Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-08-04 / 10. szám
ellen nem csak kongol ’s szónoki eszközökkel, hanem torzképekkel (carricatura) is harczol. Egyike ezeknek a’ tábornagyot ábrázolja, miképen ez egyik lábával Angol-, másikkal Spanyolországban áll. Felíratja: „Iruli gróf.“ (Irun azon ismeretes hely, hol Evans kudarczot vallott; Irun azonban azt is teszi: elszaladok, ’s ebben fekszik a’ gonosz.) E’ torzkép az angol légiónak egykori katonáitól árultatik. Mi Vel azonban Evans illy dolgokban kissé csiklandós, ebből könnyen párviadal következhetnék. A’ londoni hírlapok vitárig rostálás alá veszik a’ királyné’ trónbeszédét. Politikai színeik szerint különbözőkép bírálják azt. A’ Times által ártatlan, semmit jelentő (nichtssagend) oklevélnek neveztetik. — A’ Morning Post azt emeli ki leginkább, hogy a’ beszéd fentartó szellemű. — A’ Standard beszéli: ,,A’ királyné’ beszéde kétségkívül csodálatra méltó oklevél volna, ha az alkotmányi theoriák megengednék, hogy azt úgy tekintsük, mint ő felsége’ saját munkáját.“ — A' Globe így ítél: Ő felsége'beszéde a’jelen Országlási rendszert jóváhagyá ’s megerősité ’stb. A’ királyné, ki ügyes lovagló, eltökélő, hogy a’fővárosban tanyázó seregek’ szemléjénél, melly a’ Slydeparkban lesz megünneplendő, Wellington’ daczára, ki neki a' kocsiban maradást javaslá, lovon jelenend meg. — Lehet, hogy az ifjú királyné , ki most önakaratjának jeleit adja, némelly hírlapok’ észrevétele után, hogy t. i. nincs elég önbizodalma ’s bátorsága a’ parlamentben föllépni ’s ehez szólani, épen ezek’ következésében határozá el magát a’ parlamentet személyesen bérekeszteni. Ez egy 18 évű, egyszerűen nevelt hölgynek nehéz föladat vala, melly azonban szerencsésen fejtetők meg. A’ már is általánosan szeretett királyné’ első föllépte, méltóságos magatartása, lelkes beszéde annyira felbuzdítá maga iránt az angol népet, mennyire ennek várakozása a’ királyné’ beszédének foglalatja által örömmel elégíteték ki. — Ki a’ windsori temetési ünnepélyt, ’s a’ királyné’ menetét a’ parlamentbe szemügyre vevő, csak az képzelheti az angol udvar’ és előkelők’ magas fényét ’s mérhetlen gazdagságát. Ott középkori pazar fény mostani csínnal, nagy mennyiségű ékszer értékkel, ’s a’ régi származás’ nevetséges kérkedései új egyszerű ízléssel párosultak. A’ statuskocsi, egy középkori mű, a’ mai kocsikhoz legkevésbé sem hasonlít: hoszti szekrénye , mellynek három mezejét festvények ékesítik, arany talapon ’s arany kerekeken nyugszik; a’ szekrény fölött arany mennyezet emelkedik, ’s ennek minden oldalonn három ablakai nyitva állanak, a’ bennülőket minden részről láthatni, a’hátulsót kivévén, melly nagy arany czimerekkel ’s ábrázolatokkal ékeskedik. A’ mennyezet’ elején ül a’ kocsis , egy igen vastag parókás aggastyán, ki hat lovat hajta üléséből, mig az első kettőn egy lovászlegény (jokey) lovaglóit. A’ statuskocsi egy mai omnibushoz hasonló. Gondoljunk egy egészen megaranyozott, festett, arany mennyezettel ellátott, bársony czafrany- ’s arannyal gazdagon ékesített kocsit. E’ nehéz kocsit 8 felséges vörös szerszámú ló háza, melly újdivatú , gyönyörű, arany ékesítvényekkel, czimerekkel, lánczokkal ellátott szerszámok először valónak használtatva. Viktória gyémántokban ’s ifjúi elevenségében a’ kocsi’ hátulsó részén foglala helyet. Gyönyörű jelenet, szelídség ’s ártatlanság látszék a’ nyájas német arczulaton. Arra a’ királyné’ némi elfogultságát nem lehete meg nem ismerni azezvonásin ’s magatartásán, erre bátorság ’s önbirodalom uralkodók arczulatán, melly leginkább kitűnők akkor, midőn az örömittas nép üdvözléseit viszonozta. A’ M o r n i n g - Neraldnak Dublinből azt írják, hogy az oraniai férfiak, július’ 13-én, mint az izlandiaknak az Oraniaiak által III. Vilmos alatt, a’ boynei ütközet után történt meghódítatása’ évnapján, melly napon különben mindenkor csendháborító jelenetek mutatkoztak, magokat most egyszer (hihetőleg az ellenek kibocsátott kemény hirdetmények’ következésében) békésen és csendesen viselték. A’ páholyok, — tehát illyes páholyok’ folyton létezése, at’ boldogult király’ világos tilalmának ellenére, megengedtetik — mellyek közűl többen ,,a’ királyné’ tiszta kék híveinek“ neveztetnek, ez évnapot csöndességben lakomákkal ünnepelték ’s minden nyilvános mozgalomtól tartózkodtak. Csak az Antrim nevű éjszaki grófságban lakó oraniai férfiak tevének e’ részben kivételt, mivel a’ tilalom’ ellenére diszmeneteket (processio) tartottak, melly alkalommal sokan fogságba is kerültek, mivel a’ nyilvános hatalomnak erőszakosan ellenszegülőnek. Liverpoolba ismét éjszakamerikai postahajók érkeztek Új-Yorkból. Ezek kedvező tudósításokat hoztak a’ kereskedés’ állapotjáról és tetemes készpénzbeli küldeményeket, mellyek’ mennyisége különfélekép adatik elő; ezen hajók’ egyikén — mint mondják — 20,000 font sterling van. A’ Briseis nevű postahajó Mexicóból Falmouthba érkezett; Veracruzt június’ 19-án, Ilavannáht pedig 22-én hagyta el, és 280,000 dollárt hozott. Rover és Vestal hadi hajók, mellyek közűl az első a’csendes tengerről, a’ második Havannah - és Na i faxból váratik, még nem érkeztek meg ; ezeken egy millió dollár van. — Uj Orleansból június’ 23-án költ tudósítások szerint, ott közönségesen azt hitték, hogy a’kereskedés’ szünete talán jövő tavaszig is el fog tartani. Az „Új - Orlean si Méli“ (hírlap) június’ 21ről jelenti, hogy több mint 780 előkelő kereskedőt fogva tartottak a’ vámháznál mindaddig, mig kezességet nem állítottak, hogy jövő december’ zikére ismét meg fognak jelenni. lésen, a’család’ szemének esett és sok szemet ki is körmölt, így szaporodott el aztán a’ vak koldusok’ serege ama’ kis Árkádiában, melly a’ színház megett mind e’ mai napig fennáll. Milly szép a’természet’ rendel ha egyszer a’ fonal lelve, minden illy szépen kifejlik, ’s lánczszemekként foly egymásból. „Nyolcz századoknak vérzivatarja közt“ fennmaradt a’ patriarchális élet, ámbár ezerszer vak czivódásban füst és patriarcha egymást tiporták. De a’ kor’ járvány-szelleme feldúlta e’ szép életet, az együttlakás’ mélyen rögzött, nyolcz százados gyökereit megőrlé és alámosá; a’ patriarcha és a’ füst ez által meghasonlának, ’s végre megváltak egymástól. A’ füst felsőbb polezra hágott, mert azóta kéményen jár, a’ jó patriarcha pedig most már pápaszemet visel. Innen aztán az ifjitás, melly nem régiben terjedt el, hogy a’ házon kémény is van. Illy tapasztalások között ki unhatná meg Füredet?! Az más tőlem távol volt, de minthogy elébbutóbb is csak el kellett volna jönnöm, előbb eljöttem mint utóbb, és búcsút vevén Füredtől, ott hagyám, a’ hol találtam. Vissza más utat választván, Lovas - sörénynek tartottam, hol valamit látni reménylék, mert a’ látás nagy eldelet, annak, ki szerencsésen lát. Láttam is egy csinos kastélyt, melly az ország’ birájáé, ’s egy még csinosabb templomot, mellyet ő szentelt Istennek ; azon kivűl angol kertet, mellyet ama’ színház mellé Füredre szeretnék tenni. Ezen három tárgy Berénynek művészeti becset szerez, és a’jól rendelt gazdaság nagy értéket ad hozzá. Vágytam a’ vadaskertet meglátni, mellyről sok szépet hallottam, de Csákvárra jobban vágyván, ez Utóbbi helyre mentem. Mit vesztettem a’ vadaskert’ nézetlenül hagyásával, minthogy nem láttam, nem tudom, de azt ellenleg jól tudom, hogy Csákvárra menésemet életemben meg nem bánom. Itt gróf Eszterházy Miklós’ kastélya és angol kerté mindenben a’ nagyneműség’ bélyegét láttatja magán. Mindaz, mit láttam, meglepett, ’s az a’ fél nap, mellyet c’ kert’ szemléletével tölték el, gyönyörködés’ fél napja jön. A’ kertészet’ igazgatója, a’miveit és nyájas Guszter, ki c’ remek kertet 24 év alatt létesítő, szíveskedett annak minden érdekes részeit önmaga megmutogatni, hordozván kisded kocsiban, mellyel két parányi skót ló , a’ grófné’ kedves jószága, mint két tündér lovacska szállt a’ nagy terjedékü kertnek virányié ’s árnyas boltjain. Oz nagyságú volt a’ két pej, ’s kevélykedvén szép hámjában, vígan lejtett a’ kövezett ’s poronddal behintett után. Oly kedves e’ két apróság, hozzá illő kocsijával , hogy rá nézni lehetetlen egy szíves kaczagás nélkül, ’s naiv kimondhatatlanul. Úgy látszott, e’ fürge jószág virágok’ illatával él, ’s e’ kertnek szép regényein a’tündéreket hordozza, minket pedig, mint Argirustól Ilonához jövő követeket, a’ birodalom’szélére élőnkbe küldetvén, felvesz ’s el száll velünk mint a’ madár igen bajló vidékeken. Guszter-völgyben stállót tart, hol az andalgó zuhatag’ hullámiban hattyú fürdik, ’s mi itt egy kissé kiszállván , megnézegetjük a’ csuda szépségű völgyet , mellyet a’ varázsló Guszter’ hatalma igézett elő, azért önnevét adák rá. Innen a’ tündér equipage elragadt a’ gyümölcsösbe , hol arany almák teremnek , ’s a’ világ’ minden részéből a’ legszebb fák összegyüjtvék. Odább a’ konyhakertbe vitt, hol a’ sok zöldség tenyészik. Majd a’ vadas ligetbe tűnt, hol a’ szarvasok és őzek kényelmesen tanyázgattak, majd egy szép kis majorsághoz , hol az édes tej bőven van. Továbbá szőlőskerten nyargalt, hol szebb szebb tájak nyilának, innen virágkertbe jutánk, hol minden tavaszdiszben állt. Ekként váltogaták egymást a’ legbájolóbb vidékek óriási kertté válva, mellyben mi addig szállongunk, mig az éjszakról nyugotra hészan elnyúló hegyormok, mellyek e’ tündér világot más világtól elrekesztik , mindezen bajló vidéket esti árnnyal takarták be, ’s midőn végre elsötétült, ismét a’ szép birodalom’ szélén leltük fel magunkat, honnan délben elindulunk. Prózai világba lépvén, itt mi estve ébredtünk fel, ’s minden, mit láttunk, úgy tetszők, hogy csak egy szép álom volt. Másnap Alcsutot néztem meg, hol a’ vadon lett édenné, mert itt még két évtized előtt egy szolid nemző sem lakott, most pedig minden viránylik, ’s nekem úgy tetszők, hogy itt van a’ visszanyert paradicsom. Alcsutnak szép gazdasága, mintája a’ gazdaságnak és iskolául szolgálhat. A’regényes honvándorlást egy kis comédia végző, mert Bián elérvén a’ dél, beálltunk a’ fogadóba. Az eltűrhető két szoba már meg volt telve vendéggel, ’s inkább a’ szabad udvart választók ebédelésünk’ helyéül, bár egy kis szél fujdogált is, mint a’ mocskos, dohos szobát, melly még az épületben volt. Az asztalt csak megtemték két személyre az udvaron, de egyéb semmi sem történt. Láttam, hogy itt olly ebéd lesz, hol körülültek, senki sincs, és kitálaltak, semmi sincs; úti társammal mi tehát neki estünk a’ tréfának, hogy egymást azzal jól tartsuk. Nem is várhatónk egyebet a’ pinezér’ biztatásánál, mert a’ fogadós elhevert, déli álomnak áldozván bortól kapott ing szeszélyét, a’ fogadósné nem volt hon, hanem komárnál járkált házról házra a’ faluban letéve a’ házi gondot; mi tehát azt már jól láttuk, hogy a’ napnál ebédelünk, ’s helybenhagyok, hogy csakugyan kivül térit tetőnk asztalt. Egyszer hol nem vette magát, előáll a’ korcsmárosné, hozván nekünk reménylevest, mellyel megkínáltuk egymást. Hozzá láttunk , de hirtelen jajszó hullik a’ konyhából, véknyan és fülhasítólag; mellette a’ korcsmárosné szitkozódólag contrázik, a’ pinezér brugóként dörmög, ’s a’ sok puff mint dob úgy hallik. Ezen asztali hangászat olly váratlanul lepett meg, hogy mindketten felugrottunk, meglátni a’ játszó bandát, ’s im kipattan az udvarra a’ prímát játszó szolgáló, ama’ kettősül követve, kik őt olly nagy szorgalommal tették bőgő hegedűvé. Barátijai e’ concertnek mi éhesek nem lehetvén , azt azonnal megszüntettük, de már a’ virtuóz hajadonnak, egy festett kendőbe kötve , egész gard’ de robe ja kinn volt, mellyet rögtön hón alá von, ’s Isten hozzádat sem mondva világul ballagott vele. Meg nem fejthetek magunknak, hogyan jutott olly hirtelen a’ gard de robe’ birtokába, melly mind saját szerzeménye, de a’ pinezér előadá, hogy ő volt, ki felmarkolá, ’s utána gyorsan kilökte; az egész történet pedig némelly pletyka’ szüleménye ’s némelly hű ragaszkodásé. A’ világul ment Francziaország*. A’ „Charte de 1830“ czímű hírlapban julius’ 21ről következő czikkely foglaltatik: „Walsh ur’ irományainak Strassburgban történt elvétele’ következésében, a’ Szajna megyei törvényszék előtt bírói vizsgálat tartatott. A’ „la Mode“ czímű folyóiratnak e’l’ő szerkesztője útban volt Németország felé a’ trónról letétetett családhoz; irományainak elvétele a’ törvényhatóság’ részéről, Berryer követnél ’s de Genaude urnál, a’ Gazette de France’ tulajdonosánál, házmotozásokra szolgáltatott alkalmat. Ezt több hírlap kárhoztatá. — Egyetlenegy felelet elegendő lészen. Nem a’ kormánytól függ, az igazság- szolgáltatást feltartóztatni, hanem kötelessége, a’ bíróságnak okleveleket adni, mellyekből valamelly összeesküvés’ bebizonyulása sülhetne ki. Senki sem tartozik mondani, hogy a’ lefoglalt irományok ’s a’ cselekedetek , mellyekre azok hivatkoznak, büntetésre méltók , de szintolly kevéssé van valakinek joga azokat ártatlanoknak állítani. A’ bíróság fogja ezt elhatározni, mihelyt a’ felvilágosítására kivántató vizsgálatokat megtette. — A’ megkegyelmezés (amnestia) múltkor a’ nagylelkűség’ ’s erő’ szabálya volt; de koránsem lefegyverzése a’ kormányhatalomnak. A’ kormányhatóság nem szinend meg az igazság’ ügyeletét mindazokra fordítani, kik kétségbeesvén annak látásán, hogy az új uralkodó család (dynastia) napról napra mélyebb gyökeret ver, a’ status’ nyugalmát büntetésre méltó törekvések által próbálhatnák megháborítani.“ A’ ministerség még most sem tett le azon reményéről, hogy valamelly összeesküvést fedezend föl. A’ rendőrség Genoude urnái is Plessis les Tournells mezei lakában megjelent. A’ Gazette de France szerint Genoude ur a’ perkezdő birótul (Instructionsrichter) 24re törvénybe idéztetett, hasonló idézést kapott Berrier ur is Párisba érkeztekor. A’ Chronique de Paris, különben ministeri hírlap, a’ házkutatásról igy elmélkedik: ,,Na olly mély és nemes belátási férfin, mint Berrier ur, a’ kormány ellen összeesküszik, úgy ezt a’ világ előtt ’s a’ szószékről teszi; olly elmés és alapos publicista pedig, mint Genoude ur, titkos cselszövényekbe nem ereszkedik; ő nyilvánosan új és szükség’ esetében a’ Gazette’ hasábjai mutatják, hogy ő gazdagon tud élni azon joggal, mellyet neki az alkotmány adott. Azt hisszük, hogy a’ kormánynak nem volt igazsága, midőn haragjának első hevétől, mellyre a’ hamis rendőrségi tudósítás ada okot, annyira hagyá magát ragadtatni.