Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-11-14 / 91. szám

londoni admiralitáshoz a’ brit hadsereg’ indiábani legújabb és igen fontos sikereiről szóló hivatalos tudósítások. Erre a’ lapokban (a’ tory lapokban is) nagy az öröm; az af­­ghanistani háborút most már­­mindnyájan bevégzettnek te­kintik. A’ Courier többi közt így szól: „Vitéz hadunk’ sikeres munkálatai Afghanistanban ’s névszerint Kabul királyság’ ismétt helyreállítása hoszú időre biztosíták a’ brit uralkodást, minden, Persia felől jövendő hatalom’ megtámadási ellen. Ha Oroszországnak komoly szán­dékai vannak Indiára (mit mi nem hiszünk) , akkor ő a’ mi keleti birtokainkhoz most már csak Bokharán által ke­rülve, vagy a’ Caspi tengertől keletre eső pusztán keresztül s a Himalaya-hegyláncz’ szorosain által juthat. De illy ka­landos terv bizonyára semmi orosz kormányfér­finak sem jutand eszébe, ki hazája’ érdekeit és szükségeit kellőleg megítélni képes.“ Indiából jött levelek azt is indítványoz­zák, hogy a’ kormány’ székhelye Calcuttából Bombayba tetessék át ’s a’ madrasi elnökség egészen töröltessék el. — A’ Chinából érkezett tudósítások kevésbbé megnyug­tatók; a’ bevitt opium’ megsemmisítéséért alig várhatni valamelly kárpótlást, ’s az angol kereskedők’ eltávozta óta éj­sza­k am­e­r­i­kai házak ragadák magokhoz a’ ke­reskedést. Jelenleg két éjszakamerikai fregat van Chiná­­ban, mig ott Angliának egyetlenegy hadihajója sincs; azon­ban hire van, hogy Maitland admiral Wellesley sorhajóval oda fog evezni. Francziaország, Páris, nov. 2. Itt némelly rendőri fölfedezések’ kö­vetkeztében történt elfogatásokról beszélnek. Bizonyos, hogy a’ respublicai párt még nem halt ki, a’ titkos társasá­gok még teljes erőködésükben fönállanak, ’s nem kellene csudálkozni, ha új merényt kovácsolnának, mert ez nekik már szokásuk. Mindeddig azt hiszik, hogy ismét valamelly Fiesc­ii-féle pokolgép volt munkában. Én részemről nem hihetem sükerét illy féle vállalatoknak. Mikép is lehetne föltenni, hogy, egy maroknyi pártütő az egész társaság fölé emelkedjek. Én a’veszélyt koránsem ebben látom, hanem az erkölcsnek a’ társaság közti hiányzásában. Erőcsapástól soha sem kell tartani, mert elég katonaság van elnyomásá­ra, de félhetni a’ rész népneveléstül ’s azon csekélyes lélek­től, melly minden osztályban észrevehető. N­incs tehát semmi sürgetősb teendő, mint jobb erkölcsösséget ébreszteni. Csak igy vethetni véget bizton ama’ gonosz merényeknek, mellyek­­nek szétharapózása minden becsületes keblet aggodalommal tölt meg. A kormánynak igen vigatékonynak kell lennie ’s ápolnia a’ vallásos érzelmeket. A’ Pá­r­i­s­ban most legújabban fölfedezett puskapor-ösz­­szeesküvésről a­­’Moniteur Párisien cc­. elről következő ada­tokat közöl: „Egy idő óta a’ hatóság tudósítva volt, hogy személyek, kik előbb titkos társaságokhoz tartoztak, több­ször összegyűltek; az e’ végett felállított őrség bizonyo­san kitudá, mikép ezen személyek puskapor-készítéssel foglalkoznak, töltéseket csinálnak, golyókat öntenek. A’ha­tóság azt is megtudá, hogy ezen emberekből többen más elő­készületeket is tettek, miilyen puskaport és golyókat tartó meserséges tűzi bombák’ csinálása (tehát egy nemét a’ pokoly gépelynek). Erre befogató parancsok rendeltettek ezen ma­­chinatiók’ főnökeire; motozások is tétettek azon házakban, mellyekben mondaték hogy a' puskapor készíttetik. E’ motozások tegnap kezdettek meg; a’ következmény tökéle­tesen igazola a’ rendszabályokat. Egy szobában, Lombard­­utcza 22. sz. a., egy láda találtatott, mellyben 95 csomó pus­kapor volt, mindenik fél kilogramnyi nehézségű; aztán egy csomóban 12 font puskapor ; továbbá többféle műszer puska­por-gyártásra ’s nagy számú töltések. E’szobában három személy volt, kik befogattak. Egy másik házban , lau­­bourg Montmartre 30. sz. a., egy göngyöleg találtaték erős vászonnal behúzva, húsz bombával. E’ bombák’ mindegyi­ke töltve volt fél kilogram puskaporral ’s több golyókkal, ’s .■.’ szerint egy-egy hat és hét fontot nyomott; e’ bombák azonfelül még kanóczokkal is el voltak látva. A’ szobát bérlő két ember befogatott; már régóta a’ rendőrség’ különös felvigyázása alatt voltak. A’ Neuilly utczában 25 font por és számos töltés vétetett el; továbbá puskaport gyártó eszközök, egy recept puskapor-csinálásra; nagy szá­mú pisztolyok és puskák. Creteilben, kétmérföldnyire Páris­iél, egy férfiú fógaték el, ki kanóczokat gyárta, hasonló­kat azokhoz, mellyek a’ fenérintett bombákra voltak alkal­mazva; e’ személy’ sógornéja is befogaték, kinél több, pus­kapor-készítésre használható szerek találtattak. Még más mo­tozások, lefoglalások és elfogatások is történtek. Az elfogott­­tak’ száma tizenegyre megy, kik mindnyájan titkos társaságok­hoz tartoznak.“ —Egy, Parisból, pdt. 3lről szóló privát levél­ben következő mondatik ezen összeesküvésről: „Egy új összeesküvés’ váratlan felfedezése útban felijeszté az indu­latokat. Azok szerint, miket a’ hírlapok’ állításain kí­vül tudhatni, az összeesküdtek nagy számmal voltak, fegy­verekkel jól ellátva. A’ belügyek’ ministere tegnap egy név­telen levél által tudósíttatok a’ részvevők’ nevei és raktárai felől. A’ lázadásnak nov­­kket éjjel kellett volna kiütni, a’ Quai aux Fleurs-ön; innen akartak a’lázadók egyszerre a’ rendőrségi ,igazgatóság, a’ ministerium és a’ tuilleriák felé nyomulni. Ámbár a’ hírlapok csak 11 befogottról beszélnek, mégis tudjuk, hogy már 36 személy van befogva. Közülök egy, Louis nyereggyártó, mint mondják, igy nyilatkozott: „Vélitek, hogy a’ ti rendőrségi igazgatóságtokat nehéz meghó­dítai ? Adjatok 1t embert,’s egy óra alatt mindnyájatokat fog­lyokká teszlek.“ Az összeesküdtek’ lajstromán különösen sok nyerges van följegyezve. A’ házm­otozások ma folyvást tar­tottak; egy bizonyos Hard­on urnát a’ Rue d’ Enfer-n 40 font puskaport, 50 font ónt’stb. találtak. A’ befogottak ma hallgat­tattak ki. Egy, Bouton, felvilágosításokat ada azon módról, mikép készíthettek puskaport, a’ nélkül hogy a’ rendőrség által gyanúsok nem lettek. — A’ több májusi vádlottaknak mára határozott szabad lábra bocsáttatása e’ szerint el fog maradni. A’ király holnapig Fontainebleauba utazott; a’ ministerek ma össze voltak gyűlve.