Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-12-05 / 45. szám

POZSONY, kedden 45. szám. DECEMBER 1­5. 1839. Tartalma: a’ honi politicai ’s nempoliticai tárgyak , neveze­­tesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bő­vebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi po­liticai tudósításoknak környülállásos és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekintetben minden honi újság­­levelet megelőz; a’magyar literaturában újlag fel­tűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos mun­kák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, közmű­vek’, gazdaság’, közösülés­mód’leírása; közélet­beli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulat­tató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s víz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Feltételek: Megjelen e’ hírlap minden kedden’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Elő­fizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, vagy Wigand K. F könyvárulásában, Pesten F­ uiskáll Landerer Lajos' könyv'műhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget il­lető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtat­nak, nemkülönben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők: „A’Hírnök' szerkesztő hivatalának, Pozsonyban,a ’ A’ nem­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése ké­retik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy sze­mélyességek fel nem vétetnek. Tisztelettel kéretnek t. ez. Előfizetőink, méltóztassanak a’ Hírnök és Századunk­ czímű társlapok’1838dik évi folyamatja iránt ren­deléseiket a’ szokott előfizetési utakon haladék nélkül megtenni, részint hogy a’ borítékezímek jó eleve kinyomatván , a’ megrendelt példányokat annak idejében az illető helyekre elküldhessük; részint pedig hogy azokkal teljes számban szolgálhassunk; mivel tetemes költségekkel járván el vállalat, feles* spops példánynkért nem nyomathatunk. Magyarország.­ ­ cs. kir. ap. Felsége f. e. nov. 4kén költ legfen­­sőbb határozatában Balás János Csanádi tiszteletid. kanonokot és katalinfalvai lelkészt, lánczon függő nagy arany érdempénzzel megajándékozni; továbbá F. e. nov. 19kén költ legfensőbb határozatában F­e­­jes Antalt, a’ kir. ügyek’ aligazgatóját, kir. tanács­­os­ czímmel felruházni kegyelmesen méltóztatott. Privát tudósításnál fogva Sztankovics István, görög n. egy. bácsi püspök ’s a’ karloviczi érsek­ség’ ideigleni administratora, múlt november hónap’ 23-án köz­megegyezéssel karloviczi érsekké választatott. A’ ameit, magyar kir. Helytartó-Tanács’ múlt nov. 23-án tartatott ülésében, az előbbi számunkban említetteken kivü­l, a’főméit, magyar kir. udv. Cancellariához által tett fogalmazó­gyakornok Nagy János’ helyébe fogalmazó - gyakornokká Aichmayer József eddigi fizetéstelen gyakornok neveztetett ki 300 forint évenkinti fizetéssel. A’ amélt. magyar kir. udv. Kamara Krausz Gottfridet, a’ marmarosi kam. igazgatóság’ másod számolóját (calculans) első számoló­vá, ’s helyébe Kesztner József sószállitványi tisztet másod számolóvá léptette elő; — továbbá Gisz­ti János rahói alerdészt ferenczvölgyi másod-osztálybeli erdész­­szé