Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-04-08 / 28. szám
sem a’ carlisták’ részéről magokat elhatározni, mig az uj franczia ministerium’ politicája nem tudatik. Ezen némileg kényszerített halasztás a’ madridi mínisteriumnak is , melly már szétbontani kezdett, épen jókor jön. Aragonban a christinok’ ügye nem halad. A’ tartomány Segura’ megerősítése által rémülésbe jött, mi által Cabrera, ki Cantaviejából és Morenából az alsó-arragoniai hegyek’ keleti részén egész az Ebroig máris uralkodik, most már a nyugati részt is hadmunkálatinak aláveti. szaghoz 8678, Cleve és Túli ehhez 28,187, a lüttichi püspökséghez 22,592, az ausztriai Németalföldhöz 45,825. Brüssel, mart. 23. Az országban mindenütt béke uralkodik , ide értve a’ hadsereget is. A" belgák nyugtalan népnek mondatnak; de vegyük bármellyik európai nemzetet, engedtessék nála olly határtalanul szabad sajtó mint a belga, vettessék e’ nép közé olly egy czivódás almája, mint a’ londoni szerződés Belgiumban; intéztessenek kamaráiban a’ kormány ellen három hétig nyilványosan a' leghevesebb megtámadások; izgattassék egyszersmind naponkint a néptömeg a’ sajtó egy része által; ne hiányozzanak proclamatiók, ragasztványok , nyilványos helyeken, gyülekezetek ’s más demagog mesterségek, mint Belgiumban; végre legyen a' kereskedés és kézimunka hónapokig nagy krisisben s ezáltal ezer meg ezer kéz munka nélkül, nagyon kételkedünk, valljon e’ nép olly szigorú próbát jobban ki fognak állani mint a’ belga nép. Fontoljuk meg továbbá, hogy a’ társasági rend itt még csak alig keletkezett egy lázadási megrendülésből, hogy minden intézmények után alapíttattak, ’s egy ellenséges párt ezeknek megbuktatását eszközleni törekszik, még világosabban ki fog tetszeni, mi ily sokkal többet nyomók itt a’ rend’, a’ társasági egyetértés’ és a’ békés munkásság’ elemei. Az Allgemeine/Ag. 92. száma (apr. 2ról) egy bécsi levél után azon (ha megvalósul) igen fontos hirt hozza, hogy a’ szultán minden eddigi remények 's az idegen hatalmasságok’ képviselői’ előterjesztésének ellenére Mehemed Ali ellen háborút határozott, ’s hogy az ellenségeskedések eddig már hihetőleg el is kezdődtek. Kairo, mart. 1. Itt közönségesen hiszik a’ basát viszszatértében lenni; reméljük, hogy e’ hónap’ végén itt leend. A’ török ellenadmiral, Osman bey, itt van, ’s Apdus basától, Mehemed-Ali unokájától, igen kitünőleg fogadtatik. A hadministeriumban nagy munkásság uralkodik, úgy hogy most az egyiptomi egész rendes lovasság 17 ezredre megy, ’s ezeknek mindegyike 756 lóval bir, mellyek mind derek syriai fajok. Egyebek itt nem jó lábon állanak; sok szükség— nevezetesen tetemes pénzszükség— uralkodik, minthogy a’ kereskedés egészen elakadott, 's a' kormány senkinek sem fizet. Minde’ mellett is a’ hadsereg szaporíttatik, az építések meg nem szüntettetnek , költséges vállalatokba ereszkednek, mintha a’ legnagyobb bőségben úsznának. Dzsedda, febr. 10. Aden város most már csakugyan az angolok birtokában vagyon. Miután ők januarius’ elején katonaságot szállítottak ki, ’s az igen roszul erősített várost két hadi corvett által lövöldöztették, e’ város azon föltétel alatt adatott át nekik, miszerint valamennyi lakosnak kellő idő fogna engedtetni, hogy vagyonostól a’ közel fekvő hegyekbe mehessenek. Látnivaló tehát, hogy az arabok teljességgel nem óhajtják az angolok’ uraságát. Mindaddig állandóul függetlenek voltak az adeni sechek,s magok a törökök ezelőtt 210 évvel csak igen rövid ideig uralkodhattak rajtok. De most a’ sech’ fia, ki kényszerítve volt Adent az angoloknak eladni, küldöttséget bocsát a Mehemed-Alinak Yemenben vezérkedő generáljához, felszólítá ezt a’ keresztények elleni segélynyújtásra, ’s önkint aláveté magát az egyiptomi basa uraságának. „Mint muzelmannok 's mindenek előtt mint sunniták, minek mi is vagyunk, legyetek kényszerítve, minket segíteni, ’s Allah’ segedelmével nem sokára ismét elűzendjük a’ hitetleneket.