Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-02-28 / 17. szám
181di,szám. Szerkeszti ’s kiadja Izatásfalvi Orosz József. Febr. 38.19 39. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavizállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével;__a’ Századunk terjedelmesb political ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. F.lefizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 740. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bémentes beküldetése kéretik. T a r t a l o mi. Ma gya r ors zág*. Kinevezések; halálozások ; gazdasági és borismertető egyesület; fővárosi hírek; honi elegy tár. Nagybritannia. Parlamenti dolgok; újabb hírek Canadából; Durham grófnak a’ canadai viszonyokat tárgyazó hivatalos tudósítása. Francziaország. Baudin admiral’ hivatalos előadása a decemberekei történetekről; választói csábítások. Spanyolország. A’ éortesülések elhalasztva; összeesküvés Ceutaban. Nemetül föld. A’belga ministerek a’londoni conferentia’szerződését a’ kamaráknak elfogadás végett elejökbe terjesztendik. Nanno vera. A’ követkamara febr. löáig nem teljes számú. Norvégia. Az országgyűlés Christianiában megnyitva, biztosság neveztetik a’ Svéczia és Norvégia közt fenforgó viszonyok’ eligazítására. Elegy. Hirdetések. Magyarország. A’ ameit, magyar kir. Hely tartó - Tanácsnál Jakab István’ előléptetése által megürült jegyzőkönyvi iktatóságra Almási Némethszeghy Benedek kebelbéli fogalmazó;— az ekképen megürült fogalmazóságra pedig Máthé János kebelbeli al-iktató alkalmaztattak i. e. február. 19-én. A’ amélt. magyar kir. udv. kamara a’ lichtenwörthi k. harminezadosi megürült tisztségre Ferner Ferencz hidegkúti harminczadost; — ennek helyébe Engelmayer Mihály rudersdorfi útlevélvizsgálót; — rudersdorfi útlevélvizsgálóvá pedig Köhler Károly fürstenfeldi felügyelőt; — továbbá rajevoseli útlevélvizsgálóvá Pintér Antal tiskovaczi útlevélvizsgálót; — kossutahczai útlevélvizsgálóvá Petrovics Lázár zimonyi harminczadi felügyelőt; — richiczai útlevélvizsgálóvá Jankovics Péter moldovai lovasügyelőt; — végre tiskovaczi útlevélvizsgálóvá Gayer Antal varasdi harminczadi felügyelőt nevezte ki. Svastics Károly Sümeg szabados mezőváros’ plébánosa, Tolnai gróf Festetics László’ előterjesztésére, Keszthely mezőváros’ plébánosává és hallóti apáttá lett. Meják Ferencz tiszaújlaki k. sóbeszedő i. e. január. 29-én meghatározott. Mihálkovics József, több megye’ táblabirája, jászkerületi kapitány (előbb Fessler’ egypár történeti regényinek fordítója, a’ Jász és Kun kerületek’ sok évi főjegyzője ’s több országgyűlésen követte) ’s legközelebb a’ katonaságélelmezési országos küldöttség’tagja, munkás életének 63. évében Pesten meghalálozott. Szintezen 1. hónapban két érdemes tagjától fosztá meg a’ halál a’ Jász-Kun kerületeket, u. m. Barcsik József és Péter Imre nádori táblabiráktól. A’ h. gazdasági egyesület’ tisztválasztására közeledő martius’ 17k én reggeli 10 órakor ’s n. casinoban közgyűlés fog tartatni, mellyre a’ r. tagok’ szíves megjelenése anynyival inkább kéretik, mivel azonfelül több fontos tárgyai is lesznek a’ tanácskozásnak. Pest, február. Ildikén 1839. Kacskovics Lajos, s. k. egyes, titoknok. Magyar borismertető egyesület. Schams Ferencz urnak Németországban a’ constanzi-tó’ mellékén ’s Elsasz’ (Alzátzia) egy részén tett oenologi utazásáról szóló jelentése , a’ bortisztázás’ módjával együtt az egyesület’ költségin kinyomtattatván, minden tagnak megküldetik, —’s minthogy e’ jelentésből főleg az is tetszenék ki, hogy közönséges borainknak egyedül hordóban, csemegeborainknak pedig üvegekbeni kivitele is jutalmazó, ’s hogy csemegeboraink a’ külföldön különösen kedveltetnének, ’s ha jó minőségűek, azok iránt ellenvetés nemcsak nem létetik, sőt ha nagyobb lenne is az, szívesen fizettetnék, annálfogva minden bortermesztőt eziránt figyelmetessé tenni, sőt az egyesület’ tagjait kisebb fiók-társaságoknak — mellyek időközben a’ csemegeborok’ beküldhetése végett az egyesületnél kérdést tegyenek — alakításaira felszólítni az egyesület czélszerűnek találja. Schams Ferencz urnak a’ magyar szőlőművelés és borkészítés körül tett újabb fáradozásit az egyesület, nyilványos köszönete mellett, jegyzőkönyvileg is elismerni határozta. Szinte Schams Ferencz urnak Budán létező venyigeiskolája’ fölsegélésire az egyesületi közpénztárból 1839ik évre 100 pgő forint kifizettetni rendeltetett; a’ mennyiben pedig ezen vennyige-iskola’ fentartása ’s gyarapítására nagyobb segedelem és pártolás kivárhatnék, az egyesület azt a’ magyar gazdasági egyesület’ pártfogásába ajánlani, ’s iránta a’tisztelt egyesülettel értekezésbe bocsátkozni kíván. Ez alkalommal egyszersmind az egyesületi tagok különösen felszólíttatnak, hogy csak jónemű borokat küldjenek az egyesületi pinezébe, ’s azokat is jónemű palaczkokban küldjék, minthogy a’ külföld’ egyik fő panasza a’ palaczkok’ silányságára is kiterjed, a’ beküldendő borok’ árát pedig legfölebb jövő martius’első napjaiban az egyesületi árussal közölni szíveskedjenek, hogy azt az árus a’ kinyomtatandó árjegyzékbe annak idejében iktathassa. Végül jelentetik, hogy az egyesület’ legközelebbi közgyűlése következő józsefnapi vásárkor, mart. 16kán, délutáni 4 órakor a’ neasinoban fog tartatni, mellyre az egyesület’ tagjai annyival is inkább ’s annál számosabban megjelenni keretnek, minthogy ezen közgyűlésben az egyesület’ hivatalviselői is újabb választás alá kerülendnek. Budapest, febr. 24. Tavaszi enyheségű napjaink ismét télire változtak. Siófkén virradóra majd lábnyi magas hó fedé a’ vidéket, ’s megszűnteté a’ külvárosi szorgalmas kertészgazdák’ megkezdett munkálkodásit. Dunánkon alig úszik már egy egy darab porhanyó jég, ’s a’ hid’ betéteiéhez már előkészületek történnek, mi a’ közelítő józsefnapi vásárra nézve igen kedvező. — Uj életév van készülőben ikervárosunk’ virágzásának eszközlése’ tekintetében ; a’ b. Sina által mécstől Győrig ’s Gönyőig, innét pedig egész Budáig építendő vasút t. i., mellynek második része iránt is kedvező határozást nyert a’ nagy tehetségű vállalkozó az illető kormányszéktől; ’s mint hallatszik, már a’tavasszal meg is fognak kezdetni az előleges munkálatok.— Budán legközelebb az ebdühödés annyira kezdett elharapódni, hogy a’ lakosokról bölcsen gondoskodni készkedő városi hatóság nem csak peczérek által pusztítatja a’ gazdátlanul ólálkodó ebeket, hanem minden kutyatulajdonosnak is kötelességévé teszi nyomtatványban megjelent hirdetése által: ebeikre gondosan vigyázzanak, é s azokat háznál tartsák; magokkal eresztvén pedig pórázon vezessék vagy vezetessék, hogy a’ járó kelőknek minden közelítő ebtől rettegniük ne kelljen. K. Elegy tár. 6 cs. és ap. kir.Felsége nemzeti iparunk’ lelkének, a’ kereskedésnek, emelésére Ghymesi ForgáchMiklós gróf’ folyamodására Szabolcs megyében kebelezett Mándok mezővárosnak négy országos vásár’ tarthatására szabadalmat adni méltóztatott; ezeknek elsője Judit vasárnap utáni hétfőre, másika Péter-Pál’, harmadika Simon és Juda’ hetire, negyedike pedig advent’ első vasárnap utáni hétfőre határoztatott. — Szeredről (Pozsony megye) febr. 23ról írják: ,,A’ rémítő veszélytől, mellyel a’ Vág’ medrében összetarlott iszonyú jégtömeg miatt az eleve képzelt árvíz városunkat ’s egész vidékünket fenyegette, szerencsésen megmenekedtünk; a’ jég 20kán délután búcsút vett partjainktól, a’ nélkül hogy hidunkon legkisebb kárt ejtett volna, mi különben majd minden évben megtörtént.“ ’ Csallóköz’ minden részeiből érkező tudósítások egyenlőn megnyugtatóan hangzanak; a’ Duna sehol sem okozott károkat némelly tűzeseket kivéve, mellyeket különben is szegett a viz; termést középszerűt, sok helyen jót reménylenek, hacsak egy kemény fagy meg nem csipendi a’ vetéseket, in a’ mostani időjárásnál igen könnyen megtörténhetik, midől a’hó egészen leolvadt a’ hoszasabban tartó esőzések’ következtében. — Folyó hó’ tökén múlt ki Kalosán Gömör megyében Hevesi Hevesi Péter, több megyék’ táblabirája ’s több ágostai hitvallású egyházak’felügyelője, szélütés szülte rövid betegsége után, életének 52dik évében. — Egressy G., Fáncsy és Szigligeti jelentik, miszerint a’ hirdetett „Drámafüzér“ nem jöhet ki ezúttal, mivel a’ közönség nem pártold azt elegendő előfizetéssel, ’s hogy kiadását jobb időkre kénytelenek halasztani; ellenben Nagy Ignácz „Színműtár“ czím alatt eredeti ’s fordított darabokat szándékozik kiadni. Minden füzet’ ára ívszám szerint leend meghatározva. — A’ Rába folyamán febr. 16 án még állott ugyan a’ jég, de a’ meleg időjárat ’s dagadó viz azóta hihetőleg már azt is távozásra kényteté. A’ Győr mellett részint elsüllyedt, részint összezúzott hajók’számát 17re teszik. — Sz.-Fejérvárott az izraeliták’ megtelepülhetése ’s lakhatása felől az Adler után közlött hírünk annyiban valósul, hogy a’helybeli ús tanács’ egy része ott lakhatásukra engedelmet adott ugyan, de ezen intézkedés több kifogás alá esvén , fensőbb helyi határozattól függ az izraeliták’ sorsa, kik Fejérvárott még nem is laknak, ’s bejövetelük bizonytalan. — Mag Februar. Vén, Durham lord’ hivatalos tudósítása mindkét parlamentháznak elébe terjesztetett, mit egy második, sokkal nagyobb oklevél - gyűjtemény’ előadása követett, mellynek czíme: „Másolatok vagy kivonatok a’ brit-éjszakamerikai ügyeket tárgyazó levelezésekből.“ E’ kötet 409 ívrétű (folio) lapra terjed; áll pedig 195 levélből Glenelg lordtól; 94ből sir J. Colborne úrtól és Durham gróftól; 22 levélből ismét Glenelg lordtól, és 41 ből sir G. Arthur úrtól; továbbá új-skócziai, új-braunschweigi, eduardszigeti és újfundlandi oklevelekből, összesen 209 hivatalos irományból. Az alsó ház’ feb. itkei ülésében Palmerston lord sir B. Peer kérdésére, vallyon nem volna e szükséges Törökországot az ausztriávali kereskedési egyezkedéshez járulásra meghívni, nemmel felelt. ..1829 ki egyezkedésünk Ausztriával — hozá fel —csak a’ két statusra vonatkozott, ’s a’ kölcsönös hajóknak a’ kölcsönös kikötőkbeni felvételéről határozott, a’ két nemzet’ egymássali közvetlen kereskedésére nézve, azaz: meghatározó, hogy ausztriai hajók ausztriai kikötőkből lővén , brit kikötőkben brit hajók hasonló bánást tapasztaljanak ’s viszont. De az új szerződés ezt oda tágítja ki, hogy az ausztriai vagy brit hajó, melly valamellyik török dunai kikötőből jön egymás’ országába, úgy bocsáttassák be, mintha saját országa’ kikötőjéből jönne; más szavakkal, egy brit hajó valamelly török dunai kikötőből érkezve, ezen szerződés által akármelly ausztriai kikötőbe’s viszont egy ausztriai hajó, ugyanilly kikötőből jőve, akármelly brit kikötőbe egyformán bocsáttassák, így az igen érdemes baronet láthatja, hogy ezen kötelezettség azon hajók’ felvételére nézve, mellyek török kikötőkből érkeznek, tisztán Anglia és Ausztria között álljon, ’s hogy ehhez a’török’részéről a’ megegyezés nem szükséges.“ Az alsóház’febr. 12-ei ülésében, a’gabonatörvény ellen ismét sok kérelmek terjesztettek elő, ’s többek a’ honi népoktatás’ javítása iránt. Russell J. lord alkalmat von, vázolatát adni mindazoknak, miket a’ kormány a’ valóban szomorú állapotban sínylő néposkolák’ emelésére javaslatba hozni szándékozik. Wallace úr’ panaszai a’ hiányos igazságszolgáltatás iránt Skócziában, a’ kir. fő-ügyvéd (Attorney-General) ’s más törvényszéki tisztviselők által alaptalanoknak nyilatkoztattak,s Wallace úr ebbeli indítványát visszahúzta. A’ felsőházban febr. 12-én Lansdowne marquis, a’ titkos tanács’ elnöke, ezt monda: „Hiszem, hogy alkudozások fognak kezdetni, miszerint kereskedési összeköttetéseink Ausztriával még jobban kiterjesztessenek. Ki az ausztriai császárság’ országainak, kivált a’ dunai tartományoknak állapotját ismeri, meg fogja engedni, hogy nehéz meghatározni, milly kiterjesztést enged még a’ szerződésben felállított elvek’ alkalmazása. Minden esetre iparkodni fogunk kiterjedtebb kereskedési rendszert nyerni, mint a’milylyen mostanig létezett köztünk és ama’ tartományok közt.“ Wood parlamenti tag, ki a’ válaszfeliratot pártolván, azon hibát követé el, hogy, a’ helyett hogy a’ gabonatörvényeknek, mellyek ellen szólott, káros befolyását a’ gyárakra mutatta volna meg, statisticai adatokat fejtett ki, melylyekből inkább tetemes növekedés sült ki, hiivatalától, a’ manchesteri kereskedési kamara’ elnökségétől, megfosztatott, ’s választóitól kémiaiban felszólíttatott, parlamenti helyéről lemondani. A’ febr. 14-ei ülésben O' Connell ura’ többek közt jelente, hogy ’ formaszerinti javaslatot terjesztem elő a’ Nagybritannia és Izland közötti törvényhozói unió’ elválására. London, febr. 13. Miért túratott ki Glenely lord társai által hivatalából, még mindig nem tudhatni biztossággal. Azonban az ügy értelmes és szabadlelkű Normanby marquis által jól van pótolva; valamint a’ cabinet Morpeth lord által is, ki izlandi titoknokságát azért megtarthatja, megerősödött. Minthogy a’ kormány nem vonható magát ki tovább a’ szükség alól, valamit tenni a’ népnevelésre. Russell John lord tegnap estve, több ezen ügyre vonatkozó oklevelek’ benyújtása’ alkalmával, annak (a’ kormánynak) abbeli határozatát nyilatkoztatá ki, melly szerint egy, öt vagy több titkos tanácsosból álló, iskolai tanácsot, a’ titkostanács’ elnökének előlülése alatt, fog alkotni. Ezen tanács fog az iskolai ügyekre felvigyázni, a’ parlament által e’ czélra megajánlott pénzeket különkilön iskolai egyesületek vagy iskolák közt