Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-07-11 / 55. szám
szaiban akadozott: azon tag felelt helyette, ki óta társulatnak ajánló. Azon kérdésre: „Mit értesz respublíca alatt ez a’ felelet áll: ,,A’ királyság’ ’s aristocratia’ füstölgő romjain akarjuk megalapítói az egyenlőség’ országát. Minden szakadékot föl akarunk forgatni, melly a születési véletlenhez van kötve. Azt akarjuk, hogy minden embernek joga legyet tenni, azaz a’ dolgozhatási jogot, hogy letelek ne függjön néhány műipari egyedáros’ szeszélyétől s haszonként letetői, kik önkény szerint eszközük az ár’ emelkedését vagy csökkentét. Az ország kivétel nélkül mindenkinek köz- és ingyen-nevelést adjon, mert az oktatás olly szükséges a’leteknek mint kenyér a testnek. A köztársasági kormányzásban, minden 21 éves férfi, kinek becsülete be nincs mocskolva, választó legyen. Szóval mi, a társas rendet tetőtől talpig meg akarjuk változtatni“ ’stb. illy hangon megy tovább. Az elnök kérdezé a’ vádlottat: mi rendeltetése volt ezen iratnak; Bernard Márton hallgatott, mint előbb. Az előidézett első három tanú’ vallomása semmi nevezeteset nem foglal magában. Egyik sem ismert rá Barbésre, ellenben Roue asszony igen, kihez egy puskaporral tele ládát tétetett be. Bertrand tanú is Barbést akara megismerni a’ lázadottak vezére gyanánt. Barbést Lebond a' városhatósági őrcsapat’ hadnagya fogata el, ki minthogy sebesülve láta őt az utczán, ’s a’ puskapor-pörből még emlékezett rá, parancsot ad a megtagadására. Barbés kérte a’ katonákat: öljék meg; de ezek vonakodtak, azon felelettel, hogy ők nem gyilkosok. Gereister tanú, a’ 21dik sorezredbeli katona, szemmellátója volt Droumeau hadnagy, meggyilkoltatásának a’ törvénypalota előtt, ’s úgy vélte, hogy annak gyilkosában Barbésre ismer; de ezt nem állító egész bizonyossággal, mert, mint hiszi, Barbés’szakálla nem olly barna mint ama’ gyilkosé volt. Ugyanazon állomásbeli más három katona közül egyik Barbést, másik a’ vádlott Delsades-ot mondja a’ gyilkosnak; a’ harmadik, ’s többi legénység pedig az egészre nézve bizonytalanul vallott. A’ lábholy körül volt polgárok közül egy sem akart világosan ráismerni Droumeau gyilkosára; de a’ lázadottak’ vezérének a kezvonatiban mindnyájan Barbéséire ismertek. Az elnök kérdezé Barbést: van e mit válaszolnia illy ünnepélyes nyilatkozásokra. Barbés azt feleli: „Sok mondanivalóm volna, de helyzetem nem engedi. Én nem akarok önnel politikai nézetek fölött vitázni. Elvem, az indult utánozni, ki, ha ellenségeim kezébe jut, nem vesztegeti haszontalanul szavait, haláltól szabadulhatás végett, hanem odanyujtja nyakát a’ kés alá, úgy teszek, mint az indul“. Egy aixi hírlap írja, miszerint jun. lükén egy birtokos a’ Var folyónál megszólittatott egy ember által, kinek magaviselete nagy levertségre és hosszú hátratett útra mutatott. Párisi hangejtéssel kérdezé, át lehet e menni a’ folyón, de feleletül azt nyerte, hogy a’ folyamon veszedelem nélkül átmenni nem lehet nagysága miatt. Erre kinyilatkoztató, mikép nem maradhat tovább Francziaországban, ’s inkább meghal, hogysem a’ pakkamarától el hagyja magát ítélni.Minden előterjesztések’ daczára a’ folyamba ugrott 's eltűnt a’ habok közt. Teste másnap megtalaltatott’s ismertető jelei Párisba küldettek. Több fiatal emberek’ szembetűnő öngyilkolása, Strassburgban, Bordeauxban, sőt egye a' postakocsin hasonlóul ezen politicai okra mutat. Toulonban a’ seregek összepontosulandnak, szükség eseteiben keletre szállíttatandók. Hét ezer ember — mint néhány hírlap jelenti — már megérkezett Toulonba. Algírból érkezett’s a’ touloni ’s marseillei hírlapokban megjelent tudósítások, mellyek jun. 14ig terjednek, felette békésen hangzanak. Valóé marsal, úgy látszik, végképen felhagyott Hamza elleni táborozásával. Abd-el-Kadertől igen kielégítő nyilatkozások érkeztek. Spanyolország, Carcassone, jun. 26. Tegnap azon hír terjedt el a’ pyrenaeusi határszélen, hogy Campredor város (Felső-Arragoniában) most éjjel a’ pártosok’ hatalmába került, ’s hogy minden körülfekvő helységek parancsot kaptak a’ carlosi főnököktől, szállítanának ama’városba eleséget.— Egy, szinte jun. 26 dikán kelt perpignani levél szerint a’ carlosiak Puycerdát is (épen a’ franczia határszél mellett) kézre kerítettek. Madridból jun. 21ről kelt levelek szerint Nemourskg azon hód Ilikén érkezett Cadixba, hol több napig szándékozott mulatni; 13ikán Sevillát látogató meg, incognito. — A’ cortesválasztási készületek mindenütt nagy buzgósággal léteznek. Mint hallatszik, az ismert Mendi-zabal, kiről már régóta nem hallatszott, újólag föllépem mint Madrid’, Murcia’ és Cadix’ jelöltje. Németország. M. m. Frankfurt, jun. 28. Hivatalos czikk. A’ szövetséggyülésnek tudtára adaték a’ jun. 2 Siki ülésben ő felségének a’ belgák’ királyának szándéka, a’ német szövetséghez egy főbb rangú diplomaticai ügyvivőt küldeni, mire az elnökösködő követ ur fölhatalmaztaték a’ kir. belga küilügyminiistertől e’ tárgyban kezéhez jött levélre, lekötelező ’s ő felsége’ szándékával egyező módon válaszolni. A’ Rhein és Mosel hírlap Koblenzből jun. 28ról jelenti: „Tegnapelőtt este nyolcz óra tájban néhány paraszt a’ közelfekvő Metternich nevű helységből egy szökevény katonát hoza, kit a’ gabonában elbújva találtak, ’s az itteni főőrségnek átszolgáltaták. Egy katonai bűnhődő volt. A’ főőrség a’ város legnépesebb részében fekszik; ezen eset nem sokára elterjedt innen a’ közelfekvő utczákon, és sok kiváncsit csala össze. Midőn a’ parasztok el akarának a’ városból távozni, a’ moseli hídon egy csoport fegyverkezett embertől feltartóztattak, kik, kemény szavakkal, tetteket, az ebből eredő pénznyeremény miatt, ezudarságnak nyilatkoztatok; a’ piszkolódók szaporodtak ’s a’ parasztok visszamenekvének a’ főőrséghez. A’ kiváncsiak’ tömege szaporodott, az őrség felfegyverkezett, az őrködő tiszt csendre inté a’ tolakodókat. Már egy tudósítás küldetett a’ parancsnokhoz, ki néhány lovas pattantyússal megjelent a’ helyszínen ’s egy gyalog század is rendeltetett oda. A’ főpolgármester ’s a rendőri hatóság szinte csendre s hazamenetelte Törökország. Konstantinápolyi legújabb, jun. 26dikán kelt tudósítások ezt tartják: „Azon remények, mellyeket eddig ő magassága a’ szultán’ egészségállapotja felől tápláltak, a’ következés által, fájdalom, épen nem igazoltattak. A’ betegség’ (mellbetegség') jelei a' használt szerek után is ugyanazok maradtak ’s folyvást a’ legélénkebb aggodalmakra adnak okot. Azonban a’szultán nem hagya magát visszatartóztatni , hogy a’ múlt pénteken a’ Selimie nevű skutarii mecsetet (közel Tsambidsához) kocsin meg ne látogassa; de ez a’ megerőtetés is ártalmára esett a’ magas betegnek. — Ugyancsak a’ szultán a’ vesztegintézetek’ költségeinek fedezésére a’ főváros’ lakosira vetve volt házadót elengedte. Ezenkívül megparancsolta, hogy mindazok, kik adósság miatt valanak fogságban, szabadon bocsáttassanak. Most már ezek is egyesítik könyörgéseiket az alattvalók’ többi részével, hogy Isten a’ jó fejedelemnek veszedelemben forgó életét tartsa meg. — E’ hónap’ 21dikén indult el innen egy ausztriai gőzösön a’ fekete tengerre Fáik efendi müsztcsár, ki Hafiz basa’ táborába van rendelve. A’ török hajóhad a’ legújabb hírek szerint folyvást a’ dardanellai tengerszorosban tartózkodott. — A’ főváros’ egészségi állapotja megnyugtató. A’ Smyrnában előfordult dögvészesetek miatt minden, a’ mi onnan jó, tizennégy napi vesztegzár alá vettetik.“ Az egyiptomi hajóhad junius’ tikén az alexandriai révből kiindult ’s áll mindössze 10 sorhajóból, 5 fregatból, 7 briggből, 2 kutterből és 2 gőzösből. — A’ franczia és angol hajóhad Scanderunnál (Alexandrette) gyűl össze a syriai partokon. A’szerb határszélről, jun. 23. Macedóniában és Albániában naponkint jobban veszélyeztetik a' közbátorság; mindenfelől gyilkosság ’s tolvajlás hallatszik, vétkek, melylyek a’ nagyúri hadsereg’ eltávozta után a’ mondott vidékeken napirendnek. Minap ismét megtámadtaték egy, Castoriából Seresbe indult kereskedőtársaság, ’s kiraboltatván, közülök néhány borzasztóan megöleték. E’ rendbomlás’ kezdőinek még semmi nyoma. Szokás, minden zavart ’s békétlenséget idegen hatalomnak, névszerint egyiptomi befolyásnak, tulajdonítni; ezt igazolni látszanak Konstantinápolyból irt levelek. Hol újabb időben ismét több rendű gyújtogatás történt, mit szinte az egyiptomi kormányzó’rovására írnak. Sokkal valószínűbb, hogy a’ fenebbi kicsapongásokat az apró csapatokban Dardanellák felé vonuló katonaság vagy ettől elmaradt hullámozók teszik. Milos hynek országlásáról lemondása ’s annak átengedése következő iratokban foglaltatik: Lemondólevél. .,A’ tanácshoz, egyetemes felsőséghez, a’ papsághoz ’s az egész szerb nemzethez. — Minthogy sok évi kormánymunkám által, melly a’ szerb nemzetnek általami vezérletével párosult, egészen meggyengült egészségem, vezérlete’ további folytatását nem engedi: elhatározom magamat, a’szerb fejedelmi méltóságról önkényt lemondani, ’s magamat az adott esküvések alól feloldozni. Ünnepélyesen lemondok tehát most és mindenkorra nézve e’ méltóságról, ’s fölszabadítom magamat az eskütől, idősb fiamnak, Milánnak, javára, ki a’ szerb nemzetnek kiadott hauscherif, ’s a’ nekem különösen adott berat (fogadás) szerint, törvényes utódom a’ szerb herczegségben. Minthogy pedig nekem, sokévi kormánymunkám után, nyugalomra ’s pihenésre van mulhatlanul szükségem. Szerbiát végkép elhagyom, azon egy vigasztalást vivén szívemben, hogy hazámat törvények és szakadékok által biztosítva, hatalmas védelem által őrizve, béke-, rend-, egyetértés- és elégedettségben hagyom el. Annak hitelesítése végett, hogy ezen lemondásom egyenes akaratomból van irva, tudatom, hogy ifjabb fiam Mihály, vezeték-és keresztnevemet (mivel magam írást nem tudok) parancsomból irta alá ’s nyomó pecsétemet ezen oklevélre. Költ Belgrádban, jun. 1rén (13.) 1839. Obrenovich Milos.“ — Átengedő levél. „Utódomnak a’ szerb herczegségben, szeretett idősb fiamnak, Obrenovich Milan urnak. Egészségem, meggyengítve a’ szerb nemzetnek sokévi munkateljes vezérlése által, a’ szerb herczegi méltóságról lemondásra érzem magamat biratva, azt kednek, a’ szerb nemzethez ’s hozzám bocsátott nagyúri hauscherif és fogadás (berat) értelménél fogva, átadandó; mit ma a’ tanácshoz, felsőséghez, papsághoz és egész szerb nemzethez intézett lemondásom’ nyilványitása által cselekedtem is. Midőn tehát kodét erről értesítem, ’s azon méltósághoz, mellyről önkényt lemondok, szerencsét kívánok, rá adom kedve atyai áldásomat, legforróbb imádságommal járulva a’ Mindenhatóhoz, hogy kedet égi bölcsesége által úgy vezesse, miszerint ked azon nép’ szeretetét, mellynek jóllété mindig szivén feküdjék, megérdemelhesse, ’s a’ népnek méltó áldását minden oldalról gyarapíthassa, a’ hazának atyja ’s az égi atyának fia lehessen, ked atyjának örömére, ki kednek minden földi és mennyei javak’ élvezetét teljes szívből ’s egész lélekerejéből mindig kívánta és kívánja. Költ Belgrádban, jun. 1rén (13) 1839. Obrenovich Milos.