A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Kovács László, Szabó Miklós, FETIKÖVIZIG: A Kékcsei tápcsatorna műtárgyának tönkremenetele, védekezés alatti üzemeltetése, helyreállítása

A KÉKCSEI TÁPCSATORNA MŰTÁRGYÁNAK TÖNKREMENETELE, VÉDEKEZÉS ALATTI ÜZEMELTETÉSE, HELYREÁLLÍTÁSA KOVÁCS LÁSZLÓ, SZABÓ MIKLÓS Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság I. Felsőszabolcsi belvízrendszer és elemeinek ismertetése: I.1. Felsőszabolcsi vízrendszer A Kékcsei tápcsatorna műtárgyának tönkremenetele nemcsak a Rétközi tó, hanem a teljes Felsőszabolcsi belvízrendszer belvízi üzemrendjét határozta meg, mivel a belvízrendszerből a Tiszalöki duzzasztás óta (1954.) a Rétközi tavon át történő, esetleges vízkieresztésen (pl lehalászás esetén) kívül gravitációs kivezetési lehetőség nincs. A 616 km2 területű Belső belvízöblözet a Belső csatorna a Tisza felé történő megcsapolási lehetőségével a következő három részre bontható: • Tiszaberceli szivattyútelep: Belső alsó öblözet (180 km2) 07.06.sz. Felsőszabolcs-alsó belvízvédelmi szakasz. • Halásztanyai (és Rétérközi) szivattyútelep: Belső középső öblözet (176 km2) 07.07.sz. Felsőszabolcs-középső belvízvédelmi szakasz. • Rétközi tó (és Rétközberencsi szivattyútelep): Belső felső öblözet (260 km2) 07.08.sz. Felsőszabolcs-felső belvízvédelmi szakasz, 1. ábra. A Felsőszabolcsi belvízrendszer

Next