Hevesvármegyei Hirlap, 1903. július-december (11. évfolyam, 78-156. szám)

1903-08-05 / 93. szám

1903. augusztus 5. HEVESVÁRMEGYEI HÍRLAP. '­­' 1 ’ - - v * F~•' s a nagy szabadsághősnek, Rákóczinak emlékét. Ezzel vezekelt az ország, a nemzet 200 eszten­dős mulasztásáért. Ám a mi e szivben van, a vérkeringés utján — lassan bár, de biztosan — eljut a perifériákhoz is. Rákóczi emlékének tisz­telete is terjed. Nyugatra, keletre, északnak, dél­nek. Föl a hegyekre, le a völgyekre , le a ten­gerre — a­meddig csak magyar lakja ez orszá­got. Elterjed az városba, faluba, palotába, kuny­hóba egyaránt. Elterjedt immár a mi környé­künkre is. Vármegyénkben szintén volt már Rá­­kóczi-ünnep. Volt is, lesz is. Most Hatvanból je­lentik, hogy ott rendkívül nagyszabású ünnepségre készülnek. Megalakult már a rendező-bizottság is, a­mely vasárnap tartotta az első ülését és mely lázas munkálkodást fejt ki. Sikert kívánunk az igyekezethez. * Választás. A Gyöngyös városánál újon­an szervezett közigazgatási gyakornoki állásra három pályázó közül Medveczky Antal jegyzői tan­folyamot végzett hallgatót választotta meg a köz­gyűlés. * Az állandó színház ügye. E hó elsején járt le az állandó színház fölépítésére kitűzött árlej­tési pályázat. Az eredmény nem igen kedvező. Az árlejtési pályázat visszafelé sült el: árverési pályázat lett belőle. Mindössze két pályázó akadt : Mátrai Sándor egri oki, kőmives és oki.­ács, azon­kívül Burghart és Révi budapesti színházi dísz­­letfestő czég. Előbbi a kőmives- és vasmunkála­tokat hajlandó elvállalni — 10, illetve 20 °/o több­lettel. Utóbbi díszleteket ajánl — több mint 40% többlettel. A vasárnap megtartott ülésen ezeket az ajánlatokat tárgyalta a színügyi bizottság. Érdem­leges határozatot nem hoztak. Abban állapodtak meg, hogy Mátrai Sándorral tárgyalásba bocsájt­­koznak s a tárgyalásokkal a polgármestert, a fő­jegyzőt, a h. városi mérnököt és dr. Setét Sándor bizottsági tagot bízták meg. Szerintünk e pályázat meddő maradt. Kár időt vesztegetni ; jobb, ha minél hamarább kitű­zik az uj pályázatot. + Deszka, lécz és egyéb faanyagok szállítása. A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara értesíti az érdekelteket, hogy a m. kir. államvasutak buda­­pest- balparti üzletvezetősége az 1904. évben eset­leg 3 évre szükséges faanyagok mint deszka, lécz, zsindely stb. szállítására pályázatot hirdet. Ajánlatok 1. évi augusztus hó 19-én déli 12 óráig a máv. budapest-balparti üzletvezetőségénél nyúj­tandók be. * Új elöljárók választása. Tar községben e­­ napokban ejtették meg az uj elöljárók választását.­­ A régi elöljáróságot ugyanis az ellene folyamatba­n tett fegyelmi vizsgálat következtében elmozdítot­­­­­ák állásából. Bíróvá ezúttal Becze Jánost válasz­­­­tották, ki már több éven át viselte e tisztet. * Színészet Gyöngyösön. Mint Gyöngyösről­­ írják, az elmúlt hét meglehetősen változatos volt­­ a színházi eseményekben. Előadásra került — s többek közt Gorkij Maxim legújabb szenzácziós­­ darabja, az „Éjjeli menedékhely,“ a mely nagy tetszésben részesült. Majd a „Bob herczeg,“ a­­ „Tartalékos férj“, „Rip-Wan-Winkle“ s a „Nagy­­­­mama“ mentek sikerült előadásokban és többé­­; kevésbbé telt ház előtt. * Elveszett melltű. Vasárnap délután az Érsek­­i kertben egy opállal díszített melltű elveszett. A­­ becsületes megtaláló illő jutalomban részesül, ha­­ azt a kiadóhivatalban leteszi. * Villanyvilágítás Mezőkövesden. Immár Mező­ i­kövesd, Matyóországnak szomszédos fővárosa is : haladni készül a kultúra mezején. Gőzfürdő rész­­­­vénytársaság alakult, mely a vállalatot villany­­j világítási vállalattal köti össze. A város is köte­­­­lezte már magát a villanyvilágítás bevezetésére , s magánosok közül is sokan léptek már egyez­­­­ségre a társasággal, így remélhető, hogy hama­­­­rosan megvalósul a kövesdiek hő­vágya. * Zárlat-feloldás. A hevesi járás területére­­ nézve, a hasított körmű állatokat illetőleg, a zár­­j­latot feloldották. Tehát úgy a heti, mint az­­ országos vásárokra akadály nélkül hajthatók a­­ hasított körmű állatok. * A vörös­ kakas. Különös tüzeset tartotta iz­­­­gatottságban Hatvan lakosságát a minap. Csekő­­ Vilmos már­ alti.