Hidrológiai tájékoztató, 1973
Dr. Dobos Irma: A 100 éves Budapest gyógy- és melevízű fürdői
távolabbi vidék gyógyfürdőjét el lehessen érni, vagy hogy barlangot lehessen látni. A budapestiek viszont rövid idő alatt részesülhetnek a fürdők gyógyító hatásában, és a barlangok szépségében. Mindkettő a földtörténeti negyedkor elején alakította ki finomművű munkáját, később a hévforrások elhagyták eredeti feltörési helyüket, s a Duna vonala mellett léptek ismét felszínre. A Vár területén, a Gellérthegy belsejében és Óbudán több barlang tanúsítja, hogy a vastag édesvízi mészkőrétegeket (a Várban és Óbudán) az itt feltörő hévízforrások rakták le, amelyekben később barlangok képződtek. Azért olyan szépek ezek a barlangok, mert belsejükben ott találjuk azokat a növénymaradványokat, amelyeket a mélyből jövő források mésszel bekérgeztek és átitattak. Thirring Gusztáv budapesti kalauzában a gellérthegyi Szent Iván barlangról azt írja, „hogy a néprege szerint egy bölcs és gyógytudományáról híres remete lakóhelye volt, kihez messzi földről zarándokoltak tanácsért, s a barlang előtt elterülő sáros tóba fürdésre utasította a hozzá forduló betegeket". A történelmi időkből is ismert budai források a Csillaghegy és a Gellérthegy között több helyen a felszínre lépnek. Erre az adott lehetőséget, hogy a triász mészkő és dolomit, valamint a rátelepült eocén mészkő, ritkábban márga a földtörténet folyamán a felszín közelébe került. Ezenkívül az alacsony felszín és főként a hegységszerkezeti törések lehetőséget adtak a nagy mélységből származó langyos vagy melegvizű források felszínre lépésének. Helyük megegyezik a Budai hegységben és a Pilisben kimutatott ÉNy—DK-i irányú töréseknek a Dunával való találkozási helyével, amelyek a Pesti síkság területén is tovább folytatódnak. A Dunától keletre az említett triász és eocén víztároló képződmények azután lépcsős vetők mentén mind nagyobb mélységre zökkentek, s itt — éppen a nagy mélység miatt — már csak mélyfúrású kutak segítségével lehet a budai forrásokhoz hasonló hévizet nyerni. (1. ábra.) Mátyás király fürdője A gellérthegyi forráscsoport vizét már régóta felhasználják fürdésre, gyógyításra. Középkori feljegyzések szerint a források közelében Erzsébet királylány ispotályt (kórházat) létesített betegek gyógyítására. Több leírás maradt fent a török időkből is, s az 1600-as évekből az egyik így méltatja a mai Gellért fürdő forrásait: „a víz a fürdőben folytonosan ömlik, egy sziklából jő, mely felett a Blockhaus áll, s különösen télen olyan forró, hogy az ember bőrét megvéresíti, egyúttal olyan hasznos, hogy hideglelést, rühességet és bélpoklosságot gyógyít." A Sárosfürdő megépítésével a gyógyhely már fürdővé lett, és azt 1696-ban I. Lipót udvari orvosának adományozta, majd Buda város tulajdonába került. A Sagits család 1809-ben jutott hozzá, később 1895-ben a főváros tulajdonába ment át. Több elnevezés (Sárosfürdő, Blocksbad, Jungfrauenbad) után a Gellért gyógyfürdő nevet kapta, amikor a Ferenc József (Szabadság) híd alapozásakor a Sárosfürdőt (1. kép) lebontották, és helyette újat építettek. A fürdőt ellátó források feltörési helye évszázadok óta változatlan. Ezt az 1699-ből fennmaradt, a forrásokra épített fürdőház alaprajzának azonosításából tudjuk. Ezek a források a fürdőépülettől a Duna felé kb. 60 m-re lépnek a felszínre, s a biztonságos üzemeltetés miatt a források foglalását 1914-ben el kellett végezni, s így a vizet a fürdőhöz alagútba fektetett csővezetéken tudják szállítani. A dolomitból kilépő 13 forrás egymás közötti összefüggését festési kísérlettel bizonyították be. Joggal nevezhetjük a gyógyfürdők között a legnagyobbnak, mert itt hullám-, pezsgő-, termálfürdő, kád- PÜNKÖSDFÜRDŐ, Ú TCSILLAGHEGYI STRANDFÜRDŐ | | RÓMAIFÜRDŐ, ÓBUDAI ÁRPÁD || | FORRÁS KITUNGSRAM SPORTFÜRDŐ CSÁSZÁRFÜRDŐ, LUKÁCS FÜRDŐ KIRÁLY FÜRDŐ | o SZABADSÁG STRAND ,ELEKTROMOS SPORTFÜRDŐ PARKAL KÚT ,•1. SZÉCHENYI FÜRDŐ TÉTÉNYI ÚTI KÓRHÁZKÚT forrás 1873 előtt 1873 után CSEPELI STRAND fúrt kút 2000 m PESTERZSÉBETI JÓDOSFÜRDŐ 1. ábra. Budapest gyógy- és melegvizű fürdői -rér 1. kép. A Gellért fürdő elődje a Sárosfürdő