Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-06-10 / 46. szám

T­a­r­t­a­l­o­m­, M.i­rvarorszzág- és Erdély. Kinevezések; az ország­gyűlés ünnepélyesen megnyit­tatik; k. kir. előadások; ország­gyűlési követek; pesti lóverseny és jótékony asszonyegyesület tudósítása; selm­eczi, limitei és udvarhelyszéki hírek. Nagybri­tanai a. I­nnepélyek a’ királyné’ születésnapja’ alkalmával; a: orosz trónörökös; birminghami charlista gyülekezet. Franczia­ország. A’ respublicai Moniteur’ alapítóinak és terjesztőinél felfedezése. S­p­a­nyolor­s­z­á­g. I* or­t­u­g­a­s­i­a. Guerilla-mozgal­m­ak. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. il Magyarország és Erd­ély. A­ felséges Udvar’ Pozsonyban léte alatt Császárné­é, Királyné Ő Felsége következő palotadámákat nevezett ki Székhelyi Majláth, szül. Petheőfalvi Uzovics Carolinát Amadé gr., szül. Taalle gr. Clementinát; Esterházy gr. szül. Perényi br. Antóniát; Károlyi gr., szül. Esterházy gr .Frariciscát; és Esterházy gr., szül. Plettenberg-Mietinger gr. Mariát. (­ cs. ’s ap. kir. Felsége Rampel József nyugalmazot cs. k. ezredest erdélyi nemességgel méltóztatott kegyelme­sen megajándékozni. (Priv. tud.) O cs. ’s ap. kir. Felsége az országos­ szemorvosi meg­ürült hivatallal Lippay Gáspár sebész-tanárt méltóztatott ke­gyelmesen felruházni. (Priv. tud.) O cs. ’sáp. kir. Felsége a’ körmöczi ezüsthutapróbá­lói tisztségre Felherthali Salix Károly ujteleki (Herrngrund k. bányapróbálót; — az ekkép megürült illető bányapróbá­lói tisztségre pedig Schlott Jakabot, a’ körmöczi ezüsthuta próbálói segédet, méltóztatott kegyelmesen kinevezni. A’ amélt. magyar kir. udv. Kamara az ungvári igaz­­gatóságnál megürült másod­irnokságra Berzeviczy Flóriánt ugyanazon igazgatóság’ eddigi dijatlan gyakornokát, al­kalmazta. Pozsony, jun. 8. Tegnap előtt elérkezett végre azor szerencsés nap, mellyen Ő Felsége’személyes jelenléte­bel s Általa országgyűlésünk megnyittatott. Mondhatni, reget nyittatott meg országgyűlés illy köz öröm és lelkesedés köz­ben. Már reggeli 10 órakor azon fényes országos küldött­ség, melly (­ Felségeik’ üdvözlésére az egri patriarcha-ér­­sek Pyrker János László ő exc. vezérlete és szónoklata alatt kirendeltetett, mondhatlan örömmel értette azon királyi kegyességet, mellyel az ország’ t­endei’ lens. cs. k. Főher­ceg­ Nádor’ kegyes közbenjárása által előterjesztett azor ilázatos kérelmének,hogy a'tisztelkedéseknél a’ honi nyelv használtathassék, mind a’ két királyi Felség helyt adni mél­­óztatott. Erre a’ küldöttség a’ primási palotába hoszú kocsi­­sorral menvén, legelőbb is Király­t Felségéhez bebocsát­­atni vala szerencséje, hol a’ koszorús szónok magyar üd­vözlő beszédét elmondván, () Felségétől kegyes választ nyert. Ezután a küldöttség Királyné () Felségéhez bocsát­ja? az előbbi tisztelkedések megújultak. Miután majd a küldöttség az országházban vegyes ülésben összegyűlt or­­zág­os rendeknek küldetése’ szerencsés sikeréről jelentést­ett s a felségek’ kegyes válaszai köz örömkitörésekkel logadtattak volna, az egész országgyűlési testület a’primási nagyobb palotába ment, olt () Felségét bevárandó. Meg­­dozte 1 n­ek érkeztet Királyné­­ Felségének a’ terem’ kar­­atan megjelenése, Albrecht cs. k. Főherczeg’ és Hermina s. k. főherczegnő’ kíséretében, ’s vezetve szolgálattevő kamarás Pongrácz József báró által, melly jelenet az or­­zag Kendéit szűnni alig tudó éljenkiadásokra gerjeszté, amiatt minden szem csaknem eltjmlíthatlanul a’ bájos hegy­lakon függött. Környezek () Felségét udvarhölgyei: 1 ói­stenber­g landgrófn­é szül. Schwarzenberg hgnő főudvar­­lesterne, es Majláth-Uzovics, ili estern­ich-Zichy-Ferraris, Eötvös-Lilien, Bretzenheim-Schwarzenberg, Pá'///y-Lobko­­■ttz és Esterházy-Perényi palotadámnak. Majd Maga népünk’ L­­yja a Isteniekből a’ Rendek’ sorai 's már távolról szakadó örömriadási között, az ország’prímása előtte hozván­z apostoli keresztet, megérkezett, ’s a’ trónon helyet fog­aival), midőn jobbról a’ trón’ második lépcsőjén Batthyány m­e­giet főlovászmester kivont karddal, harmadik lépcső­­m Collor­edo-Mansfeld herczeg cs. k. főudvarmester a’ pól­óval, balról pedig a’ harmadik lépcsőn Go­esz Péter gróf , udvari marsal, mint főkamarási helyettes, végre a’ pad­­iton jobbra a magyar ns. testőrsereg’ kapitánya Splényi Anaczbara, balra . Felségének főhadi­ segéde Cs­ara­­Martinicz gróf állottak, — a’ magyar udv. főcancellár rövid magyar beszédben előadá () Felsége’ kegyes szándékát ’s mink inditookait , mire Maga O cs. k. Felsége olvasá fel­­­ni thron beszédét. Ennek következtében az oldalt álló m. üv. cancellár­iai tanácsnok a’ kegyes kir. „előadásokat át­­yuj­a a cancellárnak, ez Ő Felségének, () Felsége pedig prmnas-herczegnek, egyszersmind kir. kegyelméről az or-Kendést újólag bizonyosakká tévén. A’ primás-herczeg ősz az iszágos Kendek’ legalázatosabb háláját fejezé ki elsege Hant, miután ’ Felségök megújult harsogó él­nek közt tetemeikbe vonultak vissza, a’ Kendek pedig­­ országházba terenek, hol a’ Főherczeg-Nádor mint min­­ikor, de most leginkább kegyes és hathatós közbenjáró­­következtében, megjelenésekor éljen kialtásokkal fo­­lytatott, melly szives kitörések Metternich herczeg és Kol­­wra­ gróf m.esterek , a’ főcancellár’ ’s az országbíró m­egjelenésekor megújultak. Majd a’ k. kir. előadások a . k. fensége által felbontatván, a’ nádori itélőmester által felolvastattak és köz örömmel fogadtattak; mire­l­ cs. k. fens­ége a k. előadások’ tartalmát röviden ismételte; a’ primás-herczeg a’ Rendek’ háláját fejezé ki a’Főherczeg- Nádor’ közbenjárásáért; utóbb pedig a’ kir. személynek szokás szerint kikéré a’ királyi előadásokat, hogy azok a’ KK. és KK. tulajdon teremében felolvastassanak, mire a’ Főrendek azonnal, a’ KK. és KK. pedig a’ felolvasás után eloszlottak. Délben az ország’ némelly zászlósai azon szeren­csében részesültek, hogy a’ királyi asztalhoz hivattak meg­. Este díszöltözetű szinelőadás volt­, mellynél a’ f­els. Udvar megjelent, ’s mind belépte­ mind távoztakor éljenkiáltások­­kal üdvözöl­tetett. (Az említett beszédeket Századunk’ mai száma közli.) — Ma reggel 9 órakor a Felségök legjobb egészségben elhagyók városunkat. Ma reggeli 10 órakor 0 Felségének a’ megyék’ köve­tei illető főispánjaik által egyenkint bemutattattak ’s azután t. ns. Pozsony vármegyének számos és fényes