Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-23 / 33. szám

33dik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­­mesb political ’s rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Április’ 13. 1940. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 34 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bém­entes beküldetése kéretik. T­artal­o­m. Magyarország. Kinevezések: ’ Felsége’ születésnap­jának ünnepe; Ernst Pozsonyban; kis-ligvárdi és tabi tűzve­szélyek. N­agy bri­tannia. Parlamenti dolgok; a’ ministerium’ diadala; Morning Chronicle a’ Nápollyal fönforgó egyenetlen­ségekről és spanyol viszonyokról. Francziaország, Ne­mours­ég házasságának akadályai elhárítvák, figyelmet ger­jesztő gyilkossági eset; a’ kir herczegek Toulonból Afrikába vitorláznak; csatatéri hírek; a’ Constitutionnel’ nyilatkozása a’ damaskusi történetekről. Spanyolország. Telegraf! tudósí­tás; Cabrera’ betegségének híre gyanusítva; országviszonyok. Svéczia. Országgyűlési munkálatok. Hannovera. Fővárosi zavarok. Olaszország. Törökország. Oroszország. Chivta táborlat. Elegy. 11 k­­­­a p i sz c m­­­e. Hirdetések: magyarországi 6 cs. ’s ap. kir. Felsége a’ Dognacskán megürült bányapróbálói tisztségre Erni Gusztáv végzett gyakorno­kot méltóztatott kegyelmesen kinevezni. A’ nagymélt. magyar kir. udvari Kamara az ungvári kamar. megürült ügyvédi helyre Tusnádi Pálffy Istvánt; — nemkülönben az ipolysági kir. sóhivatalnál megürült mázsamesteri tisztségre Keszlerfy Károly magyar királyi volt­ testőrt ’s jelenleg az egri kir. sóhivatalnál gyakorno­kot;— a’ verebélyi megürült kir. sómázsálói tisztségre pedig Angster József ottani sópajtnort; továbbá a Ne­mesvölgyön (Edelsthal) megürült útlevélvizsgálói hiva­talra Schönböck Ferencz pamnai harminczad-felügyelőt; — végre az újvidéki k. só- és harminczad-hivatalnál megürült tisztirnokságra Moser Simont, a s tótországi k. só-és har­­minczad-felögyelőség’ gyakornokát, alkalmazta. (Priv. tud.) ő CS. ’s ap. k. Felségének dicsőségesen uralkodó Királyunknak születésnapi ünnepét folyó hónap’ 21-dikén a’ legnagyobb fénnyel ülé meg városunk’ országgyűlési fő-fő közönsége, a’ polgári és katonai hatóság, ’s a’ szé­kesegyházban összegyűlt tömérdek sokaság, legváloga­­tottabb díszöltözetben, jobbágyi hű buzgalommal küldé fohászait a’ Mindenható’ zsámolyához kegyelmes Feje­delmünk’ életének hosszú időre nyújtásáért, hogy a’kor­mánya alatti népek minél nagyobb mértékben ’s minél folytonosa­bban élvezhessék atyai szeretőtének áldásait, kiváltkép pedig kiáradhasson nemzetünkre kegyelemma­­lasztainak bő forrása, melly hazánkat a’ legszebb, leg­­örvendetesb jövendővel kecsegteti. Nagyszerűsíték az ün­nepet a’ várhegyen kiállított ágyuknak messze viszhan­­gozó szapora dörgései ’s a’ diszlekedve fölállított sorkato­naságnak lövöldözései, nemkülönben a’ nemzeti ’s városi szin-lobogókkal ékesített hid ’s a’ szerte rajongó népcso­port. Délután őherczegsége az ország’ mélyen’ tisztelt prí­mása az ünnep’ fenségéhez illő ebédet adott 122 személy­ből állott fényes vendégkörnek, melly ismételve emelé föl ’s köszönté el áldomáspoharait dicső Fejedelmünk’, a’ Fel­séges Uralkodó-Ház’ ’s annak egyes Tagjai’ életéért és bold­ogságáért, melly alkalommal a’ várhegyen felállított ágyuk ismét dörgének; a’ legszebb idő kedvezett ezen ünnepélynek. Pozsony, april. 