Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-08-29 / 69. szám

gorúan megtétetett, remélhetni, hogy a’ dögvész’ további ha­ladása elsőj­tázik. Varsó, aug. 6. Tegnap itt nagy szerencsétlenség tör­tént. Rekkenő­ meleg volt, délben 30 foknyi hűség, ’s en­nélfogva igen sokan kerestek enyhületet fürdés által. A’ Visztula’ túlpartján az úgynevezett galarokat (bárkákat) egészen ellepé a’ vetkező és öltöző sokaság, sokan az át­szállító csónakon, sokan pedig még a’ vízben voltak, midőn az eső csepegni kezdett. Senki sem törődött*­e’ körülmény­­nyel, minthogy közben a’ nap is sütött; egyszerre azonban iszonyú szélvész támadt, az eső záporkint ömlött, éjszakai sötétség borult el a’ látkörön. A’ bárkákat elsodta a’ szél, a’ vizen volt, emberrel rakott csónakokat pedig felforga­tó; még azok közül is számosan vesztek el, kik a’ szélvész kezdetekor még vízben voltak, minthogy a’ nagy setétség miatt kiszállhatásra alkalmas helyet nem találtak. A’ vízből kifogott holttestek’ száma ekkorig 20, de még sok hiányzik. E’ vihar magában a’ városban is sok kárt okozott.— Ugyan­­e’ napról kelt másik tudósítás szerint e’ vihar közben a’ po­­vvonski tábo­r’egyik sátorába csapott a’villám,’s épen a’ ben­ne fölállítva volt fegyvereket találá, mellyek nem csak el­sültek, hanem szét is hasadoztak ’s több katonát megsebe­sítettek annyira, hogy fölgyógyulásukhoz csak némi remény van.Róma, aug. 13. Ma reggel hagyott el minket ő felsége a’ würtembergi király, 11 napi itt mulatása után, ’s Flo­renzen keresztül, hol csak kevés napokig szándékozik ma­radni, statusaiba veendi útját. Azon számos műtárgyakon kivű­l, mellyeket német művészeknél szerzett a’ király, elutazása előtt még néhány olasz művésznél tön megrende­léseket.— Már egy idő óta olly hírek szárnyaltak itt, hogy az Abruzzokban egy hiéna mutatkozott, melly Nápolyból szökött meg. Bizonyosan tudván, hogy Nápolyban nem volt hiéna, akkor nem hittünk a’ hírnek, ’s hallgatással mellőz­tük el. Mindazáltal kétségkivülinek látszik, hogy ha nem épen hiéna is, de egy más ismeretlen vad állat csakugyan tanyáz ama’ hegységben, ’s általa már több ember veszté életét. Most nagy hajtóvadászatot szándék tartani ama’ fé­lelmes állat’ elejtése végett. Kereskedés és Ipar. A’Dunán fen álló mostani fa­ hid-vám.­­(Vége.^ 6szor. Egy marhától melly, kisebb, magyar- vagy erdélyorr­szági terhelt szekér elébe van fogva, 16 kr. Hasonló szekér elébe fogva levő két marhától 32 kr.; háromtól 48 kr.; négy­től 1 f. 4 kr.; öttől 1 f. 30 kr.; hattól 2 frt. Négy vonós­marhától, mellyek nagyobb, akár magyar- akár erdélyországi terhelt szekér elébe vannak lógva, 1 frt. 20 kr.; öttől 2 frt.; hattól 2 fr. 45 kr. Két vonó márkától, mellyek német tarto­mánybeli, úgyszinte cseh- és morvaországi szekerek, va­lamint a’ nagyobb úgynevezett landkocsisok’ terhelt szeke­rei’ eleibe vannak lógva, 1 fr. Háromtól szinte terhelt szekérbe 1 fr. 20 fr.; négytől 2 fr.; öttől 3 fr.; hattól 4 fr. Hogy mindazáltal az utazók hid- és rév-bérrel ok — 7szer. miuuM^xw.. — —----------- ------. --------­nélkül ne terheltessenek, meghatároztatott, hogy ha az egy igás szekérnek terhe,egy mázsánál, a’ két igásé kettőnél, a’ három, négy, öt, vagy hat igásé pedig három vagy négy mázsánál többet nem nyomnak, vagy többre nem becsültet­hetnék, a’ befogott marhák úgy tekintessenek, mintha üres szekereket vontatnának; következésképen azoktól a’ fize­tés az 5dik pontban kiszabott mérték szerint kivántassék. 