Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-03-09 / 20. szám

POZSONY, pénteken. Crélja­­ a’ honi politicai ’s nem politicai tárgyak’, ne­­vezetes’ esetek’ ’s kinevezések’ minél gyor­sabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése ; a’ külföldi politicai tudósításoknak körülmé­nyes és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekin­tetben minden honi ujságlevelet megelőz­ő a’ magyar literaturában újlag feltűnő vagy­ ha­zánkat érdeklő tudományos munkák’ ismerte­tése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, köz­hasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gaz­daság’ , közösülés­mód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s viz’ álladalmának előadása ’s mindenne­mű hirdetmények. IO. szám. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Martins’ 9. 1838. feltételeit. Megjelen e’hirlap minden kedden ’s pénteken.­­ Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz-hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr._ Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulaj­donosnál, sétatéren 750-dik szám alatt, P­e­s­ten Füskúti Landerer Lajos’ könyvmű­­helyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szer­kesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden pos­tahivatalnál. Az értekezések e’ czím alatt kü­l­­detendők: ,,A’ Hírnök’és Századunk’ szer­kesztő hivatalának, Pozsonyban.11— A’nem­­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldést kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Tartalom: Magyarország és Erdély. (Kinevezések: pozsonyi szám)vasút; vízpusztítások; IVeniezis; erdélyi hírek.) Ausz­tria. Nagy-britannia. (igen nevezetes parlamentvíták; O­­Connel az udvarnál; kivonata’ montreali püspök’ pásztói­ levelé­ből.) Németország. (Több hannover­i követ’ visszautasítta­­tása; a’kölni érsek’ ügyében erősen folyik a’polémia). Fran­­c­z­i­a­o­r­s­z­á­g. Spanyolorszá­g. (Egyezkedés a’ Rothschild­­házzal; don Francisco infans ülést és szavazatot követel a’cor­­tesben). P­o­r­t­u­g­á­l­i­a. (Don Michuel­ tervei.) E­g­y v­e r­e­g. Magyarország és Erdély. (­ cs. ’s ap. kir. Felsége Zichy Domokos gróf szőnyi lelkészt a’győri káptalan’ kanonokjává ’s pápai főesperessé; Varda Károlyt, a’ győri püspöki lyceumban hittudományi oktatót pedig ugyanazon káptalan’ iskolás kanonokjává mél­­tóztatott kegyelmesen kinevezni. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Szalay József, Mosony vár­megye’ volt főbiróját és helyettes alispányát magyar kr. ud­­varnokká méltóztatott kinevezni. Pozsony, maj. 7. A’ jég, melly még tegnap borzasztó látványt nyújtott, ma délelőtti 11. óra tájban 13­­5./ magasságú viz mellett, végkép’ búcsút von partjainktól ’s ha csak a’ tömérdek hó’ hirtelen­ olvadása a’ hegyekben rögtön nem dagasztandja Dunánkat, vagy a’ Thebennél még álló jég nálunk is fel nem akad, akkor mentvék már vidékeink az árvíztől, mert most a’ lanyha idő’ daczára is apad a’ viz — ’s már kompok­kal látjuk eszközöltetni a’közlekedést, melly még tegnap a' jégen történt,’s nagyszerencse­ csak egy éj által volt gátolva. Miután a’ Ferdinand nevű éjszak - vas út’ igazga­tósága legfelsőbb Helyre terjesztett folyamodása által ma­gának az 1So ~/(.ki új Törvény’ 25 ik czikkelye’ értelmében az említett vasúttal összekapcsolandó, és Dévénynek, Po­­sonyig vonandó oldalas vasút’ csinálására, a’ mennyiben ez Magyarországban eszközlendő lészen, kiváltságlevelet adatni könyörgött, azon k. kiváltságlevél hiteles másolatá­val együtt u.’ am. Helytartó-Tanács által tt. ns. Pozsony vármegye’’ Kendeinek véleményes jelentéstétel végett által küldetett. Ezen k. rendeletnek következésében 2ik alispány nyéki Németh Jémes ur’ elnöksége alatt, a’ kérdés alatti