Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-08-29 / 69. szám
gorúan megtétetett, remélhetni, hogy a’ dögvész’ további haladása elsőjtázik. Varsó, aug. 6. Tegnap itt nagy szerencsétlenség történt. Rekkenő meleg volt, délben 30 foknyi hűség, ’s ennélfogva igen sokan kerestek enyhületet fürdés által. A’ Visztula’ túlpartján az úgynevezett galarokat (bárkákat) egészen ellepé a’ vetkező és öltöző sokaság, sokan az átszállító csónakon, sokan pedig még a’ vízben voltak, midőn az eső csepegni kezdett. Senki sem törődött*e’ körülménynyel, minthogy közben a’ nap is sütött; egyszerre azonban iszonyú szélvész támadt, az eső záporkint ömlött, éjszakai sötétség borult el a’ látkörön. A’ bárkákat elsodta a’ szél, a’ vizen volt, emberrel rakott csónakokat pedig felforgató; még azok közül is számosan vesztek el, kik a’ szélvész kezdetekor még vízben voltak, minthogy a’ nagy setétség miatt kiszállhatásra alkalmas helyet nem találtak. A’ vízből kifogott holttestek’ száma ekkorig 20, de még sok hiányzik. E’ vihar magában a’ városban is sok kárt okozott.— Ugyane’ napról kelt másik tudósítás szerint e’ vihar közben a’ povvonski tábor’egyik sátorába csapott a’villám,’s épen a’ benne fölállítva volt fegyvereket találá, mellyek nem csak elsültek, hanem szét is hasadoztak ’s több katonát megsebesítettek annyira, hogy fölgyógyulásukhoz csak némi remény van.Róma, aug. 13. Ma reggel hagyott el minket ő felsége a’ würtembergi király, 11 napi itt mulatása után, ’s Florenzen keresztül, hol csak kevés napokig szándékozik maradni, statusaiba veendi útját. Azon számos műtárgyakon kivűl, mellyeket német művészeknél szerzett a’ király, elutazása előtt még néhány olasz művésznél tön megrendeléseket.— Már egy idő óta olly hírek szárnyaltak itt, hogy az Abruzzokban egy hiéna mutatkozott, melly Nápolyból szökött meg. Bizonyosan tudván, hogy Nápolyban nem volt hiéna, akkor nem hittünk a’ hírnek, ’s hallgatással mellőztük el. Mindazáltal kétségkivülinek látszik, hogy ha nem épen hiéna is, de egy más ismeretlen vad állat csakugyan tanyáz ama’ hegységben, ’s általa már több ember veszté életét. Most nagy hajtóvadászatot szándék tartani ama’ félelmes állat’ elejtése végett. Kereskedés és Ipar. A’Dunán fen álló mostani fa hid-vám.(Vége.^ 6szor. Egy marhától melly, kisebb, magyar- vagy erdélyorrszági terhelt szekér elébe van fogva, 16 kr. Hasonló szekér elébe fogva levő két marhától 32 kr.; háromtól 48 kr.; négytől 1 f. 4 kr.; öttől 1 f. 30 kr.; hattól 2 frt. Négy vonósmarhától, mellyek nagyobb, akár magyar- akár erdélyországi terhelt szekér elébe vannak lógva, 1 frt. 20 kr.; öttől 2 frt.; hattól 2 fr. 45 kr. Két vonó márkától, mellyek német tartománybeli, úgyszinte cseh- és morvaországi szekerek, valamint a’ nagyobb úgynevezett landkocsisok’ terhelt szekerei’ eleibe vannak lógva, 1 fr. Háromtól szinte terhelt szekérbe 1 fr. 20 fr.; négytől 2 fr.; öttől 3 fr.; hattól 4 fr. Hogy mindazáltal az utazók hid- és rév-bérrel ok — 7szer. miuuM^xw.. — —----------- ------. --------nélkül ne terheltessenek, meghatároztatott, hogy ha az egy igás szekérnek terhe,egy mázsánál, a’ két igásé kettőnél, a’ három, négy, öt, vagy hat igásé pedig három vagy négy mázsánál többet nem nyomnak, vagy többre nem becsültethetnék, a’ befogott marhák úgy tekintessenek, mintha üres szekereket vontatnának; következésképen azoktól a’ fizetés az 5dik pontban kiszabott mérték szerint kivántassék. 