2­8szor. Minthogy csalárdság által hasznot keresni szabad nem volna, ha valaki olly feltétellel, hogy az illető hidbért fizetését elkerülhesse, nagyobb és olly teherrel rakott sze­kere eleibe, mellynek előmozdítására nyilván több vonó marhák kivántatnának, csak két marhát fogna, a’ többit pe­dig vagy üresen vezettetné által a’ hídon, vagy úgyis a’ túlsó részén lévén, általmenetele után fogná szekeré­be , az illyen hamisságban tapasztalt útas kevesebb számú márkájától szinte azon vám’fizetésére köteleztethetik, mint a’ mellyel tartozott volna, ha szekerének vontatására szükség­képen megkivántató marhái mind be lettek volna fogva, az é­kszer. Midőn akármelly városi polgár bort, vagy mustot saját szekerén kíván általhozatni, az általmenő üres sze­kértől ugyan semmit, de midőn teherrel visszatér, a’ rajta levő bor-v.­mustnak minden akójától tartozik fizetni 4 krt. Ellenben ha borait fogadott szekereken szállítja által a’ hí­don, a’ szekértől ugyan nem tekintvén a’ vonó marhák’ szá­mát, ’s igy akár több akár kevesebb légyen az elébe fogva, az alább következő 11-dik pontban foglalt rendelés,szerint fizet 3fi krt, a’ bornak pedig minden akojától 5 krt. És ezen rendelés kiterjesztetik a’ bor-korcsolyázókra is(Fasszieher), valahányszor borokat bérért szekereznek. — lőszer: A’ vá­rosi polgárok szüret’ alkalmával törkölyös mustot hordó tulaj­don üres szekereiktől ugyan semmit, visszajövet azonban a felrakott törkölyös mustnak minden akójától űzetni tartoznak 3 krt. Ha pedig fogadott szekerekkel élnének, a’ 11-dik pontban foglalt rendszabás szerint ettől minden általm­ene­­telért adni kötelesek 36 krt. A’ felett a’ törkölyös mustnak akójáért 3 kr.— lőszer. Egyéb a’ városokban lévő szemé­lyek, kik sem nem polgárok sem nemesi szabadsággal nem bírnak, a’ kerdéses esetben menet üres szekereiktől, akár négy, akár hat marha legyen azokba fogva, fizetni kötelesek 30 kr­t. — lőszer. Visszajövet pedig a törkölyös mustnak min­den akojától 5 krt. — lőszer. A’ városi polgárok, ha saját vagy fogadott szekereken téglát, meszet, cserepet szállítanak, a hídon keresztül mind menet, mind jövet fizetni fognak egy vonó marhától 15 krt­ — l­őszer. A’ városbeli kertészek zöld­ségei terhelt szekerek eleibe fógott 1 lótól fizetni fógnak 1­­Étert, összefogott két lótól pedig 12 kr.— 15ször. A’ budai mészárosok­­Buda városának szükségére az ott való vágó­­székekre hajtandó marháktól ugyan semmit, azoktól azon­ban mellyeket kereskedés végett tovább szállítanak, mindez száztól tíz darabnak tett leszámítása után fizetni fognak a’ 6-ik pont szerint egy egy darabért 5 krt. Ezenfelül vala­hányszor a’ két városbeli mészárosok vágómarha’ szerzésé­ben foglalatoskodván a’ hídon általmennek, minden fizetés­től szabadok, ha azonban más dologban járván ezen szabad­sággal álnokúl élni merészelnének, ’s ebbeli csalárdságuk bebizonyíttatnék, a’ hamisan elmellőzött hid-bért kétszere­sen megadni kötelesek lesznek. —­lfiszor. A’ városi tanács­­béliek­ és más egyéb tisztviselőknek, úgy nemkülönben a választott polgároknak ’s ezek’ özvegyeinek tulajdon érté­­ki és majorságbeli term­esztményei, nem pedig kereske­désre szerzi­tt akárminemű javaik, ahhoz képest, mint már a’ 3-dik pontban elyrebocsáttatott, akkor is mentek a’ vám­fizetéstől, ha a’hídon fogadott szekereken vitetnek keresztül — 17szer. A’ Pesten lakó nemes urak, ha szeleikbe valami vitetnek vagy onnan hozatnak, tulajdon szekereiktől semmi fizetéssel nem tartoznak, az e’ vegett fogadott szekerekre nézve mindazonáltal magokat az eddig gyakorlott szokáshoz alkalmaztassák, melly egy úttal azon vidéki nemes urakra is kiterjesztetik, kik dolgaikban bérlett szekerekkel élnek fászor. A’ gulya- és ménesbeli marháknak minden darabja jól fizetendő lesz is kr.—­lílszer. Azon városi polgárok, kit szőlejük’ megtekintésére mennek a’ hídon keresztül, vagy ezeknek művelésére ganért, karókat, szőlőtőkéket, vessző­ket, csádét, üres hordókat tulajdon­ú, fogadott szekereket visznek, az allalmenetelért és visszajövetelért öszvesége­sen egy marhától fizetni fognak 5­ért. Ha azonban ezen sza­badsággal más esetre visszaélnének, hamis állításukét­­a’ rendszerint való vámnak kétszeres fizetésével bűntettesse­nek.— 20szor. Az úgynevezett frakkerek, vám’ fejében esz­tendei taksát fognak fizetni, nevezetesen: minden kocsitó esztendőnkint a’ budaiak 12, a’ pestiek pedig 24 forintot, a mellett mindazonáltal azok, kik efféle kocsikon a’ hídon által költöznek, minden vámfizetéstől mentek lesznek. — 21szer Meszet fuvarozó paraszt emberek a’ tehertől ugyan semmit hanem a’ vonó marháknak minden darabjától jövet is, me­net is fizetni fognak 8 krt. — 22szer. Midőn télben a’ hid el szedetvén, kompokon és csónakokon hordálnak által­a, utazó­­s járókelő személyek ’s azok’ marhái, dupla vém, azaz kétan­nyi fog fizettetni mint az előrebocsátott czik­­kelyekben meghatároztatok az pedig, hogy az által járás távolabb vagy közelebb esne a’ hid’ helyétül, avvagy na­gyobb vagy kisebb nehézségekkel vagyon összekap­csolva, különbséget nem tehet.— 23szor.AzA’­ jégen­­sza­­bad és minden fizetés nélkül való általjárást és terhek’ általszállítása engedtetik, valahányszor a’ Duna úgy befagy, hogy az altaljárás azon segítő eszközök nélkül megeshetik. — 24 szer. Ha pedig a’jég’ széle vagy megszakadna, vagy a’ Dunába folyó meleg források által annyira felolvasztatnék, hogy a’ nyíláson általmenni vagy marhákat által takaríta­­ni különben nem lehetne, hanem vagy csónakokon vagy pedig a’ nyilason keresztül rakott padlókon, illy esetekben azok, a’ kik vámfizetéssel a’ fentebb írtak szerint különben is tartoznak, következendő fizetésre lesznek kötelesek, úgy­mint: Egy gyalog ember’ személyétől 1 kr. Egy juhtól, ser­téstől és más elfele kisebb barmoktól 1 kr. Egy lótól, ökör­től 2 kr. Egy mázsa akárminemű portékától hasonlóképen 2 kr. Többnyire a’ nyílás’ szélessége a’fizetés’ mennyiségét semmi esetben meg nem változtathatja. — 25ször. Különösen megjegyeztetvén itten az, hogy jóllehet szükséges volna, hogy ott, hol a’ jégen való általjaras veszedelemmel vagyon öszvekapcsolva, olly módok vetessenek elő, mellyek­­által az bátorságossá tétessék; az e’ részben ennekelőtte tapasz­talt visszaéléseknek és sarczolásoknak elhárítására nézve az határoztatik meg, hogy a’jurisdictionak (hatóságnak) híre és különös engedelme nélkül a’jeget megtörni és annak or­ve alatt bármelly vámbért venni szabad ne légyen.— 26szor. A’hajóknak általbocsátásáért, a’ hídnak e’ végett leendő meg­nyitásáért semmi bér sem kivántathatik. — 27szer. Az 1566- dik esztendei 13-dik törvény szerint szabad lészen kinek ki­­nek tulajdon hajójával saját szükségire élni; mindazonáltal, ha illyen hajók tulajdonosai a’ hid-vám’ kárával pénzért mások portékáit hordanák a’ vizen keresztül, ebbéli vétkes tettei­kért hajójok elfoglalásával büntettethetnek.—Az ó-budaiakra nézve mindazonaltal ezen rendelés úgy értetik, hogy ezek­nek helyből bérért is szabad ugyan mások’portékáját Pest­re vagy Budára leszállítani, ha mindazonaltal a’ pesti ha­tárból a’ budai határba vagy viszont pénzért valamit által­­szállittanak, ekkor a’ rendszerint való hidbér’ fizetésére kö­telesek lesznek. — 28szor. Valamint a’ budai, úgy a’ pesti molnárok minden fizetéstől mentek, valahányszor saját ha­jóikon saját gabonáikat vagy lisztjüket a’ Dunán által­­szállítják, de az őrlető parasztoktól sem kivántathatik fize­tés, midőn ezek őrletés végett a’ malomba járnak.— 29szer. úgy nemkülönben tulajdon hajóikon minden taksa nélkül általszállíthatják akár hová való lakosok saját arató és nyomtató embereiket.— 30szor. A’ fa-eszközökkel való ke­reskedők, a’ kik hol a’ pesti hol a’ budai parthoz helyhez­­tetik hajóikat, és a’ vásárok miatt a’ Dunán ide ’s tova köl­töznek, sem hajóiktól, sem a’ Dunán leeresztett portékáik­tól vám­fizetéssel nem tartoznak.— 31szer. Hasonlóképen a’ talpak is minden vám nélkül általmehetnek egyik partról a’ másikra, ha azonban a’ vám’ kárára más emberek’ por­tékáit is általszállítanak, ezen cselekedetekért a’ vétkesek az ollyan talpak’ elfoglalásával büntettethetnek. — 32 szer. Azon hajókért, mellyek a' budai és pesti határban vala­mivel rakosznak, vagy pedig a’ Dunán máshol rakott teher­rel le- vagy felmenven megállapodnak, vámfizetésre senki se kényszeríttessék, de — 33szor azon hajók se taksáltas­­sanak, a’ mellyek akárhonnét jővén, itt valami portékát ki­rakván, árúba bocsátnak. Költ Pesten, ’sat. (Rajzolatok.) Hecksch Adolf és Strasser Fülöp, kiknek gyapjumo­­sási rendszeréről már többször emlékezünk, ismert találmá­nyukat, melly cs. kir. és szász szabadítékkal vala kitüntetve, annyira tökélyesbíték, hogy bizonyos szer’ hozzátétele ál­tal szükségtelenné lesz a’ mosó vegyíték’ főzése, mi rendkí­vül hasznos leend, főleg olly helyeken, hol fadrágaság az előbbi mosást melegített vízzel igen költségesíté. Ezenkívül pedig még azon nyereség is van kapcsolatban ez uj mo­sással, hogy a’ gyapjú nem veszt annyit súlyából, mint az eddigi meleg mosással. Sikerült e’ fölött a’ fölebbieknek biztos szert föltalálni a’ gyapjú’ megtisztítására minden kul­lancs- és bojtorlánytól. V­asárnap, i. e. sept. 1 jén, pontban 11 órakor délelőtt Stein Gyula heveny­ész-hang­ászati ACAUEM­IÁT fog az itteni vármegyeház-teremben tartani. Részletesb értesítést a’ falragasztványok közlé­nek. — Zártszék-jegyek 40 p. kron és bemenet-je­gyek 24 p.­kron kaphatók a’ »S­cA«ica­ könyvárusbolt­­ban, a’ //prím­tjer-kávéházban ’s az „Arany szar­vas“ czíműi fogadó’ 8. számú vendégszobájában , az előadás’ napján pedig a’ pénztárnál. Pozsony, aug. 26. 1839. C1) Haszonbérbe adandó jószág. Föméltóságu herczeg Esterházy’ derecskei ke­rületi jószágigazgatósága’ részéről közhírré tétetik , hogy a herczegségének t. n. Szabolcs vármegyében helyzeti Kis-Várdai uradalmához tartozó Sz.-György nevű pusztája, melly Debreczen és Hajdú-Böször­mény közt az első városhoz egy mérföldnyi távol­ságra fekszik, és 1226 hold legjobb minenyiségü szántóföldet, 25 hold rétet, 16 hold legelőt, ’s 712 hold fiatal cseres erdőt, minden holdat 1,600 négy­szög­öllel számítva, foglal magában, a’ hozzátar­tozandó és a’ debreczeni útón fekvő korcsmával ’s állással együtt­­. 1839 dik évi September 26k án dél­előtti 10 órakor a’ kis­várdai tisztházban árverés’út­ján’ a’ legtöbbet ígérőnek 6, vagy a’körülményekhez képest 12 esztendőre haszonbérbe fog adatni A’ bér­leni kívánók elegendő bánatpénzzel ellátva a’ fel­­említett helyen ’s napon megjelenni illendően meg hi­vatnak. Addig is pedig a’ közelebbi adatokat és fölté­teleket föméltóságu herczeg Esterházy kis-várdai tisztségénél megtudhatni. (3*) (1) Haszonbérlendő jószág kerestetik. Egy 300—2000 hold szántóföldből álló, 500— 10,000 darab birka’ tartására alkalmatos és jó kar­ban lévő, 8 vagy 10 szobát magában foglaló épület­tel ellátott majorsági jószág, tizenkét esztendőre haszonbérbe kerestetik. Eziránt további tudósítást ad ’s fogad (a’ távollévőkre nézve mindazáltal csak bérmentett levelekre)­­. Pusztay Sándor hazai hites ügyviselő. Pozsonyban Szt-Mihályutczán 180. szám alatt. (3*) C2) Haszonbérbe adandótt: 1) Zsáka mezővárosnak (s t. Bihar vármegyében) */a része, mellynek állománya, a’ közös regálékon kívül, 9 fél, 26 fertály telkes-jobbágy és 66 zsel­lér; 5304 hold allodiális szántó- és kaszáló-föld. 2) Bakonyszeg helységnek ’s a’ Bácsi és Hid­­közi pusztáknak hason fele; állomány­a 57'/8 telkes jobbágya 80 házas zsellér ; 3511 hold tiszta allodiatura. A’ feltételek iránt bérmentes levelekre környül­­m­ényes tudósítást adhatnak Miskolczon­­. Ib­rváth József inspektor és Várad-Olasziban t. Bende Péter ügyvéd urak. (3*)­­ • (2) Eggenbergernél Pesten s általa országszerte minden hiteles könyvárusnál megkapható c’ munka . BEVEZETÉS A’ TERMÉSZETI JOGBA és a’ tiszta általán­os természeti jog. Irta Csacsk­ó Ebbi­’c. győri academiai jogtanító ’stb Győrött, 1839. Nyolczad­­rét, XX és 365 lap. Ára fűzve 2 fr. p. p. (3) Concurs­us. A’ szomolnoki kir. fő­ felügyelői hivatalnál a’laj­­stromzó’ helye — 625 fr. évpénzzel, 11 fr. faggyu­­’s 21 fr. tüzelőfa-járandóságokkal hasonértékben, 20 fr. szálláspénzzel ’s (azon esetre, ha a’ bányai jegy­­zököny’ vitele e’ hivatalhoz kapcsolva marad, mi azonban még kérdés alatt áll) 120 fr. jegyzökönyv­­viteli díjjal (melly summára nézve azonban teljesség­gel nem várhatni nyugpénzt) összekötve — meg­ürülvén, betöltésére concursus hirdettetik akképen, hogy a’ kik e’ hivatalt elnyerni kívánják , a’ bánya­­académiai tanulmányoknak jeles elvégeztéröl, kivált­képen az iróhivatalbéli munkálatokban, különösen a’ lajstromozásban és fogalmazásban szerzett gyakorlati ismereteikről és jártasságukról, feddhetetlen erköl­­csüségökröl és egyéb megkivántatóságokról szóló eredeti vagy hiteles­ másolatu oklevelekkel ellátott folyamodásukat legfölebb i. e. September’ 7kéig, mint a’ concursus’ végnapjáig, az alulirt helyre ’s hivatal­hoz juttatni el ne mulasszák. Szomolnok, jul. 29-én 1839. (1 3*) A’ kir. fő­ felügyelő hivatal, C3) Gazdasági tárgyak’ eladása. Köz hírré tétetik ezen­nel , hogy a’ Csallóközben tatált Alsó - Csöllén mirgos gróf gyij Poll/f­ y Károly’ curiájában c’ folyó évi October’ ladi­kén délutáni 3 órakor tar­tandó árverés’ alkalmával, 500 darab, részint tenyésztésre alkalmatos anyaju­hok, részint kosok, ürük­, toklyók és l­áz­i tinyok , néni különben sármos ökrök , tinók és téliének, valamint mindennemű takarini V- 1*«°k» különbféle fazdasn­gi és házi csz­­kü*, a többet ígérőknek két pénzbeli fizetés mel­lett el fognak adatni. (65. C7 173 71).­ C2) HÁG­OKOSOK ELADÁSA. Föméltóságu herczeg Lichtenstein Alajos’ Ko­márom megyei Vassi pusztáján mintegy 60 a. 2—3 éves szép — egészséges hágókos szabad kézből na­ponkint eladó; a’ venni szándékozók Ácson az ura­­dalmi tisztségnél bővebb értesítést nyerhetnek. (3) 00 Tányér virág-mag’ eladása. S­tóm­fa mezővárosában Pozsony’ közelében, mintegy 450 mérő tányérvirág-mag, mellyböl finom olajt készíteni lehet, eladó. Venni szándékozók, ma­gokat az ottani tiszttartói hivatalnál, bérmentes leve­lekben jelenteni ne terheltessenek. (3) ÖT ANYA-BIRKÁK’ eladása. Nemes Fehér vármegyében helye­zett Agárdi pusztán 500 darab tenyész­el­tésre alkalmatos anya-birka eladásra­­ készen találtatik. (3) Borok’ eladása Ny­i­t­r­á­n. F. c. September’ Ildik ’s következő nap­jain délutáni órákban a’ Gortan Antal’ ha­gyományához tartozó 500 akó 1834-i fehér zobori borok, valamint karloviczi és szek­szárdi vörös borok, hordóval vagy a’ nélkül, a’ töb­bet ígérőnek azonnali készpénz-fizetés mellett elfog­nak adatni. Ezen borok előbb is , összesen vagy ré­­szenkint (10—15 akós hordókban), szabad kézből eladhatók; mire nézve a’ venni akarók értesülhetnek Nyitrán az „Arany golyó“-hoz (zur goldenen Kugel) czímzett fűszerárus-kereskedésben. Nyitra, aug. tikén 1839. (3) POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal.

Next