Heves Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-10 / 287. szám
„Last minute” akcióval kedveskedik a színház Karácsony előtt újabb akciókkal kedveskedik a Gárdonyi Géza Színház a látogatóknak. December 1-jétől bizonyos megjelölt előadások előtt három munkanappal elindul a félárú jegyek árusítása a szervezőirodán (Széchenyi u. 5., tel: 06-36/518-347). ■ Last minute: December 11. 15 óra: 80 nap alatt a Föld körül című ifúsági előadás A következő „last minute” program: december 11.15 óra a 80 nap alatt a Föld körül című ifjúsági előadásunk, melyet rögzít a Magyar Televízió is. Az aktuális előadások folyamatosan felkerülnek a színház honlapjára (www.gardonyiszinhaz.hu) és a szervezőiroda előtti hirdetőtáblára. Ezzel párhuzamosan decembertől új szolgáltatásként már kaphatók évad közben vásárolható bérletek is azok számára, akik eddig még nem vették meg színházbérletüket. ■ Újra látható Egerben a Leánder és Lenszirom Szilágyi Andor szerelmes meséje, a Leánder és Lenszirom című mesejáték Egerben is látható. A Színház- és Filmművészeti Egyetem IV. évfolyamos bábszínész osztályának előadása Alföldi Róbert rendezésében december 12- én és 13-án 10 és 15 órától várja az egri, valamint a Heves megyei gyermekközönséget. A mese története igen izgalmas. Bölömbér király foglyul esik a kobold Leándernek, aki csak úgy hajlandó őt szabadon engedni, ha neki ígéri azt, ami még egy királynak sincs. Hazaérve Bölömbér megtudja, hogy van egy 16 éves lánya - Lenszirom -, akit akarata ellenére éppen feleségül akarnak adni Mar-Szúr keleti herceghez. Bölömbér hogy megmentse lányát, kalitkába záratja Lenszirmot, ám hiába őrizteti éjjel-nappal, Leánder megszökteti a lányt, sőt bele is szeret... A szépséges Lenszirom és a magát rútnak látó Leánder szerelmi története gyereknek, felnőttnek egyaránt szórakoztató, kalandokkal teli mese, melynek végén természetesen minden jóra fordul. ■ Két új bemutató hamarosan: A nagyratörő Emésztő tűz Fantáziatorna és kalapszínház fáj Színművészeti egyetemisták izgalmas előadása az egri stúdiószínpadon A Színház- és Filmművészeti Egyetem III. évfolyamos színész osztálya „Fáj” címmel játszik ma egy érdekes előadást az egri stúdiószínpadon. A darab rendezőjével, Forgács Péterrel beszélgettem. Jónás Péter - Ágota Kristóf, azaz Kristóf Ágota Svájcban élő, franciául író, magyar származású írónő művei negyven nyelven jelentek meg, a kortárs francia nyelvű irodalom jelentős alkotója. Miről szól „A nagy füzet” című regénye, melyből a „Fáj” készült? Egy fiú ikerpárt nagyanyjukhoz falura menekíti le anyjuk a második világháború alatt. Vesznek maguknak egy nagy füzetet, és elhatározzák, mindent leírnak, ami történik velük - egyetlen szabály van: a történeteknek igazaknak kell lenniük. Ez alatt azt értik, hogy nem szabad semmit véleményezni. Ha az a történet, hogy feküdtem az utcán és egy katona pokrócot terített rám, akkor azt már nem szabad hozzáírni, hogy a katona jószívű volt, maradnak a puszta tények. Örkény egyperceseihez hasonló kis villanások, csattanós, erős, helyenként brutális sztorik sorjáznak, szikáran, csupaszon, hidegen. Szándékok, következtetés, magyarázat, jellemzés, érzelmek nélkül. Mindezt az olvasónak, a befogadónak kell hozzáadnia, „belelátnia” a történetekbe. - Hogyan jött az ötlet, hogy ebből előadás szülessen? - Jelentős olvasmányélményem volt a könyv 2000 táján. Most megtanítom ezt a harmadéves osztályt a főiskolán, és azt gondoltam, hogy a regény technikája - hogy a befogadónak kell megfejtenie a szereplők érzéseit, a helyzetek milyenségét - pont olyan, mint amikor egy próbafolyamatban egy színész a rendezővel megfejt egy színházi dialógust, egy szerepet. Tehát hiába „vérpróza”, dramaturgiájában, logikájában mégis van valami nagyon színházi, ezért választottam feladatul az osztályomnak. - Hogyan talál kapcsolódási pontot egy huszonéves ehhez a témához? - A háború itt csak ürügy. Azt is csak sejtjük, hogy a második világháborúról van szó, valószínűleg egy magyar faluban. Az írónak kell egy szélsőséges élethelyzet, amiben megmutatkozik, milyen is az ember lecsupaszítva. Ha a túlélésről van szó, akkor a kultúráról, civilizációról kiderül, hogy csak áttetsző fátyol, mely lehullik rólunk, és rosszabbak vagyunk, mint az állatok. Még megdöbbentőbbé az teszi ezt a helyzetet, hogy két gyerekről van szó, akik mindennel először találkoznak, következésképpen mindent elfogadnak, azt tanulják meg, hogy a világ ilyen kemény, nekik ez lesz a természetes. Szűk, szigorú vaslogikát sajátítanak el: ha ölni kell a túlélésükhöz, ölnek, ha valaki éhes, enni adnak neki, hogy ő túléljen. - Hogyan mesélitek el ezeket a történeteket? - Az anyag kegyetlensége mellett borzasztóan megkapó és izgalmas. Nagyon játékosan, szabadon nyúltunk hozzá. Néha bábszínházas, néha mozgásszínházas megoldásokat találtunk, néha dalra fakadnak a szereplők. A játék ugyanúgy szabad asszociációkra készteti a nézőket, mint a könyv az olvasót, izgalmas nézni. Megtornáztatjuk a nézők fantáziáját! Hiába „vérpróza”, dramaturgiájában, logikájában mégis van valami nagyon színházi. A befogadónak kell megfejtenie a szereplők érzéseit. Két új bemutató próbáit kezdi az egri társulat A napokban két előadás próbái is elkezdődnek a színházban. Márton László: A nagyratörő című történelmi játékát Csizmadia Tibor rendezi. Erdély fiatal fejedelmét, Báthory Zsigmondot pedig Schruff Mán alakítja, az udvarmester szerepében ismét színpadra lép Szegvári Menyhért. Zsigmond inkább hajlandó meghalni, semhogy a kereszténység ellen harcoljon. A főurak azonban pontosan látják a törökökkel való szembefordulás veszélyét. Azt is tudják, hogy török támadás esetén Rudolf császár segítségére nem számíthatnak. Körvonalazódik a terv: Zsigmondot le kell mondatni, helyette Boldizsár legyen a fejedelem... A Magyarországon még ismeretlen Charlotte Jones Emésztőtűz című romantikus regénye néhány éve nagy siker volt Londonban. A művet Upor László fordításában mutatja majd be az egri színház. Generációkon átívelő, szelíd humorú tragikomédia a huszadik századról. Fiatal nőkről, akiket így vagy úgy megperzsel a szerelem. Elbűvölően romlott férfiakról, akik kihasználják őket. És csöppet sem kedves idős hölgyekről, akik egy élet tapasztalatával felvértezve sem védhetik meg lányaikat, unokáikat a tűztől, amely előbb-utóbb mindenkit elemészt. Radoslav Milenkovic rendezésében Margittai Ági is