Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-06-11 / 47. szám

POZSONY, Hétfőn. C­éljas a’ honi political ’s nem­politicai tárgyak’, ne­­vezetesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyor­sabb, bővebb ’s részreh­ajlatlanabb közlése; a’ külföldi politicai tudósításoknak körülmé­nyes és olly gyors hiraladása, hogy e’ tekin­tetben minden honi ujságlevelet megelőz; a’ magyar literaturában, ujlag feltűnő vagy ha­zánkat érdeklő tudományos munkák’ ismerte­tnek a’ hazai ’s külföldi művészet’, köz­hasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gaz­daság’, közösülés­mód’ leirása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s viz’ álladalmának előadása ’s mindenne­mű hirdetmények. 47. szám. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. a Junius’ 11. 1­3§. Feltételeit: Megjelen­t’ hírlap minden hétfőn és csötörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz,­­ hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulaj­donosnál, sétatéren 749-dik szám alatt. Pes­ten fr­üskált Landerer Lajos’ könyvmű­­helyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szer­kesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden pos­tahivatalnál. Az értekezések e’ czim alatt kü­l­­detendők: ,,A’ Hírnök’ és Századunk’ szer­kesztő hivatalának, Pozsonyban.“ — A’ nem­­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Tartalom: Magyarország­ és Erdély. Kinevezések: szabolcsi tisztújítás; gr. Andrásy György’ nagylelkűsége; zászló-fölszen­­telés Kassán; aradi adakozás; Saphir humoristicai felolvasása; adakozások’ és nemes tettek’ folytatása; erdélyi segedelmek. Galiczia. Boldogult I. Ferencz Császár’ érerszobra. N­agy­brit­an­ni­a. A’ vasárnap’ megölése; a’ négerek azonnali fel­­szabadítása iránti viták . Syrius’második utja Új-Yorkba. Fran­­cziaország. Összeesküvés Constantáéban. Hubert’ és társai elitéltetése. Spanyolország. Don Carlos Estellába visszatér. Németország. A’ Schleswig­ rendek’ gyűlése megnyittalik. Mexico. Franczia ultimatum. Hírlapi szemle. Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s ap. Felsége Sztankovics István karloviczi n. e. görög szertartásu­ érseket és metropolitát titkos taná­csossá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv. tudj . cs. ’s ap. k. F­elsége Pálffy Józsefet, a tiszántúli I. Kerületi­ Tábla’ elnökét, udvari tanácsossá dij-elengedés mellett kegyelmesen kinevezni méltóztatott. (Pr. tud.) Az erdélyi n. m. királyi kincstári hivatalnál egy titok­­noki hely ürességbe jött. Fischer Lőrincz körmendi sómázsamester i. e. május lökén meghatálozott. Nagy-Kálló, máj. 30. Épen most véghez ment tisztujításunkat a’ harmadévivel öszszehasonlítva, örvendetesen valósul a’ régi közmondás, b­o­­rúra derű. Az e’tárgyban leérkezett kegyelmes leirat, va­lamint a­ KK. és RR.-nek ennek következtében nyilványított határozatjai olly jótékony hatással bírtak, hogy alkotmányunk­nak e’ megbecsülhetetlen kincse, melly ezelőtt nagyon meg­­ferdíttetett, most a’ legtisztább fényben tűnt elő. Szabolcs tisztújító­ széke a’ legnagyobb csenddel, egyetértéssel s mél­tósággal ment véghez. Mig a’ múlt tisztújításban mintegy 6000 ember vett részt, kiknek nagyobb része magával a' re­­stauratioval nem gondolt és a’ megválasztandókat nem is is­merte, de a’ csábítók’ ingerlésének engedvén, ekéjét oda­­h­agyta ’s harezra készült, most alig jelent meg 2500, és — mirabile dictu — közöttük egy részeg sem, egy bunkó sem vala látható, sőt még czigánynóta sem hallatott. A' ki­rályi leirat ’s a’ megye’ határozatai általán­os, őszinte öröm­mel fogadtattak, ’s csak imittamott morgott fogai közt egy megrögzött iszákos választó: „Ez le­sz restauratio , hol az ember egy pohár bort sem kap.“ Mig a’ múlt tisztújításkor alig mert az ember utczára menni, most mindenütt, még a’ legszegényebb nemesnél is azon udvariság vétetett észre, melly nem ismeretlen előtte és mellyet csak a’ pártfejek’ dur­vasága ’s a’ nyújtott bor’ mennyisége fojthat el benne A’ legnagyobb csoportoknál sem hallatott lárma, hanem csak csendes szózat, úgy hogy inkább pénzcsarnokban mint re­­stauratión vélte magát az ember. Fényre jött most a' tisztújí­­tás-agitatorok’ titka, t. i. először bor, másodszor bor és har­madszor ismét bor. Ettől őket megfosztani annyi, mint a’ vadásztól puskaporát, Angliától kőszeneit elszedni. Annak bebizonyítására, mikint örül az egész megye, hogy a" rend­bontók elnyomattak, már azon körülmény is szolgálhat, hogy mig előbb még a főbírói hivatalra sem találkozott, ki surro­­gáltatni kívánt volna, most az esküttségre is a’ legelső csa­ládokból kelletén túl kínálkoznak. — Sok keserűt kelle a’ né­hai pártvezéreknek a’ conferentián elnyelniük, ’s mégis — illy nagy a’ dicsvágy’ hatalma — némellyek közülök újra tolakodtak hivatal után. — Most már e’ szép megyében mél­tán minden jó ’s hasznos várathatik. — Első alispánynak a’ derék Jármy Imre nagy szótöbbséggel, másodiknak pedig Zoltán János, igen műveit férjfiú, választottak; továbbá­­jegyző lett Erőss Lajos, al Somossy Ignácz és Véty Gyu­la, főadószedő, hadi: Kállay Miklós, házi: Bezdédy Lász­ló, főügyvédek: Leszkay Ferencz és Szikszay József, al: Szilcz Lajos és Bay Ferencz, számvevő: Mikecz Ferencz, főszbi­ó a­ kisvárdai járásban : Pózner Antal, al: Zoltán Ferencz és Jármy József, esküdtek: Kovács Ferencz, Iri­nyi István és Szabó Menyhért; a nádudvari járásban főszol­gabíró: Kállay Menyhért, al: Szunyoghy Rudolf és Ko­­máromy György; a’ dadaiban főszbizó: Elek Mihály, al: Désy István s Bánts Barnabás, a’ bátoriban főszbitó Péchy László, al. Fejér József’s Eördögh Aurél. A.­­ Pelsőcz, jun. 3. T. Gömör és Kis-Hont t. e. vármegyék’ Rendeinek cs. k. aranykulcsos és magyar tudós társasági igazgató tag mélt. Csík-Szent-Királyi és Kraszna-N­orkai gróf Andrásy György ő nagyságának Felséges Urunk által legközelebb fő­­ispányi helytartójokká lett kegyelmes kineveztetésében forró óhajtása teljesülvén, mint ollyannak, ki megyéjük szülött­je, ’s nyájas leereszkedő társalkodása, tudományos tapaszta­lásai, köz tanácskozásaikban gyakorlott munkás részvétele és jelesebb hazafiúi tettei által eddig is szeretettel egyesített köz­tiszteletüket 's bizodalmukat méltán birta, személye iránt s vele történt szorosabb egybekapcsoltatásuk felett kebelükben gerjedező tisztelet- é s örömérzéseiket főkormányzói székébe iktatása’ alkalmával a’ külső szertartásoknak minél ünne­­pélyesb elrendezésével is kitüntetni kívánták ugyan; azonban tisztelt ő nagysága szerénység s hazafiúi lelkesedés által vezéreltetve tett nyilatkozásában egy részről azt, hogy mind­azon felületességek, mellyek az illy beiktatási’s más hason­ló szertartásoknál divatoznak, nemzetünk’ kikiáltott, de a valósággal épen nem egyező gazdagságának tán inkább gú­nyára mint valósítására szolgálnának, ‘s hogy mindazon ki­adásokat — mellyeket az előítéletek által nemzetiségünkhez ragasztott fényűzés megkíván­t hasznosabb czélokra fordí­tani lehetne, előterjesztvén; más részről Pest-Buda hazánk’ testvér-fővárosainak a" dühöngő árviz által a’ közelebb múlt böjt más-havában okozott siralmas sorsát, ’s lételének és vi­rágzásának általányosan az egész magyar haza’ ’s különösen e’ megye’ érdekeivel is szoros kapcsolati­ egybefüggését em­lékezetbe hozván, felszólította a’ Rendeket, hogy valamint mindenben