Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-07-09 / 55. szám
korábban juttassa hozzájok, hogy így a’ nyár’ vége felé egy kis jó levegőt ők is szívhassanak. Spanyolország. Telegrafi tudósítás. Bayonne, június 26. A’ 20 dik katonaosztály’ kormányzó generálja a’ hadminister úrhoz. „Balmaseda, megveretve, Ribero és Concha generálok elől futva, sehol párthiveket nem találva, valószínűleg Francziaországba lesz kénytelen szökni.“ „ . A’ jun. 27kei telegrafi tudósítás gyanittatja, hogy Hal maseda a’ királyné’ seregeitől utót éretett ’s megveretett. Részletek azonban hiányzanak, miután a’ bayonnei levelek ’s hírlapok 24ről csak arról értesítnek, hogy e’ főnök (ki Puyente Larránál az Ebron átköltözött) 22ker este a pueblai, de arganzoni ’s vittoriai utakon keresztül sietve vonult Navarra felé, Amesconsba. Hihetőleg Balmaseda azon pillanatban veretett meg, midőn Biscayából Navarrába akart átmenni. — Balmasedának e’ veresége’ bizonyságul szolgál, hogy a’ carlósiak a’ baski tartományokban párthivekre nem találnak; egyszersmind annál nagyobb fontosságú, miután Cabrera terveit megsemmiti, a’ ki 14 zászlóaljával készülőben volt Felső Aragónián át Navarrába nyomulni. Ezen főnök máris Conca de Tremphez közeledett, ’s hihetőleg Cincán keresztül Barbasztro tartomány’ északi részén át Navarrába vonult volna. E’ pontoni megjelenése Saragossában , hol a’ királynék tartózkodtak , némi ijedséget támasztott. Balguerbe seregek küldettek, és parancsok intéztettek a’ Cincán lévő minden hidak’ és sajkák’ összerontása végett. Ha e’ parancsok végrehjtattak, Cabrera, Balmaseda’ táborozásának rész kimeneteléről értesülve, szükségképen felhagyand tervével, és a’ had olly módon Cataloniára marad szorítva. Madridi levelek szerint az alkotmány’ kihirdetésének évnapja a’ fővárosban általányos kivilágítással vala ünneplendő. A' procurador kamara e’ nap ülést nem tartott. — A’ madridi szövetség (Ayuntamiento) mellynek ellenséges hangulata a' jelen kormány rendszer ellen ismeretes, az említett évünnepélyre vonatkozólag egy felszólítást bocsátott Madrid’ lakosaihoz, melly a’ többek közt igy hangzik: ,,A’ szövetség meg van győződve, hogy ragaszkodástok az 1837-i alkotmányhoz annál hevesebb leend, minél inkább támadtatik meg minden pillanatban csak azért, mivel a’ népakarat’ nyilatkozása, mi a’ szabadság’ és korona’ nagy kárára szolgál, mellynek, ha sértetlen akar maradni, az alapszerződés’ rendeleteit tisztelnie kell. Madridi lakosok! Át fogjátok látni, hogy illy kritius körülmények közt ez ünnepélyes napnak, mellyet a’ törvény, nemzeti ünnepnek szentel, legméltóbb módomi ünneplése nem csupán abban áll, hogy lelkesedettségteket közönséges örömkitöréseitekben nyilatkozzátok, hanem hogy azonkívül a’ haza’ oltárain eskütöket megújítsátok, miszerint legutolsó csepp véreteket készek vagytok elévülhetlen, az 1837-i alkotmány által megszentesített jogaitokért a’ bel- é s külföld’ áskálódásai, valamint a’ zsarnokság’ önkényes tettei ellen kiontani.“ Bordeaux, junius’ 23. Torrebalda kanonok’ Ferrer testvérek’, Orlen brigádos’ és bizonyos Dalmán’ kivégeztetése kétségkivülinek látszik. Ha már most meggondoljuk, hogy Cabrera, ki itt a’ Nemesis’ retentő hivatalát gyakorlá, maga is bűntárs volt d' Espana gróf megöletésébe, sőt hogy e’ general részint mint Cabrera’ vetélkedésének áldozatja esett el, akkor hajunk szálának fel kell borzadni. — Cabrera’ húgai, úgy látszik, jól tudják az iszonyodást, mellyet nevök gerjeszt; mert csak azon fenyegetőzés, hogy a’christinai hatóságoknak ki fognak adatni, csikarhatta ki belőlök Osseába érkeztekkor nevüket, mellyet végre könyek közt vallottak meg. — Az orihuelai püspök, noha pénzzel dúsan el vala látva, Perpignanban mégis cselédeit inkább a’ városi börtönbe záratta, hogysem érették mulatásának rövid ideje alatt ágyat és élelmet fizetett volna. — Valenczia királyságban, hova Aspiroz general nem rég szerencsés becsapást tett és Villahermosa erősséget lerontatta, azóta több mint 300 lázadó lerakta a’ fegyvert. — A’ ceniai ütközetről (május’ 22.) O’Donnell és Cabrera közt még mindeddig csak christinai tudósításaink voltak. Köztudomású dolog, hogy a’ világnak minden hadi hirdetményei közt a’ spanyolok a’legdicsekvőbbek’s leghazugabbak. Nemrég egy levél olvasásához jutottam, mellynek írója jól értesültnek és részrehajlatlanak látszik. Szerinte Cabrera azon napon nagy bátorsággal és ügyességgel tört utat magának O’Donnell’ sokkal felesebb számú hadán, melly őt az Ebrotól elzárni akará, keresztül. O’ Donnell’ testvére, ki a’ bergarai szerződés után a’ királyné’ hadában szolgálatot vállalt, ekkor halva maradt. Bordeaux, jun. 24. Balmaseda és Cabrera, úgy látszik, ritka merészségű menetelek által Navarrában egyesülni akarnak. A’ constitutionalis hatóságok parancsára azonnal minden hidak letörettek, a’ Cinka folyón, ’s a’ csolnakok eltávolíttattak, hogy a’ lázadók’ átmenetele akadályoztassák. Cabrera minapi Bergába érkeztekor ünnepélyesen ’s örömriadásokkal fogadtatott. A’ köz öröm , táncz és muzsika közepette elfogadta és agyonlövette mind azokat kiket a’ junta’ volt tagjai közül megkapatott. — Espartero’ főhadi szállása a’ had’ derekával együtt e’ hónap’ 18án Leridában volt. Minden korú és rangú carlosiak folyvást számosan szökdöstek Perpignanba. O'Donnell egy hirdetményben megparancsolá, hogy ezentúl Valenczia és Aragónia tartományokban minden carlosi, ki fegyveres kézzel fogatik el, tüszint agyonlövessék. — Carthagenából 1000 mázsa lőpor küldetett. Madridba, 188 carlosi, kiéhezve és félmesztelenül, érkezett Carthagenába, Regis és Alpuente felől. — Saragossából írja az Eco de Aragott legujab száma, hogy oda a’ királynék 18án este 10 órakor véletlenül megérkeztek, és igy az elfogadási szerzások’ egész programáját, a’ hatóságok’ és ujvágyasok nem csekély sajnálkozására, hasztalanná tették. Vitoria, jun. 24. Ma reggel 2 órakor Ribero 8000 emberrel ment el, Balmasedát szándékozván megrohanni, kinek seregei, -a mellyeket némellyek 4000 gyalog és 600 lovasra, mások pedig sokkal többre tesznek , ide még 1200 különféle tárgyakkal megrakott teherhordó állatok is tartozván, — jelenleg Zalduendo, Narbaja, Arriola és Aispuru falukban el valának osztva. Ribero’ eltávozása után néhány óra múlva Concha 5000 emberrel városunkba érkezett. Riberot mulatás nélkül nyomon követte. Mihelyt Balmaseda e’ két osztály’mozgása felől értesült, azonnnal elhagya a’ fentemlített falukat, és Yraneta faluba vonult, hogy Amescoasba juthasson, hihetőleg olly szándékkal, hogy Riberot és Conhát ezen erős helyen várandja be. E’ két osztályon kívül még külön egy harmadik mintegy 2000 több őrizetekből összeszedett emberből, álló osztály indult meg anna’ kettővel közösen munkálandó. Bordeaux , jun. 27. Espartero mind azon seregeket, mellyek felső Aragóniában feküdtek, Bolzanába küldötte, Cabrerának, ki 17én Conque de Tremp mellett állott Cincán keresztüli átmenetele’ meggátlása végett. Bayonne, jun. 22. A’ logronoi főszállásról érkezett hivatalos tudósítások megerősítik azon telegrafi hirt, melly Concha generálnak Palacios’ carlosi csapatai ellen kivitt győzedelméről közöltetett. Az említett tudósításokban következő részletes rajzolat foglaltatik e’ csatáról: F. h. 14-én Concha general, kire a’ két királynék’ kisérése vala bízva, egy carlosi hírvivőtől elvett Palaciostól, Balmasedához intézett levélből megtudó, hogy amannak mintegy 4000 pártosokkal a’ királynék’ kíséretét kelle megtámadnia. A Concha general azonnal előre nyomult, és 15én a’ las formedillasi dombokon Signenza és Medinacela között az ellenségre talált. Megütközvén, három óránál tovább tartott az ütközet, ’s a’ királyné’ seregei győztek. Ezen ütközet azok’ sorába tartozik, mellyek a’királyi sergeknek legnagyobb díszükre válnak , mert a’ pártütők ebben a’ holtak’ nagy számán túl 1400 elfogatottakat is, ’s ezek között 105 tisztet és három főnököt vesztettek. Concha sokkal kevesebbet vesztett holtakban és megsebesültekben, mintsem Palacios.— Oribe ezredes két zászlóalj ’s négy századdal Palacios’ csapatjainak maradványait vette űzőbe, mellyek Atienza felé sietének.— A’ Concha general által kivívott haszon Stuttgartból visszatért ünneplátogatók egészen eltelvek az ottani ünnepélyek’ fontossága és fénye fölötti buzgalommal. A’ strassburgi ünnepleten is sokan valának jelen. Mindkét részrőli elbeszélések’ összevetése után úgy látszik a’ stuttgarti ünnep minden tekintetben népszerűbb, költőibb és nagyszerűbb szellemű volt, mintsem a’ franczia alsátziai. Lipcse, junius. 25. A’ jeles Albrecht herczeg nagy részvéttel volt jelen a’ Gutenberg-ünneplésnél és jó előjel gyanánt szolgált, hogy a’ régi német császárház’ egy tagja ezen általában német népünnepet Németország’ szivében együttszemlélé. (Számos néptömegek köszönték reá estve poharaikat.) Ulm, jun. 26. A’ Gutenberg-ünnep a’ mi jó, régi ’s a’ tisztelt művészeinek kora ápolása által jeles városunkban is benső viszhangra és élénk részvételre talált. Kiel, jun. 24. Bogutyi császári orosz hadigőzös, elmenetele alkalmával, mellyen császár ő felsége Sz.Péternagy fontosságú, mert az nem csupán egy merész cselek- várba utazott, itt kihirdetetett, hogy a’ baltengeri orosz vény’ megfenyítése, de Balmasedára nézve is súlyos csa- kikötők vámmentesen nyitvák a’ gabona’ bevitelének, mipásnak tekintendő. Ezen főnök Palaciost és zászlóaljait re nézve az ukaz haladék nélkül megjelenend. várá; nélkülük gyengébb leend, mintsem az őt űző és min- -----------------den részről elzárandó számos seregeknek ellentállhatna. (1) Ménes eladás. Nagy Adadi Czindery László ur’ ménese, melly Tatárországból származván, tiszta eredetiségében egy századot meghaladva tenyésztetik; kitanitott hatos, és számos lovakkal; úgy több teli- és félvérű angol mének és kanczákkal a’ többet ígérőnek árverés utján egyenkint el adatik. Sok tűz, tartósság, és minden hamisságtól ment jó indulat, ezen ménesből származó lovaknak megkülömböztető tulajdonságai, és mivel általjában mind hatos, min kocsis lovakra alkalmatosok, ’s az anya kanczák a’ gazdasági munkákat teljesítik, azért a’ csikónevelésen kívül, kocsiba is mindjárt használtathatnak. — Miután köz a’panasz, hogy eredeti magyar fajú lovakat nehezen találhatni, minden ezen fajt kedvellők azon megjegyzéssel hivatnak a’ megjelenésre, hogy gondos nevelés által símarkos, és még nagyobb lovak is vagynak közte. Az árverés Ladon és Somogy vármegyében, Nagy-Szigethvári postaállomástól két mérföldnyire e i. e. September Odikán artatik. (6. Hetedik leves rovat-befizetés a’ pozsony- n.-szombati első magya vasút’ pénztárába. E’ vállalkozás’ igazgatósága a’ 7 dil i°70 es rovat-befizetést, azaz részvényen kint 20 pontot, elhatározta, ’s erre legfijlebb folyó észt. aug. 1-jét tűzte ki szabályszerűleg. Pozsony, jul. 1-jén 1840. Fischer János m. k. igazgató Scherz Filep m. k. igazgató (3) Kanta János s. r. titoknok. (2) Hirdetés. A’ Georgiconban a’ folyó oskolai év végével eg stipendium ürülvén meg, annak elnyeréséért való folyamodás e’ i. e. sept. Iső napjáig fogadtatik el. Ezé stipendiumban csak ollyanok részesülhetnek, kik philosopliai tudományokat dicséretesen végeztél magyar, német és deák nyelvekben eléggé jártasa ’s ép és egészséges testtel bírnak, mellyeknek, valamint erkölcsi magok viseletének próbájául ők készt helyre a’ magos gróf urnák minden uradalmira ügyelő igazgatóságához bizonyítmányaikat vagy eredeti képen, vagy pedig hiteles másolatokban kérelem - leveleikhez csatolva mulhatlanul beküldjék. A’ stipendiatusnak szabad szálláson, fűtésen, gyertyán, ’ írószereken kívül, a’ tanulási esztendőben 200 vid fizetése lészen. Azonkívül, hogy a’Georgiconban a’ gróf’ uradalmai számára a mezei gazdaságnál viselendő szolgálatokra stipendiatusok neveltetnek, megengedtetik másoknak is, kik a’ mezei gazdaságot tulajdon költségeken tanulni kívánják, a’ leczkékre, 's gazdaságbeli experimentumokra való szabad be- és eljárás, de csakúgy ha a’ kiszabott iskolai törvényeket pontosan megtartandják. A’ külső gyakornokok szükségeikhez képest azon tudományokat hallgatják, mellyeket akarják , mindazonálal a’ hallgatóiakból ők is kötelesek elömenetelök próbáját adni. A’ georgiconi gyakornokok a’ következendő tudományokat tanulják: 1. A’ természet’ históriáján 2. A’ chemiát és technológiát 3. A’ mezei gazdaságot. 4. A’ számadások’ vezetését. 5. A’ jószág kormányzását. 6. A’ marhaorvoslást. 7. A’ földmérést és gazdasági építést. 8. az Urbáriumot. Költ Keszthelyen junius 22én 1840. Gróf Tolnai Festetics László Ő méltósága Uradalmainak Igazgatósága. Ugyan a’Georgiconban néhai Tites Iré* Jósef Magyar és Erdély országi kir. Udvari Agens Ur olly allapitványt alkotott, melly szerint az alapított Tökének kamatja évenkint egy az Intézetben jelesen tanuló, mindazáltal a’ helvetziai vallást követő Ifjúnak Jutalomul szolgáljon. Ezen Jutalom , melly az idén 134 f. 24. xz vt. részen a’jövő 1840/41 oskolai évre kiosztandó lévén, ez a’ helvetziai vallást követő tanuló ifjaknak a’ végett adatik közhírül hogy a’ kik a’ Keszthelyi gazdasági Intézetben tanulni és a’ fent megjegyzett jutalmat elnyerni akarják , folyamodásukat az elvégzett philosopliai oskolai pályában tett jeles előmenetelekről, oklevelekkel tanúsítva, vagy eredetiképen vagy hitelesitett másolatokban a’ felyeb nevezett Uradalmi igazgatósághoz folyó évi Sent. lak Napjáig beküldjék Költ mint fent, (J) Juh-eladás. T ne Nyitra vármegyé- iben keblezett Örmény néveiaújvárosban . Örményi N. János aranykulcson és altábornok ur majorjában találandó számfeletti finom gyapjas 200 darab anyabirka , és 2—3 esztendős 50 darab kos , jövő augustus’ 17ken árverés’ útján fognak eladatni. (_2) (3} POZSONYBAN , nyomtatja Schmid Antal, Törökország. A’ Journal de Smyrne jun. 15-ei számában következőt jelent Beirutból máj. 29ről: ,,Itt egy általányos lázadás ütött ki. A’ drúzok, a’ maronitusok, a’ naplusiek, a’ Libanon hegyiek, egyesültek, ama’ számos terheknek, mellyektől nyomatnak, véget vetendők. Valamennyi lakos ellenszegült az évi adó’ fizetésének, mellyet tőlök kicsikarni akartak ’s minthogy fel vannak fegyverkezve, követeléseiknek nyomatosságot adhatnak. Mi itt nagy félelemben élünk. A’kormányzó felfegyverezteti az erősségeket, az őrség össze van irva, ’s tartanak tőle, hogy minden pillanatban meg fogunk rohantatni. A’ kormányfutár tegnap felfogatott, minden közlekedés felfüggesztetett, már tetemes szállítmány élelemszer a’ lázadók’ hatalmába esett. — A’ lázadás’ egy másik okának látszik lenni még Ibrahim basa által tett próbálat is a’ hegyi lakosokat lefegyverzeni; ezek igen jól észrevevők, hogy a’ fővezér csak azért akar e’ rendszabályhoz nyúlni, hogy aztán ellenszegülés nélkül szedhessen közülök ismét ujonczokat. Ibrahim basa e’ részre seregeket von össze,’s lehetséges, hogy azon módokkal, mellyek hatalmában vannak, sikerülend neki, mindezen lázadásokat elnyomni; de mind e’ mellett is világosan kitűnik, hogy a’ lakosok egy a’ legnagyobb mértékben zaklató uralkodást meguntak. — Egy egészségi őrvonal huzatott fél mérföldnyire a’ várostól, hogy ezt azon helyek ellen, hol a’ dögvész kiütött, ótalmazza. A’ consulok épen az őrvonal’ kiebb terjesztéséről tanácskoztak, midőn a' lázadók által valamennyi vonal őr szétveretett. A’ dögvész Hausranban és a’ szent földön mindinkább terjed. Kórházunkban több illy halálozás történt; azonban óvakozási rendszerekhez kezdenek nyúlni, melly a’ kór’ további terjedésétől bennünket hihetőleg otalmazni fog. — Damaskusban is gyarapodásban volt a’ dögvész; naponkint mintegy 40 személy halt meg, mellyek közt az orvosok’ állítása szerint igaz csak 7—8 dögvészes beteg volt; ez igen valószínűtlen, hiszik, hogy az elhaltak’ rokoni, az igen roszul rendezett vesztegintézeteket kikerülendők hozzátartozóik’ halálának valódi okát eltitkolják.“ — Beiruti hírek május’ 28- ról felette komolyan hangzanak az egyiptomi kormányra nézve. A’ hegylakosok a’ síkságra nyomultak, Beirutot ostromzár’ alá vették, fegyvereiket nem akarják kiadni sem a’ reájok eső adót megfizetni; Beirut ’s az ország’ belsejéveli összeköttetés megszakasztatott. — Minden egyiptomi seregek, mellyek Beiruth környékén tanyásztak, ’s azok, mellyek az egészségi őrvonalt képezék, a’ vár’ belsejébe menekültek, mellynek minden kapuja egy század által őriztetik. Szolimán basa Saiában ostromzár alatt van. Mahmud bei, Beirut’ kormányzója a’ védelemre nagy előkészületeket tesz, mintha a’ város olly ponton állana, mellyen szükségkép rendszeres ostromot kellene kiállania. Elegy. Dunavízállás julius 1 8-kán: 6' 6'