nevezte ki, ’s helyébe Borzássy József juhói alerdészt Rah­óra; ugyszinte Truppéi Antalt, a’ kőrösmezei erdőhi­vatal’ gyakornokát, Vissóra; Krausz Bernátot pedig, mint erdőhivatali gyakornokot, Bruszturáról Kőrösmezőre tette által. Beszedics Ferencz az egyházi közértékhez (fundus re­­ligionis) tartozó Maria-Csalid nevű uradalomban csattal kasz­­nárrá neveztetett. Tek. ns. Ugocsa vármegye i. e. november’ 13-án tar­totta tisztujítását Nagy-Szőlős mezővárosban illy renddel : lső alispány Újhelyi Sándor, 2dik Vasady Gábor; fő­­jegyző Egry János; aljegyzők: lső Fek­e­t­e Ferencz , 2ik Uj­h­e­l­y­i Ferencz ; tiszteletbeli aljegyzők : Uj­h­e­ly­i József, Danis János; főügyész Buttykay Menyhért; alü­gyé­­szek: lső Tóth Ferencz, 2ik Borbély Bertalan; tiszte­letbeli alü­gyészek : D­i­e­n­e­s Ferencz, Tar Ferencz; főadó­szedő Morvay László; számvevő Zoltán Pál. — Tiszán­­inneni járásban: főszolgabíró Ferenczy Ignácz; alszol­gabiró Kornis Imre; eskü­ttek Újhelyi Rajmund, Lator Gy­örgy. — Tiszántúli járásban: főszolgabíró S­z­en­tp­ály László; alszolgabiró Ráthonyi Lajos; esküittek Osváth István, Tegze Károly. — Tiszteletbeli esküittek: Domb­­rády Károly, Ráthonyi Gergely, Zörögh Károly, Tar Sándor, Egry Károly. — Levéltárnok Gulácsy Sándor. A’választások nagyobb részint felkiáltás által mentek véghez, csak a’ 21ik alispány, a’ két alü­gyész és Osváth István es­kü­­t választattak szavazással; a’ jegyzők pedig a’ főispánytól neveztettek ki. Pozsony, dec. 4-A’ szent Orsolyáról nevezett apáczák’ társasága, mellynek czélja nem csak a’ keresztényi tökéletességre törekvés , ha­nem egyszersmind a’ gyenge korú nőnemnek erkölcsi ’s tudo­mányos nevelése, a’közelebb múlt héten tartá­­tt ünnepélye­sen felállíttatásának háromszázados emlékét. Az ünneplést megelőző szombaton délután 2 órától 3ig harangok’ kongása hirdető a’ beállandó ünnepet, melly más nap reggeli 6 órakor kezdődött el ; 9 órakor az ünnephez alkalmazott egyházi be­széd ’s fényes szertartási­ énekes mise mondatott, mellynek jelesb részeit mozsarak’ ropogása jelenté; délután 3 órakor ismét egyházi beszéd ’s vecsernye tartatott. Valamint az el­ső , úgy a’ következett napokon is a’ hívek olly nagy számmal gyülekeztek e’ jeles ünnepre, hogy a’templomban el sem fé­rőnek. Advent’első vasárnapján, u. m. ezen rendkívüli ünnep­nek nyolczad napján , a’ szokott szertartásokhoz még a’ pol­gári katonaság’ tisztelkedése járult. Múlt hónap’ 30 án Cselko-Lehotai C­selko István ur, a’ pozsonyi kir. academiában a’ magyar nyelvtudomány’ r. taní­tója, a’ bölcselkedési kar’ proseniora ’s több t. n. egyék’ táb­­labirája, jámbor és fáradhatatlan életének 65dik, súlyos hi­vatalának pedig 42dik évében gutaütés által végzé földi pá­lyáját. E’ világbéli illy hirtelen eltűntét özvegye, baráti, de főkép azon szegények’és rokoninak sokasága, kiknek felse­­gélésére ’s gyámolitására egész vagyonát szentelő, méltán siratják. Áldás hamvaira! Visszatekintés utazásomra. (Folytatás.) Adelsbergtől éjnyugatra egy óranegyednyire van a’ nagy­hírű barlang, melly sok idegent csődít a’kistekintetű város­ba, ’s úgy hiszem, ritka utazó hagyja el a’ drága vendégfo­gadót a’ nélkül, hogy a’ természetnek e’ csudajátékában kár­pótlást ne nyerne. A’ bemenetelre jegyet kell ugyan váltani, de azon egy forintért vezetőt is kapni; ezek meg vannak esketve ’s bányászlámpájokban olajat kötelesek égetni. Az út­ben mindenütt biztos, néhol nedves, egyébiránt alkalmas. A’ Polk a’ bejárásnál oldalt folyik be, a’ hidak karfákkal van­nak ellátva; a’ csepegökövek sok díszoszlopot képeznek, és ezer meg ezerféle gyönyörű formákra változnak, mellyek megvilágittatván csupa drágakőfényt játszanak, ’s valódi tün­dérkastélyt ábrázolnak. Én három órafolyásig csudálom a’ természetnek e’ remekét, de azon nagyságnak és felségnek méltó festésére elégtelennek érzem magam’. Csudálkozásom’ főpontjára egy zászló ragada , melly gyönyörű redőkbe hajlik ki a’ szalactitsziklából, szélein még a’rojtok is láthatók , ’s mennyire lepe meg vezetőnk, midőn lámpájával e’ kőlobogó mellé vonulván, azt átlátszóvá téve! Pü­nköst’ hétfőjén az egész barlang ki világitta­tik ’s tánczmulatság adatik benne. Ferencz boldogult Fejedelmünk 1816ban, most uralkodó Fels. Királyunk pedig 1819ben látogaták meg ezen érdekes helyet, mint az emlékoszlopok bizonyítják. A’ barlangban két tó vagyon, m­ellyeknek egyikében laknak a’ nevezetes ha­lak, mellyek alkotásukért soká gyíkoknak tartattak, mig La­uren­ti „proteus anguinus“ név alatt nem ösmerteté meg. Adelsberg és Trieszt közt az út nem igen biztos lehet, minthogy katonaőrök kerülgetik; a’ vidék folyvást vadabb és zordon lesz , ’s az utazó inkább gyaníthatja Szibéria’ köze­ledését mint a’ szelíd olasz föld’ szomszédságát. Az itt kopasz mészkő sziklákon visz’s a’ Bora néha olly dühösen fű e’ vi­déken, hogy a’ legnehezebb társzekereket is fölfordítja, ap­­csina egy sorompót tart a’ jövők és menők’ elébe, mi elég jól tudatni az utazóval , hogy a’ kereskedés’ főpontja távol nem lehet; elgondolhatni , m­illy dagadó kebellel forognak az utazó’ szemei a’ kopár vidéken, hallván, hogy a’ tengert néhány lépésnyire láthatni, a’ tengert, mi­után már zsen­gekorunkban olly erősen vagyunk, hogy az első pillanatot szinte epochának tartjuk éltünkben. A’ hegytetőn tűnt fel az adriai tengeridő ’s tova czikázó vitorláival, Trieszt pompás révével , ’s távolról a’ fejér alpesek. Innen sok kanyarulások­­ban foly a’ pompás út a’ kopár sziklákat gyönyörű kertekké varázslótt halmokról le, mellyekből felséges villák emel­kednek; ’s a’ kegyes olvasónak, ki utazásomra szíves velem visszatekinteni, előre megsúgom , hogy a’ trieszti villák vol­tak a’ legszebbek, mellyek Lombard - Velenczében élőmbe akadtak. Délután 6 óra tájban érkeztem Triesztbe. Trieszt’ lakosainak nagyobb része olasz ’s igy a’ szoká­sok ’s az életnem is; minélfogva megbocsát a’ türedelmes olvasó, ha a’ magasztalt olasz földről néhány általányos tekin­tetet bocsátok előre, mielőtt utazásom’ folytatnám. Az olasz földet, melly majd Hesperidák’kertjének , majd Árkádiának neveztetik, a’jelen korban is Europa ’ Eldoradó­­jának tekinthetni. Noha ugyan némellyeknek elragadtató ma­­gasztalásai túlságosak, sokaknak mégis, leginkább Ni­co­la­inak, becstelenítései valóban rágalmazások; mert minden kellemetlenségei mellett is — mi sehol sem hibázhat a’göm­bölyű földön — Italia természeti és mesterségi szépségekben, valamint világhírű fér­fiak’ emlékében leggazdagabb ’s legér­dekesb ország marad; és mostani alsóbb rendű lakosainak kapzsisága , fösvénysége sem ijeszti el a’ művészet’ papjait ide zarándokolni, sok elaggott és gyenge betegeskedőt a’ szelíd éghajlat alatt keresni enyhülést, és hány ezer lel még lelki nyugalmat is! — Lombard-Velencze’ földe róna ’s termékeny, csupán éjszaki részén Helvetia’ ’s Tirol’ hatá­rain vonulnak az alpesek’ ágai ’s képzik a’ Lago maggiore, Lago di Como , Lago di Garda elragadtató tündér vidékeket; a’síkságon egyébiránt minden egyes szántóföld eperfával van kerítve ’s ezek’ törzsökéin ’s ágain futnak hoszu lugasokban a’ szőlővesszők, jobbatlán vörös gerezdeket termők; középen leginkább kukoriczát termesztenek, de a’ legelők’ szűke mi­att leveleitől lekopasztják, a’ kóró alacsony, a’ csutak is gyér.­­ A’lakosokra nézve Winkelmann azt mondja: a’ legalsóbb rendből származott olasz főt is fölvehetni a’ leg­­nemesb históriai rajzba, ’s ezen ország’ asszonyai közt nem nehéz a’ legcsekélyebb helyen is Juno’ képére találni. Nicolai ellenben száznapi utazása alatt, azt írja, egy szép nőképet sem látott. Nicolai nejével utazott ’s ezt aligha­nem iránta viseltető galanteriából mondá, vagy talán naplókönyvét is élte’ kedves párja censurálta, ki féltékenységből a’ szép asz­­szonyokat irgalom nélkül crucifigálta. Én mint nőtelen sza­badon forgathatám szemeimet, ’s mind a’ mellett, hogy ho­nom’ szépeinek hódító kellemeit elösmerem ’s tisztelve ma­gasztalom , mégsem hagyhatom ki naplókönyvemből a’ kes­keny homlokot, sűrű fekete vagy barna hajat, nagy tüzes és hathatós szemeket, a’ szép orrát, melly a’ homlokkal a’hi­res római profilt ábrázolja, a’kis szájacskát kevéssé domború ajkakkal ’s a’ finom karcsú növést. Az olasz nőket a’ templom­ban kell látni ’s szemlélni , hol ájtatosságba merülve sze­mélyesítve mutatják a’ madonna-mintákat; ott az ügyes véső A­usztria. Bécs, december’ 2. A’ császári Udvar mindet elkövet, hogy A­u­g­u­s­z­t porosz királyi herczeg’ itteni mulatását minél kellemesebbé tegye. Concertek, ebédek és vadászat váltogatják egymást, ’s az est­­véket a’ herczeg a’ császári Család’ körében tölti. Ő királyi herczegsége mellé a’főkamarási hivatalt intéző gróf Ségur van rendelve. — Ik­re van, hogy egy, Bécs’ magasabban fekvő külvárosait ellátandó, dunai vizvezető csatornának terve, melly által azokban a’ nagy vizszü­kségnek eleje vétetnék ’s melly O Felségének elébe terjesztetett, ugyancsak O Felsége által jóvá fog hagyatni ’s az építési munkák már a’ jövő tavaszszal elkezdetni.— A’ köllni érseknek hivatala’ helyéről a’ (porosz) monarchia’ belsejébe elvitele itt nagy figyelmet gerjesztett. Nevezetesnek tartatik itt O’Connellnek az angol egyházi papsághoz intézett azon körlevele, mellyben javasolja , hogy e’ papság eddigi tizedjövedelmeinek 70 percentjét kész­pénzül a’ statuskincstárból húzza , ellenben az izlandi csendőrségre a’ status által eddig tett költségek ugyanannyi mennyiségben a’ tizedtől megszabadulandó földbirtokra vettessenek. Ebből is láthatni, mennyire tiszteltetik Angliában minden régi jog