Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-07-22 / 58. szám

58.s­k szám* A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével j­r­a,’ Századunk terjedel­­mesb politicai ’s rokon tudományú értekezések­­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Julius’ 88.1839. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a . Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik*. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezés és meghatáro­­zás; országgyűlési tudósítás; pozsonyi nyilván­os élet; budai, nagyváradi, csongrádi és erdélyi hírek; halandóság Magyaror­szágban. Nagy britan­n­ia, Francziaország. Rum­igny kö­vetté neveztetik Madridba; parlamenti dolgok: Daguerre’ érdija ’s a’ versaillesi vasúttársaság’ segedelmezése a’ követkamarától elfogadva; fotográfi tudósítások Bordeauxból; franczia tengeré­szet’ állapotja. Spanyolország. Portugália. Németal­föld. Törökország. Ütközet Hafiz és Ibrahim basák’ seregei közt. Abdul-Medsid szultán’ békeszándékai. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. Magyarország és Erdély* Ö cs. ’s ap. kir. Felsége a’ pozsonyi társas-káptalan’ prépostjává Adamkovics Mihályt, a’ pozsonyi oskola-kerület’ főigazgatóját ’s az esztergomi főkáptalan’ kanonokát, mél­­tóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv. tud.) Albrecht János, a’ temesi k. kamar. igazgatóság’ülnö­ke, i. e. julius’ ijén meghatálozott. E’ hivatalt elnyerni kí­vánók legfelebb hat hét alatt nyújtsák be folyamodásaikat a’ temesi k. kamar. igazgatósághoz. Pozsony, jul. 20. F. hó’ 17-én a' mélt. Főrendeknél országos ülés tartatván, az alsó tábla’ harmadik izenete ol­vastatott fel gr. Ráday Gedeon’ ügyében, melly alkalom­mal a’ mélt. Főrendek rövid vitatás után előbbeni nézeteik mellett megmaradtak. A’ KK. és RR. eznap kerületi ülé­sekben tanácskoztak. Pozsony, jul. 18. Ma reggel a’ ligetben tűz ütött ki az arena’ közelében levő uszóoskolai faraktárban; itt t.­­„ nem tudjuk engedelemmel e vagy nélkül, a’ tüzjátékszer-készí­­tők foglalatoskodtak, midőn egyszerre dörgölés által sze­reik meggyuladtak ’s azon pillanatban az egész épület láng­ban állóit; oltani nem igen lehetett, mert a’ fecskendők ké­sőn érkeztek, de más­­részről az egész épület száraz fából lévén felállítva, ’s belül is avval megrakva, később sem használván a’ fecskendés, tövig égett; szerencse, hogy szél még csak nem is lengedezett, különben igen hihető, hogy az arénát is hasonló sors érendé. Pozsonyi nyilványos élet. Városunk néhány év, kivált az utolsó hoszas országgyűlés óta, ha­nem a’ ház­tulajdonosokra nézve is, de különben igen sokat nyert élénkségben és szépítésben. Az utczai járdák többnyire már jó karban vannak, ha az Ispotály- és Magyarutcza’ alsó részét ’s a’ Blumenthal külvárost kivesszük, hol még sokkal jobb volna semmi kójárda, mint amollyan csizmaszaggató és lábtörő sziklatöredékes. E’ városrészekben ’s a’ Száraz­­vámkapu’ közelében a’ csatornák is rész karban tartatnak még, hol reggel, kivált éhgyomorral nem igen tanácsos m­en­ni fulasztó nyári napokban; reményijük azonban, hogy las­­sankint ezen is fog segíteni az egyébiránt igen szorgalmas és mindenre ügyelő várostanács, melly olly szép jeleit adá az idén is már szorgalmának az uj cselédrend’ bohózatával. — Mi városunk’ nyilványos életét illeti, ez természetesen szinte élénkült az országgyűléssel. Leglátogatottabb hely a’ liget; ez alig tiz év előtt még csak közönséges vizenyős, mocsáros erdő volt, most a’legszebb sétányokkal dicsek­szik; e’ligetben látni egy kis fahidat, mellyen, mondják, Napoleon is jött keresztül, midőn a’ francziák Pozsonyt ost­romják. A’ ligeti szép kávéház előtt minden héten kétszer szokott közönségesen hadi zene lenni. Reggelenkint sétafur­­dalás végett meg szokott jelenni itt Nádor a cs. k. Fensége is Hermine Főherczegnővel. Az itt levő aréna jól kiváloga­tott darabok mellett mindenkor tele van, de úgy látszik, itt is, mint más dolgoknál történni szokott, minden megfordítva történik; az arénában, hova legjobban illenek a’ bohózatok, paródiák, ’s ezek mellett még a’ vígjátékok is, közönségesen lovagi darabok és drámák szoknak adatai; a’ városi színház­ban ellenben, hova ez utóbbiak valók, az előbbiek hasznai­tatnak, természetesen mind a’ publicumnak mind magának az igazgatónak kárára; ’s mégis így van; ’s ha kérdeznék, miért? hihetőleg maga az igazgató úr sem tudna felelni, ha­csak azt nem mondaná, hogy némelly, neki tömjénező hír­lapok ezt jónak, helyesnek kürtölik. — A’ kertek, mely­­lyek’ száma városunkban felette nagy, igen látogatottak, tár­sasági ebédek’ és vacsorák’ alkalmával. Tudva van, hogy kevés város dicsekhetik hazánkban olly szép tájjal, mint Pozsony’ hegyes része, de itt akaratunk ellen is megint egy kérdés keletkezik bennünk, mellyet azokhoz intézünk, ki­ket illet ’s közelebbről érdekel. A’ mulatóhelyekre vezető hegyi kivált gyalog-utak, olly részak, hogy estenkint, mi­diin legszebb volna a’ sétalás, alig, mehetni életveszély nélkül. Nem érdemlené e meg, hogy azok, kiknek hasz­­nukna volna, ezen utakat kijavíttatnák ? Bízvást mond­hatjuk, hogy akkor legalább is kétannyi ember sétálna e’ bárhelyekre, minek a’ három úgynevezett Patzenhäuser, a’ békelak (Friedliche Hütte) és a’ vasfürdő. Egy kissé előre kellene számítni, mert ha majd vasút köti össze városunkat Béccsel ’s más birodalmi városokkal, akkor vendégek’ híjá­val soha sem leendőnk nyári napokban. Nem történhetné­nek e meg ezen úti javítások aláírás’útján, mellyhez bizo­nyára minden természetbarát szívesen adóznék, ’s melly som­­mal aztán a város és a’ különféle mulatóhelyek’ ’s kertek’ tulajdonost pótolhatnának? Bizonyára bejönne idővel ka­matja is. — A vasfürdő, ámbár jótékony hatása, kivált az ideggyengűlésre, reg el van ismerve, betegektől nem igen látogattatik, de a’ mulatók’ serege meglehetős. Innen nem messze van a’ zergehegy, hová a’ sok földi eper szokta felcsalni a’ napon már a’ nélkül is összesült mulatókat. — Ha e’ hegyekről lejövén, a’ városhoz közeledünk, tengeri városkint ötlik szemünkbe Pozsony, mellyet a’ Duna’ kanya­rodásai keresztül-kasul látszanak szeldelni. F. hó’ Odika óta egy török dervis tartózkodik Budán, neve Shah Ah­med efendi. Arábiából zarándoklott ez áj­­tatos férfi imádkozni a’ 200 év előtt elhunyt Tyul baba (ró­zsák atyja) török sírjához, ki a’ budai császárfürdő’ közelé­ben van eltemetve. A’ dervis zöld szűr felköntöst visel ’s hoszu görbe hegyes süveget. A’ messze utat gyalog tévé a’ jámbor férfi ’s néhány napi pihenés után ismét visszavándo­rol hazájába. N­agy-Várad, jul. 9. Tegnap járták nemes Bihar vár­­megye’ rendes gyűlésüket. E’ gyűlés’ tárgya különösen tk. Hodosy Miklós urnak, a’ nemes megye’ országgyűlési kö­vetének, e tisztéről a’Rendekhez intézett lemondása volt, felolvastatván az érdemes követ urnak lemondólevele, hoszas vitatkozás’tárgya volt: valljon elfogadtassák e a’ nemes megye érdemes követének lemondása? de engedtek végre a Rendek a közbirodalomra olly igen érdemes követ .Jumiont,16 okainak ’s a’helyébe küldendő más országgyű­­lési követ választása’ határidejét folyó hónap’ 29dikére tűz­tek ki. Izzóba jővén ezután, hogy a’ választásoknál gyakor­­lott szavazat eseteiben a’ távollévők meghatalmazottjaik által szavaznak, minthogy a’ megye’Rendei úgy tapaszta­lak, hogy e meghatalmazásokkal legtöbb visszaélések szok­tak történni, a Rendek abban egyeztek meg, hogy e’ megha­talmazólevelek ereje szüntessék meg, ’s a’ tartandó válasz­táson minden , ki abban részt akar venni, személyesen je­lenjen meg, és szavazat esetében személyesen szavazzon.— Másnap folytatván a’ megye’ Rendes gyűlésüket, a’ jegyző­könyv felolvasásakor, a’követválasztásul kitűzött határidő­­re r­endie’s melly tegnap általányosan három hétre mondatott, Rendek abban állapodtak meg, hogy az újabb választás jövő augustus hónap e­lső napján legyen. Nemes Bihar vár­megyének ezen általunk itt közlött megyei végzéséből vilá­gosan kitűnik , mennyire érdemes hitelre azon Buda-Pesten forgasban levő ’s, mint a’ dolgok mutatják, merőben koholt "'s ? "Egy maga nemes Bihar vármegye hívta volna vissza közbizodalmára méltatott igen érdemes első követét. Mi a’ mérséklet’ ’s a’jól értett szabadság’ minden igaz barátit fi­gyelmeztetjük ez alkalommal, melly óvakodva higgjenek minden jelenleg napi­renden ’s közforgásban lévő, néha legképtelenebb híreknek. (Rajzolatok ) Cson­grád megye’ anyavárosában, Csongrádon, múlt évben egy tisztes 68 évű asszonyság kikocsizván, útközben zökkenés által jobb mellét a’ hintó’ előbőrének vasában megütötte , melly ütés neki fájdalmat ugyan , de tűrhetőt és csak tán egy perczig tartót okozott, három hónap’ lefolytá­­val azonban egy babszemhez hasonló ’s nagyságú kemény­ség támadt, melly lassan kint egy év alatt ludtojásnyi nagy­ságú összecsomósodott husdarabbá vált, ’s ezt múlt május’ 25én szabados Kecskemét városában lakozó nagyérdemű orvostanár, Mill­óff­er József, műtétei alá vette, ’s belőle négy lat nehézségű mócsingos husdarabot metszett ki sze­rencsésen két percz alatt; a tisztes asszonyság pedig öt­heti betegeskedése után előbbeni egészséget visszanyer­te. Ezt Isten után a fentisztelt tudós orvos ur’ ügyességének köszönheti egyedül, miért is hálás köszönetét nyilványítja mentőjének. Szives óhajtása egyszersmind a’ felgyógyult asszonyságnak, hogy ezen eset óvásul szolgáljon a’ szép asszonyi nemnek. Kézdi-Vásárhely, jul. 1. Tegnapi délesti öt óra­kor délnyugatról keletészaki vonalban, olly borzasztó jég­eső huzódék át pusztítólag városunkon és határunkon,­mi­nőre rombolásit és tartósságát tekintve e’ vidékén az öregek sem emlékeznek; et hat szomszéd falvak, de főként váro­sunk’ őszi és tavaszi vetései, ’s minden kerti vetemények, gyümölcsök, a’ szó’teljes értelmében annyira összezúzat­­vák, semmivé tétetvék, hogy aratáshoz épen semmi remény; másfél negyed óráig hullott az özönlő pusztító jégzápor dió nagysáru szegletes jegekkel, süketítő zuhogással, mada­rakat, vadgalambokat és házi majorságokat megölve zsindelyfedeleket átlyuggatva, minden