Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-01-24 / 7. szám

odik szám. Szerkeszti ’s kiadja Malásfalvi ákosz Jó. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piacai árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével jó a’ Századunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Tartató in. Magyarország és Erdely. Kinevezések: udvari ,ígisz ; kassai asszony-egyesület; kisdedóvé-intézeteket terjesztő egyesület; svábok’ magyarosítása Szalmárban; győri és dubrovai fikrek; borzasztó gyilkosság Nagy-Bányán ; tengermelléki kereskedés; erdélyi tudósítások. Ausztria. E**4 eszmélkedései az angol rendőrségről ’s a’ tudósok’ egyetemi társaságáról. Nagybritannia. Vihar-pusztítások. Franczia ország. A' követkamara a’ tuilleriákban; a’ válaszfelirati módosítványok a ministerekre nézve folyvást kedvezőleg ütnek ki. Spanyolország. Narvaez elszökik; Cordováról is hasonló hír szárnyal. Németország. Ilesseni amnestia; a’ poseni káptalanbeliek tanúbizonyságot tenni vonakodnak; zivatar Hamburgban. Olaszország. Római böjt- és postarend. Oroszország. Elegy. I Magyarország és Erdély. Öcs. ’s ap. kir. Felsége Czigler Ignácz tábori főpapot (superior castrensis) a’ Megváltóról nevezett lekéri apátsággal; — továbbá a’ nagy-váradi görög cathol. káptalanban megürült őrkanonoksággal Borbola Miklós iskolás-kanonokot felruházni; — ez utóbbinak helyére pedig Erdélyi Vazul cancellár-kanonokot kinevezni kegyelmesen méltóztatott. (Priv. tudj) es. 's ap. kir. Felsége Fillenbaum Ferencz zalatnai bányahuza ’s uradalmi igazgatót erdélyi bánya-kincstári tanácsnokká méltóztatott kegyelmesen kinevezni.) es. ’s ap. kir. Felsége Köhler Tivadar selmeczi sóbeszedőt saját kérelmére kegyelmesen nyugalmazni méltóztatott. Ő cs. ’sáp. kir. Felsége’ legf. határozatából Würtemberg Mária szül. Orleans hgnőért január. 14kén gyászt ölte az udvar 16 napra, olly változtatással, hogy az első 8 nap alatt, azaz jan. 1-ikétől bezárólag 21keig mély, 22kétől 29keig kisebbszerű gyász viseltessék. A’ rím. m. k. Neytartó - Tanács a’ pesti m. kir. egyetemnél a’ gyakorlati földmérés’ ’shydrotechnica’, Schmidt György’ nyugalmazása által megürült tanító-székének betöltésére concursusi határnapult. 1839. apr. 18.át fszé ki. A’ am. kir. Curia, üléseinek eddigi helyét, a’ sz.-ferenezrendi téren levő épületet, újabb helyreállításig odahagyta, ’s a’ József-piaczra gróf Cziraky-házba költözik át. Ma, szombaton Januar, tékén, már az uj szálláson tartotta ülését. A’ kir. Curia’ levéltára azonban még folyvást a’ Trattner-Károlyi-házban, a’ gránátos-utcza felé, van. —Dec. végén ugyancsak a’ kir. Curia’ kapuján a’ kir. tábla’ h. jegyzőit illetőleg következő függesztvény vala olvasható: „Mindazon t. kir. táblai hites jegyzőknek, kik 1835ben vagy még azelőtt eskettelek föl és mai napig az ügyvédi vizsgálatot le nem tették (kivévén a’ am. kir. Curia’ t. tagjainál aetualitasban levőket), legfelsőbb helyről érkezett k. kir. megállapított rendszabály’ következtében, hivataljok ezentúl megszűntnek nyilatkoztatik. Pest, dec. 20án 1838.“ — Kassa, jan. 12. Némelly nemes keblű ’s az emberiség iránt gyöngéden érző hölgyeink, az ügyefogyottak’gyámolítására nő-egyesületet alkotván, gondoskodásuk’tárgyává tevék azon közönségesen érzett szükséget ’s köz kivánatot, miszerint az itt lakó koldusok ’s szegények, egy intézetben, hol erejükhöz képest foglalatosságot is kapnának , egyesíttetvén , ’s a’ tartásukra szükséges alaptőke önkinti kegy, adakozások’ útján összegyüjtetvén, az alkalmatlan, sőt a’ közbátorságnak is veszélyes és botránkoztató utczai ’s házi koldulás megszüntetnék; minélfogva a’ létesítendő intézet’ számára a’ városi kórház-épület’ egy részét átengedtetni, ’s a’ nemes városi tanácstól egy biztosságot a’ tárgy iránti értekezésre meghatalmaztatni kértek. A’ minden jót és hasznost előmozdítani kész ns. városi tanács örömmel használta az emberbaráti szép czél’ előmozdítására szolgáló alkalmat, és miután a’ tanács-tagokból és választó-polgárokból a‘ tárgy' minden oldalróli megfontolására kinevezett biztosság a’ szándéklott intézet’ felállításának kedvező körülményekről jelentését beadta, mind a’ nemes tanács, mind a’ választó-polgárság egy értelemmel javasló, hogy a' nőegyesület’ kéréséhez képest a’ polgári kórházépületnek egy része szegények’ intézetének engedtessék át, és ez, minden fenforgó körülményekkel együtt, alázatos felírásban a’ nm. m. kir. Helytartó-Tanács’ elibe terjesztessék, hol a’ jó szándék nem csak igen kedvezőleg ‘fogadtatott, ’s mult évi növidzkén a’ ns. városi tanácshoz érkezett k. intézvény szerint a’ kórház’ egy részének átengedése helybenhagyatott és a’ jótékony intézet’ czélirányos megállapítására sikeres rendelkezések létettek, hanem azon emberbarátok’névjegyzéke is, kik magokat ezen intézet’ alapítása, vagy előmozdítása körül kitüntették, felküldetni rendeltetett, Így létesült a’ jótékony intézet, ’s a’ nőegyesület’ gondoskodása és rendelkezése, és a’ nagylelkű közönség’ munkás részvéte által már annyira gyarapodék, hogy f. év van. -től kezdve, a’ várostanácsi biztosság’ befolyásával munkálkodó választmány által összeírt, élelemszerzésre teheetlen , az intézetbe fölvételre alkalmasnak talált szegények ottan lakással, étellel, ruhával ’s egyéb szükségesekkel eláztatnak, némellyek pedig, körülményeikhez képest csak dedelt nyernek, munkára alkalmas szegények az intézeten vagy másutt is végezhető munkát kapnak, mellyért az érdemlett bér kezükbe szolgáltatik. Ezek’ következtében e nemes városi tanács e’ napokban több szükséges határozatokat tétete közhírré, névszerint a’ koldulást, bármi szín ’s ürügy alatt, e’ város’ hatósága’ körében szorosan eltiltá. Az intézet’igazgatásával egy választmány bízatott meg, melylyet az egyesületi hölgyek szózatok’ többségével választanak, ’s tagjai következők: elnök Forgách Zsigmond grófné született Forgách Mária grófnő csillagkeresztes hölgy; alelnök: Szirmay Teréz, született Szulyovszky; segéd Langhet Ernesztina bárónő; választottsági tagok: Koronkay Klára született Vass grófnő, Petrovay Istvánna szül. Draveczky Eszter, özv. Mesko Antal báróné szül. Walter Anna, Barim Borbála , Felber Klára, Dorotka Katalin, Kéler Jakobina, segédek: Karlovszky Zsuzsanna, Winkler Anna, Linkendes Julia, Zimmerer Victoria, Styller Leoné szül. Németh Franciska, Kloczko Jánosáé szül. Tamásy Johanna, Rakovics Jozefa; titoknok: Danielovics Mihály vár.káplán; pénztárnok: Landvoss Erneszt; orvosok: Vajnarovics József, Horváth Alajos; ügyvéd: Éder Ferencz; felügyelő Birbauer Lipolt. E’ jótékony intézet’ gyarapítására f. hón okán a’ városi tánczteremben, mellyet a’ társalskodási egyesület e’ végre ingyen átengedni sziveskedék, igen fényes és népes tánczvigalmat adott a’ nőegyesület. Vajha e’ szép példa minél több városunkban indítná követésre a’rokonérzett nőnemet! A’ kis dedovó - intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület választottsága önkeblébe rejtve éldeté örömét, midőn naponkint uj meg uj bizonyítványutlön szerencsés nyerni azon növekedő részvétnek, melly ügye iránt a’ haza' minden rendű fiai’ szívében mutatkozik. Nem mulasztó ugyan kötelességét, valahányszor illynemű részvét’szüleményével gazdagodék , ’s az illetőknek hálás köszönetét addig is kijelenté, mig a’jótevők’ neveit egész évi munkálatból számolólag a’ közgyűlés ’s közönség előtt leleplezte volna. Azonban örömpohara hálaérzetével annyira eltelt, hogy a’ gyönyörnek legnemesbikét magától tovább megtagadni képes nem lévén, noha a’ közgyűlés’ határideje köréig, siet mindazoknak, kik az egyesület’ ügyéért a’ haza’ oltárához eddig elő beesest adománnyal járultak, időszerinti sorban maga ’s az emberiség’ nevében forró köszönetét nyilványítani. Mindenek előtt hálaérzettel említi Eszterlutzy Károly gr. Tolna megyei főispány urat, ki a’ műév’kezdetén önkint 100 pontot küldött az egyesület’ pénztárába, ugyszinte Lónyay Gábor, Rosti Albert urakat, és Szentkirályi Móricz elnök urat, kik szinte a’ múlt év’ kezdetén nyilványított ígéretükhöz képest az egyesület’ örökítéséül kamatozó tőke gyanánt egyenkint külön 100 p.ntot köteleztek. Hálás köszönetet mond Batthyány Fülöp herczegnek, ki 500 p.ltot küldött a’ pénztárba, ’s épen azon időtájban, mikor az árvizi bajok annyi felől csengtek segédkezek után. Érzékeny köszönetét nyilványítja Wesselényi Miklós báró iránt is, ki előbb 100 p. ftot az egyesület’ örökítéséül ’s legközelebb 1500 p. ftot kötelezett tőke gyanánt olly végre, hogy ennek száztól hatos kamatai egy általa vagy a’ választottság által időről időre kinevezendő ifjúnak kisdedovóul képeztetésére segélyként szolgáljanak. Az egyesület’ évkönyvei az utókornak fogják hagyományozni ezen hazafius áldozatok' becsét, kik a’jótétemény’gyümölcseiben részesülendenek, hálaérzettel élvezendik azokat, s a választottság’ tagjai forró köszönetök’ ismétlése után szivükből óhajtják, hogy a’ tisztelt alapítók a’ haza’javára, egyesületünk’ gyarapodására, ’s igaz tisztelőiknek közörömükre még számos évig éljenek! — Költ Pesten, 1839 elik évi jan. 6kán tartott választottsági ülésből. Kacskovics Lajos s. k., egyesületi titoknok. Jan. 13 án Budán az országház’ teremében fényes álors bál tartozék a’ kisdedovó-intézet’javára. A’ terem egészen volt fejér és sötét-rózsa színben ’s részint újra festve. A’ közönség igen szép számú volt, főleg a’ közép úri rendből. — Tegnap (18kán) reggel tűz támadt Pesten a' József-külvárosban; de a’ gyorsan érkezett segély’ következtében csak csekély kárt tehete. — 17kén este rögtön olly kemény hideg állott be, hogy reggelre igen súlyos volt a’ két város közti közlekedés. Magyar nyugpénzintézet. (Vége.) Azon körülménynél fogvást azonban, miszerint az eladott kincstári kötelezvények’ kamatja mindenkor az intézeti kiadásokra fordittaték, a’ fölösleg pedig, melly a’ most már száztól hattal kamatozó kincstári kötelezvényekből az előbbi kisebb kamatokhoz képest származik, ’s az intézeti terhek’ födözése után még fönmarad, az említett küldöttségi határozat’ következtében, féléven kint mindaddig az intézeti tőkéhez csatolandó, mig az eladott kincstári kötelezvények’ névszerinti értéke pengő pénzre emelkedik, a’ . 686 ft. 325 16 kr. fölösleg, a’ tartaléktőkéhez kiegyenlítés végett számított . . . . . . 529 „ 6% „ lerovása után, csak az ekkint még megmaradandó ’s a’jövő félévre háramlandó 157 „ 261 f 8 ., áll. Továbbá, miután az eddig eladott 45,304 ft. 30 kr. kincstári tőke, sorsozás és keret szerint váltóban....................113,261 „ 15 „ menne, azon következmény világlik ki, hogy az érte kapott 72,040 ft. 32% kr. s az 5^9 ft. 6% kr. 6 petnyi kamatfölösleg, következéskép ’s már összesen bevett a’ fölszámított......................... 72,579 „ 39% „ lerovása után a’ teljes becsérték’ megnyerésére a’6 petnyi kamatfölösleg félévi fogyasztása által még .... 40,691 „ 35% „ kell kipótolni ; ezen ’s a’jövendőre még ezes új díszű eladandó kincstári kötelezvények’ kiegészítéséről félévenkint nyilvános tudósítás fog közöltetni. Hogy az intézet’ sajátszerü tartalék-alapja tetemesül növekszik, legvilágosabban a* két módosító ’s javító év’ következményiből tűnik ki, mellyek szerint ugyanis 1836- diki dec. végén azon tőkealap . . . állott ’s két esztendő alatt 331,588 ft. 4‘S kr. halálozások által . 15,405 ft.6 kr. nyugalmazás „ 9,892 9952 99 kilépés „ 1,051 993 99 kirekesztés 1,399 523 9912 házassági járadék „ 994 50 sorsozás ,, 300 99— kincstári kötelezvények’ eladása ,, 26,735 99 21, 99 6 petnyi tőkésített kamatfölösleg . . ’s a’ segélypénz’ harmada 529 99 63 18 53 19,755 99 99 összesen tehát . . 75,592 „ 19% „ szaporodott, ’s 1838ki dec. végén .. . 407,180 , 935, állott. E’jóltevő intézet’föntartása’ vagyis inkább szilárdabb megalapítása’ tekintetéből, ’s hogy annak hasznát több ügyefogyott szegény árvára ’s özvegyre lehessen kiterjeszteni, most, miután e’ 48 év óta létező intézet minden nemest, papot, kézművest, polgárt, művészt ’s kereskedőt fölvesz tagjai közzé, minden családapa fölszólíttatik ezennel, neje’’s gyermekei’sorsát némileg biztosítandó, az intézetbe lépésre. Egyébiránt az intézeti tagok e’lapokban már többször közlött fölszólítások szerint újonnan komolyan emlékeztetnek tőketartozásikat. 1839 diki junius’végéig minden esetre lefizetni az intézeti pénztárba, ’s a’ folyó fizetéseket mindenkor a’ határidőre pontosan, ’s előlegezve letenni, a’ késkedési 6 petnyi kamatokkal együtt, az alapszabályok’ milike. értelmében. Budán, jan. 6kán 1839. Hogy Szatmár vármegyének egy tetemes része svábokból áll, minden kétségen kívüli dolog. A’ nemes vármegye a’ mélt. megyés püspök ur’ egyetértésével fáradhatlanul dolgozik e’ német nemzet’ megmagyarosításán. A’ forró várakozásnak ’s kiválóságnak meg is felel az óhajtott következés, kivált a’ II.Károly körüli helységekben, hol már az egyházi beszédek is gyakrabban magyarul tartatnak. Igaz, hogy a’ magyar nyelv’ megtanulásában a’ svábsági némberek igenigen késedelmesek, de férj fi alig van e’ vidéken, ki magyarul beszélő lelkészét ne értse. Magától értetik pedig, hogy az itteni egyházi szószékeken a’ duzzadt magyar stylusnak helye nem lehet — hős ar busta juvant humilesque myricae! — így haladnak előre e’ tekintetben Zajta és az ugoest Tar-Terebes helységek is. Csík, fájdalom! kevésre mehetnek ezen ipar’ tekintetében a’ bikallyai lelkészek: Sándorfalu, Szokond, Homoród és Színfalu minden eddigi serkentetéseknek daczoltak. Hallani ugyan Bikallyán is itt ott egy svábot magyarul beszélni, sed quid hoc ad tanta vota, piaque desideria; magyar egyházi beszédeket pedig itt nem tarthatni a’ vallás’ és az erényesség’ egyenes és tetemes kára nélkül. Hallhat mindazáltal a’ jövevény az itteni szentegyházakban is ollykor magyar éneket. Szenved ugyan abban kissé a’ magyar prosodia, de hiszen errando discimus! és hol nincs teljes erő, tenni akarni elég! és micsoda is ezen kishiba a’ sváb leányok’ elragadtató ’s felséges hangjához képest?! Legnagyobb tűz a’ magyarosodásra nézve, a’ legnagyobb tűz mondom, buzgalom és ipar, található Sváb-Bélteken, mit leginkább egy főtiszt, szatmári kanonok urnak köszönhetni ’s tulajdoníthatni, ki béltekeni buzgó lelkészkedésekor az ottani ifjúságot a’ magyar nyelv’ megtanulására utczailag serkentgette, rugóul véve azt, hogy nekiek idővel elkerülhetlen közlekedésük leend a’ magyarokkal, hogy a’ magyarosodást megkívánja tőlök a’hon, ’s a’ megye’ főpásztorának egyenes akaratja, Így serkentget a’jó ’s buzgó lelkész, és serkentgetése gyümölcsöt nyert a’ nyájban, mellytől el kelle válnia, minthogy az érdemet becsülni tudó főpásztor’ hívása ez vala: lievertere S u n a m i t is! Tartsa meg a’ magyarok' Istene a’ Bélteken felejthetlent, mindenkinek kedvest, számos évekre!! — Igenigen sokat tehetnének a’ magyar nyelv’javára az oskolamesterek is; de fájdalom! ritka felel meg a’ köz várakozásnak, és az elvégzett praeparandiáróli nagy ’s czifra bizonyságleveleket rendszerint eléggé czáfolja tanítóink’ későbbi tapasztalt ügyetlensége! Ez már magában is nagy baj, mihez ha még a’ latin közmondás’ valósulása is jár: „Cantores amant humores“, akkor jó éjszakát a’ minden jóbani előrehaladásnak! —• Sp. (Szion.) Győr, január 17. A’ folyó hónap’ 14., 15. és 16kán sz. kir. Győr városában tartatott, úgynevezett „piroskai“ országos vásár’ alkalmával eladatott: egy pár hizott ökör váltóban 300 fttól 360 Étig, egy pár jármos ökör 269 fttól 360 Étig, egy darab tehén 60 fttól 90 Étig, egy pár ökörbőr 55 fttól 60 Étig, egy pár lóbőr 25 fttól 30 Étig, egy pár borjúbőr 4 ft. 30 Fttól 5 Étig, egy pár birkabőr 5 fttól 6 Étig egy pár tehénbőr 44 fttól 46 ftig, egy mázsa malomsoki dohány 30 fttól 50 ftig, egymázsa vihnyédi dohány 50 fttól 80 ftig, egy mázsa kender 50 fttól 65 ftig, egy mázsa szalonna 24 fttól 26 ftig, tisztabuza’ pozsonyi mérője 4 ft. 45 krtól 5 ftig, rozs’ p. m. 3 ft. 30 krtól 3 ft. 42 krig, árpa’ p. m. 99 Januar. 14.1939. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban Vázhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik.