Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-12-15 / 48. szám
czia kamara még eddig semmi elhatározott szinnel sem bír s igy arra alkalmatos, hogy a’ különböző viszonyokhoz és történetekhez képest mindenféle szint felvehessen. A hírlapok, mellyek befolyásukból sokat vesztettek, csupán egyes felekezetek’ ’s párttöredékek’ orgánumi lettek, s csak a köllni érsek’ ügyére nézve vannak mindnyájan egy értelemben. — Befolyással biró sok embernek igen kedve ellen jöttek a választók által követeiknek több tárgy iránt adott kötelező utasításai, kivált mivel ezáltal a’ választók’általányos kívánságához képest az ápcentes évjövedelmeknek alábbszállitása minden hihetőség szerint megtörténendik, mi azon embereknek, kik vagyonukat mindig tárczájokban hordják ’s kik a’ status’ terheihez sem egyenesen sem mellékesen nem járulnak, mig a’ választók’ földbirtoka alig hajt be 2 pcentet, szükségképen igen kellemetlen. Végtére csakugyan határt kell vetni e párt’ befolyásának, melly a’követkamarát csak úgy tekintette mint alakoskodók’ színházát, hol ő privát érdekeit ’s nézeteit közjó- és köz véleménynek keresztelő. — Azt is át kezdik látni Francziaországban , hogy egy szabadabb, gátolatlanabb ’s terhetlenebb kereskedés a’ külfölddel az országra nézve igen hasznos volna, hogy az elzárásnak és beviteltilalomnak XI. Lajos óta divatozó rendszere Francziaországra nézve káros és olly mesterkélt állapot, melly annak földművelését és gyárait rendkívül rongálja. Kétségkívül a’ mostani kamarákban több oldalról fognak indítványok létetni a’ külfölddeli szabadabb kereskedésre, egy nagynemű csatorna- és vasútrendszer’ létesítésére, ’s egy hitelintézet’ fölállítására a’földművelés’ és műszorgalom’ fölemelése végett; — egyszersmind a’ fenyitőrendszer’ javítása is hihetőleg szóba kerülend. E’ szerint végre, úgy látszik, itt is komolyan kezdenek foglalatoskodni azon tettlegi javításokkal, mellyekre az országnak olly nagy szüksége van, ’s hol a’ belső igazgatásban minden szilárd elvnek, erkölcsi erőnek és maradandóságnak hiánya naponkint érezhetőbb , mi által a’ népességnek minden osztályai, az egy pénzaristocratiát kivéve, elégedetlenségben tartatnak. Átlátják itt is végre, hogy egy constitutiónak puszta külső formája még nem elég, ’s hogy egy chartánál több kívántatik valamelly nemzet’ boldogitására ; kivált miután meg vannak győződve a’felől, hogy fenyitő, csendőri és kereskedési törvénykönyveiknek tetemes javításokra van szükségök, valamint városhatósági szerkezetüknek is, melly az angol- és németországihoz nem is hasonlítható, minthogy általa minden szellemi és polgári élet az egy Párisra ’s igy egyetlenegy helyre szorittatik. — A’ nyilványos oktatási rendszer is reménylhetőleg módosíttatni ’s inkább a’ gyakorlati életre fog irányoztatni, úgy hogy a’ gyakorlati tudományokra több tekintet legyen mint eddig volt. Hiszik , hogy Anglia’ példájára Parisban is lehetne ollyan nyilványos tanításokat vagy leczkéket folyamatba hozni, mellyek kinek kinek alkalmat nyújtanának különféle tudományos ismeretek’ birtokába jutni; úgy mint ezt a’ londoni „royal institution“ teszi, melly itt sokkal különben gyümölcsözik mint legnagyobb része a’ szárazföldi tudós- társaságoknak, mellyek’szavait csak kevesen hallják, írásait kevesen olvassák. Talán nincs tudomány, nincs olly közhasznú és tanulságos czél, mellyre Angliában külön egyesületek ne léteznének. Ezt most a’francziák követni akarják, ’s a’ „London mechanic’s institution“ Párisban hihetőleg utánoztatni fog, valamint a’közhasznú ismereteket terjesztő egyesület is, melly utóbbi Francziaországban minden bizonynyal nagy hatású és bő következéses lenne, minthogy általa hasznos könyvek igen olcsó áron terjesztetnének el, úgy mint Angliában szintazon egyesület már sok illyes, a’ földművelést, marhatenyésztést és több e’ félét tárgyazó hasznos munkát terjesztett. Ez után a’rész, erkölcstelen és csábító népliteraturának is legjobban határt lehetne vetni, ’s már az is maga nagy nyereség volna, ha azon százezerek , kik most semmit vagy mocskos költeményeket olvasnak, a’ kézművek, földművelés, művészet, új találmányok és emlékek felett kapnának oktatást. Az illyen egyesületeket kétségkivűl a’ kormány is minden kitelhető módon buzdítaná ’s gyámolitaná; mert általok az eddigi franczia literatura’ zavaros mozgalminak némi világos és tiszta józanság is tétetnék ellenükbe, egyszersmind a’ tudósok ösztönt nyernének , nemcsak a görögöket és rómaiakat, hanem polgártársaik’ egyetemi javának tettlegi előmozdítását is venni stúdiumaik’ czéljául. — A’ jövendő fogja megmutatni, kivihetők e Francziaországban ezen óhajtások ? — Ez nagyon kétséges , mert itt az emberek általában sokkal kedélytelenebbekké váltak, hogysem valamelly ügyet, melly egyszersmind pénznyereséggel nem jár, melegséggel és állhatatossággal tudnának megragadni. Azonban a’ minden népek’ jólétét óhajtó emberbarát mégis reményiheti, hogy Francziaország bir még férfiakkal, kikben az önszeretet el nem fojtá a’ hazafiságot; valamint reménybetni, hogy a’mostani követkamara tagjai meg fognak emlékezni, miszerint ők megbízóik’ javáért küldettek a’ követházba, ’s hogy birájok leend a’ köz vélemény, melly ítéletét a’ történetek’ pártatlan évkönyveibe teendi le. E * * *. nem űznek, a’ mi nálunk ellenkezőleg létez; részint az okos gazdálkodás, minthogy a’ földnek nagy része komlóval, czukorrépával, takarmánynyal ’s festőfüvekkel különfélekép beültettetik, következéskép az eleségneműek kisebb földtért foglalnak el, ’s mivel itt a’ mezei gazdák’ nagy része nem űz ugargazdaságot, mint nálunk, hol magok a’ műveltebbek is a’ gabona’egy neménél többet alig ismernek 's vetnek, és földjeiket csak úgy művelik mint ezelőtt 200 évvel volt szokásban. Aztán Németországban minden felesleges terméket kiszállítani igyekeznek, mit most az uj vámegyesület igen előmozdít, valamint a’ gyárművek és termékek’ kicserélését is, — mint ezt a’ jó országutakon ’s csatornákon létező élénkség eléggé bizonyítja. — A’ czukorrépa termesztésről is közöltettek értekezések, melly alkalommal 28 czikkely rendkívüli tárgyismerettel terjesztetett elő 's pártoltatott ’s azon szembetűnő adatot nyujtá, hogy a’ czukorgyártás egész Európában mint gazdasági ág örvendetes eredményeket ada, ’s következéskép a' czukorfőzések’ lehetséges szaporítása ajánltatható; a’ mit ismét édes honunkra egészen alkalmaztathatni, hol ha csak annyi termesztetnék is, mennyi a’ belföldi fogyasztásra elegendő, hány milliónyi ezüst pénz maradna az országban, ’s milly mértékben növekednék a’ marhahizlalás, melly nálunk még minden rendszer nélkül űzetik. Minél későbben halad előre okosszerűen valamelly ország, annál szembetűnőbb hátramaradása , mert Európa’ előhaladását munkátlanság által épen olly kevéssé lehet feltartóztatni, mint a locomotivek futását rész és járhatlan országutak’megtartása által. Az elnök ezek után a’központi gazdasági ülésnek előttem igen tanulságos értekezéseit minden tudományágba beható ismerettel teljes észrevételeivel berekesztette , ’s a határozatok kivitelével az illető osztályokat megbízta , 's még egy második ülést határozott, mellyben fájdalom többé jelen nem lehettem, mivel Münchent nem sokára elhagytam. Elébb azonban a Starembergi tóhoz kirándulást tettem , melly egy igen bajló vidéken a’ fővárostól három órányi távolságra esik; az oda vivő hajdani római országút, melly a királyi erdőben még igen látszható, ’s melly egykor Augsburgtól Olaszország felé vitt, azon óhajtást gerjesztő bennem, vajha a császárok régi légióit néhány perczig ellépni láthatnám!