Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-08-05 / 62. szám

62dik szám.^ ——— A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­­mesb political ’s rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja valásfalvi Orosz József. Augustus’ 5.1839. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a . Pesten Füskuti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: a’ kerületi ülés’ véletlen félbeszakadása f. hó’ 3-dikán; pozsonyi szegényá­­poló-intézet; magyar kir. egyetem’ tisztújító széke; Selmecz’ közintézetei; Torontal vmegyei közgyűlés; debreczeni, leleszi, kalocsai, sz.-endrei, csongrádi és tordai hirek. Ausztria. Változások a’ cs. kir. hadseregnél. Nagy bri­tan­nia. Birming­­hamban a’ csend helyreállítva. Francziaország. A’ júliusi ünnepek’ programmája. Németország. Folytonos mozgalmak Hannov­rában. Belgium. Brüggei templom’ égése. Török­ország. A’ kardfelkötés’ ünnepélye. Valide szultánné’ nagy befolyása; a’ szultán’ első országlótettei. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. M­­agyarország és Erdély. A cs. ’s ap. kir. Felsége Ebeczky Emilt, a’ ameit, magyar kir. Helytartó-Tanács’ dijatlan fogalmazó-gyakorno­kát, ugyanazon kormányszék’ tiszteletbeli fogalmazójává méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv. tud.)­­"­ cs. ’s ap. kir. Felsége, f. e. jul. okán költ legfel­sőbb határozatában, Minncs­ Lajos nyugalmazott kapitányt erdélyi nemességgel méltóztatott kegyelmesen megajándé­kozni. (W. ZJ­­) cs. és ap. kir. Felsége Lechner József kapniki rétegmestert kereszthegyi (kreuzbergi) k. hutai bányaügye­ibe , — továbbá Heuffel Károly tiszolezi főhutást polniki k. hutai vashámorfigyelővé; — az ekkér megürült fő­hutási tisztségre pedig Mialomch Lajos gyakornokot méltóztatott kegyelmesen kinevezni. A’ rm. magyar k. udv. Kamara Moser Fridrik tisza­­ujlaki sóhivatali ellenőrt ottani sótárnokká; — helyébe pe­dig ellenőrzé ugyanazon hivatal’ írnokát, Batternay And­­rást,— továbbá a’ ménesi kir. kamar. tiszttartóhivatal’ide­­iglen alkotott irnokságára Sza­lazár Józsefet, a’ temesi ka­­mar. igazgatóság’ kiadó-hivatala’ gyakornokot, alkalmazta. Pozsony, aug. 3. A’ mai kerületi ülés’ vége felé rend­kívüli rémülésbe jött az igen számos gyülekezet, ugyanis délutáni egy órakor a’ karzatról mészdarabok kezdettek fulladozni, később ez ropogni kezdett, min az alatta állók annyira megijedtek , hogy részint ablakokra ugráltak, ré­szint a’ terem’ közepe felé nyomultak, úgy szinte a’ karza­ton levők részint ablakokba huzák magokat, részint a’ lép­csőkön lesiettek. Az ez alkalommal bezúzatott ablakok azon gondolatra hozák a’ gyülekezet’ többségét, hogy földren­gés van; képzelhetni most már a’szörnyű tolongást, lár­mát ’s rémülést. Sokan a’ földre leejtettek de szerencsére senki sem sebesült meg. Magokhoz lővén végre az össze­gyűltek első ijedségükből, némellyek tovább akartak ta­nácskozni, de az összezúzott bútorok ’s a’ közzavar ezt nem engedvén, a’ gyűlés eloszlatott. A’ karzaton megmaradt kevesek közt örömmel lehet­ látni két szép magyar nemes hölgyet nyugottan mosolyogva, mint a’ magyar bátorság’ hí­rének bájos fen­tartóit. Este felé azonban tanácsosnak tar­tották a’ karzatot megvizsgáltatni ’s midőn, az aerarialis épü­letekre ügyelő Villez úr személyesen vizsgálódnék, né­hány deszkát felszedetett ’s szerencsétlenségére az alsó deszka kitört alatta, ő lezuhant, ’s egyik kezét kitörte. Pozsony, jul. 25. A’ helybeli közönség olly forró ’s tettleges részt ven mindeddig az itt fönálló minden közhasz­nú intézetek’ ügyében, hogy a’ szegény-gyámoló egyesü­let kötelességének érzi, azon intézetekről, mellyek csu­pán az itteni lakosság’ közvetlen segedelmezése által lé­teznek , t. i. az utczai koldulás’ megszüntetését ’s önkény­­tesek’ munkaházát illetőleg fünállókat tárgyazó időnkinti tu­dósítást közleni. A’ szegényeknek hetenkinti részelteté­­se , előleges vizsgálat ’s a’ személy’ körülményeinek ki­­ösmerése után, a’ szokott módon, egyenkint történik, azon különbséggel, hogy a’ segélyben részesülők’ száma napon­kint szaporodik , ’s hogy közülök némelly betegeskedők, egészségük’ minél előbbi visszanyerése végett, orvosok’ ta­­nácslatára, az intézet’ költségén fürdőbe küldettek. Mint­hogy pedig azáltal a’ kiadások magasbra rúgnak, igen óhajt­ható volna, hogy ez intézetek’további fönállhatása’tekin­tetéből, mindazok, kik jelenleg városunk’ kebelében lak­nak, ’s az utczai koldulás’ megszüntetésének kellemeiben naponkint részesülnek, a’ jótékony vállalatot segedelme­­zéseik által gyarapítanák. Az önkénytes munkaházakban kevesült ugyan a’ nyár’ folytában a’ dolgozók’ száma, ’s igy azt kellene gondolni, hogy a’ veszteség is csekélyebb mint egyébkor; de azon körülménynél fogva, hogy az or­szággyűlés’ folyama alatt a’ kényszerítő­ munkaházbeliek’ száma tetemesen növekedett, a’ mi még kevésb haszonnal jár, mint az önkényteseknél, hogy továbbá az illy ügye­­fogyottak’ erkölcsiségének jobbulása’ tekintetéből úgy kel­le intézkedni, hogy a’ kényszerítő­ munkaházból kibocsá­tott személyek egy ideig az önkénytes munkaházba vétes­senek föl,­­s az eltévelyedteknek illykép az emberi társa­ságba visszatérés némileg megkönnyíttessék; ezáltal a‘ mun­kaház’ költségei tetemesen nagyobbultak, kénytelen lévén az intézet, illy egyéneket, kik a’ város’ részéről csupán a’ legszükségesebb , mezítlenségek’ fedezhetésére megkíván­tat, ruhaneműt kaptak, olly öltözettel ellátni, hogy kilé­pésük után illedelmesen járhatván, munkára vagy bármi keresetmódra szert tehessenek. Nem csekély érdemet sze­reznének tehát magoknak a’ közhasznú intézet körül, és te­temes könnyebbségére lennének azok, kik ócska ruháikat, mellyeket talán úgyis egy pár garasért zsibvásárra juttat­nának, mint az intézetre nézve különösen haszonvehetőket, ide ajándékozni szíveskednének. Nagy könnyebbségére szolgálna a’munkaháznak az is, ha mintegy 20 mázsányi kész fonalát egyszerre adhatná el, igy azután a’ télre na­gyobb mennyiségben megkivántató kendert jókor beszerez­hetné. E’ szempontból nagy könnyebbséget ’s kedveske­dést tön ez intézetnek az itteni t. ez. közönség ezelőtt két évvel, midőn a’ munkaház’ műkészítményeinek sorshúzás általi kijátszatását tettleges részvéttel melegen pártolá. Mint­hogy az egyesület a’ kettős munkaházra nézve nem annyi­ra anyagi mint szellemi czélt tüze ki, ’s illy kijátszás által nem nyereséget, hanem az összehalmosult műkészítmények’ rögtöni elárultatását szándéka eszközölni: biztos remény­nyel kecsegteti magát, hogy minden emberszeretők ’s jobb érzésüek, különösen pedig azok, kik eddig is évenkint se­­gíték akadozásaikkal végbevinni, hogy a’ munkában hiányt szenvedettek koldulásra jutni nem kénytelenültek, ’s a’ polgári társaságnak terhére nem váltak, most sem vonand­­ják vissza segedelemosztó kezeiket, ’s a’ mondott fonál­­mennyiségnek sorshúzás általi kijátszatását, e’ nemes czél’ tekintetéből, a’ sorsjegynek 20 pengő krajezárnyi olcsósá­ga mellett, előmozdítói kegyeskedendnek. A’ szegény­­gyámoló egyesület. A’ pesti királyi tudományos egyetem köze­­zelebb múlt hónap’ 25dik,26dik ’s 30dik napjain tisztújító székét tartván, a’ következő 1839/40-dik oskolai esztendőre nagyságos rectorrá, még pedig közakarattal, választatott ez úttal a’ theologiai karból nagytiszteletű tudós Osvald Xaver Ferencz ur, Esztergom főegyházi megyebeli áldozó pap, theologia’ doctora, ezen kar’ proseniora, a’ dogmatica theo­­logia’ lső részének tanítója, ’s t. Esztergom vm­egye’ tábla­­bírája. A’ theologiai kar’ dékánja lett nagytiszt. t. Fischer Bertalan ur, a’ morális theologia’ tanítója, ’s azon kar’ pro­­seniora. — A’ törvénykaré t. t. Virozsil Antal ur, a’ termé­szeti törvény’ tanítója, ’s ezen kar’ proseniora. Az orvosi ka­ré t. t. Christen Kristóf ur, az orvosi kar,’ tagja, t. ns. Heves ügye’ és szabad kir. Buda fővárosa’ tiszteletbeli physicusa; végre a’ bölcselkedési kar’ dékánjának t. t. Werner József bölcselkedés’ tanítója, ’s több tudós társaságok’ tagja, t. ns. Esztergom vmegye’ ’s több praedialis székek’ táblabirája, ezen hivatalban megerősíttetett. Pest. A’ kir. egyetemre örvendetes nap derült ismét jul. 25 én, midőn halhatlan emlékű alapítójának Pázmán Péternek és jótevőjének Mária Theresiának évfordulati emlékét ün­nepelte. Szokott fénnyel jelentek meg a’ négy egyetemi ka­rok saját templomukban, hol a’mindenek’ Urának nagys. Fejér György kir. tanácsos ’s könyvtárnok ur mutatta be a’ miseáldozatot. Ez után az összes személyzet, valamint a’ tanuló ifjúság is nagy számmal az egyetemi terembe ment, hol Wolfstein József, mathesis’ professora ’s idei rector, rö­vid ’s jeles beszédben dicsőítette az egyetem’ említett jótevőit. •­- Selmecz, jul. 31. Egyhangú városunk rövid idő óta folyvást nevezetes újítások’ és mulatságok’ helye. Tegnap este az annyira hiányzott éji világításunk a’ tanács’ munkás közbenjárására részint a’ város’ közpénzéből, részint a’ pol­gárok’ önkintes adakozásaiból ma­ először könnyíte a’ ro­­szul kövezett utczai járáson, mellynek javítása indítványban vagyon, és létre is jó, mihelyest a’ Sz.-Háromság-oszlop’ költséges újraépítése végezve lesz.— A’lakosokra finantia­­lis és egészségi szempontból egyiránt veszedelmes és itt igen elharapózott szeszes italokkali elés­ némi korlátozására mér­­tékletességi társaság alakult némelly derék casinoi tagok’ vezérlete alatt. Közönségünk azonban nem csak anyagi te­kintetben közelít a’művelődés’czéljához, hanem szellemi­leg is versenyt akar futni honunk’ más lelkes városival; — az itteni casino’ múlt héten tartatott ülésében rövid vitatkozás után elhatároztatott a’ magyar hírlapok’ hozatala, nemkü­lönben elfogadtatott azon indítvány, miszerint a’ szép tartal­mú casinoi könyvtár, melly válogatott minden ágú német és franczia könyvekkel bír, évenkint a’jövedelem’ egy bi­zonyos részét tevő magyar könyvekkel is szaporíttassék; ör­vendeztető vala sok jobb ízlésű ’s neveltekre azon szabály’ alkotása is, mellynél fogva a’ casino’ teremében eddig napi­renden volt hasard játékok és szeszes italok a’ részvény’ el­vesztése alatt jövendőre szigorúan tiltvák. Szerencsés sikert továbbra is a’ selmeczieknek a’ haladás’ útján ! Nagy-Becskerek, jul. 15. E’ megyének Bobdai Gyertyánf­fy Dávid kir. tanácsos és rend. alispany ő nagysága’ elnöklete alatt legközelebb tartatott közgyűlésén, legtisztább örömérzés írta el a’ Rendek’ kebleit, esztergomi érsek ’s országunk’ prímása Kovácsy József ő herczegségének, or­szágbíró Székhelyi Majláth György, és magyar fő-can­­cellár Székhelyi gr. Mailáth Antal ő excellentiájoknak fé­nyes előléptetésükön, melly érzelmet hozzájok intézendő külön üdvözlő-levelekben határozták kifejezni; —jelesen az ország’ prímása ’ herczegségének irt levél’ foglalatja kö­vetkezendő: „Lelkesedéssel valánk eltelve a’ legmagasb királyi kegyelem iránt, melly az országnak nyolcz év óta megürült primási méltóságát herczegségedre ruházta által, — örvendezésünk’ csalhatlan záloga, keblünket hatalmasan megszálló örömérzés vala. Boldog társulat, hol a’ Fejede­lem’ igazságszeretete a’ közohajtással megegyezőleg olly férfiakat emel főméltóságokra, kiket király iránti hűség, tántoríthatlan honszeretet bélyegez. Hogy herczegséged a’ hazának legbokrosabb érdemekkel halmozott nagy fiai’ ko­szorújába tartozzék, a’ herczegséged által egyházi hivata­loknak fokain ragyogó nyomokkal meghaladott pálya föl­­hirdeti, ’s legbiztosabb tanúja ama’ tisztelet és szeretet, mellyel a’ hívők főpásztoruknak tündöklő nevét bizodalma­­san ’s vallásos buzgalommal körülövedzik. — Haladjon herczegséged új fényes pályáján kitűnő szerencsével, a’ hazának megérdemlett áldása kövesse lépteit, ’s üdvözle­tünket olly szívesen fogadni méltóztassék, mint a’ miilyen tiszta indulatból azok erednek.“ — Országbíró ő excellen­­tiájához írtnak tartalma: ,,Az érzelmek’sokaságának bizo­nyos neme rejtezik az emberi kebelben, melly mindig öröm­lángra gyulad , a’mikor csak erényeket, kitűnő szolgálato­kat, országos érdemeket elismertetni ’s megjutalmaztatni szemlélünk. Illy nagyszerű érzelem dagasztó mellünket ak­kor, midőn nagyméltóságodnak a’ hon’ kegyes Atyja, fel­séges Személye iránti hűségét, hiv szolgálatát ’s jeles tu­lajdonait magas tekintetbe vevén, nagyméltóságodat, a’ pol­gári érdem’ koszorúsát, hazánk’ bőkeblü fiát ’s a’ királyi széknek tántoríthatlan hűségű támaszát, az országbírói fény­teli, de terhes méltóságra emelni kegyelmeskedett. Dicső a’ méltánylat, melly bokros érdemeinek jutalmául a’ királyi kegyelem’ kútforrásából áradott, de súlyos a’ hivatás is, melly az ország’ másod rendű hivatalának tágas és fára­­dalomteljes munkakörét képezi, — ’s valamint hálával ’s tisztelettel teltünk el koronás Királyunk iránt, nagyméltó­ságodnak a’ közohajtással egyező föl magasztaltatásán; úgy a’ honra az igazság’ kiszolgáltatása’ tekintetében ebből ere­dő jólét felől, vele született nagylelkűség, nemes indulat és részrehajlást nem ismerő igazságszeretet erős hiedelmet ’s biztos kezességet nyújt. Polgártársai’áldása kisérje nagy­méltóságodat fényteljes pályáján, ’s fogadja határtalan tiszteletünknek zálogául legtisztább ömledezésünknek kije­lentését.“ — A’ fő-cancellár ő excellentiájához pedig il­y tartalmú levél íratott: „Az érzelem’ legnemesbike melen­­geté keblünket akkor, midőn nagyméltóságodnak magyar fő-cancellárrá lett kegyelmes kineveztetését a’ nagymélt. m. kir. Helytartó-Tanács’ i. e. május’ 29én 19310 szám alatt költ kegyes intézvénye’ tartalmából megérteni szerencsések valánk. Tántoríthatlan­ hivséggel forgolódni a’ legfényesb királyi szék’ zsámolya körül, ’s hazafiúi érzelmekkel dobogó keblet egyesíteni a’ legfensőbb udvari hivatal’ lépcsőjén, olly magas erények, mellyek csak szebb lelkek’ tulajdonai, ’s az erős és nagy férfiú’ homlokát legkegyelmesebb elégü­lés’ diszteleivel ’s a’ hon’ polgárainak hálatiszteletével ko­­szorúzzák. — Örök emlék gyanánt állnak fen a’ közelebb elenyészett évek, mellyekben nagyméltóságod al-cancel­­lári fényes hivatalában a’ koronás Királyunk iránti buzgal­­mas ragaszkodást’s a’ haza’hiv szeretetét bölcs öszhangzás­­ban tartani igyekezett, — már ezekből következtetve, de egyébiránt őseitől öröklött igazságszeretetét, tündöklő ne­mes indulatait ’s szilárd lelkü­letét ismerve, nem lehet ha­zánkat folytonos szép jövendő’ reményével nem kecsegtet­nünk, — ’s valamint az ország’ lakosai felséges Uroknak eme’ választásán sziveik’ szerény hála­adójával tisztelked­­nek; úgy mi is örömérzéseinket azzal mutatjuk, hogy nagyméltóságodra a’ gondviselés boldogságteli áldásait á­­rassza.“ — (Rajzolatok.)­­ Debreczen, jul 19. Örömmel lepett meg bennünket Galanthai ifjú Eszterházy Miklós;ő herczegségének a’ haza­­fiúi fényes erényeiről ismeretes londoni követ h. Eszterházy Pál’ Angolhonban is magyarosan nevelt fiának reménytelen megérkezte, ki a’ közel lévő nemzetségi uradalmakból vá­rosunk’ látogatására berándult. A’délelőtti órákban, Miklósy Ferencz polgármester és Poroszlay Fridrik várostanácsnok’ kíséretében a’ reformátusok’ nagy templomát és collegiumát látogató meg, az utóbbiban n. tiszt. prof. Sáré­dry Pál ur’ szónoklata mellett a’ prof. uraktól fogadtatván, az ifjúság tiszt. Zákán József prof. ur’ igazgatása alatt szépen elrendelt kar-énekkel tisztelé meg ő herczegségét. A’jeles könyvtár­ban több időt töltvén , több jeles könyvek’ megnézésében gyönyörködött. Azután az országszerte hires, a’ velenczeivel jóságban mérkező debreczeni szappan’ főzése’ menetelét szemlélte meg többek’ kíséretében, szappanos ezédmester Nagy István’ műhelyében, a’ kellemes nyájasságú ’s a’ kézi mesterségek’ belsejét is ismerni vágyó herczeg, ki a’ szap­pan-főzés’ egész menetelét a’czéhmestertől gondosan kikér­dezvén, és üstről üstre az épen munkában lévő főzést meg­­magyaráztatván, e’ részben vett tapasztalását örömmel em­lítette. A’ délutáni órákban az ájtatos­ rendnek az erény’ és tudomány’ hasznos magvát hintő kezei alatt létező növen­dékeknek épen akkor tartott másod félesztendei próbatételét látogatá meg; beléptekor főtiszt. Molnár Péter prépost és deb­reczeni plébános, ezen oskolák’ biztosa által, az egész rend és tanuló ifjúság, úgy számos úri vendég előtt honi bájos hangon üdvözölteték, és minekutána a’ költészet-tanulók’ osztályában több eredeti koszorús költő’ munkáiból jele­sen szavalt magyar és latin remekműveket kegyesen meg­hallgatni, ’s a’ növendékek’ egyéb munkálatira’s elemen­tet bizonyító földrajz- és szép­iratbeli műveikre is figyelmet fordítni méltóztatott, elégedését, teljes örömét jelentve bú­csút von , útját Pestre folytatván , Angolhonból oda érkező herczegi édes­ anyját üdvözlendő. Tartsa meg a’ magyarok* Istene e’ szép reményét a’ hazának !

Next