“ — E’ lemondás’ és átengedés’ következtében, Belgrádból jun. 2-ról (14) jött tudósítások szerint, eznap délelőtt főtanács tartalék, hol minden püspök, minister ’s fölebbviteli törvényszéki biró jelen volt, ’s mellyben azon tekintetből, minthogy Milan hg beteg, más részről pedig mostani helyzetében a’ fényes porta’ megerősítésére is szüksége van, az határoztaték, hogy az uj országló herezeg’ ebbeli megerősítésének bekövetkeztéig három helytartó személy választassék , mi egyhangúlag megtörténvén , a’ közmegegyezés Petronieeich Ábrahám tanácselnököt, Obrenpeich Jefrem tábornagyot ’s tanácsnokot és Vuczics-Perishhich ezredest, mint jeles, igazságszeretetök ’s hazafiuságok által közbirodalmu férfiakat, nevező helytartókká. A’ Journal des Debats egy Ítélő czikkelyt közöl Milos herczeg’ bukásáról. „Azon könnyűség (úgy mond), mellyel a revolutio végrehajtatott, bizonyítja, hogy hoszú kézzől indíttatott. Törökország e' részről apró fejedelemségek’ hálójával van bekerítve, mellyek mindinkább törekszenek a’ porta' nemzeti főhatalma alól kivonni magokat. Ezen tartományok, sokkal gyengébbek és elszigeteltebbek lévén, mintsem hogy otalmazhatnák magokat, sokkal csekélyebb számunk, mintsem hogy szövetséges statust képezhetnének, kénytelenek Oroszország’ protectorátusa alá menekedni, melly — mellőzvén a' geographiai helyzetet és a politicai érdeket —már néptörzsök-és vallás-egyenlőség által e’ szerep vitelére van hivatva. Különben is eleitől fogva közösen munkait e’ fejedelemségekkel. A’ drinápolyi szerződésben (1829) világosan kikötötte Szervin’, Moldva’ ’s Oláhország’ részére a birtoki s törvény hozási függetlenséget. A’ porta az egész bal Duna-partot átengedi. Moldva’ ’s Oláhország’ hoszpodárjai nem hét évre, mint azelőtt, hanem éltök fogytáig neveztetének ki. A’ robotok esztendei adóvá változtattak. Azonkívül a’ szultán teljes kereskedési szabadságot engedett nekik, továbbá jogot, veszteg-intézeteket állíthatni fel és állandó katonaságot tarthatni. A’porta kötelező magát a’ Szerviától korábban elszakasztott hat kerület’ viszszaadására. Végre a’ szerződés’ egyik föltétele megtiltó minden mahommedanusnak, a’ fejedelemségekben lakni, ’s a’ bal Duna-parton lakó muselmán alattvalók mindnyájan tartoztak tizennyolcz hónap alatt birtokukat eladni. Látni, milly kicsinyre olvadott a szultánnak meghagyott hatalommaradvány. Azonban a’ hat kerület’ visszaadását (Szerviamik) tárgyazó záradék nem olly hamar hajtatott végre. Csak 1863ban — a hunkiar-skelesti szerződés nevében—fizeté ki Milos herczeg, a’ szerbek reelamatióinak engedve, a’ muzelmanokat, kik a’vitás birtokon laktanak; ezek családjaikkal a’ szomszéd török tartományokba hajtattak. Mivel a’ dolog már megtörtént, a’ porta nem tehetett egyebet, mint megegyezését adni. Az, mit a’szultán elveszte hatalmából, ismét kipótoltathaték azon befolyás által, mellyet Milos herczegen gyakorlott, melly őt személyes engedelmességre bírta. A’ herczegnek ezen érzelmei szükségképen okot szolgáltattak a’ revolutióra, melly 1835dik évben irte ki Szerviában, ’s egészen azon bélyeget viselő, mellyet a’ legutóbbi időben. A’ mozgalom akkor is a’ nemesség által támasztatott és intéztetett, a’ főbb rendűek alkotmányt kívántak és senatust, és kikiáltották Milos herczeg’ fiát teljeskorúságáig kormányzóságot rendelvén mellé. A’ herczeg véget vete a’ lázadásnak, alkotmányt adván. A’ mozgalom januariusban történt; két hónap múlva már összegyűlt a’ törvényhozó test. Az alkotmánynak aristocratailag kelle létesülni olly országban, hol a’rabszolgaság még fenálott, ’s a’ törvényhozóság a’ főbb rendűekből volt szerkesztve. Természetesen Milos nem örömest vete alá magát a’ rászabott törvénynek. Szünetlen vitának kelle támadni közötte,’s a’ nagy jószágbirtokosok között, kiket még jobban felboszantott a’ rabszolgák’ emancipatiója, egyenlő adózás’ meghatározása ’s más rendszabályok által, mikkel ama’ birtokosok egyenesen csorbítva láták jogaikat. Most már akár idegenkedett a’ herczeg az utóbbi mozgalomtól, akár maga idézte azt elő, elég, hogy a’ próbatér dugába dőlt. A’ senatus biztosságot nevezett ki az összeesküvés’ nyomozására. Egy orosz és egy török biztos vevőnek részt benne szólítottak fel a tó dúlókát. 11 órakor el is oszlott a’ népség ’s 12kor tökéletes csend uralkodott; külföldi hírlapokat czáfolandók közöljük ezen csődülést, mellynek azonban semmi politicai czélja nem volt.“ Kereskedés és ijuh. Pest, júl. 4. Múlt évhez hasonlag, sokkal kedvezőbb volt gyapjumosásra ’s nyirésre junius mint május,s innen a’ korábbi nyirésbeli gyapjú nem is volt olly tiszta. 79 ezer mázsa gyapjú pontosult itt össze minden raból; bel’s külföldi vevők sem hiányzanak, ’s pedig olly nagy számmal jelentek meg ezek, mennyit több év óta nem látott Pest. Belföldi kereskedőkön kívül, kik szokás szerint meg szoktak jelenni, van itt számos angol, franczia ’s olasz; mégsem történnek nagyban olly szapora vásárlások, mint tavaly. Mosza küzdés volt a’ vevők, biztosabban számára nyereségre, az 1837ki áron óhajtanak vásárolni, a’ termesztők és hajhászok csak néhány forinttal magasb áron akartak túladni gyapjúikon , mert már a’ télen is előleg illy módon köttettek szerződések. Arról, hogy külföldön a’ gyapjufogyasztás csökkent, mit sem akarnak tudni a’ termesztők, sőt még jobb jövendővel biztatgatják magokat. ’.S ez oka, hogy az idén az adásvevés több huzavonával, késkedő tétovázással ’s meggondoltsággal ment ’s nem azon élénk gyorsasággal, mint többnyire szokás. Azonban hazai gyapjukereskedőínk ’s az olaszok szélűben vásárolják a’ közönséges, közép ’s finom kétnyiretűt ’s a’ közönséges egynyiretűt medárdvásári áron, ’s mi a’ finom egynyiretű gyapjút illeti, az valóban szökkent árában ’s drágábban fizettetik, mint tavaly. A’ vásár folyvást tart, mert sok termesztő még nincs egészen kibékülve az árral, azt azonban nem tulajdoníthatni termesztőinknek vétkül, hogy magokkal a’ külföldi gyapjutermesztőknél könnyebben nem engednek bánni. Bánságban, Erdélyben ’s Oláhországban a’ zigara ’s fürtösgyapju’ bevásárlása is drágább a’ tavalyinál. —A’ nyers bor is emelkedők árában. Borszesz után igen kérdezősködtek, ’s soka 1 pengő krral javult árban a’ medárdihoz képest, a’ repereolaj is élénkebbríl kelt (12 % — 13 pengő írzig mázsája). Honunkban Keszthelyen már régibb időtől létez egy juhásziskola, mellyet boldogult Festetics György úr alapított é s a’ georgiconnal összekötött. Ebben a’ tanítványoknak egy gazdasági kalendáriom, mellyben a' baromtenyésztési foglalatosságok (jelesen a’ szarvasmarha-és birkatenyésztés) előadvák, valamint egy juhászati kalendáriom (néhai Asboth János georgicon’ direktorától kidolgozva) honi nyelven magyaráztatnak. A tanítást egy georgiconi gyakornok teszi. A’ fel vigyázatot, ezen juhásziskolára (mellyben a‘ tanítás nyáron reggel 5 -6ig, télen pedig 6—7ig tart), a’ gróf az oeconomiát tanító professorra bizta, ki a’ tanítványokat minden hónapban próbatét alá vette. (ism.) Lipcse, jun. 21. Az idei gyapjukereskedés’ eredménye ha nem is jobb, legalább általában kedvezőbb volt a’ tavalyinál. Egészben 41,072 mázsa gyapjú hozatott be, eb-