Hídfő, 1990 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-19 / 1. szám
Most induló lapunk arculatát az alábbicélkitűzések szerint kívánjuk kialakítani: — közlési lehetőséget szeretnénk biztosítani elsősorban a székelyudvarhelyi és környékbeli értelmiségiek művelődési tárgyú írásainak, valamint egyéni alkotásainak; — fel szeretnénk hívni az olvasóközönség figyelmét modern európai világunk átfogó szellemi és kulturális jelenségeire; — helyet kívánunk adni a helyi és környékbeli olvasóközönség művelődési élettel kapcsolatos véleményeinek, észrevételeinek, javaslatainak; — híradással és ismertetésekkel kívánunk szolgálni városunk és a környező vidék kulturális eseményeiről, a helyi és környékbeli intézmények, együttesek, társaságok tevékenységéről, rendezvényeiről; — hozzá szeretnénk járulni olvasóközönségünk szellemi, művelődési horizontjának szélesítéséhez; — részt kívánunk vállalni olvasóink kulturált, színvonalas szórakoztatásából és színes riportokkal, beszámolókkal tudósítani közérdekű eseményekről; — hozzá akarunk járulni Székelyudvarhelynek és környékének az erdélyi magyarság, az egész ország, az egész magyarság és általában Európa kulturális életébe történő bekapcsolódásához. Szerkesztőségünk munkáját a következő elvek vezérlik: — mindenféle ideológiától mentes, európai értelemben vett haladó humanista szellem szolgálata; — európai mércével mérendő tartalmi és formai színvonal érvényesítése ; — romániai magyarságunk tudatos és nyílt vállalása; — mindenféle nemzeti, faji és ideológiai türelmetlenségtől való mentesség; — a testvéri román és német néppel való sorsközösség vállalása és mindenféle szeparatizáló törekvés elvetése. A szerkesztőbizottság UDVARHELYI DEKAMERON Tomcsa Sándor : EGY ALAKULÓ-GYŰLÉS KÖRÜL Székelyudvarhelyen tartotta meg az úgynevezett Székely Kisgazdapárt az alakuló-gyűlést egy kerthelyiségben, virágzó fák alatt, amiről nem tehetnek sem a fák, sem a Kisgazdapárt. Egyiknek muszáj virágozni, másiknak muszáj alakulni. Kérdés, melyik bírja tovább. Talán paralel végeznek. Egy ilyen pártalakulás egészen érdekes, és nem is hinné az ember, hogy milyen egyszerű. Egy asztal kell hozzá, nyolc-tíz úr az asztal köré és egy másik párt, amit mindenért felelőssé lehet tenni, ami minden bajnak a forrása, minden fejlődésnek akadálya, aki ellopta a boldogságot e földről, a kacagást a szívekből, a reményt a lelkekből, és talán Texasban is azért vakarja revolverével füle tövét a klubot, mert itt garázdálkodik egy párt stb. stb. stb. Azután miután a szónok kimerítette földi poklunk okait, napóleoni pózba merevül, teleszívja mellét levegővel, glóriát szuggerál a feje köré, csendet int, és remegő hangon azt mondja : „Székely testvéreim, elérkezettnek láttuk tehát az időt...“ így veszi kezdetét az alakulás, és az urak az asztal körül bólintanak. A nyolc-tíz urak. Bólintanak, s miközben világtörténelmi kis szellőcskéket bocsátanak ki magukból, ez látszik rajtuk: jó ; ha már a sors ideállított, ha mi kell legyünk az új idők fullajtársai, ha Mussolni és Maniu siklik ezekhez a problémákhoz, jó , akkor jöjjünk mi is. És mi most az egyszer még azért a napidíjért próféták leszünk. , És ezzel — hipp-hopp ! — meg is van az alakulás. Most ez a nyolctíz úrból álló gondviselés- komplexum kezébe veszi boldogításunk ügyét, és nekünk nem is marad más dolgunk, csak szavazzunk rájuk, és fizessünk elő a lapjukra. Csuda egyszerű az egész ! Aztán elmondják — ellentmondást nem tűrő hangon —, hogyan fogunk fulladozni a boldogságban, a jólétben, az egyéni szabadságban, a testvériségben, és hogyha párthűek leszünk, és pontosan küldjük az előfizetési díjat, még az éggel is konverziót csinálnak, és megteremtik a földön az örök boldogság minimális ötven százalékát, húsz holdon felül és alul, természetesen a városi adósokra is kiterjesztve stb. stb. stb. * Ha ritkán efféle gyűléseken veszek részt, ahogy állok a tömegben, és a szónoki asztaltól — hol a pártférfiak Szobrosodnak — a szavak, mint a boldogság madarai röppennek el a fejem felett a beígért Éden felé, mindig valami meghatottság vesz rajtam erőt. Olyan igazán embertestvérnek érzem magamat. Büszke vagyok és meghatott olykor egy-egy könnycseppet morzsolok szét. Hogyne ! Ez az önzetlenség, ahogy az urak strapálják magukat a napon, holott tíz lépéssel odább az árnyékban sört ihatnának! S így, itt, most, reszkíroznak egy hőgutát, az önfeláldozás szent elhivatottságától fűtve