“ — Egy másik Nouvelle Minerve nevű dynastiai hirlap következőkép nyilatkozik: Azon rendszabályoknak, mellyek a’ carlosi párt’ előkelői ellen tétettek , igazoltatására több kívántatik, mint csak egy összeesküvésnek gyanúja. Berryer és Genoude uraknak annyira kelle vala belé kevertedniök , hogy vérpad jutalmuk. E’ férfiak azokhoz tartoznak, kiknek fejeket vehetni ugyan, de kiket nem szabad policziai sárral bepiszkolni. A’ Gazette de France szerint Genoude urnak a’ perkezde biró előtti kikérdeztetése negyedfél óráig tartott. Ő azzal vádoltaték, hogy Berryet ’s Walsh urakkal összeszövetkezvén, Berry herczegnét ’s fiát Francziaországba visszavinni, a’ polgári háborút feléleszteni ’s a’ fenálló kormányt felforgatni törekszik. Ezen vád, a’Gazette szerint, Genoude ur’ Berry herczegnéhez utasított megköszönő leveléből, mellyet Walsh ur vala kézhez adandó, és Berryer urnak Walsh úrhoz küldött valamelly iratából vette eredetét. — Berryer’ ur’ kikérdeztetése mindjárt Genoude ur’ kihalgattatása után kezdeték. — A’ Gazette szerint Nettement Alfred urnái is, ki ezen hírlappal összeköttetésben áll ’s most Londonban tartózkodik, auteuili szállásán bizonyos házmotozás tartatott. Franczia hírlapokban július’ 23ról a’ cassatio-törvényszéknek Laverdet úr, az úgynevezett franczia egyház’ papja ellen hozott nevezetes ítélete foglaltatik; kit ugyanis a’ szajnai’s oisei kerületben kebelezett fenn evi 11 e i szentegyház’ megnyitása és 20 személynél többől álló, de felsőbb helybenhagyást nem nyert egyesület’ alapítása és a’ catholikus papságnak megengedett viselet’ hordozásáért, 50 frank pénzbeli büntetésre ítélt. A’ cassatio-törvényszék Laverdet úrnak az Ítélet’ megsemmisítése végett benyújtott kérelmét félrevetette: mivel alször törvénytelenség a’ nélkül, hogy fölszentelt pap volna valaki, papi ruhát viselni; már mivel a’ charta’ aikerikkje, melly azt határozza, hogy „kiki a’ maga vallását egyenlő szabadsággal követhesse, ’s isteni tiszteletére nézve egyforma utalommal bírjon,“ a’ kormány’ utalmát ígérő második határozata minden vallás-gyakorlatot a’ kormány’ felvigyázása alá vet, ’s e’ szerint semmi isteni tisztelet nyilvánosan nem gyakoroltathatik, melly a’ kormány’ különös helybenhagyását meg nem nyerte; Laverdet úr’vallás-gyakorlata pedig illy helybenhagyást soha sem nyert; 3szor, mivel az általa tartatott gyülekezet nem valamelly elismert isteni tisztelet’ gyakorlatára volt szentelve, hanem csupán csak ollyforma egyesületnek tekintethetik, mellynek czélja az volt, hogy meghatározott napokon vallásos tárgyakkal foglalatoskodjék, de a’ fennevillei lakosok’ gyülekezete valóságos egyesületi bélyeget viselt , több mint 20 tagból állott ’s a’ kormánytól jóvá nem hagyaték. A’ cassatio-törvényszéknek ezen eldöntése által az isteni tisztelet’ szabadságáért kezeskedődik czikkje a’ chartának korlátozó magyarázatot szenvedett, melly mint szabály mindaddig kötelező erővel birand, mig törvény által más rendelés nem létetik. A’ most megjelent programma szerint az ezévi júliusi ünnep következendőkből fog állani: Julius’27én a’ 12 megye’ szegényeinek lakjaiban fog segedelempénz kiosztatni. A’ pont-neufen háromszinű zászlós vitorlák fognak kifeszítetni. 28 án a’ közkatonai hotelből reggel és este ágyuüdvözletek fognak létetni; gyász isteni tisztelet az elesett júliusi hősökért; a’ louvrei sírok’ kiékesítése és világítása a’ froidmanteaui utón, a’Marsmezőn és a’ March édes innocensen. 29én ágyu - üdvözlések , nyilvános vigadalmak, játékszín katonai jelbeszédekkel, harmóniai hanga , táncz , kúszfák (Kletterbaume) az elysiumi mezőkön és a’ barriere