Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-14 / 242. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Mozgósító szalagos séta EH Rózsaszín szalagos séta lesz a mellrák korai fel­ismerése érdekében októ­ber 18-án. A több helyszínes program 13 órától a Bartako­­vics Béla Közösségi Házban dr. Bittner Nóra, a Magyar Rákellenes Liga elnöke és dr. Kner Erika onkológus főorvos előadásával kezdődik. Közre­működnek az IQ Pont Szakkö­zépiskola tanulói és a Mina­ret kamarazenekar. A mozgó­sító séta 15 órától indul a kö­zösségi ház elől, a Végvári vi­tézek terén szakemberek be­szélnek a szűrések, a mellrák felismerésének fontosságá­ról. A program 17 órakor a da­ganatos betegek gyógyulásá­ért tartott szentmisével vég­ződik a Szent Bernét temp­lomban. M.A. Virtuális oktatást indítanak . Új, ingyenesen elérhe­tő kurzusokra jelentkezhet­nek a Virtuális Egyetemen - hirdeti az Eszterházy Károly Egyetem honlapján. A kurzu­soknak nincsenek előfeltéte­lei, bárki jelentkezhet. A virtu­ális képzést az egyetem mű­ködteti, mégpedig neves, el­ismert oktatói háttérrel. Ne­véhez híven az oktatás online zajlik, így nem igényel szemé­lyes részvételt, csupán egy arra alkalmas digitális esz­közt. A program részleteiről a honlap bővebb tájékoztatást nyújt. J. H. Ösztöndíj a hallgatóknak SZE At ..­­ A jelenlegi és le­endő felsőoktatási hallgatók idén november 8-ig jelentkez­hetnek arra a 2017. évre vo­natkozó Bursa Hungarica Fel­sőoktatási Önkormányza­ti Ösztöndíjpályázatra, ame­lyet a helyi önkormányzat az Emberi Erőforrás Minisztéri­ummal együttműködve írt ki. Részletekről a város honlap­ján tájékozódhatnak. M.A. í A fűtési szezon kezdetével megszaporodtak a kémény­­vizsgálatok. A katasztrófa­­védelem szakemberei szá­mos háztartásba csönget­nek be, és sok szabálytalan­ságot találnak. Barta Katalin Katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Sokkolja az em­bereket, hogy a fűtési idény be­­köszöntével a tüzelő beszerzé­sén és fizetésén kívül újabb te­temes kiadással kell számolni­uk. A katasztrófavédelem szak­emberei házról-házra járnak, megvizsgálják a tüzelőberende­zéseket és számos szabálytalan­ságot találnak. Az egri Kecskésné Molnár Er­­zsébetéknél is a napokban vizs­gálódtak. Az eredményről in­ternetes közösségi oldalon szá­molt be, s ott próbált segítsé­get is kérni. Bejegyzésében az áll: a katasztrófavédelem ellen­őrzést tartott náluk, és kötelez­ték őket arra, hogy a vegyes tü­zelésű kéményükre építsenek be szikrafogót, mivel a tető bi­tumenes zsindellyel van fed­ve már 15 éve. Abban viszont nem tudtak semmilyen segít­séget adni, hogy hol szerezzék be ezt, ki gyártaná le és szerel­né be úgy, rövid idő alatt, hogy minőségi tanúsítványt is bizto­sít mellé. Eged Mária pétervásárai olva­sónk ennél is szerencsétlenebb helyzetbe került, mivel nála a helyszíni ellenőrzés után fel­hívták a figyelmét, hogy az al­kalmatlan kémény miatt nem használhatja a kazánt. A ké­ménybe bepillantottak egy tü­körrel, megállapították, hogy kátrányos, ám kotrást, seprést nem végeztek, mint korábban. Úgy áll a helyzet, hogy vagy új kéményt kellene építeni, vagy a régit újra bérelni. Mindkét beru­házás horribilis összegbe (több százezer forintba) kerül, a csa­lád nem tudja egyik pillanatról a másikra előteremteni. Ráadásul fűteni is kellene, ám ez esetben i­s tetemes bírságtól kell tartani­uk. Mária szerint a környéken sokan kerültek hasonló hely­zetbe, és néhányan már a köl­csönt intézik, ám azt még