“ Oct. 31kén folyvást tartattak az ujan felfedezett lőpor­­összeesküvés miatt a’ házm­otozások Párisban. Azonban i­s újabb elfogatás nem történt, sőt hárman az előbb elfogottak e közül ismét szabad lábra állíttattak. Általában most már nem­­ tartják a’ dolgot olly fontosnak. Zangiacomi, a’pervizsgálati biró, kihallgató a’puskapor­­készítésről ’s fegyverek’letartóztatásáról vádolt 11 személyt.­­ Három közülök elbocsáttatok. A’ többi nyolcz közül egyik ügyész, kettő nyergeslegény, egy szabómester, egy süveg- ’ csináló és egy könyvkötő. Páris, nov. 4. Az uj pairek’ száma, kiknek nevei holnap a’ Moniteur­ben megjelenendők, Lire megy. Slármok­­ a’ tábornoksegédek közül valasztatok.­­ Don Carlos még folyvást Bourgesban van, úgy látszik,­­ megismerik már, hogy semmi sem lehet helytelenebb, mint­­ neki útleveleket adni azon pillanatban , midőn generáljai az­­ ő szintett vagy valódi parancsainak engedelmeskedni vona­­­kodnak, ’s midőn francziaországbéli elutazását úgy adnák­­ elő a’spanyol tartományok’ elámított lakosinak, mint dán . Carlos’ királyi hatalma’ ’s követelései’ hallgatag megismeré­­­sét. Útleveleket adni neki, most a’ gyengeség’ tette volna.­­ Avagy letették e már don Carlos’ generáljai a’ fegyvert? s megismerte e­l legalább Izabella királynét, ’s megfosztá ez­­­által a’ támadást minden ürügyétől ? Nem. Miért mondana­­ tehát le a’ franczia kormány olly biztosítékról, mellyről ki­­­nyilatkoztató, hogy neki az szükséges? micsoda uj körül­mény igazolhatna illy határozatot ? mit mondana a’ kormány a’ kamaráknak, mit Francziaországnak annak bebizonyítá­sára, hogy don Carlost September’ végén Francziaországban megtartani, november’ elején pedig abból kibocsátani volt kénytelen. — A’ franczia ministerium’ állása spanyolor­­­szágházi viszonyaiban most kedvező, de igen kényes ál­­■ las. (Revue d. d. Mondes.­)­­ Egy Besançónban megjelenő lap , a’ Progrés, kö­­l­vetkezőt beszél: ,,A’ spanyol m­enekvőknek városunkon ke­­r­­esztül vonulása közben igen ritkanemű összetalálkozás­­ történt, mellynek majdnem szomorú következvénye lön.­­ Városunknak egyik kézművese, korábban katona az idegen­­ seregnél, ki a’ carlosiak’ kegyetlensége által, kiknek fog­­­­lya volt, nyelvét elvesztette, keresztül ment a’ de la Made­­­­leine hídon. Rögtön iszonyú dühbe jött, csonkított szájából hab tajtékozott, szemei vérvörösek lőnek, közibe rohant egy csoport spanyol m­enekvőnek, kik kevéssel előbb Be­­sanyonba érkeztek, megragadt közülök egyet, földhöz fuj­­tá ’s az összefutottak’ szeme’ láttára szét akara szaggatni. Nagy fáradságba került kivenni a’ spanyolt ellenfelének kör­mei közül, ki iszonyúan ordított ’s mindenkép erőködött, hogy a’spanyol’ fejet a’ kövön szétzúzhassa. Az idegen se­regben szolgáit egykori katonának dühe azután világos jön. Ama’ spanyolban t. i. rá ismert arra a’ fér­fira, ki neki nyel­vét elmetszette.“ Páris, nov. 2. Már egy idő óta volt szó a’ közeledés­ről Malé, Thiers és Guizot között; e’ cselszövény most már csakugyan annyira növekedettnek látszik, hogy a’ má­jus’ 12kei ministérium’ megbuktatására hihetőleg mindjárt az ülések’ kezdetén próba fog tétetni. Azonban nehéz elhin­ni, hogy olly fér­fiak mint Thiers, Mole ’s Guizot össze­­hangzó rendszer végett hoszabb időre egyesülhetnének, minthogy közülök mindeniknek vannak különös kötelezett­ségei a’ maga párthívei iránt teljesítendők. A’ Journal de Paris szerint ism­et 481 fővárosi sütő büntet­­teték meg a’ kiszabottnál könnyebb mértékű kenyér’ sütése miatt, kik közül 3 huszonöt nap’ elfolyása közben már har­­madizben kapatok e’ bűnön. Ezúttal alkalmat vesz magának a’ nevezett lap megjegyezni, mikép illy vétségekre nézve a’ fönálló büntetések nagyon is csekélyek, ’s hogy azokat törvényhozás’ útján czélszerüleg sulyosítni kellene, bizonyossá téve, hogy ha csak megmutatandja magát, elég leend az arragoniaiakat elcsábítani. Nagyon csalatkozott vá­rakozásában, é s ha netalán még folytatná merényeit, hihetőleg drágán fizetné meg. Erősen bízunk benne, hogy Espartero ha minket megtámad, meg fog veretni, de ha elő nem nyomul, soha sem kerülend ütközetre, mert mi bevárjuk őt sorainkban. A’ tortosai brigád és a’ lovasság Cuenca ellen dolgoznak. Madrid, oct. 26. A’ kormány tudósításokat von, mely­­lyek szerint azon örvendetes kilátás nyílik, hogy ő félsé­m II. Izabella közelébb őfelsége a’ németalföldi király által­­el fog ismertetni Spanyolország’ királynéjának. Turinból is ér­keztek tudósítások, noha nem egyenes uton, mellyek Spa­nyolország’ királynéjának a’ sardiniai udvar’ részéről leendő elismertetése’ reményével kecsegtetnek. Tegnap futár ér­kezett az angol ügyvivőhöz, ’s ez nyomán a’ ministerelnök­­höz ment, mint mondják, neki tudtára adandó, mikép Fran­­cziaország megegyezett légyen Angliával abban, hogy don Carlos-t mindaddig Francziaországban kell tartóztatni mi*­­a’ Cabrera’ vezérlete alatti lázongok meg nem hódo’lnak° Ugyanazon futárral jött a’hir, hogy Aston úr nem érkezendik meg Madridba november’ vége elött, hogy azonban Jerming­­ham követségi titoknok már uton van, Southern urat ügy­­vivőségében fölváltandó. Ez utóbbi haladéktalanul állomásá­ra menend azután Lissabonba. — Espartero­ főhadiszállása 21kén Ejulveben volt ’s hadseregei Cantavieja’ irányában nyomultak elő. Cabrera, mint mondják, a’ legnagyobb mun­kásságot fejti ki ’s félelem által tartja magához kötve övéit Moren­ához vezető minden it megerősítteték. Manchában csoportonkint rakják le fegyvereiket a’ rabló csatárok Zur­­bano­ seregosztálya parancsot von, Vitorlából Medina Celibe menni, haragossá vali közlekedésünket biztosítandó. A’kö­zépponti hadsereg’ tartalékának, hallomás szerint, Alcarriát kell megszállnia, a’ carlosiak’további rablásait gátolója**. — A’ mai Gaceta közzé teszi a’ királyné által megerősített ll'n­e­rok iránti törvényt.­­ Madrid, oct. 25. Azt kellene hinni, hogy az alkot­mányszerű elmeleteknél fogva olly ministerium, melly az országnak beket vívott ki ’s az egész nemzettől szerencse­­kivánatok- és áldásokkal halmoztatik, zálogát találandja e’ diadalmakban további fönmaradásának. Nem igy van ez Spa­­nyolországban. Az egyetlen ministerium, melly a’ hat éves polgárháborút végéhez tudó juttatni, kénytelen megdőlni olly férfiak’ ellenében, kik a’ háborút mindig újra fölélesz­tik, kik szivükben gyülölséget, ajkaikon fenyegetőzést és káromlást, szemeikben dühöt ’s homlokukon szemtelenséget hordoznak. A’ fölirat’ megvitatása , melly tegnapelőtt óta foly a’tanácsban, erről nyílványos bizonyságot tesz. Meg­lepő, ha tekintetet vet az ember azon férfiak’ pályájára kik e’ viták közben szabadság’ bajnokai gyanánt lépnek föl Alonso korábban a’ zsarnokságot éneklé me­g ; Lopez 1827 ben egy hadi törvényszék’ ügyésze volt, melly 32 al­kotmánypártit ítélt halálra; Campuzano a’ korlátlan király­szék’ visszaállíttatása után ugyanazon férfiú által válasz­­taték idegen udvarnál viendő képviselőségre, kit tegnapi előadásában lealacsonyítni törekedett. b 1 Az oct. 26kán kelt Gaceta de Madrid közli a’ mindkét kamarától elfogadott 's a’ regens-királynétól is jóváhagyott törvényjavaslatot az éjszaki tartományok’ fueroi iránt. __ A’ követkamarában igen hevesen folyt a’ vita az oppositio’ részéről, a’ trónbeszédre adandó válaszfelirati javaslatot illetőleg. Spanyolország, Madrid, oct. 21. Azt mondják, Cabrera egy hónapi időt kívánt gondolkozásra; természetes, hogy azután késő leendene gondolkozásában bolygatni, minélfogva megtaga­da azt tőle Espartero. Cabrera majdnem egesz táborabeli katonaságát a’ christinai hadsereg’ háta mögé küldte, ’s Be­­tata és Caneta körül u­z­zasztóaljat pontosított, hogy a’ tar­tományt egeszen kiélhesse. A’ Cantaviejaba ’s Morellaba vivő utakat elvontatja. Cataloniaban Moya gyárvárosnak nagy részét lelegetek a’ carlesiak. Valdes azt írja, hogy neki 25,000 emberre van szüksége Berga’ ostromához. Hir­­lelik Tacon által leendő fölvaltatásat. Galíciában némelly főnökök egyezségi ajánlatokat tenek, mellyek azonban nagy módosítás nélkül elfogadhatlanok. Cabanero, ki Espartarot kiséri, nyilatkozást bocsátott közre Cabrera és don Carlos ellen, de a’ félelem , mellyet Cabrera terjeszt maga körül, minden nyilatkozásnál hathatósabb. — A’ carlosiak egész Alcala de Henaresig száguldoznak, innen négy mérföldnyi­­re. A’ tanács még most is a’ telkeknek a’ hadsereg közt bé­ke után leendő elosztása fölött vitatkozik. Egy faragossal oct. 26ról szóló irat szerint Espartero general’fő hadi szállása Monroyoban volt, Al­ani és Morelia közt; seregei felette ki voltak fárasztva, ’s a’ hidegség által nagyon sokat szenvedtek, mi e’ környéken olly korán beállt. — A’ Gazette de Languedoc következő tudósítást közöl Mo­­rellából oct. 16. és 17ről: ,,A’ hadsereg, valamint főnöke, várva várja Espartero’ megjelenését táborszemeink előtt. Ekkorig csekély kedve látszott, minket megtámadni, ’s két­ségkívül cselszövények által akar czeljához jutni; de felette nagy vigyázattal vannak, ’s valóban itt nehezebb munkára fog akadni, mint Navarraban. Esparteronak már négy kém­je lövetett agyon, ’s ugyané’ sors varja azokat, kik meg jöhetnének. — Sorezredeink az éjszakról jövő számos kato­nákkal szaporodnak, m­ig seregeinkből egy sem szökik meg. Minden pontokon a’ legnagyobb munkásság uralkodik. Az erőségek elejem­­es mindennemű hadiszerekkel elláttatnak. Egyébiránt mi meg vagyunk nyugodva ’s bizodalmunk épen olly nagy, mint Maroto’ gyalázatos árulása előtt. Fővezé­rünk tegnap Cantaviejába ment, az ott levő seregeket meg­szemlélendő. — A’ intehagyott Cabanero néhány lovassal megjelent arragoniai táborszemeink előtt, felszólítandó őket, hogy példáját kövessék; de midőn egy puskalövés­­nyire közeledők, katonáink reá tüzeltek, melly által katonái közül négy elveszett, ’s több megsebesítteték. Ő Esparterot Németország, Berlin, nov. 1. A’ reformatio’ behozatalának száza­dos megülésére itten megrendelt ünnepélyek’ egy része ma már véghez ment. Legkitűnőbb volt azok közt a’ Miklós ne­vet viselő polgári ispotály’ felavatása, mellybe mától kezdve 50 szűkölködő tisztes ősz költözött, a’ segédeszközök’ sza­porodásakor 100 illyen találand­ott fölvételt.— Spandau­­ban is a’ legméltóbb, valóban fenséges módon végeztetett be az ünnepély. Valamennyi minister az ünnephez csatla­kozott, ’s Berlin város is képviseltetett főpolgármestere a’ városi küldöttek ’s a’ tanács’ és a’ városi küldöttek’ több más szolgái által. Bármilly nagy volt a’ tolongás, mé°ás a’ legteljesb nyugalom és rend ’s a’ legméltóbb hang uralko­dott az ünnepnél. A’ király, fájdalom, nem volt személye­sen jelen a’ spandaui ünnepen, roszulléte által gátoltatván. Az uralkodóház’ herczegnői közül jelen voltak: a’ korona­­herczegnő, Vilmos és Károly herczegek’ hitvesei ’s Liegnitz herczegné; ez utóbbi mindazáltal nem vette föl az Ur’ va­csoráját, hanem a’ királlyal veszi föl annak szobáiban. Berlin, oct. 30. A’ gyász a’ gnesen-poseni érsekme­gyében az érseknek erőszakos elvitetése miatt nem csupán egyházi maradt, hanem ott az egész életet áthatotta. Arról mint mondják, nem is gondolkozhatni, hogy a’ poseni káp­talan egyházmegyei helyettest válasszon. Nem tarthatnak sokáig az érsekmegye’ viszonyai úgy, a’ mint jelenleg van­nak. Előlegesen Posenből országos küldöttség ment él mellynek tagjai: Raczynski Eduárd gróf, Poninsky, Gra­bows­ki fő tartományi tanácsnok és Lubinski József gróf, ’s melly küldöttség tegnap megérkezett Berlinbe, a’tartomány’ szomorú helyzetét király ő felsége’ elébe terjesztendő azon alázatos kéréssel, hogy rajta kegyelmesen segítsen ’s a’ gyászt örömre fordítsa. Azonban kételkednek benne, hogy a’küldöttség audientiát nyerend a’királynál, ’s már ezt is mint sok korábbit, semmit sem végezve látják ismét haza térni. Következő azon levél’ tartalma (az Alig. Zrtq. szerint) mellyet Dunin érsek Berlinből Posenbe utaztakor a’király­hoz irt: „Határtalan birodalomban Felségednek e’ királyi szavára: „szelid és jóakaró tekintetekből,’ melly által i. e. mart. 14kén Berlinbe hivattam, érkezém meg ide apr. 5kén, ’s mind a’ Duesberg statustitoknokkal tartott alkudo­zásokban, mind pedig apr. 9., 16., 19. és 23ról ’s jun.­lről költ legalázatosabb folyamodásimban minden lehető, hatal­mamban álló módokat javasoltam, ’s megtettem mindazon nyilatkozásokat, mellyeket, lélekismeretem’ és a’ cathol hitszabályok’ megsértése nélkül, tehettem, a’ vegyes házas­ságok’ ügyet egyházam’javára ’s igy kir. Felséged’ megelé­

Next