• Nem örömest hagyja el az utas Münchent, hol annyi művészeti kincs, vidám társalkodás és válogatott éldelet kínálkoznak, mellyek közzé számlálom a’jó színházat is, hol utolsó estvémen ,,Zrínyi“ igen jól adatik, egészen saját felfogással s öltözettel, így utaztam a’ szép isar kapun jól művelt tartományban, a’ tyroli bérczeket nem sokára megpillantandó, Wasserburg felé, melly bajlólag egy félszigetet képezvén, a’ festőknek ’s utazóknak gyönyörűen ötlik szembe; de az országutakat általában nem találtam olly jóknak, mint a’ többi Németországban, és ollyan jóknak sem, mint salzburgi vagy szíriai utaink, hol földünkre érkeztem, Sóvár’ (Salzburg) városának szép fekvése’s buja növényzete még October’ elején is mosolyogván felém. Itt az országos vásár épen nagyobb mozgalmat mutatott, kár, hogy a’ vendégfogadók nincsenek olly jó karban, mint a’város’ művolt környéke, mellyből nyáron egypár hétig a’ legszebb kirándulásokat lehetne tenni, mint Berchtholdsgadenbe és a’ sókamarai jószágokba, mellyek megérdemlik, hogy ott közelében megtekintessenek. Egy jó lovas könnyű cabrioletet bérelvén ki, keskeny , de jó úttal ellátott magasan fekvő bájló vidéken mentem el néhány tó mellett, mellyek a’ legjobb izű halakkal bővelkednek ’s hol épen a' jótékony burgonyaszedés tartalék, ’s igy jutok Ischlbe, melly egyike az ausztriai birodalom’ leghíresebb fürdőhelyeinek, ’s részint kellemes tájéka, részint sós fürdői és szép kirándulással kínálkozó helyzete miatt gyönyörű hely nyáron által; ’s úgy látszik, most nagyon látogattatik, mint a’fürdő-lajstromból kivettem. A’ vendégházak és szállások kényelmesek, a’ fürdői épületek szépizlésűek, a’ sófőzés pedig nevezetes, hol a’ Traunon több százezer mázsányi konyhasó a’ gmundeni tó felé ’s tovább Linzbe 's Budweisba a’ németországi legrégibb vasúton szállittatik ; mi által a’ hegyi lakosok nyáron ’s télen elég táplálékot szerezhetnek magoknak. Az emberek itt erősek és vidámak, ’s öltözetökről ’s lakhelyökről ítélve, általában jól bírják magokat. Még most is évenkint szép uj mezei házak építtetnek , mellyek e’ gyógyító fürdőhelynek hoszú időre leendő folyvásti fenmaradását méltán gyanittatják , hol a’ kényelmesség , mulattató társaság ’s egészség’ helyreállása nagyszámú idegent csalogat ide , ’s a’ pénz’ keringésére e’ vidéken nagy befolyással van. — A’ külföldi fürdőknél hányszor gondoltam fájdalmasan a’ mieinkre vissza, midőn talán Európában a’ legtöbb gyógyító fürdőkkel birunk, de mellyek jó országutak’, jó közlekedési kocsik’ hiánya ’s útközbeni rész szállások, a’ fürdők’ rész elrendezése, a’ még roszabb egyedárulkodó vendégfogadók ’s vendéglők, végre a’ bátorsági rész intézetek miatt többnyire csak a’ honiaktól látogattatnak meg, gazdag külföldiektől pedig igen ritkán , noha ezek hoznának az országba pénzt, melly csakugyan az egész világnak jelszava. De minthogy az engem Bruckba vivő gyorskocsi megérkezett, berekesztem levelemet azon örvendetes érzéssel, hogy nem sokára ismét látandom kedves honomat, mellynek virágzását erkölcsi tekintetben is növekedni óhajtom , hogy róla is néha örvendetest közölhessek. Egy nyitramelléki. Visszatekintés utazásomra. (Folytatás.) Az adelsbergi barlang megrongált