színpadra áll. ■ p. cs. Az „Extrák” és a „Fiatal csizmadia Tibor színházigazgató meghívására érkeznek az egyetemisták Egerbe. Az érdekes előadást a teátrum „Extrák” programjainak „Fiatal” sorozatában láthatja a programsorozatban közönség. Az előadásra jegyeket nem árul a színház, helyfoglalás érkezési sorrendben, a végén mindenki maga dönti el, mennyit tesz a kalapba... A Gárdonyi Géza Színház műsora DECEMBER ■ Stúdiószínpad 10. HÉTFŐ 19.00 FAJ színpadi játék Ágota Kristóf „A nagy füzet” című regénye alapján a Tanház- és Filmművészeti Egyetem III. évfolyamos színész osztályának előadása 12.SZERDA 19.00 EQUUS 13.CSÜTÖRTÖK 19.00 EQUUS JANUÁRI ELŐZETES 1. KEDD 15.00 ÚJÉVI KONCERT Az Agria Játékok Kft. rendezvénye ■ Nagyszínpad 11. KEDD 15.00 80 NAP ALATT A FÖLD KORAL Bérletszünet / TV felvétel 12.SZERDA 10.00 LEANDER ÉS LENSZIROM Kormos István-bérlet 14.00 LEÁNDER ÉS LENSZIROM Molnár Ferenc-bérlet 13. CSÜTÖRTÖK 15.00 LEÁNDER ÉS LENSZIROM Móricz Zsigmond-bérlet 14.PÉNTEK 19.00 AZ ARANYEMBER Bérletszünet 15. SZOMBAT 19.00 AZ ARANYEMBER Hevesi Sándor-bérlet 18. KEDD 15.00 AZ ARANYEMBER Ady Endre-bérlet 19.00 AZ ARANYEMBER Csokonai V. Mihály-bérlet 19.SZERDA 19.00 AZ ARANYEMBER Radnóti Miklós-bérlet 20. CSÜTÖRTÖK 18.00 AZ ARANYEMBER Petőfi Sándor-bérlet 21. PÉNTEK 19.00 AZ ARANYEMBER Pedagógusbérlet 28.PÉNTEK 19.00 LUXEMBURG GRÓFJA Bérletszünet 29. SZOMBAT 19.00 LUXEMBURG GRÓFJA Bérletszünet 30. VASÁRNAP 19.00 LUXEMBURG GRÓFJA Bérletszünet/ Előszilveszter 19.00 ÚJÉVI KONCERT Az Agria Játékok Kft. rendezvénye 2. SZERDA 19.00 AZ ARANYEMBER Németh László-bérlet 3. CSÜTÖRTÖK 19.00 AZ ARANYEMBER Bródy Sándor-bérlet 4. PÉNTEK 19.00 AZ ARANYEMBER Latinovits Zoltán-bérlet 5. SZOMBAT 15.00 AZ ARANYEMBER Egressy Béni-bérlet t December 14-21. között színpadon az Aranyember Decemberben is látható Jókai egyik legnépszerűbb és legizgalmasabb regényének színpadi változata. Az előadásban megtalálhatjuk a nagy mesélő minden színes kellékét: a rettenthetetlen hőst, a velejéig gonosz ármánykodót, a lélegzetelállító kalandokat és a tiszta szerelmet. A történet első látásra tipikus 19. századi romantikus kalandregényként indul: az erős és bátor hajóskapitány dacol a tomboló erőkkel süllyedő hajóján, majd a kiállt próbatétel jutalmaként ölébe pottyan egy mesés kincs, és a titokzatos keleti szépség, Tímea. Tímár Mihály azonban csak látszólag legyőzhetetlen mesehős. Modern, XX-XXI. századi, meghasonlott figura, emberi gondokkal, kétségekkel, aki előtt a véletlenül szerzett vagyon a lelki pokol kapuit nyitja meg. Hiába a pénz, a siker, ha csupán csodálatot tud kiváltani környezetéből és Tímeából is. Életében nincsen szeretet. Egészen addig, míg rá nem talál a Senki szigetén Noémire és a boldogság lehetőségére. Az igazi dráma azonban csak most kezdődik: lehetséges-e elmenekülni egy felépített élethelyzetből, boldogtalan házasságból, megválni mesés vagyontól, társadalmi pozíciótól? Elég erős-e a lélek, hogy mindent feladjon a boldogság nevű törékeny és tünékeny szerkezetért...? ■ AZ OLDALT, MELY LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG. PILISY CSENGE ÉS EGRES BÉLA ÁLLÍTOTTA ÖSSZE. A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE