Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-14 / 82. szám
kereskedésünk a’ Texasban neki engedett kedvezményeknél fogva, nem veszthet e többet azon elégületlenség miatt, mellyel ezen ellenséges cselekmény Mexicoban támasztani; nem roszabbítja e ez még inkább kereskedőinknek mexicobani különben is rosz állapotját, 's nem keseríti a’ mexicoi kormányt azon kényes pontokra nézve, mellyek részünkről vele még elintézendők! A’ szerződésnek távoldad, de bizonyos következménye Texasnak, az amerikai szövetséges tartományokkal egyesülése leend uj erőt adand a’ mexicoi szövetséges felekezetnek, t. i. az eldarabolási felekezetnek, mi már meg is van kezdve ’s Francziaország által törvényesítve. Az amerikai kalandorok, egyedüles kormányzói ’s úgynevezett megszabaditói Texasnak, megerősítve látják hódításukat. Mi azon határok egyike’ törvényes birtokosinak ismerjük el őket, mellyeket Mexico az ő rendszeres megtámadásaiktól védelmezett. Ők azonban itt nem fognak megállapodni, minthogy természetükben és küldetésükben fekszik folyvást delfele nyomulni.“ Spanyolország. A’ Memorial Bordelais sept. 29. ezt írja: „Guevara erőség, Alava tartományban, meghódolt a’ királyné’kormányának; e’ szerint a’ carlosiak egy erős ponttal sem bírnak többé a’ négy tartományban, ’s a’ közlekedések Irán és Vitoria, Bilbao és Madrid közt helyreállítoták. — Az Arragoniába indulandó seregek Tudelába gyülekeznek, hova 24kén érkezett meg az első brigád. Espartero general, miután Estellaban volt, Logronoba mene családja’ latogására.“ Telegrafi tudósítások. Bayonne, oct. 1. Madrid, sept. 27. Rumigny ur a’ bask tartományokon szerencsésen átutazva, ide családjával együtt megérkezik. Bayonne, oct. 1. Az Alcala-osztály 2éikén Tudelába érkezett. Ugyanide váratik három más zászlóalj. Espartero oct. 1 jén ’s 2-kán Saragossaban akart lenni, ’s onnan 33 zászlóaljjal és 18 század lovassággal Cabrera ellen indulni. Navarra egészen csendes, a’ tartomány végkép meghódolt ’s békét álljt. A’ Gazette de France oct. bről következő híreket közöl Spanyolországból: ,,A’ spanyol határszéli levelek jelentik.106-y Cabrera egy főhatalmú juntát állított, melly a’ kirfly’ távollétében Arragoniát, Valenciát és Murcia tartományt kormányozza. E’factum arra adott alkalmat a’madridi hírlapokban, hogy azon képtelen fúrt terjesztenék, mintha Cabrera ama’ szép tartományok’ királyává kikialtatta volna magát. — Balmaseda carlosi parancsnok megszállva tartja Molina de Aragon várost, és az őrizetnek ’s a’ lakosságnak csak három napi meggondolás időt engedett a’ feladásra. Úgy látszik, a’ bask tartományokban külön pártvezérek guerillákat alkotnak, mellyek’ száma naponkint szaporodik. — Guevara erőség, mellyben Alava tartomány’fő fegyveres hadiszer-raktára van, egy idő óta, de siker nélkül, ostromoltatik a’ christinók által. Ezen erőséget a’ vitéz Gabidia, az alavai gutak’ parancsnoka, védelmezi. Hiszik, hogy sokáig ellent fog állhatni. A’ castiliai zászlóaljaknak, mellyek Burgosba vezettettek ’s ott elbocsáttattak, nagyobb részint sikerült, Morelia gróf’ hadseregéhez csatlakozni. Maradványuk a’ tartományokba szeled ’s guerillákba alakul.“ A’ politicai közbocsánat, mellyet a’ spanyol királyné hirdetni szándékozik, alig fog közzé tétetni odok. Hidike, Izabella királyné’ születésnapja előtt, ki most kilencz éves. Törökország, Konstantinápoly, sept. 18. A’ török triumvirátus, melly bizodalmát látszék érdemelni, a’ megoszlás’ bélyeget viseli, havaié az, hogy a’ nagyvezérben orosz, Resid basában az uj reis-effendiben angol gondolkozás feszkel, a’ szultán’ sógora és seraskier Hald basa pedig épen semmi elvvel nem bir. Legnagyobb szerencsétlenségre köztudomású itt, hogy a’ tengeri hatalmasságok ügyünkre nézve semmikép sem tudnak egyetérteni 's hogy azon zavar, mellyben fuladozunk, az európai hatalmasságok’ nézeteivel is közös. Mint mondják, Francziaország egyáltalán nem akar megegyezni a’kényszerítő lépésekben Egyiptom ellen; Oroszország ellenben késznek nyilatkozik a’ kényszerítő rendszabályokhoz nyúlni. Ideje már valami elhatárzót kezdeni, különben el kell bukni a’ portának azon veszélyek közt,melylyek minden oldalról fenyegetik. Óhajtható volna tehát a’ Dardanellák’ elzáratását illető csupasz kérdéssel fölhagyni, ’s kezdene inkább Anglia Oroszországgal egyesülten a’ kibékítés’ munkájához. Ausztria’ és Poroszország’ segítsége nem fogna hiányzani, ’s Mehemed-Ali nem volna képes, még Francziaország általi nyilványos gyámolíttatása’ esetére is, komolyan ellenállhatni az egyesült négy hatalmasság’ akaratjának. De Oroszország, mellyet Anglia kitúrva akar tudni a’ keleti ügyekre nagy befolyású állásából, megteendi saját tölteteiért, ’s csak akkor egyesülend Nagybritanniával Mehemed'Ali’ elnyomása végett, ha amaz a’ hunkiar-skelessii szerződést erőteljesnek ismerendi. Más részről bizonyosan együttmunkalódnek Francziaország Angliával Oroszország ellen, ha Londonban el tudnák magokat határozni, hogy az alkirállyal kíméletesen kell bánni. Anglia tehát alkalmasint kenyszerítve látandja magát egyik vagy másik oldalra tetemesen módosulni, ha az említett két hatalmasság’ valamelyikének együttmunkálkodására számolni akar. Ekközben itt a’ legnagyobb elmenyugtalanság uralkodik. Csak a’ hatalmasságok’ mély bizodalmatlanságából magyarázhatni szörnyű szaporítását azon rémítő haderőnek, melly a’ Dardanelláknál gyülekezve van. Majdnem naponkint hallani hírét ujonan érkezett hadi hajóknak, mellyek vagy az angol vagy a’ franczia csapathoz szövetkeznek. A’ benyomás, mellyet e’ nagy haderőnek felemlítő központosulása Konstantinápolyban okoz, olly túlnyomó, hogy Egyiptomot már alig is említik, hanem csak a torkolat’ erőtetett megnyitása szolgál a’ napi beszédek’ tárgyául. Tudatik ugyan itt, hogy Roussin admiralnak Parisból érkezett utasításai igen korlátozó természetűek a’ Marmora-tengerre beevezés iránt, de nem titok más részről az is, miszerint azon utasítások’ egyik szakaszában az van kifejezve, hogy az angol hajócsapatot soha se tévessze el szemei elől,s így ez csak a’ frnezia hajósereg’ kíséretében jelenhetnék meg ott. A’ török határszélről, sept. 24. Duclos, a’ franczia királyi ügyvivő Belgrádban, visszahivaték, ’s helyébe Kodriga neveztetett, ki már meg is érkezett Zimonyba. Az angol ügyvivő Hodges ezredes, kinek állása az utóbbi szerb események miatt ingadozóvá lön, hasonlag el akarja végkép hagyni Belgrádot, Angliába visszatérendő. Milos herczegné Szerbiából Oláhországba utazott, az ott időző herczeget arra bírandó, ne tartóztatná tovább fiát, a’ szerb uralkodó székre meghívott Mihály herczeget, minthogy ebből csak bizonytalankodások erednek, ’s általa tévés mező nyílik a’ nagyravágyásoknak és cselszövényeknek.— Konstantinápolyból írják, hogy ott legújabban számos gyujtogatási merénypróba’ nyomára jutottak. — Rövid idő óta sajátnemű szerencsétlenség látszik uralkodni az európai öt tiatalmasság’ képviselőin. A’ porosz követ, gr. Königsmark, lovával bukása’ következtében vállpereczet tőré; az angol követ, Ponsonby 1., hasonlókép lebukott, de tetemes sérv nélkül; a’ franczia követ, Roussin admiral, alatt egy padlózat beszakadt ’s igy az első emeletből leesett, azonban mégis csak kevés ütődéssel; Stürmer báró, ausztriai internuncius, egy csónakból a’ vizbe esett, minek egyébiránt kis ijedség- s meghűlésen kivül más következménye nem jön; az orosz követ, Butenie/Iur, pedig kocsival dőlt fel’s tetemesen megsérült. Nem különös összeütközése e ez az eseményeknek, néhány hét’ lefolyta alatta !— A’ Konstantinápolyba érkezett korábbi lohad vezér. Ha fiz basa, mint mondják, mégis hadi törvényszék elébe fog állíttatni. Elegy. October’1-sején gyűlt össze a’ zürichi nagy-tanács, melly alkalommal a’ kormány tanácsnak következő végzésjavaslata terjesztetett elő: ,,A’nagy-tanács, a’kormánytanács’ indítványára, tekintvén, hogy egyes cantonok közötti külön szövetségek Schweiz’ egységére ’s erejére nézve nem csak nem hasznosok, hanem inkább arra szolgálnak , hogy a’ szövetséges társak közt pártok idéztessenek elő,— tekintvén, hogy az 1832-i mart. 17k én Zürich’, Bern’, Luzern’, Solothurn’, St. Gallen’, Aargau’ és Thurgau’ rendei által alkotmányaiknak kölcsönös biztosítására kötött concordatumot a’ tapasztalás feleslegesnek és czélszerűtlennek bizonyította, határozza: 1) Zürich kiléptét nyilatkoztatja az 1832diki mart. 17dikén kötött concordatumból. 2) A’ kormánytanács van megbízva a’ jelen határozat’ végrehajtásával.“ Stockholm, sept. 27. Egy itteni lap, Minerva, melly rendszerint jól szokott értesülve lenni , azt mondá minap, hogy Oroszország, Nagybritannia és Svédország közt szerződés kötteték, mellynek erejénél fogva Svédország háború esetén biztosítva volna az iránt, hogy avatkozatlan (neutral) maradhasson. E’ híren itt sokan kétkedtek. Most úgy beszélik, hogy ámbár szerződés nem történt, a’ nevezett hatalmasságok biztosítást adtak, hogy Svédország’ avatkozatlanságát elismereldik. Vera-Cruz, jul. 26. Santanna, ki magát végre elhatározá, a’ mexicoi köztársaság’ ideiglenes elnökségére számot nem tartani, elvonult Manga de Clavo nevű mezei jószágára Vera Cruz’ közelében. Elutazása előtt mintegy manifestumot bocsáta a’ főváros’ lakosihoz, tele ismert dagályos nagyításokkal. Örömest az által szerette volna Bustamente elnököt felretolni, hogy vezérévé akará magát tenni azon hadseregnek , melly berohanást vala teendő Texasba. De a’ csel igen is észrevehető volt; tulajdon barátai előtt is elviselhetlen kezdett lenni az ő kényuriassága, ’s igy kénytelenítve látá magát visszavonulni a’ magányeletbe, honnan alkalmasint soha sem fog többé előhívatni. Sz.-Pétervár, sept. 21. A’ borodinoi táborban véletlenül megsebesültek’ ’s megölettek’ száma, állítólag 140, kik többnyire lovasok. Újabban hallatszik, hogy a’ császár, idősb fia’ és Paskewitsch fővezér’ kíséretében, Odessába ’s innen Bessarabiába utazand. Mint mondják, Kisenevvben összejövetelt tartand vlahország’ ’s Moldva’ hoszpodaraival és Milos herczeggel. Poroszország. Azon folyamodásra, mellyet a’ kölni catholicusoknak egy része a’ porosz királyhoz az iránt intézett, hogy Kelemen Auguszt érsek szabadon bocsáttassek ’s adassek viszsza érseki megyéjének, megérkezett immár a’ válasz, melly igy hangzik: ,,A’ királyi felség a’ folyamodó uraknak azon kérelmiben, hogy a’ Kelemen Auguszt ur ellen határozott hivatalzár szüntettetnék meg, kötelességhű érzelem’ kifejezését méltóztatott észrevenni, a’ mennyiben ugyanők az érsek ur’ számára ő felsége’ kegyelméért folyamodtak, ’s egyszersmind az elmék’ igen kívánatos megnyugtatását vettek szemügyre. Ámde általányosan tudva van , hogy a’ királyi felség ama’ szigorú rendszabályt nem örömest s csak akkor vetette elő, midőn minden más, nagy türelemmel a végre tett próbák, hogy az érsek ur a" törvényes és szokott rend korláti kört tartassák, hiába alkalmaztattak. Miután azon okok, mellyek miatt az érsek ur hivatalából kizáratott, meg nem szűntek, sőt még most is állanak: sajnálja ő kir. felsége, hogy a’ benyújtott folyamodásra kedvező választ nem adhat. Minthogy pedig már az érseki megyének igazgatására is rendes utáni gond fordíttatott: reményli a’ királyi felség, hogy a’ lelkész urak, mind a’ fejedelem mind az egyházi elöljáró hatóságok iránt tartozó engedelmességből, lelkipásztori kötelességeiket teljesítendik, híveiket csendes viseletre intendik, ’s a’ folyamodó urak mindnyájan ő kir. felségének honatyai gondjára hagyandják ezen ügy’ kimenetelét, és pedig annyival inkább, mivel bizonyosak lehetnek benne, hogy ő felsége nem fogja megengedni a’ cath. hitvallás’ csorbítását. Köln, jul. 2kán 1839. Gerlach kormányelnök.“ Kereskedés és Ipar. Pozsony, oct. 11. Múlt héten lefolyt országos vásárunk mind népességére, mind huzamosságára’s igy az áruk’ kelendőségére nézve is egyike volt az evbeni legkitűnőbbeknek, noha itteni vásárainkat egyáltalán nem tekinthetni honi kereskedésünk’ mertokának. Ezúttal az itt szállásoló nehéz lovasságnak számos kialjazott paripája is adaték el árverés’ utján, még pedig olly igen jó áron (90—120 pengő forinton darabja) hogy jónak látszék ma ismét kótyavetyét tartani, melly azonban a’ múlt hétivel távolról sem mérkőzhetek nyereséges voltára nézve. — Szüretünk a’ hét’ elején kezdődött, a’ termés’ bőségéhez ’s jóságához illő élénkséggel. Közönségesen azt hiszik, hogy az idei szőlőnedv nem igen enged minőségére az 1834ikinek, kivált délnek fekvő ’s nem mindjárt szüretelendő hegytájakon. Bábolna. A’ bábolnai ménes, négy mérföldre Győrtől, megfejtette a’nagy feladást, mikint kelljen arab fajból a’ keleti lótenyésztést Európában honosítani. Bábolna a’ világbéke’ helyreállítása óta már sokat tett el czélra Hardegg gróf lázadatlan munkássága által, mert az egész kanczafaj nyolcz általa szerzett arab lótól ered; de mostani virágzására az intézet néhány év óta csak érdemteljes parancsnoka Herbert báró őrnagy által Syriában vásárlott kanczák és a’pusztából Anare Gyulas törzsöktől nagy fáradsággal szerzett nemesfaju mének által emelkedett. Bábolnán jelenleg hat arab mén és négy kancza létez; ezektől ’s a’ keleti vérrel nemesített kanczáktól annyi jeles ló származott, hogy nem tudja az ember, e’ nemes állatok’ rendkívüli szaporaságán csudálkozzék e, vagy gyönyörű és általában egyenlő termeteiken, mellyel szüleiket nagyságra meghaladják, a’ nélkül hogy arányukból legkisebbet is vesztenének. Okát ezen elsőségnek, melly annyiszor tagadtatik, mindenek előtt az ápolásban kell keresni, ’s itt Herbert őrnagy sok régi baliteletet győzött le. Csikóji már anyatejjel beledelt kapnak, s a’ csikók gyakran idősb csikók’jászlához futnak s zabrokat leteszik. Idosszas szemléletek eléggé bebizonyíták, hogy ez erőteljes eledel a’fiatal csikókat rendkívül erősíti, ’s czélszerű mozgás, rendkívüli jó bánás, elővigyázat az itatásban, melly gyakran elhanyagoltaik, és hollandiai tisztaság, a’ legfiatalabb csikóknak is olly lényes szőrt, olly kifejlődött izomerőt és tüzet ad, hogy e’ csikókat az ember két-harmadik korukban már egészen kiképzett lovaknak hinné. A légmérséklet a’ három év előtt átszállított lovak’ számára a tag és szép istállókban hévmérő szerint van rendezve, mire igen czélszerű fűtőkészületek használtatnak. A’ lovak’ jóléte e’ ménesben mindenek fölött szembetűnő. Ezen arábiai nemes faj’ nemző és fogamzó tehetségét könnyen elképzelhetjük, ha megtudjuk, hogy 148 kancza közül első hágasra 83, másodikra 33 vemhezett. Különösen czélszerű azon intézkedés, hogy mindenik mén’ maradékai külön egymás mellett állanak, mi által legjobban lehet a’ menek’ tehetségeiről ítélni. A’ keleti fajúak csaknem mind rendkívül szépek. Eredetüket hasonlíthatlan arab fejük, gyönyörű ékforma lapoczkáik, erőteljes és széles lábhajlásaik, arany sörényük’ fénye ’s jámborságuk és bizodalmas viseletűk eléggé elárulja; mind olly erények, mellyekben a’ keleti lónak párja nincs. Nehány év előtt szükségből angol méneket kelle használni, de itt a’ keleti fajnak elsősége eléggé kitüntette magát. Ugyanazon kanczak hágattak meg angol ménektől, ’s mégis mi nagy a’ különbség a’ két fajú maradék közt! Dús izomerővel ’s vérteli erekkel, mellyek csaknem felpattannak, állának a’ keletiek könnyű rugékony lábaikon, mig az angol fajúak már első nemzedékben sokkal gyöngébbek vagy társaiknál,’s az arab faj’szelídsége helyett, gyengébb temeszetüek’ tulajdonával nyakassággal bírnak. — Tiz intézettel mezei gazdaság is van összekötve legnagyobb kiterjedésben, minthogy az intézet eledeli szükségeiben maga látja el mindennel magát.— Így néhány hónap előtt egy cséplőgép találtatott lel, melly a’ legegyszerűbb mechanicai elveken alapulva, lovaktól hajtatik, ’s egy munkával a’ szalmát, szemeket, hüvet és polyvát választja el, úgy hogy mindenik azonnal rendeltetésére alkalmazható. Így tehát e’ bábolnai ménes által olly feladat lön megfejtve, melly Európában a’lótenyésztést annyival inkább szükségkép előmozditandja, minthogy növekedő közlekedésünk Levanteval sokkal lehetőbbé teszi, hogy inkább Syriából hozassunk hágóméneket mint Angliából. Mi hasznos leendne Magyarországra nézve, mellynek, úgy látszik, a’ lótenyésztés’javítása szivén fekszik, ha maradólag lócsiszárt tartana p. o. Damaskusban, ki a’ puszták törzsökéivel magát összeköttetésbe tévén, évenkint a’ legválogatottabb lovakat küldhetné hazánkba! Ki Bábolnát figyelmesen megszemlélte, nem tagadhatja elfogultság nélkül, hogy lovakat arab vérrel czélszerűen nemesíthetni. Ha már most felszámítjuk, hogy az angol telivér lovak tömérdek pénzbe kerülnek, mig a’ Herbert őrnagy által szerzett mének, úti és átszállítási költségekkel együtt, egyenkint csak 4000 forintba kerültek, Magyarország’ érdekében óhajthatni, hogy, mivel a’ temnészettől is lovak’ nemesítésére látszik rendeltetettnek, Bábolna alapiskolája legyen egy magyar országos lótenyésztő-intézetnek, hol 4 — 500 nemesített mén neveltessék és képeztessék, ’s pénzalap eszközöltessék, hogy gyönyörű hazánk is élvezhesse azon jótéteményeket, melylyekben Ausztria’ többi tartományai részesülnek. (Baja.) Magyar hírlapok’ heti szemléje. Sept. 30 — octob. 6. Az ismertetőben azon czikkelyen kivül, mellyet belőle a’ Századunk’ mai száma közöl, szinte tanulságos és közérdekű : „Az emlős házi állatok hizlalásáról elmélet gyakorlatilag.“ Az Athenaeumban következőt indítványoz Fogarasi János a’ Corpus juris magyarossága’ ügyében : „Kormányunk’s a’nemzet’ képviselői által elnyervén a’ múlt országgyűlésen szeretett magyar nyelvünk azon rangot, melly őt mindig joggal illeté , úgy látszik: arról is szükség azoknak, kiket az illet, gondoskodniok, hogy országos nyelvünk valamint már a’ jelent ’s jövőt, úgy a’ múltat is magához ölelje, megszüntesse azon anomáliát, melly ha nem történik vala, csaknem megfoghatatlan volna előttünk, hogy a’ törvény, mellyet minden polgárnak, állásához képest, kellene tudnia, idegen nyelven szabassék vala századokig élőnkbe. Szóval illik , sőt újabb körülményeink között már szükség, hogy erész törvénykönyvünk magyar nyelven szóljon hozzánk ’s minden polgártársainkhoz, kiknek egyen-egyenvéve nemcsak nagyobb része magyar , hanemi az idegenajkunk is, mint azon egy magyar holi