a’ régi magyar egyszerűség’ visszaállítását óhaj­taná, úgy beiktatási szertartásában is ezt követve minden fe­lületességeket kikerüljenek, ’s e helyett az említett városok­nak hasonló veszélyek ellen lehető jövendőbeli biztosítását irányzólag önerszényére bizonyos jutalomkérdéseket alapít­sanak. — Már csak ezen nemes nyilatkozásából s közczélza­­tú ajánlásából is többször tisztelt ő nagysága’ kormányozása alatt megyéjük’ polgári és szellemi előhaladására nézve tá­masztott buzgó reményeiknek vele való szorosabb összekap­­csoltatásuk’ kezdetében is létesülését látván a’ Rendek, azt örömömledezéssel ’s hálaérzéssel fogadták, ’s ezen méltó örö­mük’ nyilványítása mellett egyszersmind a’ föltett jutalom­­kérdéseket és ezekkel összekötött föltételeket közönségesen tudatai elhatározták. Jutalomkérdések: 1) Mi károkat tett a’ Duna legrégibb idők óta Magyar­­ország’ városaiban, úgymint Pozsony, Győr, Komárom, Esztergom, Vácz, ’s kivált Buda-Pesten ’s az ország’ egyéb helyein? Főbb tekintettel lévén mindig Pest és Buda főváro­sokra , környülállásosan ’s történeti bizonysággal, a’ kútfor­­rások’ kijelölésével adassék elő, úgy a’ mennyire lehet az is: mik voltak okai az áradásoknak, mikint ’s miért terjed­tek azok? Az érkezendő feleletek közül az első rendűnek jutalma 100, a másodiknak 50, a harmadiknak 30 darab arany, olly föltétellel azonban, hogy a’ három koszorúzott pályamun­kából egy egészet lehessen szerkeszteni. 2) Mi lenne — nem említve azon módokat, mellyek a’ két város’ tehetségeit felülmúlják — a’ legczélirányosabb építési mód Pest és Buda városaiban, hogy azok az ideihez hasonló rendkívüli, de ismét történhető áradás által rommá ’s dü­ledékké ne váljanak? — Ezen építési mód ne csak a’ há­zakra nézve adassék elő, hanem a’ canalisokra is terjesz­tessék ki, mellyek a’ város’ tisztasága miatt elkerülhetetle­nek, de mellyek jelen állapotokban mint a’ veszedelemnek talán fő okai meg sem maradhatnak. A’ pest-budai építősze­rek’ részletes megvizsgálása és bírálása szinte megkivántatik, figyelemmel lévén egyszersmind az ollyannyira szükségessé vált építési rendészetre (Bau-Polizeg). Továbbá kérdés gyanánt annak lehetősége és czélirányos­­sága felől szinte vélemény kívántatik, hogy t. i. nem lehet­ne e egy már annyiszor is olly sok oldalról szóba hozott csa­tornát Pest városán keresztül az úgyis jól ismert legmélyebb ’s tán régi medret képező vonal’ mentében ásatn­i, mellybe — és nem a Dunába — minden városi canalisok vezettetnének, ’s következőleg minden földalatti összekapcsolása’ város és Duna közt megszűnnék? Csak igy háríttatnék el az onnan eredő veszedelem, miszerint a’ Duna a’ régi canalisokon kí­vül még más földalatti utakat is nyitott magának, mellyek a’ mostani rendszer mellett csak igen nehezen lesznek elzárha­tók. Egyébiránt ezen kiásandó fő csatorna mind a’ Duna­ partján, mind a’ váczi töltésen, mind pedig a' Dunába való ismétt befolyása’pontján erős vizgátak (Wehr) által úgy len­ne kormányozható, hogy ha a Duna’ árjai bizonyos mérté­ket meghaladnának, abból egészen kirekesztetnének,­­s egye­dül akkor eresztetnék bele viz, midőn a’ Duna’ vízállása bi­zonyos meghatározandó mértéket felül nem mul. Innen kö­vetkezik, hogy ezen fő csatornában a’ viz önkénytől függe­ne, s hogy az a’ Duna­­árjainak lecsapolási csatornául sem­mikép nem szolgálna, hanem egyedül a’ városi canalisok’ fölvételére, mellyek függetlenül a’ Duna’ annyira változé­kony állásától, ezen fő csatornába mindig kiürülhetnének, ’s nem lennének a' Duna ’s árjai’ nyomásának ’s ezáltali föl­­repesztésnek (Bersten) — melly a’ mostani rendszer mellett akármikor megtörténhetik — kitéve. Kérdés továbbá: Valljon a Dunának a’ két város’táján bizonyos normális szélességre vétele, mint p. o. ott, hol az álló­ hid terveltetett, a’ jégveszedelmet örökre elhárítaná e? ’s efféle szabályozás nem lenne e a’ palotai szigettől kezdve az úgynevezett pesti nagy és kis budai ’s Margit sziget’ elre­­kesztése, a’Dunának a Sz.-Gellért-hegy’ táján a’ pesti ol­dalon szélesebbítése — mire nézve a' kisajátítási törvény ha valahová ide bizonyosan lenne alkalmaztatható — végre az úgynevezett soroksári Duna’ egész elzárása által legjobban eszközölhető? Ez által a’ felebb említett fő csatornát vagy a’ soroksári Duna’ ezen elrekesztési pontján, vagy, ha még nagyobb esés ’s mélység kivántatnék , az elhagyandó so­roksári Duna’ medrén lehetne ismét a' Dunába bevezetni. — A' legjobbnak ismért munka 200 darab arannyal tisz­­teltetik meg, ’s ez az első kérdést jutalmazott munkákból szerkezettel együtt minden esetre magyar és német nyelven ki fog nyomtattatni, 's az abból bejövendő haszon egyedül ’s kirekesztőleg a' buda­pesti mesteremberek’ és kézművesek’ elveszett szerszámai' kipótolására fog fordíttatni egy Pest vármegye’, Pest és Buda városok hatóságai részéről kiké­rendő biztosság által. Mind a’ két kérdésre érkezendő munkákról ítélendő bírák leendőnek Pest vármegye, Pest ’s Buda városok’ hatóságai által kiküldendő három három tag, a’ magyar tu­dós társaság’ mathematical osztályából megkérendő három, ’s Gömör vármegye’ részéről nevezendő szinte három tag. — A’ feleletek mind a két jutalomkérdésre népi csak ma­gyar, hanem más nyelven is elfogadtatnak. — A’ kéziratok a’ szerző’ neve nélkül, de jeligével jegyezve, idegen kézzel olvashatólag írva, lapozva, s a szerző’ nevét rejtő, a' kéz­irattal ugyanazon jeligével jegyzett levélkével ellátva legye­nek. — A’ kéziratoknak a' magyar tudós társasági titoknoka doctor Schedel Ferencz úrhoz (Pesten kigyó-utcza 403 iksz.) bérmentes alkalommal beküldetési határideje 1840ik év’ böjtmás-h­ava’ lső napja. —Költ Pelsőczön, pünköst - hava’ 7kén 1838ik esziben. Ugyancsak Gömör és Kis-Hont t. e. vármegyék’ Ren­des pünköst-hava’ 7k napján tartatott köz­gyűlésükben meg­emlékezvén a’ közelébb múlt böjt más-havában a’ bőszült Duna’jégárja által okozott károkról, egyrészről mély fáj­dalmokat nyilványítják azon iszonyú csapás felett, melly leginkább Pest-Budát, hazánk’ kettős fővárosát, országunk' szívét, szellemi s polgári előhaladásunk’ kútfejét érvén, nem­zeti létünk’ anyagi oldalát mélyen megsebesítette; másrész­ről enyhítő vigasztalást merítvén annak tapasztalásából, hogy nem csak e hon’ lakosi, hanem a’ velünk rokon örökös tartományok s a’ külföld is mintegy vetélkedve sietnek a’ szerencsétlen kárvallottak’ fölsegélése által édes reményeket nyújtani a’ felől, hogy az ipart űző világ’e­ nevezetes pontja mármár sírjához közelítő állapotából majdan előbbi ’s talán még nagyobb fényére ki fog emelkedni, mint kiket megyé­jük’ szorgalmának több kitűnő ágai kettős érdekkel buzdí­tanak, hálás köszönetet tesznek minden rendű jóltevőknek, de jelesül köszönő érzelműket jelentik különösen Alsó-Ausz­­tria tartománya ’, különösebben pedig Bécs székes-város’ lakóinak, kik Felséges Urunk’ ’s egész cs. kir. Háza’ dicső példáját követve számos ezerekre menő adakozásaik által magokat leginkább kitüntetvén, érdekeinket a’ magokéhoz kapcsolni, s rokonérzé­söket tettlegesen bebizonyítani szí­vesek valának, ’s jótéteményeikben még mind e’ mai napig is fáradhatlanok. Kassa, jun. 1. Május 30k án szintolly örvendetes mint jeles ünnepet ült városunk; jobbágyi mély tisztelettel szentelte meg uralko­dó kegyes Fejedelmünknek magas névnapját, zászlójának,

Next