nem nagyon tudják, hogy ki vállal­ja majd a munkát. Gond ugyan­is az is, hogy akik nemrég épít­tettek új kéményt, az sem felelt meg a hatályos szabványoknak, így utólag azokat is át kell alakí­tani, ami újabb kiadás. A fenti panaszok Mátrabal­­lán is tömegesen merültek fel a lakosság körében. Dudás Ró­bert, a falu polgármestere, egy­ben jobbikos képviselő a leg­utóbb a megyei közgyűlésen is felemelte szavát a katasztrófa­­védelem megkésett intézkedése ellen. Szóvá tette, hogy több tele­pülésen tapasztalták: a szakem­berek a fűtési szezon kezdetén kezdték el ellenőrizni a kémé­nyeket, és a javítással, cserével járó díjakat a falvakban élő, kis­pénzű emberek nem, vagy csak nehezen tudják kifizetni. Sokan az önkormányzatokhoz fordul­nak segítségért. Javasolta a köz­gyűlésnek, haladéktalanul jut­tassanak el a magyar kormány­hoz egy kérést, hogy írjanak ki támogatást nemcsak a hűtő- és a mosógépek, hanem az elavult tüzelési rendszerek korszerű­sítésére is. Veszélyesnek tart­ja azt is, hogy a gázüzemű fű­tőberendezések esetén csupán kétévente végeznek vizsgálatot. Szerinte ez veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. Az Országos Katasztrófavé­delmi Főigazgatóság arra hív­ja fel a figyelmet, nagy veszély­nek teszik ki szeretteiket és ott­honukat azok, akik úgy kezde­nek fűteni, hogy elmulasztják fűtőeszközük éves karbantar­tását vagy nem megfelelő tüze­lőanyagot használnak. A fűtési költség csökkentése érdekében sokan tüzelőberendezéseikben égetik el a háztartási hulladé­kot, ami nemcsak jogszabályba ütközik, de környezetszennye­ző, egészségkárosító és a kémé­nyekben életveszélyes állapo­tot is előidézhet. Az elmúlt hé­ten huszonegyszer riasztották ilyen esethez a tűzoltókat. Nem árt tudni, hogy szilárd tüzelő­anyaggal és olajjal működő fű­tőeszközök esetén az ingyenes lakossági kéményseprés válto­zatlanul évente történik, gázü­zemű fűtőberendezések esetén azonban csak kétévente. Honlapjukon áll az is, hogy bár a hivatalos fűtési szezon október 15-én indul, ám a hi­deg idő már beköszöntött. Fon­tos, hogy a szokásos szezon előtti ellenőrzést és karbantar­tást ennek ellenére se mulassza el senki elvégeztetni, méghoz­zá szakemberrel. Tudni kell, hogy miközben a fűtőberen­dezéseket a fűtési rendszerek beindítása előtt célszerű meg­vizsgáltatni, a kéményseprők által végzett lakossági sormun­ka nem a fűtési időszakhoz, ha­nem az előírt éves, illetve két­éves ellenőrzéshez igazodik. A sormunkát a kéménysep­rők jó előre elkészített pon­tos terv alapján végzik, az így meghatározott időpontban érintik az egyes települések utcáit. Az ingyenes lakossá­gi sormunka magában foglal­ja a kémény ellenőrzését, tisz­títását, a levegő-utánpótlás el­lenőrzését és az ezt befolyáso­ló műszaki berendezések okoz­ta hatások vizsgálatát, továbbá az égéstermék paramétereinek ellenőrzését, illetve ahol van, ott a szén-monoxid-érzékelő berendezés ellenőrzését is. A kéményseprőknek az idén nyáron adták át Egerben, a katasztrófavédelmi igazgatóság épületében kialakított, új ügyfélszolgálati irodát. Ott kereshetik őket a panaszosok A korábbi ellenőrzésért fizetni kell A katasztrófavédelem kémény­seprő-ipari szervezeti egysége július elsején az ország több me­gyéjében, illetve egyes megyék egy részében átvette a tevékeny­séget, s ezeken a helyeken már a szervezet kötelékében dolgozó kéményseprők végzik a munkát a lakosság körében. Ettől az idő­ponttól a tervezett sormunka in­gyenes. Ha azonban valaki