Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-07-09 / 55. szám

korábban juttassa hozzájok, hogy így a’ nyár’ vége felé egy kis jó levegőt ők is szívhassanak. Spanyolország. Telegrafi tudósítás. Bayonne, június 26. A’ 20 dik katonaosztály’ kormányzó generálja a’ hadminister úr­hoz. „Balmaseda, megveretve, Ribero és Concha generálok elől futva, sehol párthiveket nem találva, valószínűleg Francziaországba lesz kénytelen szökni.“ „ . A’ jun. 27kei telegrafi tudósítás gyanittatja, hogy Hal maseda a’ királyné’ seregeitől utót éretett ’s megveretett. Részletek azonban hiányzanak, miután a’ bayonnei leve­lek ’s hírlapok 24ről csak arról értesítnek, hogy e’ főnök (ki Puyente Larránál az Ebron átköltözött) 22ker este a pu­­eblai, de arganzoni ’s vittoriai utakon keresztül sietve vo­nult Navarra felé, Amesconsba.­­ Hihetőleg Balmaseda azon pillanatban veretett meg, midőn Biscayából Navarrá­­ba akart átmenni. — Balmasedának e’ veresége’ bizonyságul szolgál, hogy a’ carlósiak a’ baski tartományokban párthi­­vekre nem találnak; egyszersmind annál nagyobb fontos­ságú, miután Cabrera terveit megsemmiti, a’ ki 14 zászló­­aljával készülőben volt Felső Aragónián át Navarrába nyomulni. Ezen főnök máris Conca de Tremphez közele­dett, ’s hihetőleg Cincán keresztül Barbasztro tartomány’ északi részén át Navarrába vonult volna. E’ pontoni meg­jelenése Saragossában , hol a’ királynék tartózkodtak , né­mi ijedséget támasztott. Balguerbe seregek küldettek, és parancsok intéztettek a’ Cincán lévő minden hidak’ és saj­kák’ összerontása végett. Ha e’ parancsok végrehjtattak, Cabrera, Balmaseda’ táborozásának rész kimeneteléről ér­tesülve, szükségképen felhagyand tervével, és a’ had olly módon Cataloniára marad szorítva. Madridi levelek szerint az alkotmány’ kihirdetésé­nek évnapja a’ fővárosban általányos kivilágítással vala ü­nneplendő. A' procurador kamara e’ nap ülést nem tartott. — A’ madridi szövetség (Ayuntamiento) mellynek ellensé­ges hangulata a' jelen kormány rendszer ellen ismeretes, az említett évünnepélyre vonatkozólag egy felszólítást bo­csátott Madrid’ lakosaihoz, melly a’ többek közt igy hang­zik: ,,A’ szövetség meg van győződve, hogy ragaszkodás­tok az 1837-i alkotmányhoz annál hevesebb leend, minél inkább támadtatik meg minden pillanatban csak azért, mi­vel a’ népakarat’ nyilatkozása, mi a’ szabadság’ és korona’ nagy kárára szolgál, mellynek, ha sértetlen akar maradni, az alapszerződés’ rendeleteit tisztelnie kell. Madridi lako­sok! Át fogjátok látni, hogy illy kriti­us körülmények közt ez ünnepélyes napnak, mellyet a’ törvény, nemzeti ünnep­nek szentel, legméltóbb módomi ünneplése nem csupán ab­ban áll, hogy lelkesedettségteket közönséges örömkitöré­seitekben nyilatkozzátok, hanem hogy azonkívül a’ haza’ oltárain eskütöket megújítsátok, miszerint legutolsó csepp véreteket készek vagytok elévülhetlen, az 1837-i alkot­mány által megszentesített jogaitokért a’ bel- é s külföld’ áskálódásai, valamint a’ zsarnokság’ önkényes tettei ellen kiontani.