Hevesvármegyei Hirlap, 1907. január-június (15. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-03 / 1. szám
e zett tagjai is értelmes emberek, és nem viaszból valók; nem lehet azokat csak úgy kény és kedv szerint ide-oda hajlítani. A jelen volt törvénytudók és joghoz értők felől pedig talán csak nem értette azt, hogy ezek is könnyen tévedésbe ejthetők ? Különben is ezen a közgyűlésen Alföldi úr is felszólalt és védeni igyekezett a maga álláspontját, tehát nem egyoldalúan, nem csupán az én szavaim meghallgatásával, de az ellenérvek mérlegelése után is hozatott meg a határozat, hogy aztán úgy a laikusok, mint a törvénytudók és joghoz értők nekem adtak igazat, az az általam és a dr. Rátvay Géza úr cikkében előadottakból láthatóan helyesen és alaposan történt. Nehogy cikkem hosszabbra terjedjen, csak még röviden érintem az alábbiakat. Alföldi úr azt mondja, hogy a vita két pontra zsugorodott össze. Örvendetes tudomásul veszem, hogy a többi pontnál leteszi a fegyvert. A két pont közül az egyikkel fentebb végezvén, csak még egy maradt hátra. T. i. a felirati javaslatban idézett törvények közül a négy elsőnél azt a szépséghibát említettem fel, hogy ezek nincsenek a magyar Corpus Jurisba felvéve. Erre nézve azt írja Alföldi úr: „Már Dutkay Pál úr is kénytelen elismerni, hogy a felhívott törvények hitelességéhez szó sem férhet.“ Tisztelettel kérdem: hol és mikor mondtam én, hogy ezek a törvények nem hitelesek? Mert ha ilyet nem mondtam s nem irtam, — a mint hogy valóban nem is tettem, — akkor Alföldi úr ezen szavainak sem értelmük, sem helyük nincsen. Végezetül ennyit: Alföldi úr állásait nem tarthatván, a hazafiság mentsvárába menekül. Erre most csak az a megjegyzésem, hogy Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága még hazafiságból sem volt hajlandó a törvényeket tévesen idézni és erre ezentúl sem lesz kapható. Dutkay Pál: HEVESVÁRMEGYEI HÍRLAK 1907. január 3. Í Adalékok villamvilágitásunk javajéhoz. Eger város képviselőtestülete múlt év december 22-én tartott ülésében kimondotta, hogy a villamtelep megváltásának ügyében megteszi a második lépést. (Az első lépés, mint tudvalevő, az 1905. évi december 30-án kimondott határozat volt, amely 86 szavazattal 7 ellenében a szerződés felbontására és a megváltás előkészítésére utasította a kiküldött bizottságot.) A legutóbbi határozat szerint pedig a választott bíróság tagjait is megjelölte. A választott bíróság két tagja teljes kezességet nyújt arra, hogy a megváltásnál (ha ugyan eljutunk addig) megvédelmezik a város érdekeit. A város e két kiváló polgára azonban mit se tehet a jövő érdekében. És épen a jövő alakulásairól akarok szólni. Mikor a Villamos Vállalatok Részvénytársasága 1905. végén megtette ismeretes ajánlatát, városunk közönségét elfogta az öröm. Amint a városi főjegyző úr cikkei a most említett cég áregységeit köztudomásra hozták, nyilvánvalóan meg volt pecsételve a mostani szerződés sorsa. Előre és teljes bizonyossággal lehetett tudni, hogy a képviselőtestület csak a szerződés felbontását mondhatja ki, mégpedig egyhangúlag. Az egyhangú határozathozatalt „nem“ zavarta meg, de — mint egyik helyi lap megállapította — „az a hét képviselő is inkább azért szavazott szemmel, mert nem látta tisztán a végső kibontakozást.“ Hát én, bocsánatot kérek, de igenis láttam. Épen azért részemről (mint egy a hét közül) már akkor meg akartam írni az alábbiakat, de visszatartott egy körülmény. Az 1905. évi december 30-diki ülés után ugyanis a város néhány előkelőségével e kérdést tárgyalva, arról értesültem, hogy a Villamos Vállalatok Részvénytársaságának szerződéséről nem is akarnak komolyan beszélni. Az tisztán csak arra jó, hogy a mostani szerződő félt engedményekre szorítsa. Mondanom se kell, hogy ilyen magyarázat eloszlatta kételyeimet. Fölöslegesnek tartottam tehát véleményemet elmondani. Tekintettel azonban arra, hogy — íme — tovább mentünk egy lépéssel, mégis csak föltárom okoskodásom eredményeit. Jónak látom azt megtenni azért, hogy indokoljam „nem“ szavazatomat és megcáfoljam a tájékozatlanság vádját. Nemcsak jónak, hanem szükségesnek is tartom az alábbiak közlését, mert alkalmas lehet arra, hogy eloszlassa a közönség vérmes reményeit, amelyeket aligha lehet majd beváltani. Én legalább nem hiszem. Hogy tájékozatlansággal senki ne vádolhasson, előre jelzem, hogy számítások alapján írok. Fölveszek minden lehető adatot. Nem nagyítok semmit, nem kicsinyítek egyetlen tételt se. Egyszerűen világosságot akarok ebben a kérdésben. A Villamos Vállalatok Részvénytársaságának ajánlata lényegében a következő volt: 1. a közvilágítást (650 drb. 16 os izzó és 16 ívlámpa) évi 31,000, majd később 30 ezer koronáért látja el; 2. a fentartásról, pótlásokról maga gondoskodik ; 3. magánfogyasztók 6 fillérért kapnak egy hektowatt áramot, de ha legalább 24 korona árut (400 hektowatt) fogyasztanának egy évben, az áram egységára 4 fillérre száll le; 4. erőátviteli célokra 3 fillérért adja az áramot; 5. állandó működésben lesz a gyár éjjelnappal ; 6. a város részt kap a tiszta nyereségből, ez a részesedés például a 10. évben nem lehet kevesebb 10.000 koronánál; 7. évi bért fizet a városnak 50 ezer koronát. A többi pontot nem is sorolom fel, mert az eddigiek is elég alapot nyújtanak a számításra; másrészt, ha fejtegetéseim során szükség lenne reájuk, ott említem meg. Vegyük most már alapul példának okáért a tizenegyedik üzleti évet, amikor már adómentessége nem lesz a vállalatnak, de viszont, amikor már kifejlesztette az üzletet és nem kell beruházásokba fektetni a pénzét. Először a számbavehető bevételek valószínű mérlegét állapítom meg, azután térek át a kiadásokra. Legelsősorban bevétele a közvilágításért kapott összeg, 30 ezer korona, azután a magánfogyasztóktól befolyó áramdíjak. Itt két kategóriát különböztetek meg, úgymint a kis- és nagyfogyasztókét. Itt ismét abból a föltevésből indulok ki, hogy a vállalatnak lesz ezer kisfogyasztója (üzletek, családok), úgy tudom egy hírlapi cikkből, hogy ma 560 körül van. Ezernél többet a jövőre se igen lehet fölvenni, mert minden valamire való üzlet és a legtöbb úri család, valamint nagyobb iparos eddig is villámmal világít. Kisiparos és földműves fogyasztóra alig lehet számítani, mert azokat részben a folytonos lakásváltoztatás, részben a berendezés költsége riasztja vissza a villamvilágítástól Részemről 60—70 koronát fizetek évenkint a világításért. Megjegyzem, hogy nem pazarlom az áramot, de nem is fukarkodom vele. Úgy hiszem, hogy a kisfogyasztók fele vagy kétharmada ennyit ad világításra. Mivel azonban olyan is több akad, aki 100—120 — 140—160, sőt 200 koronát érő áramot használ el, középértéknek évi száz koronát veszek a mai viszonyok szerint. Ez hat filléres egységár mellett 60 ezer korona. Ne feledjük azonban el, hogy az új szerződés szerint, aki legalább 400 hektowattnyi áramot fogyaszt el évenkint, az nem 6, hanem csak 4 fillért fizet. Én egyetlen olyan fogyasztót se számítok, aki 400 hektowattal beérné, hanem egyre-másra ezer hektowatt fogyasztást veszek. Ez fejenkint 40, összesen (ezer fogyasztónál) 40 ezer korona. Feltételezem, hogy a nagyfogyasztók u. m. dohánygyár, kaszinók, kávéházak stb. (tudtommal eddig is mind be van kapcsolva) elhasználnak majd egy negyedmillió hektowattnyi áramot, ami ismét 10 ezer korona bevételt jelent. Fölveszek továbbá háromezer koronát, mint tiszta hasznot a berendezéseknél, végre pedig esetleges számítási eltérésre tízezer koronát adok a bevételhez. Ebben az esetben így alakulnak a bevételek 6, illetve 4 filléres egységár mellett: 1000 kisfogyasztó a 1000 E bőkezű bevételi tételek ellenében a vállalat pontosan fölvehető kiadásai a következők : sincs. Igen, de még egyetlen kilogramm kőszén egyetlen napszámos sincs, nem hogy tisztviselői kar lenne. A villamgyár a mostani viszonyok között — úgy tudom — mintegy 200 vagyon kőszenet fogyaszt évenkint. (Ezt különben a kövezetvámbizottság is tudhatja.) Mivel azonban a jövőben éjjel-nappal üzem lenne, tehát nem 18, hanem 24 órai, ezt a fogyasztást is emelni kell 33 °-val. Lenne tehát 266 vagyon, de én csak 250-et vettem fel 120 koronájával. Ez összesen 30 ezer korona. Megjegyzem, hogy olajat nem is veszek számításba, pedig azt hiszem, az is kell egy pár ezer korona értékű. Hátra van még a személyzet kérdése. Ez is nagyobb lesz a jövőben, mert nagyobb forgalomra számíthatnak. Hatszáz könyvelési tétel helyett ezernél több, árammérő-felvétel ugyanígy, lámpagyujtogatás szintén. Az állandó üzem miatt két gépész se lesz elegendő, meg 3 fűtő se, mint eddig. Egy igazgató, 2 könyvelő, 1—2 más tisztviselő, gépészek, fűtők, szerelők, lámpagyujtogatók, irodaszolga, kocsis stb. mind kellenek. Úgy gondolom, hogy egyáltalán nem lövök túl a célon, ha a személyzetre, továbbá irodai, üzemviteli stb. kiadásokra összesen csak 30 ezer koronát veszek fel. (Nem akarom itt ezeket részletezni, de megjegyzem, hogy ezt az összeget is teljes valószínűség szerinti részletekből állítottam be a a kiadások rovatába.) Hozzáadva e kétszer 30 ezer koronát az eddigi 66 ezerhez, 126,000 koronára fog rúgni a kiadások összege. Arra is hajlandó vagyok azonban, hogy a nem fix kiadási tételekből (66 ezer korona) esetleg a számítási tévedésekre levonok — mondjuk — 20 °/o-ot, kereken 13 ezer koronát. Ebben az esetben is 113 ezer korona a kiadás, míg a bevétel csak 93 ezer korona, tehát húszezer korona fedezeti hiány mutatkozik évenkint. Számadataimat, úgy hiszem, a legelfogultabbak is elfogadhatják. Meg vagyok ugyanis győződve arról, hogy ha valahol tévedés van, nem helyes a tétel: csak a vállalat javára tévedtem, de kárára semmi körülmények között nem- Várható jövedelmeit busásan számítottam, kiadásainál a minimumot (vagy talán ennél is kevesebbet) vettem. Mégis húszezer korona hiány mutatkozik évenkint. Nagy kérdés, hogy honnét teremti ezt elő a Villamos Vállalatok Részvénytársasága, amely különben semmit se kockáztat ezzel az üzlettel. Tudvalevő ugyanis, hogy összes biztosítéka egy évi bérösszeg, vagyis 50 ezer korona lesz. Mivel azonban az első évben nem fizetne bért, ergo : nincs semmi biztosítéka. Az a vállalat tehát vagy nem tud számítani, vagy nagyon jól tud és talán az általa, de a mi terhünkre eszközlendő 400 ezer koronás átalakításból számít olyan nyereségre, amelyért érdemes egy pár hónapot Egerben tölteni. Szóval, bizonyos, hogy a jövő nem olyan rózsás, mint aminőnek látszik és szó sem lehet arról, hogy mi 6, illetve 4 filléres áramot kapjunk. hektowatt................ 40.000 kor. a nagyfogyasztók ........... 10.000 „ közvilágításért.................. 30 000 „ esetleges számítási eltérés 10.000 „ berendezések tiszt. jöv.... 3.000 „ Évi összes bevétel:... ... 93,000 kor. Évi bért fizet .................. nyeremény-részesedés minimuma.......................... adók, illetékek stb........... kövezetvám 250 vagyon kőszén ä 4 kor............. beruházások, javítások, megújítási alap ........... Eddig összesen ........... 50.000 kor. 10,000 „ 2,000 „ 1,000 „ 3 000 „ 66,000 kor.