Híd, 1974 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1974-04-01 / 4. szám - Urbán János: A harcok időszakának életérzése (Cseh Károly és a híd)
Egy 1920-ból származó krasznojarszki jelentésből kitűnik az is, hogy hetenként háromszor megjelenő újságot adtak ki Kommuna címmel. Lukács Gyula egyik megjelent írásából tudjuk, hogy „Cseh Károly is, másodmagával, Magyarországra, illegális sajtómunkára lett irányítva”. Holló Lajos, aki vele harcolt együtt a Vörös Hadseregben, arról nyilatkozott, hogy Cseh Károly már Krasznojarszkban Iványi aláírással közölte az írásait. Cseh Károly 1921 augusztusában érkezik haza Adára. Ezt követően, a helyzet megismerése, a kapcsolatok megteremtése után, 1922 február közepén Cseh Károly lakásán, Adón megalakult a Jugoszláv Kommunista Párt adai illegális szervezete. Kapcsolatba kerül a szakszervezeti mozgalom számos vezetőjével és a Belgrádban, majd 1925-től Szabadkán megjelenő Szervezett Munkás című hetilap szerkesztőivel. Ettől kezdve szinte majdnem minden héten küld a lapnak tudósításokat Adóról, a Tisza menti községekről és a tanyavilágról. A hírközlés mellett érdemes felfigyelni azokra az eseményekhez fűződő írásaira, melyekben szemtől szembe, a nevek feltüntetésével, nyílt harcba bocsátkozott az osztályellenséggel. A királyi önkényuralom betiltja a Szervezett Munkást. A Szervezett Munkásban és a Munkásnaptárakban megjelent Cseh Kámly-írások után 1932-ben a Tovább című folyóirat Imre Károly néven közölte Ne aludj most, Petyiske című elbeszélését. A Híd 1934-ben történt megjelenése után Cseh Károly 1935 februárjától kezdi megjelentetni írásait a folyóiratban. A Híd 1935. évi, azaz második évfolyamának második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik számában nyolc írását jelentetik meg. Iványi Károly írói álnéven közölte Lamarck—Darwin tanulmányait, Dobai Mátyás fedőnév alatt pedig népszerű tudományos ismertetőit. Balázs G. Árpád, Holló Lajos, Keszég József, Kelemen András, Laták István, Lévay Endre, Cvetko Malusev, Pató Imre, Steinfeld Sándor segítségével, továbbá Cseh Károlyné Izsáki Ilona közlése alapján, ma már ismeretes, hogy Cseh Károly a Szervezett Munkásban, az Organizovani radnikban, a Munkásnaptárakban, a Naplóban, a Tovább, a Híd c. folyóiratokban, a Híd Naptárában, a Népszava újságban a teljes nevén kívül a következő jeleket vagy fedőneveket használta: Cs. K., Cs. K. M., K., K., Földmunkás, Adai munkáslevelező, Moholi levelező, Péterrévei földmunkáslevelező, Imre Károly, Iványi Károly, Dobai Mátyás, Csató Károly, Szabó Péter, Tarló Péter. Az írói álnevek feltárása sokban hozzájárult Cseh Károly írásainak számontartásához és összegyűjtéséhez. Megállapítható, hogy a már említett újságokban, folyóiratokban — így a Hídban is — évről évre rendszeresen jelentetett meg elbeszéléseket, karcolatokat, értekezéseket, tanulmányokat, műbírálatokat, ismertetőket, tájékoztatókat, így például a Hídban ő írta az Idegen szavak magyarázata anyagát. A Szervezett Munkás, a Híd még közöl aláírással, fedőnévvel írásokat, a Népszavában alig, vagy egyáltalán nem írják alá cikkeiket, tanulmányaikat, írásaikat az írók, újságírók. Ebből az időszakból ma már szinte lehetetlen megállapítani, ki mit írt. A kíméletlen cenzúra, a lapbetiltások, az írások megnyirbálása,a szerzők, írók elleni hajsza arra késztette a szerkesztőségeket, hogy kiutat keressenek a kényszerhelyzetből. Laták István visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a Hídban, a 374