Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-07-22 / 58. szám
58.sk szám* A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével jra,’ Századunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományú értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Julius’ 88.1839. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a . Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik*. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezés és meghatározás; országgyűlési tudósítás; pozsonyi nyilvános élet; budai, nagyváradi, csongrádi és erdélyi hírek; halandóság Magyarországban. Nagy britannia, Francziaország. Rumigny követté neveztetik Madridba; parlamenti dolgok: Daguerre’ érdija ’s a’ versaillesi vasúttársaság’ segedelmezése a’ követkamarától elfogadva; fotográfi tudósítások Bordeauxból; franczia tengerészet’ állapotja. Spanyolország. Portugália. Németalföld. Törökország. Ütközet Hafiz és Ibrahim basák’ seregei közt. Abdul-Medsid szultán’ békeszándékai. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. Magyarország és Erdély* Ö cs. ’s ap. kir. Felsége a’ pozsonyi társas-káptalan’ prépostjává Adamkovics Mihályt, a’ pozsonyi oskola-kerület’ főigazgatóját ’s az esztergomi főkáptalan’ kanonokát, méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv. tud.) Albrecht János, a’ temesi k. kamar. igazgatóság’ülnöke, i. e. julius’ ijén meghatálozott. E’ hivatalt elnyerni kívánók legfelebb hat hét alatt nyújtsák be folyamodásaikat a’ temesi k. kamar. igazgatósághoz. Pozsony, jul. 20. F. hó’ 17-én a' mélt. Főrendeknél országos ülés tartatván, az alsó tábla’ harmadik izenete olvastatott fel gr. Ráday Gedeon’ ügyében, melly alkalommal a’ mélt. Főrendek rövid vitatás után előbbeni nézeteik mellett megmaradtak. A’ KK. és RR. eznap kerületi ülésekben tanácskoztak. Pozsony, jul. 18. Ma reggel a’ ligetben tűz ütött ki az arena’ közelében levő uszóoskolai faraktárban; itt t.„ nem tudjuk engedelemmel e vagy nélkül, a’ tüzjátékszer-készítők foglalatoskodtak, midőn egyszerre dörgölés által szereik meggyuladtak ’s azon pillanatban az egész épület lángban állóit; oltani nem igen lehetett, mert a’ fecskendők későn érkeztek, de másrészről az egész épület száraz fából lévén felállítva, ’s belül is avval megrakva, később sem használván a’ fecskendés, tövig égett; szerencse, hogy szél még csak nem is lengedezett, különben igen hihető, hogy az arénát is hasonló sors érendé. Pozsonyi nyilványos élet. Városunk néhány év, kivált az utolsó hoszas országgyűlés óta, hanem a’ háztulajdonosokra nézve is, de különben igen sokat nyert élénkségben és szépítésben. Az utczai járdák többnyire már jó karban vannak, ha az Ispotály- és Magyarutcza’ alsó részét ’s a’ Blumenthal külvárost kivesszük, hol még sokkal jobb volna semmi kójárda, mint amollyan csizmaszaggató és lábtörő sziklatöredékes. E’ városrészekben ’s a’ Szárazvámkapu’ közelében a’ csatornák is rész karban tartatnak még, hol reggel, kivált éhgyomorral nem igen tanácsos menni fulasztó nyári napokban; reményijük azonban, hogy lassankint ezen is fog segíteni az egyébiránt igen szorgalmas és mindenre ügyelő várostanács, melly olly szép jeleit adá az idén is már szorgalmának az uj cselédrend’ bohózatával. — Mi városunk’ nyilványos életét illeti, ez természetesen szinte élénkült az országgyűléssel. Leglátogatottabb hely a’ liget; ez alig tiz év előtt még csak közönséges vizenyős, mocsáros erdő volt, most a’legszebb sétányokkal dicsekszik; e’ligetben látni egy kis fahidat, mellyen, mondják, Napoleon is jött keresztül, midőn a’ francziák Pozsonyt ostromják. A’ ligeti szép kávéház előtt minden héten kétszer szokott közönségesen hadi zene lenni. Reggelenkint sétafurdalás végett meg szokott jelenni itt Nádor a cs. k. Fensége is Hermine Főherczegnővel. Az itt levő aréna jól kiválogatott darabok mellett mindenkor tele van, de úgy látszik, itt is, mint más dolgoknál történni szokott, minden megfordítva történik; az arénában, hova legjobban illenek a’ bohózatok, paródiák, ’s ezek mellett még a’ vígjátékok is, közönségesen lovagi darabok és drámák szoknak adatai; a’ városi színházban ellenben, hova ez utóbbiak valók, az előbbiek hasznaitatnak, természetesen mind a’ publicumnak mind magának az igazgatónak kárára; ’s mégis így van; ’s ha kérdeznék, miért? hihetőleg maga az igazgató úr sem tudna felelni, hacsak azt nem mondaná, hogy némelly, neki tömjénező hírlapok ezt jónak, helyesnek kürtölik. — A’ kertek, melylyek’ száma városunkban felette nagy, igen látogatottak, társasági ebédek’ és vacsorák’ alkalmával. Tudva van, hogy kevés város dicsekhetik hazánkban olly szép tájjal, mint Pozsony’ hegyes része, de itt akaratunk ellen is megint egy kérdés keletkezik bennünk, mellyet azokhoz intézünk, kiket illet ’s közelebbről érdekel. A’ mulatóhelyekre vezető hegyi kivált gyalog-utak, olly részak, hogy estenkint, midiin legszebb volna a’ sétalás, alig, mehetni életveszély nélkül. Nem érdemlené e meg, hogy azok, kiknek hasznukna volna, ezen utakat kijavíttatnák ? Bízvást mondhatjuk, hogy akkor legalább is kétannyi ember sétálna e’ bárhelyekre, minek a’ három úgynevezett Patzenhäuser, a’ békelak (Friedliche Hütte) és a’ vasfürdő. Egy kissé előre kellene számítni, mert ha majd vasút köti össze városunkat Béccsel ’s más birodalmi városokkal, akkor vendégek’ híjával soha sem leendőnk nyári napokban. Nem történhetnének e meg ezen úti javítások aláírás’útján, mellyhez bizonyára minden természetbarát szívesen adóznék, ’s melly sommal aztán a város és a’ különféle mulatóhelyek’ ’s kertek’ tulajdonost pótolhatnának? Bizonyára bejönne idővel kamatja is. — A vasfürdő, ámbár jótékony hatása, kivált az ideggyengűlésre, reg el van ismerve, betegektől nem igen látogattatik, de a’ mulatók’ serege meglehetős. Innen nem messze van a’ zergehegy, hová a’ sok földi eper szokta felcsalni a’ napon már a’ nélkül is összesült mulatókat. — Ha e’ hegyekről lejövén, a’ városhoz közeledünk, tengeri városkint ötlik szemünkbe Pozsony, mellyet a’ Duna’ kanyarodásai keresztül-kasul látszanak szeldelni. F. hó’ Odika óta egy török dervis tartózkodik Budán, neve Shah Ahmed efendi. Arábiából zarándoklott ez ájtatos férfi imádkozni a’ 200 év előtt elhunyt Tyul baba (rózsák atyja) török sírjához, ki a’ budai császárfürdő’ közelében van eltemetve. A’ dervis zöld szűr felköntöst visel ’s hoszu görbe hegyes süveget. A’ messze utat gyalog tévé a’ jámbor férfi ’s néhány napi pihenés után ismét visszavándorol hazájába. Nagy-Várad, jul. 9. Tegnap járták nemes Bihar vármegye’ rendes gyűlésüket. E’ gyűlés’ tárgya különösen tk. Hodosy Miklós urnak, a’ nemes megye’ országgyűlési követének, e tisztéről a’Rendekhez intézett lemondása volt, felolvastatván az érdemes követ urnak lemondólevele, hoszas vitatkozás’tárgya volt: valljon elfogadtassák e a’ nemes megye érdemes követének lemondása? de engedtek végre a Rendek a közbirodalomra olly igen érdemes követ .Jumiont,16 okainak ’s a’helyébe küldendő más országgyűlési követ választása’ határidejét folyó hónap’ 29dikére tűztek ki. Izzóba jővén ezután, hogy a’ választásoknál gyakorlott szavazat eseteiben a’ távollévők meghatalmazottjaik által szavaznak, minthogy a’ megye’Rendei úgy tapasztalak, hogy e meghatalmazásokkal legtöbb visszaélések szoktak történni, a Rendek abban egyeztek meg, hogy e’ meghatalmazólevelek ereje szüntessék meg, ’s a’ tartandó választáson minden , ki abban részt akar venni, személyesen jelenjen meg, és szavazat esetében személyesen szavazzon.— Másnap folytatván a’ megye’ Rendes gyűlésüket, a’ jegyzőkönyv felolvasásakor, a’követválasztásul kitűzött határidőre rendie’s melly tegnap általányosan három hétre mondatott, Rendek abban állapodtak meg, hogy az újabb választás jövő augustus hónap első napján legyen. Nemes Bihar vármegyének ezen általunk itt közlött megyei végzéséből világosan kitűnik , mennyire érdemes hitelre azon Buda-Pesten forgasban levő ’s, mint a’ dolgok mutatják, merőben koholt "'s ? "Egy maga nemes Bihar vármegye hívta volna vissza közbizodalmára méltatott igen érdemes első követét. Mi a’ mérséklet’ ’s a’jól értett szabadság’ minden igaz barátit figyelmeztetjük ez alkalommal, melly óvakodva higgjenek minden jelenleg napirenden ’s közforgásban lévő, néha legképtelenebb híreknek. (Rajzolatok ) Csongrád megye’ anyavárosában, Csongrádon, múlt évben egy tisztes 68 évű asszonyság kikocsizván, útközben zökkenés által jobb mellét a’ hintó’ előbőrének vasában megütötte , melly ütés neki fájdalmat ugyan , de tűrhetőt és csak tán egy perczig tartót okozott, három hónap’ lefolytával azonban egy babszemhez hasonló ’s nagyságú keménység támadt, melly lassan kint egy év alatt ludtojásnyi nagyságú összecsomósodott husdarabbá vált, ’s ezt múlt május’ 25én szabados Kecskemét városában lakozó nagyérdemű orvostanár, Millóffer József, műtétei alá vette, ’s belőle négy lat nehézségű mócsingos husdarabot metszett ki szerencsésen két percz alatt; a tisztes asszonyság pedig ötheti betegeskedése után előbbeni egészséget visszanyerte. Ezt Isten után a fentisztelt tudós orvos ur’ ügyességének köszönheti egyedül, miért is hálás köszönetét nyilványítja mentőjének. Szives óhajtása egyszersmind a’ felgyógyult asszonyságnak, hogy ezen eset óvásul szolgáljon a’ szép asszonyi nemnek. Kézdi-Vásárhely, jul. 1. Tegnapi délesti öt órakor délnyugatról keletészaki vonalban, olly borzasztó jégeső huzódék át pusztítólag városunkon és határunkon,minőre rombolásit és tartósságát tekintve e’ vidékén az öregek sem emlékeznek; et hat szomszéd falvak, de főként városunk’ őszi és tavaszi vetései, ’s minden kerti vetemények, gyümölcsök, a’ szó’teljes értelmében annyira összezúzatvák, semmivé tétetvék, hogy aratáshoz épen semmi remény; másfél negyed óráig hullott az özönlő pusztító jégzápor dió nagysáru szegletes jegekkel, süketítő zuhogással, madarakat, vadgalambokat és házi majorságokat megölve zsindelyfedeleket