Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-01-13 / 4. szám
odik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honnén külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna- Vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedelmes’ political ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok' és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HÍRNÖK. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Januar. 13. IS JO. Megjelennek e’ lapok mindez hétfőn ás csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezések : országgyűlési tudósítás; Liszt’ megtiszteltetése Pesten; ipolysági, királyrévi ’s kolosvári hirek. Nagy britannia. A’királyné’ menyekzője február, btkára hireltetik; lobogók’ megsértése. Francziaország. A’ párisi érsek-i-, ministeri és kamarai combinatiók; bővebb tudósítások az afrikai harcztérről. Spanyolország. Kétes viszonyok Espartero és a’ ministerium közt. Németország. Albert szász hg Coburgból elutazik. Schweiz. Vallásbeli villongások. Oroszország. Chiawa elleni táborozás. Görögország. Törökország. Amerika. Az indiánok’ berohanása az argentini köztársaságba. Hirdetések. Magyarország és Erdély. A’ nmeit. magyar kir. udv. Kamara Országh János szolnoki tutajmestert gácsi ellenőrködő sómázsamesterré, — helyébe pedig szolnoki tutajmesterré Főműviek Alajos mármarosi szállítótisztet alkalmazta. Zágráb. A’ legutóbb tartatott megyei közgyűlésen következő oklevelek hirdettettek ki: 1) Sipkovich János general’ bárósági oklevele; 2) Jienko János 2 dik bánsági határőr-ezredbeli ezredes’, és 3) Sua Alajos gyógytanár’ ’s a’ szluvnai határőr-ezred’ főorvosa’ nemességi oklevelei.— Ugyanazon közgyűlésben következő urak neveztettek táblaiés rákká: Kelemesi Melczer István, kir ügyész; Bobek János, a’ főméit, magyar kir. udv. Cancellaria’ lajstromzótisztje (registrans); Grubicki László; Bedekovich Kálmán, a’ főméit, magyar kir. udv. Cancellaria’ gyakornoka, és Sinudvar Antal aljegyzővé. ((). P. Z.J Ő császári magassága Károly Ferdinand Főherczeg decemb. 31kén szerencsésen megérkezett Milanóba. Pozsony, januar. 11. A’ mélt. Fő-Rendek f. h. 7kei országos ülésükben bevégezték a’ vallás tárgy feletti tanácskozásukat ; másnap (8kán) az illető válasz felolvastatott, ’s ikén hitelesíttetett, a’ t. kK. és RRck’ legközelebbi országos ülésébe átküldetendő. Itt ,,0 cs. kir. Főhűsége és a’ nmélt. Fő-RR. a’ t. KK. és RR. által a’ m. országgyűlésről fentartott és mostani üzenetükben újólag előadott vallásbeli nehézségeket és kiváltatokat a’ tárgynak fontosságához illő komolysággal pontonkint tanácskozás alá vévén, nézeteiket a’ következendőkben nyilványítják, jelesen: — az lső pontban érdeklett reversalisokra, vagyis a’ vegyes házasságokból születendő gyermekek’ vallásos neveltetése iránt tett kötésekre nézve, noha Ő cs. kir. Főhűsége és a’ m. Fő-RB. ezen kötéseket, mellyek már az 1790/1 törvény előtt is gyakorlatban voltak, az imént érintett t. czikk.által pedig sem el nem töröltetvén, sem ki nem záratván, folyvást gyakorlatban maradtak, törvényteleneknek ’s ollyanoknak , mellyek a’ semmiség’ vétkét már magokban foglalnák, továbbá sem tekinthetnék, mégis a’ közelítés’ kedvéért e’ részben törvény által akadályoztatva magokat nem látván, abban ezúttal megegyeznek, hogy ezentúl kiadandó illyetén reversalisok kötelező erő nélkülieknek nyilványittassanak; ellenben arra, hogy az eddig kiadott illy reversalisok is, ha különben teljes szabadsággal ’s annak rende szerint szolgáltattak ki, ’s e’ részben kérdés alatt nem forognak, teljesen megszüntessenek, a cs. kir. Főhűsége ’s a’ m. Fő-RB., az utolsó országgyűlésen tett nyilatkozásukhoz képest, most sem kívánhatván , hogy az annakelőtte magányos személyek között jó lélekkel, minden erőtetés nélkül, szabadon kötött ügyességek, mellyeket a’ törvény nem tiltott, a’ szakadatlan szokás pedig pártolt már, most egy a’ törvény’ természetével ellenkező visszaható végzés által megsemmisíttetvén, számos nemzetségek’ és háznépek’ csendessége felzavartassék, és midőn a’ catholica vallást követő fél illy föltétel alatt már házasságra lépvén, a’ kötött ügyességnek voltakép eleget tett, ugyanazon ügyességben kikötött és kötelezővé vált föltétel alól a’ másik fél feloldoztassék — továbbá sem hajolhatnak, és ezeket magok erejében fentartatni óhajtják, olly czélból mindazonáltal, hogy a’ tek. KK. és RRnek az illy reversalisokból eredhető ’s nemzedékekre is terjedhető vizsgálódások iránti aggodalma megszüntessék, annak kijelentésétől nem idegenek, hogy az olly gyermekek, kikre nézve az illyetén, bár különben szabadon keletkezett reversalisok, a’ vallásos nevelés’ tekintetében foganatba nem mentek, ha egyszer a’ 18 esztendőt meghaladták, a’ leányok pedig hat8dik évek előtt mentek volna férjhez, ezen időponton túl a’reversalisoknál fogva vallásos kérdés alá többé ne vétessenek; azon a’ m. országgyűlésen tett javaslathoz pedig, hogy az érett koron alul lévő gyermekek’vegyes házassága’esetére a’ szülői megegyezés különösen kiköttessék, ez úttal nem ragaszkodnak. — Ellenben az ezután kötendő vegyes házasságból származott gyermek’ minő vallásban neveltetésére nézve, a’ m. országgyűlésen kifejtett okoknál fogva, e’ tárgyban a’ törvényhez kívánnak ragaszkodni. A’ törvénytelen gyermekekre nézve, Ő cs. kir. Főhűsége és m. Fő-RR. valamint egy részről a’ kellemetlen nyomozódások’ feltávoztatása’ okáért abban, hogy ezek anyjok’ vallásában neveltessenek , e’ jelen alkalommal is megegyeznek ; úgy más részről azon nézetük mellett, hogy illy gyermekeknek későbbi vegyes házasság által törvényesítése’ esetében azok, a’ mennyiben még 7 esztendőn alól volnának, az egyéb vegyes házasságokból származott gyermekek’ vallását elhatározó közönséges törvény’ rendelete alá essenek,— továbbá is megmaradnak; főleg azért, mivel az illy gyermekek a’ törvényesítés által, a’ törvényes ágyból született gyermekekkel minden más tekintetben egyenlő lábra tétetvén, olly intézkedésre, melly által reájok nézve a’ vallásos nevelés’ tárgyában valami törvény alóli kivétel vagy különböztetés tétetnék, semmi nyomós okot fenforogni nem látnak. — A’ mi továbbá a’ talált gyermekek’ vallásos nevelését illeti, miután a’jelen vallásbeli sérelmekben és kivonatokban egyedül a’ r. cathol. és két evang. vallások körül forogna a’kérdés, az iránt pedig, hogy a’ talált gyermek gondviselőjének az országban közönségesen gyakorlott keresztény vallásában neveltethessék,!) cs. k. főherczegségének és a’ m. Főrendeknek észrevételük nem volna, a’ KK. és RR. által javaslatba hozott további rendelkezést ide tartozónak nem vélik. — A’ 2 dik pontra nézve , hogy a’ felhívott bécsi és linczi békekötésekből, úgy az 1608. kor. előtti lső és 1647. 