28szor. Minthogy csalárdság által hasznot keresni szabad nem volna, ha valaki olly feltétellel, hogy az illető hidbért fizetését elkerülhesse, nagyobb és olly teherrel rakott szekere eleibe, mellynek előmozdítására nyilván több vonó marhák kivántatnának, csak két marhát fogna, a’ többit pedig vagy üresen vezettetné által a’ hídon, vagy úgyis a’ túlsó részén lévén, általmenetele után fogná szekerébe , az illyen hamisságban tapasztalt útas kevesebb számú márkájától szinte azon vám’fizetésére köteleztethetik, mint a’ mellyel tartozott volna, ha szekerének vontatására szükségképen megkivántató marhái mind be lettek volna fogva, az ékszer. Midőn akármelly városi polgár bort, vagy mustot saját szekerén kíván általhozatni, az általmenő üres szekértől ugyan semmit, de midőn teherrel visszatér, a’ rajta levő bor-v.mustnak minden akójától tartozik fizetni 4 krt. Ellenben ha borait fogadott szekereken szállítja által a’ hídon, a’ szekértől ugyan nem tekintvén a’ vonó marhák’ számát, ’s igy akár több akár kevesebb légyen az elébe fogva, az alább következő 11-dik pontban foglalt rendelés,szerint fizet 3fi krt, a’ bornak pedig minden akojától 5 krt. És ezen rendelés kiterjesztetik a’ bor-korcsolyázókra is(Fasszieher), valahányszor borokat bérért szekereznek. — lőszer: A’ városi polgárok szüret’ alkalmával törkölyös mustot hordó tulajdon üres szekereiktől ugyan semmit, visszajövet azonban a felrakott törkölyös mustnak minden akójától űzetni tartoznak 3 krt. Ha pedig fogadott szekerekkel élnének, a’ 11-dik pontban foglalt rendszabás szerint ettől minden általmenetelért adni kötelesek 36 krt. A’ felett a’ törkölyös mustnak akójáért 3 kr.— lőszer. Egyéb a’ városokban lévő személyek, kik sem nem polgárok sem nemesi szabadsággal nem bírnak, a’ kerdéses esetben menet üres szekereiktől, akár négy, akár hat marha legyen azokba fogva, fizetni kötelesek 30 krt. — lőszer. Visszajövet pedig a törkölyös mustnak minden akojától 5 krt. — lőszer. A’ városi polgárok, ha saját vagy fogadott szekereken téglát, meszet, cserepet szállítanak, a hídon keresztül mind menet, mind jövet fizetni fognak egy vonó marhától 15 krt — lőszer. A’ városbeli kertészek zöldségei terhelt szekerek eleibe fógott 1 lótól fizetni fógnak 1Étert, összefogott két lótól pedig 12 kr.— 15ször. A’ budai mészárosokBuda városának szükségére az ott való vágószékekre hajtandó marháktól ugyan semmit, azoktól azonban mellyeket kereskedés végett tovább szállítanak, mindez száztól tíz darabnak tett leszámítása után fizetni fognak a’ 6-ik pont szerint egy egy darabért 5 krt. Ezenfelül valahányszor a’ két városbeli mészárosok vágómarha’ szerzésében foglalatoskodván a’ hídon általmennek, minden fizetéstől szabadok, ha azonban más dologban járván ezen szabadsággal álnokúl élni merészelnének, ’s ebbeli csalárdságuk bebizonyíttatnék, a’ hamisan elmellőzött hid-bért kétszeresen megadni kötelesek lesznek. —lfiszor. A’ városi tanácsbéliek és más egyéb tisztviselőknek, úgy nemkülönben a választott polgároknak ’s ezek’ özvegyeinek tulajdon értéki és majorságbeli termesztményei, nem pedig kereskedésre szerzitt akárminemű javaik, ahhoz képest, mint már a’ 3-dik pontban elyrebocsáttatott, akkor is mentek a’ vámfizetéstől, ha a’hídon fogadott szekereken vitetnek keresztül — 17szer. A’ Pesten lakó nemes urak, ha szeleikbe valami vitetnek vagy onnan hozatnak, tulajdon szekereiktől semmi fizetéssel nem tartoznak, az e’ vegett fogadott szekerekre nézve mindazonáltal magokat az eddig gyakorlott szokáshoz alkalmaztassák, melly egy úttal azon vidéki nemes urakra is kiterjesztetik, kik dolgaikban bérlett szekerekkel élnek fászor. A’ gulya- és ménesbeli marháknak minden darabja jól fizetendő lesz is kr.