Hidrológiai tájékoztató, 1975
Dr. Keszthelyi Zoltán: A budapesti Duna-szakasz szökevényforrásai
V. A Szabadság-híd körzete és a Petőfi-híd közti szakasz. A szökevény források helyének és alakzatának szempontjából igen érdekes ez a szakasz. A Duna bal parti (pesti oldal) részén, már a Szabadság-híd északi részétől (Havas utcától kezdve) lefelé a hídon túl, délre kb. 500 m távolságig „hálózatos", majd „erezetes" (2. kép) olvadások jelentkeztek a jégmezőn. Arra következtetek, hogy a Gellérthegy dolomitja ezen a szakaszon a Duna alá terjed, s a kőzet itt, a mederfenékhez igen közel van, vagy már a mederfenék is szikla. Ezt a jelenséget mind az 1954., mind az 1963. évben észleltem. Itt a hévíz-feltörés állandó! A szökevény -források helyi megcsapolása csakis ezen a szakaszon remélhető! Hálás és új feladat mérnökeinknek, technikusainknak. Megoldás esetén a Ferencváros és a Belváros bőségesen kaphatna hévizet. A megcsapolási helyeket részint mélység, részint hőmérséklet-mérésekkel kellene kitapogatni („Búvár, Búvárharang!"). A jobb parti rész beépített (Műszaki Egyetem), igen forgalmas, így erre az oldalra nincs feltárási javaslatom. Figyelembe veendő, hogy a víznyerés helye, a hajózási vonalat ne érintse. Úgy gondolom, hogy az e fajta vízkitermelés során az „erezett" helyek, jobbak mint a „hálózatos"-ak. Az „erezetesek" a híd bal parti részén délre kb. 400 m távolságban kezdődnek. A javasolt kutatófúrások lemélyítésének hatása, a környező forráscsoportok vízhozamára A Józsefhegyi forráscsoport világviszonylatban is azzal tűnik ki, hogy aránylag kis területen, mintegy negyven különböző 18—62 °C hőmérsékletű forrása ontja a vizet. E tekintetben csupán Európa egyik legrégibb fürdője, Bad-Ems (NSZK) hasonló a 26—58 °C hőmérsékletű vizével. A Lukács—Császárfürdő térségében — valószínűleg — különböző szinteken, elágazó karszt- és hévízjáratok vannak. Nem könnyű a sok negatív résszel tarkított „pozitív" helyeken, egy-egy hévízeret, fúróval eltalálni. A Lukácsfürdő előtti keleti részen a két sikeres fúrás 32 fúrásnak az eredménye. De a fúrt „bővizű", két sikeres fúrás, a többi forrás hozamát nem érintette, nem csökkentette. A 2. ábrán ebben a térségben hét fúrási helyet jelöltem meg, mégis, ha realizálásra kerülne a sor, akkor a Lukácsfürdő előtti III., pozitív részen, a Lukácsforráshoz legközelebbi helyen „óvatosságból", itt a fúrás mellőzését kérném. Helyette délre, kb. 110 m távolságban, a játszótér gyepes-fás szegélyénél, másik „pozitív" helyet javasolnék. 1 2 3^ £ c=2 5* 4. ábra. Hévízfeltárásra javasolt területek a Tabánban 1. Schafarzik-féle „főtermális" vonal; 2. „Naphegy i" feltételezett vető; 3. „Várhegy-i" feltételezett vető; 4. „Pozitív" hévizes helyek; 5. Fúrásra javasolt helyek 6£ I 2. kép. „Erezetes" olvadások a Szabadság híd és a Petőfi híd között az álló jégmezőben 1954. február 24-én (Szerző felvétele)