Hevesvármegye, 1941 (3. évfolyam, 1-95. szám)

1941-01-01 / 1. szám

2 oldal HEVES VÁRMEGYE üres jelszó, hanem egy komoly és rend­kívül nehéz feladat. Ingyen éppen úgy, mint az élet sok más területén semmit sem várhatunk. Sem a kereskedelmi, sem a gazdasági élet nem lehet dúsan felterí­tett asztal azok számára, akik mindjárt lakmározni szeretnének, mert itt mindenért alaposan meg kell dolgozni. Nem elegen­dők az üres elméletek, mert a kereskede­lem nagy gyakorlati valóság. Erősen meg­alapozott és kitaposott utak biztosíthatják csak a boldogabb jövendőt. A keresztény gazdasági átállítás sikere főként­ a keresztény ifjúságban él és gyöke­rezik. E nélkül nincs és nem is lehet töké­letes átállításról beszélni. Tehát egyik leg­fontosabb feladatunk csak az lehet, hogy az ifjúságot olyan szellemben neveljük, amely képessé teszi őket majd azoknak a feladatoknak átvételére, amelyekre talán sohasem volt olyan alkalmuk, mint most van. Ne biztassuk őket könnyű ígéretekkel és a pénzszerzésnek léha módszerével. Ezek felelőtlen hazugságok volnának csupán. Annak, aki ma nagykereskedő, vagy nagyiparos — akár keresztény, akár zsidó — alaposan meg kell dolgoznia, hogy bol­dogabb légkörben sütkérezhessen. Ezt tudo­másul kell venni mindenkinek, aki keres­kedelmi, vagy ipari pályára készül. A ma ifjúsága, sajnos, sok esetben mindent az államtól vár. Számtalan eset­ben felkészültség nélkül is szeretnének be­ülni egy kényelmesen berendezett és dúsan felszerelt ipari, vagy kereskedelmi válla­latba. Pedig tudni kellene, hogy a legtöbb nagyiparos, vagy nagykereskedő éppen alulról kezdte a semmiből, hogy aztán a saját erejéből és tudása folytán emelkedjék magasra. Erre városunkban is számtalan példa van és láthatjuk, hogy ezek a leg­jobb és legszilárdabb üzletek. Kétségtelen, hogy a gazdasági átállítás rendjében szükség van az állam hathatós támogatására. Enélkül belátható időn belül nem volna lehetséges visszaszerezni a ke­resztény kereskedelem számára az elvesz­tett területeket. De fokozottabb mértékben kell ügyelni arra is, hogy az állam támo­gatása ne az iskolai képzettség, vagy a protekció függvénye legyen, hanem min­denkor a rátermettség és a szakismeret legyen az irányadó. Enélkül minden állami támogatás szánalmas kudarcba fulladhat. Hogy ez elkerülhető legyen, a jövőben még fokozottabb mértékben kellene igénybe venni a helyi érdekképviseleti szervek javaslatait. Fontos feladatok hárulnak eb­ben a kereskedelemben a keresztény vá­sárló tömegekre is, akiknek át kell érez­niük, hogy nélkülük az átállítással kapcso­latos nehéz kérdések meg nem oldhatók. Nemcsak új keresztény üzletekre, hanem új, nagy vásárló tömegre is szükség lesz. Ebben a törekvésben a Baross Női Táborra hárulnak a legnagyobb feladatok. Nekik kell megadni azt a nagy lendítő erőt, mely nélkül minden törekvés csak elméleti tér­ben mozog, de reális valósággá soha nem válhat. A Baross Szövetség a Kereskedelmi és Iparkamarák közreműködésével már eddig is eredményes munkát végzett. Javas­latai alapján számtalan új keresztény ifjú kapott és kap is anyagi támogatást ahhoz, hogy egzisztenciális céljait megvalósíthassa. E téren a Nemzeti Önellátási alappal szo­ros kapcsolatot tartunk fenn. Mindenki számíthat támogatásunkra, akár értelmiségi munkás, vagy gyakorlati kereskedő, iparos­, vagy gazdatag, ha cél­kitűzésünket nem az ablak függönyén ke­­resztül figyeli, hanem aktív részesévé válik a Baross-gondolatnak. Karácsonyi ünnepély a* eg­ri­i törvényszék fogházában Az egri bírók, királyi ügyészek és­­ járásbírók, továbbá a többi igazságügyi tisztviselők és alkalmazottak jószívű ado­mányaiból karácsonyfát állítottak az egri törvényszéki fogházban is és kis szeretet­­csomagokkal éreztették a foglyokkal a karácsonyi szeretet minden emberre ki­áradó melegét. A karácsonyt megelőző nap délutánján karácsonyfa-ünnepély is volt a fogházban, amelyet dr. kozmateleki Csatth Kálmán, az egri kir. ügyészség elnöke nyitott meg és karácsonyi szeretet­tel átitatott szavaiban a többi között ezeket mondotta: — Vegyenek részt a karácsony ünne­pében most azok is, akiket könnyelműségük, vagy a bűnözési hajlamuk vezetett ide, e komor falak közé. Az isteni kegyelem vég­telen, Isten saját egyszülött fiát adta a bűnös ember megváltására. Ennek a végtelen isteni kegyelemnek és irgalomnak jelképe tulajdonképpen a karácsonyi ünnep. Éppen ezért, tűnjenek el most jelképesen ezek a komor falak, amelyek itt embereket a külső szabad világtól szigorúan elválasz­tanak, s ne érezzék, hogy a vezeklést parancsoló fogház kapuja zárva van a karácsonyi szeretet előtt is. Különösen, most, hogy mi trianoni magyarok a vissza­tért erdélyi magyar véreinkkel együtt ülhetjük meg oly hosszú idő után első ízben ezt az ünnepet, gyulladjon meg az égi láng itt is és töltse el melegséggel a legsivárabb sziveket is. Szánjanak magukba ennek a szomorú háznak lakói is és enged­jék szivükbe a karácsonyi szeretet sugarát és legyenek mind jóakaratú emberek ők is, akiknek békességet hirdet az angyalok éneke. A kir. ügyészség elnökének lélekbe­markoló szavai nem maradtak hatástalanok a foglyok lelkében sem. Ezután a tanító­képző intézet néhány növendéke ének­számokat, szavalatokat adott elő, majd pedig hegedűszámot. Már a kir. ügyészség elnökének szavai alatt kigyulladtak a fog­ház karácsonyfájának melengető fényei és a karácsonyfa alá lépett P. Csikbánfalvi fogházlelkész, s ünnepi szózatot intézett az egybegyűlt rabokhoz. ■«■ [UNK] [UNK] [UNK]—— w­inwfi A vasúti forgalmi korlátozások a vármegye amúgy sem kielégítő közleke­dését átmenetileg még szűkebbre szorítot­ták. A budapest-miskolci fővonalon csak a Pestről 6 54 órakor induló s oda éjjel 28.17 órakor érkező gyors­vonatpár, egy Kassáról induló és Pestre d. e. 11 órakor érkező, Pestről 2­0 órakor induló Árpád­­gyorssínautó, végül a Pestről éjjel 23-38 órakor induló, ellenirányban Pestre 540 órakor érkező személyvonatpár áll a közön­ség rendelkezésére. A losonci vonalon a déli gyorsvonatpár és az éjszakai személy­vonatpár közlekedik, a mellékvonalakon a csatlakozások az említett vonatokhoz biz­tosítva vannak. Tapasztalat szerint az Árpád sínautó annyira zsúfolva indul már Miskolcról, hogy ennek sok gyakorlati jelentősége megyénk számára nincs. Tanuló­ leányt és fiút fizetéssel azonnal felvesz a Herzog-nyomda t Érdekes előadást tartott Guba Pál gimn. tanár a szentség hírében álló Hám János püspökről Az elmúlt napokban a gyöngyösi Szentkoronaház tanácstermében az Emeri­­cana gyűlése keretében Guba Pál érdeme­sült kegyesrendi gimnáziumi tanár ritka érdekességű előadást tartott Gyöngyös fiáról , Hám János szatmári püspökről. Hám János szenttéavatási ügyének anyagát, mintegy 2500 ív csodatörténet le­írását, valamennyi eskü alatti vallomás és az esküt tettek aláírásával van ellátva, mintegy 50 évvel ezelőtt küldték el Rómá­ba, a pápai udvarhoz. A szentszéki tárgya­lásra az ügyet Hám püspök utóda, Meszlé­­nyi püspök dolgozta fel és ezen periratok egyikét az akkor még fiatal Guba Pál ke­gyesrendi szerzetes írta alá mint tanú s ugyancsak jelen volt az iratoknak Rómába való küldésénél is. Jelenleg a szenttéavatás pere, ha szünetel is, folyamatban van s Gyöngyös bízva bízhat abban, hogy az Úr akaratából nagy szülöttjét szentté avatják. A püspök csodáiból a legmeghatóbb az, amikor egy alkalommal a mezőn sétált s látta, hogy a déli harangszó felcsendülésé­­vel egy szántó ember nem imádkozik vele együtt, hanem folytatja munkáját. A püs­pök hozzáfordul és kérdezi, miért nem imádkozik? Duzzogva feleli az ember, hogy sok a dolga s nincs ideje az imádko­zásra. A püspök kéri, imádkozzon, hogy ál­dás legyen munkáján, majd ő inkább szánt helyette. Az ember imádkozni kezdett s ezalatt a püspök szántott s az imádság tar­tama alatt annyit szántott fel, mint az em­ber egész délelőtt és a falu lakossága cso­dálkozott a püspök csodatettén. N. F. ÖREG LÁMPÁK MELLETT ÜLNI! CSERÉLJE KI ŐKET TUNGSRAM Mű [PTTODÍ1 m €>

Next