a kiválasztottság sőt, ahogy a nap mind magasabbra hág, a mártíromság ragyogásával arcukon. Csak azért, mert nyomorgunk, csak azért, mert kizsákmányolnak, csak azért, mert páriák vagyunk. És amíg az ember pusztán a hangokat hallja, kész is hinni abban, hogy azok az urak ott, az asztal körül valami szent őrületben meggyőződésük és apostolságuk demonstrálásaként és a mi emberiességünk elismertetése kivívásáért képesek lesznek addig ülni a napon, amíg csak a hatalom, mely kezében tartja a sorsunkat, rá nem döbben, hogy milyen lehet az az osztály vagy párt, melynek ilyen vezetői vannak. Hogy inkább megsülnek. De az urak nemsokára távoznak. Előttünk mennek el, oda, tíz lépésre az árnyékba ... sörözni. És vizualiter a kép már nem olyan fennkölt, magasztos és magával ragadó. Mert látjuk, hogy egyik úr pozíciót akar, másik összeköttetést akar, a harmadik kenyeret akar, a negyedik sajtót akar, az ötödik akar, a hatodik akar, mindenki akar... 1933 MURPHY TÖRVÉNYKÖNYVÉBŐL Curtois szabálya Ha az emberek néha meghallgatnák saját magukat, kevesebbet fecsegnének. Hutchins törvénye Nem lehet túlbeszélni azt az embert, aki tudja, mit beszél. Válság idején biztosra vehető viselkedésformák A kereskedelmi osztály helyesel. A pénzügyi osztály tiltakozik. A jogi osztály időt kér tanulmányozásra. A személyzeti osztály a fejét csóválja. A tervezési osztály kapkod. A műszaki osztály nem tehet semmiről. A gyártás műhelybővítést kér. A felső vezetés bűnbakot keres. 2 /Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata -1948- 1. cikk. Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. 2. cikk. Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra,szinre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintetnélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított öszszes jogokra és szabadságokra. Ezen felül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott. 3. cikk. Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. 4. cikk. Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos. 5. cikk. Senkit sem lehet kínvallatásnak avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. 6. cikk. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék. 7. cikk. A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van az egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felhajtással szemben. 8. cikk. Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bírósághoz tényleges jogorvoslásért folyamodni. 9. cikk. Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni. 10. cikk. Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől. 11. cikk. (A)Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnösségét nyilvánosan lefolytatott perben a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják. (B)Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad , súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekményelkövetése pillanatában volt alkalmazható. 12. cikk: Senkinek magánértébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez. 13. cikk. (A)Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakhelyét szabadon megválasztani. (B)Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni. 14. cikk. (A)Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni. (B)Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti, kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljával és elveivel ellentétes tevékenység esetében. 15. cikk. (A)Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz. (B)Senkit sem lehet állampolgárságától, sem állampolgársága megválasztásának jogától önkényesen megfosztani. 16. cikk. (A)Minden férfinak, minden nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartalma alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak. (B) Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni. (C) A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére. 17. cikk. (A)Minden személynek mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz. (B)Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani. 18. cikk. Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magába foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 19. cikk. Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és, hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármely kifejezési módon. •MEGJELENT 1987-BEN, AZ ENSZ NEW-YORK-I TÁJÉKOZTATÁSI FŐOSZTÁLYNAK ÉS A MAGYAR ENSZ TÁRSASÁGNAK EGYÜTMŰKÖDÉSÉBEN. ___________(FOLYTATJUK)