Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-09-30 / 78. szám

vesztegeti, vagy csak épen e’adja ’s másba fordítja, — kertsem micsoda joggal avatkozhatik ebbe a' másik fát ? azért hogy apja kereste? bátrai érdeme van neki abban, hogy az apja keresett, nem köszönheti e azt is a’ gondviselésnek, hogy minden érdemen kívül 50 ezeret kapott? hát ha az apja minden keresményét viss­ra hagyta volna, a­­mi ellen senki, még mostan fennálló törvé­nyünk sem teszen kifogást. — Föltévén tovább, hogy Peleinek ismét több gyermeke, p. o. négy gyermeke van, már ezen gyer­mekek, úgy hiszem, mind­addig, míg részüket ki nem kapják, ki­fogást tehetnek az ellen, ha apjok az egész 50 ezeret el akarna vesztegelni, mert ez nem apjok’, hanem nagyapjuk’keresménye, épen úgy illeti őket mint apjukat; de ha apjokkal megosztoznának, úgy hogy a’ négy gyermek és az apa öt egyenlő részben osztoz­ván meg, kiki 10 ezeret kapna, úgy vélekedem, valamint az apa a’ maga tiz­ezerével, úgy a’ többi is a’ maga részével azt teheti, a’ mit akar , egyik sem avatkozhatik a’ másik’ rendelke­­kezésébe, mert mindenik megkapta az ősi vagyonból a’ maga ré­szét. És igy tovább. Mind­ezeknek eredménye az, hogy csak az ősiségben osztozatla­n gyermek avagy oldal-atyafi te­het a­z ősi va­gyon’ el adása ellen ki fog­á­s­t, é­s csu­pa­n s’maga osztályrészéig, ezen túl nem. Ezen esetekről tehát említést kellene tenni a’ hozandó törvényben. Ezeknél fogva a* törvény illy formán szerkesztethetnek : .„Ha akár kis- , akár nagykorú gyermekeikkel megosztozott szülők, vagy megfordítva, szüleikkel megosztozott gyermekek, avagy egymás közt hasonló­­képen megosztozott atyafiak saját ősi részeiket örökösen eladják, ezen eladást jogsérelemnél fogva (ex praejudicio) megerőtleníteni, ’s az illyen ősi jószágot visszaváltani soha többé nem lehet.“ Az elem­zésnek nincs épen olly káros befolyása, ’s ez még most meg­maradhatna; véleményemmel jobb volna ezt is (valamint a’szom­szédok’ jogát is) örökre eltörleszteni.— A birói zálogra nézve, annyi legalább elkerülhetetlen, hogy a törvényhozás a birói zá­logra nézve bizonyos határidőt szabjon, azaz azt, hogy p. o. 10, 12. vagy több év előtt senki vissza ne válthassa, de a’ birtokos le. terhelhesse szükségtelen építésekkel. Mert igy, a’mint a’ dolgok most állanak, ki fog árverésen is olly vagyonért valamit ígérni, melly miatt az általadás után mindjárt a’ legelső alkalom­mal pert kezdhet a’ tulajdonos? ’s ezen módosítás nélkül, vagy a’ mi jobb volna, a’ bírói zálognak a’ nemesi fekvő birtokban is örökre eltörlesztése nélkül, a’ hitelről is hiában fognának bár a’ legjobb törvények is hozatai“ ’stb. A’ Figyelme­seben semmi különös. A’ Honművész’ játékszini ’s társaséleti tudósításai, a’hely­beliek szintúgy mint a’ vidékiek, már azért is, mivel többi lap­jainkhoz képest a’ legteljesebbek, minden szokott gyarlóságuk mellett is bírnak némi érdekkel. Társalkodó. ..A’ pesti művészeti egyesület’ helyben lakó inditója, név szerint: Eckstein Fridrik, b. Eötvös József, Grimm Vincze, Lukács Móricz, gr. Serényi László és Trefort Ágos­ton , örömmel tapasztalván több száz részvény’ aláírásából felszó­lításuk’ sükerét, i. e. sept. 29-én tartott ülésükben egyesületüket alkotottnak nyilatkoztatták, ’s magokat ideigleni választmánynyá alakítván, ennek elnökévé Trefort Ágoston, titoknokává Sza­­lay László, ’s pénztárnokává Grimm Vincze választatott. Ez alkalommal a' jegyzőkönyv és egyéb irományok magyar nyelveni vitelének elhatároztatása után, következő statútumokban, m­ellyek megbirálás ’s illetőleg helybenhagyás végett a’ f. é. név tékére tűzött nagygyűlés­ek­be terjesztetnek, állapodott meg az ülés: 1) Az egyesület részvények által állittatik fel. Egy részvényért éven­kint 5 p.­ft. fizettetik. 2) A’ részvények’ száma nincs meghatároz­va ; egy személy több részvénynyel is bírhat. 3) Az egyesület’ közvetlen czélja évenkint festvényeket és szobrászati munkákat kiállítani, min­tazáltal ez utolsóra csak annyiban terjed ki az egye­sület’ munkássága, mennyiben jövedelmeivel összefér. 4) Az egyesület’ végczélja, a’nemzeti nevelésre hatni; a’ művészet pe­tsig hazánkban még zsenge kezdetében lévén, az idegen művé­szek is hivatalosak munkáiknak kiállítására. 5) A’ műkiállitás, 1840től fogva, minden évben, tavaszszal, közvetlenül a’ bécsi kiállítás után, alkalmas helyen történik meg. 6) Az évenkinti jö­vedelem — leróván az igazgatási költségeket, — kiállított jele­sebb festvények’ megvételére fordittatik, mellyeknek negyede az egyesületnek marad, alapítandó képtár’ számára, a’ többi pedig a' részvényesek közt sorshúzás által osztatik ki. Ila 400 részvény­nél több kel el, a’ megszerzett képek’ egyike kőre vagy rézre metszetik, ’s az egyesület minden részvényesnek egy példány­nyal kedveskedik. 7) Ila az egyesület’ részvényei felülhaladják az 1000 számot, a’ részvénylefizetés által évenkint alakulandó tőké­nek ötöde a’ közélet’ mindennemű szükségeinek megfelelő művek’ vételére, vagy megrendelésére, nem különben illyes vállalatok’ felsegítésére, úgy régiebb nyilványos műemlékek’ helyreállításá­ra’s fentartására fordittatik. E’ czélra, mellyre szükség eseté­ben a’ megkívántató summa’ hegy­üléséig az évenkinti ötöd félre­tétetik , bár kitől évenkint vagy egyszerre lefizetett summák is elfogadtatnak, ’s a’ 10 részvénynyel biró egyesületi tagnak, vagy a’ külön summával e’ czélhoz járulónak joga van, ez ötödnek kü­lön mire­ forditása iránt az egyesületnek javaslatot tenni. 8) Az egyesület’ ügyeit igazgatóság­­itoknokkal s pénztárnokkal vezér­­lendi, ez utólsó azonban mihelyest a’ pénztár a’legszükségesebb mindennapi kiadásokhoz megkivántató summánál többet foglal ma­gában, az illető mennyiséget, a’ pestmegyei takarékpénztár’ fel­állításáig, a’ bécsi takarékpénztárba téteti. Minden év’ végén pon­tos számadás terjesztetik a’közönség­ekibe. 9) A’ részvényesek kéretnek évenkinti járulékaikat legfelebb dec. végéig lefizetni, sa­ját érdekük is kívánván, hogy az egyesület a’ kitűzött czél ’s a’ tagok’hasznának eléréssére képesé létessék. Az évenkinti járulé­kát április’ végéig le nem fizető az illető évben nem vehet részt a’ sorshúzásban, valamint az egyesület’ minden egyéb kedvezé­­siben sem. A’ tagok’ kilépése vagy meghatározása által meddőkké vált részvénysz­ám­ok az évenkinti számadásban jeleltetnek ki és új vállalkozóknak adatnak. Jö) Az egyesület a’ kiállításra hazai vagy külföldi művészek által beküldött művek’ szállítási ’s rokon­­nemű költségeit magára vállalja; szobrászati művekre nézve azon­ban csak azon esetre, ha a’ beküldés, előleges jelentés után, az ügy­viselők által elfogadtatott. Posta’ útján csak bérmentes külde­mények fogadtatnak el. 11) Az egyesület minden a’ felszólítás’ szabályai szerint helyesen becsinálva érkezett müvek’ kipakolása vagy kiállítása közben netalán történendő kárvallás’ kipótlásáról, úgy a’ meg nem vásárlott müvek’ gondos visszatérítéséről is ke­zeskedik; az eset’ vagy a’ beküldö’ hibája által származott ká­­rokról nem. 12) Az egyesület, az évenkint pesti novemberi vásár­ra hirdetendő nagygyűlés’ idején kívül, mellyben mindenik rész­vényes szavazattal bir, húsz tagból álló és szavazattöbbségg­el kijelölendő nagyobb választmány által képviseltetik. 13) A’leg­több szavazatot nyerő húsz tag a’ nagyobb választmány’ rendes — a’ szavazatmennyiségben mindjárt utánok következő húsz pe­dig helyettes tagjaivá lesznek , hogy az önkénytes kilépés vagy halálozás által a választmányból kiváló rendes tagok’ helyébe léptethessenek. 14) A’ nagyobb választmány minden évben meg­­ujatalik. 15) Ezáltal választatik a’ műkiállitást szerkesztő kisebb választmány, melly hét tagból áll ollykép, hogy magából a’ na­gyobb választmányból egy az elnökség-viselésre, ’s hat műismerő a’részvényesek’ számából választassák, a’kiállításban részvevő művészek közül is választathatnak ide, csak hogy ez esetre mű­veiknek megvásároltat hatásáról eleve le kell momlaniok. 16) Az évenkint kiadatandó kő- vagy részmetszet’ tárgyát a’ kisebb vá­lasztmány jelöli ki, valamint ennek kötelességében áll, alkalmas teren­vől is gondoskodni. 17) A’ mükiillitás megszemlélésére egy személytől 10 ég. kr. a’ belépti díj, a’ részvényeseknek, magok’ személyére, szabad bejárásuk van. Egyúttal azon urak, kiknél még aláírási ivek vannak, ezeknek Grimm Vincze’ mükereskedő­­házi beküldésére (Horollyautcza, a’ Wurmudvar’ irányában) ké­retnek. Pest, sept. 17diken. (Aláírva) Szalay László. “ A’ Hasznos Mulatságokban ezeket olvassuk : .. . .. Tán egy nemzetnek sincs annyi szüksége szilárdságra, m­int épen nekünk , mert tagadhatatlanul viszonyaink mind bel mind külső állásunkra nézve épen nem kedvezők, mind a’ mellett is hogy szemlátomást haladásban vagyunk... Tagadhatatlan, a’ mi vi­szonyainkban mélyen rejtezik valamelly féreg, melly kiássa min­den szellemiségünk’ magvát... A’ mi bel és kül viszonyaink tagadhatatlanul igen rósz lábon állnak... Legfőbb akadály ná­lunk a’ népnevelésre nézve a’ nemzetiséghiány. Tán egy nemzet sincs e részben annyira hátra mint mi. Nincs egy nyelvünk a’ nép nem ismeri nemzetét, nemzeti érdekeit , nincsenek kivánati, nem ismeri jogait ’s igy eltapodtatni hagyja magát (!)“— ’stb. Fiatal publicistáinknak egy kevés szerénységet ’s meggondol­ságot lehetne talán ajánlani, mielőtt illyes „fejletlen esz­m­é­két“ (mint dr. Schedel Ferencz nevezi) papirosra tesznek; ’s különösen hogy Elek urnak ama’ higgadtságot és szép mérsékletet, mellyet minapi szépliteraturai czikkelyében találtunk ’s örömest dicsér­tünk. Vagy talán a’ politica nem kényesebb mező mint a’ szép- literatura ? — A’ Nemzeti Társalkodó a’ daguerreotype’ leírásával küsz­ködik. — A’ Vasárnapi Ujságban jó czikkely: ,,Duval.“ — A’ dr. Mulattató már említett érdekes utazási jegyzeteit folytatja. Egy füst alatt itt az Erdélyi Hírlap’ tisztelt szerkesztőségének megemlíthetem azt is, miszerint a’ pozsonyi Hírnök’ szerkesz­tősége igen szépen kéri őt , hogy ezentúl országgyűlési tudósí­tásait ne a H. é s K. Tudósításokból, hanem mindjárt közvetle­nül a’ Hírnökből vegye ki, különben azt kellene hinnünk, hogy ennek számait nem kapja rendesen ’s igy e’ miatt a’ netalán még­is ártatlan postahivataloknak alkalmatlankodnunk. CSATÓ PÁL, in­t Pesther Tageblatt utolsó évnegyedi előfizetésére. Azon szives méltánylás, mellyben napi lapunk már jó idő óta részesül nem csak bel- hanem kül­földi lapokban is , azon számos czikkelyek , mellye­­ket bel-és külföldi lapok tőlünk utánnyomattak, azon gyámolítás, mellyben általunk igen tisztelt bel- és külföldi több érdemes iró részesíte, azon számos le­velezések, mellyek honunk minden részeiből ’s a’ birodalom’ és külföld’ nevezetesb városaiból érdekesi­­ték hírlapunk’ hasábjait, végre azon növekedő ér­dek , mellyel az olvasó közönség lapunk iránt visel­tetik mindinkább*meggyőznek a’ felől, hogy ha eddi­gi megkezdett ösvényünket buzgón folytatandjuk, hír­lapunk jövendőben mindinkább megnyerendi az olva­só-közönség’ méltánylását. Ezek után bátorkodunk a’ bekövetkezendő év­negyedre figyelmeztetni ’s meghinni mindennemű párt­fogóinkat az előfizetésre. Pest, September­ hónapban 1839. Dr. Saphir Zsigmond, Heckenast Gusztáv, szerkesztő, kiadó. Előfizetési feltételek. A’ „Pesther Tageblatt ‘ hétfőt kivéve minden nap megjelenik ’s délelőtti 9 és 12 óra közt adatik ki. A’ naponkint megjelenő szám legalább is három fertály ívből áll, nagy negyedréten fejér gépely-pa­p piroson uj betűkkel két hasábon. Az előfizetés’ ára egy évnegyedre naponkint szétkü­ldözve valamint hetenkint kétszer postaküldö­zéssel 2 fr. 48 kr., ha a’ háztól elhordják 2 f. 24 kr. Előfizetést elfogad minden postahivatal Magyar- és Erdélyhonban. Pesten a’ kiadóhivatal, Váczi-ut­­cza, a’ „Nádor“ vendéglő irányában és a’ szer­kesztőségi hivatal, Uj-piacz 157. sz. a. 10 órától egész egyig. Beiktatási járandóság. Egy hasábos sorért vagy sorhelyért kis betűk­kel 4 kr. többszöri beiktatáskor 3 kr., fél oldalért vagy ennek helyéért(78 sor) 5 frt. 12 kr. helyett 3 fr. 20 kr. egész oldalért 6 frt. Mellékleti díj: Egy fertály ívnyi hirdetésért 1 fr. » fél „ „ 1 fr. 30 kr. eh”S­i ., „ _ 2 fr. mind­igében. , , ,’d, alai'ik évnegyedi számok kívánat szerint után küldethetők ’s igy a’ második félévi előfizetés 5 fr. p. p. (*3*) Heckenast Gusztáv, kiadó tulajdonos. Elhagyá a’ sajtót ’s P­o­z­s­o­n­y­b­a­n Landes, Wigand és Schwaiger könyvkereskedőknél Pesten Eggenberger és Heckenast könyvárusoknál, ’s általuk egyéb honi könyvkereskedésekben is megszerezhető. D­ALFÜKÉR. Irta Kimoss Mndre. Pozsony, 1840. X és 176. lap Hímes borítékba fűzve, velin. p.­­ fr. ezüst. (­ Nyilványos köszönet. Mellynél fogva alulirt örömmel és megvigasz­talt szívvel kijelenteni kötelességének tartja , hogy Gyurcisz Béla és Titus unokái folyó évi augustus’ hónapba agyvelő foró vizkórságban szenvedvén, noha az utóbb említett Titus unokáját a’ halál elragadta, Bélának meggyógyítását mindazáltal, kinek élete megtartásáról több meghívott orvosok lemondottak, egyedül Stoliandl urnak, a’ savoji herczeg’ nevét vi­selő 5dik számú dragonyos lovasezred’ fáradhatat­lan , értelmes és egyébiránt is érdemeiről nyilván ismert jeles orvosának köszönheti; midőn tehát e­­zennel tisztelt orvos urnak hasznos fáradozásait há­­ladatos érzetek között méltányolni kívánná, egy­szersmind óhajtja az alulirt, hogy ezen emberbarát’ nemeslelkű törekedései, mellyekkel a’ hozzá folya­modókat köztudomás szerint lelkiismeretes szerény­séggel és haszonkeresés nélkül gyámolítja, sok sze­rencsével, áldással és hosszú örömteljes élettel ju­talmaztassanak. Költ Szombathelyen, sept. 13 án 1839. (3) Schelle Jakab, császári kir. postamester. (3)M­eghívás [362] Híradás. U. A’ nmest, m. k. Helytartó-Tanácsnak e’ folyó 1839ik esztendei jul. 30kán 25.505. szám alatt költ kegyes rendelésének következésében ezennel köz­hírré tétetik, hogy a’ t. S.-v­a s a r h­é­l­y­i egyházi uradalomhoz tartozandó tüskevári úgynevezett ka­­marális malom a’ hozzávaló négy hold szántóföldek­kel és két hold réttel az e’ folyó 1839ik esztendei november’­­től kezdve nem különben a’ Pápa mező­városa’ vidékén h­elyhezet Agyagliki vendégfogadó és mészárszék hozzátartozandó 24 pmező alá való szántóföldekkel és 15. kazsás réttel az e’ folyó 1839dik esztendei October’ töl kezdve , három egy­­­másután következendő esztendőkre, az e’ folyó Sep­tember’ holnapnak 23-dikán ugyan S.-Vásárhelyen az uradalmi tiszttartói hivatal’ k­ószobájában reggeli 9 órakor tartandó nyilványos árverés’ utján a’ leg­többet ígérőknek ujonan haszonbérbe kiadatni fognak ; az ezen haszonvételeket kibérleni kívánók tehát a’ szükséges bánatpénzzel ellátva, a’ fentebb kitűzött helyre, napra, és időhatárra illendően meghivatnak. Költ Somlyó-Vásárhelyen , sep. 7én 1839. Zsoldos János, m k. (*3*) uradalmi helyettes tiszttartó* C2)T­ölgyfa szállítás. A’ nagymélt. magyar kir. udv. Kamara’ rende­zéséből ezennel köz­hírré tétetik, hogy a’ Tokaj ari kamarai uradalom’ részéről, Tokaj és Rakamez közötti töltésen építendő uj­ fahidakhoz szükséges tölgyfák’ szállítása, folyó évi October’ 30dik napján Tokajban a’ hid perceptoralis épületben tartandó csök­kentő árverés utján a’ legkevesebbet kívánóknak ál­tal fog adatni. A’ megkivántató tölgyfáknak nemes: az ott ad­dig megtekinthető feljegyzés szerint 7 ölestől kezd­ve 3 öles hosszúságuak és összesen 352 darabot tesznek. Melly fentebb megirt helyen és napon tartandó árverésre, az ezen tölgyfák szállítását magokra vál­lalni szándékozok azzal a’ megjegyzéssel hivattatnak meg, hogy az árverésben részt venni kívánók által leteendő bánatpénz’ 200 pengő forintokba határozta­­tott legyen meg. (3) [18434] Haszonvételek Árverése. A’ nagyméltóságu m. k. udvari kincstár’ rende­léséből, ezennel közhírré tétetik, hogy Sárosmegyé­ben fekvő Sóváron az uradalmi tisztartói hivatal tisz­tiszobájában , folyó 1829 september 30 ik napján reg­geli 9 órakor tartandó nyilványos árverés útján kö­vetkező haszonvételek, a’ hozzá tartozó szántó- és kaszálló földekkel foly­ó 1839ki november­­jétül kezd­ve, hat egymásután következő évre, a’ legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fognak adatni; úgymint: a) Sóvár kincstári helységben kiszabott bánatpénz v.