tárgyra nézve egy küldöttség neveztetett ki, melly előlegesen az éjszak - vasúti igazgatóságát a’ végett felszóllította, hogy a’ szárny-vasút’ terveit mutatná elő, melly felszólítás’ kö­vetkeztében a’ fent nevezett éjszak-vasút’ igazgatósága Bie­dermann S. igazgató tag — Sidirovszky H. fő titoknok ■ (General-Secretlir) és Gheya Károly fő mérnök urakat tel­jes hatalommal felruházva leküldötte, kik a’ tökéletesen elkészült terveket előadták, mellyek szerint a’ szárny-vas­út Unter - Gänsendorf ausztriai helységben kezdődvén, a Marchegyen alul, Morva vizén keresztül vezettetvén, Dé­­vényéijfalun és Dévényen végig a’ Duna mellett, Pozsony városába szándékoltatik bevezettetni. — E’terv iránt, miután a kisajátítás kérdése amúgy is törvényeink által biztosítva volna, a’ közönséget illető tekintetek iránt pedig, u. m. ha­­jót­ vontató utak, hegyekből leomló vizeknek szabad lefolyá­sa , és több effélékről a küldöttség a’ vasút-igazgatóságnak képviselőivel elhatározólag értekezett, és így e’ tervezett munkának kivitelében semmi akadályozó körülményre nem talált, — ezt folyó hól óén a’ KK. és RR. elébe abbéli véleménnyel terjesztette, hogy miután jelen vasútnak minél­­előbbi létesü­lése közéhajtás volna , a’ munkáknak jövő ta­vasz’ elejével leendő kezdhetése tekintetéből, a’ kiváltságle­vélnek minél előbbi kiadása végett a’ tisztelt főbb Hely meg­­kérettessék. — Melly véleményt a’ közgyűlés helyben is ha­gyott; s így e jótékony ’s honunk’ kereskedését, iparát ’s kényelmeit annyira emelendő vállalat minél előbbi létesítését méltán várhatjuk. Szered, mart. ijén. Tegnapelőtt kezdé meg a Vág’ jege veszélyhatása útját, midőn az azt megelőzött három lágyult napon a’ hó­léből s az ezzel párosult lanyha esőből a’ Vág’ vize rög­tön annyira megdagadt, hogy mielőtt a’ békés lakosok ezt sejditenék, a jeget megindítá. Épen öt cseh vontató terhelt szánját az itt álló falúdon, midőn az alatta levő jég, bor­zasztó robaju indulóját harsogtató, a’ híd’ egész alkotmá­nyát testül-karóstul martalékul viendő, szegény szomszéd­jainknak csak azon hajszálnyi szerencsétől függe létük s mindenük, hogy lovaikat nyakra főre űzve, midőn a hídnak még maradandó legvégső padlazatára az utolsó kikapott, már szánjának fara alul a’ hid’ részét sodra a’ viz. Kevéssel ké­sőbb még az nap víszott ezen, a’ viz ’s jég’ h­ullámi közt, a’ hasonló sorsra jutott összerombolt galgóczi hid is — a’ köz­lekedés’ darab időre pótolhatlan akadályára. Azonban az egy­másra halmozódó jégtorlányok a folyam’ árjait annyira a­­kadályozzák, hogy a’ töltéseket is meghaladva a’ város’ nagy része vízben áll, s mai napig közel h­armincz ház (nyers téglából — vályogból— sárból épűlve) összeomladozó, ’s még számtalant ugyan ezen sors fenyeget. Elmondhatlan itt a’ kár, inség és rémülés, főként, midőn éjszaka a’viz újólag árad. Általánfogva a' vág-menti helységek, e' rend­kívül tömérdek hó­ olvadása’ folytában, kisebb nagyobb mér­tékben már is szenvedtek , ’s még többet szenvedendnek. Elég szomorú, hogy ezeket mint szemtanú közölhetem. B. J. Alsó-Bagod, fel­r. 22. Raro antecedentem scelestum deseruit poena pede claudo. Folyó hónap’ 14dikére viradólag ns. Vas vmegyében kebelezett Rádóczi helységben következő eset adá magát elő, tanúságául annak, hogy az isteni gondviselés, melly­­nek utait és végzéseit a’ halandók’ szemei elől örök fátyol fedi, az ártatlanokat szenvedni ’s a’ gonosztevőt büntetlenül maradni bölcs belátásánál fogva ritkán és sokáig soha sem engedi. Bizonyos 24 éves suhancz, állítólag darázs-porpá­­czi ii, a’ téli zordon időt használván, K* S* táblabiró ur­lakán azon külön épületrészben, hol a’ tulajdonos nem la­kik, egy kályhát betörvén a’ szobába lopózott, hol egy fel­tört szekrényből 18 ezüst kanalat és többféle, összesen 4 1/2 fontra menő, ezüst szereket, damaszk abroszt, asztalken­dőket és lepedőket rablott ki. A’ háztulajdonos az említett épületrészben reggel látott gyertyavilágról kiraboltatását sejt­vén ’s erről bizonyossá lévén , a’ gonosztevőket házi­ nőcse­­lédeiben vélte , kiket azonnal befogatott, ’s nem hajtván si­ránkozásukra’s mentegetéseikre , a­ megyei fogházba kisér­tetett. A’ valóságos rabló , ki útját azonnal a’ zala­lövői ha­tár felé vette, épen e’ gyorsalkodása által vezérlé magát az ég’ igaz boszujának kezeibe, mi által az ártatlan szenvedők is szabadságukhoz jutának. Ugyan is félelem által sarkal­tatván tolvaj útjában, hatalmán kívül volt az időben válogat­nia , ’s igy a’ csikorgó hidegben, dombos hófuvatagok közt, szökevény’ gyorsaságával, volt útját folytatni kénytelen, mik összevéve annyira kifáraszták és elgyöngíték, hogy tovább haladásra már épen nem volt ereje. Ott ille a’ nyomom a’ mármár testét fedendő hófuvatagok közepett, midőn néhány Zala-Lövőre igyeksző kocsist láta meg , kikhez, hogy ven­nék fel és illy­enségesen elveszni ne engednék, félve rimán­­kodott; ezek azonban lovaiktól ragadtatván kérelmét nem teljesítheték, de mihelyt helyre érkeztek, felszólíták Hácz Márton ottani fogadást, hogy kocsijával tüstént menne ki egy a’ hófuvatokban már-már elfagyandó ember’ megmenté­sére. Kiment ez a' megjelelt helyre, Zala-Lövőről lapátok­kal ellátott néhány eskütt embert vivén magával; de ekkor a’ nyomorult vándornak már csak sarai látszottak ki a’ hó­halomból. A’ podgyászával együtt kiásottat azonnal Hor­váth János járásbeli sebész úrhoz vivék, ki, bárha minden ügyességet fordíta rá, többé az elhaltban uj életet nem ger­jeszthetett.­­S milly borzadás fogá el a’ meghalt körül forgot­takat , midőn annak podgyászát felbontván, őt láták a’ hit­ben már hozzájok szárnyalt tolvajság’ elkövetőjének... Ha e’ rablás e’ szövényes úton fel nem fedeztetik, mennyi ideig szenvedtek volna az ártatlan nőcselédek! ’S milly kárpót­lás képes az ártatlannal meggyaláztatását elfelejtetni, azt róla lemosni, kicsikart könyeit nem folytakká tenni? — Semmi! — Nem volna e tehát hazánkban felette kívánatos, a’ börtönöket és fenyitőtörvény-rendszert úgy alkotni, hogy a gyanúsok a' gonosztevőkkel, ártatlanok a' vétkesekkel egyenlő szégyennek és meggyaláztatásnak ne legyenek kitéve ? S. M. A’m. tud. társaság febr. 19-én tartatott ülésében folytatólag a Tájszótár­ átnézésével foglalkozott. Ugyan­akkor: I. Egy a Tudománytárba küldött mathematikai, ’s egy külön nyomtatás végett benyújtott status-gazdasági mun­kának bírálók rendeltettek. 11. Egy költeményes munka az előadott bírálatok következésiben nyomtatástól elmozdittatott. Ill. A könyv- és illetőleg kézirattárt következendő hazafiak nevelték: a) Gicsmanczay József plébános több régi könyv közt Koháry’ verseivel és Barcsay' Argenisének magyar verses fordításával — kézirat a' XVIII. század' első feléből.) — b) az Athenaeum és Figyelmező’ szerkesztősége folyóiratok’ múlt évi második felével; c) Matusik András rozsnyói proli e’ munkácskájával kedveskedett. Alphabetum et Orthogra­­phia universalis, Rozsnyó, 1837. IV. Dr. és beszterczebá­­nyai prof. Zi­p­se­r C. A. egy, különösen a' magyar haza’ föld­­ismeretére szolgáló, maga által szedett és rendezett ásvány­­gyűjtemény’első századával nevelte a' társaság’ tárait, annak folyvásti szaporítását is ígérvén, mi élénk részvéttel fogad­tatván , ezen gyűjtemény mindenkor külön, ’s a’ beküldő neve alatt őriztetni határoztatott. (H. ’s K. Tud.) Egyesületi Közgyűlések. A közeledő pesti józsefvásár­ ideje alatt következő egyesületek fognak közgyű­lést tartani: G­y­a­pj­u­t­ár-E­gy­es­ül­e­t martzius’ lakén; Gazdasági lőkén; Kis­d­e­d­o­v­ó in­t­é­ze­t. Magyaror. térj. 18 án regg. 11 órakor. Lőisko­l­a-Eg­y­e­s­ül­e­t szinte ISkándélut. 5 órakor, mellyekre az illető t. részesek megjelenése utonan kéretik. (Jelenkor.) A’ pesti jótékony Asszonyegyesület, melly már 1817 óta valódi emberbaráti értelemben szilárd buzga­­lommal munkál, a most lefolyt évben is, noha több súlyos akadállyal kelle küzdenie, áldásosztólag mutatkozott. Janu­lsejétől dec. fogytáig, előleges vizsgálat után, mit a válasz­tottsági és segéd­asszonyok kitűnő figyelemmel alapszabály szerint szoktak illető kerületeikben eszközleni, s helyben­hagyás végett az egyesületi biztosság elibe terjeszteni, szá­mos nem érdemlett nyomorban sohajtozó házi szegényt sza­badíta meg szánatos helyzetéből, körülmények szerint majd élelmi­szerek, ruházat, fa, vagy orvosi segély­es gyógyszerek, majd pedig készpénz által nyújtván hathatós segélyt, mellyben 700 személynél több részesült, többnyire családapák és számos gyermek­ anyja, kik részint hetenkint, vagy havonkint, részint pedig egyszerre nyújtott segélyül összesen 14,207 fr. 45 kr. váltót kaptak az egyesületi pénztárból. Ezenkül számos olly elszegényült anya és leány, kik szorgalmas kezeikkel törek­szenek magukat s családjukat kitartani, de készitményikre vevőt vagy megrendelőt nem találnak, az által nyert hatha­tós segélyt, hogy az egyesülettől méltányos díjfizetés mellett munkát kapott az egyesületi raktár­ számára, mellyben, mint tudva van, mindennemű asszonyi munka árultatik. E’ raktárt az illető egyesületi asszonyságok’ buzgalma olly igen ked­vező menetbe hozá, hogy az 1837ben már egy fillérjébe sem került az egyesületnek, s e’ szerint azt magától is függet­lenül fenállhatónak tekinthetni. Továbbá az egyesületi kór­házban, melly hályog-vakok­ számára alapult, ugyan 1837- ben 13 szembeteg nyert szorgalmas ápoltatást, mellynek következtében 8 tökéletesen visszanyeré szemfényét, kettő pedig tetemesül javultan hagyá el a’ kórházat. E’ hályog­vakok’ kórházának költsége a’ most múlt 1837 éki évben összesen 836 fr. 55 kr. váltóba került, melly mennyiség’ felét a’ pesti, felét pedig a’ budai egyesület’ pénztára viselé. E’ költségek’ födözésb­e az újévi köszöntések helyett divatozó nyomtatott névjegyzékekből összesen 1368 fr. 28 kr. váltóban jött be, a’ jan. Siki álorczás tánczvigalomból 3646 fr. 10 kr., 's a' martz. 7diki hangversenyből 344 fr. 40 kr. Továb­bá, egyes emberbarátok segiték az említett év’ folytában ada­­kozásikkal az egyesületi pénztárt: 8029 fr. 15 kral. (Jelemkor.) N. Szeben. — Februarius’ 21k én tartott országos ülésben a­ közelebbről végbe vitt két kormányszéki tanács­noki választásról készült, tisztába írott és Ő Felsége elébe felküldendő alázatos felirat felolvastatván , bepecsételtetett, ’s egy alázatos kisérő levél mellett egy küldöttség által (Ő Felségéhez leendő feljuttatás végett királyi meghatalmazott biztos O fenségének által küldetett. Ezután a f. k. kor­mány a’ Rendeknek az Ő Felsége által leküldött hódolati törvényezikk iránt kifejtett véleményeikre tett észrevételeit a’ Rendekkel közölvén, az eziránti tanácskozások folytat­attak. Febr. 23dikán tartott országos ülésben a’ leküldött hódolati törvényezikk elfogadtatván, az ez iránt kifejtett vélemé­nyek a’ f. k. kormánnyal közöltettek. Ugyan ezen ülésben abban egyeztek meg közönségesen az ország’ Rendet, mi szerint alázatosan kérjék meg királyi biztos estei Ferdinand ő kir. fenségét, hogy mivel fontos tárgyak vannak még hát­ra, a­­mig Ő Felségétől ez országgyűlés’ meghosszabbítása iránt felküldött alázatos feliratra kegyelmes válasz érkezendik, az O cs. kir. Felsége által meghatározott februárius’ 28. nap­ján az országgyűlést bezárni ne méltóztassék. (Érd. Híradó.)

Next