Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-30 / 78. szám
vesztegeti, vagy csak épen e’adja ’s másba fordítja, — kertsem micsoda joggal avatkozhatik ebbe a' másik fát ? azért hogy apja kereste? bátrai érdeme van neki abban, hogy az apja keresett, nem köszönheti e azt is a’ gondviselésnek, hogy minden érdemen kívül 50 ezeret kapott? hát ha az apja minden keresményét vissra hagyta volna, ami ellen senki, még mostan fennálló törvényünk sem teszen kifogást. — Föltévén tovább, hogy Peleinek ismét több gyermeke, p. o. négy gyermeke van, már ezen gyermekek, úgy hiszem, mindaddig, míg részüket ki nem kapják, kifogást tehetnek az ellen, ha apjok az egész 50 ezeret el akarna vesztegelni, mert ez nem apjok’, hanem nagyapjuk’keresménye, épen úgy illeti őket mint apjukat; de ha apjokkal megosztoznának, úgy hogy a’ négy gyermek és az apa öt egyenlő részben osztozván meg, kiki 10 ezeret kapna, úgy vélekedem, valamint az apa a’ maga tizezerével, úgy a’ többi is a’ maga részével azt teheti, a’ mit akar , egyik sem avatkozhatik a’ másik’ rendelkekezésébe, mert mindenik megkapta az ősi vagyonból a’ maga részét. És igy tovább. Mindezeknek eredménye az, hogy csak az ősiségben osztozatlan gyermek avagy oldal-atyafi tehet az ősi vagyon’ el adása ellen ki fogást, és csupan s’maga osztályrészéig, ezen túl nem. Ezen esetekről tehát említést kellene tenni a’ hozandó törvényben. Ezeknél fogva a* törvény illy formán szerkesztethetnek : .„Ha akár kis- , akár nagykorú gyermekeikkel megosztozott szülők, vagy megfordítva, szüleikkel megosztozott gyermekek, avagy egymás közt hasonlóképen megosztozott atyafiak saját ősi részeiket örökösen eladják, ezen eladást jogsérelemnél fogva (ex praejudicio) megerőtleníteni, ’s az illyen ősi jószágot visszaváltani soha többé nem lehet.“ Az elemzésnek nincs épen olly káros befolyása, ’s ez még most megmaradhatna; véleményemmel jobb volna ezt is (valamint a’szomszédok’ jogát is) örökre eltörleszteni.— A birói zálogra nézve, annyi legalább elkerülhetetlen, hogy a törvényhozás a birói zálogra nézve bizonyos határidőt szabjon, azaz azt, hogy p. o. 10, 12. vagy több év előtt senki vissza ne válthassa, de a’ birtokos le. terhelhesse szükségtelen építésekkel. Mert igy, a’mint a’ dolgok most állanak, ki fog árverésen is olly vagyonért valamit ígérni, melly miatt az általadás után mindjárt a’ legelső alkalommal pert kezdhet a’ tulajdonos? ’s ezen módosítás nélkül, vagy a’ mi jobb volna, a’ bírói zálognak a’ nemesi fekvő birtokban is örökre eltörlesztése nélkül, a’ hitelről is hiában fognának bár a’ legjobb törvények is hozatai“ ’stb. A’ Figyelmeseben semmi különös. A’ Honművész’ játékszini ’s társaséleti tudósításai, a’helybeliek szintúgy mint a’ vidékiek, már azért is, mivel többi lapjainkhoz képest a’ legteljesebbek, minden szokott gyarlóságuk mellett is bírnak némi érdekkel. Társalkodó. ..A’ pesti művészeti egyesület’ helyben lakó inditója, név szerint: Eckstein Fridrik, b. Eötvös József, Grimm Vincze, Lukács Móricz, gr. Serényi László és Trefort Ágoston , örömmel tapasztalván több száz részvény’ aláírásából felszólításuk’ sükerét, i. e. sept. 29-én tartott ülésükben egyesületüket alkotottnak nyilatkoztatták, ’s magokat ideigleni választmánynyá alakítván, ennek elnökévé Trefort Ágoston, titoknokává Szalay László, ’s pénztárnokává Grimm Vincze választatott. Ez alkalommal a' jegyzőkönyv és egyéb irományok magyar nyelveni vitelének elhatároztatása után, következő statútumokban, mellyek megbirálás ’s illetőleg helybenhagyás végett a’ f. é. név tékére tűzött nagygyűlésekbe terjesztetnek, állapodott meg az ülés: 1) Az egyesület részvények által állittatik fel. Egy részvényért évenkint 5 p.ft. fizettetik. 2) A’ részvények’ száma nincs meghatározva ; egy személy több részvénynyel is bírhat. 3) Az egyesület’ közvetlen czélja évenkint festvényeket és szobrászati munkákat kiállítani, mintazáltal ez utolsóra csak annyiban terjed ki az egyesület’ munkássága, mennyiben jövedelmeivel összefér. 4) Az egyesület’ végczélja, a’nemzeti nevelésre hatni; a’ művészet petsig hazánkban még zsenge kezdetében lévén, az idegen művészek is hivatalosak munkáiknak kiállítására. 5) A’ műkiállitás, 1840től fogva, minden évben, tavaszszal, közvetlenül a’ bécsi kiállítás után, alkalmas helyen történik meg. 6) Az évenkinti jövedelem — leróván az igazgatási költségeket, — kiállított jelesebb festvények’ megvételére fordittatik, mellyeknek negyede az egyesületnek marad, alapítandó képtár’ számára, a’ többi pedig a' részvényesek közt sorshúzás által osztatik ki. Ila 400 részvénynél több kel el, a’ megszerzett képek’ egyike kőre vagy rézre metszetik, ’s az egyesület minden részvényesnek egy példánynyal kedveskedik. 7) Ila az egyesület’ részvényei felülhaladják az 1000 számot, a’ részvénylefizetés által évenkint alakulandó tőkének ötöde a’ közélet’ mindennemű szükségeinek megfelelő művek’ vételére, vagy megrendelésére, nem különben illyes vállalatok’ felsegítésére, úgy régiebb nyilványos műemlékek’ helyreállítására’s fentartására fordittatik. E’ czélra, mellyre szükség esetében a’ megkívántató summa’ hegyüléséig az évenkinti ötöd félretétetik , bár kitől évenkint vagy egyszerre lefizetett summák is elfogadtatnak, ’s a’ 10 részvénynyel biró egyesületi tagnak, vagy a’ külön summával e’ czélhoz járulónak joga van, ez ötödnek külön mire forditása iránt az egyesületnek javaslatot tenni. 8) Az egyesület’ ügyeit igazgatóságitoknokkal s pénztárnokkal vezérlendi, ez utólsó azonban mihelyest a’ pénztár a’legszükségesebb mindennapi kiadásokhoz megkivántató summánál többet foglal magában, az illető mennyiséget, a’ pestmegyei takarékpénztár’ felállításáig, a’ bécsi takarékpénztárba téteti. Minden év’ végén pontos számadás terjesztetik a’közönségekibe. 9) A’ részvényesek kéretnek évenkinti járulékaikat legfelebb dec. végéig lefizetni, saját érdekük is kívánván, hogy az egyesület a’ kitűzött czél ’s a’ tagok’hasznának eléréssére képesé létessék. Az évenkinti járulékát április’ végéig le nem fizető az illető évben nem vehet részt a’ sorshúzásban, valamint az egyesület’ minden egyéb kedvezésiben sem. A’ tagok’ kilépése vagy meghatározása által meddőkké vált részvényszámok az évenkinti számadásban jeleltetnek ki és új vállalkozóknak adatnak. Jö) Az egyesület a’ kiállításra hazai vagy külföldi művészek által beküldött művek’ szállítási ’s rokonnemű költségeit magára vállalja; szobrászati művekre nézve azonban csak azon esetre, ha a’ beküldés, előleges jelentés után, az ügyviselők által elfogadtatott. Posta’ útján csak bérmentes küldemények fogadtatnak el. 11) Az egyesület minden a’ felszólítás’ szabályai szerint helyesen becsinálva érkezett müvek’ kipakolása vagy kiállítása közben netalán történendő kárvallás’ kipótlásáról, úgy a’ meg nem vásárlott müvek’ gondos visszatérítéséről is kezeskedik; az eset’ vagy a’ beküldö’ hibája által származott károkról nem. 12) Az egyesület, az évenkint pesti novemberi vásárra hirdetendő nagygyűlés’ idején kívül, mellyben mindenik részvényes szavazattal bir, húsz tagból álló és szavazattöbbséggel kijelölendő nagyobb választmány által képviseltetik. 13) A’legtöbb szavazatot nyerő húsz tag a’ nagyobb választmány’ rendes — a’ szavazatmennyiségben mindjárt utánok következő húsz pedig helyettes tagjaivá lesznek , hogy az önkénytes kilépés vagy halálozás által a választmányból kiváló rendes tagok’ helyébe léptethessenek. 14) A’ nagyobb választmány minden évben megujatalik. 15) Ezáltal választatik a’ műkiállitást szerkesztő kisebb választmány, melly hét tagból áll ollykép, hogy magából a’ nagyobb választmányból egy az elnökség-viselésre, ’s hat műismerő a’részvényesek’ számából választassák, a’kiállításban részvevő művészek közül is választathatnak ide, csak hogy ez esetre műveiknek megvásároltat hatásáról eleve le kell momlaniok. 16) Az évenkint kiadatandó kő- vagy részmetszet’ tárgyát a’ kisebb választmány jelöli ki, valamint ennek kötelességében áll, alkalmas terenvől is gondoskodni. 17) A’ mükiillitás megszemlélésére egy személytől 10 ég. kr. a’ belépti díj, a’ részvényeseknek, magok’ személyére, szabad bejárásuk van. Egyúttal azon urak, kiknél még aláírási ivek vannak, ezeknek Grimm Vincze’ mükereskedőházi beküldésére (Horollyautcza, a’ Wurmudvar’ irányában) kéretnek. Pest, sept. 17diken. (Aláírva) Szalay László. “ A’ Hasznos Mulatságokban ezeket olvassuk : .. . .. Tán egy nemzetnek sincs annyi szüksége szilárdságra, mint épen nekünk , mert tagadhatatlanul viszonyaink mind bel mind külső állásunkra nézve épen nem kedvezők, mind a’ mellett is hogy szemlátomást haladásban vagyunk... Tagadhatatlan, a’ mi viszonyainkban mélyen rejtezik valamelly féreg, melly kiássa minden szellemiségünk’ magvát... A’ mi bel és kül viszonyaink tagadhatatlanul igen rósz lábon állnak... Legfőbb akadály nálunk a’ népnevelésre nézve a’ nemzetiséghiány. Tán egy nemzet sincs e részben annyira hátra mint mi. Nincs egy nyelvünk a’ nép nem ismeri nemzetét, nemzeti érdekeit , nincsenek kivánati, nem ismeri jogait ’s igy eltapodtatni hagyja magát (!)“— ’stb. Fiatal publicistáinknak egy kevés szerénységet ’s meggondolságot lehetne talán ajánlani, mielőtt illyes „fejletlen eszmékét“ (mint dr. Schedel Ferencz nevezi) papirosra tesznek; ’s különösen hogy Elek urnak ama’ higgadtságot és szép mérsékletet, mellyet minapi szépliteraturai czikkelyében találtunk ’s örömest dicsértünk. Vagy talán a’ politica nem kényesebb mező mint a’ szép- literatura ? — A’ Nemzeti Társalkodó a’ daguerreotype’ leírásával küszködik. — A’ Vasárnapi Ujságban jó czikkely: ,,Duval.