küldöttsége tévé udvarlását. — Az ikes kivilágítást este ]() óra után 0 Felségök több udvari kocsikkal megszemlélni méltóztat­­tak, melly alkalommal az örömittas nép olly tömötten sere--­­lett össze, hogy az udvari kocsik csak lépést haladhattak. A’ felírások közt leginkább említésre méltó e’ kettő: A’ diadalkapun, kívülről: HŰSÉG. VÁll. SZERETET. FOGAD. ÖRVENDEZVE. KIRÁLYUNK ÜDVÖZLŐ. HONNUNK. ÁLDOZIK. ATTYA. JÖVEL. Felülről: éljen. Ferdinand, ’s mam­a, köz. öröm. JeLéVL. hóDoLó. sziábelI. tiszteLetteL. VezetVe. bá­zogVa. teáé. SZ. K. P. V. A’ Sz.-Háromság-egyház’ administratora’ Czambert János’ haza’ kapuján. ÉLJEN ÖTÖDIK FERDINAND APOSTOLI kIráLy felséges a rá­nk éljen Víg és eket DONNÁ­NK’ JAVÁRA ÉLJEN. K. kir. előa dósok : „Sacrae Caesareae et Kegio-Aposto­lijáé Majestatis, Domini Domini Clementissimi,nomine, Sere­­nissimo Archiduei, Kevereudissimis, Keverendis, Honorabili­­acMagnifiers, Magnificis item, Fgregiis et Nouilibus, nee non Prudentibus ac Circumspectis Inclyti Regni Hungaiiae, et Partium eidemadnexarum Dominis SS. etOO., qui vel in persona, vel etiam ablegalionis munere fungentes, nomine Principalium suorum pro praesenti, generali Diaeta Kegm, per altefatam Suam Majestatem Caesareo-Regiam clementissime indicta, congregati sunt, benigne intiman-1 urn. Summefatam Suam Majestatem Sacratissimam pro cou­­s anti ea, qua cunctis Regii Sui muneris partibus iritendit, ( ina, dum generalia haec Regni Comitia indiceret, benigne simul memorem eorum, quae per Articulum 21. novissiinae Diaetae in respectu Partium Regni Hungáriáé antea ad Tran­­silvanianj applicatarum, legeque eadem reincorporatarum, quatenus iisdem ratione voti et sessionis in Comitiis jus post­­iiminii §. 1. Articuli illius attactuin suffragari dignosceretur, ad liaec evocandarum conslituta habentur, interea etiam, usque dum in consequentiam Relationis per exmissam Coin­­missionem praestandae ulteriora lianc in rem, sensu §. 3. praecitatae legis sancita fuerint; ad Comitatus Kraszna, me­­diocrem Szolnok et Záróiul, quos utpote jam ante, quam a Kegno Hungáriáé avellerentur, hujus in Comitiis jure voti et sessionis gavisos fuisse ultro evidens est, mox nunc benig­­aas L(‘öa‘ts dedisse. Jenőre harum Eandem cunctis Dominis Statibus et Ordinibus ad Comitia liaec benigne convocatis geneiatiin et Suam in observandis legibus religionein, et ve­in 11 la in, qua in specie relate ad robur legionum hungarica­­iiun eonservandum tenetur, sollicitudinem jiro candore be­­mgiussimi animi Sui indicasse. Fst nempe illutl partim com­­muiu mortalitatis conditione, partim verő quod alii senio, inoi lns alii fracti, exercendis armis minus habiles reddantur, a ii emque continui servitii onere sensim fatiscant, eum in nim um attenuatum, ut accedente cumprimis etiam eo, ciuod ini l em in consequentiam Articuli 7. 1830. statútum evoluto ( ecemno lnoniisse, finaliter dimitti, legis ejusdem, fideique publicae sanctimonia imperet, legali scopo, absque validis suppetns responsurum non esset. Unde cum ad has compa­­landas collectacula non sulficiant: Primum illudque majoréin in modum desiderare Altefatain Suain Majestatem Sacratis­­simain, ut Domini Status et Ordines se in partem praecipuae nijus Kegn Fjus animi sollieitudinis et ad traditain per Ala­­jores heroici legionum hungaricarum vigorisin quosque even­­tus nitegre servandi glóriám, decernendo in Tyronibus sub­­sidio coniirmandam, ac per eum vocatos esse Principem mem I iien nt, qui uti Studium pacis cordi Suo alte impressum konstanter lövet, ita nihil enixius cupit, quam ut eadem ne­­^essams securitatis praesidiis firmata, impulsum animi sui n piovehenda prosperitatispublicae efllorescentia ininterrup­­e sequ, valeat. Alterum dcliberationis Dominorum Statuum it Urdinum argumentum Articulus 11. postremorum Comitio­­uin piaestduit. Cujus ad exigentiain opus Regnicolaris De­­mtatioms ad depromendainintuitumodalitatis, quae inalendo, lospitioque excipiendo stativante et transennante milite op­­ lortumssima, justissimaquevideretur, ratione item quaestio­­liiin , cum objectishis necessario nexu junctaruin opinionem jximssae, Dominis Statibus et Ordinibus referendum, mox I in pertraetationem sumendum est. — Tertium est: ut cum in- J ter vehieiila lacilitandae commereialis coniinunicationis prae­­| cipuo loco Danubius eenseri debeat; scopum tarnen in ilium ut is lime, quam a natura accepit, destiuationi tanto certius 1-1'Spondeat , »mal verő mala,quae per exumlatione,,, a,„la_ lumejus et alias lre(|uentissune eveueruut et v<*ro • anno 1838 adsitis eidem oris gravia aecid^t antevertantur regulát.one ejus, ad banc vero suscipiendam májon et suintuum et operarum linpendio, et denioue -id t »1 lenda navigatioms impedimenta severiori ie«-uin *si..er " opus sit; Domini Status et Onlines hoe i,»so elide fu' ?',-6 eae ulilita.is objecto uberias M.opo praevio Provisiones, pro re nata ad reliquos etiam in .eS„o navtgab. es tluv.os extemlendas, d.ictu praeexisié bum Iegum mentem suam h,s adlmc Comitiis Suae Ma ístoti Sacratissimae proponant. — Quae dum Eadem altethu, Í Majestas Saerat.ssima per Dominos Status et Onlines nia! tuntat. cons.I.orum juncta possibili te.nporis, ex mente le gum parsimoma peragenda confidit; uua Eos securos esse jube ; circa gravamina et Postulata sub nraeteritis i’mn-rí exb.bita, (,uae ulteriorem pertraetationem requirebant et .Ha, quae ex Comitiis his substrata fuerint Í!? ’ gnas Resolutiones Suas mox iniperiVuram ' and.em,be!'1- sideriis pro constant! benignissi.nae voluntatis Suai^'l ‘ G" propensione deiuturam esse. — In relimi» S., * r I f.'O1'51;18 faesareo-Kegia Dominis Statibus et'o-, I hdbusOr? turn et Olementiam Suam Caesareo-Re-iam hi J 1 si me con firmát. Per Sacram Caes ct A h* Majestatem. Posonii, die 4. Junii 1839. Georgius ßtSm°n « Azaz: „O császári 's apostoli királyi gyermesb Urunk neveben, a’ Fenséges f­őhercze ”„et mes Magyarország’ es a’ hozzákapcsolt részek’ főtiszte­le­t: tisztelendő, becsülendő, tekintetes és‘na­vsa-os tolhi nagyságos, nemes es vitezlő, ’s nemzetes Km ainak és Rendek­nek kik vagy személyesen, vagy mint követi tisztet viselők­­lenekeik neveben , (­ császári királyi Felsé-e áll­d h! ’ tett jelen koz országgyűlésre összesereglettek,eke-vel, .esen tudókra adandó, m.kepen . Felsége azon a tando gondos­saghoz ke­pest, mellyel királyi tisztének minden S ügyel, majon e koz országgyűlést hirdető, kegyelmesen emlékezve egyszersmind azokra, mik a’ lennitdki 7 gyolcs. 21. törvényczikkelye által Erdélyhez csatolt 's ugyanazon törvénnyel visszakapió részeb­e nezve, a’ mennyiben elismertelek, szo­v számokra az országgyűlés, szavazat- ’s ülesjog, melly ami' rllki!­i^ 1. §-ában érintetett, visszaállítandó volna, íze„ orsza^v" 1 GSvfeMnd G “­J hivásuk,végett iratároztattak, addi­­g kiküldött biztosság által teendő jelentés’ következesek e tárgyban, az idézett törvény’ 3. §-ának értelmében to­vább, vegzesek fognak hozatni; Kraszna, Közép-Szolnok es Haram­ vármegyékhez, úgymint a’ mellyekre nézve önki.d világos, hogy mar mielőtt .Magyarorsz­ágtól elszakasztatának ennek országgyűlésem szavazat- és ülésfonal­a most kegyelmes megh­ivó-leveleket bocsátott. Ezekbe„'"ő f­elsege az ezen országgyűlésre kegyelmesen ősszel,Lte valamen,ny, Karoknak es Kendeknek általában mind sáji lelekismeretességet a törvények’ megtartásában, mind ne­m,g azon gondoskodást, mellyel különösen a’magyar ezre­dek erejenek fentartása iránt viseltetik, legkegyelmesbb ve­­szentesegehez kepest kijelentette. Azon erg u­gyanis eszint a koz halandóság miatt, részint pedig mivel nemely­­ek „regseg, masok betegségek altal megrongaltatva a' fegyvere,jelesre alka­mat­anokká tetettek“ masok gj­re a folytonos szolgalat’ terhe alatt lassankint ellankadnat annyira meggyengült, hogy hozzájárulván faképen az is mi szer.,,­ az S3» . r. törvényczikkely’ köve,kei,eben áll,TM katonaságot tíz év e,teltével mulhatlanul, végképen elbo­csattat,,, ugyanazon törvény 's a’ köz hit'szentség­e parádesat­ja, a törvényes czelnak tetemes pótlás „elkül L­é'-nl] nem fogna. Annálfogva minthogy e’ pátiás' me­szerzésére a toborzás nem elegendő. Először es nedi-- im­ 1­3 kivanja . Felsége, emlékeznének meg a’ Kamuk és­ En­­dek, hogy királyi szíve’ ezen legjelesebb gondoskodódni, részeseiül s az ősöktől rajok maradt dicsőségnek miszo­ont a magyar ezredek' hősi ereje bármelly esetekre é­sTM' ben tartandó ujonezok’ adása általi megerősítése vé­sett és azon Fejedelemtől hivatvak, ki valamint a' békének mél­yen hivebe vésett szeretetet állandóan táplálja, úgy semmit nem óhajt forróbban, mint hogy a’ béke mege/vttetvén a’ b­úom­­ ”s zakat,atlanul követhesse szíve’ esz­­k­­öL’ felvirágzásának nevelésében. - A karo­k es Rendek tanacskozasainak második tárgyát az u­­tobbi országgyules 11. törvenyczikkelye teszi, m­ellynek kivonatára a Karok es Rendek’elébe terjesztendő’s azonnal tanácskozásba veendő azon országos küldöttség’ munkálata mel­y az állomásozó ’s átkelő katonaság’ tartására és sz­il’ lasolasara legalkalmasabbnak és legigazsí-'osibbnak­ is szandó mód es az ezen tárgyakkal MÜksége°s kavas­zt tevő kérdések iránti véleményadás végett volt kirendelve — Harmad,h­áz, hogy novel a kereskedési közlekedés' könny,(csenek emelese, köze els­­ helyen a’ Duna számi­­tando; azon czélra pedig, hogy az a’ természettől nyert Teá­­deltetésenek annál bizonyosabban megfeleljen, egyszere kr.,tese­s vidékeké?, nagy mértékben bittassanak, ugyanannak szabályozása, ennek megkezdésé­

Next