22. Éleménydús vala a’ húsvéti má­sodünnep , mellyen déli 12 órakor a’ legfönségesb élve­zetben részesült magasb ízlésű közönségünk. Ugyanis a’ nem rég körünkben mulatott zongorahős után, egy hegedű­óriás jelent meg közöttünk, ’s elragadott, elbűvölt játéká­nak remekségével. Ez Ernst, kinek jöveteléről már 31dik számunk emlékezik. Paganini után, kit a’ közönség kü­lönben is alig nevezhet már övének, azon félrevonultság mi­att, mellyben jelenleg él, bizonyára Ernst az, kit az eu­rópai hegedűjátszók’ elsejének nevezhetni. Az ő művésze­te nem puszta mesteri utánozhatlan ügyességben, hanem egyszersmind azon mély avatottságban áll, melly a’szív’ minden érzelmein, különbség nélkül, határtalanul uralkodik, ’s nyiretyűje minden vonításában orpheusi hatalommal örö­möt , fájdalmat vagy merengést, de mindenesetre kést, gyönyört ’s ellenállhatlan vonzalmat ébreszt, az embert valamint a’ művészetet dicsőitőleg. A’ tetszés, mellyel já­téka fogadtaték, leirhatlan, a’ taps,, az éljenzés’ vihara ki­­fejezhetlen, melly szűnni nem akart, főleg akkor, midőn ismételt előtapsoltatásakor Csermák’ magyarját kezdé öm­­ledeztetni húrjain ’s remek változatokban ismételni. Az általa játszott minden darabok ön szerkezete valának és a’ hangszerzésre magasb hivattatását tanusíták. Hires elégiá­ját Gebauer ur ritka ügyességgel a’zongorán kisérte,’s ké­sőbb magányosan játszva nem közönséges művésziséget és ízlést mutatott. — Kipótolhatlan a’ veszteség azokra néz­ve , kik vagy távollét, vagy másodszori föllépendése’ hie­delmében Ernstet ez alkalommal meghallgatni elmulasztot­ták. Ma reggel Pécsbe visszautazott. Kis-Ligvánd (Soprony megye). Különös és óvásul figyelemre méltó szerencsétlen eset borzasztó itt a’ szem­tanukat. Ugyanis egy szegény lakos a’ dermesztő hideg’ enyhítéséről gondoskodólag este 8 óra tájban a’ szomszéd erdőbe ment nőstül, három kisdedeit a’ szobába zárva, gyertyát gyujta nekik, azonnal visszatérendő. Az asszony mintegy előérzéssel tüstint vissza siet övéihez. Azonban már lángba borulva lelé a’ szobát, ’s a’ nélkül hogy lármát kiáltana, eszmélet nélkül bőszülve iramlik a’ szomszéd] helységbe. A’ láng azonnal kitörvén, mire segély érke­zők , két ház ’s a’ három gyermek már martalékja volt a’ lángoknak. Kettőjének kormos maradványi a’ szoba’ köze­pén arra mutattak , hogy a’ két kisebb testvér átkarolva borultak egymásra, a’ nagyobbikat pedig egy izraelita, be­törvén a’ zárt konyhaajtót, a’ lángok közül kirántó ugyan, de kezei ’s lábai összeégvén, rémító kínok közt még 12 óráig élt. Tab­on (Somogybán) mart. Ladikán 1 és fél órakor délután egy cselédházból tűz ütött ki, mellynek lángjait a’ dühöngő felszél azonnal továbbra terjesztvén, egy 20 öles istálló két félszerrel, kerti lak két cselédházzal, egy ha­szonbérlő-ház száraz-malommal ’s egy szegény pór’ háza hamuba dőltek; a’ kár igen tetemes. Borzasztó volt látni a’ szegény cselédség’ kétségbeesését ’s hallani jajszavait, midőn élelemszereit ’s verítékes kis vagyonát elenyészni látta; eg­r hat esztendős gyermek életét veszté, ki tüzet kiáltó gyermek pajtása’ szavára ágy alá bujt menedékül ’s a’ ház’ padlása’ rézsein áthatott füst megfojtó. A’ tüztá­­masztási gyanú egy cselédasszonyra hárul, ki­lemetjét kenyérsütés után padlásra dobta gyuladtan vagy zsarátna­­gosan. N­agybrit­annia. Mind a’ lordok’ mind a’ követek’ házában apr. 10-kén nyilatkoztaták a’ ministerek, hogy apr. 3kán egy titkos ta­nácsrendelet (Order in council) téteték, mell­nek erejé­nél fogva törvényszékek fognak felállíttatni a’ hajó-elfoglalá­sok’ megítélésére, ha t.i. a’ chinai kereskedés ellen vissza­­torlások lennének szükségesek , e’ tárgyról azonban ne bo­csáttassanak közlemények a’ parlament elébe. Az alsóház­ban még különösen, félreértések’ elhárítására, Russell John lord nyilatkoztató, hogy a’ kormány magányosaknak nem adott engedelemleveleket chinai hajók’ elfoglalására. Ugyan­csak az alsóházban másnap (ápr. 11.) új felvilágosítások terjesztettek elő a’ China ellen határozott rendszabályokat illetőleg, melly előterjesztésekből kitetszik, hogy előlege­sen semmi más nem szándékoltatik, mint teljes kárpótlás­­szerzés az angol kereskedés’ veszteségiért; ha azonban e’ kárpótlás megtagadtatnék , elhatározottabb rendszabályok fognak következni, mellyek talán megkivánandják, hogy a’ parlamenthez e’ tárgyban közlemény bocsáttassák ’s China ellen háború üzen­tessék. London, april. 10. A’ ministerium újra meg van mentve. 271 szó többség 261 ellen elhatározta, hogy alap­talan a’ sir James Graham által támasztott vád, mintha a’ kormány hanyagság által idézte volna elő a’ chinávali vil­longást. Más szavakkal, tiz taggal több találkozott kik haj­landóbbak valának a’ mostani kormány’ megmaradása mint megbuktatása mellett szavazni. Mert habár hároméji vitat­kozás után, mellyben a’ legjobb szónokok iparkodtak, a’ tárgyat minden oldalról felvilágosítani, végre egyetlen con­­servativ sem szavazott a’ ministerekkel, ’s minden liberá­lisok közül csak az ultra-radical Eleiden ment át a’ vádlók’ pártjához, mégis önként értetik, hogy a’ vád’ valósága vagy valótlansága magában tekintve nem lehetett befolyással a’ határozatra. Azonban meg kell vallanom, hogy Palmerston lord általában derekasan védelmezte magát. Beszéde, melly tovább tartott két óránál, a’ legjobbnak látszik előt­tem azok közt, mellyek az egész vitatkozásban tartattak; ifjas élénkségtől szikrázott, minőt olly korú ’s vérmérté­­kű férjfiútól alig lehetett volna várni. A’ toryk okosan ke­rülték , magát az ópiumkereskedést kárhoztatni, a’ dunai­aknak ezen kereskedés’ elnyomására intézett erőszakos el­járását menteni, vagy a’ kormányt China ellen elővett há­borús rendszabályi miatt ócsárolni. E’ tartózkodást ügye­sen tudta használni ’s vádlói ellen fordítni Palmerston. Be­bizonyította , hogy Elliot kapitánynak azon utasításokat ad­ta általában, mellyek arra czéloztak, hogy nem csak a’ Chinával fenálló békés viszonyok megtartassanak, hanem, ha lehet, ezen országgal a’ kereskedési összeköttetések tovább terjesztessenek. Különösen pedig terjedelmesebb hatalmazványok’ és pontosabb utasítások’ nem­ küldését az­zal tudta menteni, hogy Lin császári biztosnak Cantonba érkezte’ pillanatáig azon véleményben voltak, hogy a’ csá­szár törvényesítendi az opiumkereskedést. Ehhez járult pedig — monda Palmerston —hogy nyilván lehetetlen el­­ny­omni e’ kereskedést. Hogyan gátolja meg China az opium’ bevitelét, mellyre az egész nép, magas és alacsony, sóvá­­rog? Hogy Anglia e’ végre hajóhadat tartson a’chinai part­melléken, csakugyan nem kívánhatja az oppositio. ’S ha a’ máktermesztést ’s az ópiumgyártást Keletindiában el akar­ják tiltani (mi hiszen nem a’ kormánytól függ), ezt legfe­­lebb is csak a’ társaság’ saját birtokaiban tehetik, ’s akkor a’ termesztést máshová, péld. Persiába vagy Törökország­ba, fognák űzni. A’ kereskedés a legkétségbeesettebb em­berek’ kezeibe jutandana, tengeri rablásra ’s más iszo­nyokra vezetendene. Egyébiránt Palmerston azon véle­ményben van, hogy talán e’ pillanatban már a’ chinai kor­mány törvényes lábra állította a’ kereskedést, vagy a’ kor­mány’ monopóliumává tette; egyszersmind élénken remény­­li, hogy ha a’ chinai kormány részünkről komolyságot lát, valószínűleg olly okos leend,hogy nem hagyandja háborúra kerülni a’ dolgot. De ha csakugyan arra kellene kerülnie, bizonyosnak állítja Palmerston, hogy a’ mi csak lehet, meg fog történni, miszerint a’ háború a’ mérséklet’ korlátai kö­zött tartassák,’a legkisebb erőszak se használtassák tovább, mint a’ mennyire elkerülhetlenül szükséges, hogy viszo­nyaink amaz országgal díszes és biztos lábra állíttassanak vissza. Azon rebesgetett veszélyre vonatkozólag, hogy China elleni háború minket más keresztény státusokkal kellemetlenségekbe bonyolíthatna, azon fér­fias nyilatko­zást téve Palmerston, hogy részünkről minden el fog kö­­vettetni, ennek elkerülésére, de azt, mi elkerülhetlen, egy nemzetnek, melly csak jogát keresi, eltűrni tudnia kell. A’ Nápollyal fen forgó egyenetlenségekről egyik utób­bi számában következet ir a’ Morning­ Chronicle : „Épen nem csudálkoznánk, ha a’ toryk, miután látják, hogy a’ chinai kérdéssel semmire sem mehetnek, legközelebb próbát ten­nének, nem boldogulnak e jobban a’ nápolyi üggyel. Alig fogná valaki kétségbe hozhatni, hogy a’ Nagybritannia és Nápoly közt 1816ban kötött szerződés’ 5dik czikkelyénél fogva a’ brit alattvalóknak alapos követeléseik vannak a’ két Sicilia’királyához. Ama’czikkely tökéletes szabadságot biztosít mindazon brit alattvalóknak, kik tőkepénzeiket a’ két­ siciliábani vállalatokra akarják fordítani, mindennemű vagyonukról, mellyet már bírtak , vagy vállalataik’ folytá­ban vásárlás vagy ajándékozás által nyertek, tetszés sze­rint ’s minden legkisebb akadály vagy rövidség nélkül ren­delkezhetni. A’ nápolyi királytól egy Tai­c nevezetű fran­­cziának adott egyedáruság az angol alattvalóknak, kik az említett szerződés által nyújtott biztosításra támaszkodtak, vagyonát tönkre tette. Amaz egyedáruság’ következtében a’ szerzett vagyon értékét elvesztette, mivel a’ birtokos­nak nem lehetett többé arról szabadon rendelkezni. Nem akarunk itt elmélkedésekbe ereszkedni a’ nagybritanniai ’s nápolyi kormányok közt jelenleg fenforgó vita’ kimenete­léről. Ha a’ ministerek Rundon lordnak az alsóházban és Lynd­hurstnak a’ felsőben kifejezett tanácsait akarnák kö­vetni, akkor a’ kimenetel nem volna kétséges. De habár a’ ministerek nem olly harczkészek is, mint a’ tory status­férfiak kívánnák, mi mégis hisszük, ki fog tetszeni, hogy ők földjeik’ érdekeit nem hanyagolták el, ’s erőteljes rend­szabályok által megmutatták, miszerint királynőjük’ becsü­letét kivívni ’s a’ brit névnek tekintetet szerezni képesek.“ A’ spanyol dolgok’ jelen állapotjáról következőket je­gyez meg a’ Morning­ Chronicle: „Ha a’ spanyol kormány’ eljárását szemügyre vesszük, valóban inkább azt kellene hinnünk, hogy egy franczia hadsereg forgatta fel az alkot­mányt ’s biztosítmányait, mintsem hogy spanyol hatalom törte meg a’ túlzó-királypártiakat. A’ spanyol kormány teljes visszahatásban van, ’s mindenütt azon rendszert kö­veti , miszerint az alkotmányt érvénytelenné tegye, a’ vá­lasztásokat erőszakos lépések, megvesztegetés ’s ijesztés által intézze, a’ helyhatósági szabadságokat aláássa, a’ saj­tóra bilincseket rakjon, a’ hadi törvényt kihirdesse, a’ li­berálisokat a’ szabadság’ elvesztésével fenyegesse, ’s az ekkér szerzett önkényes hatalmat arra fordítsa, hogy a’ legálnokabb ’s a’ legpazarlóbb módon pénzt gyűjtsön össze ’s ugyanazt szintolly álnok és pazarló módon ismét kiadja. Képtelen lévén, kölcsön iránti szerződést kötni, sőt megve­­tőleg előleges alkudozásba bocsátkozni a’ statushitelezők­kel nem akarván, a’ spanyol cabinet több mint 2000 millió realnyi papirospénzt készül kiadni. Inkább mindjárt assig­­natákat nyomathatnának, ’s azokat adhatnák ki, mig ezek értéktelenek fognának lenni, azaz rabolhatnának, mig egy bukás gátat nem vet. Nem lepetünk meg az által, hogy olly fér­fiakat, mint Caballero és Lopez, egészen kétségbe­esni látunk. A’ helyett, hogy kereskedési szerződést kötne, melly a’ jövedelmeket megjavítandotta ’s eszközt nyujtan­­dott volna a’ státushitelezők’ kielégítésére, csak arról gon­dolkozik a’ spanyol cabinet, hogy a’ jelen tiltórendszert a’ vámhatalom’ gyarapítása által kicsikarja, melly egészen egy spanyol társaság’ kezeiben van, melly, minden spa­nyol társaságok’ ismeretes jogosságával, ezt csak dugárusi monopóliummá teendi. Fáj, ha látjuk, hogy ugyanazon nyilván­­os lapokban, mellyek a’ moderaciók’ gyalázatossá­gáról és zsarnoki törvényeiről tudósítanak, az állíttatik, hogy az angol diplomatia jóváhagyja ezen eljárást, hogy a’ liberálisokkal összeveszett, ’s Arguelles úr’ előterjeszté­seit kicsúfolta. Egy szót sem hiszünk mindezen rágalmak­ból. Lehet, hogy Anglia legjobbnak tartja, neutrálisnak maradni, ’s nem avatkozni a’ spanyol pártok’ czivódásiba, de teljes lehetetlen, hogy Anglia vagy diplomatái ama’ párt’ ügyét védenék, melly a’ spanyol szabadság és a’ brit érdekek iránt olly ellenséges, és olly álnoksággal viselte­tik a’ statushitelezőkhöz. A’ fő hadi szálláson lévő levele­zőnknek egy irata szomorú képét festi az ügyek’ állapotá­nak Caste 110te’ bevétele előtt. A’ carlosiak kétségbees­nek Arragonia’ védelmezhetése felől. Mondaték, hogy a’ carlosi vezérek be akarnak ülni Biscayába ’s Navarrába. Az alkirály rendszabályokhoz nyúlt ennek akadályozására. De ha mégis sikerülne Balmasedándik Biscayába menni, ak­kor kénytelen volna Espurtero, vagy Morelia’ és Cantavie­­ja’ megszállásával felhagyni, vagy a’ carlosiaknak a’ tarto­mányok’ pusztítását megengedni.“ Francziaország* Pár­is, apr. 9. Örömmel jelentem, hogy mindazon nehézségek, mellyek Nemours herczegnek Victoria szász-

Next