“ Ekkép fejezi ki magát a’ követség. Ibrahim basa *) Jüszint tudósította Mehemed-Alit. Válljon az angolok ki fogják e terjeszteni foglalásaikat Aden’ határán, erről még semmit sem tudunk. Bizonyos azonban, hogy a’ lakosok védelmezni fogják magokat. Itt e’ foglalás nagy benyomást tesz, és a’ mekkai serifek mindenféle gyanús dolgokat sugdosnak egymás’ fülébe, mik minket, a’ basa’ szolgálatjában levő európaiakat, sok aggodalommal töltenek el. Szerencse, hogy itt egy angol corvett állomásozik, melly minket fel fogna venni, ha valamelly váratlan esemény adódnék elő. Ismét néhány zászlóal rendes gyalogság érkezett ide, mellyek a rendeltetéséről még nem tudunk semmi bizonyost. Bonaparte Lajos Napoleon azon hitt, mintha ő spanyo szolgálatba szándékozott volna lépni, londoni lapokban alaptalannak nyilatkoztatja. *) Az alkirály’ unokaöccse; nem kell fölcserélni annak Syriában levő szinte Ibrahim basa nevű fiával. Németország, Darmstadt, mart. 26. Az orosz trónörökös-nagyherczeg Heidelbergből jővén a’ nagyherczegi udvar’ látogatására, tegnap este ide megérkezett. Öcs. magassága a’ nagyherczeg” kir. fenségünk’ é s az egész nagyherczegi család’ körében 8 órakor megjelent a’ színház’ udvari páholyában. Ezután nagy estebéd volt. Ma reggeli nyolczadfél órakor az egész helybeli őrizetkatonaság nagy pompában elléptetetett a’ szemlélő fenség előtt. A’ szemle után ő cs. magassága a’ nagyherczegi család’ körében a’ nagyherczeg’ várpalotájában reggelizett ’s tizedfél órakor elhagya udvarunkat, útját tovább Mainzba folytatandó. Koblenz, mart. 28. Ő cs. fensége, az oroszországi nagyherczeg-trónörökös tegnap délután három óra tájban a’ zászlókkal ’s lobogókkal gazdagon ékesített „Párisi gróf“ gőzösön, mellyet a’ kölni társaság a’ nagyherczeg’ rendelkezésére átengedett, Bibriehből ide megérkezett’s a’„belle Vue“ czímű vendégfogadóban kiszállott. Ma reggel az itteni őrség a’ várost környező egyik erőség ellen ostromgyakorlatot vala kiviendő; de az éj alatt kellemetlen idő állván be , a’ nagyherczeg’ óhajtására e’ tábori gyakorlattal felhagyának. 111 Itt órakor ő cs. fensége ugyanazon gőzössel, mellyen jött, tovább utazott, útját Hágának veendő, mégpedig állomásonkint Köln, Düsseldorf, Nymrvegen és Rotterdam felé. München, mart. 28. Tegnap délután München’ több lakosinak, nevezetesen ollyaknak, kik még a’vasúton nem láttak haladó locomotivet, érdekes látvány adódott. Egy mérnök és két segédje, kik szerződés szerint Angliából mintegy 8 nap előtt érkeztek meg, ’s kik a’ már segédek által Értes mechanicus’ műhelyéből szerkesztett locomotiverőműszereket összeolvasztották és jóságukat megvizsgálták, ezeknek mechanismusát a’ Károly külvárosi tűzoltóraktár’ udvarában, a’ füvészkert mellett, fűtés által mozgásba tették; igen érdekes volt látni, milly erővel hozott a’ gőz mozgást nyomás és emeltyű által a'gépely’minden részeibe. Most már hihetőleg senki sem kételkedendik tovább, hogy ezen év’ folytában a’ münchen-augsburgi vasút jókora térségén járható lesz, miután már minden főkészületek megvannak , ’s a’ sínek’ letételével nem sokára valóban megnyitandó. Tudva van, hogy főgyengeségihez tartozik különben kedves német rokonunknak, miképen ők minden új találmány vagy javítás iránt, habár más országokban már tettlegesen sikerült is, hajlandók nemcsak bizodalommal nem viseltetni, hanem inkább azon dolgoznak, hogy minden lehető siker’ haladásáról másokat lebeszéljenek ’s értelmesb vállalkozókat bátortalanítsanak, miszerint a’ korszelleméhez ne igen simulnának; ez azonban csak egy örökség Németország’ anyagi érdekeinek hajdani elszigetelt állapotából, de a’ melly bizonyosan nem sokára általányos egyesüléssé alakuland, mihez már a’vámegyesülés által szép alapot vetettünk. Az idők nagy hajtókereke többé vissza nem fordítható. (Igaz és hazánkra is illeszthető igék !) Többen, előbb don Carlos buzgó követőinek ismert spanyolok , kik az utóbbi estellai események következtében számkivetésbe menendők, salzburgi útjukban Münchenbe érkeztek. Köztök láthatók : Fergerio volt kamarás, Fernandez Roque, Jose de Uranga volt general ’stb. Hannovera, mart. 12. Ma az érdemes szabóczéhnek egy választmánya a’ királynál audientián volt. Egy berlini szabónak, ki házi és udvari szabóvá vala kijelölve, a’ nélkül hogy remeket mutatott volna elő , mint azt a’ czéh törvényei megkívánják, kellen' ezékbe fölvétetnie; az audientia* czelja tehát a' parancs’ visszavételének kieszközlése volt. A’ czél ugyan nem éretett el, de minden ember beszél azon bátorságról, mellyel a’szónok, Stelener mester, ügyét a’ trón előtt védelmeztel (Brémai újság, München, mart. 18. Városunk’választó községe felszólíttatott, eddigi követe’, Detmold ügyvéd’, helyébe mást választani, minthogy az már úgy tekintendő, mint lemondott. Egy hegyült tehát ma, ’s valamint a’ képviselők úgy a’ választók is kinyilatkoztaták , hogy, mivel eddigi követők az ő értelmükben cselekedett, egy követnek választásából pedig a’ statusalaptörvény ’ megszüntetésének elismerése s az 1819. alkotmány’ ereje következtetik, magokat illy lépésre nem határozhatják. M.-m.- Frankfurt, mart. 24. Bizonyos tudósítások szerint, a’ hannoveri országgyűlés’második kamarájának a. 29 küldöttjeitől aláírt előterjesztmény a’magas szövetséggyűlésnek tegnapelőtt átadatott. A’ frankfurti német hírlap következőt közöl Bonnból mart. 25ről: „Épen most terjeng itt azon hiteles tudósítás, hogy ő szentsége XVI. Gergely pápa dr. Hüsgen fővltárhoz intézett kegyelmes iratában a’ kölni főegyházmegyének eddig általa viselt igazgatását minden kiválható felhatalmazottságok’ megadása által megerősítette, minek következtében mindjárt husvét után ismét be fog töltetni a’ közel két évig ürességben lévő mindkét egyházi főhivatal, ’s igy nem sokára segítve lesz általányos megnyugtatásra azon szükségen, melly practicus lelkészek’, hiánya miatt már érezhetővé lett.“ Belgium« Brüssel, mart. 26. A’ belga tanács a’ 24 czikkelyek’ szerződését 31 szavazattal 14 ellen elfogadta. Két tanácsbeli nem szavazott. Az Indépendant szerint Luxemburg’ átengedendő részének népessége 149,700 lélekre megy, a’ Limburg’ részéé Maestrichttel együtt 183,297, kizárva az erőséget 161,298, összesen tehát 310,998 lélekre. A’ limburgiakból a794dik év előtt Hollandiához tartozott 56116. Poroszor P é n z k e 1 e t. Becs, april. 3. Dunavizállás april. 7dikén: 5' 9' A* status-kötelezvények/ közép ára volt 5 pere« 55 55 55 55 55 55 43 55 55 55 55 Kölcsönvett 1834. évről, 500 font. . . . „ 1821. „ 100 Bécsi statusbank-kötelezvény 2'/2 pcentért . Bank-részvények darabonkint . . . . i 55 55 p.p. 55 55 55 / ” 55 55 JoT 35 lesz/,, 81% 672/ 1547, 65% Magyar hírlapok’ heti szemléje. Mart. 26 — 31. Az Ismertetőben több hasznos, gyakorlati gazdasági czikkelyen kívül egy „együgyű földművelő’ tudósítása Albert anhaltkötheni tanácsnokhoz“ figyelmet és megfontolást érdemel, kivált azon szép eredményekért, mellyekre a’ derék tudósító egyedül szorgalma és értelmessége által jutott. „Tizenkét év előtt — úgy mond e’ mühlstädti földműves — arattunk rozsból 208 mérőt; árpából 