nyugatra nyiló sza­bad ablakokat betörve. E’ szerencsétlen város’lakóinak há­rom negyede 1834ben jut. 29kén egy méltán nagynak ne­vezett égés által mezőbe tönkre juta— lakházak, gazda­sági épületek ’sat. suta’*városi nagy templom is tűz’áldo­zatává esvén; két évvel később 1836ban ismét egy a’vá­ros hatodrészére kiterjedő égés’ rombolásit kelle kiállani; 1837-ben hasonlólag, és 1836 ban, a’ szokatlan szaktermés­es kereset’ csökkenése miatt, a’ lakházak sem állíttathatának helyre; ’s ime most, midőn a’ két szűk év a’ köz kézen for­gó pénzt a’ kenyérnek megkivántató gabonáért a’ szomszéd Moldvába szivárogtató, de bő áldással biztató mezeinkről enyhületet várónk, az egyedül kecsegtető reményünkben is megcsalodank; a’mezők és puszták kihalvak, a’lakosok banattal teljesek és leveretvék! — (E.h.p.) Szep­si­ Zol­tán, jul. 4. F. évi junius’ 30-dika méltán gyászos emléket hagyó közöttünk, midőn délutáni 4 óra táj­ban, a’ hanyatló nap’ derült ábrázatra komor felhőkbe bo­rulva, egymást ketté vágó villámokat kisérő szünetien mennydörgések borzasztó zugás közt adók hírül a’ nagy ve­­sz­y’ közeledését. — Jég-zápor kezde omlani Kálnok falu’ őszi határa közepe’ táján; elseperve ott, nem csekély ter­jedelmű helyen mindent, felénk­­ keletnek indula; őszi határunk leve dühe’ központjának martalékává, földre tiporá azt merőben, alig hagyván egy falu’egész évi véres verej­téke’ gyümölcseiből annyit, mennyi talán egyszeri éhsé­c* lecsendesítésére is szűkön lenne kielégítő — diónyi nagy­ságu jegek ’s nagyobbak repülve a’ szél’ szárnyain, zuzstik szét a’ faluban a’ ház-ablakokat, tördelték le az élő fák’ ágait, ’s pusztává tevének mindent. — Tetézé a’ nagy csapást meg az is, hogy tavaszi határunk’ gyengébb terméseiből ézen semmi, általányosan igen kevés maradott. Részesültek e’ pusztulásból kisebb nagyobb mértékben a’ szomszéd hely­ségek is, névszerint Árkos, Kőrispatak, Kálnok limn­i Gidófalva, Martonos, Foros faluk; különösen a’dúló ele­­mek’ súlya tőlünk Etfalvának tartván, ott is a’ faluban oko­zott tetemes károkon kívül, mind az őszi, mind a’ tavaszi határ’ terméseiből többet semmivé tettek fele részénél __ Épen akkor, midőn a’ közelebbi két év’ silány termése miatt a’ szomszéd Moldova és Oláhországból nem kevés a­dósság-rakással hordott gabonával csak alig mentetheték me­­a’ háromszéki népnek egy része az ehhelhalástól , akkor midőn a’ tavaszi szűk reménynél kétszeresen bővebb ara’ tásnak valónak egynéhány hetek alatt örülendők annyi helységnek egyszerre , a’ szomorú ínséggel nézni szem­­be — minő nagy csapás! (E. I­.p.) S. Szent-G­yörgy öt­­ junius hó’ vég negyedében néhány fogollyal kiment az ur a’ legközelebb fekvő erdő’ szél­be, seprűágakat vágatandó, ’s midőn e’ munkát foly­tattatná, megszomjuhozván, töltött fegyverét egy fa mellé feltámasztotta, ’s maga a’ tisztán buzogó forrás’ fölébe haj lőtt, szomját enyhítendő —ekkor az összeegyezett­­onoszte­vők közül egyik a’ fegyvert elragadta, a’ hajdú°őrt főbe ütötte, egyen kívül mindnyájan rá rohantak ’s csaknem halaira sabzettek. A’ részvétlen fogoly, e’ borzasztó tettnek tanúja, lármát ütött, mire lárma harangok kongattak me­­a’ néptömeg összeözönlött, az elillantakat fürkészendő — kik azon a’ héten mind elfogattak, ’s már kétszeresen szenvedik érdemlett büntetésüket. (E. H—p.) T 0 f ,1 a, jul. (i. E’ folyó hé’ ben egy szörnyű esetnek valnnk tanúi. Gyaszpadon feküsznek miatta megyei mérnök Kis József ur’ hült tetemei. Borzasztó és me­rázó volt az eset, melly őt ide juttató! — Sz. S. több udvaroknál szol­gált, de most itt Tordán szolgálaton kívül egy úri család’ telkét tartván haszonbérben, az neki félmondatod ’s kia­datott az említett mérnöknek. Boszús indulat hevité amazt ez ellen, magát általa vélvén lakából kizavartatni, ’s nyilván beszélte, hogy ha oda menend, meglövi. Ikén délelőtti 9 órára a’ nem itt lakó háztulajdonosnak ügyvédét, kire ha­­sonlag haragudott, számot vetni magához rendeli Fz ról várt idő bekövetkezvén, elindul Sz-hoz, de útjában elé­be jut, hogy vegye fel most maga mellé az uj haszonbérlő mérnököt is. Megérkezvén, a’ többnyire mámoros bőszült agyú Sz., kevés szóváltás után két pisztolyt ragad ki zse­béből, ’s késedelem nélkül reá lő a’ semmi roszat nem is sejtett Kisre, másikát az ügyész’ mellének szegzi; de a’ ki a’ veszélyt látva, felugrik, a’ csőt bolthajtás’ irányába fordít­­ja a’ bőszült kezeiben, de melly nem is sültet, csak a’ser­penyőben volt kevés por lobbanván fel. — Az ü­­yvéd a’ pisztolyokat ragadva sietett velök a’ rendőrséghez panaszt tenni, a’ mérnök maga erején haza ment, de a’ belsejében fészkelt óngolyók sietteték a’ gyuladást, melly munkás nap­jainak a’ lövés után 26 órával véget vetve, árvaságra ju­tának a’ véletlen balcsapáson csaknem kétségbeeső nő és le­ány. — Büntetését gyilkosa sem várta a’ törvényektől, mert miután az ügyvéd ’s Kis is tőle eljöttek, a’ harmadik csővel melly még nála maradt, sietett az ott közel folyó Aranyos’ partjára, ’s állását úgy intézvén, hogy a’ folyam sírűl szol­gáljon, a’ gyilkoló csőt agyának lobbantotta, ’s tüstint agyzú­­zottan hullott a’ folyamba, melly néhány évnyire hömpölyget­­vén élettelen testét, a’ szerencsétlen kétszeres gyilkost ki­­fogatott ’s a’ tegnapi napon minden halotti tisztesség nélkül eltemettetett. (Érd. Holó.) Halandóság Magyarországban. A’ népesedés’ arányát általában úgy lehet felvetni, hogy, ha visszás körül­mények nem jőnek közbe, 331/3 év alatt a’ lakosszámnak több felénél hal ki, ’s igy egy századra három élő nemze­dék jut. Különböző égaljak, élet’ és környezet’ sajátságai, a’ lakosok’ foglalkodásai és élelmük’ minősége fölötte nagy befolyással vannak a’ halandóságra. Nagy városokban ,e’ halandóság negyedrésszel szaporább mint vidéken. Magyar­­országon , hol különben a’ különböző néptörzsökök’ halan­dóságában semmi arány nincs, a’ dolog igy áll: A’ kúnok­ és jászoknál 30 közül 1 hal meg; a’ beszterczebányai püs­pöki megye’ kath. tótjainál 30 közül 1; a’ kárpáti evang­. tótoknál 34 közül 1; a’ soproni evan. németeknél 39 közül 1; az oláhok és rusznyákoknál 41 közül 1; a’ mármarosi oláhoknál 81 közül szinte csak 1, ’s elég csudálatos, ho­gy a’ halandóság épen e’ nemzetnél leggyérebb, hol különben legkevesebb orvosi segélyek léteznek . Egyébiránt vannak példák, hogy sokan minden vidékkülönbség nélkül men­ten kort érnek, jelesül a’ Tátra-vidékeken,Bp. 0. Szenes, Liptó, Árva, Tu­ró­tz vármegyékben. (Rajzolatok.) Nagybritannia. Birminghamban a’ haditörvény hirdettetett ki. Lon­donban a’ birminghami mayor’ és várostanács’ 5-ről szóló következő parancsát vevék: „Intés: Mindenki felhivatik, hogy ma este otthon maradjon, ha a’ legroszabb következ

Next