Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-07-25 / 59. szám
Longuet mindenik öt évi fogságra; Marescal három évi fogságra; Walch és Pierne mindenik két évi fogságra ítéltették. — Bonnet, Lebarzic, Dugas és Gregoire próbák’ hiánya miatt fölmentették.— Midőn Barbésnek a' halálos ítélet meg ugyanazon nap este a’ pairszék’ írnoka által kihirdettetett, a’ legnagyobb hidegvérüséggel hallgató ő az ítéletet, 's csupán azt kérdé, valljon ki végeztetése már másnap történendik e? mivel még elébb néhány levelet kell írnia. Paris, jul. 13. A’ paiiszék kimondó ítéletét, ‘s az ma minden nyilványos vitatkozásnak turgya. Végre lóg e a’ Barbésra kimondott halálitélet hajtatni ? még senki sem tudhatja. A’ legkülönneműbb okok hozattak fél e’ végrehajtás mellett és ellene. Politicai okul felhozák mellette, hogy a’ hadsereg fel van ingerülve ’s méltán panaszkodik, hogy a’ katonákat lemészároltatni hagyja a’ kormány az utczákon, mig a’ lázadók közül egy sem ítéltetik halálra. De ezen elmélkedésnek elég van teve azáltal, hogy a’ pairszék csakugyan kimondta Barkósra a’ halálitéletet; ha tehát a’ király néki megkegyelmez is, ez a’ büntetés’ elrettentő példáját csorbítlanul hagyja. Továbbá Barkós épen az a’ vádlottak közt, kinek kivégeztetése leginkább dühbe hozná pártját, anélkül hogy a’ kormány’ bátorságát legkevesebbé is nevelné. ’S valljon fogja e magát az uj ministerium, úgy szólván, vérrel beavatni akarni? teheti e ezt egy Teste, ki a’ restauratio alatt mint politicai vádlott maga is el vala ítélve? Egyébiránt is félreismerhetlen, hogy némelly egyesek’ koszuki oltásán kivül a’ lakosság’ nagy tömege mindinkább és inkább idegenkedik a’ halálbüntetésektől ’s azokat a’ törvénykönyvből ki szeretné töröltetni.— Az őrhelyek mindenütt megerősitvék, ’s a’ kormány, úgy látszik, igen tetemes óvórendszabásokat tétet. Részükről az összeesküdtek, mint mondják, egy tervet koholtak, melly nem roszul vala kigondolva, de a’ kormány’ ellenlépései által dugába dőlt. Öleti. az ifju Aumale és Montpensier kir. herczegeket sétájok’ alkalmával el akarák fogni ’s keresekül mindaddig megtartani, mig Barbes’ életének megmaradásáról elegendő biztosítást nem kapnának. A’ szándék elárultatott, ’s a’ két herczeg már jó idő óta nem hagyja el a’ Tuilleriákat. Páris, jul. 13. Két óra tájban a’ felsőbb iskolák’ növendékeiből egész processiók mentek a’ városon keresztül a’ Vendome-piaczra, hol a’ pecsétőr lakik, hogy ennek kérelmeket nyújtsanak át a’ halálbüntetés ellen. Teste az igen nyájasan fogadá őket. — Zajosabban ment a’ dolog a’ követkamara előtt, hol hasonló czélból több ezer ember vala összegyűlve. Nevezetes, hogy mintegy 1500 főből álló csoport, „Petition contre la peine de mort“ feliratú zászlókkal, a’Concordia-piaczon sereglett össze, honnan kardokkal veretett szét, mi közben egyik városi őr halálos sebet kapott. Egyszersmind kire futamodott, miszerint Barbosa titkos szöveségesei azt hiszik, hogy becsületük kívánja, egy kétségbeesett merénylett tenni annak megmutatására, hogy főnököket ellenállás nélkül megöletni nem engedik. Több gyanús csoportozások vétettek észre a’ Poissonniére külvárosban , hol bajuszos emberek összeiták a’ többieket, mi igen hasonlít az évszakok’ (titkos) társaságának szemléjéhez. Ila illy sajnálatos demonstratiók tovább is tartanak, akkor Barbes’ kivégeztetését csak annál bizonyosabban várhatni, mert a’ statushatalom nem mutathat félelmet. — Épen most esik értésemre, hogy a ministerek ez órában (4 órakor) a’ királynál vannak összegyülekezve Neuillyben, ’s Barbes’ sorsa felett tanakodnak. Ha kegyelem nem adatik, akkor az ítélet már holnap reggel 5 órakor végre fog hajtatni, holnap, a’ Bastille’ megrohanásának évnapján! — Villemain és Teste urak, úgy mondják, el vannak tökélve, a’ ministeriumból kilépni, ha Barbós kegyelmet nem kap. Párisból jul. 13. esti 5 óra költ levélbeli tudósítások szerint délutáni 1 óra tájban a’ követkamara’palotája’ közelében, midőn a’ követkamara épen a’ költségvetés’ külön osztályai felett vitatkozik, számos, fiatalemberekből, többnyire az orvos- és jogiskola’ tanulóiból, álló csoportok gyűltek össze, kik póznára szegezett táblát hordanak illy felírással: „A’ halálos ítélet eltörlése“, de egy osztály városőrség által karddal elszélesztettnek. E’ csoportok’ egy része 3 óra tájban a’ Luxembourg palota felé vonult, hol — mint tudva van—a’ pairszék tartja üléseit. 5 óra tájban minden csendesnek látszik, ’s ezen összesereglett csapatok többnyire elszéledtek. Pár is, jul. 13. Barbós’ rokoni ma a’ király’ elejébe bocsáttattak. Ő felsége kegyesen fogadá az elitéltnek anyját, nő- és fitestvérét, ’s azon óhajtását fejezé ki, bárcsak hatalmában álljon Barbós’ életének megkegyelmezhetni. De, ezt téve hozzá, a’ kérdés kormány’ kérdése, ’s a’ ministertanács még nem határozott iránta. Azonban legyenek nyugalommal s jó reménységgel .. . Párisból jul. 15dikéről érkezett legujabb tudósítások szerint a’ király a’ Barbésra kimondott halálitéletet, 14dikén költ határozata által, holtiglani rabmunkára változtatta. — Spanyolország, Madrid, jul. 6. A’ királyné’ hatóságai Arragoniában Cabrerának egy megbízottját fogták el ’s nála tizenhét, a’praetendens’ (don Carlos) főhadiszállására intézett hivatalos irományt találtak. Kettő ezek közül, igen fontos tartalmú, a’ mai Gacetában fog megjelenni, ’s kitetszik belőlük, hogy don Carlos és Cabrera közt titkos levelezés folyt, hogy ez utóbbi (Cabrera) Marotót lázadónak tartja, ’s hogy Arias Teixeiro jelenleg Cabreránál tartózkodik ’s vele egészen egy értelemben van. Az első levél Cantaviejából jun. 20- dikáról szól ’s Cabrerától ,,a’ királyhoz“ van intézve. Többi közt ezek foglaltatnak benne : „Az Isten, úgy látszik, hatalmas karjával védi a’ híveket, kik itten és Cataloniában olly buzgón szolgálnak, hogy Felségedet az éjszaki tartományokban történt balesetek felett vigasztalja, mellyek Felségednek atyai szivét szükségképen olly mély szomorúságba ejtették. Egyszersmind örömmel jelenthetem Felségednek, hogy az én hadam még mindeddig ment a’ lázadók’ mételyétől... én ama’ balesetek’ több részleteit itt eltitkoltattam...'s ha nekem olly királyi parancsot küldenek, melly az általam vallott hűségelvekkel ellenkezik, vagy mellynek teljesítése legkevésbbé is sértené Felséged határtalan (absolut) jogait, akkor én azt nem fogom végrehajtani mindaddig, mig titkos, nálam bizodalmát ébresztő, vagy más, minden kétséget kirekesztő után Felségednek eziránti szabad akaratját meg nem értem. Espantta gróffal jó egyetértésben vagyok, ’s e’ baráti viszonyokat ezentúl még szorosabbakká teendem, úgy hogy őt, adandó esetekben, hadi mozdulataiban gyámolítani fogom. Nem akarok továbbra alkalmatlankodni Felségednek, de azt ismétlenem kell, hogy Cabrera Felségednek leghívebb jobbagya, ’s hogy Felségednek e’ hadban elegendő bayonetje van, Felséged’ szabad elhatározásinak gyámolítására .. . Azértis ne tartson Felséged semminemű ellenségektől; mert Isten’ segedelmével reményiem, hogy Felségedet nem sokára Madridba vezérlem, hol nyugodtan ’s megmentve minden szorongattatásoktól, mellyek most Felséged’ királyi és ájtatos szivet aggasztják, teljes szabadsággal és mint fejedelem bánhatik.“ — A’ második levelet Arias Teixeiro irja, Cantaviejából, jun. Sitlikéről, szinte a’„királyhoz“. A’ volt camarillafőnök itt jelenti, miképen ő, Catalonián keresztül utazva, Martinban, jun. Ildikán , Cabrerához érkezett. Ez, úgy mond, a’ februariusi szomorú eseteket mindig az igaz szempontból fogta fel ’s a’ „lázadást“ el is fogja nyomni. „De vigasztalja magát Felséged — mond továbbá a’ levél — e’ szomorú események felett. Az Ur és az Ő szent Anyja erőt adandnak Felségednek, az árulás’és a’ legrútabb szenvedélyeiknek áldozó emberek’ törekedései felett diadalmaskodni. Felséged jobban tudja mint én, hogy a „revolutio“ sohasem fog Felségednek megbocsátani, hogy annak minden ígéretei megannyi hazugságok, ’s hogy rá hallgatni, annyi mint megbukni ... Felséged tudja, mennyit szenvedhet az ember, ’s én meg vagyok győződve, hogy Felséged soha, semmi körülmények közt, sem fog megegyezni olly szomorú és feloldhatatlan köteleztetésekbe, mellyek Felséged’ ügyét örökre megdönthetnék, nem az amnestiákba , nem a’ revolutio’ kölcsöneinek megismerésébe, ’s nem olly szavakba, mellyek Felségedet a’ külső hatalmasságok’ ellenében, például a’ Madridban követendő rendszer iránt, némileg megszoríthatnák. Jaj akkor Felségednek és nekünk mindnyájunknak, ha Felséged’ királyi palozája bilincsekbe veretik! Tartson számot a’ diadalra Felséged mindaddig, mig fentartja azon elveket, mellyek ekkorig vezérlék. Cabrera és Espanna, Isten’ segedelmével, minden ellenségeit semmivé teendik. Parancsoljon Felséged, és vak engedelmességre fog találni, a’nélkül hogy valakit bárminemű veszélyek elijesszenek, ’s diadalunkat a’ revolutionak minden ármánykodás’ sem fogják akadályozhatni.“ Utóbb a’ levélíró Cabrera’ táborát festi le, ’s kéri a’ praetendenst, hogy azon személyekre, kik ezen hadvezér ellen „dédanyáinak“, ne hallgasson. Ő tovább is Cabreránál fog maradni ’s őfelségét mindenről pontosan értesíteni. — Mind e’ két levél, egy boríték alatt, don Juan José Marco del Pont pénzügyministerhez vala szünezve. (Alig. Zeiti Oroszország. Sz.-Pétervár, jul. 6. Tegnap reggel a’ trónörökösnagyherczeg’ tizenöt hónapi távolléte után, kíséretestül szerencsésen megérkezett fővárosunkba. — Legutóbbi hétfőn érkezék haza Tautschef az ausztriai udvarnál megbízott orosz követ, útját Tauroggen városon át tevén. — Egy seregosztálynak az abehasiai tengerpartra szállítása’ alkalmával a’ Subasa és Sucha folyók mellett, erre következőleg máslékén a’ hegyi népek ellen történt ütközet’ alkalmával kitüntetett jeles vitézségekért több főtengeri tiszt Sz.Anna’ rendjének a’ császári koronával ékesített másod osztályával tisztelteték meg. Mint tudva van, a’ minap jelenteték, miképen egy orosz lobogót viselő hajó mellyről hivék, hogy rabszolgakereskedésre használtatott, az afrikai partokon egy angol czirkálóhajótól elfogatott és Spitheadba vitetett. Úgy találták, hogy egyetlenegy orosz alattvaló sem volt e’ hajón, ’s hogy maga a’ kapitány is idegen. Ennek következésében most a’ Journal de St. Petersbourg föl van hatalmazva, egy az orosz lobogó’ használatáról már ISSoki decemberben az orosz főconsulhoz bocsátott hirdetést emlékezetbe hozni, melly hirdetés igy hangzik: „Minthogy az orosz császári kormánynak oka van hinni, hogy olly személyek, kik országuk’ törvényeinek ellenére afrikai négerekkel kereskedést űznek, az orosz lobogót szándékoznak fölfűzni, azon hatalmasságok’ üldözését kikerülni akarván, mellyek a’hajók’megvizsgálásának ’s ha ezek rabszolgákkal kereskedvén a’ törvényt áthágták, lefoglalása’ jogát kikötötték egymásnak, ennélfogva a’ consulatus parancsot kapott, jelen hirdetés által a’ hajótulajdonosokat és hajóskapitányokat tudósítani, hogy senki sincs jogosítva, az orosz tengeri kereskedés’ színeit feltüzni, ha erre a’ császári kormánytól egyenes fölhatalmazást nem kapott, hogy ezen fölhatalmazásnak egy szokott formájában készült patens által kell kimutattatnia, ’s hogy a’ fölhatalmazás csak olly föltételek alatt engedtetik, mellyeket az igazság’ törvényei meghatároznak; végre, hogy e’szabálynak minden áthágása, az orosz lobogó’minden engedelemnélküli használása csalásnak tekintendő, ’s a’ vétkesre törvénytelen tettének következéseit hárítja; ’s hogy különösen az orosz lobogó alatt menő négerhajó, ha valamely czirkálóhajótól elfogatik, semmi esetre sem hivatkozhatik azon színekre, mellyeket visel, ’s nem számolhat az orosz kormány’ védelmére, érdemiért törvényes büntetésének kikerülése végett.“ Julcskén látogató meg először az uj szultán a’ mecsetet ünnepélyesen, ott szokás szerint pénteki imádságát végzendő. Az e’ végre választott Bajarét szultán’ mecsetéből visszajövet, meglátogató hold, fenséges atyjának sírját* ifikén este a’ konstantinápolyi óserailba költözött át lakni; ’s ez lesz, mint korábbi időkben is volt, ezentúl a’ nagyúri palota. A’ kaputan basa’ hajóhadáról még ekkorig semmi bizonyos hirt nem tudtak. Az udvar, tudósíttatván annak a’ Dardanelláktól elvitorlázása felől, tüstint visszaküldő az onnan egy török gőzsarkán megérkezett bahrie-müstesarit (hadi kormánytanácsost) a’netalán tontorgó félreértés’felvilágositása 's a’ kapudan-basának visszatérésre bírása végett.] Syriából jul. llkéről érkezett tudósítások szerint ott a* Máltából érkezett franczia gőzhajó által azon jelentést kapták, hogy az angol hajóhad (7 sorhajó, 2 fregat, 1 corvett, 1 brig és 1 hadi gőzhajó) jul. 4kén Máltából elvitorlázott ’s a’ syriai tengerpartoknak evezett, hová a’ több nap óta uralkodó ellenséges szelek miatt e’ hónap’ lükénél előbb aligha érkezhetett. Alexandria, jul. 3. Ibrahim basa jelenté atyjának jun. 19ről, hogy Hafiz basát pénteken, 2lkén, magtámadandja. — Következők azon mozgalmak, mellyeket az egyiptomi hadsereg jun. 17 óta jön. E’ napon kiindult Szolimán basa Telsahból, ’s másnap hirtelen megérkezett a’ Sedsur* partjához. Ibrahim basa visszatért Avntab vidéki kémlelődéseiből, ’s egyesülni akart Irikán a’ mondott folyónál Szolimán basával, lilikén hitra kelt az egyesült hadsereg, ’s megállapodik Messiában (Myar) az ozmán tábor előtt. Oly helyzetben vala itt — mint Ibrahim lakés tudósításában irja — hogy Hafiz basát 21 ikén megtámadható. Ez valósággal meg is történt, de csak részletesen, mert miután az ottomani táborszemek 2itikán egész Bedsurig visszanyomattak, 21 ikén kemény csatára került a’dolog a’ két rész’ táborszem-lovassásága közt. Az ottomanok hátráltak, csekély veszteséggel ugyan, de elég rendetlenül; málháikat, sátoraikat, 14 ágyút és lőszereiket hátrahagyva, Nisibnél vergődtek össze. Alexandria, jul 5. Mehemed-Ali tudósítást kapott fiától a’ török hadseregnek Hafiz basa’ parancsnoksága alatt Nisib mellett jun. 25-én szenvedett tökéletes megveretéséről. Az előleges közleményben, mellyet Ibrahim basa e’ tárgyban a’ most említett napon atyjához bocsáta, ez mondatik: „Kétórai ágyúzás után sikerült az ottomán táborba nyomulnunk ’s azt szétdúlnunk. A’ szultán’ seregei elhányták fegyvereiket és podgyászaikat, és szaladtak mindenfelé. Pattantyusságuk, hadiszereik, sátoraik, élelemszereik és valamennnyi tábori eszközeik zsákmányunkká lettek.“ — További részletek (azon egyen kivül, hogy Ahmet Menkli basa a’ centrumban, Ozmán basa a’jobb szárnyon és Szolimán basa a’ bal szárnyon parancsnokoskodtak, ’s hogy Ibrahim bey a’ második testőrezred’ parancsnoka maradt) hiányzanak. Ibrahim a’ fönebbi közleményt a’ nagyúri vezér’ épen elfoglalt sátorában irta, ’s igére a’ nisibi tábor’ elfoglalása’ valamennyi részleteit pótlólag közleni. Ezek azonban még mindeddig nem érkeztek meg. Mehemed Ali azonnal megrendeli a’szokott örömlövéseket, mellyek három napon át reggel, délben és alkonyatkor ismételtetnek. Az e’ város előtt czirkáló valamennyi egyiptomi hadihajó osztozott ez örömkimutatásban. — Mehemed Ali a’ futamlóknak arany hidat ígér építeni, hogy hazájokba térhessenek, ’s bizonyosokká téve, hogy Ibrahim basa az Euphratesen túl aligha üzendi őket. Alexandria, jul. 6. Ma reggel a’ basa’ mindkét gőzhajója megérkezett ide Alexandretteből, de a’ nagyúri nisib-tábor’ bevételéről ’s a’ török hadsereg’ szétveretéséről nem hozzák Ibrahim basa’ ígért részletes tudósítását. — Egyébiránt Aintabból jun. 2-ról Ibrahim basa jelenti, hogy három ezred gyalogságot és három ezred lovasságot küldött ki Urfa’ és Diarbekr’ megrakására, ’s hogy a’ hadsereg’ maradványival jun. 28kán Aintabba megérkezett. Gallier franczia kapitány jun. 23kán Alexandrettebe érkezett. Itt másfél napig mulatott, úgy hogy Ibrahim basát mintegy jun.30kán érhette utól. — Mehemed Ali ismétleg igéré, hogy Ibrahim basa fölhagyand előnyomulásával, mihelyt Gallier kapitánytól utóléretik. Obrenovich Milan, Szervia’ fejedelme Belgrádon, aszkórsága’ következtében, melly hoszabb idő óta sorvasztó, meghalálozott. Törökország, Konstantinápolyi jul. Kiről kelt hirek szerint az udvarnál nagy rémülést okozott Hafiz basának Nisibnél történt megveretése; a’ fővárosban mindazáltal teljes nyugalom uralkodók. Chosven és Halil basa legnagyobb cselekvőséget fejtenek ki, ’s az első határtalanul bírja szultánja’ birodalmát, ki trónraléptekor hozzá bocsátott chattjában következőleg irt neki: „Fölruháztalak önindultomból a’ nagyvezéri (sadri-azam) fényes hivatallal, korlátlan hatalmú helytartóvá (nekik-mutlak) választottalak ’s neveztelek ki, ’s a belső dolgok’, a’pénzügy’ és hadsereg’, mint általában minden viszonyok’ igazgatásával megbíztalak.“ — Elegy. Galignani Messengere egy lissaboni levél után azt állítja, hogy Nemours kir. herczegnek Szász-Coburg herczeggel ’s ennek 17 esztendős leányával Victoriával Lissabonban történt találkozása épen nem volt esetleges, hanem azt Lajos Filep és a’ belgák’ királya már előre elkészítették ’s házassági tervet kapcsoltak a’ dologhoz. Porosz király ő felsége I. hatodikán Teplitzbe elutazott. — Az olasz határról, jul. 2. Nápoly’kereskedési rendszerében egészen uj fordulat történt, mióta a’ nápolyi kormány a’ kereskedésre ’s hajózásra vonatkozólag minden ország’ ellenében a’ tökéletes kölcsönösség’ elvét állító föl szabály gyanánt. Ezen alapnál fogva máris uj kereskedési ’s halózati szerződések köttettek Angolhonnal, Francziaországgal és Ausztriával. Róma és Sz.-Pétervár között élénk alkudozások’ fenforgását bizonyítja a’ futároknak sűrű járása. Azon személyekről ítélve, kiket az orosz udvar ezen alkudozások’ folytatására a’ pápai széknél eszközül használ, bizton állíthatni, hogy annak tárgyát egyházi ügybeli intézkedések teszik. Uj-York, jun. 19. A’ csekély és egyforma postabér’ behozatala iránt egész Angliában föléledt érdek az egyesült statusok’ népénél viszhangra talált. Kendall főpostamester a’ hírlapokban fölszólíttatik, fordítaná figyelmét e’ tárgyra, melly hihetőleg a’ legközelebbi congressus-ülésben szőnyegre kerülend. — Charlestonban a’ sárga hidegláz kiütött, de nem a°-rasztólag. — Új-Yorkban jun. 22-én egy Wilhelms nevű tengeri rabló (mintegy 50 éves férfi) volt kivégeztetendő, ki már 14 éves korától fogva számos tengeri rablásokban, gyilkosságokban és más bűntettekben részesült. Utolsó gonosz-