Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-02-28 / 17. szám

181di,s­­zám. Szerkeszti ’s kiadja Izatásfalvi Orosz József. Febr. 38.19 39. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vizállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével;__a’ Századunk terjedel­mesb political ’s rokon tudományi­ értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. F.lefizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 740. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek bém­entes bekü­ldetése kéretik. T a r t a l o mi. M­a­ g­y­a r ors z­ág*. Kinevezések; halálozások ; gazdasági és borismertető­ egyesület; fővárosi hírek; honi elegy tár. Nagy­­britannia. Parlamenti dolgok; újabb hírek Canadából; Durham grófnak a’ canadai viszonyokat tárgyazó hivatalos tudósítása. Francziaország. Baudin admiral’ hivatalos előadása a de­cember­ekei történetekről; választói csábítások. Spanyolor­szág. A’ éortesülések elhalasztva; összeesküvés Ceutaban. Ne­me­tül föld. A’belga ministerek a’londoni conferentia’szerző­dését a’ kamaráknak elfogadás végett elejökbe terjesztendik. N­an­no ver­a. A’ követkamara febr. löáig nem teljes számú. Nor­végia. Az országgyűlés Christianiában megnyitva, biztosság ne­­v­ezt­etik a’ Svéczia és Norvégia közt fenforgó viszonyok’ eliga­zítására. Elegy. Hirdetések. Magyarország. A’ ameit, magyar kir. H­e­l­y t­ar­tó - Tan­ácsnál Jakab István’ előléptetése által megürült jegyzőkönyvi­ iktatóságra Almási Némethszeghy Benedek kebelbéli fogalmazó;— az ekképen megürült fogalmazóságra pedig Máthé János ke­belbeli al-iktató alkalmaztattak i. e. február. 19-én. A’ amélt. magyar kir. udv. kamara a’ lichtenwörthi k. harminezadosi megürült tisztségre Ferner Ferencz hideg­kúti harminczadost; — ennek helyébe Engelmayer Mihály rudersdorfi útlevélvizsgálót; — rudersdorfi útlevélvizsgálóvá pedig Köhler Károly fürstenfeldi felügyelőt; — továbbá ra­­jevosel­i útlevélvizsgálóvá Pintér Antal tiskovaczi útlevél­vizsgálót; — kossutah­czai útl­evé­l­vizsgál­óvá Petro­vics Lá­zár zimonyi harminczadi felügyelőt; — richiczai útlevélvizs­gálóvá Jankovics Péter moldovai lovasügyelőt; — végre tiskovaczi útlevélvizsgálóvá Gayer Antal varasdi harmin­czadi felügyelőt nevezte ki. Svastics Károly Sümeg szabados mezőváros’ plébáno­sa, Tolnai gróf Festetics László’ előterjesztésére, Keszt­hely mezőváros’ plébánosává és halló­ti apáttá lett. Meják Ferencz tiszaújlaki k. só­beszedő i. e. január. 29-én meghatározott. Mihálkovics József, több megye’ táblabirája, jászkerü­leti kapitány (előbb Fessler’ egypár történeti regényinek fordítója, a’ Jász és Kun kerületek’ sok évi főjegyzője ’s több országgyűlésen követte) ’s legközelebb a’ katonaság­élelmezési országos küldöttség’tagja, munkás életének 63. évében Pesten meghalálozott. Szintezen 1. hónapban két érdemes tagjától fosztá meg a’ halál a’ Jász-Kun kerülete­ket, u. m. Barcsik József és Péter Imre nádori táblabiráktól. A’ h. g­a­z­d­a­sági­ e­g­y­e­s­ü­let’ tisztválasztására közele­dő martius’ 17k én reggeli 10 órakor ’s n. casinoban közgyű­lés fog tartatni, mellyre a’ r. tagok’ szíves megjelenése any­­nyival inkább kéretik, mivel azonfelül több fontos tárgyai is lesznek a’ tanácskozásnak. Pest, február. Ildikén 1839. Kacskovics Lajos, s. k. egyes, titoknok. Magyar borismertető­ egyesület. Schams Fe­rencz urnak Németországban a’ constanzi-tó’ mellékén ’s El­­sasz’ (Alzátzia) egy részén tett oenologi utazásáról szóló je­lentése , a’ bortisztázás’ módjával együtt az egyesület’ költ­ségin kinyomtattatván, minden tagnak megküldetik, —’s minthogy e’ jelentésből főleg az is tetszenék ki, hogy kö­zönséges borainknak egyedül hordóban, csemegeboraink­nak pedig üvegekbeni kivitele is jutalmazó, ’s hogy cseme­geboraink a’ külföldön különösen kedveltetnének, ’s ha jó minőségűek, azok iránt ellenvetés nemcsak nem létetik, sőt ha nagyobb lenne is az, szívesen fizettetnék, annálfogva minden bortermesztőt eziránt figyelmetessé tenni, sőt az egyesület’ tagjait kisebb fiók-társaságoknak — mellyek idő­közben a’ csemegeborok’ beküldhetése végett az egyesület­nél kérdést tegyenek — alakításaira felszólítni az egyesület czélszerűnek találja. Schams Ferencz urnak a’ magyar sző­lőművelés és borkészítés körül tett újabb fáradozásit az egye­sület, nyilványos köszönete mellett, jegyzőkönyvileg is el­ismerni határozta. Szinte Schams Ferencz urnak Budán lé­tező venyigeiskolája’ fölsegélésire az egyesületi közpénztár­ból 1839ik évre 100 pgő forint kifizettetni rendeltetett; a’­­ mennyiben pedig ezen vennyige-iskola’ fentartása­ ’s gya­rapítására nagyobb segedelem és pártolás kivárhatnék, az egyesület azt a’ magyar gazdasági­ egyesület’ pártfogásába ajánlani, ’s iránta a’tisztelt egyesülettel értekezésbe bocsát­kozni kíván. Ez alkalommal egyszersmind az egyesületi tagok különösen felszólíttatnak, hogy csak jónemű borokat küldjenek az egyesületi pinezébe, ’s azokat is jónemű pa­­laczkokban küldjék, minthogy a’ külföld’ egyik fő panasza a’ palaczkok’ silányságára is kiterjed, a’ beküldendő borok’ árát pedig legfölebb jövő martius’első napjaiban az egyesü­leti árussal közölni szíveskedjenek, hogy azt az árus a’ ki­nyomtatandó árjegyzékbe annak idejében iktathassa. Végül jelentetik, hogy az egyesület’ legközelebbi közgyűlése kö­vetkező józsefnapi vásárkor, mart. 16kán, délutáni 4 órakor a’ n­­easinoban fog tartatni, mellyre az egyesület’ tagjai annyival is inkább ’s annál számosabban megjelenni keretnek, minthogy ezen közgyűlésben az egyesület’ hiva­talviselői is újabb választás alá kerülendnek. Budapest, febr. 24. Tavaszi enyheségű napjaink is­mét télire változtak. Siófkén virradóra majd lábnyi magas hó fedé a’ vidéket, ’s megszűnteté a’ külvárosi szorgalmas kertészgazdák’ megkezdett munkálkodásit. Dunánkon alig úszik már egy egy darab porhanyó jég, ’s a’ hid’ betéteiéhez már előkészületek történnek, mi a’ közelítő józsefnapi vá­sárra nézve igen kedvező. — Uj életév van készülőben iker­városunk’ virágzásának eszközlése’ tekintetében ; a’ b. Sina által mécstől Győrig ’s Gönyőig, innét pedig egész Budáig építendő vasút t. i., mellynek második része iránt is kedvező határozást nyert a’ nagy tehetségű vállalkozó az illető kor­mányszéktől; ’s mint hallatszik, már a’tavasszal meg is fog­nak kezdetni az előleges munkálatok.— Budán legközelebb az ebdühödés annyira kezdett elharapódni, hogy a’ lako­sokról bölcsen gondoskodni készkedő városi hatóság nem csak peczérek által pusztítatja a’ gazdátlanul ólálkodó ebe­ket, hanem minden kutyatulajdonosnak is kötelességévé teszi nyomtatványban megjelent hirdetése által: ebeikre gondosan vigyázzanak, é s azokat háznál tartsák; magokkal eresztvén pedig pórázon vezessék vagy vezetessék, hogy a’ járó­ kelőknek minden közelítő ebtől rettegniük ne kell­jen. K. Elegy tár. 6 cs. és ap. kir.Felsége nemzeti iparunk’ lel­kének, a’ kereskedésnek, emelésére Ghymesi Forgách­­Mik­lós gróf’ folyamodására Szabolcs megyében kebelezett Mán­­dok mezővárosnak négy országos vásár’ tarthatására szaba­dalmat adni méltóztatott; ezeknek elsője Judit­ vasárnap utáni hétfőre, másika Péter-Pál’, harmadika Simon és Ju­da’ hetire, negyedike pedig advent’ első vasárnap utáni hét­főre határoztatott. — Szeredről (Pozsony megye) febr. 23ról írják: ,,A’ rémítő veszélytől, mellyel a’ Vág’ medrében összetarlott iszonyú jégtömeg miatt az eleve képzelt árvíz városunkat ’s egész vidékünket fenyegette, szerencsésen megmenekedtünk; a’ jég 20kán délután búcsút vett part­jainktól, a’ nélkül hogy hidunkon legkisebb kárt ejtett vol­na, mi különben majd minden évben megtörtént.“ ’ Csal­lóköz’ minden részeiből érkező tudósítások egyenlőn meg­nyugtatóan hangzanak; a’ Duna sehol sem okozott károkat némelly tű­zeseket kivéve, mellyeket különben is szegett a viz; termést középszerűt, sok helyen jót reménylenek, ha­csak egy kemény fagy meg nem csipendi a’ vetéseket, in a’ mostani időjárásnál igen könnyen megtörténhetik, midől a’hó egészen leolvadt a’ hoszasabban tartó esőzések’ követ­keztében. — Folyó hó’ tökén múlt ki Kalosán Gömör me­gyében Hevesi Hevesi­ Péter, több megyék’ táblabirája ’s több ágostai hitvallású egyházak’felügyelője, szélütés szül­te rövid betegsége után, életének 52dik évében. — Egressy G., Fáncsy és Sz­igligeti jelentik, miszerint a’ hirdetett „Drá­­mafüzér“ nem jöhet ki ezúttal, mivel a’ közönség nem pár­told azt elegendő előfizetéssel, ’s hogy kiadását jobb időkre kénytelenek halasztani; ellenben Nagy Ignácz „Színműtár“ czím alatt eredeti ’s fordított darabokat szándékozik kiadni. Minden füzet’ ára ívszám szerint leend meghatározva. — A’ Rába folyamán febr. 16 án még állott ugyan a’ jég, de a’ meleg időjárat ’s dagadó viz azóta hihetőleg már azt is távo­zásra kényteté. A’ Győr mellett részint elsüllyedt, részint összezúzott hajók’számát 17re teszik. — Sz.-Fejérvárott az izraeliták’ megtelepülhetése ’s lakhatása felől az Adler után közlött hírünk annyiban valósul, hogy a’helybeli ús tanács’ egy része ott lakhatásukra engedelmet adott ugyan, de ezen intézkedés több kifogás alá esvén , fensőbb helyi határozat­tól függ az izraeliták’ sorsa, kik Fejérvárott még nem is laknak, ’s bejövetelük bizonytalan. — Mag Februar. Vén, Durham lord’ hivatalos tudósítása mind­két parlamentháznak elébe terjesztetett, mit egy második, sokkal nagyobb oklevél - gyűjtemény’ előadása követett, mellynek czím­e: „Másolatok vagy kivonatok a’ brit-éjszak­­amerikai ügyeket tárgyazó levelezésekből.“ E’ kötet 409 ívrétű (folio) lapra terjed; áll pedig 195 levélből Glenelg lordtól; 94ből sir J. Colborne úrtól és Durham gróftól; 22 le­vélből ismét Glenelg lordtól, és 41 ből sir G. Arthur úrtól; továbbá új-skócziai, új-braunschweigi, eduardszigeti és új­fundlandi oklevelekből, összesen 209 hivatalos irományból. Az alsó ház’ feb. itkei ülésében Palmerston lord sir B. Peer kérdésére, vallyon nem volna e szükséges Tö­rökországot az ausztriávali kereskedési egyezkedéshez já­­rulásra meghívni, nemmel felelt. ..1829 ki egyezkedésünk Ausztriával — hozá fel —csak a’ két statusra vonatkozott, ’s a’ kölcsönös hajóknak a’ kölcsönös kikötőkbeni felvéte­léről határozott, a’ két nemzet’ egymássali közvetlen ke­reskedésére nézve, azaz: meghatározó, hogy ausztriai ha­jók ausztriai kikötőkből lővén , brit kikötőkben brit hajók hasonló bánást tapasztaljanak ’s viszont. De az új szerző­­­dés ezt oda tágítja ki, hogy az ausztriai vagy brit hajó, melly valamellyik török dunai kikötőből jön egymás’ or­szágába, úgy bocsáttassák be, mintha saját országa’ kikötő­jéből jönne; más szavakkal, egy brit hajó valamelly török dunai kikötőből érkezve, ezen szerződés által akármelly ausztriai kikötőbe’s viszont egy ausztriai hajó, ugyanilly kikötőből jőve, akármelly brit kikötőbe egyformán bocsát­tassák, így az igen érdemes baronet láthatja, hogy ezen kötelezettség azon hajók’ felvételére nézve, mellyek török kikötőkből érkeznek, tisztán Anglia és Ausztria között áll­jon, ’s hogy ehhez a’török’részéről a’ megegyezés nem szükséges.“ Az alsóház’febr. 12-ei ülésében, a’gabonatörvény el­len ismét sok kérelmek terjesztettek elő, ’s többek a’ honi népoktatás’ javítása iránt. Russell J. lord alkalmat von, vá­­zolatát adni mindazoknak, miket a’ kormány a’ valóban szomorú állapotban sínylő néposkolák’ emelésére javaslat­ba hozni szándékozik. Wallace úr’ panaszai a’ hiányos igaz­ságszolgáltatás iránt Skócziában, a’ kir. fő-ügyvéd (Attor­ney-General) ’s más törvényszéki tisztviselők által alapta­lanoknak nyilatkoztattak,­­s Wallace úr ebbeli indítvá­nyát visszahúzta. A’ felsőházban febr. 12-én Lansdowne marquis, a’ titkos tanács’ elnöke, ezt monda: „Hiszem, hogy alkudo­zások fognak kezdetni, miszerint kereskedési összekötte­téseink Ausztriával még jobban kiterjesztessenek. Ki az ausztriai császárság’ országainak, kivált a’ dunai tartomá­nyoknak állapotját ismeri, meg fogja engedni, hogy nehéz meghatározni, milly kiterjesztést enged még a’ szerződésben felállított elvek’ alkalmazása. Minden esetre iparkodni fo­gunk kiterjedtebb kereskedési rendszert nyerni, mint a’mily­­lyen mostanig létezett köztünk és ama’ tartományok közt.“ Wood parlamenti tag, ki a’ válaszfeliratot pártolván, azon hibát követé el, hogy, a’ helyett hogy a’ gabonatör­vényeknek, mellyek ellen szólott, káros befolyását a’ gyá­rakra mutatta volna meg, statisticai adatokat fejtett ki, mely­­lyekből inkább tetemes növekedés sült ki, hiivatalától, a’ manchesteri kereskedési kamara’ elnökségétől, megfoszta­­tott, ’s választóitól kémiaiban felszólíttatott, parlamenti he­lyéről lemondani. A’ febr. 14-ei ülésben O' Connell ura’ többek közt je­lente, hogy ’ formaszerinti javaslatot terjesztem­ elő a’ Nagybritannia és Izland közötti törvényhozói unió’ elválására. London, febr. 13. Miért túratott ki Glenely lord tár­sai által hivatalából, még mindig nem tudhatni biztosság­gal. Azonban az ügy értelmes és szabadlelkű Normanby marquis által jól van pótolva; valamint a’ cabinet Morpeth lord által is, ki izlandi titoknokságát azért megtarthatja, megerősödött. Minthogy­ a’ kormány nem vonható magát ki tovább a’ szükség alól, valamit tenni a’ népnevelésre. Russell John lord tegnap estve, több ezen ügyre vonatkozó oklevelek’ benyújtása’ alkalmával, annak (a’ kormánynak) abbeli határozatát nyilatkoztatá ki, melly szerint egy, öt vagy több titkos tanácsosból álló, iskolai tanácsot, a’ titkostanács’ elnökének előlülé­se alatt, fog alkotni. Ezen tanács fog az iskolai ügyekre felvigyázni, a’ parlament által e’ czélra megajánlott pénzeket különk­ilön iskolai egyesületek vagy