Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-11-01 / 88. szám

M­"‘A szám. A' Ikirnek­ kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, nevezetes!) ese­tek’, pénzkelet’, piaczi árak’, dunavizáb­is’ és mindennemű hirdetmények’minél gyorsabb köz­lésével ; a’ Századunk terjedelmesb political ’s rokon tudományé, u. m. statisticai, geo-és bio­­graphiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények l­iszaértetésével foglalatoskodnak főképen. © © Szerkeszti ’s kiadja Halásf­alvi Orosz Jróssef. b­ien­iber’ 1. 1833. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban luízhoz­­ hordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Handover Lajos’ könyvnyomtató-intézetében, hol a’ hir­detmények ’a a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a I o m. Magyarország 1. Kinevezések: a’ pozsonyi evang. lyce­­um’ magyar iskolája Kölcsey’emlékezetét üli; próbatét a’ po­zsonyi siket -némák’ intézetében; aradi hi­r; debreczeni vásár; uj doctorok ; Cam­bieri’ halála. Ausztria.­­ Felségük’ bőkezűsége és a’székes-városba visszatérte; székes-városi hi­­rek; E*** eszmélkedései a’ franczia vasutakról, közösülésekről és Guizotról. N­a­g­y b­r­i­t­a­n­n­i­a. Durham lord lemond alkirályságáról; általán­os részvét e’ történeten, melly miatt a’ parlament hihetőleg összehivatik; angol ítélet az ausztriai kereskedési egyezkedésről; hírlapi költemények: Francziaor­­szág. A’ répaczukorgyárok’ küldöttsége a’ királyhoz; Belra­ngné és unokaöccse Tolosába érkeznek. Spanyolország. Folyvás­i forrongások a’ fővárosban , Barcelonában és Saragos­­sában. S­c­h­w­e­i­z. Szövetséggyülési határozat. Lengyelor­szág. Németország. A’ würtembergi rendek’ gyűlésének eloszlatása. Elegy. Hirdetések. Mag­y­ar ország*. O cs. s ap. kir. Felsége Bartók Mátyást, Baja me­zőváros lelkészét, dersi czímzetes préposttá; — Paracz Vinczét, a­ szegniai székes-káptalan’ olvasó-kanonokát, go­­thai B. Sz. Mária’ czímzetes apátjává; — Czar Szaniszló modruzsai kanonokot bisztriai vagy bisztriczai Sz. András’ czímzetes apátjává; végre Strissich Kér. János modruzsai ka­nonokot serengrádi Sz. Katalin’ czímzetes apátjává nevezni kegyelmesen méltóztatott. (Prív. tudj . cs. s ap. kir. Felsége a szolgálatra alkalmatlanná lett pojniki fokod f­gyelőt, Zehent­er Ignáczot, kegyelmesen nyugalmazni méltótd­atott. A’ zimonyi k. magy. harminczad-hivatalnál a’ második áruvizsgálói tisztség megürült. Igazítás. Bucsi Mihály Vajda-Hunyad városnak nem vásárbi­­rájává (mint a’Hírnök’ 87dik számában hibásan közöltetek), hanem vá­­rosbirájává lett választatása nyert legfelsőbb megerősítést. T. Szabolcs megye’fogháza mellett sebész rendel­tetvén tartatni, ennek díja 100 pg. forint készfizetésből, 16 p. s r. szállásbérbő­l ’s fél kötet papirosból fog állani; e’hivatalt elnyerni óhajtók azon megye’ novemb. 