Hirlap, 1948 (3. évfolyam, 148/596 -228/676. szám)

1948-07-01 / 148. (596.) szám

Tilág­­elnök : A magyar nép komolyan veszi a testvéri együttműködést a nemzetiségekkel A Dunamedence népeinek békés együttműködése jegyében folyt le szerdán a pedagógus szakszervezet székházában az az ünnepség, ame­lyen megjutalmazták a nemzetisé­gek együttműködése és kiengeszte­­lődése érdekében eredményes munkát végzett pedagógusokat. Az ünnepségen megjelent Tildy Zol­tán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Ortutay Gyula kultuszminiszter, Mihályfi Ernő miniszter, az elnöki hivatal főnöke, Bognár József polgármes­ter, Karlo Mrazov­ics jugoszláv követ és sokan mások Az ünnepséget Tildy Zoltán köz­­társasági elnök ezekkel a szavak­kal nyitotta meg: — Örömmel üdvözlöm a kul­tuszminiszter dicséretes kezdemé­nyezését, amellyel bizonyságot tesz arról, hogy a nemzetiségekkel való testvéri együttélésünket nem­csak szavakkal hirdetjük, de csele­kedetekkel is bizonyítjuk. A ma­gyar nép és a kormány a jövőben is minden alkalommal bizonyságot fog szolgáltatni arról, hogy a test­véri együttműködésnek és egymás megbecsülésének ezt a szellemét komolyan veszi és a mindennapi életben is valósággá teszi. Dinnyés Lajos miniszterelnök szólott ezután a kitüntetett peda­gógusokhoz. —­ Magyarországi tanítónak, a magyar ifjúság első nevelőjének nem lehet szebb és nemesebb fel­adata, mint a békét a népek, első­sorban az itt és körülöttünk élő népek közeledésén, barátságuk el­mélyítésén munkálkodni — mon­dotta a miniszterelnök. — A demo­­­kratikus magyar kormány a múlt­tal szakítva, a gyermekek iskolai nevelésén keresztül is igyekszik közelebb hozni egymáshoz a haladó demokráciák népeit, önök megér­­tették a döntő igazságot: nem lehet szrbad az a nép, amely más népe­ket elnyom. Köszönet és hála illeti meg a kitüntetésre méltónak talált ötven magyar és nemzetiségi taní­tót, akik vállalták az úttörők ne­héz, de magasztos szerepét és eb­ben a szellemben nevelik az ifjú­ságot.­­ Ortutay Gyula kultuszminiszter beszélt ezután. •— A demokratikus Magyaror­szág — mondotta — nemcsak szó­val hirdeti a nemzetiségi békét, mert művelődéspolitikánk tettek­kel is bizonyítja ezt. Biztosítani akarjuk valamennyi nem magyar anyanyelvű polgár számára a­ tel­jes nemzetiségi egyenjogúságot. Csak úgy küzdhetünk teljes egyet­értésben, vállvetve Kelet-Európa népeivel a népi demokrácia dia­daláért, ha közöttünk teljes a béke és az egyetértés. A kormány min­dent megtesz, hogy a nem magyar nemzetiségűek anyan­yelvükön ta­nulhassanak. Nemzetiségi iskolá­kat állítottunk fel minden olyan helyen, ahol 25 szülő ezt kérte. Gondoskodtunk a nemzetiségi is­kolák tanítói utánpótlásáról is. Megjutalmazzuk azt az 50 peda­gógust, aki máris tettekkel bizo­nyította be, hogy szívén­ viseli a nemzetiségi megbékélés eszméjét. Örömmel állapítom meg, hogy a jutalmazásnál minden magyaror­szági nemzetiség fia, egyaránt képviselve van. A kultuszminiszter kiosztotta azután az 50 kitüntetett pedagó­gusnak köztük hat nemzetiségi tanítónak­­­ a jutalmakat. VÁROSI SZÍNHÁZ LLOYD LOLA LANE új filmje: % X DÉCSI CORSO A szezon utolsó hagy vig- Játéka rímAm az gS||!yïgj]i|i CORVIN SCALA URANIA film­­­műsorban FŐSZEREPLŐIi Franck Buck, Buster Grabbe Texasban nincs mese HOLNAPTÓL: ATRIUM CITY FORUM ROYAL APOLLO LOUIS JOUVET óriás filmje: Bizais vagy áldozat Élelmiszerárak: Szerdán az Alföldről nagy káposz­­taszállítmányok érkeztek, a környék pedig sok kelkáposztát hozott piacra. Mindkét cikkben nagy az árukínálat, a kertészek métermátránként 40 fo­rintért adták a kelt, a vagonoknál 35—40 forint volt a tejeskáposzta ára. Az első árak nagyvásártelepi, a zá­rójelben lévők fogyasztói árak: 0.1 bur­gonya 0.80—0.90 (1.10—1 12), hagyma kg 0.90—1.10 (1.12—1.37), fokhagyma 1.20— 1.60 (1.50—2), káposzta 0.35—0.50 (0.48— 0.68), kelkáposzta 0.35—0.50 (0 48—0.68), zöldbab 1.20 (1.60), cukorborsó 1.20 (1.50), velőborsó 1.80 (2.25), kararábé 0.40—0.60 (0.54—9.80), saláta 0.20—0.36 (0.30—0.40), karfiol tisztítva 4 (5), levéllel 2.20—2.50 (2.75—3.12), sóska 1 (1-25), paraj 1—1.20 (1.25—1.50), sárgarépacsomó 0.30—0.70 (0.40—0.94), petrezselyemcsomó M0—0.79 (0.54—0.94), uborka 2—2.60 (2.50—3.24), főző tök 01.0—0.20 (0.14—0.27), hegyespap­rika 0.2—0.35 (0.27—0.45), tölteni való 0.50—1 (0.68—1.25), paradicsom 7—10 (8.75—12.50), retek 0.25—0.40 (0.34—0.54), alma 1.40—2.50 (1.75—3.25), körte 1.80— 2.70 (2.25—3.30), Sárgabarack 2—3.50 (2.50— 4.30) , cseresznye 2—5 (2.50—6.25), meggy 1.40—3.50 (1.75—4.30), ribizke 3—3.50 (3.75— 4.30) , egres 1.80—3 (2.25—3.75), málna 8—3.50 (10—10.60), földieper 4—8 (5—10), cukordinnye (12—14), citrom 1.20—2 (1.80—2.40), gomba 4—10 (5—12.56), tojás (0.62—0.67), csemegetengeri 0.50—0.90 (068—1.12), őszibarack 4—13 (5—16), ringló-szilva 2—3 (2.50—3.75) forint. KAROK, LÁBAK VILLÁMGYORS SZÖRTELENÍTÉSÉRE­­ E T­O­N SZŐRTELENITŐ FOLYADÉK A fölösleges hajszálak 1—2 perc alatt ártalom nélkül letörölhetők. Egy üveg ára 17.10. Minden szak­üzletben. Főraktár, Hunnia-gyógy­­szertár, Erzsébet­ körút Kft. A Kossuth Hírlapja száz éves Ebben az évben mindennap em­lékeztető arra a nagy esztendőre, amelyről Petőfi így énekelt: „1848! te csillag, Te a népek hajnalcsil­laga ..mert ebben a csodálatos esztendőben a tavasz első fuvalla­­i tára egymásután törtek ki a for­­­­radalmak, keltek fel a népek, hogy kivívják szabadságukat. Magyarországon Kossuth Lajos volt a lelke, irányító szelleme, vi­lágító szövetnöke a nagy átalaku­lás fenkölt mozgalmának és a függetlenségi harcnak. 1848 nyarán neve már annyira beszédes jelkép és ébresztőhangú kürt, hogy hang­­ja-zengése és eszmei tartalma ad értelmet a forradalomnak, a politi­­­kai küzdelemnek a nép, a közön­ség, a közvélemény számára. Neve izzó jelkép — ennek ő maga is annyira tudatában van, hogy ami­kor száz­ év előtt, 1848 július 1-én, mint pézügyminiszter saját esz­mevilágának, meggyőződésének, po­litikai hitvallásának hírverő har­sonájaként napilapot alapít, ezt a nevet adja újságjának: Kossuth Hírlapja. Nevéről keresztelte el lapját, mert hitte, hogy az ő neve vonz, hitet és bizalmat sugároz az izgatott, hol reménykedő, hol ag­gódó lelkekbe. Nem is csalódott ebben a hitében, lapja négyezer előfizetővel indult, amire addig nem volt példa Magyarországon. A minden addigi magyar lapnál na­­gyobb méretű íven megjelent lapot Bajza József, a költő és esztéta — a Nemzeti Színház volt első igaz­gatója — szerkesztette, Kossuth Lajos, míg államférfiul és szabad­ságharci tevékenysége ebben meg nem gátolta, vezércikkeket írt lap­jának. Munkatársai, kiváló kortár­sak és Kossuth eszméinek meg­­győződéses hívei, Ábrányi (Eör­­dögh) Emil, Garay János, Hun­falvp Pál, Szabó Károly, Szath­­máry Károly, Szeberényi Lajos, Wesselényi Miklós és mások a nagy esztendő utolsó napjáig tájékoz­tatták és lelkesítették a szabad­ságharcba kényszerített ország la­kosságát. Novemberben már 5153 példányban olvasták a Kossuth Hírlapját, de a kormány Debre­cenbe menekülése után a kedvelt politikai napilap többé nem jelent meg. . . A Kossuth Hírlapja éppen úgy, mint korábban Kossuth Lajos Pesti Hírlapja, azt az elvet, azt a célt szolgálta, hirdette, mint amit utóbb minden beszédében, iratá­ban, egész élete művében képvi­selt, az állami függetlenséget és a szociális felszabadulást. Halála előtt reszketeg betűkkel írt utolsó kéziratában, mint testamentum­ban, figyelmeztette erre a nemze­tet, megjósolva eszméinek diadalát. „Mondják, hogy én a múltnak va­gyok embere . . . Igen, én­­a múlt­nak vagyok embere, de ez a múlt, amelynek jövendőnek­­kell lenni, ha a magyar nemzetnek még van jövendője. S én . . . hiszem, hogy még lehet jövendője, hiszem, hogy van s hát azon múltnak is van, amelynek én embere vagyok . . . az én nevem óramutató; jelzi az időt, mely jönni fog, melynek jönni kell, ha a magyar nemzet számára még tartottak fenn jövőt a végzetek . . •“ Ki tagadhatná, hogy a százados fordulóra Kossuth végszavait be­teljesítette az idő és a népakarat. Tovább késik a nyár Európa időjárása változatlan. Továbbra is északi szél uralkodik szárazföldünk nagy részén és ez hű­vös levegőt szállít Svédországon és Norvégián keresztül. Változásra még mindig nincs remény. Ha­zánkban hétfőn a délnyugati me­gyék kaptak kiadós esőt, a keddi ünnepen a Balaton környéke, vala­mint Bácsalmás, Szentes és Nagy­kőrös vidéke. Ezeken a helyeken 10—20 milliméter eső esett. Várható időjárás: a változékony hűvös időjárás egyelőre tovább folytatódik- Mérsékelt nyugati, északnyugati szél, változó felhőzet, futó esőkkel. A hőmérséklet alig változik. Péter-Pál napján az ország min­den részén megkezdték az új ke­nyér ünnepét. A koalíciós pártok képviselői nyolcvan helyen mond­tak beszédet. Szentesen Bognár József, Budapest polgár­­mestere és Révai József ország­­gyűlési képviselő beszéltek. Erdő­háti Nagy János, a Kisgazdapárt helyi elnöke nyitotta meg az ün­nepséget. Szőke Mátyás polgár­­mester megnyitóbeszéde után a különböző felekezetek papjai meg­áldották az új kenyeret. Az ünnepi beszédet Bognár József polgármester mondta. — A magyarság ügye — mon­dotta Bognár József — elválaszt­hatatlan a népi demokrácia ügyé­től. Az a külpolitika, amelyet a Szovjetunióval és a népi demokrá­ciákkal együtt folytatunk, a ma­gyar nemzeti külpolitika útja: a leghelyesebb és legreálisabb út.­­ A varsói deklaráció a magyar­ság szívéből beszél, amikor fel­hívja a világ figyelmét arra az irtózatos veszélyre, amely abból adódik, ha újjáépítik azt a Német­országot, amely négyszáz eszten­dőn keresztül annyiszor gázolt át rajtunk és a szomszédos országo­kon. Csak olyan népek és országok mellett élhetünk nyugodtan, ame­lyekben demokratikus rend ural­kodik és amelyek a béke mellett foglalnak állást. — Az erős munkásosztály a parasztság természetes segítőtársa és szövetségese — folytatta Brognár József. — Aki e két réteg szövet­ségének szorosra fűzését hirdeti, az a magyar nép igazi barátja, aki pedig a kettőt egymással szembe kívánja állítani, ellensége a magyar népnek.­­­ A parasztságnak éppúgy, mint az ország többi dolgozó rétegének meg kell értenie, hogy a hazánk­ban végbement nagy történelmi változást csak egészében lehet he­lyeselni vagy tagadni. Nem lehet, hogy valaki a demokráciának híve legyen, a földreform végrehajtá­sáig, de ellenezze az iskolák álla­mosítását. A magyar kenyér­nek, a népi felszabadulásnak, a dolgozó magyar nép egységének ezen az ünnepén fogadjuk meg, hogy védjük és óvjuk politikai és társadalmi vívmányainkat. Legyen a magyar dolgozó parasztság erős és egységes, haladjon ezen az úton előre a demokratikus pártokkal és a kialakuló Függetlenségi Fronttal, saját érdekeinek és történelmi ha­gyományainak megfelelően és ak­kor hasznára lesz önmagának, tár­sadalmi osztályának, hazájának és a szabad emberiségnek. A lelkes tapssal fogadott beszéd után Bognár József ünnepélyesen megszegte az új kenyeret. Révai József beszélt azután. Hálával emlékezett meg a szovjet hadseregről, amely Vére hullatásával tette lehetővé a magyar parasztságnak, hogy az­­ ezerholdasok földjén a maga ura lett. A magyar összefogás ünnepe ez a nap, együtt ünnepli az új ke­nyeret minden jószándékú és be­csületes magyar. A jelszó ezen az ünnepen: fogjunk össze szorosab­ban. Az új Függetlenségi Front nem érinti az egyes demokratikus pártok önállóságát. A1 dolgozó nép­nek elege van a pártversengésből és azt követeli, fogjunk össze, al­kossunk az eddigi koalíciós együtt­működés helyett egy nagy népi szervezetet. Azért kell ez a tömeg­szervezet, hogy közös terv szerint, közös vezetéssel vállvetve dolgoz­zunk együtt a közös ügy diadalra jutásáért. A Függetlenségi Front legelső feladata a magyar függet­lenség megvédelme­zése. A varsói értekezleten a Szovjetunió és a népi demokráciák odakiáltották a nyugati hatalmaknak, hogy nem tűrik a német imperialisták talpra­­állítását. Függetlenség és demokrá­cia, nép és haza, e­gy lett végre, —­ mondotta Révai József — és soha többé nem lehet szétválasztani. Biztosíték erre a magyar paraszt­ság, munkásság és a dolgozó értel­miség egysége, de biztosíték az az elszántsága is, hogy ezt a földet, ezt a hazát, amelyet honfoglalás­sal hódított meg magának, soha többé nem adja ki a kezéből. Balassagyarmaton Gyöngyösi János a Kisgazdapárt főtitkára beszélt. — Nincsen egyetlen nemzete Európának — mondotta —, amely olyan rövid idő alatt olyan nagy­szerű előrehaladást tett volna, mint Magyarország. A béke megteremtése, a pártok és dolgo­zók közötti megértés ápolása és értékesítése a magyarázata annak, hogy a magyar kenyeret és a ma­gyar ipar újjáél­edését együtt ün­nepelhetjük. — A demokratikus pártok ez­után már nemcsak az anyagi építőmunkát akarják együtt vé­gezni, hanem a lelki építőmunkát is, fenntartva a jelenleg is meg­lévő pártok önállóságát, — mon­dotta Gyöngyösi János az új Füg­getlenségi Frontról. Mezőkövesden Barcs Sándor or­szággyűlési képviselő és Dögei Imre, az UFOSZ főtitkára beszélt. Barcs Sándor kiemelte, hogy sohasem vártak boldogabb várakozással termény­betakarítást, mint most, héteszten­­dős nélkülözés után. A szabad ma­gyar paraszt most a saját földjén rakja a kereszteket.­­ Dögei Imre az UFOSZ nevében a munkás-parasztszövetség jelentő­ségéről beszélt. Sátoraljaújhelyen Posta László miniszterelnökségi államtitkár tar­totta meg az­ ünnepi beszédet. — Immár­­ a negyedik szabad aratóünnepet tartja ma az ország — mondotta — és bár még­­mindig akadnak sorainkban konkolyvetők, a magyar nép el fogja söpörni az utolsó ünnepratokat is. Dombóváron nagyszámú ünneplő közönség előtt Dilin Jenő igazságügyi államtitkár kijelen­tette, hogy a magyar­­ népi demo­krácia Kossuth eszméit valósítja meg. v­a­rrj ! ■ Bognár" «József: Fogadjuk meg a kenyér ünnepén, hogy vetítjü­jk és óvjuk társadalmi és politikai vívmányainkat flt. Az összes tí­pusokat azon­nal szállítja részletre is. Will­i T. 423-533 Új rádiót S havi részletre Kénén? aranykoszorús rádiómesternél, csak VI., Szondy-utca 9. 18-12-13. POLOSKÁT Dé-D-éVÉ-VEL KIZÁRÓLAG PHRAZSITH IRT. HÍRLAP 1948 július 1.­3

Next