Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-23 / 33. szám
33dik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedelmesb political ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Április’ 13. 1940. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 34 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bémentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország. Kinevezések: ’ Felsége’ születésnapjának ünnepe; Ernst Pozsonyban; kis-ligvárdi és tabi tűzveszélyek. Nagy britannia. Parlamenti dolgok; a’ ministerium’ diadala; Morning Chronicle a’ Nápollyal fönforgó egyenetlenségekről és spanyol viszonyokról. Francziaország, Nemourség házasságának akadályai elhárítvák, figyelmet gerjesztő gyilkossági eset; a’ kir herczegek Toulonból Afrikába vitorláznak; csatatéri hírek; a’ Constitutionnel’ nyilatkozása a’ damaskusi történetekről. Spanyolország. Telegraf! tudósítás; Cabrera’ betegségének híre gyanusítva; országviszonyok. Svéczia. Országgyűlési munkálatok. Hannovera. Fővárosi zavarok. Olaszország. Törökország. Oroszország. Chivta táborlat. Elegy. 11 ka p i sz c me. Hirdetések: magyarországi 6 cs. ’s ap. kir. Felsége a’ Dognacskán megürült bányapróbálói tisztségre Erni Gusztáv végzett gyakornokot méltóztatott kegyelmesen kinevezni. A’ nagymélt. magyar kir. udvari Kamara az ungvári kamar. megürült ügyvédi helyre Tusnádi Pálffy Istvánt; — nemkülönben az ipolysági kir. sóhivatalnál megürült mázsamesteri tisztségre Keszlerfy Károly magyar királyi volt testőrt ’s jelenleg az egri kir. sóhivatalnál gyakornokot;— a’ verebélyi megürült kir. sómázsálói tisztségre pedig Angster József ottani sópajtnort; továbbá a Nemesvölgyön (Edelsthal) megürült útlevélvizsgálói hivatalra Schönböck Ferencz pamnai harminczad-felügyelőt; — végre az újvidéki k. só- és harminczad-hivatalnál megürült tisztirnokságra Moser Simont, a s tótországi k. só-és harminczad-felögyelőség’ gyakornokát, alkalmazta. (Priv. tud.) ő CS. ’s ap. k. Felségének dicsőségesen uralkodó Királyunknak születésnapi ünnepét folyó hónap’ 21-dikén a’ legnagyobb fénnyel ülé meg városunk’ országgyűlési fő-fő közönsége, a’ polgári és katonai hatóság, ’s a’ székesegyházban összegyűlt tömérdek sokaság, legválogatottabb díszöltözetben, jobbágyi hű buzgalommal küldé fohászait a’ Mindenható’ zsámolyához kegyelmes Fejedelmünk’ életének hosszú időre nyújtásáért, hogy a’kormánya alatti népek minél nagyobb mértékben ’s minél folytonosabban élvezhessék atyai szeretőtének áldásait, kiváltkép pedig kiáradhasson nemzetünkre kegyelemmalasztainak bő forrása, melly hazánkat a’ legszebb, legörvendetesb jövendővel kecsegteti. Nagyszerűsíték az ünnepet a’ várhegyen kiállított ágyuknak messze viszhangozó szapora dörgései ’s a’ diszlekedve fölállított sorkatonaságnak lövöldözései, nemkülönben a’ nemzeti ’s városi szin-lobogókkal ékesített hid ’s a’ szerte rajongó népcsoport. Délután őherczegsége az ország’ mélyen’ tisztelt prímása az ünnep’ fenségéhez illő ebédet adott 122 személyből állott fényes vendégkörnek, melly ismételve emelé föl ’s köszönté el áldomáspoharait dicső Fejedelmünk’, a’ Felséges Uralkodó-Ház’ ’s annak egyes Tagjai’ életéért és boldogságáért, melly alkalommal a’ várhegyen felállított ágyuk ismét dörgének; a’ legszebb idő kedvezett ezen ünnepélynek. Pozsony, april. 22. Éleménydús vala a’ húsvéti másodünnep , mellyen déli 12 órakor a’ legfönségesb élvezetben részesült magasb ízlésű közönségünk. Ugyanis a’ nem rég körünkben mulatott zongorahős után, egy hegedűóriás jelent meg közöttünk, ’s elragadott, elbűvölt játékának remekségével. Ez Ernst, kinek jöveteléről már 31dik számunk emlékezik. Paganini után, kit a’ közönség különben is alig nevezhet már övének, azon félrevonultság miatt, mellyben jelenleg él, bizonyára Ernst az, kit az európai hegedűjátszók’ elsejének nevezhetni. Az ő művészete nem puszta mesteri utánozhatlan ügyességben, hanem egyszersmind azon mély avatottságban áll, melly a’szív’ minden érzelmein, különbség nélkül, határtalanul uralkodik, ’s nyiretyűje minden vonításában orpheusi hatalommal örömöt , fájdalmat vagy merengést, de mindenesetre kést, gyönyört ’s ellenállhatlan vonzalmat ébreszt, az embert valamint a’ művészetet dicsőitőleg. A’ tetszés, mellyel játéka fogadtaték, leirhatlan, a’ taps,, az éljenzés’ vihara kifejezhetlen, melly szűnni nem akart, főleg akkor, midőn ismételt előtapsoltatásakor Csermák’ magyarját kezdé ömledeztetni húrjain ’s remek változatokban ismételni. Az általa játszott minden darabok ön szerkezete valának és a’ hangszerzésre magasb hivattatását tanusíták. Hires elégiáját Gebauer ur ritka ügyességgel a’zongorán kisérte,’s később magányosan játszva nem közönséges művésziséget és ízlést mutatott. — Kipótolhatlan a’ veszteség azokra nézve , kik vagy távollét, vagy másodszori föllépendése’ hiedelmében Ernstet ez alkalommal meghallgatni elmulasztották. Ma reggel Pécsbe visszautazott. Kis-Ligvánd (Soprony megye). Különös és óvásul figyelemre méltó szerencsétlen eset borzasztó itt a’ szemtanukat. Ugyanis egy szegény lakos a’ dermesztő hideg’ enyhítéséről gondoskodólag este 8 óra tájban a’ szomszéd erdőbe ment nőstül, három kisdedeit a’ szobába zárva, gyertyát gyujta nekik, azonnal visszatérendő. Az asszony mintegy előérzéssel tüstint vissza siet övéihez. Azonban már lángba borulva lelé a’ szobát, ’s a’ nélkül hogy lármát kiáltana, eszmélet nélkül bőszülve iramlik a’ szomszéd] helységbe. A’ láng azonnal kitörvén, mire segély érkezők , két ház ’s a’ három gyermek már martalékja volt a’ lángoknak. Kettőjének kormos maradványi a’ szoba’ közepén arra mutattak , hogy a’ két kisebb testvér átkarolva borultak egymásra, a’ nagyobbikat pedig egy izraelita, betörvén a’ zárt konyhaajtót, a’ lángok közül kirántó ugyan, de kezei ’s lábai összeégvén, rémító kínok közt még 12 óráig élt. Tabon (Somogybán) mart. Ladikán 1 és fél órakor délután egy cselédházból tűz ütött ki, mellynek lángjait a’ dühöngő felszél azonnal továbbra terjesztvén, egy 20 öles istálló két félszerrel, kerti lak két cselédházzal, egy haszonbérlő-ház száraz-malommal ’s egy szegény pór’ háza hamuba dőltek; a’ kár igen tetemes. Borzasztó volt látni a’ szegény cselédség’ kétségbeesését ’s hallani jajszavait, midőn élelemszereit ’s verítékes kis vagyonát elenyészni látta; egr hat esztendős gyermek életét veszté, ki tüzet kiáltó gyermek pajtása’ szavára ágy alá bujt menedékül ’s a’ ház’ padlása’ rézsein áthatott füst megfojtó. A’ tüztámasztási gyanú egy cselédasszonyra hárul, kilemetjét kenyérsütés után padlásra dobta gyuladtan vagy zsarátnagosan. Nagybritannia. Mind a’ lordok’ mind a’ követek’ házában apr. 10-kén nyilatkoztaták a’ ministerek, hogy apr. 3kán egy titkos tanácsrendelet (Order in council) téteték, mellnek erejénél fogva törvényszékek fognak felállíttatni a’ hajó-elfoglalások’ megítélésére, ha t.i. a’ chinai kereskedés ellen visszatorlások lennének szükségesek , e’ tárgyról azonban ne bocsáttassanak közlemények a’ parlament elébe. Az alsóházban még különösen, félreértések’ elhárítására, Russell John lord nyilatkoztató, hogy a’ kormány magányosaknak nem adott engedelemleveleket chinai hajók’ elfoglalására. Ugyancsak az alsóházban másnap (ápr. 11.) új felvilágosítások terjesztettek elő a’ China ellen határozott rendszabályokat illetőleg, melly előterjesztésekből kitetszik, hogy előlegesen semmi más nem szándékoltatik, mint teljes kárpótlásszerzés az angol kereskedés’ veszteségiért; ha azonban e’ kárpótlás megtagadtatnék , elhatározottabb rendszabályok fognak következni, mellyek talán megkivánandják, hogy a’ parlamenthez e’ tárgyban közlemény bocsáttassák ’s China ellen háború üzentessék. London, april. 10. A’ ministerium újra meg van mentve. 271 szó többség 261 ellen elhatározta, hogy alaptalan a’ sir James Graham által támasztott vád, mintha a’ kormány hanyagság által idézte volna elő a’ chinávali villongást. Más szavakkal, tiz taggal több találkozott kik hajlandóbbak valának a’ mostani kormány’ megmaradása mint megbuktatása mellett szavazni. Mert habár hároméji vitatkozás után, mellyben a’ legjobb szónokok iparkodtak, a’ tárgyat minden oldalról felvilágosítani, végre egyetlen conservativ sem szavazott a’ ministerekkel, ’s minden liberálisok közül csak az ultra-radical Eleiden ment át a’ vádlók’ pártjához, mégis önként értetik, hogy a’ vád’ valósága vagy valótlansága magában tekintve nem lehetett befolyással a’ határozatra. Azonban meg kell vallanom, hogy Palmerston lord általában derekasan védelmezte magát. Beszéde, melly tovább tartott két óránál, a’ legjobbnak látszik előttem azok közt, mellyek az egész vitatkozásban tartattak; ifjas élénkségtől szikrázott, minőt olly korú ’s vérmértékű férjfiútól alig lehetett volna várni. A’ toryk okosan kerülték , magát az ópiumkereskedést kárhoztatni, a’ dunaiaknak ezen kereskedés’ elnyomására intézett erőszakos eljárását menteni, vagy a’ kormányt China ellen elővett háborús rendszabályi miatt ócsárolni. E’ tartózkodást ügyesen tudta használni ’s vádlói ellen fordítni Palmerston. Bebizonyította , hogy Elliot kapitánynak azon utasításokat adta általában, mellyek arra czéloztak, hogy nem csak a’ Chinával fenálló békés viszonyok megtartassanak, hanem, ha lehet, ezen országgal a’ kereskedési összeköttetések tovább terjesztessenek. Különösen pedig terjedelmesebb hatalmazványok’ és pontosabb utasítások’ nem küldését azzal tudta menteni, hogy Lin császári biztosnak Cantonba érkezte’ pillanatáig azon véleményben voltak, hogy a’ császár törvényesítendi az opiumkereskedést. Ehhez járult pedig — monda Palmerston —hogy nyilván lehetetlen elnyomni e’ kereskedést. Hogyan gátolja meg China az opium’ bevitelét, mellyre az egész nép, magas és alacsony, sóvárog? Hogy Anglia e’ végre hajóhadat tartson a’chinai partmelléken, csakugyan nem kívánhatja az oppositio. ’S ha a’ máktermesztést ’s az ópiumgyártást Keletindiában el akarják tiltani (mi hiszen nem a’ kormánytól függ), ezt legfelebb is csak a’ társaság’ saját birtokaiban tehetik, ’s akkor a’ termesztést máshová, péld. Persiába vagy Törökországba, fognák űzni. A’ kereskedés a legkétségbeesettebb emberek’ kezeibe jutandana, tengeri rablásra ’s más iszonyokra vezetendene. Egyébiránt Palmerston azon véleményben van, hogy talán e’ pillanatban már a’ chinai kormány törvényes lábra állította a’ kereskedést, vagy a’ kormány’ monopóliumává tette; egyszersmind élénken reményli, hogy ha a’ chinai kormány részünkről komolyságot lát, valószínűleg olly okos leend,hogy nem hagyandja háborúra kerülni a’ dolgot. De ha csakugyan arra kellene kerülnie, bizonyosnak állítja Palmerston, hogy a’ mi csak lehet, meg fog történni, miszerint a’ háború a’ mérséklet’ korlátai között tartassák,’a legkisebb erőszak se használtassák tovább, mint a’ mennyire elkerülhetlenül szükséges, hogy viszonyaink amaz országgal díszes és biztos lábra állíttassanak vissza. Azon rebesgetett veszélyre vonatkozólag, hogy China elleni háború minket más keresztény státusokkal kellemetlenségekbe bonyolíthatna, azon férfias nyilatkozást téve Palmerston, hogy részünkről minden el fog követtetni, ennek elkerülésére, de azt, mi elkerülhetlen, egy nemzetnek, melly csak jogát keresi, eltűrni tudnia kell. A’ Nápollyal fen forgó egyenetlenségekről egyik utóbbi számában következet ir a’ Morning Chronicle : „Épen nem csudálkoznánk, ha a’ toryk, miután látják, hogy a’ chinai kérdéssel semmire sem mehetnek, legközelebb próbát tennének, nem boldogulnak e jobban a’ nápolyi üggyel. Alig fogná valaki kétségbe hozhatni, hogy a’ Nagybritannia és Nápoly közt 1816ban kötött szerződés’ 5dik czikkelyénél fogva a’ brit alattvalóknak alapos követeléseik vannak a’ két Sicilia’királyához. Ama’czikkely tökéletes szabadságot biztosít mindazon brit alattvalóknak, kik tőkepénzeiket a’ két siciliábani vállalatokra akarják fordítani, mindennemű vagyonukról, mellyet már bírtak , vagy vállalataik’ folytában vásárlás vagy ajándékozás által nyertek, tetszés szerint ’s minden legkisebb akadály vagy rövidség nélkül rendelkezhetni. A’ nápolyi királytól egy Taic nevezetű francziának adott egyedáruság az angol alattvalóknak, kik az említett szerződés által nyújtott biztosításra támaszkodtak, vagyonát tönkre tette. Amaz egyedáruság’ következtében a’ szerzett vagyon értékét elvesztette, mivel a’ birtokosnak nem lehetett többé arról szabadon rendelkezni. Nem akarunk itt elmélkedésekbe ereszkedni a’ nagybritanniai ’s nápolyi kormányok közt jelenleg fenforgó vita’ kimeneteléről. Ha a’ ministerek Rundon lordnak az alsóházban és Lyndhurstnak a’ felsőben kifejezett tanácsait akarnák követni, akkor a’ kimenetel nem volna kétséges. De habár a’ ministerek nem olly harczkészek is, mint a’ tory statusférfiak kívánnák, mi mégis hisszük, ki fog tetszeni, hogy ők földjeik’ érdekeit nem hanyagolták el, ’s erőteljes rendszabályok által megmutatták, miszerint királynőjük’ becsületét kivívni ’s a’ brit névnek tekintetet szerezni képesek.“ A’ spanyol dolgok’ jelen állapotjáról következőket jegyez meg a’ Morning Chronicle: „Ha a’ spanyol kormány’ eljárását szemügyre vesszük, valóban inkább azt kellene hinnünk, hogy egy franczia hadsereg forgatta fel az alkotmányt ’s biztosítmányait, mintsem hogy spanyol hatalom törte meg a’ túlzó-királypártiakat. A’ spanyol kormány teljes visszahatásban van, ’s mindenütt azon rendszert követi , miszerint az alkotmányt érvénytelenné tegye, a’ választásokat erőszakos lépések, megvesztegetés ’s ijesztés által intézze, a’ helyhatósági szabadságokat aláássa, a’ sajtóra bilincseket rakjon, a’ hadi törvényt kihirdesse, a’ liberálisokat a’ szabadság’ elvesztésével fenyegesse, ’s az ekkér szerzett önkényes hatalmat arra fordítsa, hogy a’ legálnokabb ’s a’ legpazarlóbb módon pénzt gyűjtsön össze ’s ugyanazt szintolly álnok és pazarló módon ismét kiadja. Képtelen lévén, kölcsön iránti szerződést kötni, sőt megvetőleg előleges alkudozásba bocsátkozni a’ statushitelezőkkel nem akarván, a’ spanyol cabinet több mint 2000 millió realnyi papirospénzt készül kiadni. Inkább mindjárt assignatákat nyomathatnának, ’s azokat adhatnák ki, mig ezek értéktelenek fognának lenni, azaz rabolhatnának, mig egy bukás gátat nem vet. Nem lepetünk meg az által, hogy olly férfiakat, mint Caballero és Lopez, egészen kétségbeesni látunk. A’ helyett, hogy kereskedési szerződést kötne, melly a’ jövedelmeket megjavítandotta ’s eszközt nyujtandott volna a’ státushitelezők’ kielégítésére, csak arról gondolkozik a’ spanyol cabinet, hogy a’ jelen tiltórendszert a’ vámhatalom’ gyarapítása által kicsikarja, melly egészen egy spanyol társaság’ kezeiben van, melly, minden spanyol társaságok’ ismeretes jogosságával, ezt csak dugárusi monopóliummá teendi. Fáj, ha látjuk, hogy ugyanazon nyilvános lapokban, mellyek a’ moderaciók’ gyalázatosságáról és zsarnoki törvényeiről tudósítanak, az állíttatik, hogy az angol diplomatia jóváhagyja ezen eljárást, hogy a’ liberálisokkal összeveszett, ’s Arguelles úr’ előterjesztéseit kicsúfolta. Egy szót sem hiszünk mindezen rágalmakból. Lehet, hogy Anglia legjobbnak tartja, neutrálisnak maradni, ’s nem avatkozni a’ spanyol pártok’ czivódásiba, de teljes lehetetlen, hogy Anglia vagy diplomatái ama’ párt’ ügyét védenék, melly a’ spanyol szabadság és a’ brit érdekek iránt olly ellenséges, és olly álnoksággal viseltetik a’ statushitelezőkhöz. A’ fő hadi szálláson lévő levelezőnknek egy irata szomorú képét festi az ügyek’ állapotának Caste 110te’ bevétele előtt. A’ carlosiak kétségbeesnek Arragonia’ védelmezhetése felől. Mondaték, hogy a’ carlosi vezérek be akarnak ülni Biscayába ’s Navarrába. Az alkirály rendszabályokhoz nyúlt ennek akadályozására. De ha mégis sikerülne Balmasedándik Biscayába menni, akkor kénytelen volna Espurtero, vagy Morelia’ és Cantavieja’ megszállásával felhagyni, vagy a’ carlosiaknak a’ tartományok’ pusztítását megengedni.“ Francziaország* Páris, apr. 9. Örömmel jelentem, hogy mindazon nehézségek, mellyek Nemours herczegnek Victoria szász-