26-án kezdendő közgyűléséhez nyújthatják be szükséges bizonyít­ványokkal ellátott folyamodásikat. Pozsony, oct. 29. Az itteni evang. lyceumbeli if­júság’ literatúrai intézete (magyar nyelvgyakorlati iskolája) tegnap ismét éldeletteljes délutánt szerző váro­sunk’ egy részének, ünnepélyes’ szokott gyülhelyén, a’ lyceum’ könyvtárában, hol most a’ szószék gyászposztó­val vala borítva. A’ szép buzgalmú iskola t. i. mesterei’ legnagyobbjainak egyikét, nyelvünk’’s literaturánk’ egyik legelső bajnokát, Kölcseyt parentálta. Ha örömmel lá­tok, egy részről, a’ műnevendékek’ e’ nemes felbuzdulá­sát a’ mester’ magas érdemei iránt; nem lehet, más rész­ről, méltánylás nélkül említenünk az ünnepély’ elrende­zését, vitelét ’s a’ szavalatok’ nagy részének kitelhető sza­batosságát. Szerettük volna azonban , ha a’megnyitó be­széden kívül még egyéb folyó előadásokat hallhattunk volna; mert, ha fülünk nem csal­, a’ parentatiók mind kötött be­szédben irattak. ’S e’ megjegyzést nem egyedül azért tesz­­szük, mert kötöttbeszédben az értő mindig poesist is vár; hanem, mert az eleiben ’s literatúrainkban olly egyiránt szükséges, szabatos prosára rendszerint olly igen kevesen ’s olly igen kevéssé készülnek. — A’ megnyitó beszéd’ szerzője, Vizsolyi Gusztáv, némi előzmények után az ün­nepély’ tendentiáját kijelölvén: „Az ő (Kölcsey’) elhuny­tét gyászolni ’s azon fájdalmat megujítni, mellyet halálán érezénk,gyűltünk össze... ’S megbocsássatok, ha gyengék szavaim, beszédem örömtelen, mellyet csak forró tisztelet ’s jó igyekezet leng által; ’s megbocsás te is, tán felettünk ébren vigyázó, nagylélek, ha érdemeidet, midőn azokat előhordani kivánom , netalán még megcsonkítanám“, rö­vid életrajzát ’s characteristicáját adja a’ gyászoltnak ’s végre társaihoz fordul: „Ifjak, majd felderülnek felette­tek az évek’ napjai ’s az ő tetemeit a’ mindeneket romboló idő már elhamvasztá : de titeket melegítsen pályátokon e’ nap, melly literaturánk’nehéz jegét felolvasztó , ’s gyújt­son emléke kebletekben egy szövétneket, mellynek vilá­­gával a’ honé ’s nyelvünket világítsátok ’s nevét az eltö­­rű­lhetetlen emlékezet örökítse , melly szívetekben alapul­jon, hogy őt még utódaink is áldani tanulják.“ —A’ költe­mények közül egyet, szerzője Serwpecz József, különösen kijelelünk, mint a’ mellyben valódi poétai emelkedés van. Pozsony, oct. 30. Ma délelőtt tartá az itteni siket­némák’ intézete szokott évenkinti próbatétét­­. Blaskovics János igazgató és Blumaner Izidor tanító urak’ vezérlése alatt, számos és fényes gyülekezet’jelenlétében. Azok, kik a’ tavalyi próbatéren is jelen voltak, dicsérték a’ nagy ha­ladást, mellyet ez év alatt a’ növendékek tettek; de azok is, kik most voltak legelőször jelen, eleget tapasztaltak, hogy a’szellemről és paedagogiai vezérelvekről, mellyek ezen, a’ maga nemében jeles, igen jeles, és hazánk­ban a’ váczin kívül egyetlen intézetet kormányozzák és lelkesítik, ítélhessenek. Midőn siket-néma növendékek (itt szám szerint 19-en), alig töltve egy, néha csak fél évet az intézetben, mindnyájan beszélnek, egyiránt és ért­­hetőleg; folyvást, hibátlanul és szépen írnak, főből és táblán számolnak ’s elejökbe telt képes táblákról ön alkotta ítéleteket’s okoskodásokat vonnak le, tehát gon­dolkodnak; végre, midőn mindezek mellett a’ nö­vendékek’ külseje vidámságot, egészséget, nemes hiedel­met, nyíltságot és tisztaságot mutat, akkor az intézetnek igazgatójához é s tanítójához, akkor a’ városnak és várme­gyének, sőt a’hazának ez intézethez örvendenie kell. Meg nem állhatom, hogy egykét részletet ne közöljek e’ lap­ olvasóival, mert a’ tanítás és