Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-04-22 / 32. szám

Magyar hírlapok’ heti szemléje. April. 8. — 15. Az Ismertetőben folytattatik a’ „Gazda“ czímű czikkely, ’s leginkább a’ gazdának szükséges műveltség vétetik éles és életteljes vizsgálat alá: „A’ jó gazdának fő charactere lelki műveltségében gyökerezik, e’ nélkül nem képes ő a’ distinction.“ Az értekező ur talán egy kissé messze megy, midőn állítja: „Mig földművelő népünk, és különösen az alsó nemesség, a’ testi nemességgel megelégszik, rakonczátlanságban tartja a’ nemesi szabadságot, lelki nemességre nem vágy ’s az igazi művelődés útjába nem tér, addig a’ pénz’ szűke csak idvünkre lehet. Mert azon nyers sokasággal , mellyet pénzetlen is alig lehet korlátolni, melly hatalom volna képes vesződni, ha még a’ pénzhez is könnyen juthatna, ítéletem szerint e’ tárgynak még más oldala is van, mert kétséget nem szenved, hogy az említett műveletlenség és rakonczatlanság nagy részben következése a’ szegénységnek, melly a gyermekek czélirányos nevelését lehetlenné teszi. Noha másfelől igazán jegyzi meg az értekező: ,,A’ melly ember még nem kész magát a’ tiszta igazságnak, a’ váltótörvénynek alaja vetni, az még nem érett meg arra , hogy pénzvilágba eresztessék. Ha pénzt és kekereskedést akarunk, magunkat érleljük erre, ne a kormányt, melly elég érett, elég bölcs és elég jó gazda, hogysem a’jövendőre ne nézne és bennünket időnap előtt veszni engedne. Hogy pénzünk legyen, az nem a kormánytól függ, hanem min magunktól, mihelyt akarjuk, azaz, mihelyt magunkat arra méltókká tesszük, ’s a’ visszaélés’ és magunk’ megrontása’ gyanúját végképen elhárítjuk. — Műveletlen szegények közt még csak meg lehet imigy amúgy élni, de műveletlen gazdagok közt, ha ugyan lehetséges volna illyen országnak felállania, Isten őrizzen még csak keresztülutazni is!“ —Érdekes még ,,A’ termésváltogató mezőgazdálkodásnak ellenmondhatlan hasznairól“ már az előbbi lapokban megkezdett czikkelynek folytatása.— Némi csudálkozással látunk egy bizonyos 8. Reichenberger -testi cserzővargát (?) mint az ismeretes Strasser-Heksch’ gyapjúmosás’ valódi feltalálóját, mert állítása szerint ő volt Magyar- és Erdélyországban az első, ki azt tiz tizenkét évvel ezelőtt gyakorolta. Ez utóbbi körülmény igen gyanússá teszi az egész ajánlást, mert bizonyos, hogy ezen mosásmód még csak egy pár év óta ismeretes. Strasser-Neksch kiváltsága és számos nagy hitelességű bizonyítvány sokkal többet nyomnak, mint a’ cserzővarga ur’ puszta állítása, hogy ő „több uraságoknak gyapját, jelesen gr. Betlehemet (!), e mód szerint kezelte.“ A’ gyümölcsborok ellen irt egy kissé vastag és silány népgazdálkodási ismereteket eláruló névtelen levélre igen velősen felel a’ szerkesztő, kivel azonban nem osztozhatunk abbéli óhajtásában: „hogy a’ t. értekező ur, habár álnév alatt is, kegyeskednék (!) bölcs (?) javaslatival, tapasztalatival ’s tanácsaival lapjainkat gyámolítni!“ — Mintegy daczára ama’ gyümölcsbor- és pálinka-ellenségnek igen tanulságosan értekezik Dióssy Ferencz a’ pálinka-égetésről. — Olvasásra méltók még ,,a’ barmok’ betegsége körül néaelly tapasztalások.“ Az Athenaeum „az angol literatura’ kifejlésének vázlata“ — ’s egy német gyárnovella’ kezdete mellett igen nevezetes ajándékot nyújt olvasóinak, mi se nem több se nem kevesebb mint egy álom, mellynek elmesélésére „Újság, örvendetes újság!“ Jármával csödíti a’ hallgatókat, gr. Buttler János’ legújabb hazafi áldozatát választván a’ locanda’ czímeréül. E’ czifra álomban (melly egy másikkal, több évek előtt egy hires könyvben a’ magyar közönség’ elébe vezetettél, ikerhasonlatosságú) hazánk, Magyarorország, főszerepet játszik, noha igen szerény alakban, mert „kopott mellényü, nyolczszáz éves arczú, szegény, de tiszteséges asszony. Ez a’ hon, a’ mi koldus vak anyánk (!), sok kóborló vitéztől erőszakot szenvedett ’stb.“ — Az álmodó e szép személlyel ,,a’ budapesti kész hid’ végénél valami emlék’ piedestálján“ (ugyan kinek emléke lehet ez ?) áll; perselyt tartva, mindenkitől alamizsnát kér, de minden rangú, nemű, korú elmenektől egy fillért sem kap, mig végre — mine plaudite! — egy lovag jön ki. —’stb.’stb. De hadd olvassa, kinek kedve tartja, önmaga az alacsony hízelgésnek ezen, ázsiai eredetünket kétségen kivül helyző, kifakadását. Hazánk’ oltárára korábbi időkben rakott minden áldozat, vér, vagyon — semmi; Georgicon, Ludovicea, mugeura — mind semmi, csak ,,a’ budapesti kész hídnál“ kezdődik üdvünk ; ez Mahomed’ futása. „Áldozat, munka, világ, hon és türelem“ eddig hallatlan szavak valamik. ’S de igazán mondja: a’ Parnass fűzött, fűzetlen, illatos, illatúin, világival annyira hinti, koszorúzza ősz fejét szegény anyánknak, hogy— majd elszédül a’ tömjéntől.— Ki nem ismerne ez álomból egy Jasonra, kiduzzadt vitorlákkal az arany gyapjút fölkeresi, az oltár mögött, mellynek melegénél a’ Musák (?) tánczolnak. Csak rajta! A’ Figyelmező a’ Themis czímű időszakiratnak (Értekezések a’ job’ körében, szerkeszti Szalay László ’stb.) második füzetét ismerteki, ’s egy pár korábbi czikkelyt részint folytat, részint bevégez. A’ Regélő ’s Honművész gazdag most tanulságos és mulattató értekezésekkel. Az elsőbbek között kitűnő „Krasznahorka“ ’s az Andrásyak’ története; a’ mulattatok közt pedig nem utolsó helyet érdemel Sipos Józéfa’ „nemzeti hangok“ czímű hangműve, mély tisztelettel (!) ajánlva Schodel Rozália asszonynak, kinek„halhatatlan, dicső nevét e’ nemzeti nóták“ homlokukon viselik. — Csak rajta! — Kunoss’ ur szomorújátéka , ,,Istenítélet“, ’s annak első előadása biráltatván meg, itt is mint más lapokban az ítélet ’s a’ prognosticon iránta nem igen kecsegtető. — Hogy Gázon’ jutalomjátéka a’ jutalmazottnak (?) csak 5 fttal kamatozott érdemei után, azon igen igaz megjegyzésre gerjeszti a’ szerkesztőt: „Szánandó tőkepénz lehet az, melly évenkint csak ennyi interessel áldja a’ szegény tulajdonost. Vagy talán a’ haza fizet roszul?“ De mit is adhatna ,,a’ mi szegény vak anyánk, kopott mellényével ’s mindenkitől üresen hagyott perselyével!“ — A’ Rajzolatok és Hasznos Mulatságok-ban Lessing’ „Galatti Emilia“-járóladatott a' pesti magyar színházban april.okén) különböző, hogy ne mondjam ellenkező. Ítéleteket olvasunk, melylyek’ velejét ezennel közöljük. Rajzolatok: „Lessing midőn e’ műt (művet) irta, egy madonna-főt akart festeni, melly a’ világ’ csudálkozását megnyerte. Jól, talán tökéletesen tudta ő a’ fej’ egyes részeit: hajat, homlokot, szemeket, orrot ’stb. festeni, de az összerakás, az árnyéklat, a’ szín, a’ lélek! az a’ festői tehetséghez tartozik, mit e’ műben lehetlen feltalálni. Csuda e hát, ha egy élő fej helyett egy holtat festett? csuda e, ha a’ szemekben nincs élet, nincs tűz ? vagy hogy az ajak piros szín helyett kék tett? csuda e, ha az egész képben semmi különöst, meglepőt nem lelünk ? bármennyi mesterséget és szorgalmat fordított is Lessing e’ műre, akármennyi stúdium van annak kivitelében, mégis olly hideg, olly érdektelen maradt az, hogy a’ néző le° kevésbbé sem illetődik meg, hanem egykedvű és hideg marad mint maga a mű. — De hogy közelebbről megösmerjük e’ mesterségesen szőtt darabot, az egész’ tartalmát egy rövid jelenésben adjuk: Fejedelem. Én nagyon szeretem Galotti Emíliát. Kamarás. De Galotti Emilia’ vőlegénye azt bizonyosan nem akarja ; hanem én majd segítek a’ dolgon, jó emberemnek (egy rabló csoport’ feje) egyet intek, s a’ vőlegény nem lesz többé alkalmatlan. Fejd. Jól van, helyes, derék, igen derék. Kam. A’ vőlegény kevés kísérettel Emilia’ s anyja’ társaságában itt az erdő mellett fog elmenni, hol embereim megtámadják ’stb., Emíliát pedig felséged’ karjaiba hozzák, hej. Jól van. — És igy történt: most Emilia a fejedelemmel mulat háboritlanul es jó hoszú ideig, mig Emilia’ apja az öreg ezredes eleje, s leányát szivén szúrja. Keresztények sírjatok!! Itt az egész darab, csakhogy ezt Lessing öt hosszú felvonáson át húzta, hurczolta végig. — Az egész csupa párbeszédekből áll, legkisebb cselekvénye nélkül.“ — H. Mulatságok: „Lessing mindenek felett művész volt, innét darabjai művésziek, ’s Galotti Emíliában adá ennek legfényesb, legemelkedettebb példáját. Mem akarok charactekiról, indulat-festésiről, következtességéről említést tenni, elég tudni, hogy mindaz művészi. A’ pesti Társalkodó-hím első helyet — ’s méltán — foglal azon „Beszed, mellyel Eszterhazy Palay, londoni nagykövet ’s a t., mint Soprony vármegye’ örökös és vas. főispánja a’ Soprony-megyei legközelebb tartatott közgyűlést megnyitá.“ Ezután a’ nagyobb részt folytatások töltik be. A’ kolozsvári Nemzeti Társalkodó folytatja „Reminiscentiáit“, mellyekből a következő characterrajzot emeljük ki: ,,A’ bojárok a’ szellemi műveltség’ alsó fokán többnyire mind hasonlók egymáshoz, ’s az, a’ mi őket annyira hasonlókká teszi, „ hátramaradás az idő’ szellemétől“, többnyire mindenik egyformán korlátolt lévén szellemi tehetségeiben; ’s nálok ismét igazolva látom azon tapasztalást, hogy egyedeknél mint nemzeteknél a’ szellemi egyformaság a’ halál’ ’s erkölcsi tespedés’ állapotja; ellenben minél több oldalúvá válik a’ szellemi erők’ kiképzése, annál inkább növekszik az egyedi különbség, melly a’ fokonkint többre emelkedő haladással a’ végetlenségig terjedhet. A’ bojárok’ másokkali közlekedése bizonyos társalkodási finomság’ bélyegét is viseli, ez tagadhatlan, ’s kivált ez újabb korban némellyeken némi neveltség mára is észrevehető, de házi körökben alattvalóikhoz itt is megtartják a’ keleti kényuriságot, melly a’ zsarnokságig terjedne, ha otthoni bátorságukat hazai törvényeink határok közt nem tartanák. Megtörtént az itt nem régiben, hogy a’ bojár hűtlenséggel vádlott szakácsát halálra ítélvén (!), már épen a’ kivégzés’ előkészületeivel foglalkozott, ’s csak a’ derék főbíró’ komoly előterjesztései után hagyott fel kegyetlen szándékával.“ A’ Vasárnapi Újságban „Sz. k. Pozsony városának uj cselédrendje“ végeztetik be, ’s egy gazdasági czikkely közöltetik „Ugar“ czím alatt. A’ brassói Mulattató’ elmefuttatása’ („Országutak.— Vasutak“) , olvasóinak sok türedelmet kívánok! — OROSZ JÓZSEF. (2) Jegyzé PtrsT ,oy voga’ Horvátország’ polgári részében Francziaország’ magányos hitelezőit illető'? re állított franczia aversionalis alapítványból a’ Károlyvárosi kir. harminczadnál 1823. jun 29kén 548 sz. a. ’s 1821. sept. 1 jén 809. sz. a. költ pénztári elnöki rendelet’ következtében kifizethetésre utalt és mostanig fölvétetlenül maradt járandóságoknak. Járandóságok IV k. Budán, A’ m. k. Kamara’ fő fizetőhivatalától. november’ 18-án 1838. Kanéi S. k., fizetőmester. Schratz ent hale)■ s. k., liquidator. Pozsony-Nagyszombati első magyar radai. Rendszabásaink’ 7., 15. és 19. §-aihoz kepests azok’ megtartása alatt ezennel meghivjuk e’ vállalat’ Részvényeseit. Kétlen f. c. Hiatus’ 37 ben délelőtti II órakor az idevaló városi kisebb redoute-teremben tartandó második közgyűlésünkre. Pozsony, apr. 15. 1839. Az igazgatóság. k . Schimunovich, a’ 264 köbláb építésáért követelt 198 fr. fejében . . Kovachich kereskedő, a’ 75 font vasért követelt 29 fr. 7 cent. fejében Berkovich Ferencz Imre , zászlóal-parancsnok, illetőleg örökösei Zierheim Konstanczia apácza, illetőleg örökösei Warthel András kórkatona, illetőleg örökösei . . . . Sliagar Mátyás ,. .. „ .... Krampel Magdolna, uradalmi felügyelő’ özvegye . . . Prettner András kórkatona, illetőleg örökösei. Berkovich Imre zászlóal-parancsnok, illetőleg örökösei Perecak György ......................................................................... Kadina György Kubancz Tamás . Antolinecz Márton Hadjak Márkos . Bereg Márkos . Bongravszky Alajos postamester Vessely Ferencz postamester..................................... Fogh Krisostom plébános.............................................. Stengel József.............................................................. Berdarich (vagy Bodaracz) Gergely vámtiszt. . . Suppanchich József vámtiszt.............................. Diechich István vámtiszt......................... Miksa (vagy Michol) József vámtiszt . . . . . Streck János vámtiszt.................................... Putanovich János vámtiszt............................... Gallatia Márton „ ........................................................ Keiner Mátyás „ ........................................................ Perrolin (vagy Perdly) Károly vámtiszt.................... Korenz János vámtiszt........................................................ Sladvig Venczel hivatalszolga (huissier)......................... Szladovich János vontatóbiztos.................................... Frailich Mihály vármegye huszárja............................... Kokot János „ . ....... Jaksich Triphon ut-segédnök............................................. Hreglianovich József raktár-igazgató............................... Ihreglianovich, Perpich Antal raktár-felügyelet részére Orichich Ferencz ,, Furnevich János ,, Boskovich György mint hivatalszolga Klaffnrich János ,, „ v (3) 695 33 24 33 Stepe Józzef pengő pénzben. 64 fr. 52%kr.9 33 31 % 33 11 33 47% 338 33 11% 33 14 33 26% 337 33 51% 334 33 17% 33— 33 7% 331 336 335 33 10 33— 33 2% 33 18 33 12% 331 33 41% 332 33 40'/; 337 33 31'/; 331 33 56%: 332 33 25% 333 33 17'/: 331 33 56% 331 33 41% 331 33 34% 331 33 41% 331 33 27% 332 33 49 33— 33 42% 335 33 36 331 33 46% 33— 33 28 331 33 56% 33— 33— 33— 33 93%33— 334 33— 33 18 33— 338 33— 33 47% 33— 33 43% 33— 33 51'/: 33— 339 33— 33 36 3/: 33— 33 44% 338 337 335 33 31 33— 33 13 33— 33 52% 337 333 331 33 10% 335 33 29 334 33 483/ 334 33 _*/U 331 33 107 333 33 23% 33 Ugyanaz mint hivatalszolga................................................................................................ Horváth János, báró Rauch Dániel Sisslavich uradalom’ birtokosa’ részére Terputetz Judit................................................................................................................... Dolovacz Ferencz.............................................................................................................. Kovach József statusirodalmi tiszt............................................................ . . . Chavlovich József . .. ........................................................................... Ztaressinchich Boldizsár mint vellis-sevetzi plébános.............................................. Maltakovich János mint kunichi plébános, illetőleg örökösei.......................... Skender Antal mint lelkész-segéd Ozailban ................................................................. Mezga Jakab mint rudei plébános........................................................................................... Hernchevich Éliás mint pekmojei plébános....................................................................... Köbbe Antal mint rechiczai plébános.................................................................................... Pavichich János mint szlénárdi plébános Kottaryban............................................. Luppich József mint útépítési lajstromró........................................................................ Martinkovich József Ribnik iradalmi felügyelő........................................................... Serjavich József mint békebiró................................................................................................. Köztsek József mint tollvivő (greffier).............................................................................. Ugyanaz .......................................................................................... ...... Pillau Boldizsár mint békebiró....................................................................................... Lundermann József mint tollvivő.................................................................................... Wiesner Ferencz mint békebiró .......................................................................................... Cornet Ferencz mint tollvivő ................................................................................... . . Ugyanaz....................................................................................................................................... fümügy Mihály tollvivő................................................................................................................... Ugyanaz. . .....................................................................................................................* ■ Kosz József-Ádám mint békebiró......................................................................................... Blaskovich Márton 33 tollvivő Ugyanaz 33 33 Byef János 33 33 Ugyanaz 33 33 Philip Jakab 33 33 Ugyanaz 33 33 Orevich József 33 33 Ugyanaz 33 33 Zelechich István 33 békebiró Sessun Ferencz 33 tollvivő Lundermann József 33 33 Különféle lakosok, ugyszínte az út- és hajó—építési felügy’eleség’ és igazgatóság’ személyzete polgári Horvátország’ Károly városi kerületében . 2 fr.48%kr.4 33 15% 334 33 44% 333 33 2% 331 334 331 334 335 33 18% 334 338 33— 33 54% 334 33 37% 335 33 12% 33— 33 51% 333 33 32% 331 33 34 33— 33 31 333 33 29% 331 33 23% 33— 33 23 333 33 29% 3*1 33 23 3/ 333 33 29% 331 33 22% 33— 33 23 331 33 23% 33— 33 23 333 33 29% 331 33 23% 33— 33 23 331 33 23% 33— 33 23 331 33 23% 33— 33 23 331 33 23% 33— 33 23 333 33 29% 33— 33 23 33— 33 23 33 POZSONYBAN, nyomtatja ifjabb Schmid Antal. O) Concursus. Alsó-Jablonkán a’ vám- és harminczad-beszede’ ideiglenes hivatala — 400 fr. évpénzzel és szabadszállással, 100 fr. kezesség’ letétele mellett, összekötve — megürülvén, betöltésére concursus hirdettetik akképen, hogy a’ kik e’ hivatalt elnyerni kívánják, eddigi status-szolgálatukról, feddhetetlen erkölcsi maguk viseletéről, a’ jövedelmi törvények’, a’ vám- és harminczad-kezelés’, a’ számviteli rendszabályok’, úgyszinte az ott divatozó két nyelv’ tudásáról szóló bizonyítványokkal ellátott kérelemleveleiket a’ kitűzött határidő alatt Somborba (Gallicziában) a’ cs. kir. egyesült kamarai jövedelmek’ kerületi igazgatóságához juttatni el ne mulasszák.