Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-09-15 / 22. szám
POZSOHY, pénteken Tartalma: a’ honi politikai ’s nem politikai tárgyak, nevezetesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi politikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekintetben minden honiujságlevelet megelőz; a’magyar literaturában újlag feltűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos munkák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészete, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gazdaság’, közösülésmód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s víz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. II. szám. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Feltételek tö megtelen e’ hírlap minden kedden ’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Előfizethetni Pozsonyban a kiadó tulajdonosnak Vagy Wigand K. F. könyvárulásában, Pesten Füskúti Landerer Lajos* könyvmüllelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nem különben minden postahivatalnál. Az értekezések e’ czím alatt küldetendők : „A’ Hírnök' szerkesztő hivatalának, Pozsonyban.* A’ nemhivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Magyarország. A’ mn. m. k. u. Kamara, a’ temesi k. kamara -igazgatóságnál megürült adtuariusi hivatalra Szentleány Józsefet, a’ mármarosi k. kamara - igazgatóság’ iktatóját, helyébe pedig Rácz Mihályt, a’ mn. cs. k. udvari közönséges Kamara’ fizetéses fogalmazó gyakornokát nevezte ki. Ausztria. Felségük a’ Császár és Császárné 1. hónap’ idén délutáni 1 óra előtt felső-ausztriai utjokból óhajtott egészségben Schönbrunn cs. k. mulató-kastélyba megérkeztek. Bécs, September’ 13-September 1lén ő Felsége a’ Császár a’ császári lakba jőve, ’s délelőtt fogadta az országgyűlésre összegyűlt alsóausztriai rendek’küldöttségét. Gróf Goez, az országgyűlési marschall, herczeg Kollore do főudvarmester’ kezéből fogadta az évenkénti kivonatokat (Postulate) ’s a’ rendek jobbágyi legmélyebb tiszteletöket jelentették ki. Az audienczia’ végeztével a’rendek ünnepélyes vonalban mentek az országpalotába, Ő Felsége pedig Schönbrunnba visszakocsizott. — A’ Lincz és Regensburg közötti közlekedésre rendelt „Maria Anna“ gőzhajó dén estve Pestről ide érkezett; innen Mauthausen ’s Lincz felé első útját teendő. Úgy látszik azonban, hogy mostani próbaútja után, hasonlólag Bécs és Pest közötti utazásra fog használtatni, mivel a’ felvidéki Dunára nézve nehéznek ’s nagynak találtatók. *) Bizonyos, hogy ezen czélra Pesten egy kisebb gőzhajó’ építéséről gondoskodnak. A Folyó hellén herczeg Metternich magassága az említett gőzhajót megnézegette, ’s tegnap ő Felségük a’ Császár és Császárné is hasonlókép annak megtekintése végett a’ városba jövőnek. Minden lobogót kitűzve valának és tömérdek nép borította el a’ Duna’ partját. Ma indult Linczbe.— Gróf Schullenburg hannoveri kir. minister Ő Felségénél holnapután nyerend bejelentési audiencziát. Berchtesgadeni tudósítások jelentik, hogy a’ felséges uraságok egy szemlátomást halálos veszélytől szerencsésen mégis énekedtek. Ugyanis f. h. 3án ő felségük a’ király ’s királyné ő Felségével az ausztriai özvegy Császárnéval egy sétautat tettek, ’s Ramsantól nem messze a’ hidon egy erdei pataktól a’ lovak megijedtek ’s már a’ karfákat el is törték, midőn a’ kocsin szolgálattevő huszár magát hirtelen feltalálván, az istrángokat elvagdalta ’s ezáltal a’ veszedelmet még idejében elhárította. Ezen tudósítást mint hiteles forrásból eredettel közöljük. Minél rettenetesebb a’ megtörténhetett szerencsétlenség, annál nagyobb hála legyen az isteni gondviselésnek, hogy ezt ő felségük kikerülték. (Allym. Zeit.) A’ cs. k. hadseregnél történt azon változásokon kivl, mellyeket lapjaink’ 17. számában érdeklettünk, még következő előléptetések voltak: Gróf Cecco péri Ferdinand altábornagy, Söldenhofen’23 számú megürült gyalog ezrede’ tulajdonosává neveztetett. Sterpin János ezredes, főherczeg Ferencz’ 2 számú vasas ezredétől altábornagyi ranggal a’ modenai udvarhoz rendelteték. Alezredesekből ezredesekké : Waper Mátyás az első tábori pattantyús ezredben, Reiche Milmos a’ főtábornoki kartól ugyanazon ezredben; alezredessé Fichtenstammi Kempen József őrnagy, a’ második tábori pattantyús ezredben ; kapitányokból őrnagyokká: Tham József báró , Trapp’ 25 számú gyalog ezredéből Rothkirch gróf’ 12 sz. gyalog ezredéhez; Heldendaueri Ilaradauer Károly Rothkirch gróf’ 12 sz. gyalog ezredéből Trapp báró’ 25 sz. gyalog ezredéhez; Tempis Lajos báró Mayer’ 45 sz. gyalog ezredéből ugyanazon ezredben ; Axer Ferencz, a’bombázó seregből a’ 2 tábori pattantyús ezredhez tétettek. Ramberg György báró Trapp’ 25 sz. gyalog ezredében számfeletti ezredes, báró Palombini 36 sz. gyalog ezredhez; Braunhoff Braunhofer János , báró Trapp’ 25 sz. gyalog ezredebeli őrnagy, Negroni’ —’s Nübseh József, báró Mayer’45 sz. gyalog ezredebeli őrnagy, Mengersky’ megürült gránátos zászlóaljaihoz parancsnokokká neveztettek. Nyugpénzes állapotba helyeztettek: báró Haering Wenczel, Adelsbachi Grimm et Vincze, mindketten altábornagyi ranggal; gyalog és lovas kapitányok: Klein Károly a’ nassaui herczeg 29 sz. — Sivkovich József ottochani határőrző 2 sz. — Habianecz Lukács warasdi sz. György határőrző 6 sz. gy. — Bega Vincze 5 sz. gyorslovas ezredekből, Rasko Mihály a’ 2 sz. várőrző zászlóaljtól, Zoczek Károly a’ határszéli építészetnél aligazgató Slavoniában , és Sambson Antal az egyesült bán ’s varasd - károlyvárosi határszéleken ugyan építészeti aligazgató , őrnagyi ranggal; továbbá Nebich Fridrik kapitány-hadnagy, a’ temesvári várőrségi pattantyús kerületből őrnagyi ranggal ’s kapitányi nyugpénzzel ; LCAverivaldi de Best Szaniszló nyugalmazott ezredes az Erzsébet Terézia-alapitványi megürült helyet nyerte. A’ hadi szolgálattól búcsút vett. Miháldi báró Splényi Mihály a’ 11 sz. székely huszár ezrednél első kapitány, őrnagyi ranggal. Idegen rendeket ’s azoknak elfogadására ’s hordozhatására legfelsőbb engedelmet nyertek . Odelga József altábornagy Lucca herczegség’ katonai Sz. György-rendje’ első osztályát. Gróf Mensdorf-Pouilly Sándor, I. Miklós orosz császár’ 9 sz. lovas ezredebeli kapitány, ’s gróf Miensdorf-Pouilly Arthur , a’szász - coburgi ’s gothai herczeg’ 4 számú dzsidás ezredebeli kapitány, a’ herczeg’ szászerneszti házirend’ lovagkeresztjét. Minarelli József, István főherczeg’ 58 sz. gyal. ezr. kapitány; Pillér István, Ferencz Károly főherczeg’ 52 sz. gyal. ezr. főhadnagy és 31 oraas Károly a’ luccai herczeg’ 24 sz. gyalog ezredebeli alhadnagy Lucca herczegség’ katonai Sz. György rendje’ második osztályát. A’ „M. Herald“ szerint, a’ közönséges helyeken megjelenő toryknak megismertető jegyük fejér nyakravaló; ki színes vagy fekete nyakkendőt hordoz, radicalnak vagy whignek tartotik. Nir szerint, Pozzo di Borgo követségi helyzetére többé vissza nem menetid Londonba. Elhatározta magát, hogy diplomatikai foglalatosságairól végképenlemond ’s hátralévő napjait szülötte földén , Corsicában , egy mezei jószágon fogja leélni. *) De műszere is részenként hibásnak találtatott, miért is haladása lassúbb mint a’ többi gőzösöké. A’ színészet’ fogalma, czélja ’s erkölcsisége. Dr. Rumytól: „Sine ira et studio !“ A’ Hírnök’ 17dik számában egy pesti tudós a’ többek között azt állítja, hogy „sok magyarabb, azaz nemzete’ characterét beljebb ismerő magyar tudja, hogy melly nemzeteknél a’ színészet magas fokán áll a’ tökéletességnek, innen a’ tudományokat, sőt mondhatni az erkölcsiséget lejebb nyomta,“ ’s hogy ,,a’ magyar színészetet erkölcsiségiskolává tenni teljesíthetetlen feladás, de ha teljesíthető is, elérhetetlen sikerű, mert hiszen a’ templomba ingyen mehetni, de oda sem igen járunk, mert a’ korszellem nem igen szereti a’ moralizálást.“ Én bátorkodom tagadni, hogy szükséges, hogy a’ színészet erkölcsiség’ iskolája legyen, ’s állítom, hogy az erkölcsiség csak mellékes czélja minden színészetnek, tehát a’ magyar színészetnek is. Ezen állításomat nem megvetendő okokkal, bizonyíthatom. A’ színészet személyes előadása a’ történeti költészetnek, a’ halgatók’ ’s nézők’, sőt olvasók’ mulattatása ’s megindulása által. M Mivel a’ színészet a’ költészetnek neme, kívántatik, hogy benne csalódás (illusio, Täuschung) forduljon elő, de szükséges, hogy ezen csalódás történethez hasonlítson ; azért a’ tárgy sokszor valódi történeten alapúl, mint Shakespeare’ több drámáiban. . A’ színészetnek fő ’s tulajdon czélja nem oktatás, nem erkölcsiség’ előmozdítása, hanem aestheticai czél. Már Aristoteles állította, hogy a’ színészet’ czélja ’iecg -xcu fiólog, azaz szánakozás és félelem. Úgy látszik, hogy Aristoteles csak tragoediára (szomorú színjátékra) czélozott, helyesebben állítom tehát, hogy a’ színészet’ czélja: mulattatás és megilletődés (Rührung). De ámbár az erkölcsiség’ előmozdítása, szintúgy mint az oktatás, nem fő tulajdona és közelebbi czélja a’ színészetnek, még is a’ színdarabok, valamint oktathatnak, úgy az erkölcsiséget is előmozdíthatják , részint az emberi bolondságok’ hiv lerajzolása által (mint Aristophanes’, Plautus’, Moliére’ víg színjátékai), részint nemes charakterek’ eleven festése által (mint Euripides’, Sophocles’, Yo 1faire’, Racine’, Shakespeare’, Schiller’, Göthe’ több drámái), részint a’ jó ízlés’ kiművelése által a’nemes érzések’ kifejezésében, a’ gondolatok’ előadásában, a’ nyelvben és írásmódban ; végre jeles erkölcsi mondások által , miilyenek több régi és újabb drámákban találtatnak, p. o. Euripides’, Sophocles’, Shakespeare’, Voltaire’, Racine’, Schiller’, Göthe’ drámáiban. 3mi a’ drámák’ erkölcsiségét illeti, e’tárgyról egykor a’ theologusok’ és moralisták’véleményei nagyon ellenkeztek, ’s a’ drámáknak több ellenségei mint barátjai voltak a’ régi korban. Az egyházi atyák a’ drámákat egészen megvetették; p. o. Tertullian egy különös könyvet irt a’ színjátékok ellen és Chrysostomus a’ színészetet az ördög’ műhelyének nevezi. A’ reformatio után több protestáns theologus is megvetette *). Ellenben legtöbb bölcsek ’s el nem fogott theologusok és moralisták a’ régi és újabb korban a’ drámákat ajánlották ’s védelmezték. Dr. Luther Márton is helyesen ítélt, hogy a’ keresztyéneknek nem kellene a’ comoediáktól azért egészen eltávozni, mivel azokban trágár szók (Zoten) fordulnak elő , mert másként nem volna szabad a’ szent írást olvasni, mivel ebben is sok fajtalan kifejezés és történet ta láltatik. *) A’ jézsuiták magok a’ tanuló ifjúság’ számára drámákat Írtak. D’ Alembert a’ színészetet Rousseau ellen (ki maga is irt drámákat) jelesen védelmezte.**) Tisztelt tanítóm a’ theologiában a’ göttingai egyetemnél, dr. Ammo n, jeles munkájában : „Neues Lehrbuch der religiösen 31oral und der christlichen insbesondere“ (Göttingen 1800) 304dik lapon, mint a’ „juste milieu’“ követője, ezt Írja a’ drámákról: „Die Schauspiele haben von der einen Seite durch Charakteristik, Dichtung, Sprache und Darstellung Yieles zur menschlichen Bildung beigetragen , von der andern hingegen der Sittlichkeit eben so viel geschadet. Unmittelbare Beförderung derselben Avar nie Zweck der Schauspiele und kann es nicht seyn ; Avohl aber können sie mittelbar und gelegenheitlich moralische Empfindungen Avecken ; und in diesem Falle, oder Avenn sie auch nur von ZAveideutigkeiten und falschen Grundsätzen frei sind, Avird sie die 31oral eben so Avenig, als Romane, Gedichte, Gemälde, und eine lebhafte Geberdensprache (Avie Tertullian) zu verurtheilen Avagen,“ ’s igen helyesen hozzá adja: „Dem Denker kann der Besuch des Schauspieles noch iiberdiess zu mannichfaltigen Betrachtungen über den subalternen Werth mimischer Talente, und das glänzende Elend des Sch au spielerber ufes Yeranlassnng geben.“ i) *) Lásd: Walch’s Geschichte der Streitigkeiten in der lutherischen Kirche; V. kötet 831dik lap ’s at. — Az egyházijog (Jus Canonicum) decret. III., 295. parancsolja: histrionibus sacra non com ini 11 antur mysteria.“ Francziaországban a’ papság még XIV. és XV. Lajos alatt a’ színészeknek nem engede becsületes keresztyéni temetést. *) Lásd. Luther’s Werke. Jenái kiadás. 22dik kötet. 277 lapon. **) Lásd: Jean Jacques Rousseau lettre a’ Mr. d’Alembert sur son article Génévé dans le Vit. vol. de l’Encyclopaedie et particuliérement sur le projét d’etablir<lBn theatre de comedie en cette ville. Amsterdam 1758. D’Alembert melanges de litterature d’hisloire et de philosophic. Tome 2- p. 405. •f) Ellenbeu Less Gottfried, kia’ göttingai egyetemben Ammo n előtt a’ morális theologia’ tanítója volt, illy czímü munkájában: „Compendium der theologischen Moral“ ezen kérdésre: „Ob ein Christ die Schauspiele, so Avie sie jezo unter uns in Deutschland sind, mit gutem Gewissen besuchen könne?“ szigorúan igy felel: „Sie sind einem jeden Freunde der Tugend und des Christenthums so lange lYag-ybrilannia. Herczeg Liechtenstein Károly augustus’ 30 án, Melbourne ’s Palmerston lordok’ kíséretében, udvarlását téve a’ királynénál Windsorban. SEPTEMB. 13. 1837. Francziaország*. A’ clubbisták. Páris, September’ 2 Hogy a’ clubbisták vértől soha sem undorodtak , már régen tudjuk, és hogy vérengző szándékuk szörnyű álokoskodáson (sophisma) alapszik, az is régi tapasztalásunk. A’jezsuitáknak sokszor szemökre lobantatott azon elvök, hogy a’ czél az eszközöket szenteli. E’ jesuitismust, ha azt úgy szabad nevezni, iszonyú mértékben gyakorolják a’dubbisták. Ha azt állítják, hogy Maratnak „az emberiség’üdvözüléséért“ kellett vérben fűrödnie, hogy Robespierre azért rakatta ki a’ vérpadot úgynevezett aristokraták’ fejeivel, mivel ez szükséges volt az emberiség’ örök ellenjének — az aristocratiának — eltörlésére: mi volt ez egyéb mint a’ jezsuitáknak általok olly keserűen szemrehányt ezen maximának: ,,a’ czél szenteli az eszközt“ óriási alkalmaztatása*? — Mindezen szabadsághősök vért szomjúhoztak, midőn a’ júliusi zendülés után több , ez ideig ismét megszűnt , hírlapok a’ clubbistaságot föleleveníték, és a’Dantonok’, Robespierrek’és Maratok’ elveinek hódoltak. — És mit tesznek jelenleg a kolubbisták Spanyolországban *? Generálokat gyilkolnak. És mit hoznak fel e’ gyalázatok’ elfedésére *? Azt, hogy vér nélkül revolutio nem sikerülhet. De vér alatt ők nem csak a’ nyilvános harezot értik , hanem a’ legdühösb erőszakot. Csak azon mesterkednek, hogy a’ köz embert, kifejezések szerint, bűnbe keverjék. Ki egyszer vérbe mártotta kezét, az már hatalmukba esett, már ki nem gázolhat. Az ürügy könnyen feltaláltatik, hiszen csak aristocraták’, christinók’, carlisták’, estatutisták’, hazaárulók’ vére ! — Hanem jaj 3reer bárónak, jaj azon generálnák , ki valahol egy dlubbot megszorítói , ’s egyedül csak megszorítói, igyekeznék; azonnal egy olly megátalkodott népgyilkosnak neveztetik, zsarnoknak , gonosznak: már nem ember, hanem szörnyeteg. — Robespierre és czimborái — ezek az emberiség’ hősei; de kik ellentállanak nekik, nem is emberek, hanem valami utálatos állatnem, mellyet tetszés szerint üldözhetni; bennök nem ember öletik , hanem tigris, oroszlán, bivaly stb. — Többnyire kérdést sem szenved, hogy e’ christinók szomorú szerepet játszanak a’ dubbisták’ ellenében. Ők a’ teljes erőtlenség’ hősei. A’ mint jelenleg állanak a’ dolgok , szapora léptekkel halad elő Spanyolország’ elolvadása. Valamelly középponti hatalom, miilyen a’convent volt Francziaországban, a’Pyrenaeusokon túl hallatlan dolog ; a’ helyett az egész ország kis gue