egészségemet lesújtván, alig várhatom az ágyat. Triesztben szállásunkat a’ „Locanda grande“ nevű fogadóban szándékozónk venni; de oda érkezvén, Bekford kére szobát,s egy kis szobáért 2 fr. 40 xrt kívánt a' cameriere, észrevévén , hogy a' kérdező a’ Themse’ partjáról való; én azonban bizonyossá tevém, hogy máshol, ha én kérdem a’ szobát, jutalmasabban jövünk hozzá. A’jó Bekford nem akart elhagyni, látván gyengeségemet, ’s követett az „Aquila nero“ fogadóba, hol kellemes, tágas szobákat kaptunk 50 xrért. Lefeküdtem, ’s tizenötnapi itt tartózkodásom alatt elég alkalmam volt az olasz kapzsiságot ösmerni tanulni. A’ vendégfogadó díszes nagy épűlet, teli vendégekkel, de a’ szolgálat csupán két pinezér ’s egy vén aszszony által végeztetik; a’ szobák kényelemig bútorozva, csupán csengetyü’ fijával vannak, ’s igy, ha éhen szomjan nem kívántam veszni, kénytelen voltam fölkelni; minden pohár vizet külön fizettem , ’s mégis két óráig is kelle utána várni. Ezeket csupán számadásul említem, miért töltök itt két hetet. Triesztet első pillanatra gazdag kereskedővárosnak ösmerni, kevés palotákat látni, de a’ házak —2 — 4 emelettel, szűk bejárással — csinosak 's általában cseréppel fedvék. A’ pesti házak nagy ablakaikkal ’s magas kapuikkal pompásabbak. Az utczák szélesek ’s egyenesek, a’ kövezetre nézve kívánni sem lehet jobbat, mi általában széles kőtáblákból áll, a’ gyalog ’s kocsiutat kőoszlopok választják. Az éghajlat nem igen kedves, a’ mérséklet naponkint háromszor is változik, még pedig hirtelen öt, hét foknyira is, gyakran a nyári ruha is terhes, és kevés perez múlva a’ köpönyeg is jól esnék; igen alkalmatlan a’scirocco és bora. A’ város két fő részre, ó és uj városra osztatik, majd 2000 házat és 40,000 lakost számlál; nagy része görögökből és tirolokból áll, az alsó néposztály illíriai. Trieszt a’római Tergestum, 34. esztendőben Kr. e. már római polgárjoggal birt, minélfogva több régiségekkel díszült. A’ város’ ó része a’ várhegyre emelkedik barna házaival, az utczák rendetlenek, szükek ’s felette piszkosak, még a’ pozsonyi várhegyi utczákhoz sem hasonlíthatók. Itt vagyon a’ káptalan-templom is, jeles byzanti épület, a’ torony Jupiter’ templomának maradványain emelkedik, alján több római szobor látszik. A’ templomban egy oldalkápolnában a’ régi mozaik méltó a’ megtekintésre. A’ hegyalatti rész az újvárosi tisztasággal és kedves tekintettel büszkélkedik, ide tartozik még Trieszt’ legszebb piacza is, a’ piazza grande a’ szép városházzal. A’ tér’ közepét egy szép kút díszesíti, melly 1751 ben emeltetett, mellette egy 26 oszlop VI. Károly’ márvány állóképével. A’ színház pompás nagy épület, de a’ pestit külsejére meg nem előzi; belsejéről, minthogy nyáron át nem játszanak benne, nem szólhatok, a’ tér előtte igen eleven, minthogy a’ börze, Trieszt’ legpompásb épülete, szomszédságában vagyon, ’s innen vagy száz lépésnyire a’ szépségéről híres melo. A’ vár, honnan elragadtató a’ kilátás, 1813 óta, midőn a’ francziák ellen erősen védelmeztetett, omladozik. Itt vannak a’hajók’köszöntésére az ágyuk is kiszegezve. Az újvárost Terézia-, József-és Ferencz-városok képzik; csak 1719 ben kezdett épülni, midőn VI. Károly Triesztet szabad kikötővé tette. Nevezetesb pontjai ezek: Canale grande; ezen csatorna a’ tengerből a’ gyönyörű utczába 200° nyúlik, széle 18', mélysége 14', közepén át egy hid — ponte rosso — vezet, zajgáskor néha az utczára loccsan belőle a’ viz. Az újvárosban legnevezetesb a’ körzetér, nem nagy ugyan, de pompás épületekkel környeztetik , közepét ennek is egy kút ’s I. Leopold’ érezszobra ékesíti. Innen