nevelés köz­ügy, és sok, a’ mi itt, kivált az első oktatásnál,,­elv szerint történik, akár­­melly házi és nyilványos illy fokú oktatásnál is nagy si­kerrel ’s a’ gyermeki erőnek nagy kíméletével volna hasz­nálható. Kiállott tehát a’ kis Lemberger Móricz, egy éves, az intézetet csak fé­l év óta járó növendék ’s a’táb­la’ közepére leírta magának krétával, egymás alá, az öt hangzót: a, o, u, e, i-t. Ekkor a’ tanító jobbra és­ balra, tova egymástól és kiszabott rend nélkül, felíratott vele több mássalhangzót, vette a’ lineát kezébe ’s kezdve egy más­salhangzótól a’ tábla’ jobb felén, leszaladt vele az i-hez és innen fel ismét a’ tábla’ másik oldalán különálló egyik mással­hangzóhoz, és az én Mór­iczom a’ három betű­­jű syl­­labát hibátlanúl és tisztán kimondotta; hasonló történt, ha visszafelé, a’ tábla’ bal oldaláról, kezdődött a’ sor ’s akármellyik hangzón (vocalison) keresztül a’ jobb oldal’ akarmellyik magányosan álló mássalhangzójánál végződött. Ez a’ Pestalozzi-féle hangmódszer a’ betűtanításnál, mi­dőn t. i. a’ mássalhangzó is nem néven neveztetik (péld. be, ká ’stb.) , hanem,­egyedül saját hangján (-b-, -k- ’stb.) ejtetik ’s igy a’ betűismeret a’ tagolással vagyis olvasással és az írással együtt (fokonkinti gyakorlatokban, termé­szetesen) taníttatik. E Ezt a’ házi nevelésnél is mindenütt be kellene hozni.— A’ 14 éves Mitterhauser Magdolna, egyi­ke a’ legkorobb és leügyesb növendékeknek, a’már em­lítettem képes táblákról igen gyorsan, igen szép kézzel és helyesírásilag hibátlan mondatokat irt össze, mellyek fe­lett igen helyes grammaticai gyakorlatokat is tett; utóbb a’hittanításból több, az izgató ur’ ajkai’ mozgásáról fele­sett kérdésre igen értelmesen felelt; végre egy szivreható költeményt szavalt el, kisérve azt egyszersmind a’szokott mimi­ai nyelvvel. — Meg kell még jegyeznem, hogy ezen intézetben a’ növendékek, kivévén a’hangejtést, nem kü­ i­­lön-külön, hanem a’ bell-lancasteri mód szerint együtt taníttatnak; és hogy a’ siket-némákon kivü­l még a’ buták’ (Blödsinnige) képzésére ,— most számszerűit négyre — is fordíttatik gond. ’S mindezek után csak az a’ kar, hogy az intézet nincs elegendő alappénzzel ellátva ’s igy nem terjesztheti ki számos­ szegény növendékekre áldásait. Az intézetnek nincs több 1000 (egy ezer) pengő forintjánál (nl. Pozsony városánál), mellynek kamatiból a’ tanító ur fizettetik; ennek a’ nemes város havonkint még 4 pengő forintot ad pótlékul, (Blumauer ur külföldi jeles intéze­tekben képzé magát ’s terhes hivatalában fáradhatlan), valamint a’ lakbért is pótolja némi részben a’ város. ’S ez minden! Midőn kérdeztük, miért nem írnak a’ növendékek olly szépen a’ papiroson tollal, mint krétával a’ táblán, az igazgató úr kénytelen volt megvallani, hogy a’ neven­­dékek költséghiány miatt egy hónapban csak egyszer kap­nak kevés papirost és tintát! — De reménythetni, hogy Pozsony megyének és sz. k. városnak nemesei a’ jövő té­lén meg fognak emlékezni e’ jeles intézetről, ’s egy bál, egy concert a’ siketnémák’ szemeiben is fognak öröm-és hálakönyeket ragyogtatni... Cs. P. Kecskemét, October’ 22. Miután Ő cs.’s apostoli királyi Fölsége’ kegyelmes rendeleténél fogvást e’ várost mint kiváltságost, a’ városi elöljárók’’s tisztviselők’válasz­tása’ módjára nézve a’ közelebb hozott­adik törvény alól kivenni, s a tisztválasztást az 1830dik oszt. kiadott k. végzés szerint megtartani méltóztatott, a’ t. megye által e’ k. rendelet’ foganatositására megbizott fényes küldöttség t. első alispány Dubraviczky Simon’ elnöksége alatt f. he­lykén városunkba megérkezett, s másnap a’ fentisztelt k. rendelet’ értelmében az 1937dik észt. áprilisban tartott tiszt­­újításkor óvás mellett kilépett tanácsbelieket hivatalaikba visszahelyzé, azután pedig a’ választott községet kiegészít­vén az által­a tanácsban még üresen maradt 4 helyre,’úgy a’ választás alá tartozó tisztviselőkre nézve is a’ tisztújítást végrehajtató, mellynek következtében főbíróvá választatott: Ladányi Sándor Csongrád megyei tb. ’s h. ü., 2dikká Da­­gár Péter; tanácsbeliekké: Szeles József Csongrád megyei tb. ’s h. ü., Bodogh Antal h. u­., Kun János Csongrád me­gyei tb. ’s h. ü., Tóth Ant., Drégelyi István h. ü., Siifronyi Ján. törvény- é s bölcselkedési tr. és h. ü., Csányi János h. ü., Gassich János h. ü. Ferenczy György, Tóth János h. ü., Soós János h. ü. és Veres István h. ü.; továbbá fő­jegyzőkké: Nagy Lajos h. ü., Decsi János h. ü., aljegy­zővé: Tobi János h. n­., főügyésszé Halasy Sándor h. ü., alügyésszé Cseregtey János h. n., tiszt, ügyésszé kinevezte­­tett Bán László h. ü., tiszt, levéltárnokká: Ferenczy Mó­ricz, főpénztárnokká: Alttal István, adószedővé: Szap­­panyos István, alszámvevővé: Muzslay László, számve­vővé: Kalmár János, köz­gyámatyákká: Sik József és Nagy Zsigmond. A’ választott község’ szónokává: Bobis Sándor, alszónokká: Szűcs András h. n., seniorrá: El­szánt Ferencz h. ü. Melly visszahelyzés és azt követő tiszt­­újítás sok egyéb tekinteten kivü­l már az által is , hogy töb­ben az utóbb volt tisztviselők közül is újra elválasztatván, a’ különböző érzések mintegy összeolvasztattak, biztos re­ményt nyújt ennek jótékony következéseiről e’ népes közön­ségre nézve. Aradon sep­. 17. — 19kén tartaték az ottani izraelita főiskola’ növendékeinek vizsgálata, ’s Hirschl Mózses’ 1000 ft. alapítványából jutalmak osztattak a’ kitünőbb szorgalmi­ tanulóknak. Ugyanekkor függesztetek föl az iskolában Ó cs. ’s ap. kir. Felségének Hirschl Mózses által ajándékozott mellképe. E’ vizsgálaton több tisztes vendégek között je­len volt mélt. Lonovics József Csanádi püspök is, kinek mél­­tányló figyelme az oskola és hallgatók előtt feledhetlen maradand. Debreczenben a’ múlt Sz.-Mihálynapi vásár’ sike­rét mutathatja körülbelül a’ következő folyóár: hizott ökör párja 300—320 v. sz., elsőrendű jármos-ököré 260—200, középszerűé 225—250, valamivel alábbvalóé 175—200; hí­zott sertés’ párja mintegy 110 mázsásé 30—37 fr., két esz­tendős maglóé­ 40—42 fr., esztendős malaczé 24—28 fr., süldőé 20—24 fr., birka’ párja 12 fr. 30 kr.—20 fr., raczkáé 8—14 fr.,­ökörből’’ párja 27 fr. 30 fr.—30 fr., tehenbőré 23—25 fr.,lóbőré 2 fr. 30 fr.—3 fr., szalonna’ mázsája 30—40 fr., hájé 50 fr., juhsajté 16—18 fr., faggyúé 35 fr., olvasz­tott faggyúé 42—45 fr., mézé 33—35 fr., kenderé 28—30 fr., lené 60—70 fr., lószőré 75—80 fr., rongyé 5—30 fr., fosz­­tatlan tollé 50—130 fr., fosztotté 150—180 fr., hamuzsiré 20 fr., timsóé 13 fr., nemesített gyapjúé 120—200 fr., racz­káé 28—35 fr., montliszté 13 fr., sárga viaszé 180 fr., sáf­rányé 25 fr., egy véka széksó 1 fr.—1fr., 30 fr., lenmag’vé­kája 3 fr., kendermagé 1 fr. 18 fr. A’ magyar királyi egyetemben 1­37­8 évben doctori rangra következő urak emeltettek. I. A’ hitt­u­dományok­­ból: Bacsók Imre, Hansenplasz József. II. A’ törvények­ből: Karpff Sándor, Dienesfalvi gr. Cziráky János. III. Az orvosi tudományokból: Si­miszky Alajos, Mányik János, Krem­sir Mózsef, Mihaelovics Konstantin, Magyar­­Victor, Jakobovics Móricz, Phasen­feld Herman, Alexy La­jos, Zöllner Filep, Kielberger György, Laszlovich Ágoston, Boros Márton, Stocking­er Tamás, Szegedy András, Jellenffy Károly, Horváth Alajos, Schönbauer József, Berzen Jó­zsef, Callus Vilmos, Nagy Gáspár, Jakovssich Antal, Per­ui­s János , Marsokal Márton, Schuchanek Adolf, Porsitzky Eduárd, Mihályik Victor, Stenzel Sándor, Csizy Pál, Visy Pál, Hoffmann Károly, Furiakovics Ernészt, Zsigray Ká­roly, Diescher János, Demeter Vincze, Szabó Dávid, Say Sándor, Brunner Ferencz, Hammerschmid Ferdinand. IV. A’ sebészetből: Schönfeld Leopold, Marsch­­Márton, Bauer József, Laszlovich Ágoston, Jakovlsich Antal, Fu­­riakovics Erneszt. V. A’ philosophiából: Kádár Ru­dolf, Lávitz Lajos, Schuhajda Sándor, Sümeghy Pál, D­ócs­ka Károly, Mihalics Mihály, Schröck Ferencz. VI. A’ gyógy­szerészet’ mesterévé’lett 77. VII.. A’ sebészet’ mesterévé 15. VIII. Polgári sebészekké 55. IX. Bábamesterekké 5. X. Sze­mészmesterekké 4. XI. Földmérőkké 19. XII. Bábákká 72. N­usz­on he­te­d­i­k jegyzéke a’ m. kir. udvari Cancel­­lariához érkezett segedelmezéseknek az árvíz által károsul­tak’ felségélésére: Roveredo és felső inn-völgyi cs. kir. ty­’ rol kerületi hivataloktól 110 fr. 35 a/2 kr.; a’ cs. kir. mai­­landi kormányszéktől 1321 fr.4­5 kr.;a’ cs. kir. galicziai kor­mányszéktől 13 darab ezüst rubel és 1804 fr. 28­­ kr.—• mind pengő pénzben. Fiume, october’15. Mult September’ 30ka’ reggelén szenderült örök életre a’ fiumei orvosok’ Nestora, Cam­bieri Kér. János. A’ hoszú, munkateljes élet’ terhe alatt el­­gyengült aggastyán’ halála •—• bár több évek óta csöndes magányban tölté is napjait — szomorúan hatott Fiume’ la­­kosira, kik számosan sereglettek össze a’ helybeli hatósá­gok’jelenlétével is megtisztelt halotti pompára, mellyel az itt 40 éven túl orvoskodott elhunytnak hűlt tetemei folyó hó’­adikán eltakaríttattak. — Azon jeles elmetehetségek ’s rit­ka szívjóság, mellyek a’ boldogultat éltében kitüntetek, megérdemlik, hogy őt a’ magyar közönséggel közelebbről megismertessük. — 1754diki augustus’­lsején született Cam­­bieri Kér. János Pavia tartomány’ Torre del Mangano nevű helységében; iskoláit a’ paviai Ghisilieri collegiumban vé­gezvén, 1778-iki júniusban a’ ticiniai Athenaeumban orvo­si tanárkoszorút nyert. Orvosi pályáján, mellyet szülőföl­dén kezdett meg, kitűnő tudomány- és szorgalommal hala­dott; kivált 1783. körül, midőn, mint Certosa di Pavia’ ren­des orvosa, az e’ város és Belgiojoso közötti helységekben pusztító petéeset legegyszerűbb ’s legsükeresb módon gyó­gyította. — De 1796. vége felé, midőn a’ Francziaország’ politicai látkörét elborított vihar a’ lombardi eget is elsőre­

Next