­ezét. ft. kr. Iszür az országút melletti vendégfogadó 59 „ 2er A’ zöldfa czimer alatti korcsma . 136 **** KOI CSIKla I/Ii ., 4er Az italmérési szabadság a’ Német­­utczában de az uradalmi korcsmaház nélkül .................................................... 81 n sör a’ ser és pálinkaház, az izerénkénti kiméréssel csak a’ serházban . . . 125 30 6or a’ mészárszék ’s lakás a’ bérlő, és székálló számára, továbbá istálló . . 6 e­zer a’ kovácsműhely lakással együtt . 11 36 8or a’ mason 4 köre lakással együtt . 109 ., b) Sós-Ujfalu kincstári helységben 9er a’ korcsma..........................................76 13 10er az egykerekű malom lakással, is­táléval ’s csűrrel ....... 7 15 c) Gulyvisz kincstári helységben 11 er a’ korcsma csűrrel egy­ütt ... 76 30 12er az úgynevezett boltovai háromkere­kű malom, lakással együtt a’ helysé­gen kívül...................................................131 13er egy kétkerekű malom ugyanott . 86 30 14er kovácsműhely’s lakás ..... 8 18 d) Kakasfalvi kincstári helységben 15er a’ korcsma ............................................82 16or a­ felső egy­kerekű malom, lakház­zal együtt............................................... 67 51 17or az alsó kétkerekű malom lakással együtt...........................................................50 18or Kakasfalván felül fekvő fűrész-, posztó-kalló és kender-köly­ű malom, lakással együtt...........................................13 )f e) Abrany kincstári helységben 19er a’ korcsma................................................25 ^ f) Erdőcske kincstári helységben 20er a’ korcsma................................................10 30 g) Rekeszvölgy kincstári helységben 21 ev a’ korcsma...........................................­24 „ Minden a’ bérlésben részt venni kívánó, tartozik a’ kiszabott bánatpénzen kívül, legalább egy évi áren­­dat felérő cautiót kimutatni, melly akár készpénzben, akár statuspapirosokban, börzei értékük szerint, akár végre adósságtól ment, a’ cautiót kétszer, fe­lérő értékű, ’s első helyre intabulált fekvő józság­­ról szóló jótállási bizonyítványból állhat. A’ bérleti föltételeket a’ budai m. k. kincstári számvevő tisztségnél, vagy Sóváron a’ helybeli kincstári felügyelő fő sóhivatalnál közelebről előre olvashatni. Bevégzett árverés után, pótlólagos ajánlások nem fogadtatnak el. (*3*) 12) Jószági haszonbérbe adása. Tekintetes Pozsony megyében Csallóközben, a* Pozsony­ból Komáromba vezető országút mellett fek­vő Elő-Patony helységben néhai Petöcz Antalnak árváját illető nemesi birtok , melly egy belső telek­ből, tisztességes lakással, szükséges gazdasági épületekkel és tágas kerttel ellátva 68 pozs. m. szán­tó földekből, és 52 kaszás rétekből áll, a’ f. e. Sz.­­Mihálynaptól kezdve hat egymás után következő évre a’ f. e. Mind sz. hava 5-ik napján ott helyben nyil-t ványos árverés’ utján a’ legtöbbet ígérőnek haszon­bérbe adandó. (3) POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal.

Next