Hlagybritannnia. A’ felsőházban november’ 30-án különféle kérelmek nyújtottak be. A’ többek közt a’ levélpostabér’ mérsékeltetése kéretett, melly alkalommal Litehfied lord, a’főpostamester, hivatalosztályát több vádak ellen védelmező, mellyek minap az alsóházban támasztattak ellene. — Az alsóházban Slaney az iránt tön indítványt, hogy egy biztosság neveztessék ki, mellynek kötelessége legyen a’ nagy és népes városok’ szegényebb osztályú lakosainak physicai’s erkölcsi állapotjáról tudósítást tenni. A’ szónok szivrehatólag festő azoknak nyomorú helyzetét, melly alkalommal főleg azon statisticai eredményekre hivatkozók , mellyek a’ brit tudományos társulatnak Liverpoolban ezidei gyűlésekor valának elébe terjesztve. Slaney’ czélja legközelebb az volt, hogy az eddiginél jobb iskolai oktatás hozassák be az alsóbb néposztályok’ számára. J. Russell lord az indítvány iránt kedvezőleg nyilatkozott. Sandon lord inté a’ házat, hogy bármelly nevelési tervnél a’ népnek vallási meggyőződéseit is tekintetbe kell venni. A’ biztosság kineveztetett’s a’ház eloszlott. ” Az alsóház’ december’ -jén tartott ülésében Leader, ki, úgy látszik, Roebuck után Alsó-Canada’ parlamenti ügyviselőségét magára vállalta , következő kérdéseket intézett a’ belügyministerhez : „Szaporittatott e fél év óta Alsó-Canadában a’ katonaság’? kért és kapott e Gosford lord illynemű szaporítást, ’s ha igen, miért? igazé, hogy a’szökés az Alsó- Canadában álló angol hadseregben az utolsó félév óta szaporodott , ’s talán még azóta is, mióta a’nemes lord (Russell) abbeli szándékát nyilatkoztatta ki, hogy a’ tartománynak úgynevezett békítő rendszabásokat fog adni?“ Russell lord igy felelt: „Válaszom, attól tartok, nem fogja a’ tisztelt tagot kielégíteni. Mi a’ fegyveres erő’ szaporítását illeti, igenis,, egy újabb ezered ment Új-Braunschweigból Alsó-Canadába; Gosford lord (alsó-canadai kormányzó) fel volt hatalmazva azt kívánni. Azon kérdésre , ha valljon kivántatott e ide még több katonaság is ? igen megfogható okokból ma még nem fogok felelni (Halljuk!). A’követelt szökés ő felsége’ ezredeiben előttem egész újság ; én ezelőtt arról semmit sem hallottam, ámbár igenis elhiszem, hogy ama’ gyarmatban elég lázadó ember van , ki a’ katonát zászlója’ elhagyására szeretné csábítani. (Tetszés az oppositio’ részéről). Azt kérdik, mikor fogja a’ kormány békítő rendszabásait Canadába megküldeni ? A’ „mikort“ nem határozhatom meg. Előadhatnám ugyan már most is a’ kormány’ szándékait Canada iránt, de ezek az innen legközelebb érkezendő hivatalos tudósítások után még meg is változhatnak. Minden esetre ő felsége’ kormánya mélyen meg van arról győződve, hogy Alsó-Canadában azoknak ügyét kell gyámolítnia, kik a’ brit koronához ragaszkodást mutatnak.“ (Újabb tetszés az oppositio’ részéről.) — Ezután Russell lord törvényjavaslatot terjesztett elő az izlandi szegények’ gyámolitására , melly is hoszasabb vitatkozás után először olvastatott fel, mire a’ ház dec.edikére halasztó ülését. A’ parlamenti választások ellen az alsóházban benyújtott kérelmek’ száma már 26re megy, mellyek közűl hat az izlandi választások ellen van intézve. Mintegy 30 tag’ sorsa függ az elhatározástól. Birmából kelt legújabb tudósitások’ következtében uj birman háborútól tarthatni. A’birmai uj király nem akarta elfogadni az angol residenst, Burney ezredest, ki a’gandabooi békekötés’ erejénél fogva Amarapurában volt megbízva. Montrealból novezről írják, hogy ott a’ Papineau - párt vagy az úgynevezett „szabadság’ fiai“ ’s a’ kormány’ párthívei között véres jelenetek fordultak elő , úgy hogy katona