Hid, 1937-1938 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1937-11-01 / 1. szám
6 ■ Francois Villon: (Faludy György átköltése) Ott ült a Császár. Dús hajában hét csillag volt a diadém. Rabszolganépek térdért állva imádták, barna köldökén a Göncöl forgott, válla balján lámpásnak állt a holdkorong, de a bohóc sírt trónja alján: „Mit sírsz” — rivált reá — , bolond, nincs szív, mit kardom át ne járna, enyém a föld!” . . . S hogy este lett, egy csontváz tántorgott eléje, s elfújta, mint a porszemet. — Kenyúrként éltünk mindahányat!, s az évek szálltak, mint a percek, véred kiöntött harmatával irgalmazz nekünk, Jézus Herceg! Gót ablakában sirt az Orvos: „Uram, nektárod merre nő, amelyir minden kínra s melytől meggyógyul minden szenvedő.’ S az ajtó nyílt, keszeg magiszter táncolta végig a szobát, kezében mély ölomkehelyböl „Igyál e nedv hűs mint a mámor, kínálva színtelen borát, s nincs seb, mit heggel nem takar, igyál ,testvére mély pohárból csupán az első korty fanyar... — Kontárok voltunk mindahányan, s az évek szálltak, mint a percek, véred kiontott harmatával irtalmazz nekünk, Jézus Herceg! A kút kávánál állt a gyermek, szakadt gyolcsingecskébe s rőt , Japánban s nézte lenn a vízben képét, mely játszni hívta őt: . . . ,fia jössz, a holdleánytól este a cukrot süvegszám kapod, s mindezt pirosló reggelente békákon ugrálunk bakot”. ,gjövök már!” — szólt s a viz senn nyálas siklót dagasztott zöld, hasán, rmg a Halál vihogva vitte anyjához a vörös topánt. —Balgán játszottunk mindahányan, s az évek szálltak, mint a piroek, véred kiöntött harmatával irgalmazz nekünk, Jézus Herceg! Repedt tükrénél állt a Céda: ,Hajamnak árja még veres, miért, hogy már a régi léha seregből senki sem keres? Ölem még izzó csókra éhes, mellem rózsája még kemény . . . ” s az ablakon röhögve lépett be az utolsó vőlegény: , flopp Sára, hopp, gyerünk a táncra, ma, hóti szerelmeid torán hadd üljön nászlakmát a lárva ágyékod hervadt bíborán!” — Buján fetrengtünk mindahányan, s az évek szálltak, mint a percek, véred kiöntött harmatával irgalmazz nekünk, Jézus Herceg! Éjfél borult a háztetőkre, s kuvikhang szólt a berken át, midőn aBankár útnak indult, elásni véres aranyát. Az útkereszten vasdoronggal hét ördög várta s a Halál, s mikor kardot rántott a csontváz fülébe súgta: ,flondd, szamár, szamár, mit véded még a pénzed? Meghalsz s a kincseket elviszem s a kincsek helyett eláslak téged, akit nem ás ki senkisem.” — Kufárok voltunk mindahányan,, s az évek szánták, mint a percek, véred kiöntött harmatával irgalmazz nekünk, Jézus Herceg! Aranypartiain ül a Dáma, s üvöltve sírt: „ne még, ne még”, de ő már átkarolta drága csípős karcsú, gót ívét, „engedj csak még egy lanyha csókot, meg egy gyönggyel kivarrt ruhát, engedj csak még egy buja bókot, meg egy szerelmes éjszakát” — de ő rút foltot festve mellén, mely mint a rákseb, egyre nőtt, fehér testét nyakába vette és vitte, vitte, vitte őt. — Tunyán henyéltünk mindahányan, az évek szálltak, mint a percek, véred kiontott harmatával Irgalmazz nekünk, Jézus Herceg! Tűzönél állt az Alkimista, s óráját nézte, mely lejárt. „Isten, vagy ördög, egy napot még, amíg megoldom a talányt, a végső, nagy talányt, amerre gerebjeim erre vitt, csak egy napot még, mert megfejtem, megfejtem holnap alkonyig.” „Nem fejted” — szólt a hang —„nem fejted” s vállára tette jéghideg kezét, míg felrobbant a lombik: „Aludni mégy most mint a többiek”. — A Titkot űztük mindahányan, s az évek szállták, mint a percek, véred kiontott harmatával irgalmazz ítéktünk, Jézus Herceg! Szeptember hónapban tartotta Páriában az Etats Generaux de la Jeunesse Européenne az első kongresszusát. Annak magyarázatát, hogy miért csinálták, úgy hiszen könnyebben megtaláljuk a francia helyzet vizsgálatában, mint az európaiéban. És ezt annál is inkább, mert ezt az Európa is minden nemzeti fitalságát összefogó mozgalmat a francia fitalság kezdeményezte kormányának