekjóléti szolgálat jú­lius 1-jétől Általános Műve­lődési Központként műkö­dik majd. Az önkormányzat nem kíván oktatási téren Egerhez tagozódni, ebben a formában látják biztosított­nak azt, hogy megőrizhes­sék az önállóságukat, s ellát­hassák kulturális feladatu­kat - tájékoztatott dr. Juhász Attila Simon polgármester. Támogatást kapnak a helyi civil szervezetek noszvaj A képviselő-testület február 5-én, hétfőn 17 óra­kor ül össze a polgármesteri hivatalban. A tanácskozá­son a védőnő beszámol az előző évi munkájáról, majd összeállítják a karbantartók éves munkatervét. Kilenc civil szervezet töltötte ki az adatlapot, hogy milyen fel­adatokat látnak el, illetve mennyi pénzre volna szük­ségük. A támogatás mérté­kéről is az ülésen döntenek. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-ma­il . zita. negyessy­ ö­axelspringer.hu A hegycsúcsok és barlangok vándorai környezetvédelem Nem csak gyönyörködnek, tesznek is a természetért A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület a földta­ni, természeti értékek védelmé­ben alakult. Elnöküktől, Klein Dávidtól megtudtuk, hogy eme kultúrtörténetinek is vélt ritka­ságokat komolyan veszélyezteti a tájidegen, betelepített akáco­sok térhódítása. Ennek kö­vetkeztében a sziklaalakzatok gyorsan pusztulnak. Védelmük­re szövetkeztek a fiatalok. Mint megtudtuk, az egyesület rendszeresen pályázik. Tagjai készítik el a tanösvényt, amely a szomolyai Vén-hegy szikláin e különleges alakzatokhoz vezet, amely a Bükkalja legnagyobb kaptárkő-csoportja. A látványos­ság nem mindennapi, egyedülál­ló az országban. A munkával várhatóan az őszig elkészülnek. A szarvaskői geológiai tanös­vényt is ők újítják fel, ezzel a teendővel már a nyár elejére végez­nek. Az egyesületet ter­­mészetbarátok, hegymászók és bar­langászok alkotják. Kalandoztak már a Tátrában, a Kárpátokban, az Alpokban, a Balkánon és Kis-Ázsiában. Vonzza őket a természet hábo­rítatlan szépsége és a föld mé­lyének rejtelmei. A terveik kö­zött Belső-Ázsia, a Pamir és Szibéria is szerepel. A tél má­sodik felétől minden második­harmadik héten szerveznek tú­rát. Felverik valahol a sátrai­kat, vagy megszállnak egy me­nedékházban, és csillagtúraszerűen végiglátogatják a csúcsokat. A társaság tagjai 20-44 év közöttiek. Természetesen szí­vesen látják az ér­deklődőket. Megmutatják ne­kik például a titkos fortélyokat, hogy a túra során ne érhesse őket baj. Ha nem megy el a ked­vük a csúszás-mászástól, és megtanulják, hogyan juthatnak fel épségben a csúcsokra és le a föld gyomrába, úgy járhatnak a csapattal csodát látni. ■ ■ Ha megtanul­ják, hogyan jut­hatnak fel ép­ségben a csú­csokra, csodá­kat láthatnak. A hegymászást is tanulni kell Csup 6ró, CSUpa izom. Tarnaszentmárián elkészült az edzőterem. A ko­rábbi postát, az önkormányzat tulajdonában lévő épületet újították fel a fi­atalok. A testépítéshez szükséges eszközöket Farkas Róbert alpolgármes­ter útmutatása alapján alkották meg. Az alapanyagra valót az önkormány­zat biztosította. A falubeliek heti 3-4 alkalommal gyűlnek össze­­ gyúrni".

Next