—lílszer. Azon városi polgárok, kit szőlejük’ megtekintésére mennek a’ hídon keresztül, vagy ezeknek művelésére ganért, karókat, szőlőtőkéket, vesszőket, csádét, üres hordókat tulajdonú, fogadott szekereket visznek, az allalmenetelért és visszajövetelért öszveségesen egy marhától fizetni fognak 5ért. Ha azonban ezen szabadsággal más esetre visszaélnének, hamis állításukéta’ rendszerint való vámnak kétszeres fizetésével bűntettessenek.— 20szor. Az úgynevezett frakkerek, vám’ fejében esztendei taksát fognak fizetni, nevezetesen: minden kocsitó esztendőnkint a’ budaiak 12, a’ pestiek pedig 24 forintot, a mellett mindazonáltal azok, kik efféle kocsikon a’ hídon által költöznek, minden vámfizetéstől mentek lesznek. — 21szer Meszet fuvarozó paraszt emberek a’ tehertől ugyan semmit hanem a’ vonó marháknak minden darabjától jövet is, menet is fizetni fognak 8 krt. — 22szer. Midőn télben a’ hid el szedetvén, kompokon és csónakokon hordálnak általa, utazós járókelő személyek ’s azok’ marhái, dupla vém, azaz kétannyi fog fizettetni mint az előrebocsátott czikkelyekben meghatároztatok az pedig, hogy az által járás távolabb vagy közelebb esne a’ hid’ helyétül, avvagy nagyobb vagy kisebb nehézségekkel vagyon összekapcsolva, különbséget nem tehet.— 23szor.AzA’ jégenszabad és minden fizetés nélkül való általjárást és terhek’ általszállítása engedtetik, valahányszor a’ Duna úgy befagy, hogy az altaljárás azon segítő eszközök nélkül megeshetik. — 24 szer. Ha pedig a’jég’ széle vagy megszakadna, vagy a’ Dunába folyó meleg források által annyira felolvasztatnék, hogy a’ nyíláson általmenni vagy marhákat által takarítani különben nem lehetne, hanem vagy csónakokon vagy pedig a’ nyilason keresztül rakott padlókon, illy esetekben azok, a’ kik vámfizetéssel a’ fentebb írtak szerint különben is tartoznak, következendő fizetésre lesznek kötelesek, úgymint: Egy gyalog ember’ személyétől 1 kr. Egy juhtól, sertéstől és más elfele kisebb barmoktól 1 kr. Egy lótól, ökörtől 2 kr. Egy mázsa akárminemű portékától hasonlóképen 2 kr. Többnyire a’ nyílás’ szélessége a’fizetés’ mennyiségét semmi esetben meg nem változtathatja. — 25ször. Különösen megjegyeztetvén itten az, hogy jóllehet szükséges volna, hogy ott, hol a’ jégen való általjaras veszedelemmel vagyon öszvekapcsolva, olly módok vetessenek elő, mellyekáltal az bátorságossá tétessék; az e’ részben ennekelőtte tapasztalt visszaéléseknek és sarczolásoknak elhárítására nézve az határoztatik meg, hogy a’jurisdictionak (hatóságnak) híre és különös engedelme nélkül a’jeget megtörni és annak orve alatt bármelly vámbért venni szabad ne légyen.— 26szor. A’hajóknak általbocsátásáért, a’ hídnak e’ végett leendő megnyitásáért semmi bér sem kivántathatik. — 27szer. Az 1566- dik esztendei 13-dik törvény szerint szabad lészen kinek kinek tulajdon hajójával saját szükségire élni; mindazonáltal, ha illyen hajók tulajdonosai a’ hid-vám’ kárával pénzért mások portékáit hordanák a’ vizen keresztül, ebbéli vétkes tetteikért hajójok elfoglalásával büntettethetnek.—Az ó-budaiakra nézve mindazonaltal ezen rendelés úgy értetik, hogy ezeknek helyből bérért is szabad ugyan mások’portékáját Pestre vagy Budára leszállítani, ha mindazonaltal a’ pesti határból a’ budai határba vagy viszont pénzért valamit általszállittanak, ekkor a’ rendszerint való hidbér’ fizetésére kötelesek lesznek. — 28szor. Valamint a’ budai, úgy a’ pesti molnárok minden fizetéstől mentek, valahányszor saját hajóikon saját gabonáikat vagy lisztjüket a’ Dunán általszállítják, de az őrlető parasztoktól sem kivántathatik fizetés, midőn ezek őrletés végett a’ malomba járnak.— 29szer. úgy nemkülönben tulajdon hajóikon minden taksa nélkül általszállíthatják akár hová való lakosok saját arató és nyomtató embereiket.— 30szor. A’ fa-eszközökkel való kereskedők, a’ kik hol a’ pesti hol a’ budai parthoz helyheztetik hajóikat, és a’ vásárok miatt a’ Dunán ide ’s tova költöznek, sem hajóiktól, sem a’ Dunán leeresztett portékáiktól vámfizetéssel nem tartoznak.— 31szer. Hasonlóképen a’ talpak is minden vám nélkül általmehetnek egyik partról a’ másikra, ha azonban a’ vám’ kárára más emberek’ portékáit is általszállítanak, ezen cselekedetekért a’ vétkesek az ollyan talpak’ elfoglalásával büntettethetnek. — 32 szer. Azon hajókért, mellyek a' budai és pesti határban valamivel rakosznak, vagy pedig a’ Dunán máshol rakott teherrel le- vagy felmenven megállapodnak, vámfizetésre senki se kényszeríttessék, de — 33szor azon hajók se taksáltassanak, a’ mellyek akárhonnét jővén, itt valami portékát kirakván, árúba bocsátnak. Költ Pesten, ’sat. (Rajzolatok.) Hecksch Adolf és Strasser Fülöp, kiknek gyapjumosási rendszeréről már többször emlékezünk, ismert találmányukat, melly cs. kir. és szász szabadítékkal vala kitüntetve, annyira tökélyesbíték, hogy bizonyos szer’ hozzátétele által szükségtelenné lesz a’ mosó vegyíték’ főzése, mi rendkívül hasznos leend, főleg olly helyeken, hol fadrágaság az előbbi mosást melegített vízzel igen költségesíté. Ezenkívül pedig még azon nyereség is van kapcsolatban ez uj mosással, hogy a’ gyapjú nem veszt annyit súlyából, mint az eddigi meleg mosással. Sikerült e’ fölött a’ fölebbieknek biztos szert föltalálni a’ gyapjú’ megtisztítására minden kullancs- és bojtorlánytól. Vasárnap, i. e. sept. 1 jén, pontban 11 órakor délelőtt Stein Gyula hevenyész-hangászati ACAUEMIÁT fog az itteni vármegyeház-teremben tartani. Részletesb értesítést a’ falragasztványok közlének. — Zártszék-jegyek 40 p. kron és bemenet-jegyek 24 p.kron kaphatók a’ »ScA«ica könyvárusboltban, a’ //prímtjer-kávéházban ’s az „Arany szarvas“ czíműi fogadó’ 8. számú vendégszobájában , az előadás’ napján pedig a’ pénztárnál. Pozsony, aug. 26. 1839. C1) Haszonbérbe adandó jószág. Föméltóságu herczeg Esterházy’ derecskei kerületi jószágigazgatósága’ részéről közhírré tétetik , hogy a herczegségének t. n. Szabolcs vármegyében helyzeti Kis-Várdai uradalmához tartozó Sz.-György nevű pusztája, melly Debreczen és Hajdú-Böszörmény közt az első városhoz egy mérföldnyi távolságra fekszik, és 1226 hold legjobb minenyiségü szántóföldet, 25 hold rétet, 16 hold legelőt, ’s 712 hold fiatal cseres erdőt, minden holdat 1,600 négyszögöllel számítva, foglal magában, a’ hozzátartozandó és a’ debreczeni útón fekvő korcsmával ’s állással együtt. 1839 dik évi September 26k án délelőtti 10 órakor a’ kisvárdai tisztházban árverés’útján’ a’ legtöbbet ígérőnek 6, vagy a’körülményekhez képest 12 esztendőre haszonbérbe fog adatni A’ bérleni kívánók elegendő bánatpénzzel ellátva a’ felemlített helyen ’s napon megjelenni illendően meg hivatnak. Addig is pedig a’ közelebbi adatokat és föltételeket föméltóságu herczeg Esterházy kis-várdai tisztségénél megtudhatni. (3*) (1) Haszonbérlendő jószág kerestetik. Egy 300—2000 hold szántóföldből álló, 500— 10,000 darab birka’ tartására alkalmatos és jó karban lévő, 8 vagy 10 szobát magában foglaló épülettel ellátott majorsági jószág, tizenkét esztendőre haszonbérbe kerestetik. Eziránt további tudósítást ad ’s fogad (a’ távollévőkre nézve mindazáltal csak bérmentett levelekre). Pusztay Sándor hazai hites ügyviselő. Pozsonyban Szt-Mihályutczán 180. szám alatt. (3*) C2) Haszonbérbe adandótt: 1) Zsáka mezővárosnak (s t. Bihar vármegyében) */a része, mellynek