Hevesvármegyei Hirlap, 1908. július-december (16. évfolyam, 53-105. szám)

1908-07-02 / 53. szám

Eger, 1908. július 2, csütörtök. «S3* 11­­6/1/ ^izsn hatodik évfolyam. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMÚ LAP ELÉPULTÉSI DÍJ: Vidékre postán vagy helyben házhoz küldve: Agy évtt ________________ _ 12 korona N­ évre— ............................................ 6 . Negyed évre— ......... _ ......... 3 . a«« Egyes «iám ára 10 fillér. *= laiwrswait'aiAi*»*'! Megjelenik minden csütörtökön­­»►— HIRDETÉSEK 5 fillér □ czentiméter térfoglalat szerint és vasárnap. NYILTTEREK 15 fillér □ czentiméter térfoglalat szerint Szerkesztőség és kiadóhivatal: hová a lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetési díjak és hirdetések kül­­:---------- ------ —• dendők: =============== Egri Nyomda-Részvénytársaság. Kéziratokat nem adunk vissza. .......................................•’••'■»--­íbI Sötét fesleg. Bizony, reánk nehezedett! Először csak annyi volt, mint egy kiterített suba, amely beleette magát az ég kék­ségébe. A kis subányi fellegből ma már olyan felhőcsoport lett, hogy a régi gondolkodású ember, akinek az igazi nemzeti haladás iránt valamelyes érzéke még megmaradt, alig tud széjjelnézni ebben a rettentő szürkeségben. Rettenetes kiábrándulás! Ki is mert volna még ábrándozni is, hogy a füg­getlenségi többség dicső korszaka tulaj­donképen a bűnös vezetés miatt a közép­kori eszmék melegágyává válik. Az igazi függetlenségi ember csakugyan elámul a dolgok ilyen fejlődésén. A szabadság, egyenlőség a színmagyarság terén nevelkedett fel és torkig úsznak megválasztott képviselőik olyan eszmei áramlatban, amiről már mindenki tudja, hogy Európa összes szabad államaiból, még a legjellegzetesebben hátramaradott Spanyolországból is ki vagyon űzve. Sokan gondolkoznak olyanformán, hogy a kormánypártban uralkodó áram­lat oka ennek a furcsa, ráklábon járó visszafejlődésnek, mert a különböző érdekcsoportok ide-oda való hajlongása mellett állandó elvhűségről szó sem lehet. Ez egyik ok lehet, szerintünk oka is a visszafelé járó eszmék uralkodásá­nak. Nem azért, mintha ez elv képvise­lői többségben volnának, de azért, mert a közömbösség, a nembánomság sok mindent lenyel. De azt is látjuk, hogy ennek az irányzatnak a népben semmi gyökere sincsen. Hiszen ezek a fent­­tisztelt urak a függetlenségi elvek szent­­séges sátorában s azok hirdetésével nyerték meg törvényhozói megbízásu­kat. Hogy most egy törpe kisebbség lett hatalom a nagy többségben, az olyan természetellenes állapot, mint mikor az ökör parancsol az öreg béresnek, aki tulajdonképen arra hivatott, hogy iga­zítsa nemcsak az állatokat, de a kis­­béreseket is. Hogy ilyenfajta gazdaság­ban boldogulni nem lehet, azt fölösle­ges dolog tovább magyarázni. Már azért sem magyarázom, mert immáron bekövetkezik az általános vá­lasztói jog uralkodása. Igaz, holmi nép­­szövetséggel iparkodnak a j­ö­v­ő ellen is küzdeni. De ez épen olyan, mint a Tisza áradásakor a nyúlgát, amit a ra­jongó áramlat egy pillanat alatt el­söpör. Minálunk, amint egész históriánk bizonyítja, a visszajáró eszmék képvi­selői, noha — fájdalom — magyarok valának, az idegen hatalom kész esz­közei voltak. Manapság, mikor az álta­lános választójog hatalma hódít min­denütt, a klerikalizmus egyesek ha­talmát megerősítő s örökre fentartó igyekezetének, amelynek épen a nem­zeti akarat letörése a legfőbb célja, hogy égi malasztokkal bővelkedő férfiaknak korlátlan hatalmat juttassanak, maga a nemzet nagy többsége fogja letörni szarvait. Az emberiség élete haladás. Aki pedig a haladás szekérküllőibe kapasz­kodik, azt a kerék roncsolt tagjaival az árokba veti. —6. POLITIKAI SZEMLE, Belföld. A képviselőház több napig tartó tár­gyalás után részleteiben is elfogadta a szeszadó javaslatot. Majd a munkásházak építéséről szóló javaslatot vette tárgyalás alá. A szociális szem­pontból fontos javaslatnak egy ellenzője se akadt. A kúriai bíráskodás hatályának meghosszabbítá­sáról szóló javaslatot is elfogadták — némi vita után. A szerdai ülés napirendjére a végrehajtási novella tárgyalását tűzték ki. Ezen kívül még a birtokrendezésről szóló javaslatot fogja a Ház a nyári szünet előtt letárgyalni. A nyári szünet valószínűleg e hét végén fog megkezdődni. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter már elkészítette a gyógyszerészet rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat régóta sürgetett in­tézkedéseket kíván életbe léptetni. iílL-f­i] ÜGYEK. Szabadságolások a megyén. Hellebranth Pál tb. főjegyző holnapután kezdi meg négy heti szabadságát. Helyettesítésével Puchlin Lajos tb. főszolgabírót bízta meg az alispán. — Pap József füzesabonyi főjegyző négy heti szabadságra ment. Hivatalvizsgálat. M­a­j­z­i­k Viktor alispán e hét folyamán Gyöngyösön és Hatvanban tart hivatalvizsgálatot. Jegyzői helyettesítés. A tiszanánai jegyzővé választott Vedlik Béla eltávozásával megürült pélyi jegyzői hivatalt ideiglenesen Kiss Jenő oki. jegyző látja el, a­ki már hosszabb idő óta működik Pélyen, mint segédjegyző. Képviselőtestületi ülés: Eger város képviselő­­testületének szombati (június 27-iki) közgyűlésén a következő fontosabb ügyeket intézték el: Orosz Ernő megyei levéltárossal a városi levéltár végleges rendezésére kötött szerződést jóváhagyás végett a vármegye törvényhatósági bizottságához terjesztették fel. Szmrecsányi Lajos felszentelt püspök által a Dobó-szobor alapja javára tett alapítvány­, valamint a néhai Szakálasfa­lvai Lengyel Miklós v. püspök és egri nagyprépost által tett adomány alapítólevelét jóváhagyás végett felterjesztették a miniszterhez. A városi vadászterületet árlejtés útján két részletben adják haszonbérbe. A város szervezkedési szabályrendeletének módosítását néhány tisztviselő fizetésének meg­változtatása miatt elrendelte a közgyűlés. A városi nyugdíjválasztmány megalakulá­sáról felvett jegyzőkönyvet tudomásul vették. Az egri egyházmegyei alapítványtól meg­vett ingatlan adásvételi szerződését, valamint a Heves vármegyei siketnéma-intézettel kötött bér­leti szerződést jóváhagyás végett fölterjesztették a vármegye törvényhatósági bizottságához. Kuczora Ferenctől az Irgalmas­ utca vonalá­hoz szükséges területet f­elenként 40 koronáért megváltották. A városi tanács előterjesztést tett aziránt, hogy az állami polg. leányiskolával kapcsolatosan az 1908/9. tanévben női kereskedelmi tan­folyamot állítsanak fel. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta, feliratot intéz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melyben a kereske­delmi tanfolyam szervezését kéri és e célra évi 400 korona hozzájárulást ajánl föl. A Rózsa­ utcában levő közkút átalakítását a közgyűlés elrendelte. A sertésvásártér alkalmas helyen való ki­jelölésére a közgyűlés hat tagból álló bizottságot küldött ki. Draskóczi Milkó László gyógyszerésznek az Egeden gyógynövények termesztésére átenge­dett parlagterület teljes betelepítésére 1910. év végéig halasztást adtak. A csapatkórháznál szükségessé vált javítási munkálatokra nyilvános árlejtést hirdetnek. Az agyagosból levezető Maklári-úti és Csákány­ utcai csatorna kiépítésére terv- és költség­­vetés készítését rendelte el a közgyűlés. A Farkasvölgytől levezető árok felett levő Deák Ferenc­ úti kőhíd átépítését sürgeti a köve­zetvám-bizottság. Minthogy a jelzett kőhíd része az átvonuló megyei útnak, a közgyűlés a vármegye törvény­hatósági bizot­tságát kéri a híd átépítésére. A „Gráci Magyar Egyesület“ és a „Bethlen Gábor Kör“ kérelmére a közgyűlés mindkét egye­sületnek 10—10 korona segélyt szavazott meg. A rendőrkapitány előterjesztésére a közgyű­lés elhatározta, hogy a rendőrlegénységet forgó­pisztolyokkal látja el. Pályaválasztás. Az iskolai év végén a gondos szülők előtt ott áll a nehéz kérdés, hogy micsoda pályára ad­ják serdülő gyermekeiket? A jó tanácsok is hangzanak minden felé. Egyik ezt, a másik azt a pályát tartja alkalma­sabbnak. A választás azonban nehéz, nagyon ne­héz, mert először minden pályának megvan a maga árnyékoldala, másodszor pedig minél jöve­delmezőbbnek ígérkezik valamely pálya, annál többen Hódúlnak reá. Az emberek egymásnak csinálják a konkurenciát, különösen a tudományos pályán. A konkurrencia pedig a nagy kínálat — csekély kereslet folytán olcsóvá teszi a tudomá­nyos szolgálatot, megnehezíti a megélhetést, a­melyet a minden téren emelkedő kívánalmak kü­lönben is elég nehézzé tettek. A sajtónak is hivatása ilyenkor segítségére sietni a szülőknek, hogy megjelölje előttük az ösvényt, melyre rátereljék gyermekeiket s minden részlehajlástól menten kimutassa az egyes pályák jó és rossz oldalait. E kötelességünket évek hosszú sora óta tel­jesíteni is szoktuk legnagyobb lelkiismeretesség­gel, amint hogy most is megtesszük. Ezúttal azonban szakítunk az általános sab­lonnal. Nem ismertetjük az egyes életpályákat a a kilátásokat, amelyeket azok nyújtanak. Nem feszegetjük a különbséget a tudományos, az ipari és a kereskedelmi pályák közt, mert végre is egyenlően jó és egyenlően rossz lehet az vala­mennyi. Jó annak, aki rátermettséget, tudást, galmat s feltétlen becsületességet visz a életpályájára, ellenben tengődés annak, a szor­­maga e ki

Next