Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-21 / 84. szám
aott, jelentenem meg neked, hogy lehetetlen írnia hozzad. A’ harem telve kémekkel, kik meg a beszelgetesekre is hallítatóznak. Mindazon személyeknek, kik azelőtt oda járulhattak, most már tilos a’ bemenetel. Sőt meg az orvosok is mindenütt Bercitek által kísértetnek, kiket a szadrazem t tavvezér) jelöl ki. A’ szultanné megígérte nekem, hogy buzgón munkaiam azon kívánságok’ teljesítései e, melyeket utolsó leveledben nyilványítottál; azonban, úgy látszik, nincs semmi reménye, hogy Choszrew basa elhagyja helyet, mert nagy számát azon első tisztviselőknek , kik nem tartoztak teremtményihez, inasokkal pótolta ki. Azonban bizonyossá tesz a’ szultanne felőle, hogy az ulemák nem szítnak a’ szadrazemhez, ’s boszankodnak, hogy a török birodalom’ ügyei a’ keresztény hatalmasságok kezeibe adattak.“ Magyar hírlapok’ heti szemléje. Octob. 7 —13. Az. Ismertető egyéb közhasznú tárgyakon kívül folytatja érdekes czikkelyét az „emlős házi állatok’ hizlalásáról.“ Az Atheneumban szokatlan érdekkel bírnak Szemere Bertalan’ közleményei utazási naplójából, mellyekből feltetlen ki nem emelnünk a’következőket: „Anglia’ szelleme bámulatos. Minden mit alkot, két bélyeget hord: nagyságot és erőt; innen még kis műve is bizonyos nagyság’ jegyét viseli, ’s még a’ finom is tömegi erőt mutat. Jelleme (azaz: charactere) cselekvés; így vívott ki korán szabadságot, igy emelkedett a’ világi urává, s mint vállalkozó igy karolta körűl a’ földgömböt, ’s miként pók zsákmányát, lántzaival behálózta. Anglia’ szelleme Rómáéval rokon, mint ezé komoly, nyers, szilárd, roppant; Frantziaországé Atheneével, mint ezé finom , hajlékony, ragyogó, e aligha sorsuk is egy nem lesz. Anglia, mint Róma, szörnyű nagysága’s terhe alatt omland össze; Francziaország, mint Athene, erkölcsromlásnak ’s fattyúmüveltségnek lesz áldozata... Az angol szépnem égi szép, kivált mellig. Némellyik fő mint ideálkép álmaidból, mint festett bájkép tűnik föl; de gyakran szelíd és jámborka is mint egy holt ’s hold-madonna. Yorick’ Mariáját nem Francaiaországban, de Angliában kell keresned. A’ franczia hölgy’ öltüzete gondos, az angolén némi bágyadt pongyolaságot vehetni észre ; oka, mert szellemmel elevenség, érzelemmel röstség párul; a’ franczia szeretőnek való, mert elmés, fürge, leleményes’s örökké lélekifju, — az angolt nőül válaszd, mert ez hű, szelid, házi s tökéletes családanya; a’ franczia pattogó, eszes ’s néha férfias természetet vesz föl, mitől undorodom, az angol engedelmes, érzelemdus ’s marad mindig asszony. Ezért mondom, hogy ki lelkét szereti meg’ a’ kék szemet, kerülje Albiont mint Ninivét.. . A’ franczia nép egy epigram.; tüzet, fényt, ragyogót a’ végre é s élre szorít, hol látszik, hat, tündököl. Ezért a’ magányéletben csillogó külső, a’ társalkodásban játszi elme; mint népélet pedig formává magasodik ki é s főn kitűzi a’ szabadságot, dicsőséget hogy ragyogjon mint nap, de inkább óhajtja, hogy fénye vakító mint tenyésztő legyen. Liberté, egalité, gloire, örök jelszói e’ népnek, és talán dicsőség nélkül a’ szabadságot, hit nélkül a' becsületet, diadal nélkül a’ győzelmet sem kívánná. Ez okból jósolhatom, ne féljelek, respublicát a’ franczia nem fog alkotni, respublicában csak addig él, míg egyet a' dicsőség megkoronáz, — ezt rögtön lelkesedve emeli trónba. Az angol nép, ha már ugyanazon világból kell vennem hasonlatot, egy elégia, melly a’ külvilágtól, a’ tangent pontoktól hidegen megválva, magába vonul, s e belső körben hév életet alkot. Ne legyen bár szép öltözete, de jó és kérelmes; társaságban, mit rokoniból ’s kebelbarátiból hiv, de ritkán, kedvére léteit kíván; mint nemzet pedig nem dicső, de hatalmas és dús akar lenni,*’« a’ szabadságot azért szereti, mert boldogul élni óhajt. Confort, wealth, freedom e’ nemzet" kedves szavai. E’ belső képre ismerünk szigeti helyzetében is. Köröskörül hűvös óczeán választja el a’ külnemzetektől, de ben a’ városok, a’ városokban a’ családok sűrűn levén, cselekvés ’s élvezet meleg élet’ tűzpontjává teszi e’szigetet.“— És ismét: „Bajom akadván, a’ töpliczi rendőrséggel érintésbe jövök. Az őrmesterhez, ki itt legfőbb volt, késő este mentem utószor. Kerek asztal mellett ülő feleségével ’s három gyermekével. Őevek, a’ család nézte, ’s a’ nézők közt én is kényteleníttetém helyet foglalni. ,um!— kezdé az őrmester fontos fejjel — Magyarország szép ország!’ Én, mint kinek kedvesét dicsérik, mentegetőzve ’s húzva mondám: „Oh igen....“ „De tudom én, hogy szép, megjártam én a’ franczia háborúkot. Van ott minden, kenyér mint a hó, vas, arany, dohány mint a’ sáfrány! de mint a’ sáfrány! marha mindenféle gyönyörű — csak ember nincs.“ Holló, gondolám magamban, 12—14 millió ember már valami. Elhatározom, erre felelek. De eszembe juta, hogy ez az ármányos politiából való, ki tudja mint érti mondását? Lehet, ő nem azt nevezi embernek, ki eszik és iszik, hanem ki gondolkodik. Ila így számol, úgy az én millióimat kegyetlenül sutyrahálná. Eszembe jut az öröm is, és igy nem szóltam. „Kár azért a’ szép országért — folytatá — Európában párja nem volna. Hajh de még sok hibázik, hibázik a’ legfőbb. Vágyván már? Van már poll 1ja?“ .Nincs és nem is...4 „Iholla !“ közbe vágott, csodálkozva nyújtván ki kezét, miben villája magasan állt a’ sülttel végén, mint egy neptuni trident. Mint alkotványos magyar, a' politia ellen szilárdul kikelni kötelességemnek tártául, ’s már szólandó valék, midőn felesége é s a’ gyermekek is felkiáltának, egyszerre rám bámulva: „Nincs politia!?“ Meghökkentem. Lalám, a’ politiát megtámadva e’ család" lételét támadom meg. ’S meg fogom e győzhetni őket? Bizonyosan nem. Azonban, ismét eszembe jutott, pöröm" elvesztem. Tehát ismét hallgattam. Az őrmester pedig beszélt szakadatlanul. Őt sem az nem zavarta, hogy egyik fia, kétségkívül mert éhes volt, szájtátva követte szemével a’ villának a’ tányérja apja’ szája közti utat, sem ellenmondástól nem félt. . Hanem télben mód fölött kemény hideg van ott — folytatá geographiájától és rettenetes nagy havak. A’ hegyek, erdők mind merő fehérek a’ falukban a’ házak nem látszanak, ’s a’ szegény lakosok mind berekednek, mert a’hótól befőtt ajtót ki nem nyithatják.“ Hát egyik faluból hogy mennek a’ másikba?“A kérdé könyökölve’csodálkozó felesége. „Sehogy, hogy mennének? Hiszen az egré Sik vidék hó alatt van, az utakat két ölnyi magas hófuvat is födi.“ ,Én nem gondolnám, hogy nálunk nagyobb hó volna mint itten — közbe szólok, természetesen óvakodva— pedig úgy tartom az országutakon járnak télben is. „Igen , viszonzá az őrmester nagy elégvéssel — mert itt a’ havat az országúti és eltaszítják.“ Az igaz, de ezt nem mondom, csak magamban gondolom, ezt nálunk nem cselekszik. De mi tudjuk, hogy nem röstségből, hanem a’ gondviselésben kegyes megnyugvásból. Isten ád télben havat és hideget, mi azt megőrzi, Isten ád meleget tavaszkor, mi azt elolvasztja. „Hah, télben veszélyes ott utazni, mondá tovább, az ember mindenütt vadállatokra bukkan. A’ medvék például-----44 .Nálunk a’ medvék télben alszanak, felelém ’s gondolám, itt megejtém az öreget. Koránsem! „Hahaha,__ nevető — mit, a’ medvék télben? Én tudom hogy nem. De úgy ugrálnak a’ havon mint a’ bárányfiúk.“ „Medvék!”“ kiáltának felesége ’s gyermekei, ’s egyszersmind elég illetlenül rám bámultak. Ikzelkedém magamnak, csak azért, mivel szántak, hogy olly országban lakom. „Igen , — kezdé újra az apa — meg’ a’ farkasok. Tizenkettő is űzi néha a’ levélvivó szegény katonát. Bizony sok szerencsétlenül jár; lovat ’s katonát összetépnek, ’s másnap a’ hóban csak a’ sarkantyus csizmát lelik meg. Egyszer Galliciából szánkán jövök é s nem vala más mód tölök megszabadulni, mint a’ magunkkal vitt borjút elvagdalni ’s szeletenként elhajigálni.“ „Hull’ mondák a’gyermekek, ’s a’legkisebb leányka félénken oldalgott anyja mellé, ki ismét szomorú ’s részvétes képpel csodált rám. ..Biz’ igy van ez44 mondá az egyébiránt becsületes őrmester, nagyot sóhajtva étel után fölkeltében, és vette kalapját és nádbotját és mentünk. Jüttümben gondolom, ,No itt hazámat elvesztem! — de hiszem megnyerem pörömet. — ’stb. ’stb. A’ Figyelmezőben és Regélő- Honművészben semmi különös. — A’ Társalkodó az oroszországi nyilványos nevelés’ állapotát rajzolja.— A’ Hasznos Mulatságok csekély érdeküek. Az erdélyi lapok közül legtalpraesetebb a’ Vasárnapi Újságillető (284dik) száma , mellyben a’ „népbarátok“ azaz a’ nép’ erkölcsi és anyagi érdekei körül jeles érdemeket szerzett férfiak’ ismertetése igazán korszerű ’s a’ lap’ czéljának és rendeltetésének megfelelő czikkely. A’ budai Spiegel' igen érdemes és igen szemfüles redactiojának a’ legtöredelmesebb szivvel megvallom ezennel, hogy én vagyok azon szerencsétlen ember, ki a’ Hírnök’ 77-lik számában egy főméltóságú személyt a’ „templomba”4 kisértettem, pedig biz’ az épen nem hagyta magát a’ templomba kisértetni, hanem csak a’ „vásárra“ és néhány kereskedőboltba. Bocsánat, uram, ezerszer bocsánat! Ha a’ Spiegel’ érdemes szerkesztője lapját, nem úgy mint most, németből németre, hanem más nyelvekböl fordítaná a’ magáéra, ’s általában annyit, annyifélét’s olly gyorsan volna kénytelen fordítani, mint mi szerencsétlen magyar hírlapírók kénytelenek vagyunk tenni, akkor, elhiszem, ő volna az első, ki a’ hanc veniam petimus-t énekelné. Részemről felül állok a’ gáncson ; eleget fordítottam jól, hogy egyszer-másszor hibázhassak; de izetlen dolog látni némelly lapok’ alacsony irigykedését némelly lapok ellen, ’s ha meggondolom, hogy egy ollyan lap mint a’ Spiegel, egy ollyan lapról mint a’ Hírnök, illy haszontalanságnál vesz alkalmat szólani, még pedig gáncsolólag, már akkor nem ítélhetek különben, mint hogy ez nem keresztény, sem török, sem pogány , hanem egyedül zsó tempo. CSATÓ PÁL: Éjszakamerika. Az Uj- Yorkbó 1 sept. 21 dikéről a’ Great-Western által Londonba érkezett legújabb tudósítások igen szomorítók. A’ pénzvásárbani szükség a’ legfeketébb szikekkel festetik, ’s annak oka egyhangilag a’ Philadelphia-bank vakmerő vállalatinak és szédítő munkálatainak tulajdomttatik. Mielőtt meg a’ Holtaiger-ház vonakodása a bank Utalványait kifizetni tudatok, már ezen olly hatalmasnak tartott intézet hitele a’ belföldön meg vala rendülve. A’ philadelphiai bank elárasztja az unió’ kereskedővárost úgynevezett ,, posta-jegyekkel“ (váltólevelek, a’ bank’ ügyviselői által 6, 9 vagy 12 hónap múlva fizetendők) ’s igy roppant kamatokra szerez pénzt magának, mily posta-jegyek magában Uj-Yorkban 10—15 millió dollár értékig forognak ’s évenkinti 10-20 percent disconto’ elengedése mellett kaphatók, mélem érthetni , hogy a’ tőkepénzesek es bankok kapva kapnak rajtok, ’s igy a’ rendszeres pénzügyvitelt megfosztják mindazon könnyebbségektől (olcsóbb disconto mellett), mellyekre eddig számolni Miete. Az egyesült statusok’bankja, mint eddig a' Philadelphia-bank igen méltatlanul neveztetek, most°már csak a’ „nagy zavaródnak (the great disturber) neveztetik, mert összezavar minden pénzviszonyt nagy szerencsétlenséget áraszt a’ becsületes kereskedőségre. Hanem e’ folyó 1839 évi rángatózások hihetőleg halált okosaidnak a’ hamis hitelrendszernek. Az 1837diki szorultság, báni ily nagy vala, e’ közártalmasságú rendszer’ menetelét nem birta elakasztani. Azóta mint valami bőszült kormányzótól vezetett gőzkocsi tova rohant sziklákon és mélységeken keresztül. Statusok, bankok, egyesek erőszakosan ütődnek egymáshoz, ’s a’ gyengébbek szétzuzatnak. Soká e’zavarallapot nem tarthat; de ki számíthatja fel a’ következéseket, mellyek a’ világkereskedésre nézve ezen uj krisisből származandanak ? 1 0) Heckenast Gusztáv p«*li könyváro®- es kiadónál (váczi utcza „Nádor44 czímű fogadóval szemközt) most jelent meg és találtatik ([Pozsonyban W i g a ti d n á 1) A* Buda és Pest közti álló - híd' lape, a’ nagyméltóságu magyar országgyűlési küldöttség által megállapított terv szerint aczélra metsző Malilknccht Károly. 1- 2o rendű kiadás imperial egészlevelegben (folio) feketén . . 4 frt. pengő. » » » „ „ színezve . 8 frt. „ ‹» »» ‹» olajfestékkel arany rámában . 14 frt. „2- dik rendű kiadás kis levelegben (folio) feketén..............] frt. „ ” ›» ·5 ., színezve.......................2 frt. „ »» ” » » olaj festékkel ar.rámában 5 frt. „) A’ jövő novemberi pesti vásárkor Heckenast Gusztáv pesti könyváros- és kiadónál megjelenem!. Áruizkönyv, szerkeszti báró Eotulix harmadik kötet. JEmlény, karácsnál, ujcsskmfel és névnapi ajándék DS41 30. S aczélra metszett képpel. 8rét pompás kiadás, ö ft. pengőben. ^3) (A Pesten megjelent ’s Eggenbergert és Heckenast’ könyvkereskedésiben kapható Budst, Színmüvek’ zsebkönyve. Tartalma: Jolánta, szomorujáték 5 felv. Horváth Czirilltől; Phoebus és Athene, drámai töredék S’Oula Adolftól; A’ művész, színi költemény Haauchata. Dernátfalvi Földváry Gábor’ arczképével. Vára 2 f. p. p. Tiszta jövedelme a’ pesti magyar színházé. A’ t. ez. aláirók példányaikat t. Balla Endre Pest megyei aljegyző uralta kézhez vehetik. , .) Heckenast Gusztáv pesti könyváros- és kiadónál találtatik Kölcsey Ferencz’ arczképe, aczélra metszett nagy 4rét, ára 40 kr. peng. Jósika Miklós’ arczképe aczélra metszett nagy 4rét, ára 40 kr. peng. Kisfaludy Sándor’ arczképe, aczélra metszett nagy 4rét, ára 40 kr. peng. Kónyay János’ arczképe, aczélra metszett nagy 4rét ára 40 kr. peng. Ezen négy kép üveg alatt és arany rámában is egy egy 2 forint pengőért kapható. (3 C2) Uj könyv. E’ napokban hagyta el a’ sajtót következő ezimii tanitókönyv: Elemi Magyar nyelvtan, gyakorlatilag előadva. Irta Széchy Ágoston Imre, a’ kegyes tanítórend’ tagja. Pesten 1840. Hartleben könyvárus’ költségén, ára kötetlen 30, kötvet. kr. p. p. A’ könyv’ hasznosságát eléggé nyilványítja kitűzött czélja, mit a’ szerzők’jelszó által tudat: ,,A’ nyelv a’gondolkodás’eszköze hallható jelek által; a’ nyelvtan’ eredeti föladása tehát a’ kisdedek’ értelmi tehetségeit lépésenkint gyakorolni ’s kifejteni, hogy beszéd által gondolkodni, gondolkodás által beszélni tanulanak.“ Ehhez képest a’ tanitókönyv egészen a’ kisdedeknek, millyenek az első, második deák iskolákba járók, foghatóságához van mérve. Az oktatás kérdések ’s feleletekben elemező-’s öeszezőleg_analy—... . — ' ’fr--' ■ ~,ratice et synthetice) közöltetik , azért minden nyelvtani fogalom ’s határzat’ alkatrészei előre bocsátott példák’s példamondatokban terjesztetnek elő,’s ezekből vonatilt el részenkint a’ kérdésbeni fogalom, vagy határzat, úgy hogy a’tamilok a’különféle beszédrészek, ezek’ alakzatai (_formae ) ’s egymáshoz viszonyaik, ’s ezekből származó nyelvszabályok’ fogalmai ’s határiadra lépésenkint vezettetnek’s igy mindezek értelmére mintegy érzékileg juttatnak Ehhez járul öszszeleg 257 nyelvtani gyakorlás, mellyek közül majd minden felelet után egy-kettő következik. Ezek részint kész példákból állanak , hogy a’ magyarázott fogalmat vagy határzatot megérzékítve lássák a’ tanulók; vagy föladásokból, hogy a’ kérdésbeni fogalmak ’s határzatok szerint magok képezzenek példákat, ’s igy a’nyelvszabályokat a’beszédben’s írásban alkalmazni tanulják. Ennélfogva a’ tanitókönyv az anyanyelvet, mint a’ gondolkodás’ és értelmesség’ eszközét tárgyalja, hogy a’ kisdedek minél elöbb a’ tanulhatásra ügyesülhessenek.“ (1 2) Concursus. A’ nagy-váradi királyi academiánál üresen lévő politicai tudományok, váltó-törvény, curialis stylusi tanítószékre, mellyhez 500 pengő forint esztendei fizetés van kapcsolva, a’ pesti királyi tudományos egyetem előtt újonnan tartandó concursus’ határideje jövő 1840dik esztendei januarius’ 30dik napjára olly módon van kitűzve, hogy azokban, kik azt elnyerni óhajtják, a’ magyar nyelvnek, mellyen a’ curialis stylus taníttatni fog , tökéletes ismeretű fő feltétel gyanánt megkivántatik. Költ Pesten, oct. 5kén 1839. C*3*) 12) Baromorvosi hivatal. T. n. Borsod vármegye’ részére, 150 p. forint évi fizetéssel, baromorvosi üres hivatal tétetik közhírré. Ezen hivatalt elnyerni akarók , szükség, hogy a’ baromorvosi tudományokat elvégezték ’s azóta e’ tudományban tettleg foglalkoztak légyen , kik ezek iránt bizonyítványokat mutathatnak be, folyamodjanak legfölebb .f c. nov. léig n. Borsod megye’ első alispányához. (*3*) D ti navi, állag October’ 20kán:V 3 ' POZSONYBAN, nyomtava Schmid Antal