“ Bordeaux, junius’ 23. Torrebalda kanonok’ Ferrer testvérek’, Orlen brigádos’ és bizonyos Dal­mán’ kivégez­tetése kétségkivü­linek látszik. Ha már most meggondol­juk, hogy Cabrera, ki itt a’ Nemesis’ retentő hivatalát gyakorlá, maga is bűntárs volt d' Espana gróf megöleté­­sébe, sőt hogy e’ general részint mint Cabrera’ vetélkedé­sének áldozatja esett el, akkor hajunk szálának fel kell borzadni. — Cabrera’ húgai, úgy látszik, jól tudják az iszonyodást, mellyet nevök gerjeszt; mert csak azon fe­nyegetőzés, hogy a’christinai hatóságoknak ki fognak adatni, csikarhatta ki belőlök Osseá­ba érkeztekkor nevü­ket, mellyet végre könyek közt vallottak meg. — Az ori­­huelai püspök, noha pénzzel dúsan el vala látva, Perpig­­nanban mégis cselédeit inkább a’ városi börtönbe záratta, hogysem érették mulatásának rövid ideje alatt ág­yat és élelmet fizetett volna. — Valenczia királyságban, hova Aspiroz general nem rég szerencsés becsapást tett és Vil­­lahermosa erősséget lerontatta, azóta több mint 300 lázadó lerakta a’ fegyvert. — A’ ceniai ütközetről (május’ 22.) O’Donnell és Cabrera közt még mindeddig csak christinai tudósításaink voltak. Köztudomású dolog, hogy a’ világnak minden hadi hirdetményei közt a’ spanyolok a’legdicsekvőb­­bek’s leghazugabbak. Nemrég egy le­vél olvasásához jutot­tam, mellynek írója jól értesültnek és részrehajlatlanak lát­szik. Szerinte Cabrera azon napon nagy bátorsággal és ügyes­séggel tört utat magának O’Donnell’ sokkal felesebb számú hadán, melly őt az Ebrotól elzárni akará, keresztül. O’ Donnell’ testvére, ki a’ bergarai szerződés után a’ király­né’ hadában szolgálatot vállalt, ekkor halva maradt. Bordeaux, jun. 24. Balmaseda és Cabrera, úgy lát­szik, ritka merészségű menetelek által Navarrában egye­sülni akarnak. A’ constitutionalis hatóságok parancsára azonnal minden hidak letörettek, a’ Cinka folyón, ’s a’ csol­­nakok eltávolíttattak, hogy a’ lázadók’ átmenetele akadá­lyoztassák. Cabrera minapi Bergába érkeztekor ünnepé­lyesen ’s örömriadásokkal fogadtatott. A’ köz öröm , táncz és muzsika közepette elfogadta és agyonlövette mind azokat kiket a’ junta’ volt tagjai közül megkapatott. — Espartero’ főhadi szállása a’ had’ derekával együtt e’ hónap’ 18án Le­­ridában volt. Minden korú és rangú carlosiak folyvást szá­mosan szökdöstek Perpignanba. O'Donnell­ egy hirdet­ményben megparancsolá, hogy ezentúl Valenczia és Ara­gónia tartományokban minden carlosi, ki fegyveres kéz­zel fogatik el, tüszint agyonlövessék. — Carthagenából 1000 mázsa lőpor küldetett. Madridba, 188 carlosi, kiéhez­ve és félmesztelenül, érkezett Carthagenába, Regis és Al­­puente felől. — Saragossából írja az Eco de Aragott leg­­ujab száma, hogy oda a’ királynék 18án este 10 órakor véletlenül megérkeztek, és igy az elfogadási szerzások’ egész programáját, a’ hatóságok’ és ujvágyasok nem cse­kély sajnálkozására, hasztalanná tették. Vitoria, jun. 24. Ma reggel 2 órakor Ribero 8000 emberrel ment el, Balmasedát szándékozván megrohanni, kinek seregei, -a mellyeket némellyek 4000 gyalog és 600 lovasra, mások pedig sokkal többre tesznek , ide még 1200 különféle tárgyakkal megrakott teherhordó állatok is tartozván, — jelenleg Zalduendo, Narbaja, Arriola és Aispuru falukban el valának osztva. Ribero’ eltávozása után néhány óra múlva Concha 5000 emberrel városunkba érke­zett. Riberot mulatás nélkül nyomon követte. Mihelyt Bal­maseda e’ két osztály’mozgása felől értesült, azonnnal el­hagya a’ fentemlített falukat, és Yraneta faluba vonult, hogy Amescoasba juthasson, hihetőleg olly szándékkal, hogy Riberot és Conhát ezen erős helyen várandja be. E’ két osztályon kívül még külön egy harmadik mintegy 2000 több őrizetekből összeszedett emberből, álló osztály in­dult meg anna’ kettővel közösen munkálandó. Bo­rdeaux , jun. 27. Espartero mind azon seregeket, mellyek felső Aragóniában feküdtek, Bolzanába küldötte, Cabrerának, ki 17én Conque de Tremp mellett állott Cin­cán keresztüli átmenetele’ meggátlása végett. Bayonne, jun. 22. A’ logronoi főszállásról érkezett hivatalos tudósítások megerősítik azon telegrafi hirt, melly Concha generálnak Palacios’ carlosi csapatai ellen kivitt győ­­zedelméről közöltetett. Az említett tudósításokban követ­kező részletes rajzolat foglaltatik e’ csatáról: F. h. 14-én Concha general, kire a’ két királynék’ kisérése vala bízva, egy carlosi hírvivőtől elvett Palaciostól, Balmasedához in­tézett levélből megtudó, hogy amannak mintegy 4000 pár­tosokkal a’ királynék’ kíséretét kelle megtámadnia. A Con­cha general azonnal előre nyomult, és 15én a’ las formedil­­lasi dombokon Signenza és Medinacela között az ellenségre talált. Megütközvén, három óránál tovább tartott az ütkö­zet, ’s a’ királyné’ seregei győztek. Ezen ütközet azok’ sorába tartozik, mellyek a’királyi sergeknek legnagyobb díszükre válnak , mert a’ pártütők ebben a’ holtak’ nagy számán túl 1400 elfogatottakat is, ’s ezek között 105 tisz­tet és három főnököt vesztettek. Concha sokkal keveseb­bet vesztett holtakban és megsebesültekben, mintsem Pala­cios.— Oribe ezredes két zászlóalj­ ’s négy századdal Pala­cios’ csapatjainak maradványait vette űzőbe, mellyek Atien­­za felé sietének.— A’ Concha general által kivívott haszon Stuttgartból visszatért ünneplátogatók egészen el­­telvek az ottani ünnepélyek’ fontossága és fénye fölötti buzgalommal. A’ strassburgi ünnepleten is sokan valának jelen. Mindkét részrőli elbeszélések’ összevetése után úgy látszik a’ stuttgarti ünnep minden tekintetben népszerűbb, költőibb és nagyszerűbb szellemű volt, mintsem a’ fran­­czia alsátziai. Lipcse, junius. 25. A’ jeles Albrecht herczeg nagy részvéttel volt jelen a’ Gutenberg-ünneplésnél és jó előjel gyanánt szolgált, hogy a’ régi német császárház’ egy tag­ja ezen általában német népünnepet Németország’ szivé­ben együttszemlélé. (Számos néptömegek köszönték reá estve poharaikat.) Ulm, jun. 26. A’ Gutenberg-ünnep a’ mi jó, régi ’s a’ tisztelt művészeinek kora ápolása által jeles városunk­ban is benső viszhangra és élénk részvételre talált. Kiel, jun. 24. Bogutyi császári orosz hadigőzös, el­menetele alkalmával, mellyen császár ő felsége Sz.­Péter­­nagy fontosságú, mert az nem csupán egy merész cselek-­ várba utazott, itt kihirdetetett, hogy a’ baltengeri orosz vény’ megfenyítése, de Balmasedára nézve is súlyos csa- kikötők vámmentesen nyitvák a’ gabona’ bevitelének, mi­pásnak tekintendő. Ezen főnök Palaciost és zászlóaljait re nézve az ukaz haladék nélkül megjelenend. várá; nélkülük gyengébb leend, mintsem az őt űző és min-­­ -----------------­den részről elzárandó számos seregeknek ellentállhatna. (1) Ménes eladás. Nagy Ad­adi Czindery László ur’ ménese, melly Ta­­­­tárországból származván, tiszta eredetiségében egy száza­dot meghaladva teny­észtetik; kitanitott hatos, és számos lo­vakkal; úgy több teli- és félvérű angol mének és kan­czákkal a’ többet ígérőnek árverés utján egyenkint el adatik. Sok tűz, tartósság, és minden hamisságtól ment jó indulat, ezen ménesből szár­­mazó lovaknak megkülömböztető tulajdonságai, és mivel általjában mind hatos, min kocsis lovakra alkalmatosok, ’s az anya kanczák a’ gazdasági munkákat teljesítik, azért a’ csikónevelésen kívül, kocsiba is mindjárt használtathatnak. — Miután köz a’panasz, hogy eredeti ma­gyar fajú lovakat nehezen találhatni, minden ezen fajt kedvellők azon megjegyzéssel hivatnak a’ meg­jelenésre, hogy gondos nevelés által sí­­markos, és még nagyobb lovak is vagynak közte. Az árverés La­­don és Somogy vármegyében, Nagy-Szigethvári postaállomástól két mérföldnyire e i. e. September Odikán artatik. (6.­ Hetedik leves rovat-befizetés a’ pozsony- n.-szombati első magya vasút’ pénztárába. E’ vállalkozás’ igazgatósága a’ 7­ dil i°70 es rovat-befizetést, azaz részvényen kint 20 pontot, elhatározta, ’s erre legfijlebb folyó észt. au­g. 1-jét tűzte ki szabályszerűleg. Pozsony, jul. 1-jén 1840. Fischer János m­. k. igazgató Scherz Filep m. k. igazgató (3) Kanta János s. r. titoknok. (2) Hirdetés. A’ Georgiconban a’ folyó oskolai­ év végével eg stipendium ürülvén meg, annak elnyeréséért való fo­lyamodás e’ i. e. sept. Iső napjáig fogadtatik el. Ezé stipendiumban csak ollyanok részesülhetnek, kik­­ philosopliai tudományokat dicséretesen végeztél magyar, német és deák nyelvekben eléggé jártasa ’s ép és egészséges testtel bírnak, mellyeknek, vala­mint erkölcsi magok viseletének próbájául ők készt helyre a’ magos gróf urnák minden uradalmira ügye­lő igazgatóságához bizonyítmányaikat vagy eredeti képen, vagy pedig hiteles másolatokban kérelem - leveleikhez csatolva mulhatlanul beküldjék. A’ sti­pendiatusnak szabad szálláson, fűtésen, gyertyán, ’ írószereken kívül, a’ tanulási esztendőben 200 vid­ fizetése lészen. Azonkívül, hogy a’Georgiconban a’ gróf’ uradalmai számára a­ mezei gazdaságnál vise­lendő szolgálatokra stipendiatusok neveltetnek, meg­engedtetik másoknak is, kik a’ mezei gazdaságot tu­lajdon költségeken tanulni kívánják, a’ leczkékre, 's gazdaságbeli experimentumokra való szabad be- és eljárás, de csakúgy ha a’ kiszabott iskolai törvénye­ket pontosan megtartandják. A’ külső gyakornokok szükségeikhez képest azon tudományokat hallgatják, mellyeket akarják , mindazonál­al a’ hallgatóiakból ők is kötelesek elömenetelök próbáját adni. A’ geor­­giconi gyakornokok a’ következendő tudományokat tanulják: 1. A’ természet’ históriáján 2. A’ chemiát és technológiát 3. A’ mezei gazdaságot. 4. A’ száma­dások’ vezetését. 5. A’ jószág kormányzását. 6. A’ marhaorvoslást. 7. A’ földmérést és gazdasági épí­tést. 8. az Urbáriumot. Költ Keszthelyen junius 22én 1840. Gróf Tolnai Festetics László Ő méltósága Ura­dalmainak Igazgatósága. Ugyan a’Georgiconban néhai Tites I­­ré* Jósef Magyar és Erdély országi kir. Udvari Agens Ur olly allapitványt alkotott, melly szerint az alapított Tö­kének kamatja évenkint egy az Intézetben jelesen tanuló, mindazáltal a’ helvetziai vallást követő Ifjú­nak Jutalomul szolgáljon. Ezen Jutalom , melly az idén 134 f. 24. xz vt. részen a’jövő 1840/41 oskolai évre kiosztandó lévén, ez a’ helvetziai vallást követő tanuló ifjaknak a’ végett adatik közhírül hogy a’ kik a’ Keszthelyi gazdasági Intézetben tanulni és a’ fent megjegyzett jutalmat elnyerni akarják , folyamodá­sukat az elvégzett philosopliai oskolai pályában tett jeles előmenetelekről, oklevelekkel tanúsítva, vagy eredetiképen vagy hitelesitett másolatokban a’ felyeb nevezett Uradalmi igazgatósághoz folyó évi Sent. lak Napjáig beküldjék Költ mint fent, (J) Juh-eladás. T ne Nyitra vármegyé- iben keblezett Örmény né­­vei­aújvárosban . Örményi N. János aranykulcson és altábornok ur majorjában találandó számfeletti fi­nom gyapjas 200 darab anyabirka , és 2—3 eszten­dős 50 darab kos , jövő augustus’ 17ken árverés’ út­ján fognak eladatni. (_2) (3} POZSONYBAN , nyomtatja Schmid Antal, Törökország. A’ Journal de Smyrne jun. 15-ei számában következőt jelent Beirutból máj. 29ről: ,,Itt egy általányos lázadás ütött ki. A’ drúzok, a’ maronitusok, a’ naplusiek, a’ Liba­non hegyiek, egyesültek, ama’ számos terheknek, mellyek­­től nyomatnak, véget vetendők. Valamennyi lakos ellen­szegült az évi adó’ fizetésének, mellyet tőlök kicsikarni akartak ’s minthogy fel vannak fegyverkezve, követeléseik­nek nyomatosságot adhatnak. Mi itt nagy félelemben élünk. A’kormányzó felfegyverezteti az erősségeket, az őrség össze van irva, ’s tartanak tőle, hogy minden pillanatban meg fogunk rohantatni. A’ kormány­futár tegnap felfoga­tott, minden közlekedés felfüggesztetett, már tetemes szál­lítmány élelemszer a’ lázadók’ hatalmába esett. — A’ láza­dás’ egy másik okának látszik lenni még Ibrahim basa által tett próbálat is a’ hegyi lakosokat lefegyverzeni; ezek igen jól észrevevők, hogy a’ fővezér csak azért akar e’ rendszabályhoz nyúlni, hogy aztán ellenszegülés nélkül szedhessen közülök ismét ujonczokat. Ibrahim basa e’ rész­re seregeket von össze,’s lehetséges, hogy azon módokkal, mellyek hatalmában vannak, sikerülend neki, mindezen lá­zadásokat elnyomni; de mind e’ mellett is világosan kitű­nik, hogy a’ lakosok egy a’ legnagyobb mértékben zaklató uralkodást meguntak. — Egy egészségi őrvonal huzatott fél mérföldnyire a’ várostól, hogy ezt azon helyek ellen, hol a’ dögvész kiütött, ótalmazza. A’ consulok épen az őr­vonal’ kiebb terjesztéséről tanácskoztak, midőn a' lázadók által valamennyi vonal őr szétveretett. A’ dögvész Haus­ranban és a’ szent földön mindinkább terjed. Kórházunk­ban több illy halálozás történt; azonban óvakozási rend­szerekhez kezdenek nyúlni, melly a’ kór’ további terjedé­sétől bennünket hihetőleg otalmazni fog. — Damaskusban is gyarapodásban volt a’ dögvész; naponkint mintegy 40 személy halt meg, mellyek közt az orvosok’ állítása szerint igaz csak 7—8 dögvészes beteg volt; ez igen valószínűt­len, hiszik, hogy az elhaltak’ rokoni, az igen roszul rende­zett vesztegintézeteket kikerülendők hozzátartozóik’ halá­lának valódi okát eltitkolják.“ — Beiruti hírek május’ 28- ról felette komolyan hangzanak az egyiptomi kormányra nézve. A’ hegylakosok a’ síkságra nyomultak, Beirutot os­tromzár’ alá vették, fegyvereiket nem akarják kiadni sem a’ reájok eső adót megfizetni; Beirut ’s az ország’ belsejé­­veli összeköttetés megszakasztatott. — Minden egyiptomi seregek, mellyek Beiruth környékén tanyásztak, ’s azok, mellyek az egészségi őrvonalt képezék, a’ vár’ belsejébe menekültek, mellynek minden kapuja egy század által őriz­tetik. Szolimán basa Saiában ostromzár alatt van. Mahmud bei, Beirut’ kormányzója a’ védelemre nagy előkészülete­ket tesz, mintha a’ város olly ponton állana, mellyen szük­ségkép rendszeres ostromot kellene kiállania. Elegy. Dunavízállás julius 1 8-kán: 6' 6'

Next