Hídfő, 1990 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-19 / 1. szám

Most induló lapunk arculatát az alábbi­­célkitűzé­sek szerint kívánjuk kialakí­tani: — közlési lehetőséget szeretnénk biz­tosítani elsősorban a székelyudvar­helyi és környékbeli értelmiségiek művelődési tárgyú írásainak, vala­mint egyéni alkotásainak; — fel szeretnénk hívni az olvasó­­közönség figyelmét modern európai világunk átfogó szellemi és kultu­rális jelenségeire; — helyet kívánunk adni a helyi és környékbeli olvasóközönség műve­lődési élettel kapcsolatos vélemé­nyeinek, észrevételeinek, javaslatai­nak; — híradással és ismertetésekkel kí­vánunk szolgálni városunk és a kör­nyező vidék kulturális eseményei­ről, a helyi és környékbeli intézmé­nyek, együttesek, társaságok tevé­kenységéről,­ rendezvényeiről; — hozzá szeretnénk járulni olvasó­­közönségünk szellemi, művelődési horizontjának szélesítéséhez; — részt kívánunk vállalni olvasóink kulturált, színvonalas szórakoztatá­sából és színes riportokkal, beszá­molókkal­ tudósítani közérdekű ese­ményekről; — hozzá akarunk járulni Székely­udvarhelynek és környékének az erdélyi magyarság, az egész ország, az egész magyarság és általában Európa kulturális életébe történő bekapcsolódásához. Szerkesztőségünk munkáját a következő elvek vezérlik: — mindenféle ideológiától mentes, európai értelemben vett haladó hu­manista szellem szolgálata; — európai mércével mérendő tar­talmi és formai színvonal érvénye­sítése ; — romániai magyarságunk tudatos és nyílt vállalása; — mindenféle nemzeti, faji és ide­ológiai türelmetlenségtől való men­tesség; — a testvéri román és német nép­pel való sorsközösség vállalása és mindenféle szeparatizáló törekvés elvetése. A szerkesztőbizottság UDVARHELYI DEKAMERON Tomcsa Sándor : EGY ALAKULÓ-GYŰLÉS KÖRÜL Székelyudvarhelyen tartotta meg az úgynevezett Székely Kisgazdapárt az alakuló-gyűlést egy kerthelyiség­ben, virágzó fák alatt, amiről nem tehetnek sem a fák, sem a Kisgazda­­párt. Egyiknek muszáj virágozni, másiknak muszáj alakulni. Kérdés, melyik bírja tovább. Talán paralel végeznek. Egy ilyen pártalakulás egészen érdekes, és nem is hinné az ember, hogy milyen egyszerű. Egy asztal kell hozzá, nyolc-tíz úr az asztal köré és egy másik párt, amit min­denért felelőssé lehet tenni, ami min­den bajnak a forrása, minden fej­lődésnek akadálya, aki ellopta a boldogságot e földről, a kacagást a szívekből, a reményt a lelkekből, és talán Texasban is azért vakarja revolverével füle tövét a klubot, mert itt garázdálkodik egy párt stb. stb. stb. Azután miután a szónok kimerí­tette földi poklunk okait, napóle­oni pózba merevül, teleszívja mel­lét levegővel, glóriát szuggerál a feje köré, csendet int, és remegő hangon azt mondja : „Székely test­véreim, elérkezettnek láttuk tehát az időt...“ így veszi kezdetét az alakulás, és az urak az asztal kö­rül bólintanak. A nyolc-tíz urak. Bólintanak, s miközben világtörté­nelmi kis szellőcskéket bocsátanak ki magukból, ez látszik rajtuk: jó ; ha már a sors ideállított, ha mi kell legyünk az új idők fullajtársai, ha Mussolni és Maniu siklik ezek­hez a problémákhoz, jó , akkor jöj­jünk mi is. És mi most az egyszer még azért a napidíjért próféták le­szünk. , És ezzel — hipp-hopp ! — meg is van az alakulás. Most ez a nyolc­tíz úrból álló gondviselés- komp­lexum kezébe veszi boldogításunk ügyét, és nekünk nem is marad más dolgunk, csak szavazzunk rá­juk, és fizessünk elő a lapjukra. Csuda egyszerű az egész ! Aztán elmondják — ellentmon­dást nem tűrő hangon —, hogyan fogunk fulladozni a boldogságban, a jólétben, az egyéni szabadságban, a testvériségben, és hogyha párthű­­ek leszünk, és pontosan küldjük az előfizetési díjat, még az éggel is konverziót csinálnak, és megterem­tik a földön az örök boldogság mi­nimális ötven százalékát, húsz hol­don felül és alul, természetesen a városi adósokra is kiterjesztve stb. stb. stb. * Ha ritkán efféle gyűléseken ve­szek részt, ahogy állok a tömegben, és a szónoki asztaltól — hol a pártférfiak Szobrosodnak — a sza­vak, mint a boldogság madarai röp­pennek el a fejem felett a beígért Éden felé, mindig valami megha­tottság vesz rajtam erőt. Olyan iga­zán embertestvérnek érzem maga­mat. Büszke vagyok és meghatott olykor egy-egy könnycseppet mor­zsolok szét. Hogyne ! Ez az önzet­lenség, ahogy az urak strapálják magukat a napon, holott tíz lépés­sel odább az árnyékban sört ihat­nának! S így, itt, most, reszkíroz­nak egy hőgutát, az önfeláldozás szent elhivatottságától fűtve a ki­választottság sőt, ahogy a nap mind magasabbra hág, a mártíromság ragyogásával arcukon. Csak azért, mert nyomorgunk, csak azért, mert kizsákmányolnak, csak azért, mert páriák vagyunk. És amíg az ember pusztán a han­gokat hallja, kész is hinni abban, hogy azok az urak ott, az asztal körül valami szent őrületben meg­győződésük és apostolságuk de­monstrálásaként és a mi emberies­ségünk elismertetése kivívásáért képesek lesznek addig ülni­ a na­pon, amíg csak a hatalom, mely kezében tartja a sorsunkat, rá nem döbben, hogy milyen lehet az az osztály vagy párt, melynek ilyen vezetői vannak. Hogy inkább­ meg­sülnek. De az urak nemsokára távoznak. Előttünk mennek el, oda, tíz lépésre az árnyékba ... sörözni. És vizualiter a kép már nem olyan fennkölt, ma­gasztos és magával ragadó. Mert látjuk, hogy egyik úr pozíciót akar, másik összeköttetést akar, a har­madik kenyeret akar, a negyedik sajtót akar, az ötödik akar, a ha­todik akar, mindenki akar... 1933 MURPHY TÖRVÉNYKÖNYVÉBŐL Curtois szabálya Ha az emberek néha meghallgat­nák saját magukat, kevesebbet fe­csegnének. Hutchins törvénye Nem lehet túlbeszélni azt az em­bert, aki tudja, mit beszél. Válság idején biztosra vehető vi­selkedésformák A kereskedelmi osztály helyesel. A pénzügyi osztály tiltakozik. A jogi osztály időt kér tanulmá­nyozásra. A személyzeti osztály a fejét csó­válja. A tervezési osztály kapkod. A műszaki osztály nem tehet sem­miről. A gyártás műhelybővítést kér. A felső vezetés bűnbakot keres. 2 /Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata -1948- 1. cikk. Minden emberi lény sza­badon születik, és egyenlő méltó­sága és joga van. Az emberek ésszel és­­ lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szel­lemben kell hogy viseltessenek. 2. cikk. Mindenki, bármely meg­különböztetésre, nevezetesen fajra,­­szinre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véle­ményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való te­kintet­­nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított ösz­­szes jogokra és szabadságokra. Ezen felül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politi­kai,­ jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára aszerint, hogy az il­lető­ ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonat­kozásban korlátozott. 3. cikk. Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. 4. cikk. Senkit sem lehet rabszol­gaságban, vagy szolgaságban tarta­ni, a rabszolgaság és a rabszolga­kereskedés minden alakja tilos. 5. cikk. Senkit sem lehet kínval­latásnak avagy kegyetlen, ember­telen vagy lealacsonyító büntetés­nek vagy bánásmódnak alávetni. 6. cikk. Mindenkinek joga van ah­hoz, hogy jogalanyiságát bárhol el­ismerjék. 7. cikk. A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönbözte­tés nélkül joga van a törvény e­­gyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van az egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden i­­lyen megkülönböztetésre irányuló felhajtással szemben. 8. cikk. Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a tör­vényben részére biztosított alapve­tő jogokat sértő eljárások ellen a hazai bírósághoz tényleges jogor­voslásért folyamodni. 9. cikk. Senkit sem lehet önkénye­sen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni. 10. cikk. Minden személynek telje­sen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíró­ság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, más­részt minden ellene emelt bűnü­gyi vád megalapozottsága felől. 11. cikk. (A)Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ár­tatlannak kell vélelmezni mindad­dig, amíg bűnösségét nyilvánosan lefolytatott perben a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják. (B)Senkit sem szabad elí­télni oly cselekményért vagy mu­lasztásért, amely elkövetése pilla­natában a hazai jog vagy a nem­zetközi jog szerint nem volt bün­tetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad , súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény­­elkövetése pillanatá­ban volt alkalmazható. 12. cikk: Senkinek magánértébe, családi ügyeibe, lakóhelye megvá­lasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden sze­mélynek joga van az ilyen beavat­kozásokkal vagy sértésekkel szem­ben a törvény védelméhez. 13. cikk. (A)Az államon belül min­den személynek joga van szabadon mozogni és lakhelyét szabadon megválasztani. (B)Minden személynek jo­ga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni. 14. cikk. (A)Minden személynek jo­ga van az üldözés elől más ország­ban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni. (B)Erre a jogra nem le­het hivatkozni közönséges bűncse­lekmény miatti, kellőképpen meg­alapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljával és elve­ivel ellentétes tevékenység eseté­ben. 15. cikk. (A)Minden személynek jo­ga van valamely állampolgárság­hoz. (B)Senkit sem lehet ál­lampolgárságától, sem állampolgár­sága megválasztásának jogától ön­kényesen megfosztani. 16. cikk. (A)Minden férfinak, min­den nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapu­ló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A há­zasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartalma alatt, mind a házasság felbontása tekintetébe­n egyenlő jogai vannak. (B) Házasságot csak a jö­vendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni. (C) A család a társadalom természetes és alapvető alkotó e­­leme és joga van a társadalom, va­lamint az állam védelmére. 17. cikk. (A)Minden személynek mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz. (B)Senkit sem lehet tu­lajdonától önkényesen megfosztani. 18. cikk. Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog ma­gába foglalja a vallás és a meg­győződés megváltoztatásának sza­badságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyé­nileg, mind együttesen, mind a nyil­vánosság előtt, mind a magánélet­ben oktatás, gyakorlás és szertar­tások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 19. cikk. Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés sza­badságához, amely magában fog­lalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és, hogy határokra való tekintet nél­kül kutathasson, átvihessen és ter­jeszthessen híreket és eszméket bármely kifejezési módon. •MEGJELENT 1987-BEN, AZ ENSZ NEW-YORK-I TÁJÉKOZTATÁSI­­ FŐOSZTÁLYNAK ÉS A MA­GYAR ENSZ TÁRSASÁGNAK E­GYÜTMŰKÖDÉSÉBEN. ___________(FOLYTATJUK)

Next