Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-12-15 / 48. szám

czia kamara még eddig semmi elhatározott szinnel sem bír s igy arra alkalmatos, hogy a’ különböző viszonyokhoz és tör­ténetekhez képest mindenféle szint felvehessen. A hírlapok, mellyek befolyásukból sokat vesztettek, csupán egyes feleke­zetek’ ’s párttöredékek’ orgánum­i lettek, s csak a köllni ér­sek’ ügyére nézve vannak mindnyájan egy értelemben.­ — Be­folyással biró sok embernek igen kedve ellen jöttek a válasz­tók által követeiknek több tárgy iránt adott kötelező utasí­tásai, kivált mivel ezáltal a’ választók’általányos kívánságá­hoz képest az ápcentes évjövedelmeknek alábbszállitása min­den hihetőség szerint megtörténendik, mi azon embereknek, kik vagyonukat mindig tárczájokban hordják ’s kik a’ status’ terheihez sem egyenesen sem mellékesen nem járulnak, m­ig a’ választók’ földbirtoka alig hajt be 2 pcentet, szükségképen igen kellemetlen. Végtére csakugyan határt kell vetni e párt’ befolyásának, melly a’követkamarát csak úgy tekintette mint alakoskodók’ színházát, hol ő privát érdekeit ’s nézeteit köz­jó- és köz véleménynek keresztelő. — Azt is át kezdik látni Francziaországban , hogy egy szabadabb, gátolatlanabb ’s terhetlenebb kereskedés a’ külfölddel az országra nézve igen hasznos volna, hogy az elzárásnak és beviteltilalomnak XI­. Lajos óta divatozó rendszere Francziaországra nézve káros és olly mesterkélt állapot, melly annak földművelését és gyá­rait rendkívül rongálja. Kétségkívül a’ mostani kamarákban több oldalról fognak indítványok létetni a’ külfölddeli szaba­dabb kereskedésre, egy nagynemű csatorna- és vasútrendszer’ létesítésére, ’s egy hitel­intézet’ fölállítására a’földmű­velés’ és műszorgalom’ fölemelése végett; — egyszersmind a’ fenyitőrendszer’ javítása is hihetőleg szóba kerülend. E’ szerint végre, úgy látszik, itt is komolyan kezdenek foglala­toskodni azon tettlegi javításokkal, mellyekre az országnak olly nagy szüksége van, ’s hol a’ belső igazgatásban minden szilárd elvnek, erkölcsi erőnek és maradandóságnak hiánya naponkint érezhetőbb , mi által a’ népességnek minden osz­tályai, az egy pénzaristocratiát kivéve, elégedetlenségben tar­tatnak. Átlátják itt is végre, hogy egy constitutiónak puszta külső formája még nem elég, ’s hogy egy chartánál több kí­vántatik valamelly nemzet’ boldogitására ; kivált miután meg vannak győződve a’felől, hogy fenyitő, csendőri és kereske­dési törvénykönyveiknek tetemes javításokra van szü­kségök, valamint városhatósági szerkezetüknek is, melly az angol- és németországihoz nem is hasonlítható, minthogy általa min­den szellemi és polgári élet az egy Párisra ’s igy egyetlen­egy helyre szorittatik. — A’ nyilványos oktatási rendszer is reménylhetőleg módosíttatni ’s inkább a’ gyakorlati életre fog irányoztatni, úgy hogy a’ gyakorlati tudományokra több tekintet legyen mint eddig volt. Hiszik , hogy Anglia’ példá­jára Parisban is lehetne ollyan nyilványos tanításokat vagy leczkéket folyamatba hozni, mellyek kinek kinek alkalmat nyújtanának különféle tudományos ismeretek’ birtokába jutni; úgy mint ezt a’ londoni „royal institution“ teszi, melly itt sokkal különben gyümölcsözik mint legnagyobb része a’ száraz­földi tudós- társaságoknak, mellyek’szavait csak kevesen hall­ják, írásait­ kevesen olvassák. Talán nincs tudomány, nincs olly közhasznú és tanulságos czél, mellyre Angliában külön egyesületek ne léteznének. Ezt most a’francziák követni akar­ják, ’s a’ „London mechanic’s institution“ Párisban hihetőleg utánoztatni fog, valamint a’közhasznú ismereteket terjesztő egyesület is, melly utóbbi Francziaországban minden bizony­nyal nagy hatású és bő következéses lenne, minthogy általa hasznos könyvek igen olcsó áron terjesztetnének el, úgy mint Angliában szintazon egyesület már sok illyes, a’ földművelést, marhatenyésztést és több e’ félét tárgyazó hasznos munkát terjesztett. Ez után a’rész, erkölcstelen és csábító néplitera­­turának is legjobban határt lehetne vetni, ’s már az is maga nagy nyereség volna, ha azon százezerek , kik most semmit vagy mocskos költeményeket olvasnak, a’ kézművek, földmű­velés, művészet, új találmányok és emlékek felett kapnának oktatást. Az illyen egyesületeket kétségkivű­l a’ kormány is minden kitelhető módon buzdítaná ’s gyámolitaná; mert ál­­talok az eddigi franczia literatura’ zavaros mozgalminak némi világos és tiszta józanság is tétetnék ellenükbe, egyszer­smind a’ tudósok ösztönt nyernének , nemcsak a­ görögöket és rómaiakat, hanem polgártársaik’ egyetemi javának tettlegi előmozdítását is venni stúdiumaik’ czéljául. — A’ jövendő fogja megmutatni, kivihetők e Francziaországban ezen óhaj­tások ? — Ez nagyon kétséges , mert itt az emberek általában sokkal kedély­telen­ebbekké váltak, hogysem valamelly ügyet, melly egyszersmind pénznyereséggel nem jár, melegséggel és állhatatossággal tudnának megragadni. Azonban a’ minden népek’ jólétét óhajtó emberbarát mégis reményiheti, hogy Francziaország bir még férfiakkal, kikben az önszeretet el nem fojtá a’ hazafiságot; valamint reményb­etni, hogy a’mostani követkamara­ tagjai meg fognak emlékezni, miszerint ők megbízóik’ javáért küldettek a’ követházba, ’s hogy birájok leend a’ köz vélemény, melly ítéletét a’ történetek’ pártatlan évkönyveibe teendi le. E * * *. nem űznek, a’ mi nálunk ellenkezőleg létez; részint az okos gazdálkodás, minthogy a’ földnek nagy része komlóval, czu­­korrépával, takarmánynyal ’s festőfüvekkel különfélekép be­­ü­ltettetik, következéskép az eleségnemű­ek kisebb földtért foglalnak el, ’s mivel itt a’ mezei gazdák’ nagy része nem ű­z ugargazdaságot, mint nálunk, hol magok a’ műveltebbek is a’ gabona’egy neménél többet alig ismernek 's vetnek, és földjeiket csak úgy művelik mint ezelőtt 200 évvel volt szo­kásban. Aztán Németországban minden felesleges terméket kiszállítani igyekeznek, mit most az uj vámegyesület igen előmozdít, valamint a’ gyármű­vek és termékek’ kicserélését is, — mint ezt a’ jó országutakon ’s csatornákon létező élénkség eléggé bizonyítja. — A’ czukorrépa termesztésről is közöl­tettek értekezések, melly alkalommal 28 czikkely rendkívüli tárgyismerettel terjesztetett elő 's pártoltatott ’s azon szem­betűnő adatot nyujtá, hogy a’ czukorgyártás egész Európá­ban mint gazdasági ág örvendetes eredményeket ada, ’s következéskép a' czukorfőzések’ lehetséges szaporítása ajánl­­tatható; a’ mit ismét édes honunkra egészen alkalmaztat­hatni, hol ha csak annyi termesztetnék is, mennyi a’ belföldi fogyasztásra elegendő, hány milliónyi ezüst pénz maradna az országban, ’s milly mértékben növekednék a’ marhahiz­lalás, melly nálunk még minden rendszer nélkül űzetik. Mi­nél későbben halad előre okosszerű­en valamelly ország, an­nál szembetűnőbb hátramaradása , mert Európa’ előhaladását m­unkátlanság által épen olly kevéssé lehet feltartóztatni, mint a locomotivek futását rész és járhatlan országutak’meg­tartása által. Az elnök ezek után a’központi gazdasági ülés­nek előttem igen tanulságos értekezéseit minden tudomány­ágba beható ismerettel teljes észrevételeivel berekesztette , ’s a határozatok kivitelével az illető osztályokat megbízta , 's még egy második ülést határozott, mellyben fájdalom­ többé jelen nem lehettem, mivel Münchent nem sokára elhagytam. Elébb azonban a Starembergi tóhoz kirándulást tet­tem , melly egy igen bajló vidéken a’ fővárostól három órá­nyi távolságra esik; az oda vivő hajdani római országút, melly a királyi erdőben még igen látszható, ’s melly egykor Augsburgtól Olaszország felé vitt, azon óhajtást gerjesztő bennem, vajha a császárok régi légióit néhány perczig ellépni láthatnám!