átlyuggatva, minden nyugatra nyiló szabad ablakokat betörve. E’ szerencsétlen város’lakóinak három negyede 1834ben jut. 29kén egy méltán nagynak nevezett égés által mezőbe tönkre juta— lakházak, gazdasági épületek ’sat. suta’*városi nagy templom is tűz’áldozatává esvén; két évvel később 1836ban ismét egy a’város hatodrészére kiterjedő égés’ rombolásit kelle kiállani; 1837-ben hasonlólag, és 1836 ban, a’ szokatlan szakterméses kereset’ csökkenése miatt, a’ lakházak sem állíttathatának helyre; ’s ime most, midőn a’ két szűk év a’ köz kézen forgó pénzt a’ kenyérnek megkivántató gabonáért a’ szomszéd Moldvába szivárogtató, de bő áldással biztató mezeinkről enyhületet várónk, az egyedül kecsegtető reményünkben is megcsalodank; a’mezők és puszták kihalvak, a’lakosok banattal teljesek és leveretvék! — (E.h.p.) Szepsi Zoltán, jul. 4. F. évi junius’ 30-dika méltán gyászos emléket hagyó közöttünk, midőn délutáni 4 óra tájban, a’ hanyatló nap’ derült ábrázatra komor felhőkbe borulva, egymást ketté vágó villámokat kisérő szünetien mennydörgések borzasztó zugás közt adók hírül a’ nagy veszy’ közeledését. — Jég-zápor kezde omlani Kálnok falu’ őszi határa közepe’ táján; elseperve ott, nem csekély terjedelmű helyen mindent, felénk keletnek indula; őszi határunk leve dühe’ központjának martalékává, földre tiporá azt merőben, alig hagyván egy falu’egész évi véres verejtéke’ gyümölcseiből annyit, mennyi talán egyszeri éhséc* lecsendesítésére is szűkön lenne kielégítő — diónyi nagyságu jegek ’s nagyobbak repülve a’ szél’ szárnyain, zuzstik szét a’ faluban a’ ház-ablakokat, tördelték le az élő fák’ ágait, ’s pusztává tevének mindent. — Tetézé a’ nagy csapást meg az is, hogy tavaszi határunk’ gyengébb terméseiből ézen semmi, általányosan igen kevés maradott. Részesültek e’ pusztulásból kisebb nagyobb mértékben a’ szomszéd helységek is, névszerint Árkos, Kőrispatak, Kálnok limni Gidófalva, Martonos, Foros faluk; különösen a’dúló elemek’ súlya tőlünk Etfalvának tartván, ott is a’ faluban okozott tetemes károkon kívül, mind az őszi, mind a’ tavaszi határ’ terméseiből többet semmivé tettek fele részénél __ Épen akkor, midőn a’ közelebbi két év’ silány termése miatt a’ szomszéd Moldova és Oláhországból nem kevés adósság-rakással hordott gabonával csak alig mentetheték mea’ háromszéki népnek egy része az ehhelhalástól , akkor midőn a’ tavaszi szűk reménynél kétszeresen bővebb ara’ tásnak valónak egynéhány hetek alatt örülendők annyi helységnek egyszerre , a’ szomorú ínséggel nézni szembe — minő nagy csapás! (E. I.p.) S. Szent-György öt junius hó’ vég negyedében néhány fogollyal kiment az ur a’ legközelebb fekvő erdő’ szélbe, seprűágakat vágatandó, ’s midőn e’ munkát folytattatná, megszomjuhozván, töltött fegyverét egy fa mellé feltámasztotta, ’s maga a’ tisztán buzogó forrás’ fölébe haj lőtt, szomját enyhítendő —ekkor az összeegyezettonosztevők közül egyik a’ fegyvert elragadta, a’ hajdú°őrt főbe ütötte, egyen kívül mindnyájan rá rohantak ’s csaknem halaira sabzettek. A’ részvétlen fogoly, e’ borzasztó tettnek tanúja, lármát ütött, mire lárma harangok kongattak mea’ néptömeg összeözönlött, az elillantakat fürkészendő — kik azon a’ héten mind elfogattak, ’s már kétszeresen szenvedik érdemlett büntetésüket. (E. H—p.) T 0 f ,1 a, jul. (i. E’ folyó hé’ ben egy szörnyű esetnek valnnk tanúi. Gyaszpadon feküsznek miatta megyei mérnök Kis József ur’ hült tetemei. Borzasztó és merázó volt az eset, melly őt ide juttató! — Sz. S. több udvaroknál szolgált, de most itt Tordán szolgálaton kívül egy úri család’ telkét tartván haszonbérben, az neki félmondatod ’s kiadatott az említett mérnöknek. Boszús indulat hevité amazt ez ellen, magát általa vélvén lakából kizavartatni, ’s nyilván beszélte, hogy ha oda menend, meglövi. Ikén délelőtti 9 órára a’ nem itt lakó háztulajdonosnak ügyvédét, kire hasonlag haragudott, számot vetni magához rendeli Fz ról várt idő bekövetkezvén, elindul Sz-hoz, de útjában elébe jut, hogy vegye fel most maga mellé az uj haszonbérlő mérnököt is. Megérkezvén, a’ többnyire mámoros bőszült agyú Sz., kevés szóváltás után két pisztolyt ragad ki zsebéből, ’s késedelem nélkül reá lő a’ semmi roszat nem is sejtett Kisre, másikát az ügyész’ mellének szegzi; de a’ ki a’ veszélyt látva, felugrik, a’ csőt bolthajtás’ irányába fordítja a’ bőszült kezeiben, de melly nem is sültet, csak a’serpenyőben volt kevés por lobbanván fel. — Az üyvéd a’ pisztolyokat ragadva sietett velök a’ rendőrséghez panaszt tenni, a’ mérnök maga erején haza ment, de a’ belsejében fészkelt óngolyók sietteték a’ gyuladást, melly munkás napjainak a’ lövés után 26 órával véget vetve, árvaságra jutának a’ véletlen balcsapáson csaknem kétségbeeső nő és leány. — Büntetését gyilkosa sem várta a’ törvényektől, mert miután az ügyvéd ’s Kis is tőle eljöttek, a’ harmadik csővel melly még nála maradt, sietett az ott közel folyó Aranyos’ partjára, ’s állását úgy intézvén, hogy a’ folyam sírűl szolgáljon, a’ gyilkoló csőt agyának lobbantotta, ’s tüstint agyzúzottan hullott a’ folyamba, melly néhány évnyire hömpölygetvén élettelen testét, a’ szerencsétlen kétszeres gyilkost kifogatott ’s a’ tegnapi napon minden halotti tisztesség nélkül eltemettetett. (Érd. Holó.) Halandóság Magyarországban. A’ népesedés’ arányát általában úgy lehet felvetni, hogy, ha visszás körülmények nem jőnek közbe, 331/3 év alatt a’ lakosszámnak több felénél hal ki, ’s igy egy századra három élő nemzedék jut. Különböző égaljak, élet’ és környezet’ sajátságai, a’ lakosok’ foglalkodásai és élelmük’ minősége fölötte nagy befolyással vannak a’ halandóságra. Nagy városokban ,e’ halandóság negyedrésszel szaporább mint vidéken. Magyarországon , hol különben a’ különböző néptörzsökök’ halandóságában semmi arány nincs, a’ dolog igy áll: A’ kúnok és jászoknál 30 közül 1 hal meg; a’ beszterczebányai püspöki megye’ kath. tótjainál 30 közül 1; a’ kárpáti evang. tótoknál 34 közül 1; a’ soproni evan. németeknél 39 közül 1; az oláhok és rusznyákoknál 41 közül 1; a’ mármarosi oláhoknál 81 közül szinte csak 1, ’s elég csudálatos, hogy a’ halandóság épen e’ nemzetnél leggyérebb, hol különben legkevesebb orvosi segélyek léteznek . Egyébiránt vannak példák, hogy sokan minden vidékkülönbség nélkül menten kort érnek, jelesül a’ Tátra-vidékeken,Bp. 0. Szenes, Liptó, Árva, Turótz vármegyékben. (Rajzolatok.) Nagybritannia. Birminghamban a’ haditörvény hirdettetett ki. Londonban a’ birminghami mayor’ és várostanács’ 5-ről szóló következő parancsát vevék: „Intés: Mindenki felhivatik, hogy ma este otthon maradjon, ha a’ legroszabb következ