Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-16 / 39. szám

3»dik szám. A’ Hírnök kinevetések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével ;_a’ Számoljunk terjedel­mesb political ’s rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz­­József. Sttatus’ 16. 1836. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi elöfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 21 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek bér­ment­es beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezés; országgyűlési követek; Slont és Nógrád vármegyék; tisztujítási. Ausztria. N­agy bri­tan­úi a. A/. orosz trónörökös Londonba megérkezik; hirdetmény a törvény elleni gyülekezetek ellen; parlamenti viták a’ máltai sajtó­viszonyok és a’ portugálok’ rabszolgakereskedése felett; királyi üzenet Canadát illetőleg; nyolcz uj whig pair. Francziaor­­szág; l­assú beteg; Mauguin’ javaslata a’ koronához intézendő felirat iránt; ellenkező hírek egy Abd-el-Kaderrel leendő háború felöl. Spanyolország. A’ két ellenséges had végre csakugyan munkálkodni kezd; ifjurablás. Portugália. Sabrosa hadminis­­ter. Németország. A’ hannover­i rendek gyűlése ismét össze­írva. Hirdetése­k. Magyarország. () cs. ’s ap. kir. Felsége, i. e. apr. 16-án kelt legfel­sőbb határozatában, Splényi­­Sámuel bárót, a’ nmeit, erdé­lyi királyi kormányszék’ eddigi fogalmazó-gyakornokát, u­­gyanott tiszteletbeli fogalmazóvá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Luc­sic­s Máté eszéki k. hid vám­felügyelő i. e. april. 20- kán meghatározott. Országgyűlési k­ö­v­e­t­e­k­k­é választattak : Bihar vármegyében Hodossy Miklós és Bernáth József; Zala vár­megyében Deák Ferencz és Hertelendy Károly; Győr vár­megyében Szirtls Antal másod alispány és Takács Sándor főszolgabíró; Szatmár vármegyében Kende Zsigmond első alispány és Botka Imre; Tolna vármegyében Dő­ry Gábor másod alispány és Perczel István táblabiró; Ber­eg vármegyében Füzesér­y Gábor és Lónya­y László; Trencs­in vármegyében Marczibányi Antal első alispány és Vietoris,László másod alispány; Zólyom vármegyében Beniczky Ágoston első alispány és Osztroluczky Miklós másod alispány,; az egri főkáptalan’ részéről Frimm János és Roskoványi Ágoston kanon.; Kassa szab. kir. város’ ré­széről Haskó Sándor és Demeczky Lajos; Székes-Fe­h­­érvár szab. kir. város’ részéről Haáder Pál polgármes­ter, és Bauer György tanácsnok; Zágráb szab. kir. város’ részéről Bedekocich János főjegyző; Károly városér­ól Klobucsarics Károly helyettes városbiró. Tek. ns. Hont vármegye’ tisztújító­ széke, melly má­jus 6dik, 7dik és Sdik napjain nmélt. Székhelyi Majláth György országbirája’ ’s főispány ur’ elnöksége alatt tarta­tott, következő eredményű: Miután volt első alispány ’s kir. tanácsos Tersztyánszky Sándor ur legközelebb a’ Kir.­­Tábla’ közbirájává neveztetett, volt másodalispány kir. ka­marás Nyáry Antal báró ur pedig hivataláról végkep lemon­dott, volt főszbiró Luka-Nényei Luka Sándor első,­­s volt főjegyző Balogi Baloghy Imre másod alispányoknak közaka­rattal megválasztattak. (L. a’ Izirnök’ 38. sz.) A’ többi uj tisztikar igy következik : Iső főjegyző Bakay Ferdinánd, 2dik főjegyző: Boron­kai Lajos; aljegyző: Gyürky Medárd, 2dik Ebeczky Emil; levéltárnok és lajstromzó Bakay László. Hadi főadószedő: Kubinyi Vilmos, házi: Gyürky Sándor. Főügyész: Vajda Istv.;­lső al: Pongrácz Gyula, 2dik al­­ügyész : Gyürky Eduard; főbiztos: Laszkáry Lajos; szám­vevő: Nagy Antal. Ügyvédségi elnöke "főszbirói czímmel: Ebeczky Pál; főorvosok: Stéger János és Horváth József. Báthi járási főszbiró: Majláth Lajos; alszbirók: Son­th­a Ágoston főszbirói czímmel, és Okolicsányi Antal; tiszt, alszbiró Boronkay Ignácz; aladószedő Czecze Elek; rendes esküdtek: Reviczky Ferencz, Szír­uh­ár Elek és Petykó Jó­zsef; asbiztos: Szabó József. Kerületi főorvos: Berko Jó­zsef. Selmeczi j­árási főszbi­ó Sember­y Imre; al: Sem­­bery Boldizsár és Szentkirályi László; aladószedő Zajt­k­y István; rendes esküdtek : Lukács Lajos, Mátyus Adolf és Tomránszky Rudolf; albiztos: Horváthy József; sebész: Szeidenschvarcz József; Ipolyi járási főszbíró: Már­­tonfff­y Dénes, al: Stummer Ferencz főbírói czímmel, és 17//­­mann Bernát; aladószedő: Géczy Lajos; rendes esküttek: Kasza Ágoston, Pongrácz Lajos és Stummer József; albiz­tos Pruszkay Dénes; sebész: Horváth Antal. Boz­óki já­rási főszbíró: Vladár László, al: Lábody Gábor és Lasz­káry Miklós; aladószedő: Pruszkay József; rendes esküt­tek: Gracza János, Gyura Lajos; és Majzik Sándor ; al­biztos: Gyürky Lajos; sebész: Hönigh Ignácz; várnagy: Kabzan László; földmérő: Parsicz­ky József. T. n. Nógrád vármegye május a­odikán tartott tisztújí­­tószékén négy óra alatt tisztikarát ekként választó meg:­lső alispány: ifj. Huszár Jószef, 2dik Sréter János;­lső főjegy­ző: Pongrácz Antal, 2dik főjegyző Deseőffy Ottó;­lső al­jegyző Frideczky Lajos; 2dik ifj. Veres Pál; hadi főadó­szedő: Szerémy Antal; házi: Demek János; aladószedők : Du­­braviczky Zsigmond, Bene Károly, Hannos Lajos és Siráky Benjamin; főbiztos: Kubinyi Ágoston. Biztosok: Okolicsányi Józs., Ambrózy Gábor, Szabó Lajos és Szecsődy Ján.; szám­vevő: Beke Gábor; úti főigazgató: Vattay László; főügyé­szek: Farkas Károly és Plachy Zsigmond; alügyész: Soóky Andor; levéltárnok: Nagy Fer.; csendbiztosok: Bornemi­sza István szkb­ói czímmel ’s Bakó Imre; selyembogarász: Aragy József; főorvosok: lső Baintner Ferencz, 2dik Pon­grácz Mihály; várnagy: Krúdy János. Szécsényi járásban főbiró: Fráter Pál; albirák : Jankovics László főbírói rang­gal, és Básthy Miklós; tiszt, szbiró: Horváth István; esküt­tek : Benyovszky Móricz és Mátyásy István. Losonczi járási Ausztria. Florenz­ből azon örvendetes tudósítás érkezett, hogy O cs. kir. Fensége a’ Fő- és Nagyherczegasszony april. 30- kán délutáni 3 órakor szerencsései­­e­v egészséges her­­czeget szült. O n f O cs. ’s ap. kir. Felsége az udv. hadi tanács’ elnöké­hez következő kegyelmes kézírást méltóztatott bocsátani: „Kedves gróf Hardegg! Használom ön’ ötven éves szolgála­ti ünnepélyének alkalmát, hogy kegyelmem’ ’s e’ hoszú ’s díszes pályán szerzett jeles érdemeinek’ részemrőli hálás elismerése’ megújított bizonyságát adjam önnek. E’ czélból ezennel önt Leopold-rendem’ nagykeresztjével ajándékozom meg, ’s azon óhajtást kapcsolom hozzá, vajha én még so­káig megtartassák szolgálatomra. Bécs, május’ lükén 1839. Ferdinánd s. k.“ Nagybrito mvila. A’ Standard igy ir: „Tegnap, május 1 jén, két hajó­kalauz ment le a’ Temzén azon hollandi gőzhajónak elébe, melly Sándor nagyherczeget (az orosz trónörököst) hozza Angliába. A’ nagyherczeg Deptfordban fog kiszállani, hol ő cs. fensége’ elfogadására már minden készen áll.“ London, máj. 4. Az orosz trónörökös-nagyherczeg, Vilmos­ Henrik németalföldi kir. herczegtől kisértetve, Rot­terdamból lővén, tegnap Londonnak egyik külvárosába meg­érkezett. Kiszálltakor 21 ágyulövés üdvözlé a’ magas vendé­get,­­s a’ lovászosztály’kiállított hangászkara az „Isten, tartsd meg a’ királynét“ játszó. — Ugyancsak tegnap a’ királyné egy titkos tanácsban elnöklőtt, melly­ben a’ törvény elle­ni gyülekezeteket érdeklő, következő hirdet­m­­é­n­y (proclamatio) bocsáttatott ki : „Minekutána értésünkre esett, hogy egyesült királyságunk’ némelly részeiben ez utóbbi időben személyek gyülekeztek törvényellenileg össze a’vég­re , hogy másokat a’ fegyverek’ használatában gyakorolja­nak vagy abban magok gyakoroltassanak, vagy hogy hadi fordulatokat és gyakorlatokat tartsanak; és minekutána az illyen gyülekezetek ’s illy bánásmód , mint alattvalóink’ és saját tekintetünk’ biztosságát és nyugalmát sértők, a’ tör­vény által tiltva vannak, annyira, hogy minden, illyes vétségekben részes személyek számkivetéssel (deportatio) vagy tömlöczözéssel büntetendők; ennélfogva, köteles te­kintetbe vévén a' káros következéseket, mellyek hasonló, törvényelleni cselekedetekből, ha tovább is büntetlenül ma­radnának, szükségképen erednének, ’s erősen el lévén tökélve a’ törvényeket illyes átlágok ellen szigorúan végre­hajtatni, jónak láttuk, titkos tanácsunk’ előterjesztése után, a’jelen hirdetményt kibocsátani, mellyben ezennel minden békebiráknak , sh­riffeknek, al-sheriffeknek és más, bár­mi nevű polgári tisztviselőknek szorosan meghagyjuk és parancsoljuk, kövessenek el minden lehetségest, hogy a’ fentemlített törvény elleni gyülekezetekben részes személye­ket felfedezzék, megfogják és törvény’ elejébe állítsák. És minekutána egyesült királyságunk’ némelly részeiben ez utóbbi időben nagy számmal gyülekeztek és állottak össze olly személyek, kik közül sokan botokkal és más támadó fegyverekkel valónak ellátva, ’s minthogy ők a’ köz csend’ és béke’ megszegésére unszoló felhívásaik és lázadó magok­­viselete által alattvalóinknak nagy nyugtalanságot szereztek, ’s minthogy illyen gyülekezetek a’ törvény által tiltvák ’s országunk’ békéjét és alattvalóink’ vagyonát ’s életét sértők, ennél fogva ezennel szorosan parancsoljuk minden békebi­­ráknak, sheriffeknek , al-sheriffeknek és mindennemű pol­gári tisztviselőknek, kövessenek el minden lehetségest, hogy a’ törvénynek foganatot szerezzenek, az illy törvény elleni gyülekezeteket akadályozzák, erőt vegyenek rajtok és nyomják el, az áthágókat pedig törvény’ elejébe állítsák. És meghagyjuk ezennel minden alattvalóinknak, hogy a’ mi békebiráinknak, sheriffjeinknek, al-sh­eriffjeinknek ’s minden polgári tisztviselőknek a’ nyilványos béke’ fentartá­­sa körüli fáradozásaikban gyors és sikeres segedelmekre legyenek. Isten tartsa meg a’ királynét!“ A’ ministerek’ feje felett egy uj fergeteg látszik össze­vonulni, ’s pedig egy olly ügy’ alkalmával , mellyel eleinte nem is úgy akartak bánni, mint pártkérdéssel, mit az alsó­házban maga sir Peel R. is kinyilatkoztatott, nevezetesen azon törvényjavaslat’ eldöntése’ alkalmával, melly által, Ja­maica’ alkotmányának fel kell függesztetnie. Az oppositiói­­lapok által elterjesztett azon hír, hogy Melbourne és Russell John lordok közel vannak a’ kabinetből kilépni, valójában alapos e, s valljon a’ conservativek azon ingatag állapo­tot, mellybe a’ ministerium helyeztetnék illy viszonyok közt, akarják e használni ellene, mielőtt ujan alakult, egy másik rohanást próbálandók, e’felől eddig semmi bizonyost nem lehet mondani. A’ ministeri lapok’ nyilatkozásaiból legalább annyi látszik következni, hogy a’ cabinetben nin­csenek aggodalom nélkül a’ Jamaica-bili feletti vitatkozá­sok’ eredményéről, félvén nevezetesen, nehogy a’ radica­­lok most az egyszer valóban hozzácsatlakozzanak a’ toryk által czélzott megtámadáshoz, mert az utóbbiak itt az alkot­­mányszerű jogok’ügye mellett lépnek fel, egy a’ ministe­rek által javaslott dictatura ellen. A’ Courrier ebben puszta pártcsinyt lát, annál inkább, minthogy Russell J. lord ko­­ránsem nyilatkozott idegennek, az öt évek’ folytát, melly idő alatt Jamaica’alkotmányának felfüggesztve kellett volna maradnia, sir Peel R.-nek ebbeli ellenvetéseire, megrövi­­dítni. Az említett lap hiszi egyébiránt, hogy, ha sir Robert keresztül vitte volna módosítványát, ’s ezáltal a’ kormány­ra jutna, végre önmagát látná kényszerítve, Jamaicára néz­ve azt tenni, mit most a’ ministereknek hány szemökre. A’ f­e­l­s­ő h­áz’ april.­stikai ülésében Brougham lord indít­ványt ten azon általa már több képen megtámadott rendelés’ megszün­tetése iránt, melly a’ máltai sajtóviszonyok’ szabályozására van szánva, mindazáltal indítványának tulaj­donkéne m­ezé­ljául azt adó elő, hogy ama’ rendelésnek csak átalakítását kivonja. Múltának Nagybritannia iránti fontos­ságára utalt, mind katonai mind kereskedési tekintetben, ’s azután igen terjedelmesen beszélt ama’ rendelés’ nyomasz­tó határozati­ól, mellyek nem kevesbbé ellenkeznek, úgy mond, minden szabadszületésű­’ férjfiú érzetével mint Nagy­britannia’ nyilvános törvényivel. „Az angol sajtótörvény elég szigorú — igy szólt a’ többek közt — de mégis hason­­líthatlanul kevesbbé kemény mint a’ máltai rendelés. Ez olly kemény, hogy, ha valaki levelet, mellyben egy másik ellen rágalmak foglaltatnak, nyíltan asztalán hagy, ’s e’ le­vél egy harmadik által m­egtaláltatik, íróját hat hónapi fog­ság fenyegeti. Mindaz, mi nem csak a’ Máltában uralkodó catholica egyház, hanem akármellyik keresztény felekezet ellen iratik, rágalomiratnak tekintetik, sőt, ha valaki egye­bet semmit sem cselekednék azon eskü’ kinyomatásánál, mellyet minden angliai pair e’ minőségében leteszen, akkor, minthogy azon esküben egy záradék foglaltatik a’ cathol. hitvallás ellen, pasquilansnak fogna tartatni, így a’ mosta­ni rendszer sokkal szigorúbbnak mutatkozik, mint a’ cen­­sura, melly a’ sajtórendelés előtt fenáll­­t, ’s e’pontban ki­váltképen annyiban egyez meg amavval, hogy a’ sajtóvét­­ségek’ elitélését nem esküttszékre, hanem egyes bíróra bíz­za.“ — Glenely lord, a’ volt gyarmatminister, vállala el a’ válaszolást, ki is e’ rendelés’ nagy hasznát abban találó ki­váltképen, hogy az ismét megengedte az igazgatásban tör­ténő visszaélések feletti vitatkozásokat, mellyek a’censura’ urasága alatt egészen el voltak nyomva. Ezért minden vi­tatkozások, úgy­mond, mellyek amai, nagy mennyiségben előfordult visszaéléseket tárgyazák, idegen hírlapokba ik­tattalak, nagy gyarapodására ugyan az elkeseredésnek, de minden valódi haszon nélkül. Hogy egészen korlátlan vitat­kozás még most sem tartatott behozathatónak, ez igaz, de még nem következik belőle, hogy általában nem szándék, tökéletesen szabadelmű rendszert behozni. Okos és mérsék­leti eszmélkedés már most is megengedtetik, különösen val­lási tekintetben is. Hogy a’ rendelés magában Máltában sem olly kevéssé tetszik, mint állíttatik, világos abból, hogy még ezelőtt néhány nappal kérelem érkezett onnan ama’ rendelés fentartása végett.— Evvel egyezőleg nyilatkozott a’ mostani gyarmatminister Normanby lord is; megengedé azonban, hogy a’ rendelés’ némelly részletes változtatást érdemelnének, miért is ezek most átvizsgálás végett a’ mi­nisterium’ elébe terjesztették. De kénytelen Normanby lord azt kívánni, hogy a’ máltai sajtószabadság csak mérsékelt alakban lépjen föl, mivel itt a’ privát életben a’ legnagyobb félelem uralkodik a’ sajtónak személyességekre alapított megtámadásai miatt, mellyek iránt Angliában olly hidegvé­­rűvé lön mindenki. Miután Wellington herczeg a’ minister’ nézetéhez csatlakozott, mivel Máltán katonai czélokra erős, a’ lehetőségig, független igazgatással kell szükségképen bir­­ni, ’s miután abbeli nézetet nyilványitotta, hogy Máltá­ban a’ tökéletesen szabad sajtó’ kívánása csak bizonyos sza­­ba elműektől ered,a kik onnan a’ spanyol partvidékekre, Franczia- ’s Olaszországra akarnának hatni, Brougham lord visszavevé indítványát, mivel remény nyuttatott ahhoz, hogy az érdeklett rendelés át fog vizsgáltatni. London, máj. 3. Tegnap a’ felsőházban Broug­ham lord a’ portugálok’ magok viseletét, a’ rabszolgakeres­kedésre nézve, hozta szóba. Néhány botránkoztató esetet hoz fel. „Antonio de Melho mozambiquei kormányzó egy rabszolgakereskedő hajón indult ki Lissabonból rendelteté­se’ helyére! Midőn ez kiszállott, a’ hajó, a’ helyett hogy Lissabonba visszatérne, 600 négert vitt Cuba- és Rio-Janei­­roba, mégpedig ugyanazon derék kormányzó’ erszényére és számadására. Egy illy alávalóságért ez soha sem büntet­­tetett meg. Minden rabszolgakereskedő hajótól egy-egy fej­re 7 dollár bírság vétetik, ezt a’ portugali kormány rab­szolgakereskedés’ megakadályozásának nevezi, holott azt tettleg jövedelmi forrásul használja! Mintegy félévvel ez­előtt egy illy hajó horgonyzott portugali zászlóval Mozam­bique előtt ’s egy tropicai éghajlat alatt 600 négert egész éjjel a’ fedélzet’ alatt összerétegezve hagyott. Reggelre 60 meg vala fúlva, ’s más 20—30 meghalt, mielőtt a’ hajó egy mérföldet haladott. (Halljuk!) így tehát egy éjjel 80 sze­gény ember gyilkoltatok meg a’ portugálok által, ’s pedig a’ portugál kormány minden rabszolgakereskedő hajótól 7 dollár fejpénzt szed.“ Egyszersmind visszaemlékezek a’ne­mes lord azon megtámadásokra, mellyek épen ezen, a’ rabszolgakereskedés’ eltörlése iránti törekvéseiért a’ porta- főbiró: Rebeczky Ferencz; albirák: Okolicsányi Miksa ’s Ebeczky Ferencz; esküttek: Piry János és Szakál Antal. Kékkői járási­, főszbiró : Horváth Elek; albirák: Szécse­­nyi Miklós és Veres István; esküttek: Somoskőy János és Plachy Ferencz. Füle­ki járási főbiró: Károlyi János; al­birák: Gellén József és Szontagh Ferencz; esküttek: Ba­ross Péter és Vattay Alajos. A’ pesti magyar játékszíni részvényes társaság’ f. hó’ Síkon tartott közgyűlésében Nyáry Pál lemondott a’ szín­ház-igazgatásról, ’s helyébe Ilkey Sándor­­biró választaték igazgatóul.

Next