az in­gyenes lakossági sormunkán fe­lüli szolgáltatást rendel meg, ak­kor azért ahogy korábban ellen­őrizzenek, ezután is fizetni kell. Ugyanez igaz a lakossági sor­­munkába nem tartozó tevékeny­ségeknél is, így költsége van an­nak, ha egy olyan kéményt kell újból engedélyeztetni, amely­nek a használatát valamiért be­tiltották. Ingyenes szűrővizsgálatot tartottak a lakosoknak Egy nap a minél jobb látásért GYÖNGYÖS Ingyenes szűrővizs­gálatot tartott csütörtökön a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért elnevezésű szervezet, a Látás Világnapja alkalmából. Azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmét az esetlegesen a cu­korbetegség szövődményeként kialakuló látásvesztés megelő­zésének és mielőbbi kezelésé­nek fontosságára. - Az 50 évesnél idősebb ko­rúak között közel 33 ezer vak és 218 ezer látássérült ember él hazánkban - tájékoztatta a Hírlapot Nagy Ákos szervező. - Az esetek többségében nem az ismert szemészeti problé­mák, hanem a cukorbetegség áll a háttérben. Magyarorszá­gon a diabéteszes vakság okoz­ta költségek évi 30 milliárd fo­rintot tesznek ki. Az idén meg­alakult szervezet fő célja, hogy elősegítse az Egészségügyi Vi­lágszervezet a szem egészségét érintő globális akciótervének hazai megvalósítását. A javasla­­­tok magukban foglalják az elke­rülhető vakság és gyengén lá­tás megelőzését, a jó látás meg­őrzését, a látás rehabilitáció el­érhetőségének a fejlesztését. A Jókai Mór utcában - más szűrővizsgálatokon túl­­ réslám­pás szemvizsgálaton, szemfe­nék vizsgálaton is részt vehettek az érdeklődők. A rendezvényen megjelentek többek között a vá­ros vezető tisztségviselői is. M. A. Az érdeklődők réslámpás szemvizsgálaton is részt vehettek A kérdésekre is választ ígértek Természetesen a panaszosaink által felvetett kérdéseket meg­küldtük a katasztrófavédelem illetékeseinek, akik gyors vá­laszt ígértek. Amint megérke­zik a tájékoztatás, haladékta­lanul közzé tesszük azt lapunk­ban. Addig is, ha valaki az in­gyenes lakossági sormunkán túli kéményellenőrzést szeret­ne megrendelni, vagy csak tájé­koztatást szeretne kapni bármi­lyen kérdésben, hívja a 1818- as telefonszámot, majd válas­­­sza a 9.1-es menüpontot. 2016. OKTÓBER 14., PÉNTEK Kézilabdacsarnok alapkövét tették le HATVAN A létesítmény megva­lósításához a város 30 száza­lék önerőt biztosít, a projekt 70 százaléka pedig TAO-s támoga­tásokból jött össze. A rendezvényen Horváth Ri­­chárd köszönetét fejezte ki a Magyar Kézilabda szövetség­nek, a Hatvani Kézilabda és Sza­badidő Sportegyesületnek, va­lamint azoknak a cégnek, vál­lalkozásoknak, amelyek segítik a csarnok létrehozását. Antaló­­czy Péter a Hatvani Kézilabda és Szabadidő Sportegyesület el­nöke beszédében hangsúlyozta, hogy végre olyan sportcsarnok épül Hatvanban, ami látványá­ban országos szinten is egyedi lesz, az összes helyi sportegye­sületnek és a lakosságnak is új otthont ad. A Pulzus Sportegyesület rövid műsora után Horváth Richárd és Antalóczy Péter kordokumentu­mokat, köztük a Nemzeti Sport és a Heves Megyei Hírlap tegna­pi számát, a Hatvani Hírlapot, fotót és a létesítmény látvány­tervét időkapszulába rejtették, majd ünnepélyesen letették a kézilabdacsarnok alapkövét. A beruházás a tervek szerint 2018 tavaszára valósul meg. A napok­ban zöld utat kapott a jégcsar­nok pályázata is, ami szintén az egykori cukorgyár területén kap helyet. A két beruházással meg­újulhat, élhetőbbé válhat a most még kietlen terület. I. A.

Next