Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Papp Ferenc: A Berettyó 1966. évi jeges árvizének története és tanulságai

A HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 2. SZ. VH közönye miatt, hanem egyszerűen az adottságból. Én voltam Debrecenben ... Mint óriási súly, úgy zuhant ránk a 11 bennrekedt ember mentése, valamint a lakosság kitelepítése. Mondhatom, hogy életem legnehezebb óráját éltem. A töltésszakadás után 10-15 perc múltán megjelent Czifra László megyei főkapitány két helyettesével. Ez érzékeltette a veszély súlyosságát. Udvariasan, de határozottan leültetett a tárgyalóasztalhoz, a közelemben lévő munkatársak felé kiadta, hogy most minden telefonbeszélgetésből kapcsoljanak ki. (Különös rossz érzés volt.) A kérdése lényegében prózai volt: mely községeket, és tanyavilágot, tanyát kell kitelepíteni emberélet veszélyeztetése miatt. Helyettesei jegyzeteltek. A beszélgetés 10-15 percnél nem tartott tovább. Békés körülmények között ezek a kérdések nem is kérdések, inkább természetes információk, amelynek a veszély körülményei miatt súlyossá váltak. Soha nem éreztem ekkora feszültséget, s azt, hogy a fejem búbjától a bokámig patakzott rajtam a veríték. Ekkora teher a döntés. A mentés és kitelepítés gondját-baját ezzel a 2-3 fős Területi Bizottság átvette és intézte. Békés megye felé többet nem tudtam tenni, mint a naplóból idézettek. Sándor Józseffel a Szeghalmi Járási Tanács elnökével - ha kellett - élő telefon-kapcsolatban voltam. Kiváló partner volt a védekezés minden szakaszában. A folyó menti védekezést munkatársaim viszonylag önállósággal intézték. A döntéseket súlyozva hoztuk. Ez nem okozott problémát. A jobb oldali töltésen még 8 helyen 1700 m hosszban volt töltésmeghágás, ahol az átbukó víz sodorta magával a jégtáblákat. Itt bekövetkezhetett volnaszakadás. Magam a súlypontot a kitört víz lokalizálására helyeztem. Sok minden foglalkoztatott, pörögtek az események szinte megszűnt körülöttem a világ. Teherként jelentkezett az árvédelmi szabályzatból fakadó azon körülmény, hogy lényegében két megye határán folyik a védekezés, és a TB-ban nincs itt a Békés megye képviselete. Ez felerősített bennem valami különleges félelemérzetet. De nincs itt kormánybiztos, mi több, képviselete sem. Ezt nem vádként említem, valóban hiányzott. Nem középvezetői szintű döntések sorozatát kellett itt meghozni. A helyzet viszont rákényszerített. 23,0„Papp Ferenc jelentést tett az OVF Ár- és Belvízvédelmi ügyeletnek a kialakult töltésszakadás helyzetéről (50-80 méter) és a 11 ember veszélyeztetéséről." 23,21 „Ambrus István TB elnöke értesítette a Bújfalu járási tanács vb elnökét, hogy a Berettyó térségében több község kiürítésére kerül sor. A kiürítés megkezdésére egyúttal már utasítást is adott." 23^3 „Szük Tibor Szabó Jánoson keresztül utasítja Kalap Istvánt, hogy az AKSZ osztaggal Csökmő térségében keletkezett gátszakadáshoz vonuljon fel." 23:30„Szána Péter gátőr jelenti, hogy a Kalló sp. 9+500 - 9+ 600 szelvények között meghágás veszélye áll fenn." 23:35„Papp Ferenc utasította a darvasi őrháznál lévő Birizdó Lászlót, hogy hívja fel Szeghalom járási tanácsot, s közölte, hogy a Berettyó és Kutas közti területen lévő árteret sürgősen ürítsék ki a Berettyón kialakult helyzet miatt." 23.46„Gellai Mátyás jelenti Csökmőről: A 12+800-12+850 szerv. között teljes a gátszakadás. A honvédségi erők a szakadás helyét Csökmő felöl már nem tudják megközelíteni. A 11+700-11+800 szerv. között a koronáéi vonalában a töltés beszakad." 23.59,, Ujlaky Zoltán kéri, hogy Tornóczky Jánost a védelemvezetés rendelje ki kisegíteni szakaszára." 24.00„Papp Ferenc Tornóczky János kirendelése iránt intézkedett" , így fordultunk a védekezés második napjára. 1966. február 10. Bármennyire megrázó esemény a töltésszakadás, egy vonatkozásban viszont megnyugtató volt, hogy nem a jobb parton történt. Ugyanis Füzesgyarmat, Szeghalom, Dévaványa került volna veszélybe. (Dévaványa még a Nagy-Sárrétnél is mélyebben fekszik). További szakadások veszélye állt fenn még mindkét parton. Álló jégmező a torkolat és a Szabadság híd között, amelyet robbantani kellett. A kritikus helyzetet tetézte még az is, hogy a Berettyó jobb parti töltésének a védelmét is át kellett venni a gyulai igazgatóságtól a torkolat és 20+000 szelvény között, mert a Körösökön is nagy lett a vészhelyzet és a „gyulai VIZIG-esek" oda mentek védekezni. A további szakadások elleni védekezés A további szakadások elleni védekezés legveszélyesebb szakaszai a bal parton a 18+000-20+000 szelvények között alakultak ki. A magas víz nyomására a szik talajú töltés több helyen úgy csurgott, hogy töltésmegcsúszás, vagy a szakadások egész sora volt várható. E szakaszon 13 nagyobb csurgás alakult ki. Legkritikusabbá vált a védekezés 10-én a hajnali órákban, mert a bal part 18+700 szelvényében 8 fm hoszszú és 21 m mély, a 18+500 szelvénynél pedig 6 m hosszú és 2 m mély szakadás keletkezett. Megközelíthetetlenség miatt a szakadás elfogására más lehetőség nem volt, mint földes-zsákok alkalmazása. A kitört víz a megtöltött földes-zsákok százait sodorta el, s pótlásuk csak háton való szállítással történhetett. Mindkét szakadást nagy küzdelmek árán sikerült végül elzárni. A Berettyó magas vízállásának hatására a Kallóban is megemelkedett a vízszint. Az 1+200-1+400 szelvény között 13 buzgár jelentkezett és az 1+280 szelvényben 10-én 5 órakor még egy 3 m széles, valamint 3 m mély szakadás keletkezett. Ezt a szakadást is sikerült nagy küzdelmek árán elfogni. Ezzel a bal parti települések veszélyeztetése csökkent. A kitört jeges víz lokalizálása és a tavak mentése. (Idézet a Vízgazdálkodás c. lapból). E kritikus időszakban nehezítette a védekezést, hogy a természet minden eleme a védekezők ellen fordult. Nevezetesen: hajnalra sűrű köd lepte be a tájat, hogy a kitörő víz útját még követni sem tudtuk, légi megfigyelés lehetetlen volt, a védekezőknek a föld fagyával is meg kellett küzdeniük, amely még 10-15 cm vastag volt, majd szemerkélő eső áztatta a védekezőket, tette sárossá a fagyos talajt és lehetetlenné vált a közlekedés. AKSZ-eink a szórványosan levonuló jégtáblák miatt nem tudtak a vízen mozogni, szárazföldön pedig járhatatlan volt az út, a töltésen átbukott jég 1 km hosszban elnyírta a telefonoszlopokat is, ezzel nehezítette a hírközlést. Az emberi élet és javak mentése órákon belül megkezdődött. Újhrázon, Csökmőn, Darvason, Kórószigeten és Szeghalom tanyavilágában, (23 tanya volt). E térségben árvizet még meg nem élt emberek nehezen értették meg, hogy árvízveszélybe kerültek, el kell hagyni otthonukat, ki kell üríteni a községeket, de a kezdeti vonakodás után a munkát tanácsszerveink irányításával a lakosság gyorsan és fegyelmezetten hajtotta végre. Lokalizálásra a Kutas-főcsatorna jobb oldali depóniáját használtuk fel. Számolni kellett azzal, hogy a lokalizációs töltést két víz közé szorítva kell kiépíteni - a kiömlött víz és a Kutas-csatorna vize között - viszont a Kutas-