Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-06-10 / 46. szám
Tartalom, M.irvarorszzág- és Erdély. Kinevezések; az országgyűlés ünnepélyesen megnyittatik; k. kir. előadások; országgyűlési követek; pesti lóverseny és jótékony asszonyegyesület tudósítása; selmeczi, limitei és udvarhelyszéki hírek. Nagybritanai a. Innepélyek a’ királyné’ születésnapja’ alkalmával; a: orosz trónörökös; birminghami charlista gyülekezet. Francziaország. A’ respublicai Moniteur’ alapítóinak és terjesztőinél felfedezése. Spanyolország. I* ortugasia. Guerilla-mozgalmak. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. il Magyarország és Erdély. A felséges Udvar’ Pozsonyban léte alatt Császárnéé, Királyné Ő Felsége következő palotadámákat nevezett ki Székhelyi Majláth, szül. Petheőfalvi Uzovics Carolinát Amadé gr., szül. Taalle gr. Clementinát; Esterházy gr. szül. Perényi br. Antóniát; Károlyi gr., szül. Esterházy gr .Frariciscát; és Esterházy gr., szül. Plettenberg-Mietinger gr. Mariát. ( cs. ’s ap. kir. Felsége Rampel József nyugalmazot cs. k. ezredest erdélyi nemességgel méltóztatott kegyelmesen megajándékozni. (Priv. tud.) O cs. ’s ap. kir. Felsége az országos szemorvosi megürült hivatallal Lippay Gáspár sebész-tanárt méltóztatott kegyelmesen felruházni. (Priv. tud.) O cs. ’sáp. kir. Felsége a’ körmöczi ezüsthutapróbálói tisztségre Felherthali Salix Károly ujteleki (Herrngrund k. bányapróbálót; — az ekkép megürült illető bányapróbálói tisztségre pedig Schlott Jakabot, a’ körmöczi ezüsthuta próbálói segédet, méltóztatott kegyelmesen kinevezni. A’ amélt. magyar kir. udv. Kamara az ungvári igazgatóságnál megürült másodirnokságra Berzeviczy Flóriánt ugyanazon igazgatóság’ eddigi dijatlan gyakornokát, alkalmazta. Pozsony, jun. 8. Tegnap előtt elérkezett végre azor szerencsés nap, mellyen Ő Felsége’személyes jelenlétebel s Általa országgyűlésünk megnyittatott. Mondhatni, reget nyittatott meg országgyűlés illy köz öröm és lelkesedés közben. Már reggeli 10 órakor azon fényes országos küldöttség, melly ( Felségeik’ üdvözlésére az egri patriarcha-érsek Pyrker János László ő exc. vezérlete és szónoklata alatt kirendeltetett, mondhatlan örömmel értette azon királyi kegyességet, mellyel az ország’ tendei’ lens. cs. k. Főherceg Nádor’ kegyes közbenjárása által előterjesztett azor ilázatos kérelmének,hogy a'tisztelkedéseknél a’ honi nyelv használtathassék, mind a’ két királyi Felség helyt adni mélóztatott. Erre a’ küldöttség a’ primási palotába hoszú kocsisorral menvén, legelőbb is Királyt Felségéhez bebocsátatni vala szerencséje, hol a’ koszorús szónok magyar üdvözlő beszédét elmondván, () Felségétől kegyes választ nyert. Ezután a küldöttség Királyné () Felségéhez bocsátja? az előbbi tisztelkedések megújultak. Miután majd a küldöttség az országházban vegyes ülésben összegyűlt orzágos rendeknek küldetése’ szerencsés sikeréről jelentéstett s a felségek’ kegyes válaszai köz örömkitörésekkel logadtattak volna, az egész országgyűlési testület a’primási nagyobb palotába ment, olt () Felségét bevárandó. Megdozte 1 nek érkeztet Királyné Felségének a’ terem’ karatan megjelenése, Albrecht cs. k. Főherczeg’ és Hermina s. k. főherczegnő’ kíséretében, ’s vezetve szolgálattevő kamarás Pongrácz József báró által, melly jelenet az orzag Kendéit szűnni alig tudó éljenkiadásokra gerjeszté, amiatt minden szem csaknem eltjmlíthatlanul a’ bájos hegylakon függött. Környezek () Felségét udvarhölgyei: 1 óistenberg landgrófné szül. Schwarzenberg hgnő főudvarlesterne, es Majláth-Uzovics, ili esternich-Zichy-Ferraris, Eötvös-Lilien, Bretzenheim-Schwarzenberg, Pá'///y-Lobko■ttz és Esterházy-Perényi palotadámnak. Majd Maga népünk’ Lyja a Isteniekből a’ Rendek’ sorai 's már távolról szakadó örömriadási között, az ország’prímása előtte hozvánz apostoli keresztet, megérkezett, ’s a’ trónon helyet fogaival), midőn jobbról a’ trón’ második lépcsőjén Batthyány megiet főlovászmester kivont karddal, harmadik lépcsőm Colloredo-Mansfeld herczeg cs. k. főudvarmester a’ pólóval, balról pedig a’ harmadik lépcsőn Goesz Péter gróf , udvari marsal, mint főkamarási helyettes, végre a’ paditon jobbra a magyar ns. testőrsereg’ kapitánya Splényi Anaczbara, balra . Felségének főhadi segéde CsaraMartinicz gróf állottak, — a’ magyar udv. főcancellár rövid magyar beszédben előadá () Felsége’ kegyes szándékát ’s mink inditookait , mire Maga O cs. k. Felsége olvasá felni thron beszédét. Ennek következtében az oldalt álló m. üv. cancelláriai tanácsnok a’ kegyes kir. „előadásokat átyuja a cancellárnak, ez Ő Felségének, () Felsége pedig prmnas-herczegnek, egyszersmind kir. kegyelméről az or-Kendést újólag bizonyosakká tévén. A’ primás-herczeg ősz az iszágos Kendek’ legalázatosabb háláját fejezé ki elsege Hant, miután ’ Felségök megújult harsogó élnek közt tetemeikbe vonultak vissza, a’ Kendek pedig országházba terenek, hol a’ Főherczeg-Nádor mint minikor, de most leginkább kegyes és hathatós közbenjárókövetkeztében, megjelenésekor éljen kialtásokkal folytatott, melly szives kitörések Metternich herczeg és Kolwra gróf m.esterek , a’ főcancellár’ ’s az országbíró megjelenésekor megújultak. Majd a’ k. kir. előadások a . k. fensége által felbontatván, a’ nádori itélőmester által felolvastattak és köz örömmel fogadtattak; mirel cs. k. fensége a k. előadások’ tartalmát röviden ismételte; a’ primás-herczeg a’ Rendek’ háláját fejezé ki a’Főherczeg- Nádor’ közbenjárásáért; utóbb pedig a’ kir. személynek szokás szerint kikéré a’ királyi előadásokat, hogy azok a’ KK. és KK. tulajdon teremében felolvastassanak, mire a’ Főrendek azonnal, a’ KK. és KK. pedig a’ felolvasás után eloszlottak. Délben az ország’ némelly zászlósai azon szerencsében részesültek, hogy a’ királyi asztalhoz hivattak meg. Este díszöltözetű szinelőadás volt, mellynél a’ fels. Udvar megjelent, ’s mind belépte mind távoztakor éljenkiáltásokkal üdvözöltetett. (Az említett beszédeket Századunk’ mai száma közli.) — Ma reggel 9 órakor a Felségök legjobb egészségben elhagyók városunkat. Ma reggeli 10 órakor 0 Felségének a’ megyék’ követei illető főispánjaik által egyenkint bemutattattak ’s azután t. ns. Pozsony vármegyének számos és fényes küldöttsége tévé udvarlását. — Az ikes kivilágítást este ]() óra után 0 Felségök több udvari kocsikkal megszemlélni méltóztattak, melly alkalommal az örömittas nép olly tömötten sere--lett össze, hogy az udvari kocsik csak lépést haladhattak. A’ felírások közt leginkább említésre méltó e’ kettő: A’ diadalkapun, kívülről: HŰSÉG. VÁll. SZERETET. FOGAD. ÖRVENDEZVE. KIRÁLYUNK ÜDVÖZLŐ. HONNUNK. ÁLDOZIK. ATTYA. JÖVEL. Felülről: éljen. Ferdinand, ’s mama, köz. öröm. JeLéVL. hóDoLó. sziábelI. tiszteLetteL. VezetVe. bázogVa. teáé. SZ. K. P. V. A’ Sz.-Háromság-egyház’ administratora’ Czambert János’ haza’ kapuján. ÉLJEN ÖTÖDIK FERDINAND APOSTOLI kIráLy felséges a ránk éljen Víg és eket DONNÁNK’ JAVÁRA ÉLJEN. K. kir. előa dósok : „Sacrae Caesareae et Kegio-Apostolijáé Majestatis, Domini Domini Clementissimi,nomine, Serenissimo Archiduei, Kevereudissimis, Keverendis, HonorabiliacMagnifiers, Magnificis item, Fgregiis et Nouilibus, nee non Prudentibus ac Circumspectis Inclyti Regni Hungaiiae, et Partium eidemadnexarum Dominis SS. etOO., qui vel in persona, vel etiam ablegalionis munere fungentes, nomine Principalium suorum pro praesenti, generali Diaeta Kegm, per altefatam Suam Majestatem Caesareo-Regiam clementissime indicta, congregati sunt, benigne intiman-1 urn. Summefatam Suam Majestatem Sacratissimam pro cous anti ea, qua cunctis Regii Sui muneris partibus iritendit, ( ina, dum generalia haec Regni Comitia indiceret, benigne simul memorem eorum, quae per Articulum 21. novissiinae Diaetae in respectu Partium Regni Hungáriáé antea ad Transilvanianj applicatarum, legeque eadem reincorporatarum, quatenus iisdem ratione voti et sessionis in Comitiis jus postiiminii §. 1. Articuli illius attactuin suffragari dignosceretur, ad liaec evocandarum conslituta habentur, interea etiam, usque dum in consequentiam Relationis per exmissam Coinmissionem praestandae ulteriora lianc in rem, sensu §. 3. praecitatae legis sancita fuerint; ad Comitatus Kraszna, mediocrem Szolnok et Záróiul, quos utpote jam ante, quam a Kegno Hungáriáé avellerentur, hujus in Comitiis jure voti et sessionis gavisos fuisse ultro evidens est, mox nunc benigaas L(‘öa‘ts dedisse. Jenőre harum Eandem cunctis Dominis Statibus et Ordinibus ad Comitia liaec benigne convocatis geneiatiin et Suam in observandis legibus religionein, et vein 11 la in, qua in specie relate ad robur legionum hungaricaiiun eonservandum tenetur, sollicitudinem jiro candore bemgiussimi animi Sui indicasse. Fst nempe illutl partim commuiu mortalitatis conditione, partim verő quod alii senio, inoi lns alii fracti, exercendis armis minus habiles reddantur, a ii emque continui servitii onere sensim fatiscant, eum in nim um attenuatum, ut accedente cumprimis etiam eo, ciuod ini l em in consequentiam Articuli 7. 1830. statútum evoluto ( ecemno lnoniisse, finaliter dimitti, legis ejusdem, fideique publicae sanctimonia imperet, legali scopo, absque validis suppetns responsurum non esset. Unde cum ad has compalandas collectacula non sulficiant: Primum illudque majoréin in modum desiderare Altefatain Suain Majestatem Sacratissimain, ut Domini Status et Ordines se in partem praecipuae nijus Kegn Fjus animi sollieitudinis et ad traditain per Alajores heroici legionum hungaricarum vigorisin quosque eventus nitegre servandi glóriám, decernendo in Tyronibus subsidio coniirmandam, ac per eum vocatos esse Principem mem I iien nt, qui uti Studium pacis cordi Suo alte impressum konstanter lövet, ita nihil enixius cupit, quam ut eadem ne^essams securitatis praesidiis firmata, impulsum animi sui n piovehenda prosperitatispublicae efllorescentia ininterrupe sequ, valeat. Alterum dcliberationis Dominorum Statuum it Urdinum argumentum Articulus 11. postremorum Comitiouin piaestduit. Cujus ad exigentiain opus Regnicolaris Demtatioms ad depromendainintuitumodalitatis, quae inalendo, lospitioque excipiendo stativante et transennante milite op lortumssima, justissimaquevideretur, ratione item quaestioliiin , cum objectishis necessario nexu junctaruin opinionem jximssae, Dominis Statibus et Ordinibus referendum, mox I in pertraetationem sumendum est. — Tertium est: ut cum in- J ter vehieiila lacilitandae commereialis coniinunicationis prae| cipuo loco Danubius eenseri debeat; scopum tarnen in ilium ut is lime, quam a natura accepit, destiuationi tanto certius 1-1'Spondeat , »mal verő mala,quae per exumlatione,,, a,„la_ lumejus et alias lre(|uentissune eveueruut et v<*ro • anno 1838 adsitis eidem oris gravia aecid^t antevertantur regulát.one ejus, ad banc vero suscipiendam májon et suintuum et operarum linpendio, et denioue -id t »1 lenda navigatioms impedimenta severiori ie«-uin *si..er " opus sit; Domini Status et Onlines hoe i,»so elide fu' ?',-6 eae ulilita.is objecto uberias M.opo praevio Provisiones, pro re nata ad reliquos etiam in .eS„o navtgab. es tluv.os extemlendas, d.ictu praeexisié bum Iegum mentem suam h,s adlmc Comitiis Suae Ma ístoti Sacratissimae proponant. — Quae dum Eadem altethu, Í Majestas Saerat.ssima per Dominos Status et Onlines nia! tuntat. cons.I.orum juncta possibili te.nporis, ex mente le gum parsimoma peragenda confidit; uua Eos securos esse jube ; circa gravamina et Postulata sub nraeteritis i’mn-rí exb.bita, (,uae ulteriorem pertraetationem requirebant et .Ha, quae ex Comitiis his substrata fuerint Í!? ’ gnas Resolutiones Suas mox iniperiVuram ' and.em,be!'1- sideriis pro constant! benignissi.nae voluntatis Suai^'l ‘ G" propensione deiuturam esse. — In relimi» S., * r I f.'O1'51;18 faesareo-Kegia Dominis Statibus et'o-, I hdbusOr? turn et Olementiam Suam Caesareo-Re-iam hi J 1 si me con firmát. Per Sacram Caes ct A h* Majestatem. Posonii, die 4. Junii 1839. Georgius ßtSm°n « Azaz: „O császári 's apostoli királyi gyermesb Urunk neveben, a’ Fenséges főhercze ”„et mes Magyarország’ es a’ hozzákapcsolt részek’ főtisztelet: tisztelendő, becsülendő, tekintetes és‘navsa-os tolhi nagyságos, nemes es vitezlő, ’s nemzetes Km ainak és Rendeknek kik vagy személyesen, vagy mint követi tisztet viselőklenekeik neveben , ( császári királyi Felsé-e álld h! ’ tett jelen koz országgyűlésre összesereglettek,eke-vel, .esen tudókra adandó, m.kepen . Felsége azon a tando gondossaghoz kepest, mellyel királyi tisztének minden S ügyel, majon e koz országgyűlést hirdető, kegyelmesen emlékezve egyszersmind azokra, mik a’ lennitdki 7 gyolcs. 21. törvényczikkelye által Erdélyhez csatolt 's ugyanazon törvénnyel visszakapió részebe nezve, a’ mennyiben elismertelek, szov számokra az országgyűlés, szavazat- ’s ülesjog, melly ami' rllki!i^ 1. §-ában érintetett, visszaállítandó volna, íze„ orsza^v" 1 GSvfeMnd G “J hivásuk,végett iratároztattak, addig kiküldött biztosság által teendő jelentés’ következesek e tárgyban, az idézett törvény’ 3. §-ának értelmében tovább, vegzesek fognak hozatni; Kraszna, Közép-Szolnok es Haram vármegyékhez, úgymint a’ mellyekre nézve önki.d világos, hogy mar mielőtt .Magyarországtól elszakasztatának ennek országgyűlésem szavazat- és ülésfonala most kegyelmes meghivó-leveleket bocsátott. Ezekbe„'"ő felsege az ezen országgyűlésre kegyelmesen ősszel,Lte valamen,ny, Karoknak es Kendeknek általában mind sáji lelekismeretességet a törvények’ megtartásában, mind nem,g azon gondoskodást, mellyel különösen a’magyar ezredek erejenek fentartása iránt viseltetik, legkegyelmesbb veszentesegehez kepest kijelentette. Azon erg ugyanis eszint a koz halandóság miatt, részint pedig mivel nemelyek „regseg, masok betegségek altal megrongaltatva a' fegyvere,jelesre alkamatanokká tetettek“ masok gjre a folytonos szolgalat’ terhe alatt lassankint ellankadnat annyira meggyengült, hogy hozzájárulván faképen az is mi szer.,, az S3» . r. törvényczikkely’ köve,kei,eben áll,TM katonaságot tíz év e,teltével mulhatlanul, végképen elbocsattat,,, ugyanazon törvény 's a’ köz hit'szentsége parádesatja, a törvényes czelnak tetemes pótlás „elkül Lé'-nl] nem fogna. Annálfogva minthogy e’ pátiás' meszerzésére a toborzás nem elegendő. Először es nedi-- im 13 kivanja . Felsége, emlékeznének meg a’ Kamuk és Endek, hogy királyi szíve’ ezen legjelesebb gondoskodódni, részeseiül s az ősöktől rajok maradt dicsőségnek miszoont a magyar ezredek' hősi ereje bármelly esetekre ésTM' ben tartandó ujonezok’ adása általi megerősítése vésett és azon Fejedelemtől hivatvak, ki valamint a' békének mélyen hivebe vésett szeretetet állandóan táplálja, úgy semmit nem óhajt forróbban, mint hogy a’ béke mege/vttetvén a’ búom ”s zakat,atlanul követhesse szíve’ eszköL’ felvirágzásának nevelésében. - A karok es Rendek tanacskozasainak második tárgyát az utobbi országgyules 11. törvenyczikkelye teszi, mellynek kivonatára a Karok es Rendek’elébe terjesztendő’s azonnal tanácskozásba veendő azon országos küldöttség’ munkálata mely az állomásozó ’s átkelő katonaság’ tartására és szil’ lasolasara legalkalmasabbnak és legigazsí-'osibbnak is szandó mód es az ezen tárgyakkal MÜksége°s kavaszt tevő kérdések iránti véleményadás végett volt kirendelve — Harmad,ház, hogy novel a kereskedési közlekedés' könny,(csenek emelese, köze els helyen a’ Duna számitando; azon czélra pedig, hogy az a’ természettől nyert Teádeltetésenek annál bizonyosabban megfeleljen, egyszere kr.,teses vidékeké?, nagy mértékben bittassanak, ugyanannak szabályozása, ennek megkezdésé