legmesszebbmenő támogatásával.. A háborút nyert Franciaországban, a gazdasági helyzet és a személyes szabadság kérdése egész mostanáig a legelőnyösebb volt, bizonyos változások észlelhetők. A francia tömegeket a háború utáni években elaltatta a győzelem tudata és a korlátlan lehetőségek hite. A napi élet harcában ezek a tömegek szinte észre se vették, hogy körülöttük megváltozott az egész világ. Gazdasági válságok sorvasztják mindenütt Európát és a fegyverkezési verseny olyan méreteket ötlött, mint ezideig még soha. Természetesen ezek a fenyegetések elsősorban Franciaország mint Európa első hatalma ellen irányultak. A másik, a franciákat talán érzékenyebben érintő fenyegetés volt a személyes szabadságot letipró rezsimek uralma és az attól való félelem, hogy ide is átterjed, örökös fenyegetésként lebeg a francia tömegek feje felett. A veszélynek a közvetlen közel volta ébresztette fel a francia fiatalságot. Kétségtelen nem vezeti őket, mint az előttük élő fiatalokat, a világmegváltás káosza. Ők sokkal reálisabbak. Ők a nemzetüket akarják megmenteni. És ezt most különösképen ki kell hangsúlyoznunk, amikor Franciaországot, mint a nemzetközi komunizmus oltalmazóját óhajtják egyesek beálítani. Igenis a nemzetüket, mert nincs a francia fiatalsángak egyetlen alakulata, sem, bármely politikai hitet is valljon. Pestis-csengőkkel jött a dögvész, s a reimsi szentegyház előtt húsvétvasárnapján derékon kapta a hájas Püspököt ,fiéked szereztem ezt a nótát, gyerünk, nagyúr! Csengőm csörög: — légy pápa, vagy próféta, rózsás hajnalködökbe öltözött, légy szent püspök, vagy rút eretnek, Meg a máglya kormain, misézhetsz lenn — én fenn nevetlek a dómok csonka tornyain!” — Álszentek voltunk minahánym, s az évek szálltak, mint a percek, véred kiöntött harmatával irgalmazz nekünk, Jézus Herceg! A vén Paraszt már tudta s várta alkony tájt kinn az udvaron: „Görnyedt testünknek nincsen ára, s úgy halunk meg, mint a barom. Kaszás testvér! Sovány a földünk’. Könyörgöm: egyet tégy nekem: ha elviszel már, szórd trágyának testemet szét a réteken!” A rábólintott vitte lassan, s úgy szórta, szórta, szórta szét, mint magvető keze a búzát, vagy pitracsot az őszi szél... — A földbe térünk mindahányan, s az évek szállnak, mint a percek, véred kiontott harmatával irgalmazz nekünk, Jézus Herceg ki ne az eminens francia érdekeket tartaná szem előtt. Viszont ezek a fiatalok elég intelligensek ahhoz, hogy észrevegyék a sorsuk Európához kötöttségét. A sorsuk annyira öszszefügg Európa sorsával, hogy az európai nagy kérdések megoldása nélkül a francia kérdések sem oldhatók meg. Tehát elsősorban Európa sorsát kell megoldani. Először is a súlyos szociális kérdések. A francia termelés nem veheti fel a versenyt az alacsonyabb munkáséletnívójú országok termelésével. Ennek következtében a francia fiatalságnak, aki ezt látja, eminens érdeke, hogy Európa valamennyi országának a dolgozóit a francia munkásság életnívójára emelje. Ahhoz viszont szükség van arra, hogy a munkásság kulturális nívóját is mindenütt emeljék. Azután az imperiális kérdések. Tudják, vagy inkább még csak érzik, hogy a friss, erőszakos fasiszta országok előbbutóbb, ha máskép nem lehet, hát háborúval kísérlik meg a nyersanyag, a gyarmati és politikai hegemónia kérdésének elintézsét. Amennyiben az Európát feszítő nehéz kérdéseket a legrövidebb időn belül meg nem oldják, úgy a nyersanyagot birtokló és a kielégítetlen országok között a háború elkerülhetetlen. Mindezeknek a kérdéseknek a megoldására hívták meg az Etats Generaux de la Jeunesse Européenne első kongresszusára Európa valamennyi számottevő ifjúsági egyesületének képviselőit. Egyelőre csak Európa érdekli őket, mert amennyiben az európai problémák megoldódnak sokkal könnyebb lesz megoldani a világ problémáit. Viszont távol áll tőlük a Páneurópanisták föderatív Európája. Számot vetnek azzal, hogy Európa országaiban ellentétes politika felfogások uralkodnak, tehát az adott helyzetben kell megtalálni az együttműködés lehetőségét. Az egyes országok belügye csakis és kizárólag magát az illető országot érdekli. Éppen ezért ennek a fiatal mozgalomnak az egyik legfontosabb alapszabálya — bár alapszabályokat még nem is csináltak — nem szabad beleszólni az egyes országok belügyeibe. Tehát nem indítanak keresztes hadjáratot egyetlen politikai rendszer érdekében vagy ellen sem. Európa valamennyi országának fiatalsága válaszolt az E. G. J. E. meghívására és vagy egyesületi megbízottjukat, kik később automatikusan az egész ország fiatalságát képviselték, mint Franciaország, Magyarország, Románia stb. vagy az illető kormányok hivatalos megbízottjaival, mint Olasz-, Németország, Anglia, Ausztria, Csehszlovákia stb. képviseltették magukat a kongresszuson. Az egyesületi megbízottakat megkérte a kongresszus, hogy hassanak oda az országaikban, hogy az illető ország fiatalságát összefogják a különböző egyesületeken keresztül a béke és az európai együttműködés érdekében. Magyarország részéről csak a M.EL EL H. U. Sz. felelt meghívásra, amennyiben képviselőjét elküldte az európai fiatalság összefogásának első kongreszszusára. A megbízottak nem akarták elsikkasztani az egyes nemzetek között fennálló ellentéteket Tudomásul vették, hogy ezek vannak, de valamennyiüket az a cél fűtötte, hogy az együttműködés lehetőségét keressék az érdekellentétek meddő és végnélküli vitája helyett. Európa súlyos kérdéseiben komoly és megfontolt határozatokat hoztak. Jóllehet ezek a határozatok egyenlőre — amíg a fiatalok át nem veszik az uralmat — csak elméleti ú határozatok maradnak, mégis komoly demonstratív jelentőségük van, mert első eset, hogy Európa fiatalsága a háború után egyöntetűen a hangját hallatta. Különös jelentőséget tulajdoníthatunk a koloniális kérdésben hozott határozatnak, mely szerint egyhangúan elítélnek minden fajta kolonizációt, mert a nyersanyagokért és az emberi élet és méltóság szentsége ellen irányul. Ellenben követelik, hogy Európa országainak kormányai egy nemzetközi irodát létesítsenek a nyersanyagok minden ország közötti igazságos elosztása érdekében. Ugyancsak érdekes határozat volt, mit nagy szótöbbséggel szavazott meg a kongresszus, az ifjúsági nemzeti komiték, — melyek következésszerűen magukba foglalják az ifjúsági alakulatok minden árnyalatát — megalkotásából kizárják a kommunista egyesületeket azzal a megokolással, hogy azok egy Európában, legalább is egy ekonomikus európai egységen kívül eső hatalomtól kapják irányításukat és ez összeférhetetlen az E. G. J. E. azon szabályával, hogy idegen ország belügyeibe egy másik ország bele nem szólhat. Ami a praktikus határozatokat illeti kétségtelen a magyar kiküldött indítványa a fiatalok országok közötti kicserélése érdekében. Az előterjesztés értelmében a kongreszszus egyhangúan elhatározta, hogy irodát létesít — egyelőre párisi székhellyel, — és az irodának a nemzeti komitékkal karöltve kötelessége megteremteni az egyetemi hallgatók, az iskolás és tanonc gyerekek országok közötti kicserélését, hosszabb, rövidebb időtartamra. Ilyen gyermekcserék a leghatásosabbak a népek egymás megismerésére és az európai öszszefogásra. Magyar szempontból azt hiszem a magyar fiatalságnak eminens érdeke a francia fiatalság mellé állni. Egyrészt a magyar problémák sem igen oldhatók meg az európai problémák megoldása nélkül, másrészt előbb-utóbb életkérdésünkké válik bekapcsolódni az európai fiatal mozgalmakba és gondolatáramlatokba, mert egyetlen ország hatásának kitéve magunkat elsorvadunk. Azonkívül ránk, fiatal magyarokra sokkal súlyosabb szociális, kulturális és politikai problémák megoldása vár, mint bárhol a világon és harcunk egy magyarabb, és emberibb élet megteremtéséért a magyar földön sokkal könnyebb lesz, ha mögöttünk érezzük Európa egész fiatalságának a rokonszenvét. Rubletzky Géza Az európai fiatalok első összefogási kísérlete HÍD