elosztani, s főleg tanítókat képező és mintaiskolákat elrendelni, thyseur ’s a’ népnevelésnek több baráti ezzel igen megelégedének, mivel végre is általláták, hogy kényszerítő rendszer Angliában lehetetlen. De épen azért, mivel ezen urak megelégedésüket nyilatkoztaták ki, szinlettek az egyházbarátok megijedést, névszerint Peel és Inglis urak kijelenték, miképen előbb meg nem nyughatnának, mig a’ kormány pontosan szét nem tagolja, mik legyenek tulajdonképen ez új collegium’ felhatalmazásai — olly nyilatkozás, mellyet teljesíteni Russell megígért, midőn a’ pénzeket kivánandja, mellyek neki elosztás végett által fognak adatni. Peel az egyház’részére semmit egyebet nem kívánt, mint azon szabadságot, mellyet minden más felekezetnek mindig kész megadni, t. i. az iskolákban, mellyek tagjai által alapítandók, a’ kereszténységet saját formája szerint taníthatni. Az egyház — téve hozzá — felébredett ’s kötelességét,az ifjúság’ nevelését, elismerte; olly felfedezés, mellyhez neki Russell szerencsét kívánt, de a’mellett kéré, hogy felébredését azon változásoknak köszönje, mellyek ezen időben a’ politicai viszonyokban eszközöltettek. A’ Naval and Military Gazette szerint a’ hadi főszertármester (Master General of the Ordnance) a’ lehető legrövidebb időn a’ pattantyusság’ szaporítására szükséges eszközöket kivánandja a’ parlamentben, minthogy a’ külföldön levő különféle testületek öt év óta nem váltottak fel. „Ausztráliában, a’ birodalom’ terjedelmes és felette fontos részében, egy pattantyús sincs; századok szükségesek ott, kiválhattak is, de más helyeken nem voltak nélkülözhetők. Canadában, Új-Skócziában és Máltában szaporítások szükségesek; a’ Jó-reménység-fokon csak egy század van e’ terjedelmes gyarmat’ szolgálatára, Móricz szigeten egy, Nyugatindiában csak négy; a’ seregek’mostani megkevesbített állapotánál csaknem lehetlen, mindazon szaporításokat szállítani, mellyek a’ különféle idegen parancsnokságoknál megkívántaini fognának. Ezért hiszik, hogy nem csak az egyes századok fognak nagyobbíttatni, hanem a’ századok’ száma is meg fog szaporíttatni. A’ M. Chronicle így ír: ,,A’ brit gabonatörvény-kérdésről Poroszországban mostanság sokat beszélnek. A’ porosz gyámnokok azt állítják , hogy gabonatörvényeink’ eltörlése halálos csapás lesz gyáraikra. A’ főveszély, mellyet az angliávali szabad gabonakereskedésben látnak , azon nyomasztó befolyás, mellyet e’ kereskedés a’ porosz műipar ráfogná gyakorolni, melly műipar, valamint fölemelkedését az angliai magas kenyérárnak köszönte , azon pillanattól fogva, midőn ezen ok elenyésznek, előbbi csekélységébe volna kénytelen visszahanyatlani. Tanácsoljuk a’ brit földbirtokosoknak , ne veszítsék el szem elől e’ fontos tanítást. A’ brit gyámokok azt mondják, készek megbizonyítani, hogy a’ mi gabona törvényeink által szárazföldi versenytársaiknak nyújtott utalom ezeket képesekké tette, nem csak saját vásáraikat nagy részint egyedáruskodva látni el, hanem az angolokat is sok vásárról elűzni, melylyek egész az utóbbi ideig kizárólag a’ brit műipartól láttattak el. Mondják, az éjszakamerikaiak, mexicoiak, délamerikaiak és a’ cubai nép folyvást többet reménylenek Németország és Belgiumtól ama’ czikkelyekre nézve, mellyek ezelőtt csaknem kizárólag Angliából vitettek számukra, ’s 45 angol hajó mellett tavaly több mint 60 hajó