Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-27 / 34. szám
. 34dik szám. A’ Üirnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű statistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Lssát adunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja SBa!ási‘s!Tf Or««* József. Április 27. 1940. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 74.9. sz. a. Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bémentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Országgyűlési tudósítás, Ő Felsége’ születésnapjának megünneplése a’ fővárosban és Sz. Fehérvárért; kun-sz.-miklósi, pápai, maros-vásárhelyi és ótordai hírek. Ausztria. Közbocsánati kiterjesztés minden lombard velenczei polit. vétkesekre. Nagy britannia. Alsóházi ülés. Palmerston lord az ópium-kérdés fölött; tudósítások Indiából. Franeziaország. Pakikamarai ülések ’s viták a’ titkos pénzalap’ ügyében ; a’ baloldali hírlapok Brogberg tudósítása felöl; telegrafi tudósítás Teutonból. Spanyolország. Telegrafi tudósítások; Malagában összeesküvés. Németország. Az orosz trónörökös Darmstadtba érkezik; a’hannoveri rendek köszönete az új alkotmány’tervéért. Olaszország, Törökország. Elegy. Hirdetések. Zf Magyarország és Erdély. A’ t. kir. és Bitnek f. h. 23-kai országos ülésében többek közt a’ következő tárgyak vétettek tanácskozásba: I. Második üzenet a’ k. kir. előadások’ 3-dik pontja, vagyis a’ Duna’ ’s egyéb folyamok’ szabályozása iránt. Ebben a’ t. RR. és RR. imigy nyilatkoznak: „Mind azért, hogy a’ szerint, a’ mint magok a’ mélt. Fő-RR. is válaszukban megjegyzék, a’jelen országgyűlésnek berekesztésére Ő Felsége által kitűzött határnap mármár bekövetkezik, és még számos nagy fontosságú tárgyak várják az irántok folyamatban lévő országos értekezéseknek befejezését; mind pedig azért, hogy Buda és Pest városoknak ’s a’ szomszéd vidéknek az elemi viszontagságok ellen melly, móddali biztosítása, a’ Duna’ szabályozásával természetes és várhatatlan kapcsolatban áll, a’körülmények’illy helyzetében arra, hogy az ország’ Rendei az említett két sz. kir. városnak és a’ szomszéd vidéknek ezélzott biztosítását tárgyazó adatok’ és tervek’ különösen leendő közlésének ő felségétől!' kikérésével a’ részben még a’ jelen országgyűlés alatt határozottan és kimerítőleg rendelkezzenek, jelenleg már sem szükségeskép megkívántaté elég idő, sem pedig mód nincs. — Ugyanazért hozzájárulván egyébiránt a’ KR. és RR., hogy a’Duna’és egyéb folyamok’ szabályozása előlegesen országos választmányi úton tárgyaltassék, felirási javaslatuknak utolsó szakaszát, melly igy kezdődik: „Ugyanazért, a’ hazai kereskedésnek előmozdítását“, egészen végig értve, változtatni ekkép kívánják: „Ugyanazért a’ hazai kereskedésnek előmozdítását, annyi ezer polgártársaink’ vagyonainak, sőt életének biztosítását minél előbb eszközleni forrón óhajtván, szükségesnek látjuk, Felségedet alázatosan megkérni, hogy aiután a’jelen országgyűlésnek berekesztésére Felséged által kitűzött határnap is mármár bekövetkezik, méltóztassék Felséged k. kir. megerősítése’ kérésével ide rekesztett törvényjavaslatunk szerint, egy országos választmánynak ollyformán való kiküldésében megegyezni, hogy ez a’ Duna’ és egyéb folyamok’ szabályozása, valamint Buda és Pest sz. kir. városoknak ’s ezek’ szomszéd vidékének az elemi viszontagságok ellen biztosítása’ tárgyát érdeklő adatoknak, rajzoknak és terveknek egész kiterjedésükben vele leendő közlésük után, azoknak segedelmével azon elvekre és irányra nézve, mellyekhez volnának czélszerüleg alkalmaztatandók az e’ részbeni országos munkálódások, jelesen továbbá arra nézve is, hogy micsoda módokkal és minő felügyelés alatt lehetne maga a’ szabályozás gyakorlatilag eszközlendő? — Végre az illy nagyszerű vállalatoknak létrehozásukra szükségkép megnyitandó azon források iránt is, mellyek a’ czélra használtathatnának, a’jövő országgyűlésig, mellyen a’ tárgy múlhatatlanul fel fog vétetni, kimerítő véleményes jelentést készítsen.“ II. Törvényczikkely a’ Duna’ és egyéb folyamok’ szabályozásáról. 1. §. A’ Duna’ és egyéb folyamok’ szabályozásának, valamint ezzel kapcsolatban állólag Buda és Pest városoknak, ’s ezek’ szomzéd vidékének, az elemi viszontagságok elleni biztosításuk’ előleges tárgyalása végett országos választmány rendeltetik. — 2. §. Azon országos választmánynak feladása az leend, hogy az 1-ső §-ban kijelölt tárgyakat érdeklő adatoknak, rajzoknak és terveknek egész kiterjedésükben vele leendő közlésök után, ’s azoknak segedelmével azon elvekre és irányra nézve, mellyekhez volnának czélszerüleg alkalmaztatandók az a’ részbeni országos további munkálkodások; továbbá arra nézve is, hogy micsoda módokkal és minő felügyelés alatt lehetne maga a’ szabályozás gyakorlatilag eszközlendő, ’s hogy lehessen jelesen a’ magányos érdekeknek a’ közczéllal előállható összeütközését törvénnyel elintézve megszüntetni; — végre az illy nagyszerű vállalatoknak létrehozásukra szükséges kép megnyitandó azon források iránt is, mellyek a’ czélra használtathatnának , a’ közelebbi országgyűlésig, mellyen a’ tárgy múlhatatlanul felvétetni és elhatároztatni fog, kimerítő véleményes jelentést készítsen. — 3. §. A cs. kir. Főherczegsége az ország’ Nádora, az országos választmányi megkészülendő munkát kinyomtathatva, még a’ jövő országgyűlés’ egybehivása előtt az ország és ehhez kapcsolt részekbeli minden köz törvényhatóságokkal közleni fogja. — 4. §. Az országos választmánynak tagjai következők lesznek:-------“ III. Törvényjavaslat a’ Dunát a’ Tiszával öszszekötő csatornáról. Azon részvénytársaságnak vállalata, melly báró lécsey Miklós szatmári főispány’ és báró I Simia György’ elnöklete alatt a’ Dunát a Tiszával Pestről és Böleskéről, vagy ezen pontok’ vidékeiről Szegeddel, Csongrád és Szolnokkal vagy vidékeivel csatorna által ös-szekötni szándékozik — ezennel a’ törvények’ utalma alá vétetik, és ezen nagyszerű, a’ haza’ érdekeire nagy hasznú vállalatra e’ következő kedvezések ruháztatnak: 1. §. Felhatalmaztatik a’ nevezett társaság, hogy a’ Dunát a Tiszával a’ fent kijelelt helyeknél, vagy ezen pontok’ vidékeinél , a’ mint azt a’ technicai tekintetek vagy egyéb körülmények megengedik, egy hajózásra alkalmas csatorna által összeköthesse, ollyformán, hogy sem azon téren, melly a’ Tiszánál és Dunánál kijelelt fenebbi végpontok között létez, sem ezektől mind fel, mind lefelé számítandó öt mérföldnyire ötven év’ lefolyása előtt más által a’ Dunától a’ Tiszához csatorna ne vonathassák. — 2. §. Ila azonban a’ társaság a’ fent kijelölt pontok közül egyiket vagy másikat 25 év’leforgása alatt csatorna által össze nem kötné, akkor szabadságában álland akárkinek azon fentemlített helyeket, mellyekre nézve a’ jelen társaság vállalatát nem teljesítette, vagy külön az elkészítettel érintkezésbe nem jövő csatorna által összekötni, vagy a’ jelen vállalkozóktól épített csatornával érintkezésbe jövő, hasonlóul hajókázható szárny-csatorna által kapcsolatba hozni. Ez utóbbi esetben azonban az illy szárny-csatornát építeni szándékozó a’ jelen vállalkozóknak vagy azok’ engedményeseinek, az elkészített csatornára fordított, és neki is hasznára való költségek illő részét kifizetni tartozik. Melly iránt, ha a’két társaság egymással barátságos úton megegyezni nem tudna, akkor a’ jelen társaságnak megtérítendő somma’ mennyiségét a’fő itélőszékek fogják, mind a’jelen vállalkozók, mind a’ szárnyvonalt készíteni akarók sommás költségeiknek, és az illető csatornák’ terjedelmességének összes tekintetbe vételével igazságosan elhatározni. — 3.§. Ha pedig a’ társaság a’jelen vállalat’ tervének, a’ Helytartó-Tanács által történendő helybenhagyásától számítandó 3 év alatt a’ csatornát meg nem kezdené, vagy a’ jelen törvény’ kihirdetése’ napjától számítandó 15 év’ leforgása alatt a’ felemlített pontok közti vonalak egyikét sem készítené el, akkor jelen törvény’ kedvezései iránta megszűnnek, ’s azokra ruháztatnak, kik a’ jelen törvényben kijelölt pontok' csatorna általi összekötésének eszközlését magokra vállalják. — 4. §. Az 1832/6 . 25. t. sz. 31k §-ban elrendelt kisajátítás ezen vállalatra is kiterjesztetik, és pedig úgy, hogy ennek rendelése nem csak magára a’ csatornára ’s annak pontjaira, de az illető vontató utakra, a’ csatorna’ kitisztíthatására szükséges térre, ’s a’ felügyelők’ lakjainak helyére , végre minthogy a’ közállomány’ érdekében fekszik, hogy azon vizerő, melly a’csatornában létez, használatlan ne maradjon, a’ társaság által a’ csatorna’ mentében netalán építendő malmoknak, és vizerővel munkáló gyáraknak felállítására szükséges térre is értessék, az ugyanazon §-ban körülírt kármentesítés mellett, ’s minthogy a’ csatornában a’halászat is egyedül a’ társaságot fogja illetni, ezen kármentesítés az említett törvényben meghatározott mód szerinti bíróságok által akkér fog eszközöltetni, hogy azok, kiknek birtokukból a’ csatorna’téré kisajátíttatott, a’menynyiben a’ társaság’ vállalata által malombeli, halászati jogaikban rövidséget szenvednének, e’ tekintetben is tökéletes kárpótlást nyerjenek. — 5. §. A’ csatorna, annak vize, partjai, szóval a’ kisajátított egész tér, a’ társaságnak örökös tulajdona. — 6. §. A’ vállalkozók azonban a’ csatornán vagy az ahhoz tartozó kisajátított téren, az őrlésen és halászaton kívül, egyéb kir. haszonvételeket és földesúri jogokat nem gyakorolhatnak. ■— 7. §. Az ezen csatornának használatától a’ hajók és szállítók által minden különbség nélkül fizetendő bérnek mennyiségét a’ Httó-Tanács a’ vállalkozókkal kötendő alku által úgy határozandja meg, hogy ezen bérjegyzék a’ vállalat’ használatától számítandó 50 évek’ lefolyásáig sem a’ társaság által fel nem emeltethetik, sem a’ Httó-Tanács által lejebb nem szállíttathatik; ezen idő’ lefolyta után pedig a’ társaság köteles a’ csatorna’ jövedelmi állapotját a’ főkormányszéknek kimutatni, melly a’ bérjegyzéket úgy fogja mérsékelni, hogy a’ csatorna 10-nél többet 100-tól ne jövedelmezzen. — 8. §. A’ mennyiben a’ csatorna által megszakadott közlekedések iránt kérdések támadnának , azt hol tartozzék a’ társaság maga költségein, és minden vámszedés nélkül hidakat és padlókat építeni, vagy réveket és csolnakokat tartani? — a’ társaság’ és illető felek’ meghallgatása után, tekintettel a’ közlekedés’ csekély vagy nagyobb voltára és szükségeire , a’ Httó Tanács fogja megállapítani. — 9. §. Minden kérdéseket és körülményeket, mellyek a’ fentebb érdekletteken kívül magokat a’ vállalatra nézve előadhatják, és bírói itéletteli elhatározást kívánnak, az 1832/6. 25. t. sz. 3. §-ban kijelölt bíróságok, és az ugyanott megrendelt utak és módok’követésével a’fenálló törvények’értelmében fogják igazságosan elhatározni. — 10. §. A’ csatorna’ partjain és az egész kisajátított téren minden károk’ eltávoztatására, a’ legelés, kikötés, járás és kelés, úgyszintén a’ víznek bármi névvel nevezendő használata csak a’ társaság’ megegyezésével fog történhetni. — 11. §. Az 1836: 25. t. sz. 2, 6, 7 és 8. §aiban foglalt rendeletek jelen vállalatra kiterjesztetnek. — Végrev 12. §. Ezen országos hasznú vállalat’ elkészítésének siettetése és károsításoktóli megmentése végett az illető törvényhatóságok hatalma és pártfogása alá helyeztetik. IV. Felirási javaslat a’ duna-tiszai csator- Ina-társaság iránti. A’ Dunát a’ Tiszával összekötő hajózható csatorna iránti terv. ez.-t, ide mellékelve felterjesztvén, kérjük cs. k. Felségedet, hogy azt, mint a’ haza’ közjavát és virágzását lényegesen érdeklőt, helybenhagyni, és megerősíteni méltóztassék. Mivel pedig az érintett csatorna’ közhasznossága, az ország’ nagy részének érdekeit tekintve, felette emeltetnek, ha hazánk’ termékeny síkjainak azon szállítandó ipar szülte gyümölcsei, a’ már munkába vett Duna jobbparti vaspályán nyűgöt ’s délnek is vitethetnének, jobbágyi alázattal kérjük Felségedet: méltóztatnék felügyelni, hogy báró Sina, ki a’ Duna jobbparti vasút’ építésére Felséged’ kegyelmes engedelmét a’ törvény’ értelmében már meg is nyerte, ne csak az általa Ausztriában már megkezdett vaspályát kirekesztőleg a’közelebb ’s bővebben jövedelmező pontokra szorítsa, hanem ajánlata szerint az érdeklett vasutat Ausztria szélétől egész Budapestig is minél előbb vinni törekedjék; mert csak illy hosszas ’s külföldre és maga idejében az adriai tengerig terjedő összeköttetésben lehet reménylenünk a’ haza’ nagy részének kereskedési felvirágzását. V. Üzenet az 1832/6 . 31. sz. által által Krassó vármegye, Erdélyország és a’ véghelyi vidék között fenforgó határbeli villongások’ tárgyában nevezett országos biztossági,jelentésre. A’ Kir. és RR. tanácskozás alá vévén azon biztosságnak jelentését, melly az 1832/6 évi 31. t. sz. által Krassó vármegye , Erdélyország és a’ véghelyi vidék között fenforgó határvillongások’ elintézésére kiküldve volt, miután abból azt tapasztalták, hogy a’ biztosság munkálódását még be nem végezte, e’ tárgyban mindaddig, mig ezen munkálat végképen befejezve leend, törvényes rendelkezésnek helyét nem látják ugyan, egyszersmind azonban helybenhagyásuk’ kijelentését el nem hallgathatják, hogy a’ biztosság időközben is a’ reábizottak iránt, ’s munkálódásának mi karban létéről az ország’ Rendei előtt jelentését beadni el nem mulasztotta. Mi iránt a’ mélt. Fő-Re-nek megegyezését kérik VI. Üzenet az 1832/6. 28. sz. által Somogy és Veszprém vármegyék között Siófok helység iránt fenforgó beszegdllési tárgynak elintézésére kirendelt országos biztosság’ jelentése’ tárgyában, a’KK. és RR. azon egyességeket, mellyek Somogy és Veszprém vármegyék között, az 1832/6. 28 és 32 törvények által Siófok helysége iránt fenforgó beszegellési kérdésre nézve kirendelt országos biztosság előtt 1838. évi július’ 10 ik napján, ugyszinte 1839. évi május’ 24 ik napján köttettek, — helybenhagyják; azoknak törvénybe iktatását mindazáltal akkorra kívánák halasztani, midőn az egyességben foglalt földek’ kicserélése úrbéri per’ útján végképen elintézve, ezen úrbéri perben hozandó ítélet a’ biztosság’ közbejöttével végrehajtatván, a’kiegyenlítés valóságos általadással eszközölve leend ; ez úttal tehát a’ választmányt munkálatának végső befejezésére, ’s a’ fent említett uttáni végrehajtására, és ezen végrehajtás iránt tudósításának folytatólagos bemutatására utasítandónak vélik. Ez iránt a’ mélt. FO-RR-nek megegyezését kérik. Budapest évfordulati szív-hála- és örömünnepét ülte husvétkedden, april. 21-kén, t. i. april 19-két, mint Felső országió Fejdelmünk születésnapját, melly az idén husvétvasárnapra este miatt husvétkedden tartatott meg. Már reggeli hat órakor a’ budai várfokrul majd minden harmad negyed perczkor eldördült ágyuszó ’s utczáról utczára szerteharsogó ezred! hangászkarok’ vidor tábor-zenéje tolmácslá az ünnep’ nagyságát, későbben az ezek’ zengő kalauzlatában a’ két városi fő szentegyházak felé lobogó zászlóval ’s diszköntösben lépdelő rendes és polgári katonaság, ’s ezeket kisérő tömérdek népség. Ezek oda gyülöngte után Budán m.Deresik János püspök ’s helytartósági tanácsnok ur teljes fényű egyházi szertartással ajánló föl a’ szeplőtlen hálaáldozatot a’ Fejdelmek’ Fejdelmének Királyunk’ ’s hazánk’ mindennemű boldogságáért a’ polgári katonai kormányszékek (t. i. nm. Helytartó-tanács, nm. m. k. udv. Kamara, hadi fő-parancsnokság ’s a’ t.) ’s egyéb törvény-és tiszthatóságok (t. i. t. Pest megye, Buda fővárosi ’s m. kir. tudom. egyetemi tanács ’s a’ t.) tagjai és számos nép együtt ájtatoskodása mellett, a’ tisztelgő ezredi sorok’ örömtüzelési ’s az ősz Budavár’ keleti és nyugati fokaira szegzett ágyuk verseny-döbörgési ’s a’ csinos egyenruháin m. polgári katonaság’fegyver-tisztelkedési közt; Pesten pedig Dömötöri Németh György k .táblai főpap ’s esztergomi kan. szinte kitűnő ünnepéllyel mutatta be buzgó fohászinkat fölkent Urunkért ’s nemzetünkért a’ főszentegyházat négyszegüseg körzette Rothkirch ezred’ három zászlóaljinak miseszakonkénti lődözési ’s a’ Dunapartra vont mozsarak’ vetélkedő robogási közt. Al. közép és főintézeti tanuló ifjúságunk is könyörgő kebellel járult az élet és bölcseség’ atyjához nemzetünk’boldogítójáért ’s a’ tudományok’ koronás gyámolitójáért. A’ testvér két, fővárosi minden ajkú színházak egész ragyogható világításban hódorogtak a’ szép művészetek ’s mesterségeket ápoló kegyes uralkodóért. Budán nm. Mérey Sándor b. t. tan. ’s a’ magyarországi tartománybiztosság’ főigazgatója ’s a’ t. adott a’ fejdelmi névnap’ dicsőítésére fényes lakomát, hol Fels. Királyunk-