5. czikkből a’ római cathol. hittől való korlátlan általmenetel’ szabadságát következtetni nem lehet, az a’felhívott békekötésekben alapulói, sőt azoknak és az oda tartozó törvényeknek valódi értelmét tulajdon bevezető szavai szerint is megalapító 1790/1 . 26. törv.czikk’ azon világos szavaiból, mellyek a’ cath. hitből való átmeneteit annak elveivel ellenkezőnek állítván, ennélfogva a’ vakmerő átmenetei’ gátlása végett minden előforduló esetet , Felségének bejelenteni rendelnek, tagadhatlanul kiviláglik, melly szavak azt is elegendőkép bebizonyítják, hogy ezen bejelentést a’ törvény nem puszta tudomány végett, hanem olly czélból kötötte ki, hogy a’ végrehajtó hatalom azt, valljon nem történik e az átmenetei vakmerőén, megbírálhassa; miután azonban a’ m. Főrendek’ múlt országgyűlési nyilatkozása’ folytában indítványozott javaslatban a’ t. Kir. és RR. az átmeneteit bizonyos ünnepélyes szertartáshoz kívánnák kötni, magok is megegyezni látszanak, hogy a’ vakmerő átmeneteinek egyáltalában szabad it ne nyittassák, a cs. k. Főherczegsége és a’ m. Főrendek is az említett békekötések’ bővebbi fejtegetésibe ereszkedni nem kívánván, észrevételeiket egyenesen a’ KK. és RR. által előadott javaslatra fordítják; ’s erre nézve, noha bár ez úttal is őszintén meg kell vallaniok, hogy a’ jól elrendezett oktatás az átmenetei’ vakmerőségének elhárítására jelenleg is czélszerű és szelíd módnak elismerni hajlandók volnának, ahhoz mégis az abból eredeti kedvetlenségek’ elkerülésére, az annyira óhajtott egyesülés’ előmozdítása tekintetéből, tovább nem ragaszkodnak, tekintvén mindazáltal, hogy a’ t. Kir. és RR. által indítványozott mód a’vakmerő átmeneteit elegendőkép nem gátolná, a’ feljelentésnek módja iránt pedig az 1790/126 ezik. világos rendeletével ellenkeznék , ’s e’ mellett a’ szabad átmenetei iránti bizonyítvány’ kiadhatásának a’törvényhatóságokra való bízásával, az illy esetek’ elhatározásában kívánatos egyformaság helyett, azoknak megannyi különböző szempontbóli eldöntésére nyújtana alkalmat, az említett javaslatot csak olly módosításokkal fogadhatják el , mellyek az 1790/41: 26. czikk. ezélzatának megfelelve Ő Felségének ez által is fentartott főfelügyelési josát, mellyet a’ m. Főrendek a’ maga épségében megóvni kívánnak, nem csonkítják. Azt kívánják tehát elhatároztatni , hogy az általmenni szándékozó magát az illető polgári törvényhatóságnál jelentvén, az, ennek meghallgatása végett, küldöttséget rendeljen, melly 15 napok múlva, a’ folyamodót meghallgatni köteleztetvén, lépése’ megfontolására szólítsa fel, és neki a’ meggondolásra 4 heti határidőt engedve, ennek elteltével azt ismét hallgassa ki, ’s ha az átmenni kívánó ebbeli szándéka mellett ekkor is megmaradna, a’ küldöttség azt jelentésébe foglalja,’s e’ jelentést nyújtsa be első alkalommal a’ kiküldött törvényhatóságnak , ez által, mielőtt a’ szabad átmenetei iránt a’ bizonyítvány kiadatnék, ’ Felségének a’ törvény’ értelmében felterjesztendő!, ,’s hogy egyszersmind az illető felek ügyöknek hova hamarabbi elhatároztatása felől törvény által biztosítva legyenek, a cs. kir. Főherczegsége és a’ m. Fő Rendek Ő Felségének aziráni megkéretésére is hajlandók, hogy az illyetén átmeneti kérdések iránt a’ királyi határozatnak a’ felterjesztés’ napjától számítandó 3 hónap alatt leendő kiadatásának törvénybe iktatását megengedni méltóztassék. — Egyébiránt a’ 18dik évet meghaladott olly személyekre nézve, kik gyermekségüktől fogva evangelicus vallásban neveltettek, ámbár törvény szerint catholica vallást tartoztak volna követni, valamint már feljebb az lső pontnál, úgy itt is megegyeznek, hogy olly személyek, ha egyszer a’ 18dik évet meghaladták — a’ nőnemre nézve a’18ik év előtti férjhez menetel’esetében a’ házassági kötés vétetvén határpontul — vallásos kérdés alá ne vétessenek. Mivel végre a’ szülők’ valamelyikének más vallásra való átmenetelével vagy tisztából vegyessé, vagy vegyesből tisztává vált házasságból született gyermekek’ vallásbeli állapotára nézve is törvényes rendelkezés szükségesnek találtatnék, a cs. k. Főherczegsége és a’ mélt. Főrendek a’ tek. Iv. és Rédeket e’ részbeni javaslat’ tételére felszólítani kívánták. — A’ 3dik pontra: a’ csábítás’ azon magyarázatából, miszerint az evangelicus lelkipásztorok más vallásunknak az evangelicus templomba való járásukért büntetés alá vétettek;v úgy a’ 41k pontra: a’ catholicus gyermekeknek az evangelicus oskolákba való járás, és a’ catholicus szülőknek gyermekeik mellé evangelcus vallásu nevelő félfogadásának meg nem engedéséből következtetett sérelmek’ fölterjesztésében megegyeznek; azt mindazonáltal világosan kimondatni kívánják, hogy az evang. oskolákat látogató catholicus ifjak az evangelicusok’ vallásos oktatásában és tudományában részt nem vehetvén, ’ religiosok’ tudománya és szabályaibani oktatásuk, valamint a’ magányos nevelés’ illy eseteiben is a’ növendékeknek a’ catholica religióban való tanításuk és gyakorlásuk mindenkor biztosíttassák. •— Az 5dik pont alatt foglalt nehézséghez , cs. k. Főherczegsége ’s a’ mélt. Főrendek hozzájárulván, a’ mi a’ ödik pont alatt körülirt recopulatiot illeti, valamint a cs. k. Főherczegsége ’s a’ mélt. Főrendek ennek azokra nézve leendő megszüntetésében, kik kisdedségöktől fogva az evangelica vallást követik, azon egyház’ lelki pásztora által jó lélekkel és csalárdság nélkül adattak össze ; továbbá azon rendelkezésre nézve is, hogy a’ házastársak’ összeesketését, tudva az 1790/1. 26. czikkely’ lődik szakasza’ ellenére végrehajtó lelki pásztor felelet’ terhe alá vonattassék, megegyeznek; úgy más részről a’ mi a’ vallásos kérdés alatt levő személyeknek érdeklett recopulatioját illeti, miután az ebbeli aggodalom nem annyira magában a’ recopulatioban, mint inkább annak eddigi alkalmazásában, látszanék feküdni, e’ részbeni aggodalom eloszlatására nézve a’ mélt. Főrendek e’ tárgyat oda irányozni leginkább czélra vezetőnek látnák, hogy az illyetén esetekben a’ recopulatio soha előbb, mintsem a’ vallásos kérdés’ eldöntése által szükségessé vált, meg ne történjék.— A’ 7dik pontra: a’ kisebb és grammaticalis oskolák’ felállítása’; úgy a’ 8dik pontra: a’ consistoriumok’ elrendezése’ és a’ synodalis végzések’ helybenhagyása’ tárgyában teendő felírásban a cs. k. Főherczegsége ’s a’ mélt. Főrendek továbbá is megegyeznek; valamint a’ a dik pontra, a’vegyes vallású házastársak’ válópereire nézve is attól nem idegenek, hogy az 1709/1 26. czikkely’ rendelete, miszerint az illy válópereknél a’ bíráskodás a’ szentszéknél meghagyatott, olly esetekre , midőn mind a’ két házastársak a’ kötés’ alkalmával evangelica vallást követvén, valamellyik vagy a’ válóper lefolyta alatt, vagy épen az örök elválasztás után menne cath. vallásra által, ne terjesztessék; arra azonban, hogy ebbeli vegyes házasságban lévő házasfeleknek az ágytól és asztaltóli örökös elválasztása’ esetében az evangelica félre nézve a’ kötés felbontottnak tekintessék, és annak a’más házasságra való lépés megengedtessék, cs. k. Főhelysége ’s a’ mélt Fő- RB. ezúttal sem hajolhatnak; mert azonkívül, hogy sem az illyes vegyes házasságokban eredeti perekben törvény szerint eljáró szentszéki bíróságot önnön elvei ellen való itélethozásra kényszeríthetőnek, sem a’ rendesen hozott bírói ítéletnek a’ biró értelmén túl való kiterjesztését elvállalhatónak nem tartják, a’ KK. és RR. kívánságát egyéb fontos okokon felül még azon nehézség is ellenzi, hogy miután a’ házassági kötésnek rendeltetésénél ’s öntermészeténél fogva egyenlőnek kellene lenni, az a’ felhozott javaslat által egyenetlenné és a’ catholica vallás’ részére minden tekintetben terhesbbé válván, a’ házassági életben megkívántató egyetértés és békeség fogna veszedelmeztetni, — a’ vegyes házasságokra nézve pedig ez a’ kívánság egy lényeges akadályt foglalna magában , mindezeknél fogva a cs. kir. Főhelysége és a’ mélt. Fő-RR. múlt országgyűlési nézetök mellett e’ részben megmaradván, a’ t. Kir. és RRtől bizton reményük, hogy okaikat osztván, előadott kivánatuktól elállani fognak. — A’ 10 ik pontra, miután a’patronalati köteleségek’megemlítéséből semmi aggodalom nem támadhatna, az ebbeli jog és kötelesség biztosítása’ tekintetében pedig ezen kérdéses megemlítés e’ helyen és szükségesnek látszanék, a’javaslatnak egyéb részeiben egyébiránt megnyugodván, a’ kérdéses megemlítés’ megtartását továbbá is kívánják a’ mélt. Fő-RR. Valamint — a’ 11 ik pontra, a’ hivatalok’ vallástekintet nélkül való betöltésének a’ városokra is leendő kiterjesztése ; úgy : a’ 12-ik és 13 ik pontoknál a’ kölcsönösségnek és dézsmabelitusnak kívánt megemlítése és óvás gyanánt fentartása mellett az előadott javaslatokat — egyéb részeiben elfogadván , ezúttal is megmaradnak a’ mélt. Fő-RR. ,mivel az ezen pontok alatt foglalt biztosításokhoz a’ catholicus lakosoknak is egyenlő joguk lévén, a’mélt. Fő-RR.ezen rendelkezést a’ jelen tárgyaltatás’ körén túl feküdni, hivatkozván annak egész tartalmára, nem látják; a’dézsmabeli jusnak és kölcsönösségnek megemlítését pedig a’ fentebbiekhez képest itt is szükségesnek ítélik. — A’ 14-ik pontra: nem ellenzik a’ mélt. Fő RR., hogy a’ hol elválasztott temetők nincsenek, a’temetők’közös használatára nézve törvény alkottassék.— Ugyanaziránti felterjesztésben is, hogy az ezredeknél evangelicus lelki pásztorok alkalmaztassanak, megegyezvén ; — végre ,a’ mi az evangelicusokat Horvátországból kizáró törvényeknek kivánt eltörlését, illeti, e’ részben cs. k. Főhűsége’s a’ mélt. Fő-RB. nézeteiket a’ voultországgyűlés alatt már bőven kifejtvén, azokból ezúttal is kiindulva’ oda kívánták. RR. és RRet felszólítani, hogy miután bizton hihető volna, hogy maga a’ társországok kívánsága is nem sokára ezen, régibb törvényben alapuló