­­• N­em örömest hagyja el az utas Münchent, hol annyi művészeti kincs, vidám társalkodás és válogatott éldelet kínálkoznak, mellyek közzé számlálom a’jó színhá­zat is, hol utolsó estvémen ,,Zrínyi“ igen jól adatik, egé­szen saját felfogással s öltözettel, így utaztam a’ szép isar­ kapun jól művelt tartományban, a’ tyroli bérczeket nem so­kára megpillantandó, Wasserburg felé, melly bajlólag egy félszigetet képezvén, a’ festőknek ’s utazóknak gyönyö­rűen ötlik szembe; de az országutakat általában nem talál­tam olly jóknak, mint a’ többi Németországban, és ollyan jóknak sem, mint salzburgi vagy szíriai utaink, hol föld­ünkre érkeztem, Sóvár’ (Salzburg) városának szép fekvése’s buja növényzete még October’ elején is mosolyogván felém. Itt az országos vásár épen nagyobb mozgalmat mutatott, kár, hogy a’ vendégfogadók nincsenek olly jó karban, mint a’vá­ros’ mű­volt környéke, mellyből nyáron egypár hétig a’ leg­szebb kirándulásokat lehetne tenni, mint Berchtholdsgaden­­be és a’ sókamarai jószágokba, mellyek megérdemlik, hogy ott közelében megtekintessenek. Egy jó lovas könnyű cabrio­­letet bérelvén ki, keskeny , de jó úttal ellátott magasan fek­vő bájló vidéken mentem el néhány tó mellett, mellyek a’ legjobb izű­ halakkal bővelkednek ’s hol épen a' jótékony bur­gonyaszedés tartalék, ’s igy jutok Ischlbe, melly egyike az ausztriai birodalom’ leghíresebb fürdőhelyeinek, ’s részint kellemes tájéka, részint sós fürdői és szép kirándulással kí­nálkozó helyzete miatt gyönyörű hely nyáron által; ’s­ úgy látszik, most nagyon látogattatik, mint a’fürdő-lajstromból kivettem. A’ vendégházak és szállások kényelmesek, a’ für­dői épületek szépizlésűek, a’ sófőzés pedig nevezetes, hol a’ Traunon több százezer mázsányi konyhasó a’ gmundeni tó felé ’s tovább Linzbe 's Budweisba a’ németországi legrégibb vasúton szállittatik ; mi által a’ hegyi lakosok nyáron ’s té­len elég táplálékot szerezhetnek magoknak. Az emberek itt erő­sek és vidámak, ’s öltözetökről ’s lakhelyökről ítélve, által­ában jól bírják magokat. Még most is évenkint szép uj mezei házak építtetnek , mellyek e’ gyógyító fürdőhelynek hoszú időre leendő folyvásti fenmaradását méltán gyanittatják , hol a’ kényelmesség , mulattató társaság ’s egészség’ helyreállása nagyszámú idegent csalogat ide , ’s a’ pénz’ keringésére e’ vidéken nagy befolyással van. — A’ külföldi fürdőknél hány­szor gondoltam fájdalmasan a’ mieinkre vissza, midőn talán Európában a’ legtöbb gyógyító fürdőkkel birunk, de mellyek jó országutak’, jó közlekedési kocsik’ hiánya ’s útközbeni rész szállások, a’ fürdők’ rész elrendezése, a’ még roszabb egyedárulkodó vendégfogadók ’s vendéglők, végre a’ bátor­sági rész intézetek miatt többnyire csak a’ honiaktól látogat­­tatnak meg, gazdag külföldiektől pedig igen ritkán , noha ezek hoznának az országba pénzt, melly csakugyan az egész világnak jelszava. De minthogy az engem Bruckba vivő gyors­kocsi megérkezett, berekesztem­ levelemet azon örvendetes érzéssel, hogy nem sokára ismét látandom kedves honomat, mellynek virágzását erkölcsi tekintetben is növekedni óhaj­tom , hogy róla is néha örvendetest közölhessek. Egy nyitramelléki. Visszatekintés utazásomra. (Folytatás.) Az adelsbergi barlang megrongált egészségemet lesújtván, alig várhatom az ágyat. Triesztben szállásunkat a’ „Locanda grande“ nevű fogadóban szándékozónk venni; de oda érkez­vén, Bek­ford kére szobát,­­s egy kis szobáért 2 fr. 40 xrt kí­vánt a' cameriere, észrevévén , hogy a' kérdező a’ Themse’ partjáról való; én azonban bizonyossá tevém, hogy máshol, ha én kérdem a’ szobát, jutalmasabban jövünk hozzá. A’jó Bekford nem akart elhagyni, látván gyengeségemet, ’s köve­tett az „Aquila nero“ fogadóba, hol kellemes, tágas szobá­kat kaptunk 50 xrért. Lefeküdtem, ’s tizenötnapi itt tartóz­kodásom alatt elég alkalmam volt az olasz kapzsiságot ös­­merni tanulni. A’ vendégfogadó díszes nagy épűlet, teli ven­dégekkel, de a’ szolgálat csupán két pinezér ’s egy vén asz­­szony által végeztetik; a’ szobák kényelemig bútorozva, csu­pán csengetyü’ fi­jával vannak, ’s igy, ha éhen szomjan nem kívántam­ veszni, kénytelen voltam fölkelni; minden pohár vi­zet külön fizettem , ’s mégis két óráig is kelle utána várni. Ezeket csupán számadásul említem, miért töltök itt két hetet. Triesztet első pillanatra gazdag kereskedővárosnak ösmer­­ni, kevés palotákat látni, de a’ házak —­2 — 4 emelettel, szűk bejárással — csinosak 's általában cseréppel fedvék. A’ pesti házak nagy ablakaikkal ’s magas kapuikkal pompásabbak. Az utczák szélesek ’s egyenesek, a’ kövezetre nézve kívánni sem lehet jobbat, mi általában széles kőtáblákból áll, a’ gyalog ’s kocsiutat kőoszlopok választják. Az éghajlat nem igen ked­ves, a’ mérséklet naponkint háromszor is változik, még pe­dig hirtelen öt, hét foknyira is, gyakran a­ nyári ruha is terhes, és kevés perez múlva a’ köpönyeg is jól esnék; igen alkalmatlan a’scirocco és bora. A’ város két fő részre, ó és uj városra osztatik, majd 2000 házat és 40,000 lakost számlál; nagy része görögökből és tirolokból áll, az alsó nép­osztály illíriai. Trieszt a’római Tergestum, 34­. esztendő­ben Kr. e. már római polgárjoggal birt, minélfogva több ré­giségekkel díszült. A’ város’ ó része a’ várhegyre emelkedik barna házaival, az utczák rendetlenek, szükek ’s felette pisz­kosak, még a’ pozsonyi várhegyi utczákh­oz sem hasonlítha­tók. Itt vagyon a’ káptalan-templom is, jeles byzanti épület, a’ torony Jupiter’ templomának maradványain emelkedik, al­ján több római szobor látszik. A’ templomban egy oldalká­polnában a’ régi mozaik méltó a’ megtekintésre. A’ hegyalatti rész az újvárosi tisztasággal és kedves tekintettel büszkél­kedik, ide tartozik még Trieszt’ legszebb piacza is, a’ piaz­za grande a’ szép városházzal. A’ tér’ közepét egy szép kút díszesíti, melly 1751 ben emeltetett, mellette egy 26­ osz­lop VI. Károly’ márvány állóképével. A’ színház pompás nagy épület, de a’ pestit külsejére meg nem­ előzi; belsejé­ről, minthogy nyáron át nem játszanak benne, nem szólha­tok, a’ tér előtte igen eleven, minthogy a’ börze, Trieszt’ legpompásb épülete, szomszédságában vagyon, ’s innen vagy száz lépésnyire a’ szépségéről híres melo. A’ vár, hon­nan elragadtató a’ kilátás, 1813 óta, midőn a’ francziák ellen erősen védelmeztetett, omladozik. Itt vannak a’hajók’köszön­tésére az ágyuk is kiszegezve. Az újvárost Terézia-, József-és Ferencz-városok képzik; csak 1719 ben kezdett épülni, midőn VI. Károly Triesztet szabad kikötővé tette. Nevezetesb pontjai ezek: Canale grande; ezen csatorna a’ tengerből a’ gyönyörű utczába 200° nyúlik, széle 18', mélysége 14', közepén át egy hid — ponte rosso — vezet, zajgáskor néha az utczára loccsan belőle a’ viz. Az újvárosban legnevezetesb a’ körzetér, nem nagy ugyan, de pompás épületekkel környeztetik , közepét ennek is egy kút ’s I. Leopold’ érezszobra ékesíti. Innen Hlagybritannnia. A’ felsőházban november’ 30-án különféle kérelmek nyúj­tottak be. A’ többek közt a’ levélpostabér’ m­érsékeltetése ké­retett, melly alkalommal L­i­t­eh­fi­e­­­d lord, a’főpostames­ter, hivatalosztályát több vádak ellen védelmező, mellyek minap az alsóházban támasztattak ellene. — Az alsóházban Slaney az iránt tön indítványt, hogy egy biztosság nevez­tessék ki, mellynek kötelessége legyen a’ nagy és népes vá­rosok’ szegényebb osztályú lakosainak physicai’s erkölcsi ál­­lapotjáról tudósítást tenni. A’ szónok szivrehatólag festő azoknak nyomorú helyzetét, melly alkalommal főleg azon statisticai eredményekre hivatkozók , mellyek a’ brit tudomá­nyos társulatnak Liverpoolban ezidei gyűlésekor valának elé­be terjesztve. Slaney’ czélja legközelebb az volt, hogy az eddiginél jobb iskolai oktatás hozassák be az alsóbb néposz­tályok’ számára. J. Russell lord az indítvány iránt kedve­­zőleg nyilatkozott. San­don lord inté a’ házat, hogy bár­­melly nevelési tervnél a’ népnek vallási meggyőződéseit is te­kintetbe kell venni. A’ biztosság kineveztetett’s a’ház elosz­lott. ” Az alsóház’ december’ -jén tartott ülésében Leader, ki, úgy látszik, Roebuck után Alsó-Canada’ parlamenti ügyvise­­lőségét magára vállalta , következő kérdéseket intézett a’ bel­­ü­gyministerhez : „Szaporittatott e fél év óta Alsó-Canadában a’ katonaság’? kért és kapott e Gosford lord illynemű sza­porítást, ’s ha igen, miért? igazé, hogy a’szökés az Alsó- Canadában álló angol hadseregben az utolsó félév óta szapo­rodott , ’s talán még azóta is, mióta a’nemes lord (Russell) abbeli szándékát nyilatkoztatta ki, hogy a’ tartománynak úgynevezett békítő rendszabásokat fog adni?“ Russell lord igy felelt: „Válaszom, attól tartok, nem fogja a’ tisztelt tagot kielégíteni. Mi a’ fegyveres erő’ szaporítását illeti, igenis,, egy újabb ezered ment Új-Braunschweigból Alsó-Canadába; Gosford lord (alsó-canadai kormányzó) fel volt hatalmazva azt kívánni. Azon kérdésre , ha valljon kivántatott e ide még több katonaság is ? igen megfogható okokból ma még nem fo­gok felelni (Halljuk!). A’követelt szökés ő felsége’ ezredei­ben előttem egész újság ; én ezelőtt arról semmit sem hal­lottam, ámbár igenis elhiszem, hogy ama’ gyarmatban elég lázadó ember van , ki a’ katonát zászlója’ elhagyására szeret­né csábítani. (Tetszés az oppositio’ részéről). Azt kérdik, mikor fogja a’ kormány békítő rendszabásait Canadába meg­küldeni ? A’ „mikort“ nem határozhatom meg. Előadhatnám ugyan már most is a’ kormány’ szándékait Canada iránt, de ezek az innen legközelebb érkezendő hivatalos tudósítások után még meg is változhatnak. Minden esetre ő felsége’ kor­mánya mélyen meg van arról győződve, hogy Alsó-Canadá­ban azoknak ügyét kell gyámolítnia, kik a’ brit koronához ragaszkodást mutatnak.“ (Újabb tetszés az oppositio’ részé­ről.) — Ezután Russell lord törvényjavaslatot terjesztett elő az izlandi s­z­e­g­én­y­e­k’ gyámolitására , melly is hoszasabb vitatkozás után először olvastatott fel, mire a’ ház dec.­edi­­kére halasztó ülését. A’ parlamenti választások ellen az alsóházban benyújtott kérelmek’ száma már 26re megy, mellyek közűl hat az izlandi választások ellen van intézve. Mintegy 30 tag’ sorsa függ az elhatározástól. Birmából kelt legújabb tudósitások’ következtében uj bir­­man háborútól tarthatni. A’birmai uj király nem akarta elfogadni az angol residenst, Burney ezredest, ki a’gan­­dabooi békekötés’ erejénél fogva Amarapurában volt megbízva. Montrealból nove­zről írják, hogy ott a’ Papineau - párt vagy az úgynevezett „szabadság’ fiai“ ’s a’ kormány’ párthí­vei között véres jelenetek fordultak elő , úgy hogy katona­

Next