­zt házának udvarán összehordott­­ széna és szalma egyszerre csak mintegy önm­a­­­gától kigyuladt. A hirtelen támadt tűz nagy ri­­i­adalmat okozott a háznál, hol a gazda éppen leánya nászát ülte. A násznép még csaknem mind együtt volt, midőn a láng felcsapott a szalmaka­zalból. A gyorsan megérkezett önkéntes és gyári tűzoltók az erős szélviharban is elnyomták a tü­zet, úgy, hogy az tovább nem terjedhetett. * Szoczialista gyűlések a vidéken. A múlt héten­­ két gyűlést is tartottak a szoczialisták várme­gyénkben : az egyiket Gyöngyösön, a másikat Hat­vanban. Mindkét helyen a következő programmja volt a népgyűlésnek: 1. A nép helyzete. 2. Ho­gyan lehet a nép helyzetén segíteni ? 3. Melyik az igazi párt? 4. Sajtó. A szónokokat a gyűlé­sekre — a központból küldték ki. * Kegyetlen mostoha. Vérfagylaló kegyetlen­ség hire érkezik hozzánk a közeli Négyes község­ből Murányi Istvánná négyesi lakos minden alkalommal éreztette a 6 éves mostoha Erzsébet leányával kegyetlenségét. Különösen akkor, ha férje nem volt odahaza. Most is, mivel a férj távol van aratni, a kis­lány valahogy nem tett valamit kedvére: a kegyetlen anya rárohant a kis­lányra és a nála lévő konyhakéssel hasbaszúrta, úgy, hogy a belei nyomban kifordultak. Erre a kegyet­len anya megijedt s vitte a kis­lányt Poroszlóra orvoshoz. Az orvos azonban nem mert a műtétre vállalkozni és az asszonyt a gyermekkel Tisza­füredre küldte, hol az orvosok csakhamar bevarr­ták a súlyos sérülést. Azt állítják azonban, hogy kevés remény van a kis­lány életbenmaradásá­­hoz.­­ A kis­leány apja időközben értesült a do­logról és a szerencsétlen kis­lányt elvette kegyet­len mostohájától, máshová adta ápolás végett. A kis­lány még odahaza volt, nem is merte apjá­nak bevallani mostohája kegyetlenkedéseit, hanem helybenhagyta mostohája vallomását, hogy sze­rencsétlenség áldozata lett. De a­mikor megsza­badult mostohájától, elmondott mindent apjának, ki most lelövéssel fenyegeti feleségét, * Róka helyett — embert. Menyhért István szihalmi lakos már huzamosabb idő óta észre­vette, hogy tyúkóljából feltűnően fogy a „baromfi állomány.“ Ámbár nyáron nem gyakori a róka­járás, elsősorban is kóborló rókákra gyanakodott és csapdát állított a tyúkól elé. E napokban az­tán éjféltájban éktelen lármára ébredt fel a gazda s amint kitekintett, egy fiatal legényt látott ver­gődni a tyúkól előtt, hol a legény lába a csap­dába került, így természetesen meg volt fogva a tyúktolvaj is Gémes István béreslegény szemé­­lyében, akit egyelőre a csapda okozta súlyos se­bével gazdája házánál ápolnak. * A nagyvárosok füstje. Minél nagyobb valamely város, annál satnyábbak és betegesebbek a lakói. Az emberek százezreinek kigőzölgése kétségkívül károsan hat a szervezetre, de sokkalta károsabb még az ezer meg ezer kémény füstje, amely meg­fertőzi a levegőt. Sokat gondolkoztak már, hogy milyen módon lehetne a füst ellen védekezni, de hiába. Páris városa még díjat is tűzött ki olyan találmányra, amely a világvárost ettől a bajtól megszabadítaná. Amerikában is sokat kísérletez­tek s párával akarták levezetni a füstöt, a próba azonban nem vált be. Legfélelmetesebb a füst Londonban, ahol a ködök napjaiban valóságos gyötrelem a brit főváros hatmillió lakosa között élni. A sürü ködök akadályozzák a kémények füstjének elillanását s a feketére festett köd he­teken át ott lebeg az utczában, befurakodik a lakóházba, bemocskolva a ruhát és megmételyezve a tüdőt. Londonban legfőképpen szükség volna valami óvószerre s mint olvassuk, éppen ott is találták azt végre föl. — A kőszén füsttelenitése igen egyszerű: kevés salétromot kell belevegyi­­teni, kis mennyiségű nitrátoldattal és a füst ha­muvá lesz. A találmánynyal szélesebb körben kísérletet tettek s mindenütt bevált. * Meghiúsult betörés. A napokban betörők jártak Jungreisz Samu pásztói kereskedő há­zában. Előbb a baromfiudvart igyekeztek meg­dézsmálni; majd mikor ezek zajt ütve szétrebben­tek , a pinczének estek neki s fel akarták törni. De a baromfiak lármájára fölébredtek a házbeliek s megugrasztották a jómadarakat. A csendőrség nyomoz. * Állategészségügy vármegyénkben. A földmive­­lésügyi miniszter hivatalos lapja, a „Földmivelés­­ügyi Közlöny“ az elmúlt hónapról a következő statisztikát közli: L­é­p­f­e­n­e : tiszafüredi j. Tisza­­igar 1. u. R­a­g­a­d­ó­s s­z­áj-é­s körömfájás: egri j. Egerszalók 1 m., Tarnaszentmária 12 u., Verpelét 10 u. Rühker: tiszafüredi j. 1 u. ló. Sertésorbáncz: egri j. Verpelét 1 t, gyön­gyöshalász 9 u., Ludas 1 m., Nagyréde 1 m., hatvani j. Ecsed 4 u., Hatvan 2 u., Gyöngyös v. 3 u. Setésvész: egri j. Felnémet 1 u., gyön­gyösi j. Atkár 1 t., Detk 6 u., Karácsond 1 t., Visonta 1 t., pétervásári j. Fedémes 3 u., Recsk 4 u., Szajla 17 u., tiszafüredi j. Poroszló 2 u., Sarud 1 1., Tiszafüred 1 u., Tiszaigar 1 t., Tisza­­nána 1 1., Tiszaszőllős 1 m­., Ujlőrinczfalva 1 1., Eger v. 1 u. kük ... és az ott támadt léken a csűr padlásáról besétálgattak azok a kontyos fekete tyúkok, meg azok a kendermagosak és ott fölhabzsolták a ki­szórt tiszta búzát. S minthogy nagy havazás, zimankós idő járt azon a héten — elő se jöttek az adta tyúkok, hanem esténkint ott el is ültek. Szegény özvegy Babosnénak pedig az öregség úgy megvesztegette a hallását, hogy a tyúk pityegését is galamb­beszédnek vélte s nem törődött tovább, ha beszór­hatta a magot a kapkodó állatok közé. A tyúkjait az alkony teestén eleget hívta, kiabálta . . . Még siratta is — azok csak nem jöt­tek elő. Aztán vitt egypár fehér pénzecskét a szent Antal perselyébe s olyan szépen kérte a gazdá­ját, hogy szerezze vissza majorságait. Petriné is hasonlóképen cselekedett. Hanem aztán a mikor a szent visszaszok­tatta a galambokhoz a vendégtyúkokat, akkor egymást össze­tolvaj­ozták s a jó Istent is bánto­­gatták a sok átkozódással. így mentek a járásbíróság elé, egyik az­­ innenső, a másik a túlsó utszélre került. Majdnem egyszerre toppantak be az ajtón és olyan illetlenül állottak meg a zöld posztós asz­tal előtt, hogy a bírónak meg kellett szólítania i őket: — Felek ! Maguk itt mit csinálnak ? Figyel­meztetem a büntető perrendtartás alapján, hogy tisztességesen viseljék magukat, mert az illetlen­ség miatt a törvény értelmében szigorúan fogok eljárni és . . . Még sokáig mondotta öblös hangján. — Úgy látszik rossz kedvében volt . . . Hát a felek egymásnak hátat fordítottak s úgy állottak, mint a kétfejű sas a közös kaszár­nyák kapuján. — Sok vénség! Itt porolni akar . . . s úgy csinálnak, mint a gyermekek! Ez volt a csapója a járásbiró haragjának. De erre szembe is fordultak a felek — ugyanúgy viselkedtek, mintha észre se vették volna a biró haragját és az öreg Petri bá’ megfogta a Babosné kezét: — Rózsa, ne pörösködjünk, Isten s ember előtt csupa szégyen. —­ Igaza van, hát hrullunk ki innen a töm­­löcz tornáczából . . . És egy gondolat, a felek úgy eltűntek a zöld asztal mellől, mintha soha ott se lettek volna. Még erre lett aztán igazi dühös a járásbiró. — Hát kérem, ez aztán kérem ... ez nem eljárás kérem . . . Engem számba se vesznek . . . Miért vagyok én járásbiró, vezető járásbiró . . . főbíró . . . kérem . . . Mind mérgelődhetett oda benn — az öregek olyan jól érezték magukat kint a zimankós időben. Elmondták külön egymásnak, hogy utoljára már tudták, hogy a tyúkok félre ültek el s onnan kerekedett a dolog. — No, hanem aztán — folytatta a szót az öreg Petri bá’ — a mikor az a mozgó, apró fekete szemű biró elkezdett nekünk kiabálni s hogy éppen gyermekeknek nevezett — hát’szen az volt az oka, hogy békességre kérjelek föl Rózsa. Tudod, gyermekkorunkba voltunk boldogok. Olyan szép egyezségben mentek hazafelé !

Next