iskolák közt elosztani, s főleg tanítókat képező és mintais­­kolákat elrendelni, thyse­ur ’s a’ népnevelésnek több ba­ráti ezzel igen megelégedének, mivel végre is általláták, hogy kényszerítő rendszer Angliában lehetetlen. De épen azért, mivel ezen urak megelégedésüket nyilatkoztaták ki, szinlettek az egyházbarátok megijedést, névszerint Peel és Inglis urak kijelenték, miképen előbb meg nem nyughat­nának, mig a’ kormány pontosan szét nem tagolja, mik le­gyenek tulajdonképen ez új collegium’ felhatalmazásai — olly nyilatkozás, mellyet tel­jesíteni Russell megígért, midőn a’ pénzeket kivánandja, mellyek neki elosztás végett által fognak adatni. Peel az egyház’részére semmit egyebet nem kívánt, mint azon szabadságot, mellyet minden más fele­­kezetnek mindig kész megadni, t. i. az iskolákban, mellyek tagjai által alapítandók, a’ kereszténységet saját formája szerint taníthatni. Az egyház — téve hozzá — felébredett ’s kötelességét,az ifjúság’ nevelését, elismerte; olly felfedezés, mellyhez neki Russell szerencsét kívánt, de a’mellett ké­ré, hogy felébredését azon változásoknak köszönje, mellyek ezen időben a’ politicai viszonyokban eszközöltettek. A’ Naval and Military Gazette szerint a’ hadi főszer­­tármester (Master General of the Ordnance) a’ lehető leg­rövidebb időn a’ pattantyusság’ szaporítására szükséges eszközöket kivánandja a’ parlamentben, minthogy a’ külföl­dön levő különféle testületek öt év óta nem váltottak fel. „Ausztráliában, a’ birodalom’ terjedelmes és felette fontos részében, egy pattantyús sincs; századok szükségesek ott, kiválhattak is, de más helyeken nem voltak nélkülözhetők. Canadában, Új-Skócziában és Máltában szaporítások szük­ségesek; a’ Jó-reménység-fokon csak egy század van e’ terjedelmes gyarmat’ szolgálatára, Móricz szigeten egy, Nyugatindiában csak négy; a’ seregek’mostani megkeves­bített állapotánál csaknem lehetlen, mindazon szaporítá­sokat szállítani, mellyek a’ különféle idegen parancsnok­ságoknál megkívántaini fognának. Ezért hiszik, hogy nem csak az egyes századok fognak nagyobbíttatni, hanem a’ századok’ száma is meg fog szaporíttatni. A’ M. Chronicle így ír: ,,A’ brit gabonatörvény-kérdés­­ről Poroszországban mostanság sokat beszélnek. A’ porosz gyámnokok azt állítják , hogy gabonatörvényeink’ eltörlése halálos csapás lesz gyáraikra. A’ főveszély, mellyet az angliávali szabad gabonakereskedésben látnak , azon nyo­masztó befolyás, mellyet e’ kereskedés a’ porosz műipar ráfogná gyakorolni, melly műipar, valamint fölemelkedé­sét az angliai magas kenyérárnak köszönte , azon pillanat­tól fogva, midőn ezen ok elenyésznek, előbbi csekélysé­gébe volna kénytelen visszahanyatlani. Tanácsoljuk a’ brit földbirtokosoknak , ne veszítsék el szem elől e’ fontos ta­nítást. A’ brit gyám­okok azt mondják, készek megbizo­nyítani, hogy a’ mi gabona törvényeink által szárazföldi versenytársaiknak nyújtott utalom ezeket képesekké tette, nem csak saját vásáraikat nagy részint egyedáruskodva látni el, hanem az angolokat is sok vásárról elűzni, mely­­lyek egész az utóbbi ideig kizárólag a’ brit műipartól lát­tattak el. Mondják, az éjszakamerikaiak, mexicoiak, déla­merikaiak és a’ cubai nép folyvást többet reménylenek Németország­ és Belgiumtól ama’ czikkelyekre nézve, mellyek ezelőtt csaknem kizárólag Angliából vitettek szá­mukra, ’s 45 angol hajó mellett tavaly több mint 60 hajó

Next