és vagyon ; mert bizonynyal, hasonló esetben, a’ szárazföld­nek igen sok ultraliberalisa a’ tizednek egyszerű eiterleszté­­sét hozta volna javaslatba , ’s a’ nélkül hogy egy harmadik­nak vagyonjogára hajtana, sokkal kényelmesebbnek találta volna a’ bevételt megszüntetni, mint a’ veszteséget és hasz­not súlyegyénbe hozni ’s a’ vesztő félt, mennyire csak lehet, kármentesíteni. — Ugyancsak O’Connell az izlandi legna­gyobb birtokosoknak tetemes részét e’ legújabb időkben ki­tüntetett mérséklete által a’ maga részére hóditá, mint pél­dául Devonshire herczeget, lord Fitzwilliamot, lord Lans­­dovon-t’s többeket, ’s ez által újólag bebizonyítá, hogy a’ mérsékelt nézetek akármelly ország’ igaz szabadságának sok­kal többet használnak, mint a’dü­hös radicalismus, melly gyak­ran saját ügyének árt, ’s nem egyszer csupán a’ végett túl­­ságoskodik , hogy épen semmi se történjék, a’ mi neki legrejtettebb óhajtása, m­ig a’ kijátszott hallgatók az ő heves szavalásit tapsolgatják. Általában azoknak száma az angol parlamentben, kik a’ statusjogot és a’ privátjogot egymástól egészen külön akarják választani, mint némelly főtoryk, vala­mint azon ultra-radicaloké is, kik azokat a’ jacobinusok’ pél­dájára egészen össze szeretnék zavarni, egyiránt megfogyott. Valóban csupán mérséklet ’s minden tulságtól tartózkodás vezetheti bizton e’ parlamentet a’ sok kőszirteken keresztül ’s mentheti meg az országot nagy betegségeitől, miilyenek: pénzügyi terhei, szegényeinek ügye, vallási türelmetlensége, Canadával­ ’s a’ külfölddeli bajai stb., mit hiszen a’ pártok lassan kint magok is átlátnak , mint az utóbbi alsóházi elnök­­választásból kitetszik, mellynél a’ ministeri jelölt (Aber­­cromby) a’ radicaloktól és toryktól egyiránt pártoltatott ’s minden ellenzés nélkül választatott meg, jeléül, mennyire csillapodott Angliában 1835 óta a’ politicai ingerlettség. — Az idei lóversenynél Doncasterben a’ nagy S­t.-L­e­ger­­s ta­kes dirt, melly 1675 font sterlingből állott, Grevilleur’ Mango nevű ménje nyerő el, apja Em­ilius, anyja Mustard, született 1837­ ben. — Párisban most a’ legkedveltebb szín­darabok: „Le café des Com­édiens“ vaudeville, „Thomas Mau­­revert“ színjáték, és „La marquise de Senneterre“ vígjáték. A’ legújabb daljáték „Piquille,“ mellynek szavai Dumas Sándor, igen kellemes muzsikája pedig Monpou uraktól va­lók. Párisban úgy hiszik, hogy Laffitte Lannionban fog kö­vetül választatni. Ugyanitt a’ pénztőzsérek felette örvendenek azon, hogy van Buren’ pártja Éjszakamerikában az octoberi választások’ alkalmával sok szavazatot vesztett, ’s ezen em­berek nem tudják az öreg Jacksonnek megbocsátani azt, hogy ő az ottani (éjszakamerikai) pénzaristocratiának álar­­czát lerántotta ’s megmutatta, hogy annak önhaszonlesése volt az amerikai nép’legveszedelmesebb ellensége; valamint ugyanők D­up­innék sem fogják soha megbocsátani, hogy a­ párisi bankárokat nyilván­os helyen loup cerviers -nek (hiú­­zoknak) nevezte, melly természetleirási kifejezést neki még Perrier Kázmér is keserűn szemére hányt. Azonban azt mégsem tagadhatják , hogy az éjszakamerikai bank az or­szágnak csaknem minden készpénzét kezében tartotta is az-

Next