78 m.; burgonyából 78 m. Most pedig, félannyi mag után, aratunk rozsból 312 m.; árpából ’s zabból 156 m.; burgonyából 858 m.; nyári repczéből 156 m. — Ez felette nagy különbség. Nekem nem csak több rozsom ’s pénzem van, hanem több szalmám is, miből több takarmányt ’s trágyát készíthetek. Mind ezt egyedül ennek köszönhetem, mert csak ön adott gazdálkodása által legelsőben is példát. Annak előtte azt hittük volna, hogy máskép gazdálkodni nem lehet, mint megszoktuk ; mi igen természetes, mert jobbat nem ismertünk. Annak előtte voltak az országban ollyanok, kik azt mondották, hogy több adót kell adni, ám jobb aratást nyerünk. Ön már boldogult atyámnak kinyilatkoztatá, hogy ostobaság ezt hinni; az Ország urai szívesen látják, ám az aratás javíttatik, és egy fejedelem sem gondolkoznék, arról, hogy az adó is azonnal felemeltessek, kiváltkép a mi fejedelmünk. Önnek akkor is tökéletes igazsága volt, azt én tapasztaltam, mert senki sem kért többet tőlem, sőt inkább én kaptam sokszor a’ fejedelemtől, a’ midőn a’ rozs elfagyott. De ha a* javításnál többet kellene is adózni, ez sem tenne semmit. Mert ha 50 tallérral több jövedelem van, akkor adhatni belőle Iőzel többet, ez senkinek sem árt; de ha Iózel többet kellene adni, ha nincs, már az roszul lenne — “ "stb. Az Athenaeumhm „a’ franczia nemzetiségről“ franczia kútfő után értekezik Kazinczy Gábor. El lehet képzelni, miképr egy franczia a’ maga’ nemzetiségéről. .,A' franczia nemzetiség — úgy mond — a’ szárazföld’ legszebb nemzetisége. Erős, tökélyesen meghatárzott, erőteljes, ’s a’ nagyság és tartósság’ minden kívánatos födeleit mutatja. Földalak, politicai rokonság, szokás- és nyelvegység: a’ nemzetiség’ e’ három alapelvét itt mind’ csodálatra méltólag egyesülve leljük. Mi az a’ Németország* meddig nyúlik el éjszak , kelet és dél felé! Mi az az Oroszország * hol kezdődik és hol végződik! mi az Porosz - és Osztrákország és Holland ?“ (Igazán, mi is ez az Osztrákország, azaz: Ausztria, Magyarország, Erdély, Csehország, lombard-velenczei királysági igazi bagatelle, mint a’franczia, igazi Schmann, mint a’ német mondja, a' nagy, az egyetlen Francziaországhoz képest.) És tovább: „Az 1789diki forradalom az utolsó pecsétet nyoma e’ ragyogó nép’ politicai egységére. Gyalázat azokra, kik még most is fellázongni akarnak mindenek akarata ellen ’s merész próbák által egy kárhoztatott é s elhagyott rendet kivannak visszaidézni !“ (Szép! igen szép! Rendet, az igaz, Francziországban és mindenütt kivannak visszaidézni; de hogy ezen törekvésben a’ franczia vagy akármelly más kormány, mindenek’ akaratja ellen lázongana fel, ez már mégis egy kissé merész és túlságos állítás.) Végre : „Oroszországot akarnátok e Francziaországhoz hasonlítani, mellynek — t. i. Oroszországnak — különféle részeit csak a vadság közössége és nyomása teszi testté ?“ (Valósággal ? mi eddig az orosz nemzetiségről egészen más fogalommal voltunk ’s talán nem minden ok nélkül; de igy van az, ha az ember a’ nemzetiségeket nem franczia szemüvegen át nézi.) — Ugyanitt ismét egy új, eredeti novellát olvasunk Kuthy Lajostól ,,A’ szerelemféltő“ czím alatt, melly az előbbiek’ dicséretes tulajdonain kívül azoknál mélyebb conceptioval is látszik bírni ’s a' szerző felőli kedvező véleményünkben még inkább megerősít. Kúthy nem magyar nevelés. Ő a’ franczia espritnek, tapintatnak, leleménynek, fénynek, tűznek ’s a’ gondolatunk és akaratunk ellen is magával ragadó sikernek önállással és teljes öntudattal biró viszsugára. Stylusa különösen jeles. Ő nem kaczérkodik a’ szavakkal, nem lesi egyenkint azoknak szép hangját, mint Kazinczy Ferencz; neki a’szék színek, mellyeket ügyesen, válogatva vegyít, ’s az ecsetvitel, az, mit a’franczia touchenak nevez, nála rendkívül könnyű, tiszta, gyöngéd, kecses ég kerek. Kár volna, ha Kúthy úr elhirtelenkedné dolgozásait, még nagyobb kár, ha olly dolgozatok mint az övéi nem találnának közönségünk’ részéről illő és érdemlett jutalmat. — Végre a’ játékszíni krónikából értjük, hogy a’ pesti magyar színház’ tek. igazgatósága újabb szerződésre lépett Schodelné asszonnyal. A’ krónikás úr ezen sem nem örül sem nem búsul, hanem azon tűnődik erősen, valljon be van e most is foglalva a’ szerződésbe férje, mint énektanító? — Hát aztán, ha be van is? Úgy tetszik nekem, hogy hasonló esetekben Europa-szerte divatozik ezen elv: accessorium sequitur suum principale. Vagy talán attól tart a’ krónikás úr, hogy a’ mit Sehodernén nyerünk, azt Schodelen elvesztjük? — A' Figy címező ben Tóth Lőrincz’ „ Olympia“-ját (drámai gyűjtemény) velősen és, a’ mennyire csak lóle telheted, pártatlanul bírálja Vörösmarty Mihály. Ez már magában is örvendetes és figyelemre méltó dolog; de nem kevésbbé figyelemre méltók Vörösmarty úrtól a’ következő intések és vallomások : „A’ szerzőtől jövendőre jót lehet várni, egy hozzáadással, hogy a’ költő jobban összeszedett erővel dolgozzék. Mi magyarokul többnyire igen szórakozottan írjuk műveinket, ’s ez, a’ mellett hogy még gyengék vagyunk, sokat levon azok’lehető jóságából." És ismét: „Egyébiránt mindez nem azért van mondva, mintha jelen két mű színműveink’ sorában hátul állana. Olympia bizonyosan a’ figyelemre méltó tünemények közzé számítható; de nem ollyan, mit e’ férfias készületü ’s szép tehetségű fiatal irótársunktól várhatunk; mit midőn kimondok; csak bizodalmamat ’s hitemet fejezem ki azon pálya iránt , melly neki magas dísz’ virágait teremheti; de csüggedellenség, tartós és, még egyszer mondom, egész szorgalom kívántatik hozzá, hogy a’ legnehezebb feladat megfejtessék, hogy a,' dráma rás' titkai s szerencséje előtte megnyíljanak.“ Jegyezze meg ezt magának Tóth Lőrincz úr. Ezen intésben egyszersmind azon tanács fekszik, mit én már régen elvül tartok ’s minden irótársnak ajánlani merek, hogy iró, kinek jövendője és hitele szivén fekszik, az irói pártoktól ne reményljén semmit, mindent önmagától. A’ Rajzolatok a „pesti kávéházak’“ ismertetését kezdik meg, legelői, természetesen , a’ Kávéforráshoz czímezettét. Ugyanitt olvassuk, hogy mart. 23 dikán, mint Gábor-nap’ előestvéjén, tekintetes Földváry Gábor urat zenével tisztelék meg a’ pesti magyar színház’ tagjai. „Valóban — úgy mond a’ tudósítás — ha van , kit a magyar szinésztársaság tiszteljen ’s nagyra becsüljön, úgy Füldváry ur az; mert kinek köszönheti e’ szinésztársaság állandó helyét ’s hogy nem kénytelen az országban ide ’s tova vándorolni? leinek köszönheti jobb sorsa’ csillaga’eltűntét? egyedül Földváry urnak; ’s hogy őt ez alkalommal háládé szívvel megtisztelte, szebbet a’ pesti magyar szinésztársaság nem tehete. Földváry ur lelkes beszédet tarta ’s azzal köszönte meg a’ társaságnak e’ szép tettét, milly feledhetlen maradjon a későbbi időkre is.“ A’ Honművész ugyanezen tárgyról igy ír „Pesten mart. 23-án estve 11 órakor igen érdekes látványnak va- ránk tanúja. A’ magyar színház’művész személyzete t. i. tel Földváry Gábor urat, a’ színházi igazgató-választmány’ elnökét névnapja’ előestvéjén, pompás zenével tisztelé meg. Jelen vol az egész színi személyzet. Tizenkét fő színész’ kezében ugyanannyi fáklya lobogott. Minden előadott hangmű igen jelesen sikerülvén , azoknak végén az egybegyült sokaság három szőri szives „eljen“-nel üdvözlé ama’szilárd elvű hazafit, kine a’ honi művészet már eddig is annyi hálával tartozik, mennyit