Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-14 / 82. szám

kereskedésünk a’ Texasban neki engedett kedvezmények­nél fogva, nem veszthet e többet azon elégületlenség miatt, mellyel ezen ellenséges cselekmény Mexicoban támasz­tani­; nem roszabbítja e ez még inkább kereskedőinknek mexicobani különben is rosz állapotját, 's nem keseríti a’ mexicoi kormányt azon kényes pontokra nézve, mellyek részünkről vele még elintézendők­! A’ szerződésnek távol­­dad, de bizonyos következménye Texasnak, az amerikai szövetséges tartományokkal egyesülése leend­­ uj erőt adand a’ mexicoi szövetséges felekezetnek, t. i. az eldarabolási felekezetnek, mi már meg is van kezdve ’s Francziaország által törvényesítve. Az amerikai kalandorok, egyedüles kormányzói ’s úgynevezett megszabaditói Texasnak, meg­erősítve látják hódításukat. Mi azon határok egyike’ törvé­nyes birtokosinak ismerjük el őket, mellyeket Mexico az ő rendszeres megtámadásaiktól védelmezett. Ők azonban itt nem fognak megállapodni, minthogy természetükben és küldetésükben fekszik folyvást delfele nyomulni.“ Spanyolország. A’ Memorial Bordelais sept. 29. ezt írja: „Guevara erőség, Alava tartományban, meghódolt a’ királyné’kor­mányának; e’ szerint a’ carlosiak egy erős ponttal sem bír­nak többé a’ négy tartományban, ’s a’ közlekedések Irán és Vitoria, Bilbao és Madrid közt hely­reállít­otá­k. — Az Arragoniába indulandó seregek Tudelába gyülekeznek, ho­va 24kén érkezett meg az első brigád. Espartero general, miután Estellaban volt, Logronoba mene családja’ lato­­g­­ására.“ Telegrafi tudósítások. Bayonne, oct. 1. Ma­drid, sept. 27. Rumigny ur a’ bask tartományokon sze­rencsésen átutazva, ide családjával együtt megérkezik. Bayonne, oct. 1. Az Alcala-osztály 2éikén Tudelába ér­kezett. Ugyanide váratik három más zászlóalj. Espartero oct. 1 jén ’s 2-kán Saragossaban akart lenni, ’s onnan 33 zászlóaljjal és 18 század lovassággal Cabrera ellen indulni. Navarra egészen csendes, a’ tartomány végkép meghódolt ’s békét álljt. A’ G­azette de France oct. bről következő híreket közöl Spanyolországból: ,,A’ spanyol határszéli levelek jelentik.­­106-y Cabrera egy főhatalmú juntát állított, m­elly a’ kirfly’ távollétében Arragoniát, Valenciát és Murcia tarto­mányt kormányozza. E’factum arra adott alkalmat a’madridi hírlapokban, hogy azon képtelen fúrt terjesztenék, mintha Cabrera ama’ szép tartományok’ királyává kikialtatta volna magát. — Balmaseda carlosi parancsnok megszállva tartja Molina de Aragon várost, és az őrizetnek ’s a’ lakosságnak csak három napi meggondolás időt engedett a’ feladásra. Úgy látszik, a’ bask tartományokban külön pártvezérek guerillákat alkotnak, mellyek’ száma naponkint szaporodik. — Guevara erőség, melly­ben Alava tartomány’fő feg­y­ver­es hadiszer-raktára van, egy idő óta, de siker nélkül, ostro­­moltatik a’ christinók által. Ezen erőséget a’ vitéz Gabidia, az alavai gutak’ parancsnoka, védelmezi. Hiszik, hogy so­káig ellent fog állhatni. A’ castiliai zászlóaljaknak, mellyek Burgosba vezettettek ’s ott elbocsáttattak, nagyobb részint sikerült, Morelia gróf’ hadseregéhez csatlakozni. Marad­ványuk a’ tartományokba szeled ’s guerillákba alakul.“ A’ politicai közbocsánat, mellyet a’ spanyol királyné hirdetni szándékozik, alig fog közzé tétetni od­ok. Hidike, Izabella királyné’ születésnapja előtt, ki most kilencz éves. Törökorsz­ág, Konstantinápoly, sept. 18. A’ török triumvirátus, melly bizodalmát látszék érdemelni, a’ megoszlás’ bélyeget viseli, havaié az, hogy a’ nagyvezérben orosz, Resid ba­sában az uj reis-effendiben angol gondolkozás feszkel, a’ szultán’ sógora és seraskier Hald basa pedig épen semmi elvvel nem bir. Legnagyobb szerencsétlenségre köztudomá­sú itt, hogy a’ tengeri hatalmasságok ügyünkre nézve sem­­mikép sem tudnak egyetérteni 's hogy azon zavar, melly­­ben fuladozunk, az európai hatalmasságok’ nézeteivel is kö­zös. Mint mondják, Francziaország egyáltalán nem akar meg­egyezni a’kényszerítő lépésekben Egyiptom ellen; Oroszor­szág ellenben késznek nyilatkozik a’ kényszerítő rendsza­bályokhoz nyúlni. Ideje már valami elhatárzót kezdeni, kü­lönben el kell bukni a’ portának azon veszélyek közt,mely­­lyek minden oldalról fenyegetik. Óhajtható volna tehát a’ Dardanellák’ elzáratását illető csupasz kérdéssel fölhagyni, ’s kezdene inkább Anglia Oroszországgal egyesülten a’ ki­­békítés’ munkájához. Ausztria’ és Poroszország’ segítsége nem fogna hiányzani, ’s Mehem­ed-Ali nem volna képes, még Francziaország általi nyilványos gyámolíttatása’ eseté­re is, komolyan ellenállhatni az egyesült négy hatalmasság’ akaratjának. De Oroszország, mellyet Anglia kitúrva akar tudni a’ keleti ügyekre nagy befolyású állásából, megteendi saját tölteteiért, ’s csak akkor egyesülend Nagybritanniával Mehemed'Ali’ elnyomása végett, ha amaz a’ hunkiar-skelessii szerződést erőteljesnek ismerendi. Más részről bizonyosan együttmunkalódnek Francziaország Angliával Oroszország ellen, ha Londonban el tudnák magokat határozni, hogy az alkirállyal kíméletesen kell bánni. Anglia tehát alkalma­sint kenyszerítve látandja magát egyik vagy másik oldalra tetemesen módosulni, ha az említett két hatalmasság’ vala­melyikének együttmunkálkodására számolni akar. Ekköz­­ben itt a’ legnagyobb elmenyugtalanság uralkodik. Csak a’ hatalmasságok’ mély bizodalmatlanságából magyarázhatni szörnyű szaporítását azon rémítő haderőnek, melly a’ Darda­nelláknál gyülekezve van. Majdnem naponkint hallani hí­rét ujonan érkezett hadi hajóknak, mellyek vagy az angol vagy a’ franczia csapathoz szövetkeznek. A’ benyomás, mellyet e’ nagy haderőnek felemlítő központosulása Kon­stantinápolyban okoz, olly túlnyomó, hogy Egyiptomot már alig is említik, hanem csak a torkolat’ erőtetett meg­nyitása szolgál a’ napi beszédek’ tárgyául. Tudatik ugyan itt, hogy Roussin admiralnak Parisból érkezett utasításai igen korlátozó természetűek a’ Marmora-tengerre beevezés iránt, de nem titok más részről az is, miszerint azon utasítá­sok’ egyik szakaszában az van kifejezve, hogy az angol hajócsapatot soha se tévessze el szemei elől,­­s így ez csak a’ fr­nezia hajósereg’ kíséretében jelenhetnék meg ott. A’ török határszélről, sept. 24. Duclos, a’ fran­­czia királyi ügyvivő Belgrádban, visszahivaték, ’s helyébe Kodriga neveztetett, ki már meg is érkezett Zimonyba. Az angol ügyvivő Hodges ezredes, kinek állása az utóbbi szerb események miatt ingadozóvá lön, hasonlag el akarja vég­­kép hagyni Belgrádot, Angliába visszatérendő. Milos her­­czegné Szerbiából Oláhországba utazott, az ott időző hercze­­get arra bírandó, ne tartóztatná tovább fiát, a’ szerb ural­kodó székre meghívott Mihály herczeget, minthogy ebből csak bizonytalankodások erednek, ’s általa tévés mező nyílik a’ nagyravágyásoknak és cselszövényeknek.— Kon­stantinápolyból írják, hogy ott legújabban számos gyujtoga­­tási merénypróba’ nyomára jutottak. — Rövid idő óta saját­­nemű szerencsétlenség látszik uralkodni az európai öt tia­­talmasság’ képviselőin. A’ porosz követ, gr. Königsmark, lo­vával bukása’ következtében vállpereczet tőré; az angol követ, Ponsonby 1., hasonlókép lebukott, de tetemes sérv nél­kül; a’ franczia követ, Roussin admiral, alatt egy padlózat be­szakadt ’s igy az első emeletből leesett, azonban mégis csak kevés ütődéssel; Stürmer báró, ausztriai internuncius, egy csónakból a’ vizbe esett, minek egyébiránt kis ijedség- s meghűlésen kivül más következménye nem jön; az orosz követ, Butenie/I­­ur, pedig kocsival dőlt fel’s tetemesen meg­sérült. Nem különös összeütközése e ez az eseményeknek, néhány hét’ lefolyta alatta !— A’ Konstantinápolyba érke­zett korábbi lohad vezér. Ha fiz basa, mint mondják, mégis hadi törvényszék elébe fog állíttatni. Elegy. October’1-sején gyűlt össze a’ zürichi nagy-tanács, melly alkalommal a’ kormány tanácsnak következő végzés­javaslata terjesztetett elő: ,,A’nagy-tanács, a’kor­mánytanács’ indítványára, tekintvén, hogy egyes cantonok közötti külön szövetségek Schweiz’ egységére ’s erejére nézve nem csak nem hasznosok, hanem inkább arra szol­gálnak , hogy a’ szövetséges társak közt pártok idéztesse­nek elő,— tekintvén, hogy az 1832-i mart. 17k én Zürich’, Bern’, Luzern’, Solothurn’, St. Gallen’, Aargau’ és Thur­gau’ rendei által alkotmányaiknak kölcsönös biztosítására kötött concordatumot a’ tapasztalás feleslegesnek és czél­­szerűtlennek bizonyította, határozza: 1) Zürich kiléptét nyi­latkoztatja az 1832diki mart. 17dikén kötött concordatum­­ból. 2) A’ kormánytanács van megbízva a’ jelen határozat’ végrehajtásával.“ Stockholm, sept. 27. Egy itteni lap, Minerva, melly rendszerint jól szokott értesülve lenni , azt m­ondá minap, hogy Oroszország, Nagybritannia és Svédország közt szer­ződés kötteték, mellynek erejénél fogva Svédország hábo­rú­ esetén biztosítva volna az iránt, hogy avatkozatlan (neu­tral) maradhasson. E’ híren itt sokan kétkedtek. Most úgy beszélik, hogy ámbár szerződés nem történt, a’ nevezett hatalmasságok biztosítást adtak, hogy Svédország’ avatko­­zatlanságát elismerel­dik. V­era-Cruz, jul. 26. Santanna, ki magát végre elha­­tározá, a’ mexicoi köztársaság’ ideiglenes elnökségére szá­mot nem tartani, elvonult