“ — A’ dr. Mulattató már említett érdekes utazási jegyzeteit folytatja. Egy füst alatt itt az Erdélyi Hírlap’ tisztelt szerkesztőségének megemlíthetem azt is, miszerint a’ pozsonyi Hírnök’ szerkesztősége igen szépen kéri őt , hogy ezentúl országgyűlési tudósításait ne a H. é s K. Tudósításokból, hanem mindjárt közvetlenül a’ Hírnökből vegye ki, különben azt kellene hinnünk, hogy ennek számait nem kapja rendesen ’s igy e’ miatt a’ netalán mégis ártatlan postahivataloknak alkalmatlankodnunk. CSATÓ PÁL, int Pesther Tageblatt utolsó évnegyedi előfizetésére. Azon szives méltánylás, mellyben napi lapunk már jó idő óta részesül nem csak bel- hanem külföldi lapokban is , azon számos czikkelyek , mellyeket bel-és külföldi lapok tőlünk utánnyomattak, azon gyámolítás, mellyben általunk igen tisztelt bel- és külföldi több érdemes iró részesíte, azon számos levelezések, mellyek honunk minden részeiből ’s a’ birodalom’ és külföld’ nevezetesb városaiból érdekesiték hírlapunk’ hasábjait, végre azon növekedő érdek , mellyel az olvasó közönség lapunk iránt viseltetik mindinkább*meggyőznek a’ felől, hogy ha eddigi megkezdett ösvényünket buzgón folytatandjuk, hírlapunk jövendőben mindinkább megnyerendi az olvasó-közönség’ méltánylását. Ezek után bátorkodunk a’ bekövetkezendő évnegyedre figyelmeztetni ’s meghinni mindennemű pártfogóinkat az előfizetésre. Pest, September hónapban 1839. Dr. Saphir Zsigmond, Heckenast Gusztáv, szerkesztő, kiadó. Előfizetési feltételek. A’ „Pesther Tageblatt ‘ hétfőt kivéve minden nap megjelenik ’s délelőtti 9 és 12 óra közt adatik ki. A’ naponkint megjelenő szám legalább is három fertály ívből áll, nagy negyedréten fejér gépely-pap piroson uj betűkkel két hasábon. Az előfizetés’ ára egy évnegyedre naponkint szétküldözve valamint hetenkint kétszer postaküldözéssel 2 fr. 48 kr., ha a’ háztól elhordják 2 f. 24 kr. Előfizetést elfogad minden postahivatal Magyar- és Erdélyhonban. Pesten a’ kiadóhivatal, Váczi-utcza, a’ „Nádor“ vendéglő irányában és a’ szerkesztőségi hivatal, Uj-piacz 157. sz. a. 10 órától egész egyig. Beiktatási járandóság. Egy hasábos sorért vagy sorhelyért kis betűkkel 4 kr. többszöri beiktatáskor 3 kr., fél oldalért vagy ennek helyéért(78 sor) 5 frt. 12 kr. helyett 3 fr. 20 kr. egész oldalért 6 frt. Mellékleti díj: Egy fertály ívnyi hirdetésért 1 fr. » fél „ „ 1 fr. 30 kr. eh”Si ., „ _ 2 fr. mindigében. , , ,’d, alai'ik évnegyedi számok kívánat szerint után küldethetők ’s igy a’ második félévi előfizetés 5 fr. p. p. (*3*) Heckenast Gusztáv, kiadó tulajdonos. Elhagyá a’ sajtót ’s Pozsonyban Landes, Wigand és Schwaiger könyvkereskedőknél Pesten Eggenberger és Heckenast könyvárusoknál, ’s általuk egyéb honi könyvkereskedésekben is megszerezhető. DALFÜKÉR. Irta Kimoss Mndre. Pozsony, 1840. X és 176. lap Hímes borítékba fűzve, velin. p. fr. ezüst. ( Nyilványos köszönet. Mellynél fogva alulirt örömmel és megvigasztalt szívvel kijelenteni kötelességének tartja , hogy Gyurcisz Béla és Titus unokái folyó évi augustus’ hónapba agyvelő foró vizkórságban szenvedvén, noha az utóbb említett Titus unokáját a’ halál elragadta, Bélának meggyógyítását mindazáltal, kinek élete megtartásáról több meghívott orvosok lemondottak, egyedül Stoliandl urnak, a’ savoji herczeg’ nevét viselő 5dik számú dragonyos lovasezred’ fáradhatatlan , értelmes és egyébiránt is érdemeiről nyilván ismert jeles orvosának köszönheti; midőn tehát ezennel tisztelt orvos urnak hasznos fáradozásait háladatos érzetek között méltányolni kívánná, egyszersmind óhajtja az alulirt, hogy ezen emberbarát’ nemeslelkű törekedései, mellyekkel a’ hozzá folyamodókat köztudomás szerint lelkiismeretes szerénységgel és haszonkeresés nélkül gyámolítja, sok szerencsével, áldással és hosszú örömteljes élettel jutalmaztassanak. Költ Szombathelyen, sept. 13 án 1839. (3) Schelle Jakab, császári kir. postamester. (3)Meghívás [362] Híradás. U. A’ nmest, m. k. Helytartó-Tanácsnak e’ folyó 1839ik esztendei jul. 30kán 25.505. szám alatt költ kegyes rendelésének következésében ezennel közhírré tétetik, hogy a’ t. S.-va s a r hélyi egyházi uradalomhoz tartozandó tüskevári úgynevezett kamarális malom a’ hozzávaló négy hold szántóföldekkel és két hold réttel az e’ folyó 1839ik esztendei november’től kezdve nem különben a’ Pápa mezővárosa’ vidékén helyhezet Agyagliki vendégfogadó és mészárszék hozzátartozandó 24 pmező alá való szántóföldekkel és 15. kazsás réttel az e’ folyó 1839dik esztendei October’ töl kezdve , három egymásután következendő esztendőkre, az e’ folyó September’ holnapnak 23-dikán ugyan S.-Vásárhelyen az uradalmi tiszttartói hivatal’ kószobájában reggeli 9 órakor tartandó nyilványos árverés’ utján a’ legtöbbet ígérőknek ujonan haszonbérbe kiadatni fognak ; az ezen haszonvételeket kibérleni kívánók tehát a’ szükséges bánatpénzzel ellátva, a’ fentebb kitűzött helyre, napra, és időhatárra illendően meghivatnak. Költ Somlyó-Vásárhelyen , sep. 7én 1839. Zsoldos János, m k. (*3*) uradalmi helyettes tiszttartó* C2)Tölgyfa szállítás. A’ nagymélt. magyar kir. udv. Kamara’ rendezéséből ezennel közhírré tétetik, hogy a’ Tokaj ari kamarai uradalom’ részéről, Tokaj és Rakamez közötti töltésen építendő uj fahidakhoz szükséges tölgyfák’ szállítása, folyó évi October’ 30dik napján Tokajban a’ hid perceptoralis épületben tartandó csökkentő árverés utján a’ legkevesebbet kívánóknak által fog adatni. A’ megkivántató tölgyfáknak nemes: az ott addig megtekinthető feljegyzés szerint 7 ölestől kezdve 3 öles hosszúságuak és összesen 352 darabot tesznek. Melly fentebb megirt helyen és napon tartandó árverésre, az ezen tölgyfák szállítását magokra vállalni szándékozok azzal a’ megjegyzéssel hivattatnak meg, hogy az árverésben részt venni kívánók által leteendő bánatpénz’ 200 pengő forintokba határoztatott legyen meg. (3) [18434] Haszonvételek Árverése. A’ nagyméltóságu m. k. udvari kincstár’ rendeléséből, ezennel közhírré tétetik, hogy Sárosmegyében fekvő Sóváron az uradalmi tisztartói hivatal tisztiszobájában , folyó 1829 september 30 ik napján reggeli 9 órakor tartandó nyilványos árverés útján következő haszonvételek, a’ hozzá tartozó szántó- és kaszálló földekkel folyó 1839ki novemberjétül kezdve, hat egymásután következő évre, a’ legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fognak adatni; úgymint: a) Sóvár kincstári helységben kiszabott bánatpénz v.ezét. ft. kr. Iszür az országút melletti vendégfogadó 59 „ 2er A’ zöldfa czimer alatti korcsma . 136 **** KOI CSIKla I/Ii ., 4er Az italmérési szabadság a’ Németutczában de az uradalmi korcsmaház nélkül .................................................... 81 n sör a’ ser és pálinkaház, az izerénkénti kiméréssel csak a’ serházban . . . 125 30 6or a’ mészárszék ’s lakás a’ bérlő, és székálló számára, továbbá istálló . . 6 ezer a’ kovácsműhely lakással együtt . 11 36 8or a’ mason 4 köre lakással együtt . 109 ., b) Sós-Ujfalu kincstári helységben 9er a’ korcsma..........................................76 13 10er az egykerekű malom lakással, istáléval ’s csűrrel ....... 7 15 c) Gulyvisz kincstári helységben 11 er a’ korcsma csűrrel együtt ... 76 30 12er az úgynevezett boltovai háromkerekű malom, lakással együtt a’ helységen kívül...................................................131 13er egy kétkerekű malom ugyanott . 86 30 14er kovácsműhely’s lakás ..... 8 18 d) Kakasfalvi kincstári helységben 15er a’ korcsma ............................................82 16or a felső egykerekű malom, lakházzal együtt............................................... 67 51 17or az alsó kétkerekű malom lakással együtt...........................................................50 18or Kakasfalván felül fekvő fűrész-, posztó-kalló és kender-kölyű malom, lakással együtt...........................................13 )f e) Abrany kincstári helységben 19er a’ korcsma................................................25 ^ f) Erdőcske kincstári helységben 20er a’ korcsma................................................10 30 g) Rekeszvölgy kincstári helységben 21 ev a’ korcsma...........................................24 „ Minden a’ bérlésben részt venni kívánó, tartozik a’ kiszabott bánatpénzen kívül, legalább egy évi árendat felérő cautiót kimutatni, melly akár készpénzben, akár statuspapirosokban, börzei értékük szerint, akár végre adósságtól ment, a’ cautiót kétszer, felérő értékű, ’s első helyre intabulált fekvő józságról szóló jótállási bizonyítványból állhat. A’ bérleti föltételeket a’ budai m. k. kincstári számvevő tisztségnél, vagy Sóváron a’ helybeli kincstári felügyelő fő sóhivatalnál közelebről előre olvashatni. Bevégzett árverés után, pótlólagos ajánlások nem fogadtatnak el. (*3*) 12) Jószági haszonbérbe adása. Tekintetes Pozsony megyében Csallóközben, a* Pozsonyból Komáromba vezető országút mellett fekvő Elő-Patony helységben néhai Petöcz Antalnak árváját illető nemesi birtok , melly egy belső telekből, tisztességes lakással, szükséges gazdasági épületekkel és tágas kerttel ellátva 68 pozs. m. szántó földekből, és 52 kaszás rétekből áll, a’ f. e. Sz.Mihálynaptól kezdve hat egymás után következő évre a’ f. e. Mind sz. hava 5-ik napján ott helyben nyil-t ványos árverés’ utján a’ legtöbbet ígérőnek haszonbérbe adandó. (3) POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal.