Hevesvármegyei Hirlap, 1903. július-december (11. évfolyam, 78-156. szám)

1903-08-05 / 93. szám

1903. augusztus 5. HEVESVÁRMEGYEI HÍRLAP. '' 1 ’ - - v * F~•' s a nagy szabadsághősnek, Rákóczinak emlékét. Ezzel vezekelt az ország, a nemzet 200 esztendős mulasztásáért. Ám a mi e szivben van, a vérkeringés utján — lassan bár, de biztosan — eljut a perifériákhoz is. Rákóczi emlékének tisztelete is terjed. Nyugatra, keletre, északnak, délnek. Föl a hegyekre, le a völgyekre , le a tengerre — ameddig csak magyar lakja ez országot. Elterjed az városba, faluba, palotába, kunyhóba egyaránt. Elterjedt immár a mi környékünkre is. Vármegyénkben szintén volt már Rákóczi-ünnep. Volt is, lesz is. Most Hatvanból jelentik, hogy ott rendkívül nagyszabású ünnepségre készülnek. Megalakult már a rendező-bizottság is, amely vasárnap tartotta az első ülését és mely lázas munkálkodást fejt ki. Sikert kívánunk az igyekezethez. * Választás. A Gyöngyös városánál újonan szervezett közigazgatási gyakornoki állásra három pályázó közül Medveczky Antal jegyzői tanfolyamot végzett hallgatót választotta meg a közgyűlés. * Az állandó színház ügye. E hó elsején járt le az állandó színház fölépítésére kitűzött árlejtési pályázat. Az eredmény nem igen kedvező. Az árlejtési pályázat visszafelé sült el: árverési pályázat lett belőle. Mindössze két pályázó akadt : Mátrai Sándor egri oki, kőmives és oki.ács, azonkívül Burghart és Révi budapesti színházi díszletfestő czég. Előbbi a kőmives- és vasmunkálatokat hajlandó elvállalni — 10, illetve 20 °/o többlettel. Utóbbi díszleteket ajánl — több mint 40% többlettel. A vasárnap megtartott ülésen ezeket az ajánlatokat tárgyalta a színügyi bizottság. Érdemleges határozatot nem hoztak. Abban állapodtak meg, hogy Mátrai Sándorral tárgyalásba bocsájtkoznak s a tárgyalásokkal a polgármestert, a főjegyzőt, a h. városi mérnököt és dr. Setét Sándor bizottsági tagot bízták meg. Szerintünk e pályázat meddő maradt. Kár időt vesztegetni ; jobb, ha minél hamarább kitűzik az uj pályázatot. + Deszka, lécz és egyéb faanyagok szállítása. A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara értesíti az érdekelteket, hogy a m. kir. államvasutak budapest- balparti üzletvezetősége az 1904. évben esetleg 3 évre szükséges faanyagok mint deszka, lécz, zsindely stb. szállítására pályázatot hirdet. Ajánlatok 1. évi augusztus hó 19-én déli 12 óráig a máv. budapest-balparti üzletvezetőségénél nyújtandók be. * Új elöljárók választása. Tar községben e napokban ejtették meg az uj elöljárók választását. A régi elöljáróságot ugyanis az ellene folyamatban tett fegyelmi vizsgálat következtében elmozdítoták állásából. Bíróvá ezúttal Becze Jánost választották, ki már több éven át viselte e tisztet. * Színészet Gyöngyösön. Mint Gyöngyösről írják, az elmúlt hét meglehetősen változatos volt a színházi eseményekben. Előadásra került — s többek közt Gorkij Maxim legújabb szenzácziós darabja, az „Éjjeli menedékhely,“ a mely nagy tetszésben részesült. Majd a „Bob herczeg,“ a „Tartalékos férj“, „Rip-Wan-Winkle“ s a „Nagymama“ mentek sikerült előadásokban és többé; kevésbbé telt ház előtt. * Elveszett melltű. Vasárnap délután az Érseki kertben egy opállal díszített melltű elveszett. A becsületes megtaláló illő jutalomban részesül, ha azt a kiadóhivatalban leteszi. * Villanyvilágítás Mezőkövesden. Immár Mező ikövesd, Matyóországnak szomszédos fővárosa is : haladni készül a kultúra mezején. Gőzfürdő részvénytársaság alakult, mely a vállalatot villanyj világítási vállalattal köti össze. A város is kötelezte már magát a villanyvilágítás bevezetésére , s magánosok közül is sokan léptek már egyezségre a társasággal, így remélhető, hogy hamarosan megvalósul a kövesdiek hővágya. * Zárlat-feloldás. A hevesi járás területére nézve, a hasított körmű állatokat illetőleg, a zárjlatot feloldották. Tehát úgy a heti, mint az országos vásárokra akadály nélkül hajthatók a hasított körmű állatok. * A vörös kakas. Különös tüzeset tartotta izgatottságban Hatvan lakosságát a minap. Csekő Vilmos már alti.zt házának udvarán összehordott széna és szalma egyszerre csak mintegy önmagától kigyuladt. A hirtelen támadt tűz nagy riiadalmat okozott a háznál, hol a gazda éppen leánya nászát ülte. A násznép még csaknem mind együtt volt, midőn a láng felcsapott a szalmakazalból. A gyorsan megérkezett önkéntes és gyári tűzoltók az erős szélviharban is elnyomták a tüzet, úgy, hogy az tovább nem terjedhetett. * Szoczialista gyűlések a vidéken. A múlt héten két gyűlést is tartottak a szoczialisták vármegyénkben : az egyiket Gyöngyösön, a másikat Hatvanban. Mindkét helyen a következő programmja volt a népgyűlésnek: 1. A nép helyzete. 2. Hogyan lehet a nép helyzetén segíteni ? 3. Melyik az igazi párt? 4. Sajtó. A szónokokat a gyűlésekre — a központból küldték ki. * Kegyetlen mostoha. Vérfagylaló kegyetlenség hire érkezik hozzánk a közeli Négyes községből Murányi Istvánná négyesi lakos minden alkalommal éreztette a 6 éves mostoha Erzsébet leányával kegyetlenségét. Különösen akkor, ha férje nem volt odahaza. Most is, mivel a férj távol van aratni, a kislány valahogy nem tett valamit kedvére: a kegyetlen anya rárohant a kislányra és a nála lévő konyhakéssel hasbaszúrta, úgy, hogy a belei nyomban kifordultak. Erre a kegyetlen anya megijedt s vitte a kislányt Poroszlóra orvoshoz. Az orvos azonban nem mert a műtétre vállalkozni és az asszonyt a gyermekkel Tiszafüredre küldte, hol az orvosok csakhamar bevarrták a súlyos sérülést. Azt állítják azonban, hogy kevés remény van a kislány életbenmaradásához. A kisleány apja időközben értesült a dologról és a szerencsétlen kislányt elvette kegyetlen mostohájától, máshová adta ápolás végett. A kislány még odahaza volt, nem is merte apjának bevallani mostohája kegyetlenkedéseit, hanem helybenhagyta mostohája vallomását, hogy szerencsétlenség áldozata lett. De amikor megszabadult mostohájától, elmondott mindent apjának, ki most lelövéssel fenyegeti feleségét, * Róka helyett — embert. Menyhért István szihalmi lakos már huzamosabb idő óta észrevette, hogy tyúkóljából feltűnően fogy a „baromfi állomány.“ Ámbár nyáron nem gyakori a rókajárás, elsősorban is kóborló rókákra gyanakodott és csapdát állított a tyúkól elé. E napokban aztán éjféltájban éktelen lármára ébredt fel a gazda s amint kitekintett, egy fiatal legényt látott vergődni a tyúkól előtt, hol a legény lába a csapdába került, így természetesen meg volt fogva a tyúktolvaj is Gémes István béreslegény személyében, akit egyelőre a csapda okozta súlyos sebével gazdája házánál ápolnak. * A nagyvárosok füstje. Minél nagyobb valamely város, annál satnyábbak és betegesebbek a lakói. Az emberek százezreinek kigőzölgése kétségkívül károsan hat a szervezetre, de sokkalta károsabb még az ezer meg ezer kémény füstje, amely megfertőzi a levegőt. Sokat gondolkoztak már, hogy milyen módon lehetne a füst ellen védekezni, de hiába. Páris városa még díjat is tűzött ki olyan találmányra, amely a világvárost ettől a bajtól megszabadítaná. Amerikában is sokat kísérleteztek s párával akarták levezetni a füstöt, a próba azonban nem vált be. Legfélelmetesebb a füst Londonban, ahol a ködök napjaiban valóságos gyötrelem a brit főváros hatmillió lakosa között élni. A sürü ködök akadályozzák a kémények füstjének elillanását s a feketére festett köd heteken át ott lebeg az utczában, befurakodik a lakóházba, bemocskolva a ruhát és megmételyezve a tüdőt. Londonban legfőképpen szükség volna valami óvószerre s mint olvassuk, éppen ott is találták azt végre föl. — A kőszén füsttelenitése igen egyszerű: kevés salétromot kell belevegyiteni, kis mennyiségű nitrátoldattal és a füst hamuvá lesz. A találmánynyal szélesebb körben kísérletet tettek s mindenütt bevált. * Meghiúsult betörés. A napokban betörők jártak Jungreisz Samu pásztói kereskedő házában. Előbb a baromfiudvart igyekeztek megdézsmálni; majd mikor ezek zajt ütve szétrebbentek , a pinczének estek neki s fel akarták törni. De a baromfiak lármájára fölébredtek a házbeliek s megugrasztották a jómadarakat. A csendőrség nyomoz. * Állategészségügy vármegyénkben. A földmivelésügyi miniszter hivatalos lapja, a „Földmivelésügyi Közlöny“ az elmúlt hónapról a következő statisztikát közli: Lépfene : tiszafüredi j. Tiszaigar 1. u. Ragadós száj-és körömfájás: egri j. Egerszalók 1 m., Tarnaszentmária 12 u., Verpelét 10 u. Rühker: tiszafüredi j. 1 u. ló. Sertésorbáncz: egri j. Verpelét 1 t, gyöngyöshalász 9 u., Ludas 1 m., Nagyréde 1 m., hatvani j. Ecsed 4 u., Hatvan 2 u., Gyöngyös v. 3 u. Setésvész: egri j. Felnémet 1 u., gyöngyösi j. Atkár 1 t., Detk 6 u., Karácsond 1 t., Visonta 1 t., pétervásári j. Fedémes 3 u., Recsk 4 u., Szajla 17 u., tiszafüredi j. Poroszló 2 u., Sarud 1 1., Tiszafüred 1 u., Tiszaigar 1 t., Tiszanána 1 1., Tiszaszőllős 1 m., Ujlőrinczfalva 1 1., Eger v. 1 u. kük ... és az ott támadt léken a csűr padlásáról besétálgattak azok a kontyos fekete tyúkok, meg azok a kendermagosak és ott fölhabzsolták a kiszórt tiszta búzát. S minthogy nagy havazás, zimankós idő járt azon a héten — elő se jöttek az adta tyúkok, hanem esténkint ott el is ültek. Szegény özvegy Babosnénak pedig az öregség úgy megvesztegette a hallását, hogy a tyúk pityegését is galambbeszédnek vélte s nem törődött tovább, ha beszórhatta a magot a kapkodó állatok közé. A tyúkjait az alkony teestén eleget hívta, kiabálta . . . Még siratta is — azok csak nem jöttek elő. Aztán vitt egypár fehér pénzecskét a szent Antal perselyébe s olyan szépen kérte a gazdáját, hogy szerezze vissza majorságait. Petriné is hasonlóképen cselekedett. Hanem aztán a mikor a szent visszaszoktatta a galambokhoz a vendégtyúkokat, akkor egymást összetolvajozták s a jó Istent is bántogatták a sok átkozódással. így mentek a járásbíróság elé, egyik az innenső, a másik a túlsó utszélre került. Majdnem egyszerre toppantak be az ajtón és olyan illetlenül állottak meg a zöld posztós asztal előtt, hogy a bírónak meg kellett szólítania i őket: — Felek ! Maguk itt mit csinálnak ? Figyelmeztetem a büntető perrendtartás alapján, hogy tisztességesen viseljék magukat, mert az illetlenség miatt a törvény értelmében szigorúan fogok eljárni és . . . Még sokáig mondotta öblös hangján. — Úgy látszik rossz kedvében volt . . . Hát a felek egymásnak hátat fordítottak s úgy állottak, mint a kétfejű sas a közös kaszárnyák kapuján. — Sok vénség! Itt porolni akar . . . s úgy csinálnak, mint a gyermekek! Ez volt a csapója a járásbiró haragjának. De erre szembe is fordultak a felek — ugyanúgy viselkedtek, mintha észre se vették volna a biró haragját és az öreg Petri bá’ megfogta a Babosné kezét: — Rózsa, ne pörösködjünk, Isten s ember előtt csupa szégyen. — Igaza van, hát hrullunk ki innen a tömlöcz tornáczából . . . És egy gondolat, a felek úgy eltűntek a zöld asztal mellől, mintha soha ott se lettek volna. Még erre lett aztán igazi dühös a járásbiró. — Hát kérem, ez aztán kérem ... ez nem eljárás kérem . . . Engem számba se vesznek . . . Miért vagyok én járásbiró, vezető járásbiró . . . főbíró . . . kérem . . . Mind mérgelődhetett oda benn — az öregek olyan jól érezték magukat kint a zimankós időben. Elmondták külön egymásnak, hogy utoljára már tudták, hogy a tyúkok félre ültek el s onnan kerekedett a dolog. — No, hanem aztán — folytatta a szót az öreg Petri bá’ — a mikor az a mozgó, apró fekete szemű biró elkezdett nekünk kiabálni s hogy éppen gyermekeknek nevezett — hát’szen az volt az oka, hogy békességre kérjelek föl Rózsa. Tudod, gyermekkorunkba voltunk boldogok. Olyan szép egyezségben mentek hazafelé !