Manga de Clavo nevű mezei jó­szágára Vera­ Cruz’ közelében. Elutazása előtt mintegy ma­­nifestumot bocsáta a’ főváros’ lakosihoz, tele ismert dagá­­lyos nagyításokkal. Örömest az által szerette volna Busta­­mente elnököt felretolni, hogy vezérévé akará magát tenni azon hadseregnek , melly berohanást vala teendő Texasba. De a’ csel igen is észrevehető volt; tulajdon barátai előtt is elviselhetlen kezdett lenni az ő kényuriassága, ’s igy kény­­telenítve látá m­agát visszavonulni a’ magányeletbe, honnan alkalmasint soha sem fog töb­bé előhívatni. Sz.-Pétervár, sept. 21. A’ borodinoi táborban vélet­lenül megsebesültek’ ’s megölettek’ száma, állítólag 140, kik többnyire lovasok. Újabban hallatszik, hogy a’ császár, idősb fia’ és Paskewitsch fővezér’ kíséretében, Odessába ’s innen Bessarabiába utazand. Mint mondják, Kisenevvben összejövetelt tartand vlahország’ ’s Moldva’ hoszpodaraival és Milos herczeggel. Poroszország. Azon folyamodásra, mellyet a’ kölni catholicusoknak egy része a’ porosz királyhoz az iránt intézett, hogy Kele­men Auguszt érsek szabadon bocsáttassek ’s adassek visz­­sza érseki megyéjének, megérkezett immár a’ válasz, melly igy hangzik: ,,A’ királyi felség a’ folyamodó uraknak azon kérelmiben, hogy a’ Kelemen Auguszt ur ellen határozott hivatalzár szüntettetnék meg, kötelességhű érzelem’ kifeje­­zését méltóztatott észrevenni, a’ mennyiben ugyanők az ér­sek ur’ számára ő felsége’ kegyelméért folyamodtak, ’s egyszersmind az elmék’ igen kívánatos megnyugtatását vet­tek szemügyre. Ámde általányosan tudva van , hogy a’ ki­rályi felség ama’ szigorú rendszabályt nem örömest s csak akkor vetette elő, midőn minden más, nagy türelemmel a végre tett próbák, hogy az érsek ur a" törvényes és szokott rend korláti kört tartassák, hiába alkalmaztattak. Miután azon okok, mellyek miatt az érsek ur hivatalából kizáratott, meg nem szűntek, sőt még most is állanak: sajnálja ő kir. felsége, hogy a’ benyújtott folyamodásra kedvező választ nem adhat. Minthogy pedig már az érseki megyének igaz­gatására is rendes utáni gond fordíttatott: reményli a’ kirá­lyi felség, hogy a’ lelkész urak, mind a’ fejedelem mind az egyházi elöljáró hatóságok iránt tartozó engedelmesség­­ből, lelkipásztori kötelességeiket teljesítendik, híveiket csendes viseletre intendik, ’s a’ folyamodó urak mindnyá­jan ő kir. felségének honatyai gondjára hagyandják ezen ügy’ kimenetelét, és pedig annyival inkább, mivel bizonyo­sak lehetnek benne, hogy ő felsége nem fogja megengedni a’ cath. hitvallás’ csorbítását. Köln, jul. 2kán 1839. Ger­­lach kormányelnök.“ Kereskedés és Ipar. Po­zson­y, oct. 11. Múlt héten lefolyt országos vásárunk mind népességére, mind huzam­osságára’s igy az áruk’ ke­lendőségére nézve is egyike volt az evbeni legkitűnőbbek­nek, noha itteni vásárainkat egyáltalán nem tekinthetni ho­ni kereskedésünk’ mert­okának. Ezúttal az itt szállásoló ne­héz lovasságnak számos kialjazott paripája is adaték el ár­verés’ utján, még pedig olly igen jó áron (90—120 pengő fo­rinton darabja) hogy jónak látszék ma ismét kótyavetyét tartani, melly azonban a’ múlt hétivel távolról sem mérkőz­hetek nyereséges voltára nézve. — Szüretünk a’ hét’ elején kezdődött, a’ termés’ bőségéhez ’s jóságához illő élénkség­gel. Közönségesen azt hiszik, hogy az idei szőlőnedv nem­ igen enged minőségére az 1834ikinek, kivált délnek fekvő ’s nem mindjárt szüretelendő hegytájakon. Bábolna. A’ bábolnai ménes, négy mérföldre Győrtől, megfejtette a’nagy feladást, mikint kelljen arab fajból a’ ke­leti lótenyésztést Európában honosítani. Bábolna a’ világbé­­ke’ helyreállítása óta már sokat tett el czélra Hardegg gróf lázadatlan munkássága által, mert az egész kanczafaj nyolcz általa szerzett arab lótól ered; de mostani virágzására az intézet néhány év óta csak érdemteljes parancsnoka Herbert báró őrnagy által Syriában vásárlott kanczák és a’pusztá­ból Anare Gyulas törzsöktől nagy fáradsággal szerzett ne­­mesfaju mének által emelkedett. Bábolnán jelenleg hat arab mén és négy kancza létez; ezektől ’s a’ keleti vérrel ne­mesített kanczáktól annyi jeles ló származott, hogy nem tudja az ember, e’ nemes állatok’ rendkívüli szaporasá­­gán csudálkozzék e, vagy gyönyörű és általában egyenlő termeteiken, mellyel szüleiket nagyságra meghaladják, a’ nélkül hogy arányukból legkisebbet is vesztenének. Okát ezen elsőségnek, melly annyiszor tagadtatik, mindenek előtt az ápolásban kell keresni, ’s itt Herbert őrnagy sok régi baliteletet győzött le. Csikóji már anyatejjel b­eledelt kap­nak, s a’ csikók gyakran idősb csikók’jászlához futnak s zabrokat leteszik. Idosszas szemléletek eléggé bebizonyíták, hogy ez erőteljes eledel a’fiatal csikókat rendkívül erősíti, ’s czélszerű mozgás, rendkívüli jó bánás, elővigyázat az itatásban, melly gyakran elhanyagoltaik, és hollandiai tisz­taság, a’ legfiatalabb csikóknak is olly lényes szőrt, olly ki­fejlődött izomerőt és tüzet ad, hogy e’ csikókat az ember két-harmadik korukban már egészen kiképzett lovaknak hinné. A légmérséklet a’ három év előtt átszállított lovak’ számára a tag és szép istállókban hévmérő szerint van ren­dezve, mire igen czélszerű fűtőkészületek használtatnak. A’ lovak’ jóléte e’ ménesben mindenek fölött szembetűnő. Ezen arábiai nemes faj’ nemző és fogam­zó tehetségét könnyen elképzelhetjük, ha megtudjuk, hogy 148 kancza közül első hágasra 83, másodikra 33 vemhezett. Különösen czélszerű azon intézkedés, hogy mindenik mén’ maradékai külön egy­más mellett állanak, mi által legjobban lehet a’ menek’ te­hetségeiről ítélni. A’ keleti fajúak csaknem mind rendkí­vül szépek. Eredetüket hasonlíthatlan arab fejük, gyönyörű ékforma lapoczkáik, erőteljes és széles lábhajlásaik, arany sörényük’ fénye ’s jámborságuk és bizodalmas viseletűk eléggé elárulja; mind olly erények, m­ellyekben a’ keleti ló­nak párja nincs. Nehány év előtt szükségből angol méneket kelle használni, de itt a’ keleti fajnak elsősége eléggé ki­tüntette magát. Ugyanazon kanczak hágattak meg angol ménektől, ’s mégis mi nagy a’ különbség a’ két fajú mara­dék közt! Dús izomerővel ’s vérteli erekkel, mellyek csak­nem felpattannak, állának a’ keletiek könnyű rugékony lá­baikon, m­ig az angol fajúak már első nemzedékben sokkal gyöngébbek vagy társaiknál,’s az arab faj’szelídsége helyett, gyengébb temeszetüek’ tulajdonával nyakassággal bírnak. — Tiz intézettel mezei gazdaság is van összekötve legna­gyobb kiterjedésben, minthogy az intézet eledeli szüksé­geiben maga látja el mindennel magát.— Így néhány hó­nap előtt egy cséplőgép találtatott lel, melly a’ legegysze­­rűbb mechanicai elveken alapulva, lovaktól hajtatik, ’s egy munkával a’ szalmát, szemeket, hüvet és polyvát választja el, úgy hogy mindenik azonnal rendeltetésére alkalmazha­tó. Így tehát e’ bábolnai ménes által olly feladat lön meg­fejtve, melly Európában a’lótenyésztést annyival inkább szük­­ségkép előmozditandja, minthogy növekedő közlekedésünk Levanteval sokkal lehetőbbé teszi, hogy inkább Syriából hozassunk hágóméneket mint Angliából. Mi hasznos leend­­ne Magyarországra nézve, mellynek, úgy látszik, a’ lóte­nyésztés’javítása szivén fekszik, ha maradólag lócsiszárt tar­tana p. o. Damaskusban, ki a’ puszták törzsökéivel magát összeköttetésbe tévén, évenkint a’ legválogatottabb lova­kat küldhetné hazánkba! Ki Bábolnát figyelmesen meg­szemlélte, nem tagadhatja elfogultság nélkül, hogy lovakat arab vérrel czélszerűen nemesíthetni. Ha már most felszá­mítjuk, hogy az angol telivér lovak tömérdek pénzbe kerül­nek, mig a’ Herbert őrnagy által szerzett mének, úti és átszállítási költségekkel együtt, egyenkint csak 4000 forint­ba kerültek, Magyarország’ érdekében óhajthatni, hogy, mivel a’ temnészettől is lovak’ nemesítésére látszik rendel­­tetettnek, Bábolna alapiskolája legyen egy magyar országos lótenyésztő-intézetnek, hol 4 — 500 nemesített mén nevel­tessék és képeztessék, ’s pénzalap eszközöltessék, hogy gyönyörű hazánk is élvezhesse azon jótéteményeket, mely­­lyekben Ausztria’ többi tartományai részesülnek. (Baja.) Magyar hírlapok’ heti szemléje. Sept. 30 — octob. 6. Az ismertető­ben azon czikkelyen kivül, mellyet belőle a’ Századunk’ mai száma közöl, szinte tanulságos és közérdekű : „Az emlős házi állatok hizlalásáról elmélet­ gyakorlatilag.“ Az Athenaeumban következőt indítványoz Fogarasi János a’ Corpus juris magyarossága’ ügyében : „Kormányunk’s a’nemzet’ képviselői által elnyervén a’ múlt országgyűlésen szeretett magyar nyelvünk azon rangot, melly őt mindig joggal illeté , úgy látszik: arról is szükség azoknak, kiket az illet, gondoskodniok, hogy országos nyelvünk valamint már a’ jelent ’s jövőt, úgy a’ múltat is magához ölelje, megszüntesse azon anomáliát, melly ha nem történik vala, csaknem megfoghatatlan volna előttünk, hogy a’ törvény, mellyet minden polgárnak, állásához képest, kellene tud­nia, idegen nyelven szabassék vala századokig élőnkbe. Szóval illik , sőt újabb körülményeink között már szükség, hogy e­rész törvénykönyvünk magyar nyelven szóljon hozzánk ’s minden­ pol­­gártársainkhoz, kiknek egyen-egyenvéve nemcsak nagyobb része magyar , hanemi az idegenajkunk is, mint azon egy magyar holi

Next