állománya, a’ közös regálékon kívül, 9 fél, 26 fertály telkes-jobbágy és 66 zsellér; 5304 hold allodiális szántó- és kaszáló-föld. 2) Bakonyszeg helységnek ’s a’ Bácsi és Hidközi pusztáknak hason fele; állománya 57'/8 telkes jobbágya 80 házas zsellér ; 3511 hold tiszta allodiatura. A’ feltételek iránt bérmentes levelekre környülményes tudósítást adhatnak Miskolczon. Ibrváth József inspektor és Várad-Olasziban t. Bende Péter ügyvéd urak. (3*) • (2) Eggenbergernél Pesten s általa országszerte minden hiteles könyvárusnál megkapható c’ munka . BEVEZETÉS A’ TERMÉSZETI JOGBA és a’ tiszta általános természeti jog. Irta Csacskó Ebbi’c. győri academiai jogtanító ’stb Győrött, 1839. Nyolczadrét, XX és 365 lap. Ára fűzve 2 fr. p. p. (3) Concursus. A’ szomolnoki kir. fő felügyelői hivatalnál a’lajstromzó’ helye — 625 fr. évpénzzel, 11 fr. faggyu’s 21 fr. tüzelőfa-járandóságokkal hasonértékben, 20 fr. szálláspénzzel ’s (azon esetre, ha a’ bányai jegyzököny’ vitele e’ hivatalhoz kapcsolva marad, mi azonban még kérdés alatt áll) 120 fr. jegyzökönyvviteli díjjal (melly summára nézve azonban teljességgel nem várhatni nyugpénzt) összekötve — megürülvén, betöltésére concursus hirdettetik akképen, hogy a’ kik e’ hivatalt elnyerni kívánják , a’ bányaacadémiai tanulmányoknak jeles elvégeztéröl, kiváltképen az iróhivatalbéli munkálatokban, különösen a’ lajstromozásban és fogalmazásban szerzett gyakorlati ismereteikről és jártasságukról, feddhetetlen erkölcsüségökröl és egyéb megkivántatóságokról szóló eredeti vagy hiteles másolatu oklevelekkel ellátott folyamodásukat legfölebb i. e. September’ 7kéig, mint a’ concursus’ végnapjáig, az alulirt helyre ’s hivatalhoz juttatni el ne mulasszák. Szomolnok, jul. 29-én 1839. (1 3*) A’ kir. fő felügyelő hivatal, C3) Gazdasági tárgyak’ eladása. Köz hírré tétetik ezennel , hogy a’ Csallóközben tatált Alsó - Csöllén mirgos gróf gyij Poll/f y Károly’ curiájában c’ folyó évi October’ ladikén délutáni 3 órakor tartandó árverés’ alkalmával, 500 darab, részint tenyésztésre alkalmatos anyajuhok, részint kosok, ürük, toklyók és lázi tinyok , néni különben sármos ökrök , tinók és téliének, valamint mindennemű takarini V- 1*«°k» különbféle fazdasngi és házi cszkü*, a többet ígérőknek két pénzbeli fizetés mellett el fognak adatni. (65. C7 173 71). C2) HÁGOKOSOK ELADÁSA. Föméltóságu herczeg Lichtenstein Alajos’ Komárom megyei Vassi pusztáján mintegy 60 a. 2—3 éves szép — egészséges hágókos szabad kézből naponkint eladó; a’ venni szándékozók Ácson az uradalmi tisztségnél bővebb értesítést nyerhetnek. (3) 00 Tányér virág-mag’ eladása. Stómfa mezővárosában Pozsony’ közelében, mintegy 450 mérő tányérvirág-mag, mellyböl finom olajt készíteni lehet, eladó. Venni szándékozók, magokat az ottani tiszttartói hivatalnál, bérmentes levelekben jelenteni ne terheltessenek. (3) ÖT ANYA-BIRKÁK’ eladása. Nemes Fehér vármegyében helyezett Agárdi pusztán 500 darab tenyészeltésre alkalmatos anya-birka eladásra készen találtatik. (3) Borok’ eladása Nyitrán. F. c. September’ Ildik ’s következő napjain délutáni órákban a’ Gortan Antal’ hagyományához tartozó 500 akó 1834-i fehér zobori borok, valamint karloviczi és szekszárdi vörös borok, hordóval vagy a’ nélkül, a’ többet ígérőnek azonnali készpénz-fizetés mellett elfognak adatni. Ezen borok előbb is , összesen vagy részenkint (10—15 akós hordókban), szabad kézből eladhatók; mire nézve a’ venni akarók értesülhetnek Nyitrán az „Arany golyó“-hoz (zur goldenen Kugel) czímzett fűszerárus-kereskedésben. Nyitra, aug. tikén 1839. (3) POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal.